Tudományok - Természettudományok kategória válaszai (15476 db)

Létezik jégnap?

mármint olyan nap ami szintén bolygó, meg sugárzik, meg minden, de a sugarai hidegek, tehát a szó magáért beszél: jégnap
Nem, ahhoz hogy egy csillag világítson, fúzió kell hogy lejátszódjon a belsejében. Ez a fúzió a mi napunk esetében H atomok között játszódik le. Két H atom egy He atommá egyesül. Ez a folyamat nagy nyomáson és magas hõmérsékleten játszódik le. Ilyen körülmények között az anyag túllép a gáz halmazállapoton és plazmaállapotba kerül. Plazma állapotban pedig nincs értelme vegyületekrõl beszélni. Mivel a víz vegyület, ezért nincs értelme vízrõl beszélni. Még ha teszem azt lenne is egy csillag, ami két rész H-bõl és egy rész O-bõl állna, mint a víz, az sem vízbõl lenne, mert mind a H mind az O plazmaállapotba lenne, így nem tudna vízzé egyesülni a három atom.
??? A nap nem bolygó, hanem csillag. A sugrázás rengeteg féle lehet, nem minden sugrázás "meleg" és látható. De szerintem ez a fogalom hogy jégnap nem létezik. A legközelebb talán a fehér törpék állnak hozzá. Amik összezuhant csillagok, bár azok felszíne is iszonyat meleg pl a földi felszínhez képest, de a saját napunkhoz képest hidegek.
A fehér törpe felszíne forróbb a mi napunkénál, ezért fehér. (fehéren izzik) Ezek lassan kihûlnek és fekete törpe lesz belõlük. Na azok már nem sugároznak egyáltalán (legalábbis nem látható/IR tartományban). Hideget nem lehet sugározni. A Nap melege a belõle áradó infravörös (IR) sugárzásból származik. Ez ugyanolyan sugárzás mint a fény, de már éppen nem látható az emberi szem által.
nincsenek 'hideg' sugarak, az elektromagneses sugarzas tulajdonkeppen energia.

Mi az alkotóelemek tömegaránya az alumínium-szulfidban?

pl. az aluminium-szulfidban, de az ilyen tipusú feladatok megoldásában kéne nekem egy kis segítség.
Alumínium harmadik fõcsoport féme, 3 elektront szeret leadni. A szulfidion a kénsav savmaradéka, 2 H leadása után keletkezik, így 2 negatív töltése van. Semlegesre kell hozni az egyenletet: 2 Al+++ + 3 SO4-- = Al2(SO4)3 avagy 2 Al+++ + 3 H2SO4 = Al2(SO4)3 + 3 H2 de az utóbbi reakció csak híg kénsavban játszódik le, a tömény kénsav passziválja.
A kérdező hozzászólása: és ebbõl h kapjuk meg a tömegarányokat? :)
Ja azt elfelejtettem :D kiszámolod a moláris tömeget ami az egyes atomok atomi tömegegységének összege. Után egyszerûen a (kérdéses atom atomtömege) / (relatív molekulatömeg)
A kérdező hozzászólása: értem, köszönöm szépen :) csak az elején néztem, h abból, még mit sikerül majd megtudni :) )
Az eddigi társalgás tömegarányait tekintve helyes. Egyetlen hiba az, hogy a szulfid-ion össze lett tévesztve a szulfát ionnal. Az alumínium-szulfid így néz ki: Al2S3 A szulfid ion a kénhidrogén [H2S] savmaradék ionja S(-2) Tanulságképpen: kénhidrogén H2S, savmaradék ionja: S(-2) szulfid kénessav H2SO3, savmaradék ionja: SO3(-2) szulfit kénsav H2SO4, savmaradék ionja: SO4(-2) szulfát
Osszuk fel 6 egyenlõ és egybevágó részre a körlapot, ekkor 6 körcikket kapunk. Nem nehéz belátni, hogy a körcikk két legtávolabbi pontja pontosan 1 egység távolságra van egymástól. Arra hajtunk, hogy legyen olyan körcikk, hogy legalább 2 pontot tartalmaz magában, mert akkor biztosan lesz két olyan pont, hogy azok távolsága legfeljebb 1 egység. Skatulya-elv szerint indirekt módon feltesszük, hogy mindegyik részbe legfeljebb 1 pont kerül, így összesen 6 pontot tudunk elraktározni, viszont a 7. pontnak is helyet kell biztosítanunk, de nincs több hely, így az indirekt állítás hamis, vagyis mindenképp lesz olyan körcikk, hogy magában legalább 2 pontot tartalmaz. Ezzel bizonyítottuk, hogy mindenképp kiválasztható két pont, melyeknek egymáshoz való távolsága legfeljebb 1 egység.


Biztosan vannak felfedezetlen fajok, a mai napig találnak újakat, de azt kétlem, hogy ekkora méretük lenne.
A mostani feltételek nem alkalmasak ekkora ízeltlábúak létezéséhez.
Sok fel nem fedezett ízeltlábú létezhet még, igen, de semmiképp sem lényegesen nagyobbak, mint az idáig ismertek. Egyszerûen a jelenlegi körülmények között nem maradhatna életben egy ekkora rovar. Fõleg az alacsony oxigénszint miatt. Teljesen más a légzõrendszerük, mint a mienk, és az nem tudna ellátni egy hatalmas testet.
Biológus vagyok. Semmit nem zárhatunk ki, lehetséges, hogy valamilyen különleges respiratórikus rendszerrel rendelkezik, ebben az esetben elképzelhetõ, hogy megnõhet ekkorára. Azonban én személy szerint esélyesebbnek tartom, hogy valamilyen rákfaj lehet inkább ami ekkorára megnõ és a mélytengerekben lakik :D Az óceánok mélységi élõvilágának (durva becslés szerint) kevesebb, mint 10%-át ismerjük.
Szárazföldön szerintem sem.
A Paleozoikum idején akadtak nagyobbak is, mert akkoriban a föld jelenleginél nagyobb része volt olyan, mint a mai esõerdõk. Emellett valószínûleg, hogyha lennének is, most halnának kifelé. (egy ilyen óriás ellátásához jókora erdõterületre van szükség, márpedig az épp fogyóban van)
y=2x-1; dy=2dx 1/2y^-2dy -> -1/2y^-1+C -> -1/2(2x-1)+C
(2x - 1)^-2 egyszerû 'fog' (efkörgé), ahol g = 2x -1, f = ()^-2
A kérdező hozzászólása: köszönöm szépen :)
Google: [link] az elsõ oldalon lesznek könyvesboltok is, ahol elõjegyezhetõ: [link] [link] [link] A kiadó oldalán megtalálható ennek újabb kiadása: [link] De fenn van PDF-formátumban is... Csak keresni kell, ennyi az egész...
A kérdező hozzászólása: Az elõjegyzés az sok idõ, azért írtam hogy egyik könyvesboltban sem található. PDF formátumban nem szeretném, könyvben sokkal jobb. De azért köszönöm a segítséged! :)

S. O. S fizika. A feladat így szól: Két fiú, az egyik (m1) 50kg a másik (m2) 80kg, korcsolyával állnak a jégen, az egyik fiú ellöki magát a másiktól 20N (newton) erővel. Mekkora lesz a korcsolyázók gyorsulásuk?

soha nem is ment a fizika :s 1est kapok, ha nem csinálom meg holnapra ezt a feladatot. Nagyon nagyon jóljönne a félévi átlagomnak, ha meg tudnátok csinálni.
Newton törvényei, tankönyvben. Erõ = ellenerõ. F = m1 * a1 = m2 * a2 ; --> a1, a2
A kérdező hozzászólása: Nekünk nincs tankönyvünk...olyan nálunk nincs...de köszi :)

Miért mágnes a mágnes?

Arról van szó, hogy fizikára ez a házi és sehol nem találom meg. Az anyagszerkezetéről is kéne valami. Erről 6-7 mondat.
[link] Itt a "A mágneses tulajdonságok alapjai" fejezet. Szerintem ertheto.
dél, közép , észak? Vagy csak az USA nagy tájaira gondoltál?
NO: [link] datív kötés van benne, egyébként a molekula lineáris mint minden 2 atomos molekula. NO2: [link] síkháromszög alakú a nitrogén nemkötõ elektronpárjai miatt. N2O: [link] lineáris molekula, datív kötések is vannak benne. Kéjgáznak is hívják. Ez van a kocsik "nitró"-jában.
A kérdező hozzászólása: Köszi!:) Csak mert valaki valami olyasmit mondott, hogy a NO molekulában a N-nek és O-nek is van egy-egy nemkötõ elektronpárja, de ez tovább bomlik(?), amit nem értek hogy gondolja.


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!