Találatok a következő kifejezésre: Tudnád méltósággal az életedben (1 db)

Tudnád méltósággal kezelni az életedben felmerülő krizis helyzetet?

Legjobb válasz: van, amit igen, van amit nem, ez függ a krízis fajtájától.Pontosan mire gondolsz?

van, amit igen, van amit nem, ez függ a krízis fajtájától.Pontosan mire gondolsz?
Azt csinálom... nagyjából.
Az ilyen krízishelyzeteket nagyon nehéz kezelni, talán nem is lehet! Azt mondják az idõ begyógyitja a sebeket, de ez sem igazán így van, pl: egy szülõ vagy gyermek elvesztését soha nem lehet kiheverni.
azt vettem észre magamon, hogy nem. Tök rossz. Hagyom, hogy eluraljanak az érzések.
Amiket felsoroltál érzelmi dolgokat nem nagyon hiszem, de ha tudok rá valami racionális magyarázatot kapni, akkor már inkább. Bár egy ilyen helyzetben engem elsõre elönt a teljes kétségbeesés.
En tul vagyok egy megcsalason es sajnos Edesapam sem el mar... Megcsalas: a meltosag nem nagyon ment, hiszen visszaelt a "szeretett" leny a bizalmammal az eletemmel, mindennel amim volt. Hosszutavon persze en nyertem es ez adott nekem egy kis megnyugvast de a tressztol komoly problemaim lettek es iszom a levet egy eletre. Halal: dobbenet, nem ertes, szomorusag es keptelen voltam feketet hordani. Szoval miutan egy megcsalason tul vagyok es megtanultam semmi sem biztos, mar valoszinu nem borulnek ki annyira es azt is, nem setalnek el ....egyszeruen halal nyugodtan tennem pokolla annak eletet aki visszaelne a bizalmammal. Szornyu, de en pl. nem vagyok kepes megbocsatani es ahogy az ido telik egyre alacsonyabb a turesi kuszobom. Kepes vagyok kizarni embereket az eletembol pillanatok alatt. Tudom, hogy ez sem jo. De en tenyleg egy "birka" turelmu ember vagyok, nehez megbantani es ha egyszer sikerul, vege; szamomra ez a "meltosaggal kezelt helyzet."
eddig nem sikerült. fõleg azért mert fiatal vagyok, és nincs még annyi élettapasztalatom...
A kérdező hozzászólása: Köszönöm az õszinteséget, a felismerés már fél gyõzelem.
A kérdező hozzászólása: Õszintén köszönöm a hozzászolásodat amit hasznosnak itéltem. Természetesen a véleményedet és a felháborodásodat amihez jogod van , tiszteletben tartom. Egy gondolat erejéig kiegésziteném a magam tapasztalatával. Ahhoz, hogy pontosan tud, hogy miért háborit fel a kérdés, kérlek próbálj meg külön békét kötni MAGAD és a VILÁG között. Fogadd szeretettel a következõ kis igen hasznos idézetet: "Önmagunk megismerése a legnagyobb utazás, a legfélelmetesebb felfedezés, a legtanulságosabb találkozás."(Márai Sándor)
nem tudom pontosan miért, de engem felháborit ez a kérdés. olyan mintha már most elkéne képzelnem valakinek a halálát, válását, traumáját stb... mi az a méltóság? amikor valakije meghal az embernek; kihez/mihez legyen méltó akkor, hiszen Õ már halott. csak el kell fogadni a dolgot és élni tovább. elolvasva a válaszokat arra jöttem rá hogy ez erõsen kor függõ kérdés is. gondolj bele egy 6éves gyerek mit érez amikor meghal az apja. semmit legalábbis én nekem semmi "hatást" nem váltott ki.évent 1-2szer temetõben kimegyünk, rendbe hozzuk a sírját. ennyi. apám után soha nem sírtam, talán mert nem is ismertem, nem volt az életem része. nagyapám halála sokkal inkább megviselt. és akinek a telefonja megszolal 1 temetésen az milyen ember? õszintén szóval nem érdekelt hogy kié volt, nem is érdekelt hogy ki vagy kik voltak ott, akik ott voltak azok letették a tiszteletük és ennyi elég:nem nekem, hanem saját maguknak.
Én tudnám, talán mert az én családomban nem szokás kinyilvánítani az érzelmeket.Az elsõ pillanatokban, napokban nem is fognám fel, hogy mi történt, és pár hét múlva érezném, hogy mennyire rossz.
A kérdező hozzászólása: Maradj továbbra is önmagaddal békében, mert ennek függvényében születhetnek bármilyen élethelyzetben, emberhez méltó gondolatok, a problémákra megoldások.
Tulajdonképpen igen. Ráadásul a szülõi házban van az urnája elhelyezve, ahol édesapám ma is lakik. Õ majdnem minden nap visz fel a kisszobába virágot, ünnepek, évfordulók alkalmával én is. Voltak olyan okos beszólások anno, hogy nem engedjük el a szellemét, odáláncoljuk, meg miegymás, csak azért, mert nem csináltunk harsány gyászt és teátrális temetést. Szûk családi körben bucsuztunk tõle. De a lényeg az, hogy méltósággal próbáltuk a helyzetet kezelni. És azt hiszem sikerült is.
A kérdező hozzászólása: Méltósággal el tudtad engedni Édesanyádat, pontosan tudtad mi az amit még megtehetsz: egy életen át hordozzod a feloldhatatlan hiányt, és nem hagyod emléké égni. A lényeg, hogy másképpen ugyan, de napi szinten létezik.
Én egy indulatos, hirtelenharagú fickó vagyok. De érdekes, hogy nagyon éles helyzetben urrá tud lenni rajtam a higgadtság. Tehát: ha leszarja egy madár a frissen lemosott és féltett sportkocsimat, akkor káromkodok és ordibálok. De pl amikor édesanyám rákbeteg lett, hónapokig haldoklott, majd otthon halt meg, akkor abszolút higgadt tudtam maradni (nem közömbös!), mert tudtam, hogy hiába õrjöngenék, úgysem tudnék semmit sem tenni. Pedig nagyon szerettem õt. 11 éve, hogy meghalt, de ma is hiányzik és olyan, mintha tegnap történt volna. :(
A kérdező hozzászólása: Olyan esetekre gondolok ami földrekényszerit, például:haláleset, hûtlenség , válás, betegség stb. Egyszóval:emberpróbáló!
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat, hiszem hogy az egymást formáló vélemények közelebb visznek mindannyiunkat a méltósággal történõ megoldásokhoz. Érdeklõdéssel várom a hozzászolásokat!
A kérdező hozzászólása: Kedves 12 Éves! Gyönyörû lelked van, jó volt olvasni soraidat. Köszönöm, hogy megosztottad velünk a gondolataidat, érzésvilágodat. Kivánom, hogy megtudd õrizni az élet viharában a szeretetet, a jóság, szépség, segitõkeszség az odafigyelés iránti hajlamodat, ami belõled árad.Nagyszerû ember vagy, sok öröm és boldogság kisérje felnõtté válásodat!


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Megéri öngyilkosnak lenni, ha már nagyon kilátástalan az életem?

És sehogy sem tudok változtatni bármennyire is akarok. Egy elkeseredett férfi...

20

Szerintetek egy 17 éves 166 cm magas 55 kg lány kövér?

13

Mit tehetnék ebben a helyzetben ki lenne az aki segítene nekem?

van egy lány akibe már egy éve beleszerettem de tudom hogy ő milyen viszint nem tudok kiszeretni belőle a húgomat kb. 4 hónapja ismeri engem egy éve és a húgomba több bizalmat fektet mint belém a lányt egyszer támadtam hátba de aztvis csak féltékenységből és nem akar elmondani nekem semmit 17F

1

Mit jelent, ha a kislábujjamat külön tudom mozgatni a többitől?

3

Mások szerint is rosszul kéne éreznem magamat? 20/l

Nem rég voltam egy házi buliban. Eleinte nagyon élveztem, azonban, ahogy fogyott az alkohol, úgy vesztettel el a többség a gátlásait. Magyarán mondva elkezdtek nagyon durvulni, olyan jelenetek játszódtak le, mint azokban az amerikai valóságshowkban az MTV-n. Némely dologba engem is beleakartak vonni, vagyis nem a durvábba, csak olyasmibe, amit nem szeretek, ráadásul a tánc se megy nagyon, inkább a társaság miatt megyek el ilyen helyekre. De persze egyből jött, hogy mennyire prűd vagyok és nem tudok szórakozni. De én iszonyúan jól éreztem magamat, addig, amíg ők nem kezdtek el cseszegetni. Most mi a fenét csináljak, ha egyszerűen ilyesmibe nem tudok felszabadult lenni?!

7

Ti hogy jelemeznetek engem?

Ti hogy jellemeznétek engem hogy rengeteg szornyusegen mentem át amit nem sorolnak. Fel éve meghalt a papam akivel egyhazban nőttem fel és a mamam most lett rákos. De nem tud megrokonyiteni még mindig a legjobbat hozom kimindenbol es vidam vagyok mondjuk sokat sirok es gonolkozok de ezt sose mutatnam itthon nem vagyok egy erzelmes ember arrol sem szeretek beszelni hogy itthon kinek mi baja de csak az itthoniaknak mutatom ilyen erzeketlen valakinek magam másnak sokat segitek meghalgatom oket tanacsot adok.. Meg ugy erzem hogy nem szeretem a saját anyam persze tett dolgokat kiskoromban de azt fogjuk ra hogy lerendeztem magam de szinte nem tudok megmaradni meletuk egyhazban utálom ahogy beszelnek ahogy gondolkoznak utalok varosba menni vele mert mindig csak panaszkodik megvalamit nem ért pl iskolamal kapcsolatosan es rogton azt mondja pofan baszlak meg ilyenek meg mindig debisek es nem birok velluk egy legterbe lenni. Ti hogy jellemeznétek?

1

Hogyan küzdhetném le az androfóbiát?

Le lehet egyáltalán küzdeni az androfóbiát? 17 éves lány vagyok és kb. 10 éves korom óta van az androfóbiám. Egy ideje próbálom elpalástolni, de mindig attól kell tartanom hogy észre ne vegyék. Én már nem akarok androfób lenni!!!!! Lehet tenni valamit ennek érdekében? A válaszokat előre is köszönöm.

3

Elviselhetetlen a személyiségem, mit tudnék vele tenni, hogy változtassam meg?

Kb. minden fiatal, akivel megpróbáltam összebarátkozni, ezt gondolta eddig rólam, szóval valószínűleg így is van.
Persze tudom, hogy így ismeretlenül nem lehet megmondani, mi velem a baj, de akármi is az, mit tehetnék annak érdekében, hogy megváltozzak, hogy kevésbé legyek elviselhetetlen?
Interneten mondták ezt főleg egyébként, akikkel ott beszéltem, de lehet élőben is ez a véleményük.
18/F

20

Félek ismerkedni van akinek ugyan ez a problémája?

Szóval ez már egy jó ideje probléma nálam bár már javult de még mindig elkezdek parázni ha ismeretlen emberekkel kell beszélnem találkoznom még olyankor is ha chaten próbálok ismerkedni fel megy a vérnyomásom izzadni kezd a kezem és olyan mint ha pánik rohamom lenne amit megpróbálok elfedni hogy ne látszódjon rajtam de olyankor is ez történik amikor meleg van és megyek pl a suliba és elkezdek parázni hogy megint elkezd izzadni a kezem és kezed kell fogni az ismerősökkel .
Van akinek ilyen problémája volt és sikerült kigyógyulnia belőle ? vagy ő is ezzel küzd
18/f

3

Miért olyan nehéz találni hosszutávu kapcsolatra barátnőt?

mindenki csak pàr hònapban gondolkodik, meg mèg kevesebb igazi pàrnak valò nem akad
22f
Rammsteines

3

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!