Találatok a következő kifejezésre: Van meg a kapcsolatunknak (440 db)

Van még a kapcsolatunknak értelme és vajon ez már csak testi vonzalom vagy több?

Barátommal már elég régóta együtt vagyunk pontosan 23 hónapja.Még a kapcsolatunk elején megcsaltam egy sáccal,de csóknál több nem volt,és csak azért mert sokat ittam.Azt mondta már megbocsájtott de ismét felhozta ezt a régi dolgot nekem és h még mindíg nem bízik bennem de engem ez zavar és megmondtam neki h akkor ennek így semmi értelme és szakítsunk!Nagyon sajnálom h ezt mondtam neki ,de már azt sem tudom megitélni h miért vagyok vele.Szex az jó és vele csináltam elöször.Azon fióztam h milesz velem ha elhagyom,és félek egyedül maradni.Egy 19 éves lány.

Legjobb válasz: Többnyire minden más lett És jót csak a változás tett Én se hittem, de néha tényleg Ez az egyetlen kiút... És tényleg így van, kell egy kis változás mind 2 töknek ;)

Többnyire minden más lett És jót csak a változás tett Én se hittem, de néha tényleg Ez az egyetlen kiút... És tényleg így van, kell egy kis változás mind 2 töknek ;)
A kérdező hozzászólása: hát ebbõl aztán megértettem sok mindent:S
A kérdező hozzászólása: még segítsetek:'(nem tom mi a hlyes megoldást:S
helló! Én is így vagyok most a barátommal. De rájöttem, hogy még szeretem ugyanis belegondoltam, hogyha most szakítanék vele, akkor belehalnék abba, ha más lánnyal látnám, ha másnak mondaná azt hogy szereti és mást ölelne magához. Egyszerûen nem bírnám ki. Amúgy mivel a fiú idõsebb nálam az elején én se bíztam benne. De ez idõvel elmúlt. ha párod olyan típus, hogy sosem felejt hidd el évtizedek múlva is képes lesz felhozni a dolgot. Ezzel nem kell foglalkozni. Azzal, hogy nem bízik benned. Nos, ülj le és felnõtt ember módjára beszéld meg vele. Ha úgy érzed, hogy szereted, mondd meg neki. És azt is, hogy sajnálod, amit akkor tettél, de nem tennéd meg újra, mert már nagyon sokat jelent neked õ és nem tudnád megbántani. Ez az elsõ lépcsõ a bizalom vissza építésére. aztán ezt elég gyakran éreztetni kell vele. Én párom úgy csinálta, hogy sétáltunk az utcán és jött velünk szembe egy csaj. Miután elment mellettünk elkezdte nekem mondani, hogy milyen szép. Erre én felfújtam magam, mint egy kis hörcsög. Õ meg amikor látta hogy épp készülök kitörni, közölte velem, hogyha nem szeretne nem mondaná azt el nekem h mit gondol egy másik lányról, hanem egybõl rá ugrana. jah, és hogy én sokkal szebb vagyok. És ezt jó párszor eljátszotta. De most már hiszek neki. Ha biztosítod a párod arról, hogy szereted õ is megfog benned bízni. egy 15 éves lány
De miért van az, hogy mindig nekünk pasiknak mondják, hogy háát az hogy ivott valaki nem kifogás?:O De mindegy.. Tedd azt amit az elõttem szóló írt ;)
Szerintem hülyeség az, hogy az alkohol vagy a részegség nem kifogás. Nagyon is az. Fõleg az olyan embereknél, akik pia hatására olyan dolgokat csinálnak, amit józanon sosem csinálnának meg (nem feltétlenül megcsalásra gondolok, de az is tartozhat ide). Én most 21 éves vagyok, a barátom 18. Mi sokat vitatkozunk kisebb-nagyobb dolgokon, és mindig közli velem, hogy nem bízik bennem, de nagyon szeret, meghalna értem. Na már most... Eléggé ismerni kell az ember múltját, életét ahhoz, hogy le tudd szûrni: valóban benned nem bízik, vagy saját magában? Mert a mi esetünkben arról van szó, hogy adott egy 21 éves, egyetemista, értelmes nõ (legalábbis szerinte az vagyok), és egy 18 éves, szakmunkás kis parasztfiú. A kezdetektõl fogva nem bírja felfogni, feldolgozni, hogy nekem márpedig õ kell. Hiába találhatnék korban, értelemben, mindenben jobban hozzám illõt, de én õt szeretem, nekem õ kell csak. Ismerve a családi hátterét, a múltját, gyerekkorát, és összevetve azzal, amit az elõbb leírtam, eléggé egyértelmû, hogy a "nem bízok benned" duma egyszerû kifogás a saját önbizalomhiányára. Szóval ezzel arra akartam kilyukadni, hogy nem gondoltatok még arra, hogy azután a csókos eset után a barátod a saját önbizalmát vesztette el? Vagy ha nem is vesztette el, azon esett egy nagy csorba? Csak mert a másik iránti bizalom nélkül nem mûködik egy kapcsolat (fõleg ha ilyen hosszútávú már), de önbizalomhiány nélkül tud mûködni.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm szépen a válasokat sokat segítettetek:) Nagyon szivesen várom a többiek véleményét is:)
Amúgy már tudod mit fogsz csinálni?
A kérdező hozzászólása: úg ydöntötemmaradok vele, még érzek irnáta valamit és õ azonvan h boldoglegyek vele:)

Hogyan mentsem meg a kapcsolatunkat? Van értelme küzdenem érte?

Párommal lassan 4 hónapja vagyunk együtt. Távkapcsolatban élünk. Eddig ment minden simán. Általában hétvégente találkoztunk 1-2 napra. Szinte mindig ? jött hozzám. Csak apró nézeteltéréseink voltak, semmi csúnya összeveszés. A szex is jól m?ködött közöttünk.

Legjobb válasz: Szerintem te már megválaszoltad ezt a kérdést magadnak.. Ennek a kapcsolatnak így nincs értelme. Kérdezlek Téged: minek élnél egy ilyen hulla roncs halott kapcsolatban, amikor sokkal jobb is lehetne? Fiatal vagy gondolom, rengeteg lehetõséged van, ne félj a változástól, jót fog tenni. De ez, ez így nem kapcsolat, ilyenkor gondolj bele abba, hogy számodra milyen egy ideális kapcsolat, amelyben jól érzed magad, ha a jelenlegi nem ilyen (mégpedig nem ilyen) akkor változtass. Ha a pasi már nem szeret és csak nyûg vagy neki, akkor ha belegebedsz sem tudod visszaszerezni, hiszen õ már döntött felõled (és ennek semmi köze a sulihoz, munkához stb) Ne törd magad. Vess véget ennek a "kapcsolatnak" és keress olyan embert, akivel jól érzed megad!

Szerintem te már megválaszoltad ezt a kérdést magadnak.. Ennek a kapcsolatnak így nincs értelme. Kérdezlek Téged: minek élnél egy ilyen hulla roncs halott kapcsolatban, amikor sokkal jobb is lehetne? Fiatal vagy gondolom, rengeteg lehetõséged van, ne félj a változástól, jót fog tenni. De ez, ez így nem kapcsolat, ilyenkor gondolj bele abba, hogy számodra milyen egy ideális kapcsolat, amelyben jól érzed magad, ha a jelenlegi nem ilyen (mégpedig nem ilyen) akkor változtass. Ha a pasi már nem szeret és csak nyûg vagy neki, akkor ha belegebedsz sem tudod visszaszerezni, hiszen õ már döntött felõled (és ennek semmi köze a sulihoz, munkához stb) Ne törd magad. Vess véget ennek a "kapcsolatnak" és keress olyan embert, akivel jól érzed megad!
Na akkor nézzünk egy kis férfi pszihológiát. "Hogy lehet az, hogy egyik napról a másikra a fiú érzelmei megváltoznak úgy, hogy össze se vesztünk, semmi probléma nem volt közöttünk, minden mûködött és korábban mást sem hallottam, csak így szeretlek, úgy imádlak... Ez már másodjára esett meg velem. Egyszerûen nem tudom elhinni, hogy létezik ilyen, hogy ok nélkül piff-paff kiszeretsz a másikból és eltaszítod magadtól." Azért történik mindez, mert az érzelmek felszínesek, ebben az esetben elég találkozni egy másik nõvel, és máris meginog, esetleg teljesen ki is szeret belõled (nem is kell hozzá nõ). Mi férfiak nem vagyunk bonyolultak, nálunk nincs "nemtudom" válasz, ha hezitálunk, annak egyértelmûen az az oka, hogy már nem szeretünk úgy, mint korábban.Illetve azt is elmondhatom, hogy minden változásnak fekete-fehér oka van, amit pasik 90%-ban mindig tudnak (mármint az okot). (ezzel a nõk sincsenek másképp, de náluk még mindig többször lehet azt hallani, hogy "nem tudom", közben pedig igenis tisztában vannak a válasszal, az azonban túl nehéz ahoz, hogy kimondják+gyávák is hozzá-a férfiak is némely esetben) "Azt mondja, velem semmi baj nincs, de nem tud belém szerelmes lenni. Nem értem, hogy miért nem elég neki az õszinte mély szeretet. Ennél odaadóbb akkor se tudnék lenni, ha szerelmes lennék belé." De értsd meg, senki nem azért szeret, mert õt szeretik, ha szeret valaki, akkor érted szeret. A szeretet és annak kimutatása egy következmény, egy kellemes mellékhatás. Az, hogy neked érzelmeid vannak és kimutatod, az édeskevés egy kapcsolatba. (még akkor is, ha viszonozzák!) "Végül arra jutottunk az én biztatásomra, hogy próbáljuk meg átvészelni ezt az idõszakot. Igyekszem kibírni nélküle hosszabb ideig. Szerintetek van értelme így küzdenem? Mûködhet ez így tovább? Helyre tudjuk hozni a dolgokat vagy úgyis az lesz a vége, hogy elhagy?" Ez a dolog már halott, sajnálom, hogy ezt kell mondanom, amit az elsõ hozzászólásomban írtam, azt tartom most is, minek szenvednél egy eleve halott kapcsolaton.Nem kell..ha házasság lenne, vagy mittudomén, akkor megérteném, de ne szenvedj, hacsak nem muszáj. "Mivel dobhatnám fel a kapcsolatunkat? Mivel mélyíthetném el az érzelmeit irányomban? Hogyan bolondítsam magamba? Egyáltalán lehetséges ez? " Lehetne minden további nélkül, csakhogy a pasid sajnos már döntött felõled. "Kérlek segítsetek, mert megõrülök, ha elhagy..." Ezt felejtsd el. Bemagyarázod magadnak. SENKI nem pótolhatatlan. Inkább abba fogsz beleõrülni, hogy ha nem hagy el. Vagy minden héten minden egyes nap azon akarsz agyalni, hogy most miért nem szeret, mikor lesz az a pillanat, amikor kidob, stb.? Nem értelek, ebben a dologban mi a vonzó, mi az, ami miatt megõrülnél, ha elhagy?
A kérdező hozzászólása: 23 éves vagyok, õ 24. Nekem ez a 2. kapcsolatom. Az elõzõ is távkapcsolat volt. Akkor is azzal a címszóval dobtak el, hogy kihunyt a láng, nem szeret már annyira. Persze akkor is minden elõzmény nélkül. Csak abban az esetben állítólag szerelmes volt belém az illetõ, amit kétlek, mert 2 hónap alatt egy szerelem se múlik el. Neki a 3. kapcsolata vagyok (az 1. 2 évig tartott, a 2. 4 évig). Neki is minden kapcsolata távkapcsolat volt. Az 1. esetben a lány külföldi volt, havi 1x találkoztak, a 2. esetben olyan 1, 5 órányira lakott a lány. Viszont állítólag mindkét lányba szerelmes volt. Viszont a lányok nem törték agyon magukat, nem voltak olyan odaadók, mint én. Ezt hiányolta is a kapcsolatból. Tehát van amiben tõlem sokkal többet kap, mint tõlük kapott. És többek között ezt szerette meg bennem. Mégsem vagyok elég neki :( El sem tudom képzelni, mi lehet az, ami hiányzik belõlem. Így, hogy õ sem tudja megmondani nekem, én sem tudok tenni semmit az ügy érdekében. Azt mondja belsõleg semmit nem hiányol belõlem. Ezek szerint a külsõmmel van baja. Egyszer megemlítette, hogy ideje lenne tornáznom, mert sokat dobna a kapcsolatunkon. Én akkor nagyon haragudtam rá, mert szerintem nem illik lekritizálni a párod testét, pláne hogy amikor összejöttünk, akkor is ilyen voltam, mint most. Igaz, hogy van rajtam egy kis fogni való, de közel sem vagyok kövér a 163 centimmel és 55 kilómmal. Nem mondja biztosra, hogy ez okozta a zavart a kapcsolatunkban, ennek ellenére megtenném érte, hogy együtt maradhassunk. Szerintetek ha elkezdek tornázni és egészségesebben táplálkozni megmenthetem vele a kapcsolatunkat? Vagy közel sem ez lehet az igazi oka annak, hogy nem tud szerelmes lenni belém? Olyan nehéz totóznom, hogy mi lehet a gond, ha õ maga sem tudja megfogalmazni...
A kérdező hozzászólása: Úgy érzem kihal az énem egyik fele, ha õ is elhagy, mert magával viszi. A rossz tapasztalatok által egyre kevésbé tudok majd bárkiben is megbízni. Képtelennek érzem magam arra, hogy újra felépítsem azt, amit vele. Nincs bátorságom rizikózni. Az elõzõ kapcsolatomat 4 hónap után úgy tudtam kiheverni, hogy rátaláltam és õ segített elfelejteni az engem ért sérelmeket. Most viszont közel olyan mértékben érzem becsapva magam, mint akkor. Hogy mindezt tetézzük, az életem romokban hever emellett is. Több mint egy éve nincs munkám és ezek a szakítások annyira kicsinálnak pluszban, hogy még kevésbé vagyok képes legalább munkát találni, hogy legalább abba fojtsam a bánatom. Súlyos családi problémáimmal is meg kell küzdenem. Most, hogy õ mellettem állt, sokkal könnyebb volt elviselni a többi problémám is. Szükségem van arra, hogy valaki segítsen, támogasson. Barátaim se nagyon vannak, akik meg vannak, nem nagyon érnek rá, mert idõ szûkében vannak. Ugye a családomra sem számíthatok. Hogyan mászhatnék ki egyes egyedül ekkora gödörbõl?
"El sem tudom képzelni, mi lehet az, ami hiányzik belõlem" Látod itt a baj, eljutottál egy olyan ponthoz, amikor magadat hibáztatod. Az a baj, hogy mivel õ nem szeret, csinálhatsz bármit, nem lesz eredménye. Írtad lentebb a fogyásos dolgot, az a helyzet, hogy ha az megtörténne, akkor lenne másik kifogás. Attól függetlenül, hogy a sport az egy jó dolog és nagyon egészséges, nemhiszem, hogy ez a pasi megérdemelné ezt a változást. Soha nem mások, hanem magad miatt változz meg. Ahoz, hogy ezt kiérdemelje, valamit le is kéne tenni az asztalra. "Így, hogy õ sem tudja megmondani nekem, én sem tudok tenni semmit az ügy érdekében. " Megnyugodhatsz, õ pontosan tudja, hogy mi nem tetszik, csak nem akarja/kínos/gyáva ahoz, hogy ezt elmondja, de 100% biztos lehetsz benne, hogy tudja a választ, garantálom. "Azt mondja belsõleg semmit nem hiányol belõlem. Ezek szerint a külsõmmel van baja." Vigyázz, az, hogy semmit nem hiányol belõled az még nem jelenti azt, hogy minden tetszik is neki. "Olyan nehéz totóznom, hogy mi lehet a gond, ha õ maga sem tudja megfogalmazni..." Tudja az okát..sajnos. Neked nem feladatod kitalálni. Ha ennyire szar ember, hogy nem mondja el az okát, akkor ideje feltenni a kérdést, hogy vajon mit is jelenthetsz neki. Viszont érdekelne, hogy ezek után mit szeretsz benne, mi az a dolog, ami olyan pótolhatatlan benne?
A kérdező hozzászólása: Tõle sokkal több odaadást, figyelmet kaptam, mint az elõzõ páromtól. Úgy éreztem õ valóban szeret, nem csak mondja, hanem tettekkel is bizonyítja. Láttam, hogy õ akarja is, hogy mûködjön a kapcsolatunk, hisz volt, hogy néhány együtt töltött órácskáért is megtette az 5 órás utat (oda-vissza) egy nap. Benne megtaláltam azt, amit az elõzõ kapcsolatból hiányoltam. Lehet hülyeség ezt mondani 3, 5 hónap együttlét után, de mintha megszoktam volna már, hogy õ van nekem. Beillesztettem az életembe. Nem akarom mellõzni! Igazából elõször mereven elzárkóztam, hogy túllépjünk az ismerkedés szintjén. De elhitette velem, hogy õ más, mint a többi, bízhatok benne. Azt mondta vele egész biztosan hosszú kapcsolatra számíthatok, nem lesz olyan, hogy 2 hétnél ritkábban találkozzunk stb. Megpróbáltam megbízni benne, hinni neki, bármennyire is kételkedtem benne. Most meg nagyon úgy néz ki, nem kellett volna. A pasik miért nem gondolkoznak, mielõtt kimondanak vmit? Miért ígérgetnek fût-fát? És a nõk miért annyira naivak, hogy elhiszik annak ellenére is, hogy az eszük azt mondja, vigyázz?
Bocsáss meg nem olvastam végig az összes regényt. Csak kérdeznék, mert a közepe felé találtam egy furcsaságot. Ha nem vagy belé szerelmes, akkor mért várod el, hogy fusson utánad?! Nem gondolod, hogy egy idõ után elege lesz belõled?
A kérdező hozzászólása: Nagyon szeretem és jelen pillanatban nem õ fut utánam, hanem én õutána. Pontosan azért, mert szeretem és állítása szerint õ is engem.
Mi lett végül veletek?

Szerintetek ha egy fiú és egy lány szakított, és a fiúnak új kapcsolata van, akkor érdemes tartani még a kapcsolatot? Vagy ha eltűnik a lány egy időre, az jobb?

a lány szeretné folytatni a kapcsolatot kés?bb

Legjobb válasz: az a kerdes h te miert szeretned tovabbra is tartani a kapcsolatot????...remenykedsz h meg visszakapod?

az a kerdes h te miert szeretned tovabbra is tartani a kapcsolatot????...remenykedsz h meg visszakapod?
Tûnj el sztem! Az hatásosabb! Ha egy idõ után hiányolni fog, akkor oké! Bár már van neki új bnõje nekem így már nem kellene!
nem is olyan reg tortent h en is szakitottam a baratommal es volt egy baratnoje utana......2 honapig.....az alatt nem kerestem es nem is tudtunk egymasrol semmit....aztan rajott h megsem az a lany kell neki, felhivott stb....most meg bekulni akar.....az hozza teszem h 5 evet voltunk mi egyutt.
A kérdező hozzászólása: köszi a gyors válaszokat, igen, szeretném visszakapni õt, de most nem tudom, mert van barátnõje, 3 évet voltunk együtt, a mostani barátnõjével kb. 2 hónapja van együtt, eddig kétszer beszéltünk msn-en, lehet, hogy nem kellene egyáltalán beszélnünk..
Nem tudom, ez sok mindentõl függ. Ha úgy érzed, hogy õ is szeretné újrakezdeni, akkor más, de ha nem érzel rajta semmi ilyesmit, akkor csak kiszúrás lenne a volt barátod mostani barátnõjével.:S
Nem érdemes exel tartani a kapcsolatot, fõleg ha már van az exnek barátnõje.
keress te is valakit magadnak, tapasztalatból mondom h ha össze is jönnétek megint hamar szétmennétek és megint csak miatta lennél elkeseredve.ami már egyszer elbukott azt nem kell tovább erõltetni.látod õ is túl tette magát de ha nem akkor is elakar felejteni azért van már másik lánnyal.
Ne haragudj, de R*BANC-e vagy? (csakhogy egy bizonyos zenére utaljak.) Hagyd már békén, nem veszed észre, hogy túllépett?Nem kellesz neki, lehet, hogy rájött, hogy BITCH vagy?:) Egyébként ez a kérdés nem idõt álló, tehát sok értelme van kiemelni.
Most miert kell leribancozni?

Hogyan éli meg a kapcsolatát / házasságát az, aki nem dolgozik, otthon van, férje / párja viszont igen. Lelkileg nehéz?

Csak mert nálunk most ez a helyet.. kb egy éve nem dolgozom, nincs munkám csak alkalmi... gyerek még nincs, de szeretnénk hamarosan... tanulok nyelvet, vezetem a háztartást, kb ennyi... de sokszor kivagyok bukva, hogy nem hozok haza úgy pénzt, itthon ülök, nem járok úgy társaságba, meg a tudat, hogy nem dolgozok... ki hogyan éli ezt meg?

Legjobb válasz: Ha a férfi nem dolgozik, a nõ viszont igen, az a legtöbb esetben életveszélyes a kapcsolatra nézve. Nem sok házasság bírja ki néhány hónapnál tovább. A fordított eset is árt, bár kisebb valószínûséggel rombolja le a házasságot. "gyerek még nincs, de szeretnénk hamarosan... tanulok nyelvet, vezetem a háztartást, kb ennyi... " Gondolom, nõ vagy. Akkor szülj, és meg van oldva néhány évre a problémád.

Ha a férfi nem dolgozik, a nõ viszont igen, az a legtöbb esetben életveszélyes a kapcsolatra nézve. Nem sok házasság bírja ki néhány hónapnál tovább. A fordított eset is árt, bár kisebb valószínûséggel rombolja le a házasságot. "gyerek még nincs, de szeretnénk hamarosan... tanulok nyelvet, vezetem a háztartást, kb ennyi... " Gondolom, nõ vagy. Akkor szülj, és meg van oldva néhány évre a problémád.
Szia! Pont arra gondoltam ma reggel, hogy kiírok valami hasonlót. Én is hasonló helyzetben vagyok, és kezdek bekattanni. 1 éve végeztem az egyetemen, gyógypedagógusként, de esélyem sincs arra, hogy elhelyezkedjem. Férjem dolgozik, abból élünk. Gyereket még nem szeretnénk, de ha szeretnénk se lenne ésszerû, mégis mibõl, ha kb. 0 ft gyest se kapok??? Férjem átlaghoz képest jól keres, tehát megvan ami a létszükséglethez kell, de nagyon jól jönne még egy minimálbér is. Mert gyakran kell számolgatni, hogy mire mennyit... Néha jól esne egy kis plusz dolgot megvenni (rendelni egy pizzát, ilyesmi, de nem tesszük, mert h abból a pénzbõl mennyit tudunk fõzni, és nem tudom jó szájízzel megenni). Férjem sosem teszi szóvá, hogy nem dolgozom, sõt néha mondja, hogy mennire örül, hogy legalább mindig itthon várom. Viszont pl. ha valami nem 100/%os itthon (értsd: nem vittem le a szemetet, nincs valami elpakolva, akkor a szavaiból nagyon is az jön le hogy hiszen lenne rá idõd...) Ami jogos is, de nem a fenekem vakarom, hanem olyan a lakás, hogy bármikor hozhatna bárkit, még a miniszterelnököt is, mert nagyon rendben tartom. Másik oldal, hogy a ismerõsök, család, akikinek nem reklámozom, éppen hova jelentkeztem, hoa nem vettek fel, állandóan: miért nem keresel munkát? Jaj, itt meg itt láttam keresnek munkatársat... Persze, ha az én férjem is annyit keresne, én is otthon maradnék... Szóval nagyon szeretnék már kitörni ebbõl a háztartásbeli szerepkörbõl. Rengeteg helyre jelentkeztem már, nem csak szakmába. Múltkor mosogatólánynak azért nem vettek fel, mert hogy ezzel a végzettséggel biztos ajánlanak nekem munkát, és akkor otthagyom õket, nekik pedig egész évre kell a munkás... Nagyon nehéz. Úgy érzem reménytelen, néha haszontalannak érzem magam.
Pont ilyen helyzetben vagyok én is. Próbálom minnél jobban ellátni a háztartást, ha már így alakult. Nagyon rossz érzés, hogy nem keresek pénzt, tehát nem tudnám ellátni magam, egyedül nem tudnék megélni. Tehát így nem vagyok független. Ennyi év itthonlét után meg már annyira nehéz is lenne kimozdulni, ha véletlenül akadna is munka. 2 tanfolyamot én is elvégeztem saját pénzen, de a férjem nem nézte jó szemmel. De én úgy voltam vele legalább kimozdultam, társaságba voltam, ha nem is voltam oda értük túlzottan.
Addig ne szülj amíg nincs elõtte rendes folyamatos munkád, mert a gyes igen kevés. Gondolom ezerrel rajta vagy a munka keresésen így csak azt tudom tanácsolni, hogy ne add fel és megfogod találni a neked való munkát. Ne légy elkeseredve.
Én már 6. éve vagyok itthon, igaz szültem közben 2 gyereket. TGYÁS-t, GYED-et, GYES-t kaptam mindkettõvel, mert volt a szülés elõtt munkaviszonyom. A párom külföldön dolgozik, nagyon jól keres, tehát, ha nem dolgoznék, akkor sem halnánk éhen. Viszont én rosszul érzem magam, mert most csak GYES-t kapok. Egyenlõre nem tudok még visszamenni dolgozni. Addig pedig....
Nálam ilyet akkor csinált, mikor online fiókba mentettem a kapcsolatot. Te is oda mentenéd?
A kérdező hozzászólása: fogalmam sincs. elvileg az a baj, hogy nem jeleníti meg a SIM-re mentett számokat, de nem enged telefonmemóriába menteni..
Nálam is hasonló volt a helyzet és miután újra beszereztem az összes számot ami a SIM-en volt akkor vettem észre, hogy van olyan lehetõség hogy -kapcsolatok importálása- és kilehet választani, hogy sim-rõl vagy memória kártyáról akarod.
lépj be a walkmanba, és a bal felsõ sarokban menj rá arra a fülre és ott keresd meg, nekem is így volt

A pasim a kapcsolatunk legelején megcsalt! Szakítottam, újrakezdtük! Nem tudok benne megbízni, egyre inkább azt veszem magamon észre, hogy betegesen féltékeny és elviselhetetlen vagyok! Van ennek a kapcsolatnak így még értelme?

Ennek már fél éve/ Néha már magamra sem ismerek! Lehetséges, hogy én nem tudok megbocsátani, bármennyi id? is telik el és bármennyire szeret/szeretem? Ha elvesztettem a bizalmam nem lehet visszaszerezni? (De akkor meg miért kezdtem vele újra!?!) 24/N

Legjobb válasz: Nem, draga, nincs ertelme. 25L

Nem, draga, nincs ertelme. 25L
Nincs!
Nincsen! Nem is értem, mit akarsz még tõle. Nekem az elején már nem kellett volna.Azért 24 éves vagy már, igazán tudhatnád a választ. 26L
Miért kezdted újra? Kutyából nem lesz szalonna.
Hát, ha szerelmes az ember, akkor nem az eszére, hanem a szívére hallgat, talán ezért kezdted vele újra, de sajnos mint az elõttem szólók is írták, nem sok értelme van már ennek így. Nem nagyon lehet visszaszerezni a bizalmat, csak elég kemény és sok munkával, ha ezt a párod bevállalja, tehettek egy próbát. Lehet, hogy azért is nem múlt el a bizalmatlanság, mert a kapcsolatotok elején csalt meg. Lehet, hogy ha már több éve jártatok volna, akkor hamarabb visszaengeded magadhoz, kevesebb bizalmatlansággal. Az egyik unokatesóm példáján keresztül gondolom ezt így. Beszélgettél már errõl a pároddal? Mert az is fontos, hogy õ is tisztában legyen azzal, hogy te mit érzel, és mivel tarthat maga mellett.
Újra kezdted mert szereted az is lehet h õ is szeret , egyszer mindenki hibázhat van a aki képes felejteni van aki nem lehet hogy tényleg megbánta és többé nem fog elõfordulni , de a te bizalmadat már úgy érzem eljátszotta ha nem vagy képes õszintén megbocsájtani akkor inkább zárd le mert csak szenvedni fogsz
mikor kb. 2 éve voltunk együtt a párommal, nagyon összevesztünk, összepakoltam a cuccait és közöltem vele, hogy menjen ahova akar, soha többé nem akarom látni. 2 nap múlva sírva hívott, hogy aznap éjszaka leitta magát és hát rátalált egy csajszi... nagyon bánja, szeret, neki én kellek. tudom ez nem megcsalás de úgy éltem meg. 2 hónap után végül kibékültünk, addig minden nap többször hívott, sokszor átjött, elvitt a randimra :D tényleg tepert. azóta eltelt 8 év, még mindig néha eszembe jut de megbocsájtottam, felejtek, nem vagyok féltékeny, teljesen megbízok benne. ha kicsi kétely is lett volna bennem, nem kezdtem volna újra. ha úgy érzed nem tudsz megbocsájtani neked akkor csak az idõt húzod, hogy megtaláld az "igazit"
Nem csak megbocsájtani kell, hanem felejteni is. Nekem egyik sem menne, meg sem próbálnám. Nem látnám értelmét.
Csak ne hogy annyit pedáloztassa, hogy megint...
Az sem mindegy, hogy õ maga vallotta be, vagy kerülõúton derült ki, milyen szinten volt a kapcsolat, mit adtál már neki, õ mit ígérgetett. Ezek alapján dönts! De pedálozzon csak annyit, amennyit nem szégyelsz!
Te is tudod, hogy semmi értelme, hogy együtt maradjatok, mert csak kínozni fogod magad addig, ameddig vele vagy a bizonytalanság miatt. De a kérdés is hülyeség, mert úgysem fogsz vele szakítani, akármennyire is szar az egész, mert megint nem hallgatsz az eszedre, pedig hosszú távon hasznosabb.
Ha vakakit megkell változtatni a már veszett fejsze nyele, megváltozik de már nem önmaga.Ennek így sok értelme nincs legfeljebb idõpocsékolás, általában ujabb koppanás (megcsalás)a vége az ilyen megbocsátásoknak, mert a pasiknak ha egyszer elnézed, már biztos benne hogy máskor is elfogod nézni.
A kérdező hozzászólása: Azért keztem újra, mert a szívemre hallgattam! És mert nagyon sokáig próbálkozott, hogy megbocsássak neki hogy csak én kellek és, hogy azért volt a megcsalás mert nem gondolta velem komolyan mint ahogy senkivel sem (Mert õ ilyen), de állítása szerint rájött hogy velem ez más, meg megváltozik miattam, meg értem bármire hajlandó stb. stb. és azóta is folyamatosan próbál bizonyítani! És azt is tudja, hogy nem bízom benne, mert számtalanszor mondtam neki! Errõ annyit válaszol, hogy majd egyszer megfogok benne bízni, meg majd egyszer visszaszerzi a bizalmam és hogy õ maximálisan bízik bennem! (Persze én nem is adtam rá okot, hogy ne bízzon) Ha belegondolok én is tudom hogy így nincs értelme, de mégsem teszek semmit!
Ha engem kihajítana a párom egy veszekedés során, lehet hogy leinnám magam, dehogy még aznap, nem tudnék más nõvel lenni, az biztos!Sõt, nemhogy aznap, valószínû még hetekig, hónapokig sem.Félelmetes, hogy miket bevesznek a nõk..bánatába leitta magát, aztán hirtelen megdugott mást..de utána tepert rendesen...

Óriási baj van. Mit tegyek? Hogy mentsem meg a kapcsolatomat?

Már 3 hónapja vagyok együtt a barátommal. Minden nagyon szuper meg minden, csak sajnos mostanában eltávolodtunk egymástól...ráadásul az utóbbi napokban én nem úgy érzek iránta, mint eddig. Tudom, hogy szeretem és ha neaggyisten szakítanánk, akkor én abba belepusztulnék, de mégis...ha esetleg valamit nem úgy tesz, ahogy az jó lenne, vagy beszól valami hülyeséget, aminek semmi értelme nincs, semmi humor, semmi semmi, akkor jön, hogy otthagyjam és elmenjek valahova, ahol ? nincs ott (ráadásul egyid?sök vagyunk, én meg 65%ban elég komoly vagyok...? meg közben olyan...gyerekes)

Legjobb válasz: "én meg 65%ban elég komoly vagyok" Ez komoly? :)

"én meg 65%ban elég komoly vagyok" Ez komoly? :)
Nem akarok ünneprontó lenni, de nem lehet, hogy mégsem vagy szerelmes, csak összekeverted a fellángolással? Persze, hogy "belepusztulnál" a szakításba, hiszen akkor nem lenne senkid, most meg mégis van, mégha nem is olyan jó. Szerintem tisztázd ezeket magadban. Ja... és azt tudd, hogy senki sem tökéletes, a tökéletes párkapcsolatban is vannak kompromisszumok, mert senki sem lehet 100% olyan mint Te. A szeretet azt jelenti, hogy a másikat minden kis butaságával együtt szeretünk, és elfogadjuk. Rajtad áll, hogy a hibáit tudod-e tolerálni vagy sem. 19/F
Nem tudom, hány évesek vagytok, és hogy egész pontosan mit is jelent az, hogy gyerekes a párod. Attól még nem lesz senki gyerekes, ha humoros beszólásai vannak, ezektõl lesz élvezhetõ az élet, de mindegy ez az én véleményem. Elõször tisztázd magadban, hogy tényleg szereted-e, és a szeretet nem egyenlõ azzal, hogy belepusztulnál abba, ha szakítanátok, mert az csak azt jelenti, hogy kell magad mellé valaki, hogy ne legyél egyedül. A szeretet azt jelenti, hogy a gyerekességével, és egyéb hóbortjaival együtt elfogadod õt olyannak, amilyen, úgy ahogy õ is elfogad téged (merthogy biztos neked is vannak hibáid, vagy olyan dolgok, amik nem tetszenek neki). Aztán ha ez megvan a válasz erre a kérdésre, akkor már magad is el tudod dönteni mi a helyes. 18/L

Szeret még? Van jövője a kapcsolatunknak?

A barátommal (20 éves) 10 hónapja vagyunk együtt. Nagyon szeretem (én 19 vok), de néhány napja csináltam egy nagy hülyeséget. Beültünk egy helyre a haverokkal, kártyáztunk, és a barátom hamarabb kiesett. És ahelyett, h megvárt volna, h mondjuk hazakisérjen, elment szakestre, mondván, h siet, és majd a haverjával hazamegyünk. Én ezen nagyon kiakadtam, és miután hazaértem, küldtem neki sms-t, h elegem van bel?le, és hogy szakitsunk. Õ persze meg akarta beszélni. Másnap úgy mentem el hozzá, h elhozom a cuccaimat(m 5 hónapig együtt laktunk), de addigra nagyon megbántam az sms-eket. Vártam, h bocsánatot kérjen, amiért otthagyott, de azt mondta, h nem érzi magát hibásnak. Végülis megbeszéltük, h szeretjük egymást nagyon, és nem akarjuk a másikat elvesziteni. Ez 2 napja volt. De azóta mégis vhogy másmilyen. Nem ad annyiszor puszit, ritkán ölel meg, és, ha én nem mondom, h szeretem, ? sem mondja, ha pedig megkérdezem, h szeret-e még, azt válaszolja mindig: "Persze, h szeretlek, de ne kérdezgesd már állandóan". A szakitós sms-em el?tt pedig sokkal másabb volt, úgy érzem, eltávolodtunk emiatt. Most mit tegyek???

Legjobb válasz: Biztosan szeret, csak még nem dolgozta fel magában azt, hogy ilyen hamar és, hirtelen kiadtad az útját. Ha nem szeretne, akkor nem békült volna ki Veled.(SZ)

Biztosan szeret, csak még nem dolgozta fel magában azt, hogy ilyen hamar és, hirtelen kiadtad az útját. Ha nem szeretne, akkor nem békült volna ki Veled.(SZ)
Az én véleményem meg az, ha Te szeretnéd nem adtad volna ki ilyen hamar az útját.Ismered azt a szót:Kompromisszum?Megoldást kellett volna keresnetek, nem egyszerre megsértõdni.Ha már most ebben a kis dologban nem tudtok megegyezni, mi lesz késõbb?K lehet békülni, de Te is érzed hogy ez már nem az igazi?!Nem szeretitek egymást igazán, ha ez kettõtök közé tud állni!Egy kapcsolatot föl lehet építeni, újra, és újra, és újra....!Szerintem, nem édrdemes idõt "Áldozni" egymásra, ha Te megsértõdsz, Õ meg nem tud megbocsátani.A szeretetet érezni is kell, nem kérdezgetni, és fõleg nem így válaszolni!
Szia! Én is duzzogós voltam, egészen egy utazásig, ahol egy szinte idegen pasi - mellesleg most a legjobb barátom - azt mondta, hogy még nem nõttem fel teljesen. Én akkor 24 voltam. Azt mondta, hogy ne csináljam ezt, ne tartsak így haragot, mert csak gondjaim lesznek a párkapcsolatomban. Ezt követõen egy év múlva összeköltöztem párommal és ha ilyen helyzetbe kerülök, akkor mindig barátom jut eszembe és amit akkor Tunéziában mondott. Kompromisszum kell egy kapcsolatban és nem azonnal leharapni a fejét a másiknak, és megbeszélni a problémákat. Ne duzzogjatok, mert meg fogja elégelni a másik fél. A beszéd a dolgok és problémák nagy részét megoldja.
Én nem értek azzal egyet, hogy már nem szeretnétek annyira egymást, szerintem ez butaság! Nekem is van barátom már 2 éve, és nálunk ez épp fordítva van. Én vagyok olyan mint a te párod! Sokszor 1 hetet is duzzogok, ha megbánt. Ilyenkor teszem próbára, hogy mennyire szeret. Persze késobb már én is bánom, mert látom mennyire bántsa a dolog.
igaza van a baratodnak. na latod ezert lesz vege a kapcsolatok nagy reszenek. a nok rontanak el mindent. azt hiszed nem szeret mert nem kisert haza? es ha folyton azt kerdezed egy ferfitol hogy szeret e meg az nagyon idegesito. amugy meg tok mindegy tul fiatalok vagytok mindketten. tuti hogy nem fogtok egyutt maradni. ezt te meg nem ertheted. talan majd 10 ev mulva. mikor benott a fejed lagya.
A kérdező hozzászólása: Szia! Köszi neked is a választ, de mint láthattad, 3évvel ezelõtt írtam ki a kérdést. Azóta már nem vagyunk együtt, 2, 5éve egy másik férfival élek, aki azóta a férjem, és van egy 1 éves kislányunk is. :) De abban igazad van, h nem maradtunk együtt :) Gyerek voltam még, azóta benõtt a fejem lágya, ahogy írtad, és nem kellett hozzá 10 év. :)
Ki az az Emma ?
Én is sokat gondolok rá, engem is érdekelne.
Mi tortent? Ki az az Emma? Belinkelnetek a kerdeset?
Nekem is eszembe szoktak jutni, de nem tudom mi lehet most velük.
Belinkelnétek a kérdést? Kíváncsi lennék rá
A kérdező hozzászólása: Ne haragudjatok, de nem találom a kérdést!! Elé régi. A történet egy anyukáról szól, aki egy autóbalesetben elvesztette a férjét s a kislányát :( Nagyon nagyon nehezen sikerült neki kilábalni a szomorúságból. Váltottam vele levelet anno én is, csak most sehol nem találom. Járt rehabilitációra, elkezdett dolgozni... és kíváncsi lennék, hogy hogyan van, miként alakult az élete azóta
én is emlékszem.De töröltette a kérdést
A kérdező hozzászólása: ÚÚ, tényleg már beugrott, töröltette, mert valaki megvádolta hogy hazudik, mert belekavarodott az évszámokba, hetekbe :(
Emilia volt szerintem.

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!