Találatok a következő kifejezésre: Vallásköziség Ökumenizmus. miért jött (1 db)

Vallásköziség (Ökumenizmus). Hogyan, miért jött létre? Jézus, vagy a Biblia tanítja?

Mindenkinek a véleménye érdekel hajszínt?l függetlenül.

Legjobb válasz: A kérdésbõl azt gyanítom, hogy hívõ vagy, ilyen szellemben válaszolok. Akkor elmondom, hogy én miben látom az ökumenizmus lényegét: Egyrészt a sokat hangoztatott: "Ne azt keressük, ami elválaszt, hanem, ami összeköt." Másrészt és ezt tartom igazán fontosnak (és itt most el kell vonatkoztatni az egyházak politikájától, mert az nekem is nagyon durva sokszor): Képzeld el, hogy Te is Jézust szeretnéd követni és én is. Más felekezetnél érezzük úgy, hogy rátaláltunk, ezért vannak dolgok a hitünkkel kapcsolatban, amiben nem értünk egyet. De ezen nem vitatkozunk, hanem összejövünk és együtt imádkozunk Jézushoz. Hogy épp miért imádkozunk, az most ebból a szempontból mindegy. Szerinted ez tetszik Istennek? Mert szerintem igen. A többi meg sajnos politika.

A kérdésbõl azt gyanítom, hogy hívõ vagy, ilyen szellemben válaszolok. Akkor elmondom, hogy én miben látom az ökumenizmus lényegét: Egyrészt a sokat hangoztatott: "Ne azt keressük, ami elválaszt, hanem, ami összeköt." Másrészt és ezt tartom igazán fontosnak (és itt most el kell vonatkoztatni az egyházak politikájától, mert az nekem is nagyon durva sokszor): Képzeld el, hogy Te is Jézust szeretnéd követni és én is. Más felekezetnél érezzük úgy, hogy rátaláltunk, ezért vannak dolgok a hitünkkel kapcsolatban, amiben nem értünk egyet. De ezen nem vitatkozunk, hanem összejövünk és együtt imádkozunk Jézushoz. Hogy épp miért imádkozunk, az most ebból a szempontból mindegy. Szerinted ez tetszik Istennek? Mert szerintem igen. A többi meg sajnos politika.
Szia, az elsõ válaszadó vagyok. "De miben kell kettõ, vagy több önmagát kereszténynek valló egyháznak együtmûködnie azon kívül, hogy nem ölik meg egymást, mint ezt már sokszor tették, teszik ma is?" 1. Abban, hogy elismerik egymás létezésének jogosultságát 2. Tisztelik és testvérekként szeretik egymást 3. Tanulhatnak is egymástól (nem a saját hitvallásuk és alapértékeik feladásával, hanem a másiktól azt átvéve, amiben azok szemmel láthatóan jobbak) 4. Imádkozhatnak közösen, és tarthatnak közös istentiszteleteket (van erre mûködõ példa, nem is egy helyen) 5. Szervezhetnek közös evangélizációt, hogyha elég érettek arra, hogy belássák, hogy nem az a legfontosabb cél, hogy az õ felekezetük nõjön egy fõvel (bár kétségtelen, hogy mindenki annak örül a legjobban, én is) hanem az, hogy a megtérõk Jézus Krisztusnak adják át az életüket
A kérdező hozzászólása: A válaszod második fele teljesen tiszta. De miben kell kettõ, vagy több önmagát kereszténynek valló egyháznak együtmûködnie azon kívül, hogy nem ölik meg egymást, mint ezt már sokszor tették, teszik ma is? Nem értem, eszükbe se volna szabad jutni ilyen gondolatnak, mégis a Balkán, Ruanda... Ez a közelmúlt! Tudjuk, hogy ezekbe /is/ az egyházak hivatalos szinten is bele ártották magukat. Ezeket nem lehet csupán egyéni felelõsségi szintre redukálni. Persze, az is van. Mint ahogy a militarista, vagy öngyilkos szekták esetében érdekes mindig a bunkó szektafõnõk van kiemelve, a nagy egyházak vezetõi felelõsségérõl mindig halgatnak, amikor háborúznak! Pedig, akárhogy szépítjük, a történelmi egyházak teológiájának, hitelveinek is része az a konkrét tanítás, ami bár a bibliában nincsen, mert nem Krisztusi tan, mégis legalizálta a történelem háborúit a keresztény világban. Ma is legalizálja, mert az egyházak nem semlegesek nemzeti, etnikai alapon. "A hazának mindig igaza van"- teológiáját követik itt is, ott is, mindenhol. Erre jöhet az ökumenizmus, mint rákos betegnek a hidegborogatás! Persze, ez az én véleményem.
A kérdező hozzászólása: Hogy érthetõbb legyek: 1. Ha Isten elismer minden sokszor egymásnak ellentmondó keresztény (maradva a kereszténységnél) teológiát, akkor minden oké! De ha nem...? Hát ezt honnan tudhatjuk meg? A Bibliából. 2. A keresztényeknek minden emberi lény "felebarátja" vallási, etnikai hovatartozás nélkül (lásd: irgalmas szamaritánus) Ennek a vallásköziség elõtt is igy kellett volna lenni. Csendben megjegyzem, most sincs így (tisztelet a kivételnek). 3. Ez oké!(Ehhez szintén nincs szükség az ökumenizmusra) 4.és 5. pontra ugyanaz érvényes, mint az elsõre. Ha ez Isten tetszésével találkozik (mert kik vagyunk mi, hogy nélküle eldöntsük?!), akkor biztos jó dolog ez. Már csak az a kérdés, mit mond nekünk, milyen imádatot fogad el tõlünk? Mert azt már tudom, hogy mindenfélét nem. 1. Abban, hogy elismerik egymás létezésének jogosultságát 2. Tisztelik és testvérekként szeretik egymást 3. Tanulhatnak is egymástól (nem a saját hitvallásuk és alapértékeik feladásával, hanem a másiktól azt átvéve, amiben azok szemmel láthatóan jobbak) 4. Imádkozhatnak közösen, és tarthatnak közös istentiszteleteket (van erre mûködõ példa, nem is egy helyen) 5. Szervezhetnek közös evangélizációt, hogyha elég érettek arra, hogy belássák, hogy nem az a legfontosabb cél, hogy az õ felekezetük nõjön egy fõvel (bár kétségtelen, hogy mindenki annak örül a legjobban, én is) hanem az, hogy a megtérõk Jézus Krisztusnak adják át az életüket
A kérdező hozzászólása: Remélem, senki nem hiszi, hogy én itt gonoszkodni akarok, valójában teljesen egyetértek a Baptista t. hallgatóval abban, hogy mennyire fontos a jó kapcsolat másokkal, más hitûekkel is. Azért használtam a „felebarát” kifejezést, mert én szûkebb értelemben használom a testvér szót. Látod, te is írod a kommented elején: nem hiszed, „hogy Istennek mindegy lenne a teológiai látásunk”. Tehát magyarán nem mindegy miben hiszünk fõleg, ha a bibliára akarjuk alapozni az álláspontunkat. De milyen imádat tetszik Istennek? Ez itt a kérdés. Ebben a kérdésben is csak akkor tudunk elõbbre jutni, ha visszamegyünk az elsõ századi mintához, az ókor mélyebb bugyraiba. „Szellemben és igazságban”! Hogyan imádták az elsõ keresztények „szellemmel és igazsággal” Istent? A korai keresztényiség nem volt szekta, hiszen maga Jézus alapította. Nem is arra volt szánva, hogy különálló szektákra hulljon szét. Amikor Atyjához imádkozott, Krisztus azért könyörgött, hogy tanítványai ’mindannyian egyek legyenek’ (János 17:21). Tanítványai közt ’szeretetnek kellett uralkodni’ (János 13:35). Mindez természetesen kizárta a széthúzó szekták megalakulását. Ez a tény megcáfolja számos történész és teológus azon állítását, hogy többféle keresztényiség is létezik. Ezek beszélnek ugyanis „zsidó keresztényiségrõl” (amit feltételezésük szerint Jakab, Péter és János védelmezett). Ezzel ellentétben állt szerintük a „pogány keresztényiség” (amit állítólag Pál védelmezett). Utalnak „Johannita [vagy jánosi] teológiára” és „páli teológiára”, és azt állítják, hogy a keresztényiség sohasem tudott volna elterjedni az egész világon, ha Pál nem formálta volna át azt teljes egészében. Ezeket az elméleteket olyan férfiak állították fel, akik vagy nem hittek a keresztényiségben, vagy természetesnek vették, hogy a kereszténység több száz egyházból és szektából álljon. A tények azonban mást mutatnak. Még mielõtt Pál kereszténnyé lett, Jézus Krisztus már megbízta tanítványait, hogy az összes nemzetben az õ tanúi legyenek (Máté 28:19, 20; Cselekedetek 1:8). Maga Pál is keményen harcolt az olyan tendencia ellen, hogy embereket kövessenek. Kijelentette: „Ne legyenek nézeteltérések köztetek” (1Korinthus 1:10–15;(!!!) 3:3–5). Tehát teljesen hiábavaló azt állítani, hogy Pálnak másféle felfogása volt a keresztényiségrõl, mint mondjuk Jakabnak, Péternek és Jánosnak. Õk mindannyian egységesek voltak a jó hír terjesztésében. Egy alkalommal, valószínûleg a körülmetéléssel kapcsolatos tanácskozáson, mind a négyen szorosan együttmûködtek az evangélizáló terület felosztásának kérdésében (Galata 2:7–9). Tehát a szakadások nem betervezett, de a bibliában elõre jelzett valóságok. Egyáltalán nem természetes állapot az ami minket körülvesz. Ebbõl szerintem az következik, hogy a bibliai tanításokat csak egy módon lehet közös nevezõre hozni, ha feltárjuk mi a pontos tanítása, és ahhoz ragaszkodunk! Két külön vélemény nem lehet igaz egyszerre, szerintem. Ha csak kettõ magát kereszténynek nevezõ egyház lenne a földön, akik alig térnének el egymástól, (mivel a Biblia Istenét nem megalkuvó, hamisítások iránt engedékeny Istennek ismerem), akkor is eldöntené, melyiket támogassa. De szerinted a másikat elvetné? Arra szeretnék rákérdezni, hogy mi alapján döntöd el, hogy mi az a tanítás, ami „üdvösség kérdés”, vagy nem az?
Szerintem sem lehet egyszerre két egymásnak ellentmondó vélemény igaz. De úgy gondolom, hogy vannak olyan csaták, amiket meg kell vívni, és olyan apróságok, amiken nem érdemes vitatkozni. Pl. soha nem állnék le egy adventistával arról vitatkozni, hogy a szombatot kell ünnepelni, vagy a vasárnapot, mert az ilyen kérdésekrõl Pál is megírja, hogy ezek marginális dolgok, mindenki cselekedjen hite szerint --- Üdvösség kérdése: a Krisztusról vallott hitünk, az hogy Jézust egészen pontosan kinek gondoljuk, és milyen a viszonyunk vele. Vagy te hogy gondolod, mitõl üdvözül az ember? Minden más ehhez képest másodlagos kérdés szerintem
A kérdező hozzászólása: A Biblia más fajta szombatról is ír, nem csak a zsidóknak törvénybe adott 24 órásról. A keresztények mindennap örülhetnek a ’sabbatnapi nyugalomnak’ A Héberek 4:4–11 Az Írásokban a "nap" szó nem csak 24 órát jelent, pl: Ez a története az egek és a föld teremtésének, amikor megteremtettek, amely napon Isten földet és eget alkotott
A kérdező hozzászólása: Nagyon szépen megfogalmaztad. Gratulálok! Öröm egy ilyenfajta tanult emberrel beszélgetni, mint te. Az egész írásod szellemével egyetértek. Csak a határokat mozgatnám egy kicsit.(De lehet, hogy nem kell, csak rosszul értelmezek valahol valamit.) Mindamellet, hogy a szeretetünket minden ember irányába ki kell mutatnunk, a "preferenciák" által is azonosítható, behatárolt bibliai tantételeket szintén komolyan kell venni, és ezekben egységesnek kellene lennünk. Persze így van, két ember sem lehet mindenben teljesen egységes, és ez így szép. Még a Biblia alapján is létezhetnek apróbb nézetkülönbségek, mivel nem vagyunk egyformák teljesen sem tudásban, sem tapasztalatban, és ezt is el kell fogadni. Söt, a (jelenleg tudható, feltárt) Biblia ismeretünk mindannyiunkat korlátoznak abban, hogy teljesen egyek legyünk. De valószínü, nem is ezt várja el tõlünk a Biblia istene Lehet, hogy csak kevéssé ismerlek még téged, és a felfogásodat, és ezért mondom a következõt: arra gondolok, hogy a vallásköziségbe bevitt "közös pontok" marginálisnak gondolása még nem tesz egységessé bennünket, olyan bibliai kritériumok alapján, amiket már az elõzõekben is idéztem.

Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Melyek a legszebb gondolatai Don Boscónak es Szalézi Ferencnek?

Szívesen várok erdekes torteneteket, amelyek motivalnak.

1

Ez tényleg így van? Akkor most Isten gyűlöl engem?

Biszexuális fiú vagyok, saját nememhez jobban vonzódom.
Épp eleget cűrhődök azzal, hogy saját magamat is elfogadjam, erre..
Ma olvasgatom a Bibliát, mert vallásos vagyok..
Találok egy olyat, hogy "aki férfi léttére, férfivel hál, az utálatos dolgot követ el"
Már tervezgetem fejben régóta, hogy fiúval szeretném leélni az életem, de ez annyira szíven ütött..
Isten gyűlöl engem? :'(
És ezek szerint a pokolra jutok? :'(
Akkor mindegy, ha megyek, megölöm magam, úgy is a pokolra kerülök.
Mostmár milyen lesz az életem?
Ha ránézek majd egy fiúra, aki tetszik, tudni fogom, hogy bűnt követek el.
Ez borzasztóan szíven talált..
Le sem tudom írni, hogy mennyire :'(

30

Mi a véleménye Istennek a modellekről?

Én nagyon szeretnék modell lenni.De amíg biztosra nem tudom,hogy ezzel nem távolodok el Istentől,addig nem kezdek bele.Vajon mit gondolhat a jó Isten a modellkedésről?Mert az a divatról szól.És nekem a nagy álmom a victoria's secret-be bekerülni(még ha nem is sikerül,tudom,hogy az Úr akarta így). De a VS. bemutatók a fehérneműk reklámozásáról szólnak. Az Isten erre mit mondana? Mert csak a testét,és magát mutogatja a modell!Én nem szeretnék bűnt elkövetni és a pokolra jutni! És ha az Isten nem szereti a modell világot én képes lennék lemondani az álmomról érte! Légyszíves csak keresztények válaszoljanak,hitetlenek ne!

14

Mit kell tudni Don Boscóról és Szalézi Szent Ferencrol?

Sok szép gondolatot hallottam már toluk, de mind kontextusbol kiragadott volt. Kivancsi lennek az eletukre, es tovabbi gondolatokra, amelyek nektek is tetszenek. Esetleg rajtuk kivul tudnatok meg ajanlani olyan figyelemre melto szemelyeket, akik benneteket inspiralnak? Koszonom :)

2

A Hit Gyülekezetében a zenészek kapnak fizetést, vagy másból élnek meg?

2

Keresztényként tetkó?

Szerintetek jó ötlet lenne valami keresztény jelképet vagy egy igét magamra varratni? először jó ötletnek tűnt, de nem tudom, hogy Isten örülne-e. Mi a véleményetek?

14

Zsidó rabbi - hábenlében?

Régen sok zsidó viccet olvastam, ahol egy csomóban, amikor a zsidó elment a rabbihoz, nem rabbinak, hanem valami rabbenlébennek nevezte a rabbit. Ez tényleg így szokás náluk? Lehet a rabbit rabbenlébennek nevezni? És ugye ebből jött még a fejemben az, hogy rabbenlében -> hábenlében, de ez már csak egy kis butaság, kérlek a lényegre figyeljetek :)

1

Keresztyének! Csak szerintem fontosak ezek is?

Szerintem egy embernek ne csak az legyen fontos, hogyan áll a másikhoz. Hanem az is, hogy rendesen végezze a munkáját, éljen egészségesen, legyenek hobbijai, védje a környezetet.
Nekem az tűnik logikusnak, hogy ha Isten teremtett egy Földet, minket test formájába teremtett, teremtett egy csomó érdekes dolgot, minket kíváncsinak teremtett, akkor ezeket használjuk is ki.
Rosszul esik, hogy le szoktak torkollni, hogy csak a dicsőítésre és az emberi kapcsolatokra figyeljek, minden más földi kincsek gyűjtése.

Ha valaki átmenetileg, mondjuk két évre beköltözik a házba, úgy, hogy tudja, hogy két év múlva villája lesz, akkor is szépen berendezkedik, képeket aggat a falra, ha csúnya a fal, kifesti, a bútorait odarakja.

5

Mit jelenthet ez? Mert aki magát felmagasztalja, megaláztatik; és aki magát megalázza, felmagasztaltatik?

-Mert aki magát felmagasztalja, megaláztatik; és aki magát megalázza, felmagasztaltatik.

A Bibliában olvastam ezt.

13

Van olyan egyház, ami nem ismeri el az Apostoli Hitvallást?

11

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!