Találatok a következő kifejezésre: Volt már is (3859 db)

Volt már ugy valaki hogy mikor a doki megvizsgálta fájt a hasa utánna? Mult héten is megvizsgált és ma is mert problémám volt?

EDDIG AZ VOLT A PAPIROMRA IRVA HOGY FENYEGETÕ VETÉLÉS MOST MEG AZT IRTA RÁ HOGY FENYEGETÕ KORASZÜLÉS?14.HÉTTÕL VAGYOK TÁPPÉNZEN MOST VAGYOK 27 HETES?

Legjobb válasz: Pff..érdekes, amit írtál. Neked nem szólt róla? Esetleg ez amolyan továbbküldõs papír, beutaló volt más dokihoz, vagy a háziorvos felé egy papír? Nekem amikor neurológushoz mentem, akkor írta rá a beutalómra, de ez egy kód volt, nem konkrétan a szöveg. Mikor meglátta az ideggyógyász még rá is kérdezett, hogy ilyenrõl szólt-e nekem a dokim, csakmert akkor voltam 33 hetes és hát a "fenyegetõ vetélés" végképp nem volt már aktuális.Azt mondta, hogy imitálásból írnak rá ilyesmit, mert vmit írni kell. Amúgy nálam is volt már, hogy fájt a pocim, fõleg, amikor a méhszájamat nézte meg kézzel, de lehet, hogy azért, mert elõtte izgultam és így a hüvelyem se tudott elernyedni, hanem görcsös maradt. 35 h km.

Pff..érdekes, amit írtál. Neked nem szólt róla? Esetleg ez amolyan továbbküldõs papír, beutaló volt más dokihoz, vagy a háziorvos felé egy papír? Nekem amikor neurológushoz mentem, akkor írta rá a beutalómra, de ez egy kód volt, nem konkrétan a szöveg. Mikor meglátta az ideggyógyász még rá is kérdezett, hogy ilyenrõl szólt-e nekem a dokim, csakmert akkor voltam 33 hetes és hát a "fenyegetõ vetélés" végképp nem volt már aktuális.Azt mondta, hogy imitálásból írnak rá ilyesmit, mert vmit írni kell. Amúgy nálam is volt már, hogy fájt a pocim, fõleg, amikor a méhszájamat nézte meg kézzel, de lehet, hogy azért, mert elõtte izgultam és így a hüvelyem se tudott elernyedni, hanem görcsös maradt. 35 h km.

Már éreztem apró kaparászást, mozgolódást, ami valószínűleg a baba volt. De volt két megerőltetőbb napom, szinte egész nap talpon és azóta (3nap) nem érzem ezeket egyáltalán. Volt már másnak is ilyen? Ilyenkor még előfordul h nem érzem mindennap?

Majd csak egy hét múlva megyek UHra, és aggódom hogy nehogy baj legyen.

Legjobb válasz: Tök jó volt olvasni a kérdésedet és a válaszokat is rá. Én is pont ebben a cipõben jártam: 18 hetesen (másfél hete) éreztem elõször, hogy tutira Õ csiklandozza belülrõl a hasamat (nagyon vicces volt), aztán néhány napig semmi, és mostanában is csak mintha pici mozgásokat éreznék. Nekem is átfutott az agyamon, nincs-e valami gond, és azért nem mocorog. Ráadásul a múlt héten elvágódtam egy csúszós járdán, és izgatottan vártam az UH-t. Hál' Istennek, minden rendben. Hajlamos vagyok bepánikolni minden apróság miatt, de ilyenkor segít megnyugodnom, ha arra gondolok, hogy Õ már egy életrevaló, önálló kis lény, akit Istentõl kaptunk ajándékba. Az Õ élni-akarása szerintem erõsebb, mint azt én gondolnám. Szép várakozást! (mármint a baba születésére:) egy 19hetes 4napos kismama

Tök jó volt olvasni a kérdésedet és a válaszokat is rá. Én is pont ebben a cipõben jártam: 18 hetesen (másfél hete) éreztem elõször, hogy tutira Õ csiklandozza belülrõl a hasamat (nagyon vicces volt), aztán néhány napig semmi, és mostanában is csak mintha pici mozgásokat éreznék. Nekem is átfutott az agyamon, nincs-e valami gond, és azért nem mocorog. Ráadásul a múlt héten elvágódtam egy csúszós járdán, és izgatottan vártam az UH-t. Hál' Istennek, minden rendben. Hajlamos vagyok bepánikolni minden apróság miatt, de ilyenkor segít megnyugodnom, ha arra gondolok, hogy Õ már egy életrevaló, önálló kis lény, akit Istentõl kaptunk ajándékba. Az Õ élni-akarása szerintem erõsebb, mint azt én gondolnám. Szép várakozást! (mármint a baba születésére:) egy 19hetes 4napos kismama
Szia! Szerintem nincs semmi baj. De hogy megnyugodj menj le a védõnõdhöz és kérd meg, hogy nézzen szívhangot. Engem is ez nyugtatott meg. Sajnos én sem kímélem magam, állandóan cipekedek, minden nap reggeltõl délután 4-5-ig talpon vagyok, emelgetem a kutyáimat, sokat szaladgálok, vásárolok, stb. Tudom, hogy nem szabadna megerõltetni magam, de egyszerûen nem tudok felhagyni ezekkel a dolgokkal, egy percig sem tudok a fenekemen nyugton ülni. De nem hiszem, hogy ezzel valami nagy bajt okoznék. Ne aggódj, a babádnak nem lesz semmi baja ha egy kicsit hiperaktív vagy :) Minden jót! 21 hetes kismami
Ó, totál feleslegesen izgulsz! 18 hetesen még nem is kell õket minden nap érezni! Én 22.5 hetes vagyok, de még nekem is van, mikor egy nap alig érzem. Néha a babák is lustábbak. Nem kell izgulni, lehet fél óra múlva bejelentkezik. :) Ja és nekem sem mindig rúgdos! Van, mikor "csak" mocorog és olyan mintha buborék vagy "gáz" mozdulna el vmilyen irányban, de ezt is õ csinálja. :) Ne izgulj, minden rendben! :)

Szeptemberben is érdemes Balatonra menni? Félek hogy uncsi mert már üres és nincs már nyári hangulat. Volt már valaki ilyenkor? Tapasztalatok?

Legjobb válasz: Szeptember eleje még szó-szó, de tény, hogy aug. 20. után eléggé "kihal" a Balaton. Régen volt nyaralónk Almádiban, sokszor lejártunk oda szeptemberben is, ha jó idõ volt. A strandon még azért voltak, de este pl. a városban már korántsem volt olyan élet, mint fõszezonban. Ettõl függetlenül sztem a Balatonra mindig érdemes menni, mert szép :)

Szeptember eleje még szó-szó, de tény, hogy aug. 20. után eléggé "kihal" a Balaton. Régen volt nyaralónk Almádiban, sokszor lejártunk oda szeptemberben is, ha jó idõ volt. A strandon még azért voltak, de este pl. a városban már korántsem volt olyan élet, mint fõszezonban. Ettõl függetlenül sztem a Balatonra mindig érdemes menni, mert szép :)
Idén augusztus végén nyaraltunk, szeptember 1-jén jöttünk haza. Hát nem voltam elragadtatva, nem nagyon dobott fel az üres strandok látványa, és az idõjárás sem volt épp a legjobb. A vonatközelekedés meg katasztrofális a nyári menetrend megszüntetése után.

Már nem szeretném szoptatni, de erőszakkal elválasztani sincs szívem! Volt más is így?

15 hónapos a kislányom, 1 éves kora óta már csak reggel-este szopizik, pár hete a cicin elalvásról is leszokott teljesen magától. Délután már nagyon régen nem kell neki alváshoz cici. Úgy terveztem, hogy 1-1,5 évig fogom szoptatni, és már egyre jobban unom. Nem vagyok elvi ellensége a hosszú szoptatásnak, de én személy szerint nem szeretném csinálni, és úgy látom, már ő is egyre kevésbé baba, egyre értelmesebb, így olyan furi is kezd már lenni nekem ez az egész. Õ viszont még nagyon ragaszkodik ehhez a napi két alkalomhoz. Villanyoltás után, és reggel ébredéskor csillog a szeme, és ujjong, mert tudja, mi fog következni. Egyszerűen nincs szívem csalódást okozni neki... Néha megpróbálom, hogy nem adok neki, de pár perc alatt olyan keserves sírásra tud fakadni, hogy mindig megsajnálom. Szerintetek? Folytassam így, hogy nekem már semmi kedvem ehhez az egészhez, de ő még nagyon ragaszkodik hozzá? Végülis napi két alkalom nem megterhelő nekem sem, de nagyon nem szeretném, hogy 2 éves korában is ugyanitt tartsunk. Akiknél hasonló volt a helyzet, hogyan alakult, mikor szokott le a baba?

Legjobb válasz: Nálunk kb. ennyi idõsen szokott le az esti cicin alvásról,mert fogorvos letiltott...Megértette,h fogmosás után nincs szopi(elõtte persze volt az elején)Aztán napi 2-3,vagy amennyit kért még volt..Aztán mikor két éves lett(májusban),én ismét teherbe estem és fájt a szoptatás.Így próbáltam egyre ritkábbra venni..pl. reggeli szopi helyett már kész reggeli várta,mire felébredt,az éjszakaiakat magától kezdte elhagyni ezzel egy idõben.Nálunk a délutáni tartott a legtovább,azt azzal küszöböltük ki,h megfoghatja,de nem szopizhat,mert anyának az fáj.(ezt a fájdalom dolgot is úgy értettem meg vele,h hagytam,h megpróbálja,de hamar elvettem(kértem,h engedje el),így mindketten jól jártunk. Most már két napja egyáltalán nem szopizott,nem is kérte igazán. ez a mi sztorink,remélem találsz benne olyat,amit hasznosnak gondolsz,de azt hozzá kell tenni,h engem nem zavart az,h még szopizott ennyi idõsen...(szóval ez nem egy elkapkodós "stratégia"volt:D)

Nálunk kb. ennyi idõsen szokott le az esti cicin alvásról, mert fogorvos letiltott...Megértette, h fogmosás után nincs szopi(elõtte persze volt az elején)Aztán napi 2-3, vagy amennyit kért még volt..Aztán mikor két éves lett(májusban), én ismét teherbe estem és fájt a szoptatás.Így próbáltam egyre ritkábbra venni..pl. reggeli szopi helyett már kész reggeli várta, mire felébredt, az éjszakaiakat magától kezdte elhagyni ezzel egy idõben.Nálunk a délutáni tartott a legtovább, azt azzal küszöböltük ki, h megfoghatja, de nem szopizhat, mert anyának az fáj.(ezt a fájdalom dolgot is úgy értettem meg vele, h hagytam, h megpróbálja, de hamar elvettem(kértem, h engedje el), így mindketten jól jártunk. Most már két napja egyáltalán nem szopizott, nem is kérte igazán. ez a mi sztorink, remélem találsz benne olyat, amit hasznosnak gondolsz, de azt hozzá kell tenni, h engem nem zavart az, h még szopizott ennyi idõsen...(szóval ez nem egy elkapkodós "stratégia"volt:D)
Gondolkozz racionálisan: van szüksége rá vagy nincs? Nyilvánvalóan nincs, tud már enni. Ennek már nem az evés a funkciója.

Eléggé bele vagyunk már fáradba, hogy régóta nem jön össze a baba, volt már nektek is olyan, hogy csak készerből voltatok együtt?

Vmit most tenni kell, mert a párom már nem kíván úgy mint régen.. alig vagyunk együtt. Egy héten 1x-2x. Ez nagyon kevés ugye? Ti minden nap együtt vagytok a párotokkal?

Legjobb válasz: Nálam is volt egy olyan idõszak, amikor már egyáltalán nem kívántam a sexet, mert már elegem volt mindenbõl, csak a gyerektéma járt a fejemben. Ha volt sex, akkor csak azért, mert most kell, hogy legyen, mert peteérés, meg minden. Aztán elegem lett ebbõl, feladtam teljesen, eldöntöttem, akkor sexelünk, amikor kedvünk van, nem gépek vagyunk. Elkezdtem tornázni, mással foglalkozni, és képzeld el, hogy babás lettem. Sajnos elment a baba. Újabb 1 év telt el azóta, még mindig nem jön, de úgy vagyok vele, hogy ha akar, akkor most már jöhet. Sok sikert neked. Ha van kérdésed írj nyugodtan.

Nálam is volt egy olyan idõszak, amikor már egyáltalán nem kívántam a sexet, mert már elegem volt mindenbõl, csak a gyerektéma járt a fejemben. Ha volt sex, akkor csak azért, mert most kell, hogy legyen, mert peteérés, meg minden. Aztán elegem lett ebbõl, feladtam teljesen, eldöntöttem, akkor sexelünk, amikor kedvünk van, nem gépek vagyunk. Elkezdtem tornázni, mással foglalkozni, és képzeld el, hogy babás lettem. Sajnos elment a baba. Újabb 1 év telt el azóta, még mindig nem jön, de úgy vagyok vele, hogy ha akar, akkor most már jöhet. Sok sikert neked. Ha van kérdésed írj nyugodtan.
nekünk alapból nem nagy a libidónk. heti egy-kettõ nálunk is, de azt tényleg kívánjuk. viszont most a babaprojekt miatt mi is megerõltetjük magunkat azért. hát tényleg nem mindig felhõtlen a dolog, mert ott a tudat...
Igen, nálunk is ez volt. Mi amúgy hetente egyszer-kétszer csináltuk, de amikor babát akartunk, akkor többször és szar volt annyiban, hogy mindig az járt a fejünkben, hogy na most sikerülnie kell, nagyon görcsösen akartuk a bébit. Aztán minden hónapban jött a pofon, hogy már megint nem sikerült. Fél év után elegem lett ebbõl, eldöntöttem én ezt nem csinálom, majd jön amikor akar. Elkezdtem fogyózni, élni, élvezni az életet és egybõl terhes lettem. Üdv: 15 hós tündérke anyukája
Mi már 19 hónapja próbálkozunk, orvosi kivizsgálás volt mindkettõnknek. Nekem kellett szednem 3 féle gyógyszert, azóta minden rendben van. És a baba mégse jön... Pont a napokban fog szerintem megint megjönni:( Én már 4 hónapja feladtam azt, hogy úgy legyünk együtt mikor "kell", mert nem tett jót. És láttam egy olyan filmet, ahol erre ráment a házasság. És tudod mi az érdekes? Azóta sokkal többet vagyunk együtt. Én a héten azon rágtam magam, hogy mi baj lehet velem , amiért mi még "nem érdemeljük meg", hogy babánk legyen. Már próbáltam mindnet, hogy eltereljem a gondoltaimat, festés, ház vásárlás, költözés, újjítás, esküvõ, sport, stb. A gyöngyfûzés, mozaikozás, stb szakértõje lettem:P Az elmúlt 2 hónapban már a hõmérõt és az ovu tesztet is eldobtam.
Szia!Szerintem ez mindenütt megvan!Pláne azoknál akik babát szeretnének! A heti 1*-2* nem kevés, mert mindenkinek mások az igényei!Mi próbálunk sokszor együtt lenni, ha sikerül, mert össze-vissza dolgozunk!
Hát mi is csináltuk ezt de én beleuntam mondtam hogy elég volt azóta nem foglalkozunk vele akkor szexelünk amikor kedvünk van.Ha akar jönni így is jön,

Akinek volt már korai spontán vetélése; nektek is több ciklusra kihatott az 'esemény'?

Januárban volt egy korai spontán vetélésem, a rá következő ciklusom 44 napra húzódott el, a mostani mensesem viszont 23 napra jött meg. Mással is volt már így?

Legjobb válasz: Nekem szerencsém volt, januárban spontán vetélésem volt, februárban 27. napra (ahogy szokott) megjött és most megint babát várok. Nálam nem volt orvosi beavatkozásra szükség. Itt is és a dokim is elmondta, hogy elõfordulhat hosszabb vérzés, nekem 5 nap helyett 7 napig tartott vetéléses vérzés , de utolsó napokban inkább barnázás volt. És azt is elmondták, hogy lehet csak 2-3 ciklus múlva áll vissza a rendes kerékvágás. Ne aggódj ez teljesen rendben van így, figyeld magad, jegyzeteld fel melyik hónap hogyan alakul és ha nem rendezõdik akkor már kész adatokkal tudod a dokit felkeresni.

Nekem szerencsém volt, januárban spontán vetélésem volt, februárban 27. napra (ahogy szokott) megjött és most megint babát várok. Nálam nem volt orvosi beavatkozásra szükség. Itt is és a dokim is elmondta, hogy elõfordulhat hosszabb vérzés, nekem 5 nap helyett 7 napig tartott vetéléses vérzés , de utolsó napokban inkább barnázás volt. És azt is elmondták, hogy lehet csak 2-3 ciklus múlva áll vissza a rendes kerékvágás. Ne aggódj ez teljesen rendben van így, figyeld magad, jegyzeteld fel melyik hónap hogyan alakul és ha nem rendezõdik akkor már kész adatokkal tudod a dokit felkeresni.
nekem missed ab volt augusztusban, legtöbbször 25 napra jött meg, egyszer 29. napra aztán 36. napra
Nekem decemberben 9 nap késés, és pozitív tesztek után sok vérzéssel megjött.Januárban, februárban idõre, kis vérzéssel, most márciusban a ciklus 20 napján jött meg, rengeteg vérrel.Szóval igen, szerintem kihat.Az az érzésem, hogy most rázta magát helyre a szervezetem, és visszaállt az eredeti rendre.

Fekély a szájban. Másnak is volt már?

Fogzáskor kijött egy afta a szájában,kezeltük neki és el is múlt,egy hétre,viszont mikor vissza kijött magas lázzal és nem evéssel ivással kezd?dött.Gyerekorvoshoz vittük aki azt mondta semmi baja a gyerekemnek csak fogzik.Én azért bevittem az ügyeletre ahol mondták hogy véres fekélyek vannak a torkán.4 napig voltunk kórházban,már jobban van,eszik iszik.Azt szeretném ha volt valaki hasonló helyeztben,írja meg,mikor gyógyult meg teljesen,tényleg több hét?És kijött újra?Hogyan?Rögtön észre vettétek?Minden információ érdekel.El?re is köszönöm.

Legjobb válasz: Az afta rendszeresen ki fog újulni! Mi is szenvedünk vele a fiammal. Nemrég volt neki olyan fertõzése,hogy az egész nyelve, ínye ilyen volt és napokig nem evett. Máskor meg a manduláin volt.. Akinek egyszer már volt,annak lesz is mindig,sajnos. Így készülj! Kb 2 hét,mire a fiamnál elmúlik. Ha több van,.akkor még tovább szenvedünk vele.

Az afta rendszeresen ki fog újulni! Mi is szenvedünk vele a fiammal. Nemrég volt neki olyan fertõzése, hogy az egész nyelve, ínye ilyen volt és napokig nem evett. Máskor meg a manduláin volt.. Akinek egyszer már volt, annak lesz is mindig, sajnos. Így készülj! Kb 2 hét, mire a fiamnál elmúlik. Ha több van, .akkor még tovább szenvedünk vele.
A kérdező hozzászólása: Hát ez remek.De ha még az elején észreveszed nem fekélyesedik el?Vagy rögtön olyan véres sebesen jön ki?Milyen idõközönként és mitõl szokott kijönni?Mennyi idõs a babád?
Kisfiam most 5, 5 éves, másfél volt, mikor elõször kijött neki. Kis piros folt elõször és aztán két-három nap alatt ki is fekélyesedik. Nagy fájdalommal jár, csípi az étel ital, alig bír enni. Véres nem szokott lenni. Nekem is szokott lenni. Azt viszont még soha nem tudtam kitapasztalni, hogy mitõl jön ki, mit eszünk-iszunk olyankor. Hát remélem nem sûrûn kapja meg a gyerkõcöd!!!!
A kérdező hozzászólása: A kisfiadnak milyen rendszerességgel szokott lenni?általában idõben észreveszed?
Szia! Kislányomnak 15 hónaposan lett hasonló szájfertõzése, 5 napig minden nap volt 39 feletti láza, 6 napi nem evett szilárdat, csak tápszert ivott, azt is lehûtve, hûtõtt cumisüvegbõl. Mi "csak" egy éjszakát voltunk a kórházban, utána itthon Tantum Verdável, homeós bogyoval és gyógyszertári ecsetelõvel kezeletem. Rémálom volt az a hét, és mindezt 38-40 fokos nyári kánikulában nyomtuk le. Szerencsére azóta nem jött visssza, de egy rémálom volt a hét.... Kitartást!
A kérdező hozzászólása: Tudom milyen nekünk is rémálom volt...Mennyi idõs most a babád, azért kérdezem hogy mennyi ideje nem jött ujra elõ neki.Köszi a választ.
ha ez ujra megismetlodne, akar csak az afta is, akkor kerj immunologiara beutalot, mert ez immungyengeseg. Addig meg szedess vele riboflavint, B2-es vitamint, ez szokott segiteni a gyogyulasban is meg a megelozesben is egy gyogyszeresz
5-ös vagyok, a kislányomnak másfél éve volt ez a szájfertõzése, azóta nem jött ki semmi. Márciusban lesz 3 éves.

Volt már olyan személy az életetekben, akinek a puszta jelenléte is irritált?

Anyóssal nagyon nem jó a kapcsolat. Õ az a tipikus, ha nincs probléma, akkor csinálok magamnak típusú ember.

Legjobb válasz: :-) anyósom. Kb. két éve nem tartom sem vele/velük, sem a sógornõmmel a kapcsolatot. A férjem a fiunkkal látogatja õket, de szabályok így is vannak (pl. csak akkor lehet náluk a fiunk, ha a férjem is ott van; egyedül nem viheti ki az utcára, apának is mennie kell). Most várjuk a kistesót, de már jó elõre tisztáztam a férjemmel, hogy mit engedek és mit nem. A párom persze szeretne enyhíteni a helyzeten, de nem megy. Nálunk is ez volt. Mindig mama volt terítéken. Végül már orvoshoz jártam, mert állandó feszültség voltam, aludni sem tudtam. Nekem így jobb. S ha ez önzõség, akkor önzõ vagyok, de nem hiszem, hogy a gyerekeinknek állandó feszültségben kellene felnõniük.

:-) anyósom. Kb. két éve nem tartom sem vele/velük, sem a sógornõmmel a kapcsolatot. A férjem a fiunkkal látogatja õket, de szabályok így is vannak (pl. csak akkor lehet náluk a fiunk, ha a férjem is ott van; egyedül nem viheti ki az utcára, apának is mennie kell). Most várjuk a kistesót, de már jó elõre tisztáztam a férjemmel, hogy mit engedek és mit nem. A párom persze szeretne enyhíteni a helyzeten, de nem megy. Nálunk is ez volt. Mindig mama volt terítéken. Végül már orvoshoz jártam, mert állandó feszültség voltam, aludni sem tudtam. Nekem így jobb. S ha ez önzõség, akkor önzõ vagyok, de nem hiszem, hogy a gyerekeinknek állandó feszültségben kellene felnõniük.
Anyós... Eleinte nagyon jóban voltunk, kb. 5 hónapig, aztán amikor rájött, hogy nem csak "unalomûzésbõl" vagyok a fiával, akkor mindent elkövetett, hogy szétszedjen minket. A mindent alatt azt is érteni kell, hogy kórházba juttatott...a fõztjével, meg azzal, hogy nem hívta ki az ügyeletet, amikor már lábra állni sem tudtam, a fia meg nem volt otthon. 10, 5 éve vagyunk együtt, az anyósomat évente egyszer látom, de a gondolatától is rosszul vagyok.
Igen, de akkor mit kéne csinálni szerinted? a sógornõm az én generációm, erõszakoskodik az anyján keresztül h lehessen a gyerek keresztanyja, de mióta a lányom megszületett másfél év alatt 1szer jött el hozzá, fel se hív. Az anyós meg már most sulykolni akarja a gyerekbe h diploma és 5 nyelvvizsga kell. Én nem akarom hogy a gyerekem ezért legyen önbizalom hiányos, mert az anyósom a saját eltolt életét akarja rajta kijavítani. ennyi idõsen olyan fölöslegesen ilyenekrõl beszélni nem?
Nekem is anyós!!!!rosszul vagyok még a hangjától is!!!!
Anyós nálunk is. Nekem is sok álmatlan éjszakát okozott sajnos. De messzebb költöztünk és le se tojik minket és az unokáját, se õ se a sógornõm, hála istennek
anyós de õ megdolgozott érte
4 es vagyok, mint írtam az én anyám se pite, annó még fel is jelentett hogy nem láthatja az unokáját pedig együtt lakunk és naponta kint játszottunk együtt, a legkisebb dolgon képes kiakadni és ügyet csinálni bármibõl.és igen, én is helyrerakom, nem szól hozzám olyankor 2 hétig, de azért mindennek van határa.nekünk kell okosabbnak lenni, nekünk kell alkalmazkadóbnak lenni, elfogadni, legyinteni dolgokra, õk nem változnak már ezt el kell fogadni, más generáció, más életforma volt az övek, nem feltétlen rossz csak más.õk is nehezen fogadják el a mi életünket, mentalításunkat, de mégis mi vagyunk a fiatalabbak, nem rá hagyni kell mindent de sose tudnám elválasztani a családot mert én utálok valakit és nem jövök ki vele, az nem megoldás, csak mélyebb szakadékot csinál, és még a házasságotok is rá mehet hisz a párotok anyukájáról van szó, és nektek bármennyire is rossz, nekik csak az anyjuk.
Kedves 4. válaszoló! Én is így kezdtem. Jó politikusként ráhagytam a hülyeségeit, amiben tudtam, segítettem nekik. Aztán eljött az a pont, amikor már nem tudtam uralkodni magamon, s helyretettem a kedves mamát, mikor nekem támadt. Na aztán elszabadult a pokol. Én meg az orvosnál kötöttem ki. Nálunk nem olyan kérdéseken ment a vita, hogy lehet e már anyatejen kívül mást is adni a 3 hónapos csecsemõnek, vagy a miért nem adsz neki cumit és társai. Ennél sokkal durvább volt a helyzet. Ha nem lépem meg, amit megléptem, már nem lennénk együtt a párommal, nem várnám a második babámat, s valószínûleg nem egyszer megjártam volna már a kórházat. Lépni kellett. Akár szétszakítom ezzel a családot, akár nem. 1. válaszoló voltam.
anyám.nagyon nem jó a kapcsolatunk, vagyis csak akkor jó ha én jó politikusként rá hagyok mindent, szeretem mint anyám, de nagyon várom mikor évente 1*elutazunk és nincs a közelbe anyám, iszonyat negatív, rosszindulatú, irigy, és figyelmetlen, viszont imádja az unokáját igaz ellátni nem nagyon tudja, de szereti, sosem választanám el tõle, ennyire nem vagyok önzõ, felnõtt vagyok és meg kell tanulni kezelni az ilyen helyzeteket.azt meg pláne nem tenném meg, hogy szétválasszam a családot, pedig anyám tud ám mûvelni dolgokat.
A kérdező hozzászólása: Én is gondolkodtam már ilyenen ... Csak tudom, hogy Apa mennyire befolyásolható - fõleg az anyja által - így én amíg nem tudja elmondani a Fiam, hogy mit csináltak, addig ezt sajnos nem tudom kivitelezni. De nagyon köszönöm a választ. További szép napot.
Nekem az egyik osztálytársammal van ilyen "hû mindjárt megfojtalak egy kanál vízben" kapcsolatunk, de mondjuk ez nekem még könnyebb eset, mert nem élek vele együtt (még csak az kéne) de mégis néha már a létezése is irritál és úgy minden, ami vele kapcsolatos. Én is próbáltam már nem is odafigyelni rá, de egy idõ után csak úgy tiszta érzésbõl felpofozni kívántam. Persze nem pofoztam fel, meg semmi, de komoly önmegtartóztatást igényel a feladat, mert az esze mint egy marék lepkének és annyira zavaró, hogy okoskodik és játssza az agyát mindenkinek. Az egyetlen dolog, ahogy kezelni tudtam a dolgot, az tényleg az volt, hogy nem is vettem tudomást a létezésérõl.

Mással is volt már ilyen? Mi a megoldás?

Pár hete született meg a második kisbabánk, a nagyobbik 2,5 éves. Imádok vele játszani, nagyon értelmes kisfiú, de mostanában nem megy, azt hittem majd ha megszülök elmúlik ez, jobb lesz, nem leszek ennyire letört, de nem. néha alig várom, hogy aludjanak akkor csönd van és én is pihenek. normális dolog ez? szóval nem tudok vele leülni játszani mert nem köt le a dolog. persze lehet az is benne van, hogy dackorszakát éli és így minden nehezebb nekem meg most annyira nincs türelmem. olyan mintha kiégtem volna, mintha eddig bírtam volna. más is érzett már így? hogyan hozhatnám vissza régi önmagamat a gyerekével játszani bolondozni tudó anyukát?

Legjobb válasz: Szia! Majd akkor anyukám, ha a kicsinek beáll a napirendje :) Ne gondold, hogy ilyen nagymellénnyel irogatok, félig viccesen írtam az "anyukámat", ugyanis nálunk is ez volt a helyzet. "Kipurcantam" a kicsivel való teendõkben és nem volt erõm még a nagyhoz, pedig szülés elõtt még 11kor is az ágyánál ültem és altatódalokat énekeltem, mert nem tudott aludni.....Egy pár hónapig annak is örültem, ha hajat tudok mosni....:S A szerencsém az volt h a férjem meg a család némileg "átvette" a "dolgomat". Aztán mikor beállt a napirendje a kicsinek, tudtam mikor alszik napközben is, este is viszonylag engedett alukálni; na akkor már a naggyal könnyebb lett, hiszen újra "egymásra találhattunk":)

Szia! Majd akkor anyukám, ha a kicsinek beáll a napirendje :) Ne gondold, hogy ilyen nagymellénnyel irogatok, félig viccesen írtam az "anyukámat", ugyanis nálunk is ez volt a helyzet. "Kipurcantam" a kicsivel való teendõkben és nem volt erõm még a nagyhoz, pedig szülés elõtt még 11kor is az ágyánál ültem és altatódalokat énekeltem, mert nem tudott aludni.....Egy pár hónapig annak is örültem, ha hajat tudok mosni....:S A szerencsém az volt h a férjem meg a család némileg "átvette" a "dolgomat". Aztán mikor beállt a napirendje a kicsinek, tudtam mikor alszik napközben is, este is viszonylag engedett alukálni; na akkor már a naggyal könnyebb lett, hiszen újra "egymásra találhattunk":)
Fordulj orvoshoz, mert a leírtak alapján ez lehet szülés utáni depresszió. Ha nem kapsz segítséget, súlyossá válhat az állapotod! Jobbulást!
Szóval ne legyen hatalmas lelkiismeretfurdalásod, mert a naggyal most nem tudsz olyan türelmes, meg "igazianya" lenni. Meg arra is készülj fel, h a testvérféltékenység is egy nagy próba lesz, arra gyûjteni kell az energiát:) Ahogy visszaáll a rend, a nagy "ugrik" és kihasználja, hogy két gyerkõc között kell lavíroznod :) Az én kisfiam viszonylag szépen vészeli a dolgot, de cumit meg cumisüveget kér, meg befekszik a tesó hordozójába, meg õ is oá-zik, ha a kicsi is....:D Szóval ehhez kell lelkierõ, hogy napi 10x elmondjam, hogy "neeem, te már nem vagy kisbaba...." :D
Most olvasom a 2. hsz-t. Én még nem gondolnék depresszióra. Nekem frissek az élményeim, mert gondolom a Kérdezõnek se könnyû a kisbaba körüli teendõkben újra felpörögni. Mert hiába 2., attól még lehet hasfájós, fentvan éjszaka, fáradt, nyûgös, kialvatlan az ember....Én legalábbis az voltam, és minden egyes nap azért fohászkodtam, h legyen mielõbb 3 hónapos, mert kb. akkor kialakul egy napirend....de addig......
Fáradt vagy ennyi!Ha továbbra se múlik mindenképp menj orvoshoz. 4 gyerkõc anyukája
Fáradt vagy. Nem kell azért orvoshoz rohangálni. Én is jelenleg igy vagyok. 2, 5 éves a nagy, 8 hónapos a kicsi. De a nagyhoz ugrálok újra még éjszaka is. Kikészültem mostanra. Nincs erõm foglalkozni vele, alig várom a délutáni meg az éjszakai lefekvést, mert sokszor úgy érzem látni sem akarom. Már-már lelkiismeretfurdalásom van, mert haragszom rá. Dühít. Nem akarok játszani vele, nem akarom ezredszer ugyanazt a mondókát mondani, mint régen.Sajnálom ez van. Nemsokára elviszik a nagyszülõk egy hétre, (3 órányi útra laknak innen)mert elértem a tûréshatáromat és muszály pihennem, kikapcsolnom, újra folytatni tudjam a verklit. Én is mondhatnám, hogy kitartás, meg türelem. Tudom, h úgy érzed, az nincs és hagyjuk már az üres frázisokat...most én is úgy érzem, hogy sosem lesz ennek vége...:-( Ne haragudj, hogy nem a megoldást irtam le. De szólj, ha neked mégis meg lesz. :-)

Volt már olyan valakivel, hogy megbeszélték, hogy csak barátok lesznek és sokáig így is volt akár több évig is és utána meg hirtelen összejöttek?

Vagy esetleg olyan, hogy rákérdeztek valamelyik fél és a másik azt monda neki, hogy csak barátok örökre és hosszú idő után mégis fordult a kocka?

Legjobb válasz: velem nem! de ismerõseimmel már volt ilyen..amikor egyik az egyedülálló volt, a másik meg szakított a párjával és akkor ment a szakított fél a haverjához sírni és másnap egymás karjaiban ébredtek fel, utána meg már kézen fogva sétáltak...és jelenleg is

velem nem! de ismerõseimmel már volt ilyen..amikor egyik az egyedülálló volt, a másik meg szakított a párjával és akkor ment a szakított fél a haverjához sírni és másnap egymás karjaiban ébredtek fel, utána meg már kézen fogva sétáltak...és jelenleg is
velem volt. mostani barátommal.. szerintem izgalmas dolog, bár kizárja azt hogy szerelem legyen "elsõ látásra". sokak szerint kell egy kis vibrálás már az elsõ perctõl, mások meg azt mondják hogy a barátságra alapuló kapcsolat a legjobb. eredménye az lett hogy nagyon nyíltak vagyunk egymás elõtt, nincs amit ne beszélnénk meg és soha semmitõl nem jövünk zavarba.

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!