Találatok a következő kifejezésre: Több, mint és (2106 db)

2. baba vállalásakor ha az irányadó időszakban van több mint 180 nap méltányolható nap (tgyás, táppénz, gyed) és emellett van több mint 180 nap NEM méltányolható nap IS (GYES) akkor melyiket veszik figyelembe?

Tehát a szerződés szerinti bér lesz az új GYED alapja vagy pedig csak a minimálbér? Második gyermeket szeretnénk, hamarosan lejár az első babával a Gyed-em (ápr). Sok helyen utánanéztem, de ellentmondásos információkat találtam. Valószínűleg nekünk a baba a Gyes után pár hónappal születik meg és nem mennék vissza arra a rövid időre a munkahelyemre. A törvény alapján így magyarázták egy szakértői oldalon, de az előző kérdésemre ez sem ad választ: Ha a szülőnek azért nem volt az a gyermekgondozási díj igénylésének napjától az azt megelőző év január 1-ig terjedő időtartam alatt (irányadó időszak) figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a GYED naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével állapítják meg, ha az a minimálbérnél, vagy a tényleges, illetőleg szerződés szerinti keresetnél kedvezőbb Ha azonban a szülőnek azért nem volt az a gyermekgondozási díj igénylésének napjától az azt megelőző év január 1-ig terjedő időtartam alatt (irányadó időszak) figyelembe vehető jövedelme, mert pl. gyermekgondozási segélyben (GYES) részesült, a GYED alapját a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével állapítják meg, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ha van valakinek ezzel kapcsolatban tapasztalata vagy OEP állásfoglalása?

Legjobb válasz: Ha több mint 180 napot leszel gyesen, vagyis több mint fél évet, akkor a minimálbér lesz a gyeded alapja. Én inkább azt tanácsolom neked, miután lejárt a gyeded, hogy vedd ki a felhalmozott szabikat, majd menj táppénzre a szülésig, vagy a tgyás kezdetéig. Így a szerzõdés szerinti béred lesz a tgyás alapja, a gyed alapja pedig ugyanaz lesz, mint a tgyás alapja (vagyis itt is a szerzõdé szerinti béred). Anyagilag is jobban jársz, hiszen, ha szabadságon leszel, illetve táppénzen, az több pénz, mint a gyes.

Ha több mint 180 napot leszel gyesen, vagyis több mint fél évet, akkor a minimálbér lesz a gyeded alapja. Én inkább azt tanácsolom neked, miután lejárt a gyeded, hogy vedd ki a felhalmozott szabikat, majd menj táppénzre a szülésig, vagy a tgyás kezdetéig. Így a szerzõdés szerinti béred lesz a tgyás alapja, a gyed alapja pedig ugyanaz lesz, mint a tgyás alapja (vagyis itt is a szerzõdé szerinti béred). Anyagilag is jobban jársz, hiszen, ha szabadságon leszel, illetve táppénzen, az több pénz, mint a gyes.
A kérdező hozzászólása: Köszi a választ! Még nincs úton sajnos a baba, úgyhogy mindenképp lesz több hónap GYes. Azt is tanácsolták, hogy a 2. baba Tgyás elõtt legyen legalább 12 nap táppénz vagy szabi és akkor a 168 nap tgyás+ 12 nap táppénz együtt megvan a 180 nap méltányolható nap és akkor a szerzõdés szerinti bér a gyed alapja. Nem tudom ez megoldás-e, mivel ettõl függetlenül elõtte sajnos ott lesz a több mint 180 nap Gyes nap. Sajnos a törvény nem elég részletes és mindenki másképp értelmezi.
A kérdező hozzászólása: Ezek szerint vagy 180 bérezett nap vagy a GYEd elõtt legyen 180 méltányolható nap tgyásból és táppénzbõl (vagy szabiból) és akkor nem számít hogy elõtte mennyi GYES volt! Nagyon szépen köszönöm :)

Nagyon sok a tejem és minél többet fejem, annál több van és mindig begyullad! Mit tegyek?

Legjobb válasz: Sztem, meg ne fejjél, szoptassál igény szerint. Akkor beáll a kereslet-kínálat, nem lesz több tej, mint amennyi kell a babának. És két mellrõl szoptass. Így csinálom másfél éve, most is baba 5-ször is szopik naponta, nincs több, mint kéne.

Sztem, meg ne fejjél, szoptassál igény szerint. Akkor beáll a kereslet-kínálat, nem lesz több tej, mint amennyi kell a babának. És két mellrõl szoptass. Így csinálom másfél éve, most is baba 5-ször is szopik naponta, nincs több, mint kéne.
Mindkét testvéremnek és nekem is van tejtestvérem, mert édesanyámnak rengeteg teje volt.Ah elnézem nekem is az lesz.Irány a felesleges tejjel a védõnõhöz!
szia, Ha ilyen sok tejed van kérdezz utána a védõnõdnél, hogy hol tudold le(el)adni a "felesleget". :) ) Sok babának sajna nem adatik meg az anyatej és általában olyan babáknak adják tovább a leadott tejcsit akik igazán rászorulnak. Mindenképp fejd és borogasd melegvizes ruhával, maszírozd kör-körösen és amikor a babádnak kínálod válztogasd a szoptatási pozitúráskat mert így minden tejcsatornát ki tudsz használni és nem gyûlik be sehol. Remélem segítettem, sok sikert és jó babázást kívánok. Egy 8 hetes kicsilány anyukája. :) )

A komplex rendszerek tudományban mostanában sokan mondogatják, hogy az ún. emergent property-t, azaz hogy a rendszer több, mint a részek összessége, és ebben más, mint a hagyományos fizika vagy tudományok. Ez nem baromság?

Mármint szerintem ez a régi tudományra is éppúgy igaz, vagy van ennek valami megfogható precíz megfogalmazása? Mert mindig csak ezt a szlogent hajtogatják az el?adásokon, de senkit nem hallottam még pontosan kifejteni, hogy mit értenek alatta.

Legjobb válasz: Nem baromság. Egy rendszer mûködésének megértéséhez meghatározott ismeretekre van szükség mind a rendszerrõl, elemeirõl, tulajdonságairól, környezeti hatásairól, stb. Természetesen ilyen ismeretek nélkül is lehet olvasni ezekrõl, de annak szinte biztosan félreértés az eredménye. Ennek pedig az az oka, hogy összetett kérdések olvashatóan rövid leírásához szakzsargonra van szükség, különben közölhetetlenek. A szakzsargonban az egyes kifejezések önmagukban több oldalas tanulmánnyal írhatók csak le szabatosan (és ezt meg is tették korábban). A hozzáértõk vagy ismerik a szakzsargont, vagy felismerik, minek kell utánanézni a helyes értelmezéshez. Ugyanakkor e kifejezéseknek hétköznapi jelentésük is van, a hozzá nem értõ érdeklõdõ ezt használja (ezt tudja, mert nincsenek ismeretei arról, hogy ez mást is jelenthet - az egyetemek feladata éppen ennek megtanítása), ami elképesztõ félreértésekhez vezet. Jó példa erre itt a fórumon a relativitáselméletrõl írottak, amelyek olvasásába szegény Einstein biztosan beleõrülne. Pedig nem kétséges a hozzászólók jó szándéka. Bonyolult fizikai jelenségeket sokféle felfogásban meg lehet közelíteni. A probléma az, hogy nem ismerünk univerzális felfogást, amelyik minden jelenségre megfelelõ választ tud adni. Ráadásul a felfogások szemléleti tulajdonságokból alakulnak ki, ezeket az ember nem nagyon tudja levetkõzni. Vagyis a felfogások örökké vitáznak egymással, melyikük jobb, hatékonyabb, általánosabb. A klasszikus fizika az ok-okozati logikai összefüggések felfogását követi, ezzel szép eredményeket ért el. Ennek egyik lényegi elem az, hogy van egy dolog, amit jól jellemezhetünk, van egy szabály, mechanizmus, amit jól felépítettünk, ezekbõl pedig levezethetõ a következmény. A kvantumfizikai ismereteink fejlõdésével viszont bekövetkezett az a helyzet, hogy a kiinduló dolgot nem ismerjük elég jól, csak sok mindent róla, hasonlóan a szabályokról, amelyek rá vonatkoznak. Ezért az ok-okozati logika nem tud mûködni, mert nincs hozzá elegendõ adat. Van viszont valószínûség, amelynek az elmélete mostanra eléggé fejlettnek mondható. Ha tehát egy adott folyamatban részt vevõ elemek összességét és viselkedését nem egyenként vizsgáljuk (mert ezt nem tudjuk), hanem rendszerként, sztochasztikus viselkedéseket vizsgálunk, ha az egyes elemek mûködését nem is, a teljes rendszer viselkedését, környezetével való kölcsönhatását mégis jól le tudjuk írni. A kérdés tehát, hogy ezt a módszertant meddig terjeszthetjük ki, például a klasszikus modelleket leírhatjuk-e ezekkel az eszközökkel, és ha igen, mi jön ki. Ha az, hogy így is mindent maradéktalanul és helyesen megmagyarázhatunk, akkor elegendõ ez a módszertan a világ leírására. Tehát a világot, egyes vizsgálandó részeit egy komplex rendszerként kezeljük, és annak az eszköztárával vizsgáljuk. Egyes esetekben így jó eredményeket kapunk. Hogy minden esetben-e, ezt még a jövõben kell megválaszolni.

Nem baromság. Egy rendszer mûködésének megértéséhez meghatározott ismeretekre van szükség mind a rendszerrõl, elemeirõl, tulajdonságairól, környezeti hatásairól, stb. Természetesen ilyen ismeretek nélkül is lehet olvasni ezekrõl, de annak szinte biztosan félreértés az eredménye. Ennek pedig az az oka, hogy összetett kérdések olvashatóan rövid leírásához szakzsargonra van szükség, különben közölhetetlenek. A szakzsargonban az egyes kifejezések önmagukban több oldalas tanulmánnyal írhatók csak le szabatosan (és ezt meg is tették korábban). A hozzáértõk vagy ismerik a szakzsargont, vagy felismerik, minek kell utánanézni a helyes értelmezéshez. Ugyanakkor e kifejezéseknek hétköznapi jelentésük is van, a hozzá nem értõ érdeklõdõ ezt használja (ezt tudja, mert nincsenek ismeretei arról, hogy ez mást is jelenthet - az egyetemek feladata éppen ennek megtanítása), ami elképesztõ félreértésekhez vezet. Jó példa erre itt a fórumon a relativitáselméletrõl írottak, amelyek olvasásába szegény Einstein biztosan beleõrülne. Pedig nem kétséges a hozzászólók jó szándéka. Bonyolult fizikai jelenségeket sokféle felfogásban meg lehet közelíteni. A probléma az, hogy nem ismerünk univerzális felfogást, amelyik minden jelenségre megfelelõ választ tud adni. Ráadásul a felfogások szemléleti tulajdonságokból alakulnak ki, ezeket az ember nem nagyon tudja levetkõzni. Vagyis a felfogások örökké vitáznak egymással, melyikük jobb, hatékonyabb, általánosabb. A klasszikus fizika az ok-okozati logikai összefüggések felfogását követi, ezzel szép eredményeket ért el. Ennek egyik lényegi elem az, hogy van egy dolog, amit jól jellemezhetünk, van egy szabály, mechanizmus, amit jól felépítettünk, ezekbõl pedig levezethetõ a következmény. A kvantumfizikai ismereteink fejlõdésével viszont bekövetkezett az a helyzet, hogy a kiinduló dolgot nem ismerjük elég jól, csak sok mindent róla, hasonlóan a szabályokról, amelyek rá vonatkoznak. Ezért az ok-okozati logika nem tud mûködni, mert nincs hozzá elegendõ adat. Van viszont valószínûség, amelynek az elmélete mostanra eléggé fejlettnek mondható. Ha tehát egy adott folyamatban részt vevõ elemek összességét és viselkedését nem egyenként vizsgáljuk (mert ezt nem tudjuk), hanem rendszerként, sztochasztikus viselkedéseket vizsgálunk, ha az egyes elemek mûködését nem is, a teljes rendszer viselkedését, környezetével való kölcsönhatását mégis jól le tudjuk írni. A kérdés tehát, hogy ezt a módszertant meddig terjeszthetjük ki, például a klasszikus modelleket leírhatjuk-e ezekkel az eszközökkel, és ha igen, mi jön ki. Ha az, hogy így is mindent maradéktalanul és helyesen megmagyarázhatunk, akkor elegendõ ez a módszertan a világ leírására. Tehát a világot, egyes vizsgálandó részeit egy komplex rendszerként kezeljük, és annak az eszköztárával vizsgáljuk. Egyes esetekben így jó eredményeket kapunk. Hogy minden esetben-e, ezt még a jövõben kell megválaszolni.
A kérdező hozzászólása: Nem azt mondom, hogy baromság, hanem éppen azt hogy trivialitás, és azt hogy a fizika eddig is így mûködött, és nincsen semmi új elvi szempontból a komplex rendszerek hálózatos megközelítésében. Sok különbség van egy egyszerûbb rendszer, mint például gáz vagy folyadék leírása és egy komplexebb rendszer, mint például a társadalom és a tõzsde leírása között, de azt mondom, hogy aki azt mondja, hogy az emergent viselkedés a komplex rendszerek jellemzõje, az egy maszlag. Egy folyadéknak éppúgy más és értelmezhetetlen a globális viselkedése, ha csak egy részecskéjét ismerjük, és azt arra vonatkozó fogalmakat, mint ahogy a társadalom viselkedésére ez igaz, de egyszerûen amiatt, hogyha csak egy alap egységre gondolunk, akkor az emergent viselkedés eleve megfogalmazhatatlan. De attól még a hagyományos fizika is a részek és a köztük lévõ kölcsönhatásokat tekintette, ez trivialitás, csak folyadék vagy gáz esetében ezek viszonylag egységesen és homogén módon voltak tárgyalhatók. De ez technikai különbség és nem elvi.
elvi különbség, méghozzá leírás, illetve beavatkozás szempontjából. amikor pl. a tõzsdét próbálod modellezni, akkor a modelled elemi pl. a cégek, alapok, befektetési bankárok, mert ezeknek a viselkedését tudod leírni. ebbõl kell egy hálózatot építened ahhoz, hogy modellezni tudjad, mi történik a világpiacon. a beavatkozási szinted is az elemek szintje, adókat, támogatásokat stb. tudsz változtatni, de magát a rendszer nem tudod befolyásolni. ezzel szemben pl. a víz esetén modellezés szintje nem az egyedi molekulák viselkedése (a klasszikus fizika nem is foglalkozik velük, ha már elõjönnek molekula szintû események pl. egy akkora vákuumban, ahol a szabad út nagyobb, mint a vákuumtartály kiterjedése, akkor meg is fekszenek az egyenletek), hanem maga a rendszer. a beavatkozási szint is rendszerszintû, mert nem egy-egy molekulát piszkálsz, hanem pl. kiborítod a pohár vizet.
Nem az a különbség, hogy a rendszer elemeibõl, tulajdonságaiból többet, vagy kevesebbet ismerünk-e meg. Arról van szó, hogy a klasszikus fizika kifejlesztett egy módszertant, ami kiválóan használható. Egy bizonyos összetettség után azonban nincs elegendõ információ a módszertan használatához. Ha nem találunk ki egy másik módszertant, akkor az a feladat, hogy igyekezzünk megtudni a további információkat, és majd használható lesz a módszertan. Mivel ez egyre nagyobb nehézségekbe ütközött, új elveken elgondolkodva rájöttek, hogy nagyon bonyolult rendszerekre van sokkal használhatóbb másik módszertan is. Annak az a lényege, hogy nagyon összetett rendszerek fõ tulajdonságai és viselkedése nemcsak a részeinek kölcsönhatásai összességeként kezelhetõ, hanem a matematika új eszközeivel is, csak ehhez a rendszernek másfajta összetevõit kell tekinteni. Vagyis ezzel az eszköztárral megismerhetjük nagyon összetett rendszerek olyan tulajdonságait is, amelyet a hagyományos eszköztárral már nem, vagy sok nagyságrenddel nagyobb ráfordítással kapnánk meg.
A kérdező hozzászólása: mi az a módszertan? Mert szerintem a szimuláció, és abban semmi különös nincsen. Egyébként pedig az emergent viselkedés lenne az alapkérdésem.
A kérdező hozzászólása: Kicsit talán nehéz megfogalmazni, hogy mit nem értek, de ez azért van, mert mindig csak a szlogeneket mondják, és nem magyarázzák meg, hogy mit értenek alatta. De mondom másképp. Az emergent viselkedésre azt szokták mondani, hogy sok lokálisan kölcsönható rész olyan globális viselkedése, amely az egyes részek által nem elérhetõ nem magyarázható (például számítási kapacitás). DE hát könyörgöm, ha globális viselkedésrõl van szó, akkor nemhogy nem magyarázható egyetlen részbõl, de még csak nem is beszélhetünk róla, hiszen nem is definiálható a lokális szinten. Tehát ennek a kijelentésnek semmi információtartama nincsen.

Ti szerintetek, hogyan hódítsam meg a szívét a szerelmemnek akit több mint 2 éve szeretek. Már voltunk együtt már mint lefeküdtünk meg csókolóztunk. És tudom, hogy akar meg minden. Barátaim szerint majd "kiforrja" magát. Szerintetek?

szerelem,szex,hódítás

Legjobb válasz: De már több mint 2 éve akart meg minden és én is õt..Erre most került sor..Akár mit kérdezek csak mosolyog meg minden ..Egy épp választ nem mond semmire ami kettõnkkel kapcsolatos.

A kérdező hozzászólása: De már több mint 2 éve akart meg minden és én is õt..Erre most került sor..Akár mit kérdezek csak mosolyog meg minden ..Egy épp választ nem mond semmire ami kettõnkkel kapcsolatos.
ha nem akar komolyabbat és ha még soha nem mondta h csak téged akar és csak magának akar, akkor ezek után se fogja. ha komoylat akarna már szólt volna róla. lépj tovább mielõtt hatalmasat csalódsz. jobbat érdemelsz.

Hogy van ez? Kérem szépen! Lavrentyij Pavlovics Berija több mint hét millió civilt áldozatot számláló (népirtásért/) genocídiumért felelős, és szinte senki nem tud róla. Itt Európában a harmincas éveken.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Holodomor

Legjobb válasz: "én azt nem értem, hogy Hiroshima és Nagasaki miért nem számít népirtásnak, és miért nem vették elõ Truman elnököt amikor a gonosz német népirtókat elítélték..." Azért, mert az USA gyõzött. Ha Hitler gyõzött volna, vagy a Szovjetunió megnyerte volna a hidegháborút, akkor ma nem létezne holokauszt, max. Végsõ Megoldás, ha egyáltalán tudnánk arról, hogy megtörtént és a zsidókat nem csak keletre telepítették, avagy az említett holodomor nem minõsülne népirtásnak. A történelmet a gyõztesek írják. A gyõztesek pedig a saját embereiket nem szokták elítélni (csak ha már a saját népük is ezt követeli). Errõl jut eszembe egy vicc: George Bush választási körúton van és meglátogat egy iskolát. Elmondja a beszédét, aztán megkérdezi, hogy van-e kérdés. Egy kisfiú felteszi a kezét, mire Bush azt mondja: - Rendben, kisfiam, hogy hívnak és mi a kérdésed? - Bob vagyok és igazából két kérdésem lenne. Hogyhogy nem tudtak elõre a World Trade Center elleni merényletrõl? Nem gondolja, hogy a Hiroshima elleni támadás volt a világtörténelem legnagyobb terrorcselekménye? Hirtelen kicsöngetnek, mindenki kiszalad, aztán fél óra múlva, a szünet végeztével, visszajönnek és Bush megkérdezi, hogy van-e még kérdés. Egy másik kisfiú jelentkezik. - A nevem Bill és négy kérdésem lenne. Hogyhogy nem tudtak elõre a World Trade Center elleni merényletrõl? Nem gondolja, hogy a Hiroshima elleni támadás volt a világtörténelem legnagyobb terrorcselekménye? Miért csöngettek ki húsz perccel elõbb? És hol van Bob? "csak azért, mert az az USA, és nekik szabad?" Nem. Csak azért, mert õk nyertek. Ha a Harmadik Birodalom nyert volna, akkor az amerikai vezetõket és tábornokokat végzik ki háborús bûnökért, a holokausztról pedig egy szó sem esik. Ez ilyen egyszerû. De hogy a kérdésre is válaszoljak: A holodomor egy elszigetelt országban zajlott. A Szovjetuniót 1933-ig pl. az USA nem is ismerte el. Emiatt nem volt nagy hírverés. Utána pedig a többi szörnyûség mellett elsikkadt, bár az túlzás, hogy ne tudnánk róla. A felelõsségre vonás pedig elmaradt, mivel pl. a Harmadik Birodalmat egy világháborúban semmisítették meg és utána egy nagyszabású pert rendeztek, hogy bebizonyítsák, igen, igen, milyen gonosz is volt a mi ellenségük, milyen sok csúnya dolgot is csinált. A Szovjetunió pedig szép lassan, magától múlt ki. Ezért, bár a PR-ja így is elég rossz, nem volt alkalom minden [email protected] rájuk kenni. Amikor Németországból el akarták érni Antall-nál, hogy Horn maradhasson külügyminiszter (mert róla tudták, hogy a szocializmus leépítése után sem kezd nacionalista-imperialista külpolitikába és trianonozásba), Antall azt válaszolta, hogy lehet róla szó, de elõbb eldöntjük, hogy ne rendezzünk-e a kommunistáknak is egy nürnbergi pert. Végül nem rendeztek és ezért a konkrét esetek elsikkadtak, a bûnösöket nem vonták felelõsségre. Csak azt tudjuk, hogy sok ártatlan embert öltek meg, de a konkrétumokról keveset hallani, mivel nem volt egy olyan nagyszabású kirakatper utána, mint a nürnbergi per, amiben a bûnösök szemére hányják a tetteiket. Amúgy pedig abban is lehet igazság, hogy a zsidóknak nagyobb befolyásuk van, így nagyobb hírverést tudnak csapni a holokauszt körül, míg a holodomor áldozatai többségében egyszerû ukrán parasztok voltak, akiknek a családja még ma is szegény, mint a templom egere, ezért nagyon nem tudnak pattogni.

"én azt nem értem, hogy Hiroshima és Nagasaki miért nem számít népirtásnak, és miért nem vették elõ Truman elnököt amikor a gonosz német népirtókat elítélték..." Azért, mert az USA gyõzött. Ha Hitler gyõzött volna, vagy a Szovjetunió megnyerte volna a hidegháborút, akkor ma nem létezne holokauszt, max. Végsõ Megoldás, ha egyáltalán tudnánk arról, hogy megtörtént és a zsidókat nem csak keletre telepítették, avagy az említett holodomor nem minõsülne népirtásnak. A történelmet a gyõztesek írják. A gyõztesek pedig a saját embereiket nem szokták elítélni (csak ha már a saját népük is ezt követeli). Errõl jut eszembe egy vicc: George Bush választási körúton van és meglátogat egy iskolát. Elmondja a beszédét, aztán megkérdezi, hogy van-e kérdés. Egy kisfiú felteszi a kezét, mire Bush azt mondja: - Rendben, kisfiam, hogy hívnak és mi a kérdésed? - Bob vagyok és igazából két kérdésem lenne. Hogyhogy nem tudtak elõre a World Trade Center elleni merényletrõl? Nem gondolja, hogy a Hiroshima elleni támadás volt a világtörténelem legnagyobb terrorcselekménye? Hirtelen kicsöngetnek, mindenki kiszalad, aztán fél óra múlva, a szünet végeztével, visszajönnek és Bush megkérdezi, hogy van-e még kérdés. Egy másik kisfiú jelentkezik. - A nevem Bill és négy kérdésem lenne. Hogyhogy nem tudtak elõre a World Trade Center elleni merényletrõl? Nem gondolja, hogy a Hiroshima elleni támadás volt a világtörténelem legnagyobb terrorcselekménye? Miért csöngettek ki húsz perccel elõbb? És hol van Bob? "csak azért, mert az az USA, és nekik szabad?" Nem. Csak azért, mert õk nyertek. Ha a Harmadik Birodalom nyert volna, akkor az amerikai vezetõket és tábornokokat végzik ki háborús bûnökért, a holokausztról pedig egy szó sem esik. Ez ilyen egyszerû. De hogy a kérdésre is válaszoljak: A holodomor egy elszigetelt országban zajlott. A Szovjetuniót 1933-ig pl. az USA nem is ismerte el. Emiatt nem volt nagy hírverés. Utána pedig a többi szörnyûség mellett elsikkadt, bár az túlzás, hogy ne tudnánk róla. A felelõsségre vonás pedig elmaradt, mivel pl. a Harmadik Birodalmat egy világháborúban semmisítették meg és utána egy nagyszabású pert rendeztek, hogy bebizonyítsák, igen, igen, milyen gonosz is volt a mi ellenségük, milyen sok csúnya dolgot is csinált. A Szovjetunió pedig szép lassan, magától múlt ki. Ezért, bár a PR-ja így is elég rossz, nem volt alkalom minden [email protected] rájuk kenni. Amikor Németországból el akarták érni Antall-nál, hogy Horn maradhasson külügyminiszter (mert róla tudták, hogy a szocializmus leépítése után sem kezd nacionalista-imperialista külpolitikába és trianonozásba), Antall azt válaszolta, hogy lehet róla szó, de elõbb eldöntjük, hogy ne rendezzünk-e a kommunistáknak is egy nürnbergi pert. Végül nem rendeztek és ezért a konkrét esetek elsikkadtak, a bûnösöket nem vonták felelõsségre. Csak azt tudjuk, hogy sok ártatlan embert öltek meg, de a konkrétumokról keveset hallani, mivel nem volt egy olyan nagyszabású kirakatper utána, mint a nürnbergi per, amiben a bûnösök szemére hányják a tetteiket. Amúgy pedig abban is lehet igazság, hogy a zsidóknak nagyobb befolyásuk van, így nagyobb hírverést tudnak csapni a holokauszt körül, míg a holodomor áldozatai többségében egyszerû ukrán parasztok voltak, akiknek a családja még ma is szegény, mint a templom egere, ezért nagyon nem tudnak pattogni.
Az egyikben zsidók haltak, a másikban nem. Holokausztban is mindig csak a zsidókat számolják, meg csak õket emlegetik, pedig ugye volt ott más is. Érdek...
Na ja, de akkor még hány hasonló dologról nem tudunk?
Mert a történelmet mindig a gyõztesek írják, és õk szeretik elhallgatni a saját szerepüket, és könnyebb egyvalakit megtenni felelõsnek, mint kideríteni, hogy a résztvevõk közül kinek pontosan mi volt a szerepe.
Nem Berija, hanem Sztálin. És mindenki tud róla akik kicsit is érdeklõdik a múlt iránt.
A kérdező hozzászólása: Itt Európában a harmincas éveken.* Itt Európában a harmincas éveken történt.
jegyzõkönyvének * jegyzõkönyvén
Az 1930-as évekbeli holodomor, legalább is a szemtanúk alapján, igenis egy szándékosan elõidézett genocidium volt. Rengeteg dokumentumfilmet láttam ahol a mostanra megvénült fogatlan emberek sírva mesélnek a tapasztalataikról. Senki sem tud róla? Ez egy nagyon is ismert esemény. Az NKVD-s tisztek halomra lõtték le a gabonamezõ körül ólálkodó gyerekeket akik nem akartak éhenhalni...
17:44 Az éhínség ténye közismert. Az, hogy szándékosan idézték elõ, egyáltalán nem elfogadott álláspont, csak ukrán nacionalisták terjesztik, ami azért is vicces, mert nemcsak Ukrajnát érintette az éhínség.
A kérdező hozzászólása: Most olvasta ma témában három könyvet. Lavrentyij Pavlovics Berija Sztálinnal szemben meghozott döntései 20-22 millió halálos áldozattal jártak. Mind mind orosz elvéltári adatra támaszkodott adat, és kisebb részük becslés. Sajnos összeszámoltan ennek az embernek van több mint 20 000 000 emberi élet kioltása a számláján. Ez számos népet érintett a Szovjet Köztársaságokban, és mind durva kegyetlenségbõl vagy könyörtelenségbõl fakadó "szükségtelen" halál volt. Itt a halálos közmunka, kiéheztetés , és fegyveres népirtás is mind-mind önmagában egyenként sok millió halálos áldozatot jelentett. Volt egy ember aki még a rettegett Sztálinnál is véres kezûbb volt. Mellesleg elsõ találkozásukkor Sztálin Churchillnek és a Jaltai küldöttségnek "Õ az én Himmlerem." félmondattal mutatta be, Beriját. - ezt mind két tárgyalófél oldalról számos korabeli forrás alátámasztja.
A kérdező hozzászólása: elvéltári* levéltári
A kérdező hozzászólása: Lavrentyij Pavlovics Berija és Radzinszkij is ukrán nacionalisták voltak itt egyesek szerint mert õk is terjesztették genocídium szándékosságát. forrás: Radzinszkij: Szálin Amúgy még a bõr öveket is begyûjtették és a "házi kedvenceket" (kutyákat és macskákat és más kis állatokat is) hogy ne lehessen belõlük levest fõzni.
Ez utóbbi nem meglepõ, mert a zsidók elgázosítására vonatkozóan nulla kortárs levéltári adat van. A mára már bizonyítottan hamisított végsõ megoldás tárgyalás jegyzõkönyvének kívül.
A kérdező hozzászólása: Ezen kívül sokkal több levéltári forrás is.
A kérdező hozzászólása: Azért érdekes, hogy több szemtanú van rá mint a zsidók elgázosításra.
"És a Holodomor (kiéheztetés) erre volt az általa javasolt megoldás. " Ez fikció. Túl sok ukrán nacionalista emigráns brosúrát olvasol. Az 1930 körüli éhínség nem bárminek a "megoldása" volt, hanem a kollektivizálás következménye. Ez közismert. Az, hogy "az ukránok szándékos éheztetése" zajlott, kb. annyira elfogadott tudományos elmélet, mint a fizikában az örökmozgó.
A kérdező hozzászólása: Több dolgot nem vettél számításba. Egy a Lavrentyij Pavlovics Berija CSEKA vezetõje volt (igaz akkor Grúziában), de a szakterülete volt a fegyveres ellenállások leküzdése. És éppen az ilyen ötletei miatt lett nem sokkal késõbb Sztálin belügyminisztere. És a Holodomor (kiéheztetés) erre volt az általa javasolt megoldás. Ukrajnában a katonai ellenállás a Szovjet Oroszok ellen 1919-tõl a hatvanas évekig zajlott, egy rövid idõszakot kivéve, ez a német katonai jelenlét volt.
A kérdező hozzászólása: Holokauszt/holocaust 56 000 000 találat a google-ban - 5-7 millió közötti áldozatok száma (Európa 1939–1945) Holomodor 14 100 találat a google-ban - 7-10 millió közötti áldozatok száma (Európa 1932–1933)
Én errõl már tudtam. Mondjuk van még pár ilyen dolog, pl. én azt nem értem, hogy Hiroshima és Nagasaki miért nem számít népirtásnak, és miért nem vették elõ Truman elnököt amikor a gonosz német népirtókat elítélték... csak azért, mert az az USA, és nekik szabad?
A kérdező hozzászólása: Sztálin felelõsé tehetõ érte mert rábólintott mint tejhatalmú vezetõ, de az ötlet és a megvalósítása is Berijához kötõdik.
Ez szörnyû :(:(
Az van, hogy Horthy nem több százezer ukránt, hanem ugyan ennyi pesti zsidót mentet meg, majdnem a fia élet árán.

A "több mint" közé mikor kell vessző és mikor nem?

Most figyeltem fel rá, hogy a word aláhúzta, amikor azt írtam, hogy "több, mint" azzal, hogy nem mindig kell a vessz?. Eddig azt hittem, mindig kell. Valaki el tudná magyarázni, hogy mikor kell és mikor nem? Köszi el?re is!

Legjobb válasz: Száz több, mint ötven. Több mint százan voltunk a koncerten. De ne vedd 100%-nak!

Száz több, mint ötven. Több mint százan voltunk a koncerten. De ne vedd 100%-nak!
Csak akkor kell, ha összehasonlítás van (öt alma több, mint egy). Meg persze ha tagmondathatárra kerül. Az összes többi esetben (ez a beszólása több mint bántó volt) nem kell. Bocsi az idétlen példákért :D
Nem pont ugyanez az eset, de én pl. megõrülök akkor is, mikor a "mint" a "-ként" értelemben szerepel, és vesszõt tesznek elé. Pl. Alulírott XY mint az YZ képviselõje. - Ilyenkor nem kell vesszõ. A példádat viszont lehet, én is elrontanám bizonyos esetekben. :$ Viszont szerintem is az elõzõ válaszolónak van igaza! Ha összehasonlítás, akkor kell.
Van egy olyan ökölszabály is, hogy ha ragozható, akkor kell a vesszõ, pl. a fenti elsõ példában mondhatod, hogy "többet, mint ötvenet", de ahol nem kell, azt nem tudod értelmesen ragozni. De igazából az a pontos, amit fent leírtak.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm szépen mindenkinek!

Megbízhatatlan a ONE STEP VATERÁS teszt! Egyik nap pozitív aztán negatív. A többi tesztem (gabriel corax, cleareblue mind pozitív) pedig a one step sokkal érzékenyebb mert az 10-es, a többi mind 20-as 25-ös 50-es. Van hasonló tapasztalatotok?

Legjobb válasz: Szia! A ONE STEP tesztet úgy árulják vaterán és teszveszen, hogy 10-es érzékenységü. Nekem sem mutatta a pozit, miközben a 25-ös és 50-es érzékenységû meg egybõl full pozitív lett. Elvileg a 10-es érzékenyebb én úgy tudom, de lehet, hogy rosszul tudjuk. Ne foglakozz vele, a lényeg, hogy a többi pozitív. 8hkm

Szia! A ONE STEP tesztet úgy árulják vaterán és teszveszen, hogy 10-es érzékenységü. Nekem sem mutatta a pozit, miközben a 25-ös és 50-es érzékenységû meg egybõl full pozitív lett. Elvileg a 10-es érzékenyebb én úgy tudom, de lehet, hogy rosszul tudjuk. Ne foglakozz vele, a lényeg, hogy a többi pozitív. 8hkm
Szerintem se foglalkozz vele hiszen a jobb minõségû tesztjeid pozik lettek! Boldog babavárást! 21 hetes km.
Nekem csak ilyen tesztem van egy csomó, akkor nem is lehet megbízni benne? Az ovu tesztet jónak találtam.
A kérdező hozzászólása: Köszi:) ) Ovut is használtam ilyet, elvileg most az alapján lettem babás, Na meg mondjuk a mikroszkópom mutatta a gyönyörû páfrányokat:) Csak jövõhéten mennék a dokihoz, de azért bennem van a félsz, mi van ha mégsincs baba?Mesis görcseim vannak, és ami fõ hogy a gabriel teszt eddig mindig hófehér maradt, maximum szellemcsíkos lett ésmost ott virít rajta a bordó vonal:) És a qupido is szép duplacsíkos:) Jaj lányok, drukkoljatok nekünk:) Már elég rég óta várjuk Õt:)
Nyugi szivi! :) Ott van az a babó, ne idegeskedj most már és a többi tesztet dobd a francba:) Elég jövõ héten dokihoz menned sõt még annál is késöbb. Addíg ne stresszelj, pihizz sokat pozitív gondolatok. Régóta vártátok most megérkezett nemhiába választotta a baba ezt a késõi érkezést. Minden oké lesz. Jó egészséget! 21 hetes km.

MIt tehet a BKV ellenem ha többször megbüntettek (kb 3x), de nem tudom kifizetni a büntetést? (mind 3 eset már több mint 1 éve történt. )

Nincs még keresetem, tanuló vagyok, és a családomnak sincs pénze rá hogy kifizesse. Többször küldtek felszólítást, meg vmi ügyvédi irodától is levelet, de kb fél éve nem mozdult semmi az ügyben. Az indexen olvastam hogy 1 év eltelte után nincs joguk behajtani (amúgy sem tudnák),de nem tudom hogy ez az info mennyire igaz.

Legjobb válasz: Nos,én vagyok az élõ példa,hogy nem lehet kibújni a BKV tartozás alól.Legalábbis nem mindenkinek van ilyen szerencséje. 3 évvel ezelõtt megbüntettek,és ugyanazt gondoltam mint itt páran,hogy "kit érdekel,nem fognak pár ezer forintért engem piszkálni.Csak küldjék nyugodtan a leveleket,majd megunják".Nem foglalkoztam vele.Késõbb évente jó ha kaptam 1-2 levelet,hogy fizessek mert ennyi pénzzel tartozom.Kidobtam...Majd egy napon jött egy telefon,hogy fáradjak be a BKV irodájába,ahol megnézhetem a jegyzõkönyvet,mert bírósághoz kerül az ügyem...nem foglalkoztam vele..Késõbb jött egy levél a Bíróságtól,hogy elvesztettem a pert,és a teljes összeget ki kell fizetnem(Kicsivel több mint 30.000 forint)Mivel idõközben volt állásom,a bank automatikusan le is vonta... Hiába felebeztem,hogy miért 1 összegbe vonták le,a válasz az volt,hogy nem kértem részletfizetési lehetõséget,és eddig nem reagáltam semmilyen módon a levelükre... Szóval nem biztos,hogy nem foglalkoznak az ügyeddel...

Nos, én vagyok az élõ példa, hogy nem lehet kibújni a BKV tartozás alól.Legalábbis nem mindenkinek van ilyen szerencséje. 3 évvel ezelõtt megbüntettek, és ugyanazt gondoltam mint itt páran, hogy "kit érdekel, nem fognak pár ezer forintért engem piszkálni.Csak küldjék nyugodtan a leveleket, majd megunják".Nem foglalkoztam vele.Késõbb évente jó ha kaptam 1-2 levelet, hogy fizessek mert ennyi pénzzel tartozom.Kidobtam...Majd egy napon jött egy telefon, hogy fáradjak be a BKV irodájába, ahol megnézhetem a jegyzõkönyvet, mert bírósághoz kerül az ügyem...nem foglalkoztam vele..Késõbb jött egy levél a Bíróságtól, hogy elvesztettem a pert, és a teljes összeget ki kell fizetnem(Kicsivel több mint 30.000 forint)Mivel idõközben volt állásom, a bank automatikusan le is vonta... Hiába felebeztem, hogy miért 1 összegbe vonták le, a válasz az volt, hogy nem kértem részletfizetési lehetõséget, és eddig nem reagáltam semmilyen módon a levelükre... Szóval nem biztos, hogy nem foglalkoznak az ügyeddel...
Nekem is van jópár befizetetlen csekkem még kb. 14 éves kromban kaptam õket (mert valaki lenyúlta a pénztárcámat az összes papírommal-köztük a diákot is), most 20 vagyok és senki nem akart behajtani semmit. Ha mégis odajutsz, még mindig írhatsz kérelmet hátrányos helyzetre hivatkozva. Amúgy a dolog max. a behajtási osztályra kerülhet, de most õszintén, néhány tízezerért fognak pereskedni, mikor mások a milliós hiteleiket nem törlesztik? Sztem ne izgulj, majd megunják a levelezgetést.
Nos igaza van aki azt írta, hogy a szolgáltatásért fizetni kell..Ha igénybe veszed a BKV-t fizesd meg az árát.A kenyeret sem adják ingyen nem igaz?A büntetést nem fogod megúszni, ha nem fizeted ki most, elmennek a bíróságig.Írtad, hogy tanuló vagy, de nem írtad, hogy hány éves.Ha nem töltötted be a 18-at akkor a szüleid felelõsek érted.Így tõlük is levonhatják.Írtad, hogy nekik nincs pénzük.Ha van munkájuk(vagyis kapnak fizetést) a bírói határozatban benne lehet az is, hogy automatikusan levonhatja a Bank a tartozást a BKV kérésére..Ne várjátok meg...Inkább írjatok egy kérelmet a BKV-nak, hogy részletben ki fizetnétek..Ha végig csináljátok a bíróságig, sokkal több lesz a tartozás mint ami most van...
1 év az akkor számít elévülési idõnek, ha addig nem küldenek felszólítást. És ez mindig újraindul amikor kapsz 1 felszólítást, onnantól megint 1 évig kellene kihúzni. Ha jogos a büntetés, akkor nem nagyon van kibúvó, elõbb vagy utóbb ki kell fizetni a büntetést, csak ha pereskedni akar a bkv, akkor még a perköltséget is rátok veri. Amúgy nemtudom hogy volt-e már olyan hogy perig jutott egy nemfizetés, lehetni lehetne, mert nagyon sok ember van aki nem fizeti ki a büntetést, de nem hallottam még oylanról h tényleg volt is (bár az h én mit hallok nem igazán mérvadó). Egyébként legközelebb vegyél bérletet, olscóbban kijösszmint egy-egy büntetés!
Az Apehos duma hülyeség. Semmi köze hozzá.Akik elítélnek kíváncsi volnék minden szabályt betartanak az életben????
ugyan, ilyen hülyeség miatt ne idegeskedj ... ez legyen a legnagyobb problémád egész életedben
Ha annyira szegény vagy, járj gyalog, kerékpárral. Noneszensz hogy valakinek nincs pénze egy diákbérletre.. Ha szolgáltatást veszel igénybe azért FIZTENI KELL!! Képzeld el hogy elmegy apád dolgozni és nem fizetik ki. Remélem valami jó nagy büntetést fizethetsz majd és akkor majd joggal panaszkodhatsz hogy nincs pénzetek.
Ahányszor kipostázzák a felszólítást, onnan ketyeg az egy év. Ez annyit jelent, hogy soha nem évül el. Ha már ügyvéd is keres, akkor hamarosan átadják az APEH-nak, aki megadja a munkahelyed címét, és kezdik a jogerõs levonást, mert ezt megítéli a bíróság. Jobban jársz, ha megegyezel az ügyvéddel.
A kérdező hozzászólása: Igazatok van és nem kétlem hogy ki kell fizetni a bérlet árát. Nem írtam le mert úgy éreztem a kérdés szempontjából nem releváns, de megvettem a diákbérletet, csak az egyetemen halasztottam, és emiatt nem kaptam matricát a diákomra, a bérletem minden hónapban megvolt. A rendes bérletre nem lett volna pénzem. Amúgy a kérdést éppen azért raktam fel a "jogi" kategóriában mert nem erkölcsi ítéletet kérdeztem hanem konkrét tényeket. ennyi. annak pedig hogy mért nincs havi 8000 ft-om rendes bérletre van jónéhány oka de nem szándékozom a magánéletemet elétek tárni. köszönöm a válaszokat.
üld le a börtönbe. megvan hogy mennyit "fizet" 1óra csücsülés.
Utolsó! Ott hibáztad el, hogy átvetted az ajánlott levelüket! Ha nem veszed át, akkor nincs mire hivatkozniuk, hogy megírták neked, hogy ez meg az lesz... Ha nem vagy elérhetõ, nem vagy perelhetõ! Nálam már rutinosan tudta a postás diákkoromban, hogy "Ajánlott levél bkv-tól... Ugye nem veszed át?" :) Kérdezõnek is azt tanácsolom, hogy semmi névre szóló ajánlott levelet ne vegyen át! Ami meg nem ajánlott, csak bedobják, arra meg véletlenül se reagálj semmilyen formában (levél, telefon)!
A kérdező hozzászólása: Köszönöm szépen a tanácsokat:)
14.56. Nem fogod elhinni de nem vettem át a hivatalos leveleket, (évente 1 vagy esetleg 2 levél jött)hanem vissza küldettem a postással, hogy a címzett ismeretlen.A hibát ott követtem el, hogy az önkormányzattól jött levelet vettem át.Ugyanis a BKV az önkormányzaton keresztül értesített...(rafináltak voltak)..Én így jártam, és utólag mindig könnyû okosnak lennem....

Lehetséges, h több mint 1 éve szedem a Milligest tablettát és most vagyok tőle rosszul? Több, mint 1 hónapja állandóan hányingerem van. Voltam a háziorvosomnál, kizárt más betegséget és a terhességet is. Menjek nőgyógyászhoz és kérjek új gyógyszert?

Legjobb válasz: nem biztos hogy konkrétan attól vagy rosszul, de én is vagy 3szor cseréltem foggátlót, mert mindig volt valami kellemetlen mellékhatása. ha ki van zárva minden más betegség, akkor igen, a nõgyógyászhoz menj, és mond el neki, és kérj másikat. simán fog írni

nem biztos hogy konkrétan attól vagy rosszul, de én is vagy 3szor cseréltem foggátlót, mert mindig volt valami kellemetlen mellékhatása. ha ki van zárva minden más betegség, akkor igen, a nõgyógyászhoz menj, és mond el neki, és kérj másikat. simán fog írni

Szerintetek a 167cm nagyon magas 11 évesen? Szerintem irtózatosan nagy vagyok. Félek hogy majd mikor felnőtt leszek, alig lesz cipőm. úgyanis most lassan 43-as lesz a talpam és 5 évesen 37-es volt a lábam. Lehetséges hogy több mint 2m leszek?

Legjobb válasz: Nem valószínû, hogy több mint 2 m leszel, mert a növekedés nem egyenletes... Én asszem 171 cm voltam 11 évesen. Most 23 éves vagyok (fiú) és 191 cm. Már kb. 15 éves korom óta nem nõttem. A lábad mérete meg szintén nem egyenletesen nõ, de nem is függ össze a magasságoddal. Úgy emlékszem, mindig nagy lábam volt. Most 44-es.

Nem valószínû, hogy több mint 2 m leszel, mert a növekedés nem egyenletes... Én asszem 171 cm voltam 11 évesen. Most 23 éves vagyok (fiú) és 191 cm. Már kb. 15 éves korom óta nem nõttem. A lábad mérete meg szintén nem egyenletesen nõ, de nem is függ össze a magasságoddal. Úgy emlékszem, mindig nagy lábam volt. Most 44-es.
A növekedés üteme egyéni. Valószínûleg tényleg magas leszel - de most minden gyerek kicsit magasabb, gyártanak hozzá cipõt, ne aggódj :-)
ötödikben volt 3 fiú osztálytársam, aki 175-180 cm magas volt és 43-47-es lábuk!:) egyikük 12, a másik kettõ 11 éves volt. azóta nem sokat nõttek. nyugi:) mondjuk az nagyon durva, hogy öt évesen ilyen nagy lábad volt! minden elismerésem:) )
A kérdező hozzászólása: Köszi a válaszokat. Szerintem valószinû hogy biztos leszek egy minimum 190.. de remélem nem leszek sok. Még egyszer köszi a válaszokat :)
nagyobb vagy mint én

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!