Találatok a következő kifejezésre: Vallásköziség Ökumenizmus. miért jött létre (1 db)

Vallásköziség (Ökumenizmus). Hogyan, miért jött létre? Jézus, vagy a Biblia tanítja?

Mindenkinek a véleménye érdekel hajszínt?l függetlenül.

Legjobb válasz: A kérdésbõl azt gyanítom, hogy hívõ vagy, ilyen szellemben válaszolok. Akkor elmondom, hogy én miben látom az ökumenizmus lényegét: Egyrészt a sokat hangoztatott: "Ne azt keressük, ami elválaszt, hanem, ami összeköt." Másrészt és ezt tartom igazán fontosnak (és itt most el kell vonatkoztatni az egyházak politikájától, mert az nekem is nagyon durva sokszor): Képzeld el, hogy Te is Jézust szeretnéd követni és én is. Más felekezetnél érezzük úgy, hogy rátaláltunk, ezért vannak dolgok a hitünkkel kapcsolatban, amiben nem értünk egyet. De ezen nem vitatkozunk, hanem összejövünk és együtt imádkozunk Jézushoz. Hogy épp miért imádkozunk, az most ebból a szempontból mindegy. Szerinted ez tetszik Istennek? Mert szerintem igen. A többi meg sajnos politika.

A kérdésbõl azt gyanítom, hogy hívõ vagy, ilyen szellemben válaszolok. Akkor elmondom, hogy én miben látom az ökumenizmus lényegét: Egyrészt a sokat hangoztatott: "Ne azt keressük, ami elválaszt, hanem, ami összeköt." Másrészt és ezt tartom igazán fontosnak (és itt most el kell vonatkoztatni az egyházak politikájától, mert az nekem is nagyon durva sokszor): Képzeld el, hogy Te is Jézust szeretnéd követni és én is. Más felekezetnél érezzük úgy, hogy rátaláltunk, ezért vannak dolgok a hitünkkel kapcsolatban, amiben nem értünk egyet. De ezen nem vitatkozunk, hanem összejövünk és együtt imádkozunk Jézushoz. Hogy épp miért imádkozunk, az most ebból a szempontból mindegy. Szerinted ez tetszik Istennek? Mert szerintem igen. A többi meg sajnos politika.
Szia, az elsõ válaszadó vagyok. "De miben kell kettõ, vagy több önmagát kereszténynek valló egyháznak együtmûködnie azon kívül, hogy nem ölik meg egymást, mint ezt már sokszor tették, teszik ma is?" 1. Abban, hogy elismerik egymás létezésének jogosultságát 2. Tisztelik és testvérekként szeretik egymást 3. Tanulhatnak is egymástól (nem a saját hitvallásuk és alapértékeik feladásával, hanem a másiktól azt átvéve, amiben azok szemmel láthatóan jobbak) 4. Imádkozhatnak közösen, és tarthatnak közös istentiszteleteket (van erre mûködõ példa, nem is egy helyen) 5. Szervezhetnek közös evangélizációt, hogyha elég érettek arra, hogy belássák, hogy nem az a legfontosabb cél, hogy az õ felekezetük nõjön egy fõvel (bár kétségtelen, hogy mindenki annak örül a legjobban, én is) hanem az, hogy a megtérõk Jézus Krisztusnak adják át az életüket
A kérdező hozzászólása: A válaszod második fele teljesen tiszta. De miben kell kettõ, vagy több önmagát kereszténynek valló egyháznak együtmûködnie azon kívül, hogy nem ölik meg egymást, mint ezt már sokszor tették, teszik ma is? Nem értem, eszükbe se volna szabad jutni ilyen gondolatnak, mégis a Balkán, Ruanda... Ez a közelmúlt! Tudjuk, hogy ezekbe /is/ az egyházak hivatalos szinten is bele ártották magukat. Ezeket nem lehet csupán egyéni felelõsségi szintre redukálni. Persze, az is van. Mint ahogy a militarista, vagy öngyilkos szekták esetében érdekes mindig a bunkó szektafõnõk van kiemelve, a nagy egyházak vezetõi felelõsségérõl mindig halgatnak, amikor háborúznak! Pedig, akárhogy szépítjük, a történelmi egyházak teológiájának, hitelveinek is része az a konkrét tanítás, ami bár a bibliában nincsen, mert nem Krisztusi tan, mégis legalizálta a történelem háborúit a keresztény világban. Ma is legalizálja, mert az egyházak nem semlegesek nemzeti, etnikai alapon. "A hazának mindig igaza van"- teológiáját követik itt is, ott is, mindenhol. Erre jöhet az ökumenizmus, mint rákos betegnek a hidegborogatás! Persze, ez az én véleményem.
A kérdező hozzászólása: Hogy érthetõbb legyek: 1. Ha Isten elismer minden sokszor egymásnak ellentmondó keresztény (maradva a kereszténységnél) teológiát, akkor minden oké! De ha nem...? Hát ezt honnan tudhatjuk meg? A Bibliából. 2. A keresztényeknek minden emberi lény "felebarátja" vallási, etnikai hovatartozás nélkül (lásd: irgalmas szamaritánus) Ennek a vallásköziség elõtt is igy kellett volna lenni. Csendben megjegyzem, most sincs így (tisztelet a kivételnek). 3. Ez oké!(Ehhez szintén nincs szükség az ökumenizmusra) 4.és 5. pontra ugyanaz érvényes, mint az elsõre. Ha ez Isten tetszésével találkozik (mert kik vagyunk mi, hogy nélküle eldöntsük?!), akkor biztos jó dolog ez. Már csak az a kérdés, mit mond nekünk, milyen imádatot fogad el tõlünk? Mert azt már tudom, hogy mindenfélét nem. 1. Abban, hogy elismerik egymás létezésének jogosultságát 2. Tisztelik és testvérekként szeretik egymást 3. Tanulhatnak is egymástól (nem a saját hitvallásuk és alapértékeik feladásával, hanem a másiktól azt átvéve, amiben azok szemmel láthatóan jobbak) 4. Imádkozhatnak közösen, és tarthatnak közös istentiszteleteket (van erre mûködõ példa, nem is egy helyen) 5. Szervezhetnek közös evangélizációt, hogyha elég érettek arra, hogy belássák, hogy nem az a legfontosabb cél, hogy az õ felekezetük nõjön egy fõvel (bár kétségtelen, hogy mindenki annak örül a legjobban, én is) hanem az, hogy a megtérõk Jézus Krisztusnak adják át az életüket
A kérdező hozzászólása: Remélem, senki nem hiszi, hogy én itt gonoszkodni akarok, valójában teljesen egyetértek a Baptista t. hallgatóval abban, hogy mennyire fontos a jó kapcsolat másokkal, más hitûekkel is. Azért használtam a „felebarát” kifejezést, mert én szûkebb értelemben használom a testvér szót. Látod, te is írod a kommented elején: nem hiszed, „hogy Istennek mindegy lenne a teológiai látásunk”. Tehát magyarán nem mindegy miben hiszünk fõleg, ha a bibliára akarjuk alapozni az álláspontunkat. De milyen imádat tetszik Istennek? Ez itt a kérdés. Ebben a kérdésben is csak akkor tudunk elõbbre jutni, ha visszamegyünk az elsõ századi mintához, az ókor mélyebb bugyraiba. „Szellemben és igazságban”! Hogyan imádták az elsõ keresztények „szellemmel és igazsággal” Istent? A korai keresztényiség nem volt szekta, hiszen maga Jézus alapította. Nem is arra volt szánva, hogy különálló szektákra hulljon szét. Amikor Atyjához imádkozott, Krisztus azért könyörgött, hogy tanítványai ’mindannyian egyek legyenek’ (János 17:21). Tanítványai közt ’szeretetnek kellett uralkodni’ (János 13:35). Mindez természetesen kizárta a széthúzó szekták megalakulását. Ez a tény megcáfolja számos történész és teológus azon állítását, hogy többféle keresztényiség is létezik. Ezek beszélnek ugyanis „zsidó keresztényiségrõl” (amit feltételezésük szerint Jakab, Péter és János védelmezett). Ezzel ellentétben állt szerintük a „pogány keresztényiség” (amit állítólag Pál védelmezett). Utalnak „Johannita [vagy jánosi] teológiára” és „páli teológiára”, és azt állítják, hogy a keresztényiség sohasem tudott volna elterjedni az egész világon, ha Pál nem formálta volna át azt teljes egészében. Ezeket az elméleteket olyan férfiak állították fel, akik vagy nem hittek a keresztényiségben, vagy természetesnek vették, hogy a kereszténység több száz egyházból és szektából álljon. A tények azonban mást mutatnak. Még mielõtt Pál kereszténnyé lett, Jézus Krisztus már megbízta tanítványait, hogy az összes nemzetben az õ tanúi legyenek (Máté 28:19, 20; Cselekedetek 1:8). Maga Pál is keményen harcolt az olyan tendencia ellen, hogy embereket kövessenek. Kijelentette: „Ne legyenek nézeteltérések köztetek” (1Korinthus 1:10–15;(!!!) 3:3–5). Tehát teljesen hiábavaló azt állítani, hogy Pálnak másféle felfogása volt a keresztényiségrõl, mint mondjuk Jakabnak, Péternek és Jánosnak. Õk mindannyian egységesek voltak a jó hír terjesztésében. Egy alkalommal, valószínûleg a körülmetéléssel kapcsolatos tanácskozáson, mind a négyen szorosan együttmûködtek az evangélizáló terület felosztásának kérdésében (Galata 2:7–9). Tehát a szakadások nem betervezett, de a bibliában elõre jelzett valóságok. Egyáltalán nem természetes állapot az ami minket körülvesz. Ebbõl szerintem az következik, hogy a bibliai tanításokat csak egy módon lehet közös nevezõre hozni, ha feltárjuk mi a pontos tanítása, és ahhoz ragaszkodunk! Két külön vélemény nem lehet igaz egyszerre, szerintem. Ha csak kettõ magát kereszténynek nevezõ egyház lenne a földön, akik alig térnének el egymástól, (mivel a Biblia Istenét nem megalkuvó, hamisítások iránt engedékeny Istennek ismerem), akkor is eldöntené, melyiket támogassa. De szerinted a másikat elvetné? Arra szeretnék rákérdezni, hogy mi alapján döntöd el, hogy mi az a tanítás, ami „üdvösség kérdés”, vagy nem az?
Szerintem sem lehet egyszerre két egymásnak ellentmondó vélemény igaz. De úgy gondolom, hogy vannak olyan csaták, amiket meg kell vívni, és olyan apróságok, amiken nem érdemes vitatkozni. Pl. soha nem állnék le egy adventistával arról vitatkozni, hogy a szombatot kell ünnepelni, vagy a vasárnapot, mert az ilyen kérdésekrõl Pál is megírja, hogy ezek marginális dolgok, mindenki cselekedjen hite szerint --- Üdvösség kérdése: a Krisztusról vallott hitünk, az hogy Jézust egészen pontosan kinek gondoljuk, és milyen a viszonyunk vele. Vagy te hogy gondolod, mitõl üdvözül az ember? Minden más ehhez képest másodlagos kérdés szerintem
A kérdező hozzászólása: A Biblia más fajta szombatról is ír, nem csak a zsidóknak törvénybe adott 24 órásról. A keresztények mindennap örülhetnek a ’sabbatnapi nyugalomnak’ A Héberek 4:4–11 Az Írásokban a "nap" szó nem csak 24 órát jelent, pl: Ez a története az egek és a föld teremtésének, amikor megteremtettek, amely napon Isten földet és eget alkotott
A kérdező hozzászólása: Nagyon szépen megfogalmaztad. Gratulálok! Öröm egy ilyenfajta tanult emberrel beszélgetni, mint te. Az egész írásod szellemével egyetértek. Csak a határokat mozgatnám egy kicsit.(De lehet, hogy nem kell, csak rosszul értelmezek valahol valamit.) Mindamellet, hogy a szeretetünket minden ember irányába ki kell mutatnunk, a "preferenciák" által is azonosítható, behatárolt bibliai tantételeket szintén komolyan kell venni, és ezekben egységesnek kellene lennünk. Persze így van, két ember sem lehet mindenben teljesen egységes, és ez így szép. Még a Biblia alapján is létezhetnek apróbb nézetkülönbségek, mivel nem vagyunk egyformák teljesen sem tudásban, sem tapasztalatban, és ezt is el kell fogadni. Söt, a (jelenleg tudható, feltárt) Biblia ismeretünk mindannyiunkat korlátoznak abban, hogy teljesen egyek legyünk. De valószínü, nem is ezt várja el tõlünk a Biblia istene Lehet, hogy csak kevéssé ismerlek még téged, és a felfogásodat, és ezért mondom a következõt: arra gondolok, hogy a vallásköziségbe bevitt "közös pontok" marginálisnak gondolása még nem tesz egységessé bennünket, olyan bibliai kritériumok alapján, amiket már az elõzõekben is idéztem.

Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Jehova tanúi! Mennyi pénzért adnátok el egy Bibliát?

Remélem érthető, hogy válaszként pénzösszeget várok, és tudom magamtól is, hogy akár ingyen is adnak.

11

Arab nyelvű koránt hol lehet kapni?

Linkeket is szivesen látok,

5

Ha valaki azt mondja hogy ez nem az Úrtól/Szentlélektől van, akkor az már a Szentlélek káromlása?

http://www.youtube.com/watch?v=MZTRw_Tgmy8

Mert például a Hit Gyülekezetében nagyon sokszor és egyéb helyeken is van ilyen, csak ott ezek ki vannak cenzúrázva, ezért nem lehet ilyen videót találni

3

Vannak itt olyanok, akik nagyon régóta tagjai a Hit Gyülekezetének?

Olyanokra gondolok, akik lehetőleg már Budaörsön is ott voltak. Priviben feltehetek pár kérdést?

1

Azok az emberek, akik a mennyországba kerülnek haláluk után, angyalok lesznek? Kerülhetek még a mennyországba, ha halálos bűnt követtem el, de megtértem?

A megtérés mentesít a Pokol tüzétől?

10

Ki számít gojnak?

Aki születetten nem zsidó (genetikailag), vagy akinek nincs zsidó lelke? (Mert azt olvastam erről, hogy nagyon ritka esetben előfordul, hogy egy zsidónak nincs "zsidó lelke" (neshama yehudi), míg egy nem zsidónak lehet.

13

Reformátusok, keresztyének! Mi a véleményetek erről az írásról?

http://leporollak.hu/egyhtori/kalvin/izmus/SEB_PRED.HTM
tudom, egy csöppet hosszú, de aki olvasta, leírhatná a véleményét, hogy milyen igazságok vannak benne, egyetért e velük, stb...

12

Keresztények! Mit gondoltok a Hírtorony magazinról?

Megszereztem egyik számát és a szexről nagyon jókat ír, indokol, és jó, nem volt ferdítve

7

Milyen vallási közösségeket ismertek?

Sziasztok! Ti tagjai vagytok valamilyen ilyen közösségnek, pl.: jehovák? Milyen ilyen vallási közösségeket ismertek?

4

Mi a véleményetek az alábbi világnézetről?

Bármit csinálhatsz, ha azzal nem ártasz másoknak vagy magadnak. Légy toleráns, de a rosszat ne tűrd! Tisztelj minden nem ártó szándékú vallást, és találj egyet amiben jól érzed magad,de fontos hogy higgy. Ne bántsd az állatokat ok nélkül, de tudd, hogy azért vannak, hogy a javadat szolgálják! Fogadd el a tudomány adta lehetőségeket (szervátültetés, állatkísérletek, modern gyógyászat), de Isten segítségét is kérd! Ne ítéld el a melegeket, de ne is hirdesd ezt az életormát! Nekik is megvan a küldetésük és a helyük, ami lehet a divattervezés, fodrászat , stb (amiben különösen jók), de a szerepük nem a családalapítás. Terjeszd ki tudatodat, ne hagyd hogy vallásod korlátozzon személyiséged kiteljesedésében (alakítsd úgy, ahogy neked jó). A tudomány mellett légy nyitott az új dimenziókra, tapasztald meg Isten, a szellemvilág és a hasonló csodálatos dolgok varázsát. Ne használj ehhez drogokat (nagyon fontos). Ha súlyos bántalmazás ér, add vissza az elkövetőnek hogy helyreálljon az egyensúly, de a büntetés sose legyen nagyobb, mint a sérelem, inkább kevesebb, és jelentéktelen dolgokért ne állj bosszút! Csak azoknak adjál legmélyebb szeretetedből, akik érdemesek rá, ám minden emberhez pozitívan közelíts, akik pedig ártanak neked gyűlöld és kerüld őket! Tudj különbséget tenni jó és rossz között, és eszerint élj. Harcolj az ateizmus ellen, de csak békés eszközökkel (pl. tarts előadásokat vallásokról, vezesd rá a hitre embertársaidat, oszd meg másokkal azokat a történeteket, amelyekben Isten segített neked). Ne elnyomó egyházat és szektát építs, hanem egy tudatos, felvilágosult, a tudományokat tisztelő, ám a természetfeletti erőket is ismerő eszmét mutass meg a többieknek. A jövő kulcsa a határtalan ember, aki ismeri és használja mind Isten (Allah, felsőbb hatalom, stb, mindegy) mind a tudomány erejét, és így törekszik jobbá tenni a világot és törekszik a halhatatlanságra mind a földön (test) és az égben (lélek). (mintha a Lost-ban Jack-et a "tudomány emberét" és Locke-ot "a hit emberét" gyúrnánk össze). Így fejlődhetünk tovább és válhatunk halhatatlanná, mert az ember több, mint hús és vér, por és hamu, élete pedig a halála után is folytatódik, mert a lélek az mi örök. És persze hozzuk ki a maximumot földi életünkből is, amennyire csak lehet, éljünk vidáman, próbáljunk ki mindent ami nem árt, éljünk teljes életet minden téren.

38

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!