Találatok a következő kifejezésre: Van-e olyan az (686 db)

Vannak-e olyan versek amelyekben a Tamás név szerepel, és melyek azok?

Legjobb válasz: Petõfi Sándor: A TÁBLABÍRÓ Elõljáróbeszéd Ah siralmas idõ! oh elfajult világ! Boldog mostan a vak, s jaj annak, aki lát, Haj százszor jaj annak, mert csak azt láthatja, Hogy küszöbön van már az itélet napja. A földön minden fölfordult fenekestül, Lábra kap a gonosz és a jó elrestül, Bizony pedig csoda, mert nem nõ a hája, Sõt oly sovány lett, hogy csörög a bordája. Életem sok drága éjét virasztám át, Az elmélkedésnek égetvén lámpáját: Mi lehet az oka, hogy a világ pusztul, Hogy hátunkra nyerget kaptunk a gonosztul? És egy éjszakának a dereka felé, Midõn lelkem már az álom borát nyelé, Feltûnt elõttem a rettentõ kisértet, Melytõl e világra jön a vég-itélet. Nem síri kisértet fejér lepedõben Volt ez, mely lakozik kinn a temetõben; Franciaország az õ laka, nem kripta, A neve pediglen: jakobinus-sipka. Oh e sipka ördögkezektõl van varrva, Ez a piros sipka a bõségnek szarva, Amelybõl minden rosz csakúgy dûl szerteszét, Hogy a jó lelkeknek elveheti eszét. "Újítás" a jelszó e sátán zászlaján, S még a dögvésznél is harapósabb talán; Annyira vagyunk már, hogy ama régi jó "Elõljáróbeszéd" mostan csak "elõszó". De mit nekünk a nyelv, mit az irodalom! Ez csak haszontalan cifra az asztalon; Nagyobb az, hogy recseg az asztal lába is, Bebujt az ördög a politikába is. S hah szentségtörése a szentségtörésnek! A táblabírák is oda esküvének, Od' ahhoz az isten nélkül való néphez, Amely újítást, mely haladást visz véghez. Igen, már a táblabirák közt is vannak, Akik parókájok porának rohannak, Kik parókájokról a szent port lerázzák, Mellyel a századok õket koronázák. Ah siralmas idõ! oh elfajult világ!... De hála istennek, maradt még legalább, Maradt egy-kettõ a táblabirák között, Kikhez, te rosz szellem, nincsen semmi közöd. A dicsõ férfiak! fölirom nevöket, Kalapomba vetem, s aztán amelyiket A szerencse ér, amely'ket kikapom, Halhatatlanítni fogja harsány dalom...- Felsõ-Kis-Kálnai és Szent-Demeteri Fegyveres Tamás... hah, épen jól jöve ki! Õ méltó dalomra! testi-lelki képe Bátran odaillik Árpád idejébe. 1-sõ $ Régi példabeszéd: "Nehéz minden kezdet", De én csak most kezdem tapasztalni eztet; Amidõn kezdeni kellene dalomat, Tollnak rágásában gyakorlom magamat. Kitaláltam végre!... hõsöm vezetem be, De hogy is nem jutott ez mindjárt eszembe? Bevezetem hõsöm... Kérem az urakat, Emeljék meg, amint illik, kalapjokat. Elõször is pedig leírva mi lenne, Hogyha nem az, ami legfontosabb benne? Szerencse, hogy írom, és hogy nem rajzolom, Erre nagon kicsiny volna papirosom. Fegyveres Tamás úr legfontosabb része Az, mely arra van, hogy az ételt eméssze. Ki látta a Gellérthegyet életébe'? Ama hegy e hasnak miniatür-képe. Tiszteletgerjesztõ, méltóságteljes has! Csak azt ne adja az ég, hogy megapadhass, Hova lenne akkor ama nagy tekintély, Melyet gazdádnak oly fényesen szereztél? Ritka szép látvány, ha a megyeházánál Fegyveres Tamás úr szónokolni föláll, Elsõ tempója, hogy hasát üggyel-bajjal Föltálalja... csakúgy recseg a zöld asztal. Különben arányos testalkata vagyon, Mert hasához feje hozzáillik nagyon. Egyik a másiknál nem rútabb s nem kisebb, Csak az a különbség, hogy a fej üresebb. S ezt a fizikából könnyû magyarázni: A teher mindenkor alá szokott szállni, S innen van - amit sok hinni vonakodik - Hogy táblabíró úr mélyen gondolkodik. Arca kellemdús arc, bár az orra kurta... Tán mert az alkotmány árkát annyit túrta; Hát ne is fitymáljuk ezt az orrot, melyet Invalidussá ily nagy és szent dolog tett. Valami rejtélyes van vonásaiban, Nem tudhatni: mihez hasonlít legjobban? Némelyek az tartják, hogy bivalybikához, Mások, hogy hasonlít tengeri-kutyához. Nincsen az igazság sem egy, sem más részen! Én a természettant keresztülfürkésztem Csupán csak e miatt s a legnagyobb gonddal, S úgy találtam, hogy õ valóságos cethal. Táblabíró úr hû gyermeke a földnek, Lelke-teste rajta hûséggel ragad meg, Egy van benne, mit az ég magához húza, Ez egy: kackiásan kipödrött bajúsza. S ezzel kész az arckép. Érzem, tökéletlen; De van egy vigaszom ebb' a tekintetben: Mit ecsetem roszul festett vagy felede, Pótolja olvasóm kegyes képzelete. Külsõképen immár táblabíró urat Ismernõk, most már csak a belseje marad, S ez még nagyobb munka, ezt egy lélekzettel Ugy kutyafuttában nem végezhetni el. Lelkiismeretem fölvigyázó lészen, Hogy dolgom valahogy el ne hevenyésszem, S hogy ne legyek csalfa, hazug farizéus, De igazat szóljak... segíts, uram Jézus! 2-dik $ Betyárok nélkül nem szûkölködik hazánk, De a legszilajabb betyár a mi Tiszánk, Rakoncátlan legény, nincsen semmi módja, Merre kedve tartja, arra van az útja. Fél óra a medre Felsõ-Kis-Kálnótul, De ha eszébe jut, neki-nekilódul, És a szegény falun olyanokat ölel, Hogy a dereka is csak ugy ropog bele. Ugy kell neked, hazám! mért nem tanítottad, Iskolába mért nem járattad folyódat? De hogyan járatnál folyót iskolába, Mikor ez alig van fiaid számára? S attól tartok, hazám, hogy majd fiaiddal Azon módon jársz, mint Tisza folyamoddal; Mint ez környékének, ugy esnek õk neked, S ezt tõlök még csak rosz neven sem veheted. - Tisza mellett Kálnó; azért jövünk rája, Mert Fegyveres Tamás rezidenciája. Genialis egy kis falu... amennyiben Rajta a jó rendnek híre sincsen jelen. Ugy állnak a házak, oly egyenes sorba', Valamint a mezõn a legelõ csorda, Egyik nyugatra néz, a másik keletre, Harmadik, negyedik, isten tudja, merre. A parasztkunyhók a tehenek és borjak, Köztök, mint ökrök, a közbirtokos urak... Azaz csak házaik, engedelmet kérek, Megbotlott a nyelvem; akarva nem sértek. Se szere, se száma Kálnón az uraknak, Itt a faluvégen Latócziék laknak, Tõszomszédságokban az öreg Gödördi, Tovább Badallóék s a többi, s a többi. Fegyveres Tamás úr háza a más végen A tiszteletes-lak s templom közelében, Homlokára írva: 1603... Utána illenék: az ujítást várom. Csakhogy persze szörnyen hasztalanul várja, Mert Tamás úr ennek rettentõ barátja, Semhogy újítólag kezeit tenné rá, Inkább tüstön-tõbül azokat kivágná. "Szentségtelen kezek sohase bántsanak, Ti az idõk által szentesített falak!" Szól táblabíró ur lelkesedésébe', Ha javítást súg a rosz szellem fülébe. "S miért javítanám? azért, hogy repedez, Hogy ingófélben van? semmit sem teszen ez! Hiszem azt az egyet, hiszem én azt szentül, Ha apámra nem dûlt, unokámra sem dül." Négyszögû épület, majd egy hossza, széle, Van elõl középütt holmi tornác-féle; Itt szuszog a háznak érdemes gazdája, Ha a délutáni álom borul rája. A tornác teteje torony, s óra rajta, Mely az idõt három oldalra mutatja: Éjszak-, kelet- s délre; csak nyugat felé nem... Rövid kis történet, tehát elbeszélem. Az én táblabíróm és Latóczi Endre Régi ellenségek, pörlekednek egyre, S a boszút, ha kezök ügyére eshetik, Egymás ellen teljes szívbõl elkövetik. Latóczi Endrének nyugatra a háza, S hogy ez az idõnek járását ne lássa, Tamás úr, követvén örökös boszúját, Kivette nyugati óramutatóját. - Jobbra a cselédház, az istállók balra, Középütt egy almafa a nagy udvarba'. Árva fa! ha egyszer gyümölcs téved rája, Három következõ esztendõ megbánja. - Ha belépsz a házba, szent borzalom száll rád: Meglátod az ókort, hogyha még nem látád, Réki karosszékek, régi almárjomok, Az egyik roskadoz, a másik tántorog. A vén bútoroknak talán a legvéne Borbála kisasszony, Tamás úrnak nénje, De van köztök új is, egy kis gyémánt láda: A szép kis Piroska, Tamás úr leánya. Az ebédlõ terem egyszersmind képcsarnok, Ott lóg fölakasztva a sok híres bajnok, Akik a Fegyveres-családból erednek, Kiket a törökök annyiszor kergettek. S immáron ismervén a háznak mivoltát, Kivül is belül is annak állapotját, Nehezen hiszem, hogy ideje ne lenne Elkezdeni végre, mi történik benne? 3-ik $ Kukorít a kakas hajnal hasadtára. Ki teremne talpon, hogyha nem Borbála? Borbála kisasszony, gazdaság tengelye, Tõvel-heggyel állna minden õ nélküle. Talán amióta század ez a század, Nem érte Borbálát még az a gyalázat, Hogy a kamrában ne sürgött-forgott volna, Midõn piros orrát a hajnal föltolta. Istentelen nyelvek azt regélik ugyan: A pálinkás-üveg a kamarába' van, S ez az, ami õt oly jókor odavonja, Koránsem a háznak, gazdaságnak gondja. De mi nem hallgatunk minden szíre-szóra, Rágalom malmára, pletyka darálóra; Üssön le a mennykõ a feje búbjára, Ki elõtt még hölgyek jó neve sem drága. - Tehátlan tehát a kakasság kukorít, Borbála kisasszony a kamrában virít, A konyha számára ád ki fõzeléket, S ex tempore pofonvágja a cselédet. Ugy kell neked, ugy kell, te kotnyeles Sára! Nem volt elég, nézned az aszalt szilvára, Bele is markoltál, de Borbála lesett, Rajta is kapott... most dugd el a poflevest. Fegyveres Tamás úr azonban még alszik, Még pedig ugy, hogy a szomszédba is hallik; Gyermekek hallják a hortyogást az utcán, S azt hiszik: trombita... katonák jõnek tán. De most megrázkodik, torka muzsikája Elfúl, mintha kötél hurkolódnék rája, Szemöldöki, mint két ellenséges medve, Egymásnak rohannak, s megállnak meredve; Fején a haj ezer zsindelyszöggé válik, Kiegyenesûl mind az utolsó szálig, Redõ-árkak nyílnak homloka rónáján, S képe tetemesûl, orcáit fölfújván. Hirtelen fölébred és az ágyán fölül, Harag és iszonyat lángol szemeibül: "Borzadalmas álom!" szuszogja, lihegi, "Arcomat a hideg veríték verte ki. Írnom kellett volna... írni erõtettek... Lelkem most is dühöng, lelkem most is retteg. Hah, ki föltaláltad az írást, gazember, Hánykolódjék veled koporsód, mint tenger. Alva sem hagy békét az átkozott irás! Istennek hála, hogy csak álom volt s nem más." Nem más? szegény ember! gondold meg csak jobban, Hej, írnod kell még ma, írnod kell valóban. Eszébe is jutott nem igen sokára, Nyilalt az oldala, borsózott a háta, Káprázott a szeme, izzadt az üstöke, Kiszáradt gégéje, viszketett a feje. Eszébe jutott, hogy van egy édes fia, Akinek levelet kell még ma írnia, S a dolog sürgetõs, nincs mód halogatni, Azért is fölfelé kezdett tápászkodni. Fölkelt, felöltözött, bebujt ruhájába, Mintha egy nagy bõgõt dugnának tokjába, Meg is reggelizett, két font húst bevága... Éhgyomorra csak nem kaphat ily munkába. Az almáriomnak tetejérõl pedig A toll s kalamáris elõkeríttetik, Kiszáradt belõle a tenta fenekig, Annakokáért is borral föleresztik. Most már teljességgel nincsen egyéb hátra, Csak hogy Fegyveres úr álljon ki a gátra, Irja meg levelét... de mi hagyjuk õt itt! Kereszténytelenség nézni, mint veszõdik. Láttuk a vén tölgyet, nézzük meg lombját is, Illendõ megnéznünk a kis Piroskát is; Hol találjuk õt fel karcsú derekával, Mosolygó szemével, pajkos mosolyával? Ne is menjünk tovább, csak a kert aljáig, A kertnek legalsó sötét lugosáig, Hiába keressük, ha ott meg nem lelnõk, Reggelenként a nap ottan üdvezli õt. Ime, nem megmondtam? a lugas mélyében Ûl, mint a csalogány ûl rejtett fészkében. Mért rejtezik így el a világtól mindig, S riad föl, ha szellõk a lugost legyintik? Megmondom, hogy miért?... aztán borzadjatok, Mert iszonyúságos az, amit hallotok! Oly fiatal leány, olyan szép rózsaszál, S máris és mégis az ördöggel cimborál. Ördöggel cimborál! apja is bevallja, Gátolná is, hanem hiába gátolja; Lel módot, hogy a jó öreget rászedje... Áldoz a gonosznak... könyvet olvas egyre. Itt, és leginkább a napnak kezdetével, Itt táplálkozik õ a pokol fõztével; Keze, zsebe most is könyvekkel van teli... A kárhozat magvát milyen mohón nyeli! Olvas, olvas, olvas, szeme fényes ablak, Melyet egy égõ ház lángi ragyogtatnak; Ez már a pokolnak rálövelõ lángja. Sajnálatra méltó szegény kis leányka. Azonban kinn a kert mögött ostor pattan, (Tiszai rév felõl jön el az út onnan,) Ostorpattogásra, kocsi zörgésére Fölugrott Piroska s a palánkhoz tére. Bántotta õt a zaj, bántotta fölötte, Mely ábrándjaiból õt felijesztette, De a kiváncsiság szinte fölkelt benne, Megnézni, hogy ki jön? ha ismerõs jönne? Több jött, mint ismerõs; bátyja jött meg, bátyja, Kitörõ örömmel nevét elkiáltja: "Dezsõ, Dezsõ lelkem!" s kinyitá a kertet, S a kisajtón által az hugánál termett. "Hogy vagy, édes húgom?" kérdezé a bátya, "Egyre vig? szívedet a bú most se' bántja? Arcod most is piros, szemed most is élénk, Mint midõn búcsúszót és csókot cserélénk." "Oh," felelt a lyányka, "nekem semmi bajom! Mindennapos vendég ugyan az unalom, De ez az öregúr épen ugy utálja A könyvet, mint apánk... fut, mihelyt meglátja. Igaz, a könyvekkel csak titkon mulatok, De a tiltott gyümölcs a legjobb, tudhatod. Milyen gyönyör, hogyha fölnyitom könyvemet! Mintha nyilni látnám fölöttem az eget. Abból olvasom a világ tarkaságát, S feledem falunknak bús egyformaságát, S ahová magamnak elmenni nem szabad, Legalább elküldöm oda vágyaimat. Igy élek, de te, jó bátya, te hogyan vagy? Szerelmed s bánatod még most is olyan nagy? Ilyen váratlanul haza mi vezetett? Szarka sem jelenté megérkezésedet." "Mi vezetett haza? az ami elhajtott," Válaszola Dezsõ s kínosan sohajtott. "Tudod, gyermek vagyok, dajkám a szerelem, Ahogy neki tetszik, megyen és jön velem. Néha elõvettem férfiuságomat, Hogy kiszabadítsam ölébõl magamat, Akkor õ lett gyermek, zokogott elõttem, S ujra elgyöngülék, s karjaiba dõltem. De nem küzdök többé. Merre kedve tartja, Vigyen... s elõször is vezetni fog karja Az elhatározás erõs sziklájához... Azonban jer, hugom, menjünk most apánkhoz." 4-ik $ Táblabíró úr az ég segedelmével Óriási dolgát ép akkor végzé el, Amidõn az ajtón kopogtattak vala, S kopogás után belépett Dezsõ fia. "Ejnye, akasztani való rosz portéka, Napjaim gyilkosa, életem hóhéra!" Ilyen barátságos szavak hangozának Nyájas üdvözletûl ajkán az apának. Dezsõ pedig örömkönnyekre nem fakadt, Hallván ez édesen üdvezlõ szavakat; Bátor volt kérdeni, folyvást hûledezve: E szép fogadtatást hogyan érdemelte? "Hogyan érdemelted!" kiálta föl apja, S kezébõl a tollat dühösen eldobja, "Nem tudott az ördög elébb hazahozni Csak egy pár órával, vagy ott tartóztatni? Itt van, kész a levél, nincs egy betû híja, És az ember ezt mind, mind hiába írja! Kínos fáradságom nagy potyára történt; Szabott fejemre a sors ily kemény törvényt. Hogyha nem sajnálnám az útiköltséget, Ebb' a nyomba' visszakergetnélek téged, Olvasnád levelem ott Pest városába', Nem írtam legyen azt ily szörnyen hiába. Azt írtam: jõj haza; henyéltél eleget, Illõ, hogy ezentúl szolgáld a nemzetet. Itt a tisztújítás, egy becses virágot Terem neked e kert; szolgabíróságot." Nem felelt egyebet erre Dezsõ, csak azt, Hogy õ ezen kertbõl virágot nem szakaszt, S a nemzetre nézve azt jegyzi meg, hogy ez Amint eddig elvolt nélküle, el is lesz. "Hogyha vétek," ugymond, "a közügyi terhet El nem fogadni, ha az ember rátermett, Szinte az, sõt kettõs vétek elvállalni, Ha viselésére gyöngék a vállai. Érzem gyöngeségem, azért ki sem lépek, Foglalják el a tért markosabb legények, Én majd benn maradok csendes hajlékomban A nekem való, a rejtett nyugalomban." "Kivel beszélsz, kölyök?" kurjantott reája Az apa oly igen méltó haragjába', "Kivel beszélsz, kölyök, s mióta feleded, Hogy apádnak minden hangja parancs neked? Ki sem lépsz? röpûlni fogsz, ki az ablakon, Hogyha vonakodol szót fogadni vakon; Azt teszed, mit mondok én, a ház királya, S tizenkét vármegye fõtáblabirája!" Dezsõben nem nyargal szilaj vér patakja, De szelidségébõl e beszéd kikapja, S a fiúi érzés tusakodik benne: Nem lenne-e jobb, ha szivébõl kimenne? Végre, amint illett, csak erõt vett magán, S így kezdé szavait nagy hallgatás után: "Jól van, apám, tehát legyen, mint kivánja, Ki fogok lépni a nyilvány piacára." Táblabíró úrnak nyájasabb lett képe, Béke angyalaként szállt e szó fülébe; Hej pedig ha tudná fiának szándokát, Csibének nézné õt s kitekerné nyakát. - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Koltó és Pest, 1847. október-november

Petõfi Sándor: A TÁBLABÍRÓ Elõljáróbeszéd Ah siralmas idõ! oh elfajult világ! Boldog mostan a vak, s jaj annak, aki lát, Haj százszor jaj annak, mert csak azt láthatja, Hogy küszöbön van már az itélet napja. A földön minden fölfordult fenekestül, Lábra kap a gonosz és a jó elrestül, Bizony pedig csoda, mert nem nõ a hája, Sõt oly sovány lett, hogy csörög a bordája. Életem sok drága éjét virasztám át, Az elmélkedésnek égetvén lámpáját: Mi lehet az oka, hogy a világ pusztul, Hogy hátunkra nyerget kaptunk a gonosztul? És egy éjszakának a dereka felé, Midõn lelkem már az álom borát nyelé, Feltûnt elõttem a rettentõ kisértet, Melytõl e világra jön a vég-itélet. Nem síri kisértet fejér lepedõben Volt ez, mely lakozik kinn a temetõben; Franciaország az õ laka, nem kripta, A neve pediglen: jakobinus-sipka. Oh e sipka ördögkezektõl van varrva, Ez a piros sipka a bõségnek szarva, Amelybõl minden rosz csakúgy dûl szerteszét, Hogy a jó lelkeknek elveheti eszét. "Újítás" a jelszó e sátán zászlaján, S még a dögvésznél is harapósabb talán; Annyira vagyunk már, hogy ama régi jó "Elõljáróbeszéd" mostan csak "elõszó". De mit nekünk a nyelv, mit az irodalom! Ez csak haszontalan cifra az asztalon; Nagyobb az, hogy recseg az asztal lába is, Bebujt az ördög a politikába is. S hah szentségtörése a szentségtörésnek! A táblabírák is oda esküvének, Od' ahhoz az isten nélkül való néphez, Amely újítást, mely haladást visz véghez. Igen, már a táblabirák közt is vannak, Akik parókájok porának rohannak, Kik parókájokról a szent port lerázzák, Mellyel a századok õket koronázák. Ah siralmas idõ! oh elfajult világ!... De hála istennek, maradt még legalább, Maradt egy-kettõ a táblabirák között, Kikhez, te rosz szellem, nincsen semmi közöd. A dicsõ férfiak! fölirom nevöket, Kalapomba vetem, s aztán amelyiket A szerencse ér, amely'ket kikapom, Halhatatlanítni fogja harsány dalom...- Felsõ-Kis-Kálnai és Szent-Demeteri Fegyveres Tamás... hah, épen jól jöve ki! Õ méltó dalomra! testi-lelki képe Bátran odaillik Árpád idejébe. 1-sõ $ Régi példabeszéd: "Nehéz minden kezdet", De én csak most kezdem tapasztalni eztet; Amidõn kezdeni kellene dalomat, Tollnak rágásában gyakorlom magamat. Kitaláltam végre!... hõsöm vezetem be, De hogy is nem jutott ez mindjárt eszembe? Bevezetem hõsöm... Kérem az urakat, Emeljék meg, amint illik, kalapjokat. Elõször is pedig leírva mi lenne, Hogyha nem az, ami legfontosabb benne? Szerencse, hogy írom, és hogy nem rajzolom, Erre nagon kicsiny volna papirosom. Fegyveres Tamás úr legfontosabb része Az, mely arra van, hogy az ételt eméssze. Ki látta a Gellérthegyet életébe'? Ama hegy e hasnak miniatür-képe. Tiszteletgerjesztõ, méltóságteljes has! Csak azt ne adja az ég, hogy megapadhass, Hova lenne akkor ama nagy tekintély, Melyet gazdádnak oly fényesen szereztél? Ritka szép látvány, ha a megyeházánál Fegyveres Tamás úr szónokolni föláll, Elsõ tempója, hogy hasát üggyel-bajjal Föltálalja... csakúgy recseg a zöld asztal. Különben arányos testalkata vagyon, Mert hasához feje hozzáillik nagyon. Egyik a másiknál nem rútabb s nem kisebb, Csak az a különbség, hogy a fej üresebb. S ezt a fizikából könnyû magyarázni: A teher mindenkor alá szokott szállni, S innen van - amit sok hinni vonakodik - Hogy táblabíró úr mélyen gondolkodik. Arca kellemdús arc, bár az orra kurta... Tán mert az alkotmány árkát annyit túrta; Hát ne is fitymáljuk ezt az orrot, melyet Invalidussá ily nagy és szent dolog tett. Valami rejtélyes van vonásaiban, Nem tudhatni: mihez hasonlít legjobban? Némelyek az tartják, hogy bivalybikához, Mások, hogy hasonlít tengeri-kutyához. Nincsen az igazság sem egy, sem más részen! Én a természettant keresztülfürkésztem Csupán csak e miatt s a legnagyobb gonddal, S úgy találtam, hogy õ valóságos cethal. Táblabíró úr hû gyermeke a földnek, Lelke-teste rajta hûséggel ragad meg, Egy van benne, mit az ég magához húza, Ez egy: kackiásan kipödrött bajúsza. S ezzel kész az arckép. Érzem, tökéletlen; De van egy vigaszom ebb' a tekintetben: Mit ecsetem roszul festett vagy felede, Pótolja olvasóm kegyes képzelete. Külsõképen immár táblabíró urat Ismernõk, most már csak a belseje marad, S ez még nagyobb munka, ezt egy lélekzettel Ugy kutyafuttában nem végezhetni el. Lelkiismeretem fölvigyázó lészen, Hogy dolgom valahogy el ne hevenyésszem, S hogy ne legyek csalfa, hazug farizéus, De igazat szóljak... segíts, uram Jézus! 2-dik $ Betyárok nélkül nem szûkölködik hazánk, De a legszilajabb betyár a mi Tiszánk, Rakoncátlan legény, nincsen semmi módja, Merre kedve tartja, arra van az útja. Fél óra a medre Felsõ-Kis-Kálnótul, De ha eszébe jut, neki-nekilódul, És a szegény falun olyanokat ölel, Hogy a dereka is csak ugy ropog bele. Ugy kell neked, hazám! mért nem tanítottad, Iskolába mért nem járattad folyódat? De hogyan járatnál folyót iskolába, Mikor ez alig van fiaid számára? S attól tartok, hazám, hogy majd fiaiddal Azon módon jársz, mint Tisza folyamoddal; Mint ez környékének, ugy esnek õk neked, S ezt tõlök még csak rosz neven sem veheted. - Tisza mellett Kálnó; azért jövünk rája, Mert Fegyveres Tamás rezidenciája. Genialis egy kis falu... amennyiben Rajta a jó rendnek híre sincsen jelen. Ugy állnak a házak, oly egyenes sorba', Valamint a mezõn a legelõ csorda, Egyik nyugatra néz, a másik keletre, Harmadik, negyedik, isten tudja, merre. A parasztkunyhók a tehenek és borjak, Köztök, mint ökrök, a közbirtokos urak... Azaz csak házaik, engedelmet kérek, Megbotlott a nyelvem; akarva nem sértek. Se szere, se száma Kálnón az uraknak, Itt a faluvégen Latócziék laknak, Tõszomszédságokban az öreg Gödördi, Tovább Badallóék s a többi, s a többi. Fegyveres Tamás úr háza a más végen A tiszteletes-lak s templom közelében, Homlokára írva: 1603... Utána illenék: az ujítást várom. Csakhogy persze szörnyen hasztalanul várja, Mert Tamás úr ennek rettentõ barátja, Semhogy újítólag kezeit tenné rá, Inkább tüstön-tõbül azokat kivágná. "Szentségtelen kezek sohase bántsanak, Ti az idõk által szentesített falak!" Szól táblabíró ur lelkesedésébe', Ha javítást súg a rosz szellem fülébe. "S miért javítanám? azért, hogy repedez, Hogy ingófélben van? semmit sem teszen ez! Hiszem azt az egyet, hiszem én azt szentül, Ha apámra nem dûlt, unokámra sem dül." Négyszögû épület, majd egy hossza, széle, Van elõl középütt holmi tornác-féle; Itt szuszog a háznak érdemes gazdája, Ha a délutáni álom borul rája. A tornác teteje torony, s óra rajta, Mely az idõt három oldalra mutatja: Éjszak-, kelet- s délre; csak nyugat felé nem... Rövid kis történet, tehát elbeszélem. Az én táblabíróm és Latóczi Endre Régi ellenségek, pörlekednek egyre, S a boszút, ha kezök ügyére eshetik, Egymás ellen teljes szívbõl elkövetik. Latóczi Endrének nyugatra a háza, S hogy ez az idõnek járását ne lássa, Tamás úr, követvén örökös boszúját, Kivette nyugati óramutatóját. - Jobbra a cselédház, az istállók balra, Középütt egy almafa a nagy udvarba'. Árva fa! ha egyszer gyümölcs téved rája, Három következõ esztendõ megbánja. - Ha belépsz a házba, szent borzalom száll rád: Meglátod az ókort, hogyha még nem látád, Réki karosszékek, régi almárjomok, Az egyik roskadoz, a másik tántorog. A vén bútoroknak talán a legvéne Borbála kisasszony, Tamás úrnak nénje, De van köztök új is, egy kis gyémánt láda: A szép kis Piroska, Tamás úr leánya. Az ebédlõ terem egyszersmind képcsarnok, Ott lóg fölakasztva a sok híres bajnok, Akik a Fegyveres-családból erednek, Kiket a törökök annyiszor kergettek. S immáron ismervén a háznak mivoltát, Kivül is belül is annak állapotját, Nehezen hiszem, hogy ideje ne lenne Elkezdeni végre, mi történik benne? 3-ik $ Kukorít a kakas hajnal hasadtára. Ki teremne talpon, hogyha nem Borbála? Borbála kisasszony, gazdaság tengelye, Tõvel-heggyel állna minden õ nélküle. Talán amióta század ez a század, Nem érte Borbálát még az a gyalázat, Hogy a kamrában ne sürgött-forgott volna, Midõn piros orrát a hajnal föltolta. Istentelen nyelvek azt regélik ugyan: A pálinkás-üveg a kamarába' van, S ez az, ami õt oly jókor odavonja, Koránsem a háznak, gazdaságnak gondja. De mi nem hallgatunk minden szíre-szóra, Rágalom malmára, pletyka darálóra; Üssön le a mennykõ a feje búbjára, Ki elõtt még hölgyek jó neve sem drága. - Tehátlan tehát a kakasság kukorít, Borbála kisasszony a kamrában virít, A konyha számára ád ki fõzeléket, S ex tempore pofonvágja a cselédet. Ugy kell neked, ugy kell, te kotnyeles Sára! Nem volt elég, nézned az aszalt szilvára, Bele is markoltál, de Borbála lesett, Rajta is kapott... most dugd el a poflevest. Fegyveres Tamás úr azonban még alszik, Még pedig ugy, hogy a szomszédba is hallik; Gyermekek hallják a hortyogást az utcán, S azt hiszik: trombita... katonák jõnek tán. De most megrázkodik, torka muzsikája Elfúl, mintha kötél hurkolódnék rája, Szemöldöki, mint két ellenséges medve, Egymásnak rohannak, s megállnak meredve; Fején a haj ezer zsindelyszöggé válik, Kiegyenesûl mind az utolsó szálig, Redõ-árkak nyílnak homloka rónáján, S képe tetemesûl, orcáit fölfújván. Hirtelen fölébred és az ágyán fölül, Harag és iszonyat lángol szemeibül: "Borzadalmas álom!" szuszogja, lihegi, "Arcomat a hideg veríték verte ki. Írnom kellett volna... írni erõtettek... Lelkem most is dühöng, lelkem most is retteg. Hah, ki föltaláltad az írást, gazember, Hánykolódjék veled koporsód, mint tenger. Alva sem hagy békét az átkozott irás! Istennek hála, hogy csak álom volt s nem más." Nem más? szegény ember! gondold meg csak jobban, Hej, írnod kell még ma, írnod kell valóban. Eszébe is jutott nem igen sokára, Nyilalt az oldala, borsózott a háta, Káprázott a szeme, izzadt az üstöke, Kiszáradt gégéje, viszketett a feje. Eszébe jutott, hogy van egy édes fia, Akinek levelet kell még ma írnia, S a dolog sürgetõs, nincs mód halogatni, Azért is fölfelé kezdett tápászkodni. Fölkelt, felöltözött, bebujt ruhájába, Mintha egy nagy bõgõt dugnának tokjába, Meg is reggelizett, két font húst bevága... Éhgyomorra csak nem kaphat ily munkába. Az almáriomnak tetejérõl pedig A toll s kalamáris elõkeríttetik, Kiszáradt belõle a tenta fenekig, Annakokáért is borral föleresztik. Most már teljességgel nincsen egyéb hátra, Csak hogy Fegyveres úr álljon ki a gátra, Irja meg levelét... de mi hagyjuk õt itt! Kereszténytelenség nézni, mint veszõdik. Láttuk a vén tölgyet, nézzük meg lombját is, Illendõ megnéznünk a kis Piroskát is; Hol találjuk õt fel karcsú derekával, Mosolygó szemével, pajkos mosolyával? Ne is menjünk tovább, csak a kert aljáig, A kertnek legalsó sötét lugosáig, Hiába keressük, ha ott meg nem lelnõk, Reggelenként a nap ottan üdvezli õt. Ime, nem megmondtam? a lugas mélyében Ûl, mint a csalogány ûl rejtett fészkében. Mért rejtezik így el a világtól mindig, S riad föl, ha szellõk a lugost legyintik? Megmondom, hogy miért?... aztán borzadjatok, Mert iszonyúságos az, amit hallotok! Oly fiatal leány, olyan szép rózsaszál, S máris és mégis az ördöggel cimborál. Ördöggel cimborál! apja is bevallja, Gátolná is, hanem hiába gátolja; Lel módot, hogy a jó öreget rászedje... Áldoz a gonosznak... könyvet olvas egyre. Itt, és leginkább a napnak kezdetével, Itt táplálkozik õ a pokol fõztével; Keze, zsebe most is könyvekkel van teli... A kárhozat magvát milyen mohón nyeli! Olvas, olvas, olvas, szeme fényes ablak, Melyet egy égõ ház lángi ragyogtatnak; Ez már a pokolnak rálövelõ lángja. Sajnálatra méltó szegény kis leányka. Azonban kinn a kert mögött ostor pattan, (Tiszai rév felõl jön el az út onnan, ) Ostorpattogásra, kocsi zörgésére Fölugrott Piroska s a palánkhoz tére. Bántotta õt a zaj, bántotta fölötte, Mely ábrándjaiból õt felijesztette, De a kiváncsiság szinte fölkelt benne, Megnézni, hogy ki jön? ha ismerõs jönne? Több jött, mint ismerõs; bátyja jött meg, bátyja, Kitörõ örömmel nevét elkiáltja: "Dezsõ, Dezsõ lelkem!" s kinyitá a kertet, S a kisajtón által az hugánál termett. "Hogy vagy, édes húgom?" kérdezé a bátya, "Egyre vig? szívedet a bú most se' bántja? Arcod most is piros, szemed most is élénk, Mint midõn búcsúszót és csókot cserélénk." "Oh, " felelt a lyányka, "nekem semmi bajom! Mindennapos vendég ugyan az unalom, De ez az öregúr épen ugy utálja A könyvet, mint apánk... fut, mihelyt meglátja. Igaz, a könyvekkel csak titkon mulatok, De a tiltott gyümölcs a legjobb, tudhatod. Milyen gyönyör, hogyha fölnyitom könyvemet! Mintha nyilni látnám fölöttem az eget. Abból olvasom a világ tarkaságát, S feledem falunknak bús egyformaságát, S ahová magamnak elmenni nem szabad, Legalább elküldöm oda vágyaimat. Igy élek, de te, jó bátya, te hogyan vagy? Szerelmed s bánatod még most is olyan nagy? Ilyen váratlanul haza mi vezetett? Szarka sem jelenté megérkezésedet." "Mi vezetett haza? az ami elhajtott, " Válaszola Dezsõ s kínosan sohajtott. "Tudod, gyermek vagyok, dajkám a szerelem, Ahogy neki tetszik, megyen és jön velem. Néha elõvettem férfiuságomat, Hogy kiszabadítsam ölébõl magamat, Akkor õ lett gyermek, zokogott elõttem, S ujra elgyöngülék, s karjaiba dõltem. De nem küzdök többé. Merre kedve tartja, Vigyen... s elõször is vezetni fog karja Az elhatározás erõs sziklájához... Azonban jer, hugom, menjünk most apánkhoz." 4-ik $ Táblabíró úr az ég segedelmével Óriási dolgát ép akkor végzé el, Amidõn az ajtón kopogtattak vala, S kopogás után belépett Dezsõ fia. "Ejnye, akasztani való rosz portéka, Napjaim gyilkosa, életem hóhéra!" Ilyen barátságos szavak hangozának Nyájas üdvözletûl ajkán az apának. Dezsõ pedig örömkönnyekre nem fakadt, Hallván ez édesen üdvezlõ szavakat; Bátor volt kérdeni, folyvást hûledezve: E szép fogadtatást hogyan érdemelte? "Hogyan érdemelted!" kiálta föl apja, S kezébõl a tollat dühösen eldobja, "Nem tudott az ördög elébb hazahozni Csak egy pár órával, vagy ott tartóztatni? Itt van, kész a levél, nincs egy betû híja, És az ember ezt mind, mind hiába írja! Kínos fáradságom nagy potyára történt; Szabott fejemre a sors ily kemény törvényt. Hogyha nem sajnálnám az útiköltséget, Ebb' a nyomba' visszakergetnélek téged, Olvasnád levelem ott Pest városába', Nem írtam legyen azt ily szörnyen hiába. Azt írtam: jõj haza; henyéltél eleget, Illõ, hogy ezentúl szolgáld a nemzetet. Itt a tisztújítás, egy becses virágot Terem neked e kert; szolgabíróságot." Nem felelt egyebet erre Dezsõ, csak azt, Hogy õ ezen kertbõl virágot nem szakaszt, S a nemzetre nézve azt jegyzi meg, hogy ez Amint eddig elvolt nélküle, el is lesz. "Hogyha vétek, " ugymond, "a közügyi terhet El nem fogadni, ha az ember rátermett, Szinte az, sõt kettõs vétek elvállalni, Ha viselésére gyöngék a vállai. Érzem gyöngeségem, azért ki sem lépek, Foglalják el a tért markosabb legények, Én majd benn maradok csendes hajlékomban A nekem való, a rejtett nyugalomban." "Kivel beszélsz, kölyök?" kurjantott reája Az apa oly igen méltó haragjába', "Kivel beszélsz, kölyök, s mióta feleded, Hogy apádnak minden hangja parancs neked? Ki sem lépsz? röpûlni fogsz, ki az ablakon, Hogyha vonakodol szót fogadni vakon; Azt teszed, mit mondok én, a ház királya, S tizenkét vármegye fõtáblabirája!" Dezsõben nem nyargal szilaj vér patakja, De szelidségébõl e beszéd kikapja, S a fiúi érzés tusakodik benne: Nem lenne-e jobb, ha szivébõl kimenne? Végre, amint illett, csak erõt vett magán, S így kezdé szavait nagy hallgatás után: "Jól van, apám, tehát legyen, mint kivánja, Ki fogok lépni a nyilvány piacára." Táblabíró úrnak nyájasabb lett képe, Béke angyalaként szállt e szó fülébe; Hej pedig ha tudná fiának szándokát, Csibének nézné õt s kitekerné nyakát. - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Koltó és Pest, 1847. október-november
szia.olyan verset nem tudok, de ha van egy kis költõi érzéked, könnyen bebiggyesztheted egy álltalad választott versbe.

Tudtok ajánlani olyan magánrendelést Budapesten, ahol melanoma szűrést végeznek és nem túl drága? Vagy esetleg van-e olyan bőrgyógyászat, ahol megnézik az anyajegyeket, nem küldenek el?

Sajnos az a tapasztalatom, hogy az ingyenes bőrgyógyászatokon nem veszik komolyan a melanoma szűrést, hülyének néznek, ha emiatt keresed fel őket.

Legjobb válasz: Én olyan pöttyös vagyok, mint egy õzike. Évente elmegyek a helyi bõrgyógyászatra, és az egész testemet átnézi a doktornõ, a gyanúsabb foltokat nagyítóval is megvizsgálja. Két éve vérezni kezdett az egyik anyajegyem, azt levették a sebészeten, és szövettani vizsgálatra küldték. Normális bõrgyógyásznak igenis komolyan kell venni a melanómaszûrést! Olyat is hallottam, hogy lefényképezik, és aztán összehasonlítják az elõzõ képpel, hogy változott-e a színe vagy a mérete.

Én olyan pöttyös vagyok, mint egy õzike. Évente elmegyek a helyi bõrgyógyászatra, és az egész testemet átnézi a doktornõ, a gyanúsabb foltokat nagyítóval is megvizsgálja. Két éve vérezni kezdett az egyik anyajegyem, azt levették a sebészeten, és szövettani vizsgálatra küldték. Normális bõrgyógyásznak igenis komolyan kell venni a melanómaszûrést! Olyat is hallottam, hogy lefényképezik, és aztán összehasonlítják az elõzõ képpel, hogy változott-e a színe vagy a mérete.
A kérdező hozzászólása: Te melyik kórházba és kihez jársz?
Egy borsodi kisvárosban lakom, az itteni Egészségházba járok.

Kinél az igazság? Van-e igaz szerelem, barátság? Létezik-e Isten, halál utáni élet? Van-e olyan, hogy Haza, vagy csak manipuláció? Létezik-e az önzetlen szeretet?

Kezdek kiábrándulni a világból, vagy ha jobban tetszik, feln?ni, egyre több kudarcot átélni. Segítsetek!

Legjobb válasz: Nálad igen igen nem nem nem igen :)

Nálad igen igen nem nem nem igen :)
Az igazság te magad vagy a kezdet és a vég :D Egyébként tetszik mert hasonlítasz rám.De csak a kudarcokat látod akkor az élet csak abból fog állni számodra próbálj nyitni a jó dolgok felé még ha kevés is akad megbecsülni az életet.A kérdéseid nagy része egyénfüggõ és válasz sincs mindre.Én személy szerint nem hiszek Istenben.Önzetlen szeretet létezik és igaz szerelem is ahogy barátság is hidd el bár ezek az érzésekrõl megvan a véleményem miért érezzük de ez túl csúnya és porba tiporja a szellemét ezeknek a dolgoknak. Haza is létezik egyenlõre bár szeretnék ha már nem lenne sehol túl nagy nemzeti öntudat de még él és ez a fontos.A másik kérdés hogy te hiszel e bennük.Te miben hiszel.De amíg gondolkozol és önállóan teszel fel kérdéseket érdeklõdsz, nyitsz dolgok iránt és van egyéniséged jó úton jársz.
Igaz barátság nem létezik. Én eddig azt hittem és bármire fogadni mertem volna , hogy létezik, de pofára estem..

Van-e olyan program ami mutatja az hőmérsékletet a városban?

uhogy beallitom pl szeged vagy moszkva és az asztalon valami ikonba mutatja a h?mérsékeletet

Legjobb válasz: Ubuntu-ról és Win7-rõl tudok, hogy már gyárilag van, tehát le sem kell töltened semmit (bár hogy Szeged benne van-e azt nem tudom). Ha win7, akkor a minialkalmazásoknál találod, és van egy olyan érzésem, hogy ubuntut nem nagyon használsz.

Ubuntu-ról és Win7-rõl tudok, hogy már gyárilag van, tehát le sem kell töltened semmit (bár hogy Szeged benne van-e azt nem tudom). Ha win7, akkor a minialkalmazásoknál találod, és van egy olyan érzésem, hogy ubuntut nem nagyon használsz.
A kérdező hozzászólása: mi az az ubuntu? ja és nem win7em van hanem xpm
Van erre egy Firefox kiegészítõ a nevét sajnos nem tudom mert szabin vok és a céges épemen van fent.
A kérdező hozzászólása: hát valaki jo lenne már mondjon egyet:P
Tessék: http://www.getforecastfox.com/ Google segítségével 30mp alatt megtaláltam.
Vistában is van minialkalmazás, ami milliméterre pontosan mutatja a fokot...még Celsius, Fahrenheit közt is lehet váltani!

Samsung galaxy y-ra milyen jó alkalmazásokat ajánlotok letölteni? Esetleg van e olyan alkalmazás amit le lehet rá tölteni:wifi (otthon nincs vifink és van e olyan hogy csak azt bekapcsolom és akkor otthon is tudok netezni? )

Legjobb válasz: Hát ezt neked kéne tudni.. Lány vagy vagy fiú? Mit szeretsz csinálni? Játékokra vagy más alkalmazásokra gondoltál? Én segítenék, csak nem tudom te mit szeretsz. Ha pedig nincs wifitek otthon akkor nincs - ezt a részt nem értem - de lehet venni egy bizonyos összegért és tádámn ott a wifi. De ennek nézz utána a neten.

Hát ezt neked kéne tudni.. Lány vagy vagy fiú? Mit szeretsz csinálni? Játékokra vagy más alkalmazásokra gondoltál? Én segítenék, csak nem tudom te mit szeretsz. Ha pedig nincs wifitek otthon akkor nincs - ezt a részt nem értem - de lehet venni egy bizonyos összegért és tádámn ott a wifi. De ennek nézz utána a neten.

30 vok és, erõszakkal, akaratom ellenére, megcsonkítottak körülmetéltek, 17 évesen. Ez miat egyáltalán nem érzek semmit, nem élvezem a szexet. Van e olyan pénisz rekonstrukció mûtét amivel vissza tudják állítani az eredeti állapotába és fedezi e a TB?

Legjobb válasz: a körülmetélés nem akadályozza a szex élvezetét, sõt inkább érzékenyebb tõle a himvesszõ! Viszont a kérdésedbõl inkább úgy tûnik, hogy lelkileg visel ez meg, és csak lelki okai vannak, hogy nem élvezed a szexet! Majd találsz egy olyan partnert, akivel minden rendben lesz, hidd el!

a körülmetélés nem akadályozza a szex élvezetét, sõt inkább érzékenyebb tõle a himvesszõ! Viszont a kérdésedbõl inkább úgy tûnik, hogy lelkileg visel ez meg, és csak lelki okai vannak, hogy nem élvezed a szexet! Majd találsz egy olyan partnert, akivel minden rendben lesz, hidd el!
Megeshet hogy nem jól sikerült a mûtét ez elõfordul.Pénisz plasztika van de hogy fizeti e a TB azt az urológus diagnózisa dönti el elsõsorban az esetedben.
Az elsõnek igaza van. Ez inkább jobbá teszi a szexet. Ha 30 évesen nem élvezed, akkor annak egyéb oka lehet.
ja, pl az lehet az oka, hogy ma van a kamukérdések világnapja.
Hogyhogy erõzakkal történt ? Mi okból ? o.O
Nem kell itt mellé beszélni, vannak akik nincsenek tisztában a fogalmakkal sem .Nem tudnak különbséget tenni a a jó sex , és a hosszabban tartó sex között.Ugyan olyan jó érzelmes sexet, mint a fitymával rendelkezõk egy metélt sem tud átélni .Ezt még az orvosok sem cáfolják , hisz õk tudják ezt legjobban .A mûtét során a levágott fitymával együtt az érzõ idegvégzõdések kb 60 %a is eltávolításra kerül .Sehol a testûnkön nincs ilyen bõséges idegvégzõdés , mint itt. A makkon lévõ pontosan 50, orvosi kifejezéssel, elsorvad.A makk szinte teljesen érzéketlenné válik, ezért nem is izgatja a gatya súrlódása már .Ezzel van a legnagyobb gondjuk a frissen metéltetnek , mert az addig a teljesen fedett makk, ilyennek nem volt kitéve . Mivel ennyire lecsökken az érzõ idegek száma , ettõl hosszabbodik meg a sex ideje .Ezért bírják a metéltek tovább , ahogy ezt a közéletben mondják . Sajnos a dolog semmi kép sem visszafordítható , nem is értem ezt honnan veszik egyesek .Ha egy 18 év feletti nem eü.okból szeretné magát metéltetni, annak a doki mûtét elõtt még 2 x is elmondja , a következmény vissza fordíthatatlan lesz .Aláírja a beleegyezését is . Kedves olvasók , tudom lesz aki nem ért velem egyet, de én senkivel sem fogok ezen vitatkozni .Tessenek inkább kicsit kutakodni tudományos írásokban, mi is történik a metélés után .
Az elsõ pár hangoskodó látom jobban tudja, mint a pénisz tulajdonosa. Kérdezõ: eredeti állapotba sajnos nem lehet visszaállítani, a mai technológia ezt még nem tudja megoldani. Lehet viszont saját kezûleg valamelyest javítani a dolgokon, a bõr nyújtásával — ezzel elérhetõ az, hogy a maradék bõr mozogjon a péniszen, vagy még több dedikációval akár az is, hogy ujra fedje a makkot, ezzel annak érzékenységét valamelyest helyreállítva... [link] nonprofit szervezetek tudnak esetleg ötletet adni, segítséget nyújtani. Kitartás!
Kár, hogy az agy nem izom, akkor talán gyúrnátok arra is...
Komolyan mondom nem értek semmit abbol amit irtál! Jo hogy valaki néha hibásan ir pl:a vesszöket lehadja stb... De hogy fogalmazni sem tudjál ez már felháborító.
Persze tesa keratintin meg feherje por szer köll és máris nö a kezed! Ironnia...
Bizony ez egy értelmezhetetlen kérdés. Azt kérdezed, hogy a tálálékkiegészítõ káros vagy sem?! Én meg azt is kérdezhetném sorold fel azokat a szilárd kajákat amik károsak a szervezetedre. Látod itt bizony tudnék neked felsorolni pár dolgot.
Iskola, az nem károsít, viszont ennyi ésszel neki se kezdj ennek a sportnak.

Szerintetek van-e olyan lány, tudtok-e olyan lányról a környezetetekben, aki szép és mégis egy tök csóró, csúnya, de egyszerű, átlagos sráccal jár? Mit gondoltok mi az oka ennek?

Én elég furának tartom, amikor sok szép, gyönyör? lányt látok csúnya fiúval, aki egyáltalán nem t?nik gazdagnak sem.

Legjobb válasz: Mondjuk a szerelem.

Mondjuk a szerelem.
Kedves Kérdezõ, te talán nem válogatsz a lányok közt? A fiúk közt is sok válogatós van.
Hát lehet, hogy neked nem ízlésed a csóró srác, de a csajnak biztos tetszik. Lehet, õk mást néznek a srácokon? És mi a csóró? Az már jó, ha valakinek munkája van, nem?
Én szép lány vagyok, legalábbis sokak szerint.Két ffival voltam szexuális kapcsolatban eddigi életem során egyikükkel mai napid együtt vagyok pedig lehettem volna rengeteg pasival de erkölcsös vagyok úgyh nem mentem bele.A barátom nagyon szegény volt mikor járni kezdtünk!Hihetetlenül szegény ink azt mondom mert szüleinek is mondhatni semmiük nm volt.A fiún sokszor gondolkodtam h h meri ilyen büszkén felválalni h neki semmie nincsen?Persze sokszor panaszkodott h a lányok a pénzes pasikat keresik mondtam h én nm!Igag h õ iszonyat helyes, bár ki tudja lehet csak én látom így mert végülis nm tudhatni.Szerintem õ volt a legegyszerûbb srác akit valaha is ismerek.Szöval sztem fontos h ezek a fiúk ne mutassák h szégyenlik v h nincs önbizalmuk.Õ magabizzosabb volt bárkinél!2éve már és olyan munkája lett h már nm lehet mondani h szegény!:) jól keres segít szüleinek is!Igaz h õt meg kicsit megbolondította a pénz amit igazából mindig is.sejtettem h így lesz mikor arról beszélt h lányoknak csak az kell.Tudom nm szabad ilyet mondani de én nagyon szerettem sokkal jobban pénz nélkül mint vele..!:) 19L
Egyáltalán nem igaz, hogy a lányok a külsõ miatt járnak egy fiúval... Az én barátomat nagyon sokan csúnyának tartják... Legalábbis a baráti körömbõl. Szerintem nem csúnya... Egyrészt. Másrészt pedig én nem a külsejébe, hanem a személyiségébe szerettem bele... A beszédébe, a mozdulataiba... A hangjába. És egyáltalán nem gazdag, sõt... De nem érdekel, mert nagyon szeretem! És biztos, hogy a többi lánnyal is így van... Nálunk nem a pénz a lényeg, vagy a külsõ, hanem az igaz szeretet... A pénz maximum a r.bancokat érdekli, ... Van normális lány is, azokat vegyétek észre!
Volt ilyen. Sõt, most is tudok kettõrõl. Mondjuk a srácok megérdemlik, nagyon jó emberek, és kivételesen jól bánnak a lányokkal.
"Nem a szépség dönti el hogy kit szeretünk hanem a szerelem dönti el kit tartunk szépnek.." :)
Azokon a lányokon már végig ment a fél ország és normális kapcsolatot szeretnének ezért választanak végül ronda férfiakat, de mellettük attól még félrekúrogatnak Persze elõfordul az is hogy egy szép lányt nem érdekli a külsõ, na ehhez pedig szerencse kell, mert a lányok különösen válogatósak
A kérdező hozzászólása: Az elsõ válaszolóval egyetértek. Magam is tapasztaltam milyen válogatósak külsõre a lányok.
teljesen átlagos, ha egy szép, gyönyörû lány csúnya, egyszerû, átlagos pasival jár, az csak a lúzer pasik kifogása, hogy a lányok csak a jóképû, menõ, gazdag fiúkat szeretik...
Cyrano csúnya, de közel sem csóró, egyszerû és átlagos :) És még csak nem is dughatta meg a szerelmét :(
Azt bírom hogy az a sok gyökér lepontoz engem de nem cáfolnának meg engem mert ahhoz nincs elég gógyiuk Ez is csak bizonyítja azt hogy az igazat mondtam, de nekik fáj az igazság ezért lepontoztak, mert jobbat nem tudtak tenni :) Szánalmas hogy az emberek csak ennyit tudnak tenni az igazsággal szemben
A szerelemben nincs olyan hogy valaki csúnya vagy szép akkor neki csak õ számít és tudod a normálisnõk nem a külsõ vagy a vagyoni helyzet alapján döntenek.
A kérdező hozzászólása: Szeretnék én találni olyan lányt, aki normális és nem a külsõt meg a vagyont tartja elsõdlegesnek, de én eddig nem találkoztam vele, mert akkor nyílván lett volna már párom.
Ilyen hozzállással nem is találsz párt magadnak.
Aha, szerinted csak azért nem járnak veled a lányok, mert csúnya vagy és csóró?

Õszinte válaszokat várok. Van-e olyan akinek az anális koitusz jobban bejön mintha rendes helyre tennék? Lehet-e egyáltalán ilyen? Mert én lehet, hogy arra jobban kíváncsi vagyok, hogy milyen popsiba.

Jah és egy másik teljesen különálló kérdés ugyanebben a témában:Gáz ha egy lány először a "hátsó bejáratát" mondhatja felavatottnak? (tehát először popsiba dugták és csak később a rendes helyre)

Legjobb válasz: az bizony olyan, mint a fluor G Á Z!!!

az bizony olyan, mint a fluor G Á Z!!!
attól nem kell aggódni, felfogja õ hozni:D:D és hidd el hogy vannak ilyen nõk, akik jobban élvezik ott, meg ha nem is arra lett kitalálva:D ismerek párat
Nagyon sok lány van, aki csak análisan tud eljutni a csúcsra szóval igen lehetséges, hogy ott bizony jobban élvezik:) Az én bnõm mindegyiket élvezi, de õ is azt mondja hogy popsiorgazmus nagyobb és másabb mint a hüvelyi vagy a csiklói :)
Sziasztok! Lehet, hogy fura, amit mondok, de én az anális közösülést pontosan ugyanannyira szeretem, mint a vaginálisat, mindkettõvel többször is el tudok menni egymás után. De szerintem elõször mindenképpen a rendes szex örömeivel kellene megismerkedni, nekem az anális egy kicsit bizalmasabb, és sok türelem, összhang kell hozzá, sokszor ezért nem élvezi a lányok többsége. 21/L
Azt tudom taqnácsolni, hogy ismerkedj a popsiddal te is:) Vazelin krémmel, babaolajjal, egy ujjat bedugni stb.
A kérdező hozzászólása: Igen, igen ezeket tudom.Én is úgy gondolom. hogy elõször normálisan...és csak utána jönne az anál ha már teljesen megismertem a párom és bízok benne... Meg azon is gondolkodtam, hogyha majd lesz barátom, hogy hozzam fel neki?:D
Az a vicc, hogy prüdek, és ha nem azt írod, amit õk, lepontoznak... persze ha azt írod amit õk gondolnak, akkor meg nem kattintanak rá a jó pontra... mert az természetes :P Egyébként engem nem zavar, a pont nem jelent semmit. az a lényeg, hogy segítsünk azoknak, akiknek szüksége van rá.
Kérdezõ, ha van még kérdésed, inkább privátba, nem vagyok kíváncsi a sok prûd kielégítetlen p-ra.
Lány vagyok! Mellesleg pontozzátok le a JÓ ÉDES.. (cenzúrázott sor helye)! Válaszoltam egy kérdésre. Ennyik vagytok! Törõdjetek a saját dolgotokkal lelki szegény emberek, és ne azzal, hogy én hogy elégülök ki, mert százszor több orgazmusom van bármelyik lepontozó vadbaromnál. Kérdezõ, az anális szex örömeit nyugodtan próbáld ki, nem lesz tõle semmi bajod, egy tapasztalattal leszel gazdagabb. 21/L
Van olyan, amint itt is olvashattad + én is ismerek ilyen nõket. A második kérdés... nem gáz, de szerintem is (ahogy valaki már fenn is írta) nem árt azért elõbb a sima szexet kipróbálni, abban jónak lenni , és utána jöhet a többi.
A kérdező hozzászólása: jólvan:) és te fiú vagy lány vagy?
Nyugodtan csináld mélyen, én szoktam úgy masztizni.
A kérdező hozzászólása: azt már csináltam :P de nem mertem mélyen :O
A kérdező hozzászólása: -.- ezt normálisan is le lehet írni... am sztem se vmi szép dolog...
A kérdező hozzászólása: jólvan, akkor elhiszem:) )) és majd meg is tapasztalom:P
A kérdező hozzászólása: gondolom h másabb...csak nemtudom elképzelni h ott valaki jobban élvezi.mert ugye az nem arra lett "kitalálva"
Látom, nagyon érdekel ez az anális téma. :) Ami mondjuk nem baj egyáltalán. Ha tényleg ennyire izgat a dolog, te kb. attól el fogsz élvezni rögtön, amikor a fiú elõször a fenekedbe hatol. :) Szokták mondani, hogy az orgazmus a fejben dõl el. Szerintem kizárt, hogy ilyen hozzáállás mellett neked ne legyen majd orgazmusod az anális szextõl. ;)
létezik, nekem van is egy elég nagy darab ahol ásványt árulnak ott lehet hogy kapsz kék színû kristályt de elég ritka.
A kérdező hozzászólása: Értem...lehet, hogy ezért tetszett meg annyira: meg ritka. De végülis annyira nem lehet az és köszi, hogy válaszoltál, várom a továbbiakat, és még 1x köszönöm.!:) )

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!