Találatok a következő kifejezésre: Tourette szindrómás hogyan (3 db)

Tourette szindrómás emberről hogyan vélekedik a környezet?

Legjobb válasz: Azt hozzá kell tennem, hogy a Tourette szindrómásoknak csak 5-10 %-a káromkodik.

A kérdező hozzászólása: Azt hozzá kell tennem, hogy a Tourette szindrómásoknak csak 5-10 %-a káromkodik.
A kérdező hozzászólása: Az utolsó mondatodban mire gondolsz pontosan?
Ha tudják, hogy beteg akkor természetesen tolerálják, vagyis megértik, hogy a mozgás ill. a szavak, azok nem akaratlagosak. Ha nem tudják, hajlamosak elmeroggyantnak titulálni, mert mozgás és néha a beszéd kivételével teljesen normálisan viselkednek.
jómagam is tourettes vagyok, és nagyonsokat csúfolnak sajnos a mai világ nem tudja elfogadni ezt betegsget még ha ismerik is, nagyon enhéz vele együttélni
Az én tourette szindrómás fiamról a környezete nem tudja hogy beteg, és szerencsére mások elõtt vissza tudja fogni a tickjeit. A szûkebb baráti kör, meg teljes mértékben elfogadja õt. Azt viszont nagyon nehéz eldönteni, hogy a sok negatív cselekedete közül, mi az ami még a betegség számlájára írható, és mi nem.
Bavallom, nem hallottam még a Tourette szindrómáról. Legalábbis arról, hogy ez a neve. Láttam már furán viselkedõ embert, szerintem õ ezzel a betegséggel élt. Nagyon fura volt, elakadt a szavam a viselkedésétõl, nem tudtam mit tenni, csak bámultam, pedig nem akartam. Hadonászott és hangosan szívta a levegõt. Igen, elkerültem, azt hittem közveszélyes, de most hogy utána olvastam mi is ez, szégyellem, de nem tudhattam hogy az mi volt. Sajnálom szegényeket.
south paaark
"Ezen kívül amit szerintem nem szabad csinálni: olyan dolgokra is felmentést adni a Tourette-szindrómás ember számára, ami nincs semmilyen kapcsolatban a betegségével." <---Azt kérded, hogy ebben a mondatomban mire gondolok. Arra, hogy amit valaki a betegsége miatt nem tud kontrollálni, az nem számonkérhetõ rajta. Amit viszont tud kontrollálni, vagy egy kis erõfeszítéssel meg tudja tanulni, azt szerintem számon kell kérni tõle. Sajnos nem ismerem nagyon jól a Tourette-t, csak nagy vonalakban. Én mozgáskorlátozott emberekkel dolgoztam sokat (tudom, hogy teljesen más tészta), de ebbõl szeretnék hozni egy példát. Volt olyan mozgássérült kamasz fiú ismerõsöm, aki szerette megfogdosni, taperolni a környezetében élõ nõket, és sokan nem mertek rászólni, mert "Jaj szegény, hát nem tehet róla, milyen rossz neki, stb." --> Pedig igenis tehetett róla, mert nem az értelmével volt baj, hanem mozgáskorlátozott volt. Tehát ameddig teljesen természetes, hogy ettõl a fiútól gonoszság lett volna számonkérni azt, hogy miért nem öltözik fel, vagy mosdik meg egyedül (nyilván azért, mert nem képes rá) addig igenis számon kell kérni rajta azokat a dolgokat (pl. nem taperolunk le minden nõt) --> Mert ezt viszont igenis fel tudja fogni, mert nem az értelmével van baj. Szóval amíg megértést kell kapnia a betegséggel kapcsolatos dolgokban, ez ne lehessen kibúvó olyasmivel kapcsolatban, ami nem szorosan a betegséghez köthetõ. De konkrétumokat nem tudok mondani, mert keveset tudok a Tourette-rõl, a konkrét esetrõl meg semmit.
szerintem attól függ, hogy kivel áll szemben. Aki tudja, ismeri a betegséget az biztosan sokkal toleránsabb, mint aki nem. Érdemes Oliver Sackc-ot olvasni (neurológus) (pl. Ember a Marson), nagyon izgalmas, igaz történeteket ír, a Tourettesekrõl is
Szerintem a környezet változóan vélekedik, mert változó értékrendszerû emberekbõl áll. Elképzelhetõ, hogy bunkó embereknek céltáblája lesz a Tourette-szindrómás illetõ, akkor is ha tudják, hogy nem jó kedvébõl, hanem betegség miatt viselkedik "furcsán". De egy csomó normális, józan és kedves ember fogja tudni tisztelni, szeretni és becsülni õt ennek az apróságnak az ellenére is. Ezeknek az utóbbi embereknek a véleményére kell hallgatni, és az elõbbi csoportnak megbocsátani, mert nem tudják, hogy mit cselekszenek. Ezen kívül amit szerintem nem szabad csinálni: olyan dolgokra is felmentést adni a Tourette-szindrómás ember számára, ami nincs semmilyen kapcsolatban a betegségével.
szia! én egyszer voltam egy hétig pszichiátriai kórházban, és egy tourette szindrómás fiú is ott volt. elõször nem tudtam, miért kiabál, meg ordítozik, de aztán mondták, h ez a betegsége, a végén barátkoztunk is, csak elején volt furcsa, és emlékszem az ápolók szavaira: "nem veszélyes..." (mármint a gyerek)

Tourette szindrómás gyereket ki szabad kötözni, hogy lehetlenné tegyük a rángatózását?

mi történik ez esetben? Olvastam, hogy dühkitöréseik lesznek, ha nem csinálhatják végig az ösztönös kényszermozgásukat. De ennek van határa? Elájulnak vagy képesek lesznek elszakitani a kötelet vagy elrágni? Vagy mi történik?

Legjobb válasz: Miért akarna egyáltalán bárki is kikötözni egy tourette-est? Embertelen dolog! Nekik se jók a motoros ticek, amúgy most már mûtéti megoldással is kísérleteznek, súlyos motoros ticek esetében, és biztatóak az eredmények.

Miért akarna egyáltalán bárki is kikötözni egy tourette-est? Embertelen dolog! Nekik se jók a motoros ticek, amúgy most már mûtéti megoldással is kísérleteznek, súlyos motoros ticek esetében, és biztatóak az eredmények.
Szerintem azért ez nem így mûködik. Gondolj bele, kikötözlek, hogy ne legyél éhes attól már nem is leszel éhes?
A kérdező hozzászólása: én cska pusztán kiváncsi voltam, hogy mi történik, ha elfojtják a mozgással járó tikkeket, pl kikötözéssel
Bár az én lányomnak nagyon enyhék a tünetei, nincsenek erõs rángazózásai, de ha lennének is, eszembe nem jutna, hogy kikötözzem. Kb olyan érzés lehetne (bár lehet, hogy rosszul gondolom), mintha valamim folyamatosan nagyon viszketne, oda akarnék nyúlni, hogy megvakarjam, de nem tudom, mert ki vagyok kötözve. Elég valószínû, hogy nekem is dühkitörésem lenne elõbb-utóbb...
Nos, nekem másfajta repetitív mozgással van tapasztalatom (autizmus), de az is pervazív zavar, tehát hasonló lehet az eredmény. Ha bármilyen módon elfojtják az érintettek a repetitív mozgásokat, akkor máshogy, "kerülõutakon" jelentkezik, ami lehet, hogy rosszabb, mint az eredeti. Tehát semmiféleképpen nem szabad elfojtani. Szerintem egyénfüggõ, hogy milyen eredményekkel járhat a kikötözés, de súlyosabb motoros tic esetén szerintem akár nagyon súlyos következményei is lehetnek.
A kérdező hozzászólása: nem folyamatos kikötözésre gondoltam, csak egy roham megfékezésére amig mondjuk el nem ájul vagy ilyesmi. Esetleg az ordibálást is meg lehet fékezni meg a nyelvlenyelést/elharapást.
Bocs, de errõl az a klasszikus geg jut eszembe, hogy a rángatózó jobb kéz lefogása után a jobb láb kezdett el rángatózni, ha azt is lefogták, akkor a bal, majdígy tovább, végül az orra is, na azt a felnek nyomta s amikor így volt, akkor a hajszálai...

Isten és a vallás (ok) hogyan viszonyulnak a Tourette szindrómás emberekhez?

Mármint,hogy sűrűn káromkodnak.Elnézik ezt nekik,vagy a betegségük miatt sokat kell gyónniuk.

Legjobb válasz: De a kérdésre a válasz: mivel magatartás zavarral járó idegrendszeri betegség, ezért az ilyen ember nem tudna végig ülni egy Istentiszteletet, valószínûleg házhoz menne a prédikátor, ha erre lenne igény, mert az otthoni környezet nem olyan megterhelõ számára, mint egy idegen hely, ahol frusztrációt és rohamot okozna a feszültség a sok ember miatt.

De a kérdésre a válasz: mivel magatartás zavarral járó idegrendszeri betegség, ezért az ilyen ember nem tudna végig ülni egy Istentiszteletet, valószínûleg házhoz menne a prédikátor, ha erre lenne igény, mert az otthoni környezet nem olyan megterhelõ számára, mint egy idegen hely, ahol frusztrációt és rohamot okozna a feszültség a sok ember miatt.
Isten jól tudja, hogy ez betegség, nem bûn. A felvilágosult ember is tudja, akár vallásos, akár nem, ítélkezni tehát nincs értelme. Ezzel együtt, ahogy írták, biztos forgolódás lenne egy misén, hogy ki ez és mit kiabál... Az kell, hogy legyen egy közössége, ahol ismerik már, és nem akadnak fenn. Vannak olyan templomok, ahol a kisbabáknak egy hangszigetelt üveg mögött van helyük, ott a mamák látják a misét, a hangszórón hallják is, de a gyereksíráás nem hallatszik be... Ilyet is lehet keresni.
Off: A Tourette-szindróma nem csak abból áll, hogy akaratlanul káromkodnak. Csak egy részüknek vannak ilyen tic-jei.
Lelkiismeret furdalásának nem kell, hogy legyen, azt viszont megnézném, hogyan vesz részt egy 1 (vagy akár több) órás misén! Ilyen helyen még természetes dolgok, mint pl. gyereksírás is eléggé kellemetlen tud lenni, nem még ha valaki káromkodásokat kiabál be.
Elnéz(i)(em)(ük).
A Tourette szindróma a népesség 1-9 ezrelékét teszi ki és még ennek a csekély szánnak a milliomod része az, akinél esetleg káromkodás formájában jön ki a betegség. Annak a valószínûsége, hogy pont egy ilyen ember hívõ, az még kisebb. Nem hiszem, hogy látott bárki is olyan Tourette szindrómás beteget, akinek a ticje az obszcén beszéd lett volna. Attól, mert a filmekben így állítják be, attól még nem igaz. Utána kellett volna olvasni. Itt megteheted: http://m.hazipatika.com/betegsegek_a_z/tourette-szindroma/332
Ismertem egy Tourette szindrómás vallásos nõt nála úgy jött ki, hogy kényszeresen sokat vetett keresztet ez egy betegség, nem tehet róla, senki nem piszkálta, közösítette ki érte
Ha valakinek olyan ticjei vannak, ami trágár szavak mondásával jár (coprolalia), az nem csak a templomban kínos, hanem mindenhol. Egyszerûen lehetetlenné teszi a közösségi életet. De természetesen nem bûn, hiszen akaratlan káromkodás ill. trágár beszéd. Megértéssel kell lennie mindenkinek ezzel kapcsolatban.


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!