Találatok a következő kifejezésre: Van olyan, valaki egyszerűen depressziósnak (1 db)

Van olyan, hogy valaki egyszerűen depressziósnak születik?

most 17 éves vagyok... soha nem volt okom szomorúságra, szeret? családban élek, anyagiak is rendben vannak, egy halálesetet leszámítva nem történt velem semmi tragédia, de az is csak pár éve volt. ennek ellenére amióta csak vissza tudok emlékezni, majdnem minden este sírva alszom el. több olyan napom volt, amikor sírtam, mint amikor nem. állandóan az élet múlásán rágódom, és nem marad id?m élvezni. zárkózott vagyok rettenetesen. a kortársaim se bírnak igazán. járok pszihológushoz, pszihiháterhez, mindenféléhez, kb hatéves korom óta, azt mondták, anorexiás is vagyok, mindenestre néha tényleg napokig csak tablettákon élek. nem vagyok emós, szóval az ilyen jelleg? válaszoktól kíméljetek. szeretnék túllenni ezeken, és egy boldog életet élni... nagyon szeretnék. de annyira nehéz. mindig van min tépel?dni. amikor örülök valaminek, akkor rögtön belémhasít az érzés, hogy mindez múlandó. lehet, hogy ez valami genetikai hiba nálam? hogyan küzdhetem le, és lehetek normális?

Legjobb válasz: Én úgy tudom, depresszióra való hajlamot lehet örökölni, a depressziót, mint betegséget nem igazán. De ez nem biztos... Viszont hogyha jársz pszichológushoz, akkor nyugodtan megbízhatsz benne, és bármilyen kérdéseddel fordulhatsz hozzá. Õ azért van, hogy átsegítsen téged ezen. Egyébként mi nem hiszem, hogy nagyon sokat mondhatunk neked, hiszen ha szakemberhez jársz, ezt inkább rá kéne bízni. De sport állítólag sokat javít a dolgon. Meg ha kaptál valamilyen gyógyszert, azt szedd rendesen. Az is használ szerintem, ha ezeket kiírhatod magadból, mint például ahogy most is tetted. :) Remélem, rendbejössz hamarosan, kitartást kívánok! :)

Én úgy tudom, depresszióra való hajlamot lehet örökölni, a depressziót, mint betegséget nem igazán. De ez nem biztos... Viszont hogyha jársz pszichológushoz, akkor nyugodtan megbízhatsz benne, és bármilyen kérdéseddel fordulhatsz hozzá. Õ azért van, hogy átsegítsen téged ezen. Egyébként mi nem hiszem, hogy nagyon sokat mondhatunk neked, hiszen ha szakemberhez jársz, ezt inkább rá kéne bízni. De sport állítólag sokat javít a dolgon. Meg ha kaptál valamilyen gyógyszert, azt szedd rendesen. Az is használ szerintem, ha ezeket kiírhatod magadból, mint például ahogy most is tetted. :) Remélem, rendbejössz hamarosan, kitartást kívánok! :)
sztem kifogod nõni:) gondolj csak arra..nincs miért szomorkodnod...de arra talán csak akkor jössz rá, ha lesz okod szomorúnak lenni, és visszagondolni, , miért is voltás bús ok nélkül?!
Szia!Én is 17 vagyok, és hasonló jellegû problémákkal küzdök, azzal a különbséggel, hogy nem mondhatnám rendezettnek a családi hátteremet, bár a külvilág ebbõl mit sem sejt, hiszen elsõ ránézésre minden tökéletes.S ugyan miért akarna bárki is mélyebbre ásni?Az emberek felszínesek, szeretik magukat biztonságban tudni, még ha a lelkük mélyén tisztában is vannak vele, h becsapják magukat..LÉnyeg a látszat.Sokat rágódtam az általad feltett kérdésen..vagyis felmerült bennem a feltételezés, hogy igenis vannak emberek, akik egyszerûen melankólikus alkatok, s soha nem lesznek 100%-ig elégedettek, s boldogak, mert egyfajta késztetést éreznek a fájdalom megélésére..Nekem is sajnos nagoyn jellegzetes tulajdonságom, hha tudatosul bennem, h igen, boldog vagyok, most minden ok..rögtön azon kezdek görcsölni, hogy meddig tart?s félek az érzés elvesztésétõl..amint felfogom, hogy mulandó, az öröm már messze száll, s én azt mondom magamban:hát igen, tudtam.De kezdek rájönni, hogy a hozzáállással, a félelemmel, a negatív kisugárzással vonzom be saját magamnak a kellemetlen eseményeket, s ezen tudnék változtatni, szeretnék is, csak..egyelõre nagyon messzinek érzem a pozitív, bizakodó gondolkodásmódot.Am. én is borzasztó zárkózott vagyok, és én is az anások táborát gyarapítom:S ha gondolod írj privit, asszem elég sok bennünk a közös:D
Még egy ötlet. :) Lépj be az Ifjúsági Vöröskeresztbe. Magával fog ragadni, lesz célja az életednek, olyan emberek vesznek majd körül, akiktõl csak szeretet kapsz. :) Egy új közösség hasznos tagja lehetsz úgy, hogy közben sok új dolgot is tanulsz! Egy próbát megér, ha van hozzá kedved. :) http://www.mivk.hu, itt találsz a saját régiódhoz elérhetõséget. :)
A kérdező hozzászólása: annyira fura... mintha lenne bennem valami, ami szándékosan gátolja, hogy jól érezzem magam... pedig tényleg próbálom, csak utána eszembe jut, hogy az a kevés ember is meghal, aki közel áll hozzám, meg én is, meg a többiek is, meg blabla, és elmegy a kedvem mindentõl... nyelvekbõl már a negyediket tanulom, sportolni annyira nem szeretek, de lehet, hogy mert az anorexia miatt most nincs nagyon erõm rá (amúgy bicikliztem és úsztam sokat, amíg tudtam, de gyûlöltem), kurva anorexiát is el akarom felejteni örökre. olyan idegen tõlem minden, ami a világon van... jó, tudom, ez önsajnáltatás, de muszáj leírnom...
A sport nagyon jó ötlet! Próbáld ki! De semmiképp sem valami monoton sportot válassz, hanem valami társas, eseménydúsat! Pl: labdajátékok, küzdõsportok (én fõleg az utóbbira szavazok, mert annak különösn jó hatása lehet a lélekre) Ott közösségben is vagy, lesznek barátaid (ha hagyod!!!) , mozogsz, ami önmagában olyan hormonokat termel, amitõl jobb kedved lesz, ezen kívül érnek sikerélmények, stb. Keress olyan sportot, ami tetszik és kezdd el tanulni. Még egy apróság: tudtad, hogy ha SZÁNDÉKOSAN mosolyogsz hosszabb ideig, akkor olyan hormonok szabadulnak fel, amiktõl jobb kedved lesz? Én kipróbáltam, igaz! De csak akkor, ha nem határozod, el, hogy "úgysem segít". Ha közösségben vagy, MINDIG mosolyogj az emberekre! Így könnyebben fogsz barátkozni is. És igenis lehet tudatosan keresni a jót és a szépet! AKARD észrevenni az emberekben is a jóságot, a kedvességet, a világban is a szépet! Annyi minden van, aminek örülni lehet, csak AKARD látni! Nem tudom, kitõl származik a következõ idézet, de nagyon nagy igazság: "Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk!"
Nem lehet hogy picit sajnálod magad? Valószínüleg túl simán megy az életed. Próbálj meg egy kicsit küzdeni az életben. Sportolj, vegyél részt közösségi munkában, képezd magad! Válalj önkéntes munkát! Menj el dolgozni, pl. most nyáron. Meglátod mennyi minden élmény történik majd veled és nem lesz idõd depi lenni. :)
A kérdező hozzászólása: köszi, hogy írtatok, már ez is segített egy kicsit:)
nincs szerintem igyekezz elfoglalni magad olvass, kirándulj, menj úszni, tornázni, tanulj idegen nyelvet s meglátod, ha nem érsz rá tépelõdni, akkor máris jobban érzed majd magad
Lehetséges hogy van olyan, akkor már ketten vagyunk. Ugyan ilyen vagyok én is, csak 24 éves, és remélem nálad nem marad ez a helyzet, de nálam sem a pszichológusok, sem a gyógyszerek nem segítettek. Cseppet sem lett jobb tõle. Mindenesetre a barátok segíthetnek kicsit a helyzeten, ha eljársz néha és szórakozol, addig sem az életen gondolkodsz. Már ha vannak barátaid, mert így azt sem egyszerû találni. Én is zárkózott vagyok, nem igazán van senki aki megértene, hogy ilyen vagyok, és elfogadna így, gondolom ilyesmi lehet veled is a helyzet.
Szerintem Te is sokat tudsz tenni azért, hogy jól érezd magad. Nem kerül semmibe. Próbáld meg az apróbb örömöket meglátni. Pl. fütyül a rigó, lágy szellõ fújdogál, egészséges vagy, gyönyörõ az égbolt stb. Tudatosan keresd a szépet, a jót, és majd belejössz. Ami még fontos, próbálj meg mosolyogni. Elõször lehet, hogy nem lesz könnyû, de a pozitív dolgokat észre fogják venni és más is mosolyog rád, pozitívan állnak hozzád, szeretnek. Vedd észre, hogy sok ember van akinek sokkal rosszabb, nehezebb az élete, mégis boldog. Értékeld a saját jó sorsodat. Szép az élet. Szeretettel üdvözöllek.
Tudod , én együtt érzek veled. Énmég csak 15 vagyok , de depressziós. Már több éve tart ez az egész. Néha boldog vagyok , nagyon ritkán , és örülök azoknak a napoknak , amiken nem sírok! A környezetemben szinte senki sem ért meg , fõleg mikor az öngyilkosságrol beszélek....És még ha boldog is vagyok , félek hamarosan véget ér...nagyon rossz érzés...neked is kívánom hogy legyél túl rajta minél hamarabb! Sok sikert

Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Mit tegyek h könnyebben menjen a tanulás? Csendes helyen vagyok, nem zavar senki, de nehezen megy megtanulni a dolgokat

4

Direkt mondja a pszichológusom ezeket?

Több hónapja járok már, de mostanság a pszichológusom (nő, kb 30 éves) elkezdett magáról is mesélni. Ilyeneket pl: kicsi korában az anyukájával veszekedett, mert Õ hosszú hajat akart, de foglalkozni nem foglalkozott vele, illetve, hogy szintén gyerekkorában mindig a rádióból kazettára próbált felvenni zeneszámokat stb. Szóval ilyesmiket szokott mostanság magáról mondani. Hozzátenném, hogy most eléggé a gyerekkorom van a középpontban és azon gondolkodom, hogy esetleg emiatt mondja-e el nekem ezeket magáról? Plusz ma is érdeklődött, hogy hogyan érzem magam a terápiával kapcsolatban. Kínlódtam, nem tudtam mit mondani, de annyit azért mondtam, hogy "nekem ez jó". Mire Õ, hogy "ha jó, akkor neki ennyi elég is, és hogy úgy gondolja, hogy köztem és közte mennyire jó kapcsolat alakult ki". Lehet, hogy túlreagálom ezeket a dolgokat, de most eléggé fura, hogy így viselkedik, vagyis ilyeneket árul el magáról (nem mintha zavarna.) Annyit még, hogy nincs előtte titkom, mindent elmondtam neki, valóban közel kerültem hozzá, szal nem azért mondja, hogy megbízzak benne vagy nemtom. :)

23/L

5

A különböző személyiségzavarokat hogyan lehet felismerni?

Nekem lehet,hogy személyiségzavarom van. Van valami teszt? Angol tesztet már néztem és sok rossz jött ki.

1

Pánikbetegek! Volt más is, aki inkább a megőrüléstől félt, mint a haláltól?

Kb. 4 éve vagyok pánikbeteg. Eddig szerencsére egyedül meg tudtam oldani a rohamokat, szorongást. Általában félévente pár hétre előjön, akkor rosszul vagyok, de eddig még mindig helyrejöttem.
Egy hete kb. koncerten voltunk és amikor hazaértünk, még zúgott a fejem a zenétől. Bementünk a férjemmel a hálóba aludni, és egyszer felkaptam a fejem,hogy a nappaliban szól a tévé, nem kapcsoltam le. De nem ment! És hirtelen jött egy érzés, hogy Úristen már hangokat is hallok. Alig bírtam megnyugodni. Szegény férjem meg nyugtatott, hogy vele is van ilyen,hogy azt hiszi szól a tévé, csörög a telefon stb. De én totál megijedtem,hogy most már biztos megőrültem és skizofrén leszek.
Azóta is eszembe jut naponta többször, hogy mi van,ha megőrülök egyszer!
A pánikbetegségbe egyébként bele lehet őrülni? Lehet valaki ettől skizofrén!

3

Tanulási problémáim vannak, szeretném kipróbálni a Ritalint?

Nem vagyok beteg, de rohadtul nem tudok tanulni, fókuszálni, koncentrálni. Ötször annyit kell tanulnom egy kettesért mint másnak. Segítene a ritalin?

5

Tegnap delutan begyogyszereztem magam, mi legyem?

evettem minimum 60 masfajta gyogyszert es eselytelen,hogy most aludjak,ugy faj a gyomrom. gyerekorvosnak nem merem elmondani mert nem akarok pszihiatriara menni meg korhazba. nem merek fajdalom csillapitot bevenni,ra se birok nezni. ha esetleg hashajtozom vagy ilyesmi,akkor ki urul ?

6

Osztálytárs, tippek? 15/L

15/L

Nincs különösebb célom a kérdéssel csak a kíváncsiság vezérelt,és érdekelnek a véleményeitek,tippeitek.
Ma tanakodtunk az osztálytársnőmmel arról,vajon milyen mentális zavarral küzdhet az egyik osztálytársunk(fiú).
Figyelgetem rövid ideje,észrevételeim;
Van egy bizonyos kényszertevékenysége,mégpedig a pislogás,ami már-már mondhatni kacsintás. Ha valaki ránéz,megszólítja,vagy zavarba jön,esetleg hirtelen kizökkentik ha koncentrál valamire,rájön a ,,pislogási-roham(vagy hogy is nevezzem)". Ilyenkor visszahúzódóbb,a leghétköznapibb helyzetektől is zavarba jön.
És most jön a lényeg,egyik nap olyan,ahogyan az utóbb leírtam,aztán a következő nap mintha egy teljesen más ember költözne belé. Magabiztos,kicsit nagyszájú(pl visszamer csipkelődni a tanárnak),akaratos,a testbeszéde is egészen más,nem forgatja ide-oda zavartan a fejét és nem is hajtja le,abszolút nem jön elő a pislogása,egyenes a testtartása...

Érdekelne,mit gondoltok,mi lehet ez?Persze tudom,így látatlanból meg nem lehet mondani,és hosszú folyamatba telik a mentális zavarok megállapítása,de így elsőre mire tippelnétek?

3

Segítene nekem valaki kibogarászni a szakkifejezésekből, hogy tulajdonképpen most mi is a helyzet velem?

diagnózis:
kevert személyiségzavarok előtte pedig ezt írták elkerülő avagy averzív személyiségzavar
nem-meghatározott szorongás
státusz: esékeny hangulat,labilis affectiv strukturák,szorongó magatartás

Nagyjából betudom határolni a fent említetteket.. a keresőben pedig mindig más-más választ találok a kifejezésekre ezért tettem fel ide a kérdést,hogy valaki hozzáértő kielemezze és lefordítsa nekem laikus nyelvezetre :)

4

Miért nem tudok felszabadulni, és élvezni az életet?

Sziasztok.
Dióhéjban összefoglalnám a problémámat. Lassan 18 éves lány vagyok. 1-2 éve nagyon sok problémám volt, családi zűrök, magánéleti problémák, iskola, tehát mindent összevetve csak a szar volt körülöttem, de sikerült kimásznom belőle. A családi gondok rendeződtek, iskolát váltottam, ahol jól érzem magam, és egy éve élek párkapcsolatban, vannak barátaim.
Ennek ellenére mégsem találom a helyem a világban, folyamatosan szorongok, negatív és paranoiás gondolatokkal van tele az agyam, rettegek attól, hogy a párom elhagy/megcsal, attól, hogy elvesztem a barátaimat, pedig semmi nem támasztja alá az aggályaim, de mégsincs nap, hogy ne kezdjek el azon agyalni, milyen rossz dolog történhet velem. Félek a jövőmtől, hogy nem lesz belőlem semmi, hogy egyedül fogok meghalni, hogy egy gyógyíthatatlan betegség lesz rajtam úrrá, és hasonlók.
Persze ezek minden ember fejében megfordulnak, de én folyamatosan szorongok ezek miatt, de erről senki sem tud, mert nem vagyok képes az érzéseimről és a problémáimról beszélni.
Azon gondolkoztam, hogy tudomásom szerint a mentális betegségek örökletesek, és emiatt vagyok ilyen, mivel a családomban rengeteg depressziós beteg volt.
Mi lehetne erre a megoldás? Hogyan lehetnék pozitívabb?
Tudom, siránkozó fiatalnak tűnök, de nagyon megkeserítik a mindennapjaim ezek a dolgok.

3

Apám egy pszichopata?

Nem igazán lehet rajta érezni hogy valakit igazán szeretne. Szereti a családtagjait megbántani, szeret minket idegesíteni. Minket bántogat, míg mások előtt megjátssza a jó embert. Más embereket lejár, de ha találkozik velük jópofázik velük. Egyáltalán nem érdekli mi történik velünk.

8

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!