Találatok a következő kifejezésre: Vajon nem a hazak falan (1 db)

Vajon nem veszelyesek a hazak falan kivul levezetett villamharito vezetekek?

Amikor villam csap a villamharito vezetekbe, akkor nem tortenhet meg, hogy a toltesek egy resze levalik es atut egy kozelben allo emberre? Vegulis itt hatalmas feszultsegrol van szo, ami siman atut a levegon es egy resze az emberi huson keresztul is lefoldelodhet. Vagy megse? Es mi van, ha egy idiota epp vihar alatt vizsgalgatja a kezevel a vezeteket?

Legjobb válasz: Leválni nem fog mivel áram midnig a legkisebb ellenállás felé halad, igy hülye lesz még egy emberen átcsapni. Aki viharban ilyet vizsgálgat az annyira okos mint aki viharban fa alá áll :) mellesleg még ha vizsgálgatod is nagyon pici az esélye hogy belecsapjon a villám. Az utolso meglátásom pedig, ezek nem szigeteltek mellesleg? :)

Leválni nem fog mivel áram midnig a legkisebb ellenállás felé halad, igy hülye lesz még egy emberen átcsapni. Aki viharban ilyet vizsgálgat az annyira okos mint aki viharban fa alá áll :) mellesleg még ha vizsgálgatod is nagyon pici az esélye hogy belecsapjon a villám. Az utolso meglátásom pedig, ezek nem szigeteltek mellesleg? :)
Na szóval az elõbb rosszul fogalmaztam! A Faraday-kalitka másképp mûködik, mint a villámhárító! Az a legbiztosaab villám ellen!
Azért nem teljesen igaz az, hogy csak úgy érdemes álldogálni a villámhárító mellett. Mert való igaz, hogy a becsapódó villám közvetlen ereje nem bánt, ha jól van megépítve a villámhárító, azonban a villám által indulát áram, illetve a gerjesztett mágneses tér nem feltétlen van jó hatással rád! A jó villámhárítóval felszerelt háztartásban is tönkremehetnek a háztartási gépek azért, mert a villámhárítón lefutó többezer volt és amper akár méteres körben is indukálhat a fali vezetékekben olyan mértékû áramtöbbletet, ami tönkreteszi a gépeket. Laboratóriumi körülmények között nem lehet elõállítani olyan villámot, mint amilyen a természetben van (itt nem a nagysága a szûk keresztmetszet, hanem egész másképp viselkedik a természetes villám a mesterségesen keltettnél.)
A fa alatt úgy tudom az is veszélyes lehet, hogy a földben a becsapástól távolodva változik a potenciál. Emiatt a két lábad között feszültség keletkezik, így áram kezd keresztüláramolni rajta, ami jól megvág. Emiatt ha a magasfeszültségû vezeték leszakad, csak nagyon kis lépésekben szabad elmenni onnan (ez az ún. lépésfeszültség).
Lattad a kísérlete, ahol egy intézmény igazgatója mászott be egy kalitkába, majd azt megcsapkodták villámokkal? Egy JÓ villámhárító mellé nyugodtan odaállhatsz. Az levezeti mélyen a földbe a villámot. Egy fa viszont nem vezeti jobban az áramot, mint te. Tehát a villám - ha választhat - bizony szétágazik. Tehát oda NE állj!
A villám nem fog összevissza csapkodni. A villámcsapás közvetett hatásai, így pl. a hõ, az indukálódó áram, a dinamikus erõ az, amely "próbára teszi" a villámvédelmet. Ezért fontos, hogy megfelelõen építsék ki. A villámlás elõtt mindig van elõkisülés, ez keresi meg a "lehetséges" pontokat a földbejutásra. A fõkisülés valóban nagy, akár 100 kA áramerõsséget is elérhet.
öö a fa azért nem jo példa mert annak lehet simán nagyobb ellenállása a föld felé mint az emberpajtinak aki épp ott áll.
Villámhárító és villámhárító között is van különség. Nem mindegy, hogy az mennyire szabályszerûen van kivitelezve. Amennyiben az megfelel a szabványoknak, akkor biztos lehetsz benne, hogy az ingatlan villámvédett. A villámhárítót pedig nem fogdozzuk :)
A kérdező hozzászólása: Aha... Hat a levalast csak azert gondoltam, mert aki fa ala all, azokra szerintem at szokott utni a villam, azert van sok ilyen baleset. Nem csak a tuz es a doles miatt. Es szerintem ekkora feszultsegnel nem csak a legjobb vezeto iranyaban van toltesaramlas. Siman kicsaphat egy hatalmas szikra egy kozelben allo vezeto anyagra. Nem? ha vizes az epulet fala, akkor arra peldaul nem csap ki? Szigeteltet meg nem lattam :) Egy csupasz femvezetek. A szigeteles ugyis egy pillanat alatt leegne roluk gondolom.
Hárommal elõttem szólónak: A Faraday-kalitka egy kicsit másképp mûködik!
A lépésfeszültséggel való a kapcsolat csak saját elgondolás, lehet hogy nem helytálló. Közben kicsit utána olvastam, azt írják, hogy ne menjünk a villámhárító közelébe, mert áthúzhat. Sõt ne használjunk fülhallgatót, meg hasonló elektronikai eszközöket, amik közel lehetnek hozzánk.
A kérdés jó. Miként egy-két válaszból ezt ki lehetne hüvelyezni, ennek elméleti lehetõsége bizony van. Pontosan, mint a fa mellett álló embernél. A gyakorlatban pedig inkább rosszul tervezett, kivitelezett, vagy meghibásodott villámhárítónál van valamennyi esély rá. Az egyszerû ellenállásosdi kicsit félrevezetõ ilyen hullámoknál... Feljegyeztek olyan esetet, mikor antennavezetéken (tehát nem olyan szép vastag vason) lefutó villám ugrott át a mellette álló emberre. A villámáram levezetése során a lépésfeszültség is figyelembe veendõ (miért ne lehetne lépésfeszültség rövid idejû áramnál? Legfeljebb rövid ideig van…), bár villámnál a földelés vizsgálatakor sem az egyszerû ellenállásosdi a nyerõ módszer. A gyakorlatban elõkisülés jellegû veszély az ellenkisülés. Ellenkisülés ugyan jelenthetne kb 100A áramot, de mivel milliomod másodpercig tart, emiatt nem szokott tartós károsodást jelenteni. Tanúja voltam az alföldön közelben durranó villám hangja közben is tisztán hallható kis csattanásnak, és egy ember, aki egy fém zászlórúd mellett állt, összeesett egy pillanatra. Gyönyörû ez a humoreszk itt feljebb. Az átlagos villámáram energiája igazán nem nagy. A 2 centis levezetõt nem olvasztja meg. Öles lyukat nemfémes tetõn üthetne, de ez ugye az a jelenség , hogy a víztartalom válik gõzzé, és az meg igen nagy erõ. Kéményt robbant szét, stb. Az tény, hogy a felhõ polarizáltsága okozza a földön a polarizáltságot. A villámhárító nem mindig hegyes… A nagy térerõ okozhat szelet; ha jól rémlik, a mûegyetemen láttam is kis kereket, ami elkezd forogni, mert a csúcsain elkezdi „fújni” a töltéseket. Pár száz kilovoltnál. (jó duma a kommentedben a „laikus szamara”…  )


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Mi az a dolog vagy élőlény ami felrugja a biologia centrális dogmáját?

Ez mi lehet?

4

Szappanhártyára (n = 1, 33) merőlegesen fehér fény esik. Mekkora legyen a hártya legkisebb vastagsága, hogy visszavert fényben zöldnek (λ=0, 5μm) lássuk?

n=1,33 λ=0,5μm

1

Hogy van ilyen jó reflexe a légynek?

30

Mi a véleményetek az időviharról? Átélt már valaki ilyet?

Csak néztem a köpönyeg.hu-t, és ezt találtam:

5

Mi az a fajtaazonos szaporítás?

Mitől tiszta vonalas egy fajta?

2

Mi a szerepe ennek, a tételben?

http://kepfeltoltes.hu/131016/rend_r-elv_www.kepfeltoltes.hu..

Nem értem az n0-nak a szerepét a tételben. Valaki megtudná magyarázni?

4

Tudnátok nekem olyan fílm címeket írni, amiben a MONSZUM, mint időjárási jelenség szerepel? Pl: Forest Gump

Kaptam egy kis feladatot, adatgyűjtés...de nem igazán jut eszembe a Forest Gumpon c. filmen kívűl olyan film, amibe a Monszum, mint időjárási tényező szerepelne.

Körülbellül 10 db fílm címre lenne szükségem ( a Forest Gumpon kívül ).

7

Hidrogén-peroxidból katalizátor segítségével oxigént fejlesztünk. Hány darab molekula bomlott el, ha a kiindulási 17g hidrogén-peroxid negyedrésze van még bomlatlan állapotban?

Hogyan kell megoldani ezt a feladatot? Ha valaki részletes leírná nekem az nagyon nagy segítség lenne :)

2

A Dürer-sejtés spec. Esetének Bezdek féle bizonyyítását hol találom? A wikipédia sajnos egy nem létező pdf-re mutat.

0

Lehet a föld már most kóborbolygóvá vállik?

a sprekrumon megy egy műsor hogy a föld távolodik a naprendszertől majd, abban nyilvánul meg hogy sötéteb lesz napal és kevésbé világos de ezt már most érzékeltem régebben ilyenkor még világos volt most meg már sötét! mi lehet egy világkatasztrófa?

4

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!