Találatok a következő kifejezésre: Vajon nem a hazak falan (1 db)

Vajon nem veszelyesek a hazak falan kivul levezetett villamharito vezetekek?

Amikor villam csap a villamharito vezetekbe, akkor nem tortenhet meg, hogy a toltesek egy resze levalik es atut egy kozelben allo emberre? Vegulis itt hatalmas feszultsegrol van szo, ami siman atut a levegon es egy resze az emberi huson keresztul is lefoldelodhet. Vagy megse? Es mi van, ha egy idiota epp vihar alatt vizsgalgatja a kezevel a vezeteket?

Legjobb válasz: Leválni nem fog mivel áram midnig a legkisebb ellenállás felé halad, igy hülye lesz még egy emberen átcsapni. Aki viharban ilyet vizsgálgat az annyira okos mint aki viharban fa alá áll :) mellesleg még ha vizsgálgatod is nagyon pici az esélye hogy belecsapjon a villám. Az utolso meglátásom pedig, ezek nem szigeteltek mellesleg? :)

Leválni nem fog mivel áram midnig a legkisebb ellenállás felé halad, igy hülye lesz még egy emberen átcsapni. Aki viharban ilyet vizsgálgat az annyira okos mint aki viharban fa alá áll :) mellesleg még ha vizsgálgatod is nagyon pici az esélye hogy belecsapjon a villám. Az utolso meglátásom pedig, ezek nem szigeteltek mellesleg? :)
Na szóval az elõbb rosszul fogalmaztam! A Faraday-kalitka másképp mûködik, mint a villámhárító! Az a legbiztosaab villám ellen!
Azért nem teljesen igaz az, hogy csak úgy érdemes álldogálni a villámhárító mellett. Mert való igaz, hogy a becsapódó villám közvetlen ereje nem bánt, ha jól van megépítve a villámhárító, azonban a villám által indulát áram, illetve a gerjesztett mágneses tér nem feltétlen van jó hatással rád! A jó villámhárítóval felszerelt háztartásban is tönkremehetnek a háztartási gépek azért, mert a villámhárítón lefutó többezer volt és amper akár méteres körben is indukálhat a fali vezetékekben olyan mértékû áramtöbbletet, ami tönkreteszi a gépeket. Laboratóriumi körülmények között nem lehet elõállítani olyan villámot, mint amilyen a természetben van (itt nem a nagysága a szûk keresztmetszet, hanem egész másképp viselkedik a természetes villám a mesterségesen keltettnél.)
A fa alatt úgy tudom az is veszélyes lehet, hogy a földben a becsapástól távolodva változik a potenciál. Emiatt a két lábad között feszültség keletkezik, így áram kezd keresztüláramolni rajta, ami jól megvág. Emiatt ha a magasfeszültségû vezeték leszakad, csak nagyon kis lépésekben szabad elmenni onnan (ez az ún. lépésfeszültség).
Lattad a kísérlete, ahol egy intézmény igazgatója mászott be egy kalitkába, majd azt megcsapkodták villámokkal? Egy JÓ villámhárító mellé nyugodtan odaállhatsz. Az levezeti mélyen a földbe a villámot. Egy fa viszont nem vezeti jobban az áramot, mint te. Tehát a villám - ha választhat - bizony szétágazik. Tehát oda NE állj!
A villám nem fog összevissza csapkodni. A villámcsapás közvetett hatásai, így pl. a hõ, az indukálódó áram, a dinamikus erõ az, amely "próbára teszi" a villámvédelmet. Ezért fontos, hogy megfelelõen építsék ki. A villámlás elõtt mindig van elõkisülés, ez keresi meg a "lehetséges" pontokat a földbejutásra. A fõkisülés valóban nagy, akár 100 kA áramerõsséget is elérhet.
öö a fa azért nem jo példa mert annak lehet simán nagyobb ellenállása a föld felé mint az emberpajtinak aki épp ott áll.
Villámhárító és villámhárító között is van különség. Nem mindegy, hogy az mennyire szabályszerûen van kivitelezve. Amennyiben az megfelel a szabványoknak, akkor biztos lehetsz benne, hogy az ingatlan villámvédett. A villámhárítót pedig nem fogdozzuk :)
A kérdező hozzászólása: Aha... Hat a levalast csak azert gondoltam, mert aki fa ala all, azokra szerintem at szokott utni a villam, azert van sok ilyen baleset. Nem csak a tuz es a doles miatt. Es szerintem ekkora feszultsegnel nem csak a legjobb vezeto iranyaban van toltesaramlas. Siman kicsaphat egy hatalmas szikra egy kozelben allo vezeto anyagra. Nem? ha vizes az epulet fala, akkor arra peldaul nem csap ki? Szigeteltet meg nem lattam :) Egy csupasz femvezetek. A szigeteles ugyis egy pillanat alatt leegne roluk gondolom.
Hárommal elõttem szólónak: A Faraday-kalitka egy kicsit másképp mûködik!
A lépésfeszültséggel való a kapcsolat csak saját elgondolás, lehet hogy nem helytálló. Közben kicsit utána olvastam, azt írják, hogy ne menjünk a villámhárító közelébe, mert áthúzhat. Sõt ne használjunk fülhallgatót, meg hasonló elektronikai eszközöket, amik közel lehetnek hozzánk.
A kérdés jó. Miként egy-két válaszból ezt ki lehetne hüvelyezni, ennek elméleti lehetõsége bizony van. Pontosan, mint a fa mellett álló embernél. A gyakorlatban pedig inkább rosszul tervezett, kivitelezett, vagy meghibásodott villámhárítónál van valamennyi esély rá. Az egyszerû ellenállásosdi kicsit félrevezetõ ilyen hullámoknál... Feljegyeztek olyan esetet, mikor antennavezetéken (tehát nem olyan szép vastag vason) lefutó villám ugrott át a mellette álló emberre. A villámáram levezetése során a lépésfeszültség is figyelembe veendõ (miért ne lehetne lépésfeszültség rövid idejû áramnál? Legfeljebb rövid ideig van…), bár villámnál a földelés vizsgálatakor sem az egyszerû ellenállásosdi a nyerõ módszer. A gyakorlatban elõkisülés jellegû veszély az ellenkisülés. Ellenkisülés ugyan jelenthetne kb 100A áramot, de mivel milliomod másodpercig tart, emiatt nem szokott tartós károsodást jelenteni. Tanúja voltam az alföldön közelben durranó villám hangja közben is tisztán hallható kis csattanásnak, és egy ember, aki egy fém zászlórúd mellett állt, összeesett egy pillanatra. Gyönyörû ez a humoreszk itt feljebb. Az átlagos villámáram energiája igazán nem nagy. A 2 centis levezetõt nem olvasztja meg. Öles lyukat nemfémes tetõn üthetne, de ez ugye az a jelenség , hogy a víztartalom válik gõzzé, és az meg igen nagy erõ. Kéményt robbant szét, stb. Az tény, hogy a felhõ polarizáltsága okozza a földön a polarizáltságot. A villámhárító nem mindig hegyes… A nagy térerõ okozhat szelet; ha jól rémlik, a mûegyetemen láttam is kis kereket, ami elkezd forogni, mert a csúcsain elkezdi „fújni” a töltéseket. Pár száz kilovoltnál. (jó duma a kommentedben a „laikus szamara”…  )


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Nem érti véletlen akárki Hogy kísérlet nélkül és eszköz nélkül hogyan lehet eldönteni a mágnes rúd és a vasrúd közül melyik melyik?

Fizika

7

Melyik földrajz könyvek jók középiskolában? Melyikből lehet a legjobban és a legkönnyebben tanulni? Mozaik, Nemzeti, vagy műszaki kiadósok a jók?

2

Mennyire lenne nehéz egyszerre elvégezni egyetemen (hogy középiskolai tanár legyek) a kémia-biológia-angol szakokat?

Nehezebb lenne ez a 3 egyidejűleg,mint pl az orvosi?

6

Sebesség és idő grafikonról hogy tudok utat számítani?

Az út a sebesség és az idő szorzata, erről a grafikonról hogyan tudom kiszámítani a megtett utat? Elvileg az ábrán látható "hegyek" -nek (amiket piros négyzettel jelöltem) a területei az egyes utak. Itt az ábra:

13

Egy geológusnak melyik országban lehet a legjobb az elhelyezkedési esélye?

3

Ami vegyület és nem molekula, az mitől nem molekula?

2

Mekkora a tömege annak az alumínium csőnek melynek a külső átmérője 2cm fal vastagsága 3mm hossza 2m sűrűsége 2, 7g/m3?

Előre is köszönöm számolássál együtt kérném ha lehet :)

4

Tudtok írni nekem példákat a Hatás-ellenhatás törvényére a hétköznapi életben?

6

Hol lehet Budapesten kémiai szereket kapni viszonylag olcsón?

1

Az idegsejtek tüzelésében van jelentősége a jelalaknak? Vannak egyáltalán különbségek?

Azt tudom, ha elekródákkal mérünk, akkor vannak különbségek, de az mérési pontatlanság. Az a kérdésem, hogy tudjuk-e hogy valójában vannak-e lényeges különbségek, és hogy számít-e valamit a jel alakja? A neurális kódhoz lehet-e köze?

0

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!