Találatok a következő kifejezésre: Tulajdonképpen a mi a biológiai (2 db)

Tulajdonképpen a vizesedésnek mi a biológiai magyarázata?

Miért alakul ki? Van valami szerepe? A természet sosem produkál felesleges dolgokat. Azzal tisztában vagyok, hogy ez kellemetlen, rossz dolog, de akkor minek van??

Legjobb válasz: NEM NEM NEM nem szabad keveset inni! Es regi es elavult nezet. Igyal annyit, amennyi jolesik, foleg ebben a melegben. A viz bevitele segit a vesenek uriteni a testben felhalmozodott vizet.

NEM NEM NEM nem szabad keveset inni! Es regi es elavult nezet. Igyal annyit, amennyi jolesik, foleg ebben a melegben. A viz bevitele segit a vesenek uriteni a testben felhalmozodott vizet.
Nem szabad kevesebbet inni !!! Sõt !! DINNYE nagyon jó vízhajtó.
Igyál sok sok folyadékot!!! a vesék is csak akkor mûködnek, ha iszol. ráadásul ebben a melegben a naggyát ki is izzadod annak amit megittál. és a sót se sökkentsd, mert azt is izzadsz! régi és elvault nézet miszerint ne igyál és ne vigyél be sót! ha ezt teszed esetleg el is ájulsz kiszáradás miatt! polcold a lábad, borogassd hideg vízzel, áztassd hide vízbe, kicsit segíhetet az is.
"A terhesség idején megváltozott hormonszint sok kismamát hajlamosíthat a vizesedésre: fõleg az utolsó harmadban gyakori, hogy megduzzad a boka, a kézfej és a lábfej. Ezt az állapotot a nyári meleg tovább súlyosbíthatja, de egy kis odafigyeléssel elkerülhetõ, vagy legalább csökkenthetõ az ödémásodás mértéke. Még a nem várandósok is sokszor tapasztalják, hogy nagy melegben, vagy sok álldogálás után megdagadnak végtagjaik. A terhesség során azonban a szokottnál több folyadék halmozódik fel a testben, a vér mennyisége azért növekszik meg 1-2 literrel, hogy a magzat és a méhlepény is elegendõ tápanyaghoz jusson. Az egyre súlyosabb méh azonban egyre nagyobb nyomást gyakorol a medence vénáira, emiatt lelassul a szív felé tartó vér áramlása, a többletvíz pedig a vérbõl a láb szöveteibe szivárog – így alakul ki a vizenyõ. A terhesség alatti vizesedés szerencsére a szülés után szinte azonnal megszûnik. "
A kérdező hozzászólása: Ahhháá! Köszi. Csak azt nem értem, ilyenkor miért kell kevesebbet inni? (Napi max. 1 liter)Az nem káros a babócára nézve? Vagy õ elveszi, ami neki kell?
ne igyál kevesebbet, nekem a doki napi 3, 5l vízet mondott naponta. Pedig az utolsó 2 hétbe nagyon be vizesedtem. Erre vn jó megoldás, patikába lehet kapni rá homeopátiás golyokat, nagyon jó.
NE igyál kevesebbet! Inkább próbálj TÖBBET inni! Jól írták elõttem, elavult nézet, hogy ilyenkor kevesebbet kell inni. Ma már tudjuk, hogy ha keveset iszol, a szervezeted még inkább ragaszkodik a vízhez és ahonnan lehetne, onnan sem engedi távozni, ettõl még vizesebb leszel, ráadásul a folyadékhiány koraszülést okozhat!!!
A kérdező hozzászólása: Húúú, akkor iszom sokat! A dokim mondta, hogy kevedet igyak.. Hogy õszinte legyek, nem nagyon sikerült betartani. Valahogy ösztönösen éreztem, hogy nem jó ez így. Köszönöm a válaszokat!

Tulajdonképpen mi adja ki a hõt egy biológiai szervezetben?

Melyik (gondolom) sejtszintû folyamathoz köthetõ a hõleadàs? Furcsa, mert pont amikor sok energiàt hasznàlunk el, akkor melegedünk fel, na meg làz esetén. Ilyen rossz hatàsfokkal mûködnénk vagy nem az energiatermelõ folyamatokhoz kapcsolható a testhõmérsèklet?

Legjobb válasz: Ez a hõtermelés ugyanúgy oxidáció, mint amikor a tábortûzben ég a fa. Csak lassabban. Ez nem simán veszteség. Melegvérûvé válásunk szükséges volt az állandó testhõmérséklethez és ezzel a környezeti tényezõktõl független, állandó szintû aktivitáshoz. Az evolúció szempontjából több elõnye volt, mint hátránya. De ha so kkalória-égetés kell a nagyobb fizikai terheléshez, akkor ezzel együtt nagyobb hõ is képzõdik és az állandó testhõmérséklethez a felesleget le kell adni. Na az a veszteség. Ez a hátrány, amivel együtt kell élni az elõnyökért.

Ez a hõtermelés ugyanúgy oxidáció, mint amikor a tábortûzben ég a fa. Csak lassabban. Ez nem simán veszteség. Melegvérûvé válásunk szükséges volt az állandó testhõmérséklethez és ezzel a környezeti tényezõktõl független, állandó szintû aktivitáshoz. Az evolúció szempontjából több elõnye volt, mint hátránya. De ha so kkalória-égetés kell a nagyobb fizikai terheléshez, akkor ezzel együtt nagyobb hõ is képzõdik és az állandó testhõmérséklethez a felesleget le kell adni. Na az a veszteség. Ez a hátrány, amivel együtt kell élni az elõnyökért.
Ahogy Wadmalac is utal rá, a hõ valóban a biológiai oxidáció során szabadul fel az emberi szervezetben. Azonban szeretném kissé kiegészíteni a válaszát. Nem tudom tanultál-e (bocsáss meg, hogy tegezlek, így egyszerûbb) már a biológiai oxidációról. Amennyiben igen, bizonyára emlékszel, hogy az utolsó szakasza a terminális oxidáció (ha nem, most már tudod). :) Ennek során a szervezet lényegében a mitokondirum belsõ membránjának két oldala közötti hidrogénion koncentráció különbségbõl fakadó potenciált fogja ATP termelésre felhasználni (ami a biokémiai folyamatok fõ energia forrása). A folyamat nem 100%-os hatásfokú (mint ahogy egyetlen fizikai folyamat sem), ezért a koncentráció különbségbõl fakadó energia nem fog teljes egészében ATP szintézisére fordítódni, egy része hõvé fog alakulni. Ezért lesz az, hogy minél nagyobb munkát végzünk, minél több energiát használunk fel, annál több hõ fog termelõdni a szervezetünkben. [link] [link] Az állandó testhõmérséklet kérdése némileg eltér ettõl. Ezt az emlõsöknél és a madaraknál megjelenõ evolúciós újítást az tette lehetõvé, hogy õk a terminális oxidációt "rövidre tudják zárni", azaz képesek a hidrogénionokat a mitokondrium belsõ membránján átengedni, hogy ATP-t termelnének. Ebben az esetben a terminális oxidáció során felszabaduló teljes energia hõvé alakul. Az érdekes az, hogy ez valószínûleg az evolúció során nem az állandó testhõmérséklet miatt alakult ki, hanem azért, hogy ezek az állatok magasabb metabolikus aktivitást tudjanak elérni. Aktívabb anyagcseréhez több mitokondriumra van szükség, azonban ha a mitokondriumok aktivitása alacsony, az káros mellékreakciókhoz vezethet. Így szükség volt egy olyan útra, ami során ugyan mûködnek a mitokondriumok, de nem kell ATP-t termelni (amihez ADP-re lenne szükség). Az állandó testhõmérséklet nagy hátránya az, hogy sokkal nagyobb energiaigényû az alapanyagcsere, azaz több táplálékra van szükség hozzá. De cserébe ezek az állatok nagyobb mértékben függetlenedtek a környezetüktõl. [link]
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a szép válaszokat! +1 :)
sadam87: Köszönöm a mély és pontos kiegészítést. Ilyen mélységben már sosem volt dolgom foglalkozni a témával, ha megpróbáltam volna hasonló részletesen kifejteni, elõbb-utóbb hülyeséget írok. "nem az állandó testhõmérséklet miatt alakult ki, hanem azért, hogy ezek az állatok magasabb metabolikus aktivitást tudjanak elérni" A megfogalmazásommal lehetett a baj, természetesen a magasabb aktivitás volt a lényeg, ehhez kellett magasabb anyagcsere-szint, ezzel fûtés és testhõmérséklet. Viszont mivel a fehérjéket a 42 C fok feletti hõmérséklet már rombolja, ennek a magasabb aktivitásnak, hõmérsékletnek már szabályozottnak kellett lennie.


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!