Találatok a következő kifejezésre: Visszatérő rémálmaim tűzről (1 db)

Visszatérő rémálmaim vannak tűzről és halálról. Hallucinálok? Mi van velem?

Többször arra ébredtem, sír a húgom,pedig senki nem hallotta rajtam kívül..nem sírt soha.Sötétben úgy érzem követ valaki.Ok nélkül elkezdek zokogni, ha egyedül vagyok.Hát mi van velem?

Legjobb válasz: Menj el a háziorvosodhoz és mondd el neki ezeket!!

Menj el a háziorvosodhoz és mondd el neki ezeket!!
Menj el pszihologushoz, és neki mondd el ezeket!!! Majd segit leküzdeni a rémálmaidat.
hagyd abba drogozást
Mitol olyan bisztos hogy dorgozik?Neked pedig uzenem hogy menj pszihologushoz!
A kérdező hozzászólása: Szüleim nem tudnak az egészrõl. Édesanyámnak már próbáltam elmesélni, de bolondnak nézett, és azt mondta, feküdjek le korábban. Így nem olyan egyszerû.
Ha a szüleid nem értik meg, akkor ne velük menj. Menj egyedül, és beszélj az orvossal. Szervi oka is lehet (hormonok). Addig meg próbálj pihenni, és keresd az igazi okot, ami így hatott rád. Mi történt, mielõtt kezdõdött?
Próbálj meg orvossal beszélni. Egyébként az is lehet egyik elõzõ életed emlékei 'kísértenek' álmaidban... (lehet hinni vagy nem hinni benne :) )

Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Elég nagy depresszióval küzdök, nagyon magányos ember vagyok plussz antiszociális és kb az összes párkapcsolatom rosszul végződik, ami csak növeli a depresszióm, hol tudnának ezen segíteni?

Szanatórium, pszichátria? TB támogatja esetleg? Vagy mégis mit tehetnék, hogy ne mindent úgy éljek meg mint egy csalódást? Mert már az öngyilkosságnál tartok, tudom ennyi idősen nem kéne és elvileg nem lehetne, hogy ennyi teher legyen egy emberen, de ha valakinek ilyen mentális betegsége van és hajlamosabb a depresszióra, akkor ezt csak elfogadni tudom. 20/F Budapest.

1

Mit jelent, ha valaki mániás depressziós?

Elolvastam, mi az a bipoláris, vagyis mániás depresszió, de mit jelent pontosan egy mániás állapot? Mitől mániás? Mit csinál a beteg? Örülnék, ha valaki leírná, esetleg olyan, aki érintett.

4

Mit kéne tennem? El kéne fogadnom a homoszexuális dolgaimat, vagy tovább küzdenem? Ha elfogadás, akkor hogyan? Mert már próbáltam de nem tudtam. Egyáltalán homoszexuális vagyok, vagy csak össze vagyok zavarodva?

Tizenévesen még normálisnak indult a szexualitásom. igaz, a való életben akkor sem éreztem szexuális vonzalmat a nők felé, azonban a pornómagazinokban látottakra izgalomba jöttem, és így nem érzékeltem hogy baj lenne. A gond csak az volt, hogy mivel kövér is voltam, és fityma szűkületem is volt, amiről nem mertem beszélni a szüleimnek, ezért fizikai kapcsolatba nem kerültem egy lánnyal sem. azonban a jelen állás már más.

18 évesen kezdődött, hogy elkezdtem gondolkodni. de csak gondolkodni először. min? hogy vajon fiúval milyen is lehet a szex, ugyanis bizonyos fiú típusok (akkoriban az emó), nem tűntek számomra csúnyának, sőt! Egyenesen tetszettek, amit nem tudtam hova tenni. Arra jutottam hogy igen, képes lennék rá. eddigre már túl voltam a csókolózáson, és a orális szexen, leginkább a barátaim kedvéért. ugyan a fitymaszűkületem a mai napig nem lett megoldva, ezáltal a szó olyan értelmében még szűznek számítok, azonban a súlyom jelenleg 73 kiló, stabilan, és nem vagyok kövér.

a gond viszont ott van, hogy ettől a kortól kezdve szinte mindig csak fiúk jártak az eszemben. folyton folyvást arról ábrándoztam hogy milyen is lenne egy helyes, igényes fiúval az ágyban, és afféle romantikus kapcsolatot képzeltem el mellé, képzeletbeli szerelmemmel.

idő közben édesanyámnak és apámnak elmondtam, akik igazából nem hitték le, és kinevettek, ráadásul azóta is cukkolnak vele olykor olykor. a bajom az, hogy én ezt magam sem tudom elfogadni. nagyon undorítónak látok két 40 éves férfit együtt, gusztustalannak tartom -szexuálisan- eleve az idősebb embereket, de 2 férfit végképp.

gyereket akarok, családot, és sokszor elhatároztam, hogy megműttetem a péniszemet, -NEEEM NEM KÖRÜLMETÉLÉSSEL, SZÉPEN PLASZTIKA- hogy családot tudjak alapítani, egy nővel, aki majd a párom lesz stb.... na és itt jön be a gebasz. ez megy egy ideig, el is kezdek ismerkedni, de a vége mindig hasonló, mint például most, amikor nappali tagozatra jelentkeztem felsőoktatásra, -anyagilag örökség miatt biztosítva vagyok- megint azon kezdett el kattogni a fantáziám, -tudom hogy ez csak fantázia- hogy találkoznék ott egy tipikusan olyan fiúval aki az ízlésem, akivel majd összejönnénk, csók....nyálas csöpögés.... és vége a normális gondolat menetemnek a családról, teljes szívvel lélekkel vágyom arra hogy egy ilyen fiút szerezzek, romantikázzak vele, és megcsókoljam, szeretkezzem vele. Valójában a csók ami a legjobban izgat, a szex is, de a csók az nagyon. és akkor megint jön a gondolat, hogy undorító, gusztustalan, javában az amit leírtam, megint elkezdek nők után nézegetni, és majd megint ez történik...

a péniszemet eddig azért nem csináltattam meg, mert ez így visszatartó erő is számomra. jelenleg 23 éves vagyok, és nem tudom mi van velem. egy normális kapcsolatom nem volt még, és attól félek nem is lesz. fogalmam sincs most én homoszexuális vagyok, vagy csak zavarodott, de jó lenne ha valaki megpróbálna ebben segíteni.

pszichológushoz nem megyek el, voltam már, ezt nem mondtam neki, de undorítónak tartottam ahogy próbálkozik belelátni a gondolatmenetembe. ő úgy hitte nem veszem észre hogyan csinálja, mik a kereszt kérdések, de én észrevettem, és hányok az ilyentől. kérdezni nem lehet? csak áskálódni?

kimaradt: A női nemi szervtől undorodom.

23f

10

Hogyan erősítsem meg a "lelkemet"?

Az a baj, hogy ha a munkahelyemen (esetleg mások miatt) nem tudom elvégezni a feladatomat, akkor könnyen sírva fakadok.

egy régi példa erre: megkért a fönököm, hogy papir alapu táblázatot vigyek be egy excel táblázatba, és a diagramokhoz töltsem ki az adatokat. ezzel nem is volt semmi gond, egy probléma adódott, hogy a cég jövöévi munka napjait nem tudtam (leállások ünnepnapok stb). Mikor mindennel készen voltam és csak ez a rész volt hátra, jeleztem a fönöknek hogy ez az adat hiányzik. Õ mondta hogy kérjem el a munkatervet XY-on kollégától. Én így is tettem, ő azonban le kezelő módon elküldött, hogy az még nincs is meg, miért tőle kérem stb stb... (közben elkezdett telefonálni a felső irodába) Átadtam az "üzenetet" a fönöknek, aki mondta hogy akkor menjek XZ-hez, és tőle kérjek. Mikor fel mentem XZ-hez elöször rámripakodott hogy minek az nekem, mikor mondtam hogy minek, akkor mondta hogy már leküldött egyet XY-nak.. így végül sikerült megcsinálnom az anyagot, de felidegesítettem magam, mert a többi irodista csaj meg piszkált közben, hogy miért rohangászok miért nem a feladatomat csinálom (miközben ők is hallották a beszélgetéseket)

hogy tudnám meg erősíteni magam, hogy ha ilyen bunkó lekezelő módon bánnak velem akkor ne a sírás kerülgessen, hanem ki tudjak állni magamért?

2

Van itt olyan aki hasonló cipőben jár? Szorongás, agrofóbia (? )?

Soha nem érzem magam elégnek. Elég szépnek, elég okosnak, elég jónak. Nem merek már társaságba menni sem mert szégyellem is magam a problémám miatt. Zavar a tömeg, félek ha sok ember van körülöttem. Ez már odáig fajult, hogy hányásig stresszelem magam, folyamatosan rosszul vagyok. Jövőhéten tudok csak pszichológushoz menni.
Tudnátok tanácsot adni?

2

Mit csináljak ha agyilag egy nagy nulla vagyok? Nem megy a tanulás mindent elfelejtek semmihez sem értek igazán túl a 3. x-en semmim és senkim sincs. Ezt már [email protected]@tom, igaz?

3

Ha szeretném a Szondi tesztet megcsinálni el kell mennem egy pszichológushoz és megkérni vagy ez hogy működik?

1

Életem első pánikrohama? Mi lehetett ez?

elkezdem sírni, aztán minden ok nélkül, megállás nélkül nevettem, és mindez váltakozva kb negyed órán keresztül. nagyon dobogott a szívem, és kapkodtam a levegőt.. nagyon megijedtem, hogy sose lesz vége, még nem történt ilyen velem.

3

Nem tudom mi van velem mostanság, kihez forduljak? 16L

Utóbbi pár hónapban kezdek nem normálisan viselkedni. A baj az, hogy senkivel sem tudok beszélni róla. Anyám nem vesz komolyan, magával törődik csak, apám pedig ha megtudná hogy mi van velem nem bírná elviselni. Barátaimat szeretem nagyon, tudnak rólam mindent, de azt hiszik, amiket elmondok nekik az nem fáj nekem, lepattogzik rólam, mert úgy adom le. De igazából egész nap rágódok, hónapok óta. Sőt már évekkel ezelőtt kezdődött. Nem akarom ide leírni, mert nagyon hosszú lenne, egy könyvet is kiadhatnék. Pszichológushoz nem megyek, mert anyám azt mondta, hogy mivel nem vagyok még felnőttkorú így a pszichológus elmond mindent neki amit én mondtam. Ezt nem akarom. Mostanában állandóan egykedvű vagyok, unott, nem dob fel semmi, rajtamaradok a metrón, villamoson, és órák múlva tűnik fel. Öngyilkosságra már évek óta gondolok, de nem mondtam senkinek. Látszólag én vagyok az ügyeletes humorista... Igazából nem lenne bátorságom ahhoz, hogy megöljem magam, de ha egy autó jönne velem szembe nem futnék el, semmi, csak állnék ott. Elkezdtem cigizni, xanax ital vagy a kettő együtt. Nem tudom hova fogok így jutni. Segítsetek kérlek.

3

Van még itt ilyen ember? (lent kifejtem)

Disszociatív személyiségzavarom van, e mellett van még bipoláris depresszióm és paranoiám. Ha van itt sorstársam, aki ezen problémák valamelyikével küzd és lenne kedve beszélgetni, írjon. Szeretnék hozzám hasonló emberrel levelezni, mert sajnos nem kapok megértést a környezetemben és talán 2 hasonló ember jobban megérti egymást. Talán kölcsönösen tudunk segíteni egymásnak a tapasztalatcserével.

21/f

3

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!