Találatok a következő kifejezésre: Valóban nincs módszer a kamaszkori (1 db)

Valóban nincs nevelési módszer a kamaszkori lázadás és szembefordulás elkerülésére?

Legjobb válasz: de van! sok szeret, megértés és rengeteg türelem. egyébként lehet a gyereknek is igaza.

A szulok tenyleg sokkal nehezeben ertik meg annak ellenere hogy ok mar tulvannak ezen!
de van! sok szeret, megértés és rengeteg türelem. egyébként lehet a gyereknek is igaza.
Én is most vagyok ebben a korban és apám egyszerüen nem érti.Mintha õ még soha nem lett volna kamasz.Ha máshogy beszélek(nem kislánykori hangsúllyal) akkor bedurvul és megbüntet.Lehet h korlátozásokat kell bevezetni ha a gyermek tulságosan elzüllik, de sztem az én esetemben még nem tartunk ott. Ui:ezt elárulom így mellékesen hogy apám miatt már gondolkoztam rajta hogy rászokom "dolgokra".Remélem lehet érteni.Lényeg hogy ne korlátozzák nagyon a kamaszokat.Sajnos én ezt nem tudom apámnak megmagyarázni:(:(:(:(:(:'(:'(
Hatásos módszer nincs, de én, mint kamasz, azt mondom, hogy kompromisszumal sok lázadást és szembefordulást elkerülhettek.
Saját módszerem:gyermekkortól fogva önállóságra nevelés, /mindig a korának megfelelõ/, személyes példamutatás, problémák megbeszélése és hagyni a gyereket dönteni-ha a szülõnek nem tetszõ irányba akkor megbeszélni annak mi lehet a vége? Néha hagyni hogy "kis" dolgokban az Õ megoldása érvényesüljön, ha kudarc éri átbeszélni hogy mit csinált rosszul./fel kell tudni dolgozni a kudarcokat, a veszteséget is, és tanulni belõle !!!!
A lényeg, hogy nem oktasd ki, ne alázd meg, és igen, néha azért lásd be hogyha igaza van. Engem anyám arra nevel, hogy idõnként hajoljak meg mások akarat elõtt, még ha nincs is igaza az illetõnek. De ez nagyon idegesít, és nehezen tudom betartani. Üdv: Egy kamasz
Az utolsó elõtti hozzászólóval teljesen egyetértek. Bizonyos határokon belül nem parancsolni, csak véleményezni. Engedni belemenni kisebb csínyekbe, és ha nekünk volt igazunk a végkifejlt tekintetében TILOS!!! az mondani, hogy " ugye megmondtam". Akkor jöhet az éjszakába nyúló beszélgetés. Egy idõ után észrevétlenül a kamasz elkezdi értékelni a véleményt, és már nem úgy áll hozzánk, hogy azok az "okos felnõttek". De a mindent megbeszélésre mindenképpen kicsikorban kell rászoktatni a srácokat. Ha kamasz korban szeretnénk elkezdeni, nem biztos, hogy sikeres lesz.
te is voltál kamasz nem?-
Ez a magatartás bármilyen furán is hangzik, pozitívumokat is rejt magában. Ha nem akarna leválni a szülõrõl, akkor inkább a szülõnek kellene megijednie - ezért inkább azt kívánom, hogy ne kerüld el :) . Ha a szülõ megértõen viselkedik a gyerekkel, és tudatosítja benne, hogy baj esetén nyugodtan fordulhat hozzá, akkor a korábban beléplántált értékrendekkel azért a gyerek nagyobb nehézségek nélkül túlesik ezen a koron. Ilyenkor már késõ elkezdeni a nevelést, illetve ilyen korban nem is hagyják már magukat nevelni.
A lényeg hogy ne kapd fel a vizet ha pl. rossz jegyet kapott vagy késõbb hogy barátja/barátnõje van mert ha mindenért mérgesek a szülõk és veszekedés van otthon akkor nem fog semmit elmondani csak hogy elkerülje a balhékat. Fontos a bizalom és a megértés
Nincs! El kell viselni és kész! :D :D :D :D :D
dehogy nincs! ahogy Feró mondta: ÜSS A KÖLÖKRE!!!
Ezt nem lehet és nem is szabad elkerülni, mert egy nagyon fontos szakasza az életének. A kamaszok ilyenkor keresik saját identitásukat, példaképeket állítanak maguk elé, próbálnak függetlenedni szüleiktõl, sõt, általában mindenkitõl, de közben ott él bennük a valahová, valakihez tartozás vágya is, lehetõleg mindenben más véleményt próbálnak megfogalmazni, mint a felnõttek. Szerintem ezt az idõszakot úgy lehet túlélni, ha nem korlátozzuk a kamaszt jelentéktelen dolgokban, nem szólunk bele abba, hogy például a tévében milyen mûsort nézzen, hiszen akár tiltjuk, akár nem, úgyis megnézi, vagy nem írjuk elõ neki, milyen ruhában járjon, mikor tanuljon (nem az a fontos, hogy mikor, hanem hogy egyáltalán tanuljon), stb. Emlékszem, unokatesómnak az anyja állandóan lefikázta azokat a könyveket, amiket unokatesóm olvasott (horror regények), pedig szerintem annak kellett volna örülnie inkább, hgoy egyáltalán olvas. A szülõ ilyenkor ne utasítson, hanem ajánljon (könyvet, filmet, ételt, idõtöltést, stb.). Persze komolyabb dolgokban fontos, hogy a szülõé legyen a végsõ döntés, hiszen neki már jóval több az élettapasztalata, de azt se felejtse el, hogy õ azért mégis inkább a saját korosztályát, illetve saját fiatalkorát ismeri jobban, a gyereke van benne igazán a mostani korban. Úgy kell a gyereket a neki nemtetszõ döntések meghozatalára rávenni, hogy õ is belássa, miért szükséges, azaz higgadtan kell megbeszélni a dolgokat, engedni, hogy a gyerek is elmondja saját véleményét, és mindig figyelembe is kell venni. Ettõl még biztosan lesz olyan helyzet, amikor dacból is ellentmond a szülõnek, válasz nélkül, legfeljebb azt vágja oda, hogy "csak". Ez sajnos ezzel jár, biztosan minden családban van néha ajtócsapkodás és duzzogás, de szerintem ott lényegesen kevesebb, ahol a kamaszt is emberszámba, sõt, felnõttszámba veszik, és kikérik a véleményét.
kamasz szemszögbõl.16 vagyok. nincs!
Ez a kamaszoknál már szinte "életkori sajátosság"... Nem hiszem, hogy a nevelési módszerekben lehetne általánosítani. Minden szülõ a saját gyerekét ismeri a legjobban, de talán az õszinteség, a bizalom, és a sok-sok beszélgetés átsegít ezen a nehéz idõszakon. Ügyelni kell arra, hogy ez tényleg beszélgetés legyen, ne egyoldalú "osztás"!
Ha el.b.sztad a gyereked, viseld a következményeit!Ha úgy neveled, akkor nem jutottál el vna idáig!Legyél megértõ a kölyökkel szemben, és HITELES SZÜLÕ!


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Gondoljátok, hogy ez valamiféle "betegség", vagy szimplán érzéketlen?

Van egy ismerősöm, 18 éves lány és nagyon furcsán viselkedik. Szerettem volna vele összebarátkozni, mert poénosnak találtam, (őszintén szólva most is annak találom)hogy minden gond nélkül, egy mondattal viccet tud csinálni bárkiből és bármiből, bűntudat nélkül, de ahogy kezdtem megismerni, egyre furcsább lett. 18 éves fejjel teher neki kimozdulni, ha el is megy valahova, maximum csak egy maréknyi emberrel megy, velem soha, főleg ha mondom, hogy más barátaim is ott lesznek. Nem értem miért nem barátkozik, okos és vicces is, bár az érdeklődési köre elég fura. Sosem hajlandó tanulni, pedig minden megragad a fejében, helyette elvonul és a neten lóg vagy olvas, sorozatokat néz a laptopján, ilyenek. Azzal a kevés barátjával elég jóban van, de akiket nem kedvel különösebben azok felé semmilyen empátiát nem mutat, szerintem észre sem veszi mennyire megbántja az embereket, őt meg szinte nem is lehet, mert akármit mondasz neki, nem érdekli senki. Ez valami mentális probléma, vagy egyszerűen ilyen?

10

Szülők, ti melyiket ajánlanátok a lányotoknak?

Kitűnő tanuló vagyok, kedvenc tantárgyam sincs, így nem tudok választani, hogy mi akarok lenni. Mérnök, ügyvéd vagy fogorvos. Legérdekesebb nekem a fogorvos, de anya állandóan az ügyvédet hajtogatja, hogy azzal jól fogok keresni és dr-i címet is kapok. Ti mit javasoltok?? 16/L

22

Hogyan kezeljem a párom és a fiam közötti feszültséget, konfliktust?

Egy éve vagyunk együtt a párommal,a lányom 14/éves/ elfogadta,jó a kapcsolatuk,a fia 16/éves/ és mondhatni semmilyen.

4

Szerintetek meddig volt még tartani ez a nagy facebook mánia?

Már kezd kimenni úgy mond a "divatból", vagy még azért elég népszerű, és ez már csak egyre rosszabb lesz? Ti mit tapasztaltok mostanság? Vajon a facebookon túl lesz tovább, egy újabb divat őrület?

18

Foleg kamaszok (azert barki valaszolhat) mit gondoltok az Erdelyrol, az erdelyi emberekrol, tinikrol?

Barki valaszolhat, de inkabb a tinik velemenyere lennek kivancsi. Kerlek a valaszotok utan irjatok le a korotokat, nemeteket es hogy hol laktok.(pl. Magyarorszag, Felvidek stb)

15\L

21

Miért nem érti anyukám, hogy nekem rossz, ha a barátomat piszkálja?

Sziasztok!

Imádom anyukámat. Csak ő engem nagyon félt, és nagyon nem szereti a barátomat. Mindenfélét kitalál, hogy miért nem jó nekem. Nekem nagyon rosszul esik, hogy ilyen velem, sosem voltam rossz gyerek, és nem akarom, hogy emiatt megromoljon a kapcsolatunk. Van, hogy a sírás kerülget azért, ahogy a barátomról beszél. Pedig rendes srác, csak anyukámnak durva előítéletei vannak. Miért nem érti, hogy nekem rossz, ahogy viselkedik?

6

Kamaszfiúk, ti vesztek fel nyáron szandált? Vagy papucsot? Milyen van nektek?

13

Mit tegyünk ebben a helyzetben?

Két autista kamaszt nevelek.Legtöbb speciális iskolában nagyon sok a magatartás problémás gyerek(norm.ált.iskolából kitiltottak..)A valóban véttelen sérült gyerekek félnek suliba menni(mozgássérült,Danos,autista,...)Az én fiaim is félnek.Az egyik bevizel a másik sír szinte naponta.Egyébként jól fejleszthetőek lennének ha nem szoronganának ennyit.Mit tegyek?

9

Szülők! Ti elengednétek a 16 éves lányotokat, hogy ott aludjon a barátjánál? 2 éve tart a kapcsolat.

34

16 vagyok, nem tudok elaludni, mit tehetnék?

Normál esetben fél 12 körül szoktam lefeküdni hétköznap,evvel kipihent vagyok másnap.Teljesen jól szokott menni az elalvás,persze néha-néha előfordult hogy sokáig forgolódtam,de max havi egyszer.
Úgy egy 2 hete azt hiszem egyik vasárnap este lefeküdtem éjfélkor,és fél 2-kor is fenn voltam még..Azóta 1,fél 2 előtt nem tudok elaludni,fáradt vagyok,de már ráparázok az egész alvásra,tegnap is 1 óra olvasás után feküdtem le éjfélkor,1-kor még fenn voltam,elkezdtem idegeskedni,felment a vérnyomásom,megfájdult a fejem,bevettem egy gyógyszert ami úgy fél 2-re kiütött de ezt így nem kéne.://

Ma is 11-12-ig tervezek olvasni,közben beteszek egy relaxáló cd-t,meleg mézes tejet fogok kortyolgatni...ez így nagyon rossz,hogy max 5 órát alszok.:(

Mit tehetnék?

6

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!