Találatok a következő kifejezésre: Utálok itthon lassan ki nem (1 db)

Utálok itthon lenni, lassan ki nem állhatom édesanyám élettársát. Van megoldás?

5 éve költözött össze édesanyám a párjával. a kezdetleges konfliktusok köztem és a "nevel?apám" között, megoldódni látszott. Kettejük szerelméb?l született egy kistesóm, akit mindenkinél jobban szeretek.

Legjobb válasz: Hm...engem molesztált 9 éves koromban a nevelõm.Most 15 vagyok.Én költözöm az apámhoz,minél hamarabb.Nálunk is utálja a barátomat,csak mert félig nem magyar származású!Anyám szereti scak ez a paraszt nem...szerintem szólj anyudnak,és lépj,mert ez neked sem élet,ahogy nekems em.Mindíg azt lesi h mibe köthetne bele:túl vastagon kented a vajat,túl sokáig fürödtél,3 percet késtél,égeted a villanyt...stb.Sajna nekem még 3 év... :(

Hm...engem molesztált 9 éves koromban a nevelõm.Most 15 vagyok.Én költözöm az apámhoz, minél hamarabb.Nálunk is utálja a barátomat, csak mert félig nem magyar származású!Anyám szereti scak ez a paraszt nem...szerintem szólj anyudnak, és lépj, mert ez neked sem élet, ahogy nekems em.Mindíg azt lesi h mibe köthetne bele:túl vastagon kented a vajat, túl sokáig fürödtél, 3 percet késtél, égeted a villanyt...stb.Sajna nekem még 3 év... :(
Ha nagypapiddal oké minden, akkor találj valami ürügyet, miért költözöl oda. Vagy menj olyan suliba, ahová koliban kell laknod.
Lehet, bolondnak fogsz tartani, de ezen csak nagyon nehezen és csak anyukád segítségével fogsz tudni segíteni.Szerintem anyukádnak sem fenékig tejfel a helyzet, csak nem akar téged ezzel traktálni.Elõszöris azt kell belátnod hogy a nevelõapád beteg.Alkoholista és tipikusan úgy is viselkedik, anyukád meg te pedig belementek a játszmájába azzal, hogy mindent megtesztek amit akar, csak azért, hogy ne legyen balhé.Amíg ezen nem változtattok addig ez így is lesz.Neki soha nem fogsz tudni megfelelni, de nem csak te hanem anyukád sem. Az alkoholisták általában azért isznak, mert lelki gondjaik vannak.Tulajdonképpen úgy viselkedik, mint egy gyerek.híába mondjátok neki, hogy ne igyon, akkor is fog.Sõtt minél többet cseszegetitek annál többet.neki kell rájönnie, hogy beteg és kezeltetnie kell magát, különben rossz vége lesz. Nekem is vedelt apám, nagyon rossz volt.sok választásod nincs. vagy elfogadod vagy elkölzöl.Az utóbbi a könnyebb, de akkor anyukád meg a tesód ott marad vele.Beszélj errõl anyukáddal és próbáljátok meg együtt megoldani a problémát.Azt azért tartsd szem elõtt, hogy anyukád nem tehet a nevelõapád viselkedésérõl.Ne rá haragúdj! kitartás!


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Van itt rendör?

A férjem rendör, de az utóbbi idöben arra gyanakszom hogy van valakije. Elmegy 12 órázni, és tegnap este hívtam, mondta már fél 5-kor hogy nem jön haza, maradnia kell reggelig! Nem ez az elsö eset hogy ez van, és meg is változott. Egyenlöre nem akarok veszekedni vele, ha van itt rendör, vagy akinek a társa rendör, az megmondaná nekem hogy van olyam hogy 12 órás szolgálatból 24 lesz?

15

Hogyan tudjak bizni a baratomban, illetve magamban?

2 honapja van egy uj kapcsolatom, ami fantasztikus, minden szabadidonket egyutt toltjuk, a setalunk, osszebujunk, nevetunk, egyszoval minden tokeletes lenne, ha en nem lennek ilyen, hogy mindent tulagyalok.
Elozo kapcsolatom 3 evig tartott, tavkapcsolat, hetvegeket toltottuk csak egyutt. Az akkori baratom folyamatosan nyomta belem, hogy soha nem lesz senkim, aki ugy megbecsul, mint o, mert en elviselhetetlen vagyok, es mar nem szeret velem lenni, illetve o maximalisan meg volt elegedve a heti 2 egyutt toltott nappal, tobbet "nem birt velem". Es mindemellett mint utolag megtudtam mas lanyokkal is akart talalkozgatni vagy lehet talalkozott is.
En ezeket elhittem, sot, elhiszem meg mindig, es borzasztoan felek, hogy egyszer csak megun a baratom, vagy rajon, hogy van nalam ezerszer szebb, jobb, es hogy meg is kaphatna egy ilyen lanyt.
Igy nem is merem magam igazan "beleelni" a kapcsolatunkban, mert szamitok ra, hogy ugysem birja sokaig velem. Raadasul rengeteg lany haverja van, akik szepek, jo az alakjuk, magabiztosak, es meg kitudja milyenek..
Aki hasonlo problemaval kuzdott az hogy oldotta meg? Nem szeretnek a baratom agyara menni az allando "szeretsz?" kerdesekkel, eddig nagyon jol vissza is fogtam magam, de belul meg nagyon felek.
Johetnek akar konyvek is, amiket elolvasva meggyozhetem magam arrol, hogy lehet, hogy jo velem lenni.
Elore is koszonom mindenkinek:)

2

Szóljak anyukámnak mielőtt átjön a barátom?

Vagy csak elég, ha semmiféle bejelentes nélkül átjön. Am meg anyuek nem tudják, hogy van barátom, és egyébként ő az első barátom. Szóval most nagyon parázom.
Ja, van egy kis bökkenő: anyu most nem all szoba velem, mert vmiert besértődött, nem tudom miért, de ez van.

Na, akkor a kérdésem az lenne, hogy szóljak vagy ne mielőtt jön a barátom?

12

Mikor éreztétek azt, hogy felnőttetek? Hány évesen? Mi történt? Miben nyilvánult meg? El vagyok késve ezzel?

Egyre gyakrabban érzem azt hogy már nem hallgatok a szüleimre, megyek a saját fejem után, zavar az, ha megkérdezik hol voltam. Kicsit kritikus szemmel is tudom már őket nézni, hibáikkal, jó tulajdonságaikkal (már egy jó ideje). Kezdem azt érezni hogy most már a saját életemet szeretném élni, elköltözni főként, de sajnos munkanélküli lettem így ez nem lehetséges most (eddig az anyagiak és az egyetem miatt nem volt az). Nagyon hálás vagyok nekik, szeretem őket, de most érzem úgy hogy ennek itt van az ideje. Valahol már ők is szerintem ezt várják. Valahol viszont azt is érzem hogy ennek hamarabb el kellett volna jönnie. El is jött talán, csak mostanság lett volna lehetőség rá. Kicsit azt érzem hogy el vagyok késve, mások már ilyen vagy olyan okból régen elköltöztek, megy az életük stb. Most vagyok 23 éves és arra lennék főként kíváncsi, hogy ezzel le vagyok maradva? Vagyis későn "nőtten fel" ha ezt lehet annak nevezni? Szégyen ez? Előre is köszönöm a válaszokat, történeteket stb. :)

14

Úgy érzem, hogy már nincs értelme az életemnek. Hogyan változtassak ezen?

35 éves vagyok, kétszer voltam házas és két gyerekem van akik nem velem élnek de minden második hétvégén nálam vannak. A második feleségemmel nem váltunk el csak külön élünk de nem szoktunk beszélni. Mióta ők elmentek azóta egyedül vagyok egy nagy házban és nem tudok mit kezdeni magammal, ezért elkezdtem újra kiélni magam de ez sehová sem vezet. Járok bulizni a fiatalabb barátaimmal és fiatalabb lányok után kezdek érdeklődni és olyan hülye vagyok mint fiatalabb koromban. Nincs célom, csak egyik napról a másikra élek és ez baromi unalmas csak nem tudok megváltozni mert nincs kiért. A gyerekeim kedvéért pár napra sikerül de amúgy ha ők elmennek akkor ugyanolyan szar minden. Házassággal úgy vagyok, hogy mindent ki kell próbálni, én kétszer is megtettem de nem jött be úgyhogy többször nem fogok, a munkámmal elvagyok bár mióta nincs feleségem rendszeresen elkések szóval lehet hogy nem sokáig maradok ott. Minden szar. Értelmetlennek érzem az egészet. Mit csináljak, hogy ne menjen el teljesen az eszem?

7

Mit tehetnék, ha a családom folyamatosan lehúz?

Sajnos már gyerekkorom óta én vagyok a "fekete bárány", ugyanis viselkedésben és értékrendben is valahogy kilógok az egész nagy családból. Kislányként amolyan művésztípus voltam, verseket szavaltam, színdarabot írtam és rajzoltam, ráadásul rengeteget olvastam, mióta az eszemet tudom. Ma fiatal felnőttként (21 éves) nyelveket beszélek, egyetemre járok és dolgozok mellette, minden nap próbálok tenni valami azért, hogy előrébb jussak.

Már emiatt mindig megkaptam, hogy ők nem értenek engem, sosem voltak közös témáink és tulajdonképpen még csak meg sem próbáltak úgy tenni, mintha érdekelné őket az én lelkesedésem. A családban senki sem tanult ember, a napi program kb. mindenkinél abból áll, hogy a munkából hazaérve beesnek a tévé vagy számtógép elé, család fiataljai mind 23-24 éves szüzek, akik soha sehova nem jártak el, mert "nem szabad". A családom természetesen abba is folyton belekötött, hogy 18 évesen miért járkálok el ide-oda, miért vannak barátaim, miért nem otthon ülök egész nap, miért önkénteskedem, miért nem bolti eladó akarok lenni, mint a többiek, és úgy tulajdonképpen mit képzelek én magamról, hogy olyan álmaim vannak, mint egy jól fizető munkahely, saját lakás és nagy család?

Sajnos, idegileg egyre jobban kikészít ez az állandó lenézés, kritizálás és bántás. Próbálok nem odafigyelni, de bő két évtized után már nagyon-nagyon sok mindez, folyamatosan hátráltatnak, ahol csak tudnak és mindig azt érzékeltetik velem, hogy rossz vagyok, ráadásul ha nekik nem lesz soha jobb, akkor nekem se legyen... Már szinte hozzám sem szólnak, mindenbe belekötnek itthon, ki sem merem ejteni a számon az egyetem szót, mert máris nekiállnak vitázni, hogy miért járok egyáltalán egyetemre, ha nem tudom fizetni (fizetem, hiszen diákmunkt végzek, de abból le kell adnom még a rezsibe is és mindent magamnak veszek).

Szeretnék előre jutni az életben, de úgy érzem, hogy egyre inkább fladom az egészet. Egyedül a párom miatt tartok még ki, de lassan már minden este sírva alszok el. Mielőtt azt mondanátok, hogy költözzek el, sajnos ez nem lehetséges megoldás, ugyanis még diákmunkát is csak nehezen találtam, állandót már lassan egy éve keresek hiába, és még ha lenne, akkor sem tudnám egyszerre fizetni a tandíjjal....

4

Ha egy 30 éves férfihoz fiatalkorú (legalább 14éves) lányok járnak szexért, abból lehet jogi probléma, bonyodalom?

60

Nem szeretek itthon lenni?

Nem szeretek itthon lenni mert, nincs 10 perc nyugalam, vagy a kis tesóm piszkál vagy el kell menni valahova vagy hangosan megy a tv vagy anyám szól hogy menyek oda stb. És mindig feszült vagyok, nem tudok kimenni kicsit lenyugodni mert sok a cigány és a kóbor kutya és félek hogy belémkötnek, a barátim a városban laknak ahová alig jár busz... Mit tegyek?

8

Másfél éves unokahugom mindig leszedi magárol a pelust és bepisil. Holnap nekem kell rá vigyáznom. Hogyan oldjam meg a pelenka dolgot?

3

Mit érthetek lelki zsaroláson? Lelki terroron? Hozzatok példát légyszíves.

5

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!