Találatok a következő kifejezésre: Tourette szindrómás hogyan vélekedik (1 db)

Tourette szindrómás emberről hogyan vélekedik a környezet?

Legjobb válasz: Azt hozzá kell tennem, hogy a Tourette szindrómásoknak csak 5-10 %-a káromkodik.

A kérdező hozzászólása: Azt hozzá kell tennem, hogy a Tourette szindrómásoknak csak 5-10 %-a káromkodik.
A kérdező hozzászólása: Az utolsó mondatodban mire gondolsz pontosan?
Ha tudják, hogy beteg akkor természetesen tolerálják, vagyis megértik, hogy a mozgás ill. a szavak, azok nem akaratlagosak. Ha nem tudják, hajlamosak elmeroggyantnak titulálni, mert mozgás és néha a beszéd kivételével teljesen normálisan viselkednek.
jómagam is tourettes vagyok, és nagyonsokat csúfolnak sajnos a mai világ nem tudja elfogadni ezt betegsget még ha ismerik is, nagyon enhéz vele együttélni
Az én tourette szindrómás fiamról a környezete nem tudja hogy beteg, és szerencsére mások elõtt vissza tudja fogni a tickjeit. A szûkebb baráti kör, meg teljes mértékben elfogadja õt. Azt viszont nagyon nehéz eldönteni, hogy a sok negatív cselekedete közül, mi az ami még a betegség számlájára írható, és mi nem.
Bavallom, nem hallottam még a Tourette szindrómáról. Legalábbis arról, hogy ez a neve. Láttam már furán viselkedõ embert, szerintem õ ezzel a betegséggel élt. Nagyon fura volt, elakadt a szavam a viselkedésétõl, nem tudtam mit tenni, csak bámultam, pedig nem akartam. Hadonászott és hangosan szívta a levegõt. Igen, elkerültem, azt hittem közveszélyes, de most hogy utána olvastam mi is ez, szégyellem, de nem tudhattam hogy az mi volt. Sajnálom szegényeket.
south paaark
"Ezen kívül amit szerintem nem szabad csinálni: olyan dolgokra is felmentést adni a Tourette-szindrómás ember számára, ami nincs semmilyen kapcsolatban a betegségével." <---Azt kérded, hogy ebben a mondatomban mire gondolok. Arra, hogy amit valaki a betegsége miatt nem tud kontrollálni, az nem számonkérhetõ rajta. Amit viszont tud kontrollálni, vagy egy kis erõfeszítéssel meg tudja tanulni, azt szerintem számon kell kérni tõle. Sajnos nem ismerem nagyon jól a Tourette-t, csak nagy vonalakban. Én mozgáskorlátozott emberekkel dolgoztam sokat (tudom, hogy teljesen más tészta), de ebbõl szeretnék hozni egy példát. Volt olyan mozgássérült kamasz fiú ismerõsöm, aki szerette megfogdosni, taperolni a környezetében élõ nõket, és sokan nem mertek rászólni, mert "Jaj szegény, hát nem tehet róla, milyen rossz neki, stb." --> Pedig igenis tehetett róla, mert nem az értelmével volt baj, hanem mozgáskorlátozott volt. Tehát ameddig teljesen természetes, hogy ettõl a fiútól gonoszság lett volna számonkérni azt, hogy miért nem öltözik fel, vagy mosdik meg egyedül (nyilván azért, mert nem képes rá) addig igenis számon kell kérni rajta azokat a dolgokat (pl. nem taperolunk le minden nõt) --> Mert ezt viszont igenis fel tudja fogni, mert nem az értelmével van baj. Szóval amíg megértést kell kapnia a betegséggel kapcsolatos dolgokban, ez ne lehessen kibúvó olyasmivel kapcsolatban, ami nem szorosan a betegséghez köthetõ. De konkrétumokat nem tudok mondani, mert keveset tudok a Tourette-rõl, a konkrét esetrõl meg semmit.
szerintem attól függ, hogy kivel áll szemben. Aki tudja, ismeri a betegséget az biztosan sokkal toleránsabb, mint aki nem. Érdemes Oliver Sackc-ot olvasni (neurológus) (pl. Ember a Marson), nagyon izgalmas, igaz történeteket ír, a Tourettesekrõl is
Szerintem a környezet változóan vélekedik, mert változó értékrendszerû emberekbõl áll. Elképzelhetõ, hogy bunkó embereknek céltáblája lesz a Tourette-szindrómás illetõ, akkor is ha tudják, hogy nem jó kedvébõl, hanem betegség miatt viselkedik "furcsán". De egy csomó normális, józan és kedves ember fogja tudni tisztelni, szeretni és becsülni õt ennek az apróságnak az ellenére is. Ezeknek az utóbbi embereknek a véleményére kell hallgatni, és az elõbbi csoportnak megbocsátani, mert nem tudják, hogy mit cselekszenek. Ezen kívül amit szerintem nem szabad csinálni: olyan dolgokra is felmentést adni a Tourette-szindrómás ember számára, ami nincs semmilyen kapcsolatban a betegségével.
szia! én egyszer voltam egy hétig pszichiátriai kórházban, és egy tourette szindrómás fiú is ott volt. elõször nem tudtam, miért kiabál, meg ordítozik, de aztán mondták, h ez a betegsége, a végén barátkoztunk is, csak elején volt furcsa, és emlékszem az ápolók szavaira: "nem veszélyes..." (mármint a gyerek)

Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Kényszer illetve pánikbetegek! Kinek melyik SSRI készítmény vált be a legjobban és volt a leghatásosabb? Milyen mellékhatásokat okozott az adott gyógyszer? Merevedési zavart? Fáradtságot? Mennyi idő után múltak el?

1

Arra lennek kivancsi, hogy aki kevert depresszios szorongasos zavarra cipralexet szedett mennyi ido utan es milyen modon tapasztalta a gyogyulast?

Mar 4 honapja szedem, es egy kezdeti felfele iveles utan most mintha visszestem volna es ismet vannak igen rossz pillanataim (inkabb napszakok ). Jarok terapiara is, de nem tudom, hogy csak turelmetlen vagyok e, vagy erik egy gyogyszercsere...cipibol mar maximumot szedek.

3

Mi lehet velem?

Először is bocsi, ha rossz a kategória! :)
Szóval az a helyzet, hogy egyszerűen irtózom attól, ha más emberek előtt kell ennem bármit is, akár csak egy kóstolót is. Utálok étteremben, vagy bármi ilyen helyen enni, utcán, egyéb helyeken. Azt képzelem, hogy megnéznek, hogy egy a lány minek eszik? Utálom a testemet, tükörben néha szépnek tartom az alakom, de a képeken mindig elszörnyedek magamon, utálom! 170 centi vagyok és 60kg, legalább 10kg-t akarok fogyni, de valahogy mindig úgy vagyok vele, hogy koplalni próbálok, és mellette sokat sportolok, azzal nincs is gond, mert jól bírom, de anyukám rám szokott szólni, hogy kell ennem, de nagyon nem szeretek. Aztán ha nem koplalok, akkor meg normálisan eszek, de attól nem fogyok és iszonyú bűntudatom van minden kajálás után! Tavaly koleszba kerültem és ott majdnem fél évig nem volt vérzésem, aztán meg azóta mindig rendszertelen, van amikor kimarad egy-két hónap, de általában úgy szokott, hogy megjön egy hónapba, aztán egy hónap kihagyás. Méreteim: mell-84cm derék-70cm csípő-95cm Sokszor kiakadok kis dolgokon is, amiken nem kéne. Pluszba még van valami tippetek a fogyáshoz? Köszönöm a segítséget! 16/L

4

Ez most pánikbetegség lenne?

Egy elég durva dolog lépett az életembe körülbelül 3 hónapja. A suliban rosszúl lettem ( előtte is előfordult már ) és ezután nem nagyon mertem iskolába járni. Pontosabban féltem hogy rosszul leszek, és az milyen ciki. Az érdekes az, hogy ez csak a sulival van így. Ha utazok, ha haverokkal vagyok kint, nem félek attól, hogy baj történne. Csak a suliban. Mitől lehet ez? Szeretném hogy elmúljon. Voltam vele pszichológusnál is, de nem igazán segített. Valami ötlet?

5

Mi a véleményetek az öngyilkosságról?

Mi a véleményetek róla? igen sokan elitélik az ilyen embereket, pszichoterápiás kezelésre szorulnak.. de akit tényleg nem érdekli az egész élet. mert nincs se családja se barátjai, se semmilyen szerette... semilyen előrelátható terve mível se állandó munkája, se semmilye, szó szerint semmije ???

11

Te hogyan vezeted le a feszültséget?

10

Hogy lehetett feldolgozni 3 gyerek halálát 1 hét alatt?

Régen könnyebben túltették magukat az emberek rajta és Isten akaratának vélték vagy összeomlottak?

A képen egy példa (halotti anyakönyvi kivonatból).

Valahogy nem tudnám feldolgozni.

3

Van valahol Magyarországon működőképes elmegyógyintézet? Hol?

Be lehet menni látogatónak? Nagyon érdekel, hogy milyen ott az emberek élete.

6

Hol tudják nekem azt igazolni szakképzett pszichológusok, hogy a magasságom miatt indokolt az ilizarov ( végtaghosszabító ) műtét?

csak normális válaszokat
az egész életem e körül forog (mindenki gyereknek néz a magasságom miatt)

2

Hol van működőképes elmegyógyintézet?

Csak úgy elmehetek látogatónak? Nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen...

0

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!