Találatok a következő kifejezésre: Tényleg annyira annyira fáj (16 db)

Ha tényleg annyira pokolian fáj a szülés akkor miért nem kérnek epidurális fájdalomcsillapítást?

Minden nő mondja hogy eszméletlenül fáj a szülés..Minek szenvedni?Nem a 19.században élünk, mostmár van lehetőség a fájdalommentes szülésre.Engem is így szült az anyukám, és semmi bajom nincsen..nem attól lesznek jobb anyák hogy szenvednek..

Legjobb válasz: Kezdjük azzal, hogy bizonyos fokig ki kell tágulni, hogy az epidurált beadhassák, az nem úgy van, hogy az elsõ fájásnál már szúrják is be. Én kértem volna, de olyan pikk pakk kitágultam, hogy már nem volt értelme beadni. De bizony tényleg pokolian fáj, ezt azért ne vonjuk kétségbe.

Kezdjük azzal, hogy bizonyos fokig ki kell tágulni, hogy az epidurált beadhassák, az nem úgy van, hogy az elsõ fájásnál már szúrják is be. Én kértem volna, de olyan pikk pakk kitágultam, hogy már nem volt értelme beadni. De bizony tényleg pokolian fáj, ezt azért ne vonjuk kétségbe.
Barátnõm a fogorvosnál sem kér fájdalomcsillapítót, mert jobban fél a tûtõl, mint a fájdalomtól. Egy lány, akivel egy szobában voltam, azt mesélte, azért nem kért mégsem epidurált, mert azt hitte még jobban fog fájni és majd akkor kéri, de addigra meg megszületett a gyerek. Én úgy voltam vele, hogy tuti már a portástól fogom kérni :) (de császár lett). Nem vagyunk egyformák.
Több oka lehet: - fél a mellékhatásoktól - valamiért nem kaphat (nincs olyan orvos aki beadja, már nem lenne értelme stb) - el akarja mondani magáról hogy õ jól szült, hogy õ igazi anya - azt hiszi nincs rá szüksége, amikor meg mégis kérne már késõ - nekem egy ismerõsöm kapott az elsõnél de nem hatott, ezért a második és harmadik szülésénél nem kért Meg még egy tucat oka lehet.
bár még nem szültem, van még egy-két hónapom, de már most nem a szüléstõl rettegek, hanem attól, hogy császár lesz, vagy akármi, és tût szúrnak belém. Õrültes tûfóbiám van, tényleg szégyen, de sírni tudnék, ha közelítenek felém. Mondom ezt úgy, hogy nem kevés injekciót kaptam életemben - sõt, és véradásra is jártam, hogy sokkolódjak. De nem ment :) )) Nem, nem ettõl lesz valaki jobb, vagy rosszabb anya szerintem sem.
Nekem eszembe sem jutott az igazat megvallva.Kibírhatónak éreztem, amire pedig elfogyott minden erõm, és már könyörögtem valamiért, toltak a mûtõbe, mert császározni kellett...Ha kipihenem magam szülés elõtt és haladt volna a maga útján, akkor valószínûleg nem jutok el ebbe a fázisba(bár ugye nem tudom, h milyen a kitolás, hisz az kimaradt az életembõl eddig..)
Mert nem vagyunk egyformák. Van aki kér, van aki nem, van aki nem kaphat valamiért. Én pl kétszer akartam kérni, mindkétszer úgy alakult, hogy már nem kaphattam ezért vagy azért. Attól még baromira fáj, hogy nem teszem hozzá, hogy nem kaphattam edát, ettõl nem vagyok jobb anya, ez igaz, de nem írja ki senki a hátára.
Egyetértek a kérdezõvel, az anyaságnak semmi köze a fájdalomhoz. A szülés nem egy emberfeletti magasságos dolog. Az egy gyermek világra hozatala ami fáj. Attól senki nem lesz teljesebb és jobb anya hogy természetesen szül. Szerintem a nõk túl sokat látnak bele a szülésbe. Például én videóra sem venném soha, nemhogy vissza nézzem. Ettõl nem hiszem hogy rossz anya leszek. És hány anya szült már természetesen, aki utána eldobta a gyerekét? Vagy megölte? ETTÕL FÜGGETLENÜL mindenkinek szíve joga eldönteni hogyan szül, de nem szeretem amikor a természetesen szülõk felsõbbrendûnek érzik magukat.
Én nem szeretem a mesterséges dolgokat. Fájni fog. Had fájjon. Én így gondolom. Meg akarom élni a fájdalmat, mert még teljesebbnek fogom érezni az élményt, és nem utolsó sorban rendesen fogom érezni mi történik velünk. Aki nem bírja, kérje, de nekem nem kell semmi. Sem ez, sem más. Csak ha életveszély van, akkor egy orvos és mûtõ. Mást nem kérek.
Azért mert az epidurális érzéstelenítés a gerincbe történik és elég egy hajszálnyival arrébb nyomni a tüt és már is meg van a baj. Akár lebénulás is lehet belöle. A másik pedig, hogy ha a természet úgy akarta volna akkor fájdalom mentesre csinálta volna a szülést, de nem arra csinálta, valószínü mindennek meg van az oka miért. Amúgy a szülészetek sem rajonganak érte, habár lehet kérni, de nem nyomják beléd egyböl.
Köszönöm a lepontozásokat! Bocsássatok meg, hogy nem kértem fájdalomcsillapítàst. Biztos hasznosabb lenne a valaszom, ha kértem volna EDA- t. Így, hogy nem kértem semmit, szarabb lett számotokra a világ?
Nálunk nem lehetett semmit kérni, se gázt, se epidurálist. Úgy látszik a mi városunk kórháza leragadt a 19. századnál. Azt mondták még a közeli megyeszékhelyen is csak gáz van, de amúgy sem szívesen adnák, mert amit az anya kap azt kapja a baba is, ezért nem kérhettem, kaphattam.
A kérdező hozzászólása: En nem pontoztam le ugyan senkit
Sokan azért nem kérnek, mert téves információkkal van tele a fejük az EDÁ-val kapcsolatban. A spinálist szúrják necces helyre, az EDA-t az epidurális térbe, ahol elég nehéz eltrafálni bármit is: http://babafalva.hu/kismama-lexikon/epiduralis-erzestelenite.. Sõt, fel is lehet utána kelni, nem jár fejfájással, van sétáló EDA is...
Nem akartam fájdalom csillapítást, nagyon fájt de a szülés után a második napon már egyáltalán nem tudtam felidézni a fájdalom mértékét, csak el tudom mondani, hogy nagyon fájt. Az emlékezetem, a tudatom mindent kitörölt. Engem nem érdekel, hogy más kér érzéstelenítést, én nem akartam és ez az én döntésem. Nem kell senkit elítélni semmi miatt...
Én a terhességem során akartam kérni, aztán kiderült, hogy nálunk nincs rá lehetõség. Ettõl függetlenül a másodikat is ugyanitt szûltem. Nem egy fáklyás menet a szülés, de valóban úgy van, hogy akkor piszkosúl fáj, de utána a fájás mértékét már nem tudod felidézni. Legalábbis nálam. Ha esetleg lesz egy harmadik, ott is maradok a már általam tapasztalt teljesen természetes szüléshez.
Nekem nem volt rá szukségem. Én nem mondom azt, hogy eszméletlenul fáj a szulés.Én viszonylag gyorsan tágultam.3 ora alatt megszuletett a kislányom.Ha tovább tartott volna sem hiszem, hogy kértem volna, mert nem fájt annyira, hogy megszúrassam magam.Kivéve, ha nagyon fáradt vagyok és annyira lassan tágulok, hogy 2 napba is beletelik, de szerencsére nem így volt. Szerencsés alkat vagyok az orvosom szerint.:)
:) én elõre jeleztem az orvosomnak és a szülésznõmnek, hogy fogok kérni. aztán meg... 3 perceseknél (mikor sms-eztem, telóztam, trécseltem a szülõszobán) rákérdeztem, ennyire fog-e fájni, mondták kicsit rosszabb, de gyorsan túl leszek rajta, vidáman mondtam, hogy akkor nem köll az EDA... és nem is volt vészes a szülés. hozzá teszem, mondták, h elsõ gyereknél ritka az ilyen gyors, könnyû szülés. szerintem a helyzet hozza, ha szenvedtem volna, akkor kértem volna, a gyereknek nem árt, a szövõdmény max. 3 napos fejfájás, de ez se a jellemzõ...
Az elsõnél fel sem merült bennem, hogy kérjek, gondoltam, nagyon jól bírom a fájdalmat. Ebben tévedtem. Iszonyatosan fájt, de mivel elég makacs vagyok tartottam magam az eredeti álláspontomhoz és inkább császárért könyörögtem (nem az lett). A másodiknál már tudatosan készültem, hogy kérek majd, de végül mire arra a pontra jutottam, hogy kérjek onnantól kezdve a 3. fájás már toló fájás volt, így esélyem se volt kérni
A gáz sem használ mindenkinek, van aki azt mondja, hogy elkábult tõle, rosszul lett, mintha elájult volna. Én injekciót kaptam (Bp, István), hogy mi a fenét raktak bele nem tudom, de olyan szinten kába lettem tõle 2 fáját között, a fájást meg ugyan úgy éreztem, hogy a köv.babánál biztos nem kérnék. Aki írta, hogy kifáradt a végére és császár lett: off: a Bezzeganyán van egy post, egy Svédországban szült nõ férje írta, hogy milyen volt az ottani szülés. Ott az anyákat a szülés elõtt nyugtatózzák (nem tudom mi a helyes orvosi szó!!), hogy tudjon még aludni és pihenni. A hozzászólók olyan szinten támadták ezt az eljárást, pedig kb egy sem orvos, szülésznõ, plusz nem hiszem, hogy Mo bármilyen területen is taníthatná Svédo.ot, fõleg nem a szülészet terén.
Ja és 24 órát vajúdtam, ebbõl csak 2 és fél órán át szívtam a gázt, a többi natúrba ment!! És nem érzem ettõl sem rosszabb-sem jobb anyának!
Addigra, mire a tényleg pokoli fájások jönnek, már kikapcsolják az eda-t.
Már megint egy még nem szült nõ magyaráz a szülés nehézségérõl? Marha jó! Kezdjük ott, hogy nem minden kórházban adnak EDÁT. Aztán meg hogy még nem adnak, mert korai, aztán meg már nem adnak, mert késõ. Akkor ott van a sok eset, ahol adnak, de nem hat. Kicsit tájékozódj mielõtt baromságokat kérdezel.
Mi kórházunkban nincs rá lehetõség.
Én kértem Eda-t, nem kaptam. Nem volt olyan orvos, aki be tudta volna adni. Marha ideges lettem ettõl, kb. 30 percig szidtam a rendszert, káromkodtam mint egy kocsis, fájdalomra nem is emlékszem, csak arra, hogy marha pipa vagyok. Akkor már 14 órája vajúdtam, rendszeres fájásokkal. A dokim nevetett rajtam, majd szólt, hogy szerinte a következõ fájás már toló lesz. Így is volt.
Én kétszer szültem, és eszembe sem jutott kérni, azért mert az egy plussz kockázatintényezõ. A fájdalomnak megvan a maga pozitív hatása a szülés folyamán. Attól nem vagyok jobb anya, hogy szenvedtem, de amikor gyereket vállaltam, akkor tudtam, hogy áldozatokat kell érte hoznom, és a szülési fájdalmat is belekalkuláltam. Mellesleg kicsit ellenséges a hangnemed, mintha zavarna, hogy valaki el meri viselni a szülési fájdalmakat.
A kérdező hozzászólása: Nem szántam ellenségesnek, bocsánat:)
Azért ne szóljuk már így a kérdezõt. Majd fog szülni egyszer, persze, hogy érdekli a dolog. Egyébként sok országban nagyobb rutinnal alkalmazzák, csak épp Mo-n 1) spórolni akarnak az EDA-val (persze az oxitocinnal nem...) 2)nincs elég orvos, aki beadja, 3)a szülészeknek nincs kedvük hívogatni az anesztest, meg várni fél órával többet a babára (állítólag valamennyire lassítja a szülést az EDA). Ezek miatt az a magyar szülészorvosi gyakorlat, hogy mindenkit leakarnak beszélni, ijesztgetnek (tudom én is, hogy komoly beavatkozás, de azzal, hogy totál beijesztik a szülõ nõt, nem korrektek), és a szüléskor az van, hogy "várni kell míg x ujjnyira...", kimegy az orvos, majd amikor egyszer visszajön, akkor "már x ujjnyira nyitott, már nem lehet". Én is így jártam...Külföldön szülöm a következõt babát, itt teljesen elérhetõ az EDA, elvileg nagyon szeretném, de gyakorlatilag én is tartok tõle.
Én gázt szívtam..kellett EDA a francnak!!Nekem a gáz is nagyon bejött..jó, éreztem azért a fájásokat, de szerintem teljes fájdalomcsillapítás nem létezik szülésnél, mert azért szerintem az EDA mellett is lehet érezni a fájásokat..akkor meg mi a francnak szúrkáltattam volna össze a gerincemet, ha a gáz is van olyan jó?!Egyébként én sosem kérném, mert nagyon félek tõle, jobban mint a szüléstõl..az én gerincemnél ne babráljon senki sem, mert elég egy rossz mozdulat, és ki tudja mi lenne a következménye(pl:bénulás). Úgyhogy nekem bejött a gáz..a kitolásnál már nem szívhattam a gázt, megtiltották, na és..fájt, mert szerintem a kitolás a legfájdalmasabb, de túléltem, még itt vagyok..mindent ki lehet bírni, ha az embernek van önkontrollja és nem kényeskedik!!Kb 5 nyomás alatt megszületett a 3300g-os és 55 centis kisfiam.
Mert nem volt pokoli...illetve az volt, de azt éreztem, amit már leírt valaki, hogy fel sem tudtam idézni, csak mondtam, hogy fájt. Hmmm...máskülönben nem vállaltam volna másodikat:) )) gázt kaptam mindkétszer, de szerencsés alakt vagyok, magas fájdalomküszöbbel. A lepontozások számomra felfoghatatlanok-miért baj, ha valaki másképp éli meg/át? Ugyan...

37 hetes kismama! Elsõ gyerek, eddig még természetes szülésnek látszik! Kinek milyen tapasztalata van? Tényleg annyira fáj? Vagy kibírható? és utána meddig vannak még fájdalmak?

Legjobb válasz: Tényleg borzasztóan fáj, de természetesen ki lehet bírni. Nekem utána pár hétig fájt még a gátsebem és némi aranyerem is lett, de ez teljesen kibírható fájdalom.

Tényleg borzasztóan fáj, de természetesen ki lehet bírni. Nekem utána pár hétig fájt még a gátsebem és némi aranyerem is lett, de ez teljesen kibírható fájdalom.
Fel lehet rá készülni. Én is ajánlom a megfelelõ légzést, olvasd el a "szülés, ahol én irányítok" címû könyvet, még szerintem meg tudod tanulni szülésig. És nagyon fontos, hogy ne félj, mindennel legyél tisztában, hogy mit hogyan szeretnél és mit nem, mert a félelemtõl görcsös leszel és még sokkal nagyobb kín lesz az egész! Ahogy megszületett a csepped, el fogod felejteni a fájdalmat, a gátsebem (szintén 15 öltés) nekem nem fájt, csak szúrt inkább, de egy vízzel töltött, fagyasztott gumikesztyû hamar lelohasztotta :)
azért azt ne felejtsük él hogy az idõ megszépiti az emlékeket. Szerintem mindenkinél vannak szülés alatt olyan pillanatok, mikor "túlélésre játszik". :-) 3 óra sem volt a szülésem mindennel együtt de eskü voltak pillanatok mikor azt gondoltam, hogy inkább vágják le a karomat. Pedig nekem meg könnyû volt, mert se Oxy se repedés.
egyet nagyon tudok ajanlani, legzestechnika!!! Probalj interneten talalni valamit, mert a helyes legzes felbecsulhetetlen. En fajas alatt probaltam, hogy mi van ha mashogy lelegzem, na legalabb ketszer annyira fajt, mint amikor visszatertem a begyakorolt legzeshez. En jartam kismamatornara, tudtam, mit kell tennem. Fájni fáj, azt nem lehet mondani, hogy nem, de amint megszuletik minden fajdalom elmulik. A gatmetszesbol semmit nem ereztem, a varrasnal szerencsem volt, bar 15 oltest kaptam, de a doki adott erzestelenitot. Szules utan problema nelkul tudtam setalni. Es a korhazban toltott 4 nap alatt 4 orat aludtam. Ez jelzi szerintem igazan, hogy mennyi erot tud adni a kicsi.
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); nálam indított szülés volt és azthittem hogy : "én vagyok a kemény csaj " aztán jött a koppanás, már amikor a megzatvizet nézték meg már az sem esett "jól" .. a burokrepesztésnél már sejetttem hogy nem lesz egyszerû menet.. aztán oxitocin infúzió.. 10 perces fájások majd 5 és 2 percesek.. ami ugye folyton fáj.. én azthittem belehalok.. a párom végig fogta a kezem és melletem ált, ami hatalmas segítség volt!! nem tudom mi lett volna nélküle, VISZONT amikor jöttek a tolófájások (4óra után) az már nem fáj azt tudom mondani, csak éreztem hogy nyomni kell és tényleg nagyon koncentráltam hogy minden rendbe legyen ( ígyis csak a 7.re jött ki ) és az az érzés amikor kibújik na az a felbecsülhetetlen!! ezt nem lehet szavakkal leírni nem csajok ?? kicsit biztassuk már mert halálra rémmül szegény :) szóval igen fáj ez tény ( bár hozzá teszem volt ott anyuka aki meg se nyikknt ( 8-10. gyereket várta , enyhán barna bõr ) :) fáj de amikor kibújik te leszel a világ legboldogabb embere!! a méhlepányt megszülni na az még "poén" :) fura érzés nagyon :D viszont a varáás.. kinek mi.. én majdnem ott maradtam az asztalon ( nem vették észre hogy repedtem is majd érzéstelenítõ néllkül 3, 5 órát vartak 4 orvos állt fölöttem.. és azt mondták h : " nem fájhat " mindenki gondoljjon bele.. hogy vajon fájt e..2 órával szülés után tünt föl nekik h a gátsebet összevarták.. de ömlik a vér) NYUGALOM , ugy tudnám le írni hogy a : világ legborzasztóbb legjobb érzése :)
A kérdező hozzászólása: hát remélem minden rendben lesz és kibirjuk! köszi a kommenteket!
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); akkor én is jövök ellenpéldával, ne rémisszünk annyira el! :) én este 10-kor mentem be, és egész éjjel csak enyhe görcseim voltak... még aludtam is közben a vajúdóban :D reggel 7-kor aztán mondta a doki, hogy már nem várunk tovább, megrepeszti a burkot... abból semmit nem éreztem... utána már erõsebb fájásaim voltak de még mindig nem elég erõsek... kaptam egy kis gyorsítót vénásan :) na igen... az a fél óra ónnét keménynek mondható... én úgy lihegtem 1-1 fájás alatt mint a filmekben :D kapaszkodtam az ágy felett a keretbe.. de azért az a fél óra teljesen kibírható volt... vágást nem éreztem, mintha egy cérnát húzott volna el, nem pedig szikével vágott volna.. :) kitolás nekem csak olyan volt, mintha nagyon durva szorulásom lett volna és nehéz nyomni... de az inkább kellemetlen volt , mint fájdalmas... varrást lehet érezni, de hát az se borzalmas... inkább ott már azt érzi az ember, hogy hagyjanak más békén.. :) mondjuk mikor mondták, hogy feküdjek át a másik ágyra a szülõágyról nem gondoltam volna hogy ennyire kimerültem.. fel akartam pattanni, hogy simán átülök, erre semmi erõm nem volt :D kértem, hogy segítsenek... :) én másnap már simán szültem volna a következõt... semmi rossz élményem nem volt :) sógornõm adott egy jó tanácsot elõtte, hogy számoljam milyen hosszú 1-1 fájás... mondjuk elszámolsz 10-ig.. mikor jön a következõ fájás elkezdesz megint számolni és 5-nél már tudod, hogy mindjárt vége. mindjárt itt a 10... ez megnyugtató volt nekem...:)
1. vagyok. Én is 6 óra alatt szültem, de ebbõl a kitolás 3 óra volt. Itt sajnos a légzéstechnikával nem sokra megy már az ember. Viszont én is azt mondom, hogy lehetett volna ennél sokkal rosszabb is és végeredményben mindent megért a fiam. Õ a lényeg, nem a fájdalom.
Nos akkor alljon itt egy ellenpelda is. En sokkal de sokkal rosszabra szamitottam. Elso baba es mindennel egyutt 6 ora alatt meg is volt. Nem mondom hogy semmi fajdalmat nem ereztem, mert ez hazugsag lenne, de a terhesseg alatt elsajatitottam egy legzestechnikat, aminek a segitsegevel el tudtam lazulni es pikk-pakk ki is tagultam. Azt hiszem a legzes az alapja a konnyu szulesnek. Bar nem akarok altalanositani, mert lehetett volna maskepp is...
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); csak arról tudok nyilatkozni hogy nálam hogy volt. Az eleje nem fájt, alig éreztem valamit. Spontán indult szülés volt, burokrepesztésig semmi kellemetlen nem történt. Aztán utána egy darabig azt éreztem hogy már zavarnak a fajasok, kellemetlenek, fájnak. Osszehúzott a görcs, nehéz volt beszélni vagy figyelni valamire. A kitolas elõtti szakaszban már szentségeltem néha. Azt hittem elájulok de legalábbis belepusztulok. Pedig lehetett volna még fokozni... A kitolás eleje nekem nagyon fájt, feszített. De legalább gyors volt. Meg közben tudtam hogy minél többet beleadok, annál elõbb vége. A vágást nem éreztem. A varrásbol 1-2 szúrást a lidocain ellenére is. Nem volt utána sem betapintás sem méhtisztítás, de még utófájás sem. Oxyt a lepény leváltása elõtt kaptam, a tágulási szak vége felé pedig méhszájlazitót, ami után brutál fájások lettek de legalább lehetett nyomni. 2 dolog maradt meg bennem kellemetlenségként: a végén a katéter, mikor már azt hittem hogy nincs több macera, a másik a kanül a koromban amit elég nehéz volt betenni. Ráadásul felesleges is. Szóval összességében mazlink volt. Ha nem lett volt a vágás, másnapra a fáradtságon kívül nem lett volna semmi gondom. Így meg óvatosan kellett ülni.
Én azt hittem városi legenda, hogy mennyire rohadtul fáj, meg én amúgy is jól bírom a fájdalmat, gondoltam meg sem fog kottyanni nekem. A frászt nem! Semmi más fájdalomhoz nem hasonlít. Kegyetlen. De ki lehet bírni, gondolom... mivel nekem huszonórák után sem haladt elõre a szülés, megmûtöttek, de a fájdalmat megérezhettem, és õszintén mondom, nem gondoltam volna, hogy ilyen kemény. Ha jól halad a szülés, akkor pár óra alatt túl vagy rajta, és mivel fokozatosan erõsödik, lesz idõd mindig alkalmazkodni. Kívánom, hogy gyors és problémamentes szülésed legyen!
Nekem abszolut pozitiv élményem van a szülésröl. Spontán indult, megrepedt a magzatburok. 4 óra volt az egész. Valóban vannak pillanatok amik nehezek, természetesen fáj.Szerintem a legnagyobb titka az egésznek az, hogy fogadd el, hogy fájni fog, és engedd hadd történjen aminek történnie kell. A szülésznöm mesélte, amikormég csak megbeszélésen voltunk nála, hogy a legtöbbször aza baj, hogy avfájdalom hatására a kismama minden izmát összehúzza, megfesziti, beleértve a méhnyak izmait is.Ami persze ezáltal nehezebben tágul. Probálj minél inkább ellazulni. Mint az elöttem szólokbóltöbben is a légzéstechnikákat én is nagyon, de nagyon ajánlom.Èn azzal csináltam végig az egészet. Illetve még egy valamit tudok ajánlani, ha akorházban aholszülsz van rá lehetöség, az pedig a meleg zuhany. NEkem az többet ért mindennél. Számomra a legnehezebb része az volt, amikor márnyomnál, mert érzed az ingert, de még nem lehet.Na akkor én úgy éreztem, hogy ott a szülöágyon fogok szétfeszülni.De mindig arra gondoltam, hogy mindjárt vége.Anyukám mondta, hogy ha már úgy érzem, hogy nem birom, akkormár nem sok van.ès iagaz is volt. A vágást észre sem vettem volna, ha a doki nem mondja, hogy na most. A varrást éreztem, de nem fájt. Nekem utána sevolt nagyon kellemetlen a gátseb.Persze éreztem, de nemvolt vészes. Összeségében persze, hogykibirható. Könnyü szülést, és sok kitartást kivánok.

Kinek mennyire fajt a szules vagy mar nem is emlekeztek ra gondolom ha tenyleg annyira fajna nem szulne senki tobbszor 38 hksm?

Legjobb válasz: Nem fájt annyira-komolyan. Én nagyon nyafka vagyok, de sok minden sokkal jobban fájt már életemben. Egyébként sem szabad arra kondicionálni magad, hogy nagyon fog fájni, nyugodj meg.

Nem fájt annyira-komolyan. Én nagyon nyafka vagyok, de sok minden sokkal jobban fájt már életemben. Egyébként sem szabad arra kondicionálni magad, hogy nagyon fog fájni, nyugodj meg.
Én szülés közben csak arra gondoltam:soha többet, soha többet, és megeskettem a férjemet, hogy amint vége, megyünk és elkötteti magát :D És valóban kiestek részletek, amire a mai napig sem emlékszem, annyira fájt.De még így is azt mondom megérte.
Most komolyan 38 hetes kismamát miért kell így felzaklatni. Megértem, hogy van akinek nagyon fáj, de nagyon ijesztõ dolgokat írtok, egyértelmû, hogy azért kérdezi, mert fél. Az is tudott szerintem, hogyha nagyobb fájdalomra készülsz, akkor rosszabbul fogod viselni. Kérdezõ, szerintem nem reprezentatív a merítés. 5.
Tõlem mindig kérdezték, -na, félsz a szüléstõl?-mondtam , nem hiszen nem tudom hogy milyen lesz. Inditották, nehéz volt, de például néha az sem jutott el a tudatomig hogy ott van a párom is, annyira "rákényszerített "a testem hogy a szülésre koncentráljak.És ez benne a "szép", hogy meg tudod csinálni, és lesz egy gyönyörû babád:-))
Az 5-ös válaszolót egyáltalán nem értem. Lehet hazudozni, de mi értelme? A nagy átlagnak igenis rettenetesen fáj. Én is a nagy átlag része voltam. Inkább izgultam, mint féltem, amikor a szülésre gondoltam. Gyors lett, komplikáció mentes, de akkor ott puszta kézzel leszedtem volna a csempét a falról annyira fájt. A végén kiestek dolgok, a páromat kérdezgettem errõl-arról. Kedves kérdezõ! Az agy annyira jól van összerakva, hogy a szülés után pár hónappal/évvel már nem fogsz "úgy emlékezni" a fájdalomra. Még csak fél éves a kislányunk, de már csak annyit tudok, hogy nagyon nagyon fájt. Magát a fájdalmat és az érzést nem tudom felidézni. Ha feltudnám, lehet többet nem mennék. Ennek ellenére nem rég teszteltem pozitívat és érkezik hozzánk a tesó. Nagyon várom az egészet, de legfõképp a szülést!!! Nekem tényleg életem egyik legfelejthetetlenebb és leggyönyörûbb napja volt! Szeretném újra végigcsinálni, a fájdalommal a könnyekkel a z eufóriával együtt (amit a végén éreztem, mikor kibújt az Angyalkánk!) Fel a fejjel, menni fog!
Az elsõ szülésnél amikor varrt a doki azt mondtam neki: ha csak ennyi akkor 5 gyereket szülök. Fél óra volt, indították. Aztán 9 évvel késõbb, idén júniusban magàtòl indult, de azt mondtam soha többet. Elsõnél semmit nem éreztem. Másodiknál nagyon fájt és 9 óra tömény fájdalom, mert a fájások ellenére nem tágultam. Majdnem császár lett. Most Màr ismét bevállalnám mert vágyok egy harmadik Babára
Nekem is kiestek dolgok. De utánna meg annyira jó, tele vagy adrenalinnal, szerintem egy maratont letudtam volna futn i szülés után annyira boldog és büszke voltam :) szóval az agy, és az ösztön csodákra képes!
Nagyon fájt(bár nekem nem tartott sokáig), az sem izgatott, hogy kik vannak ott, csak a testemre tudtam koncentrálni!A legtöbbször általam kimondott dolog az volt, hogy nem bírom tovvább!... De mikor kicsúszott a kis teste...ésminden fájdalom elmúlt, szerintem én voltam a legboldogabb a világon!És mikor megöleltem, azt súgtam a férjemnek, hogy ezt még át akarom élni!10 perccel a szülés után...Most is pityergek... Apocakomban a tesó, és azt az egyet sajnálom, hogy az utolsó gyerekünk! Szóval pokolian fáj, de amit utána éreztem, azsemmihez nme hasonlítható...Öröm, erõ, büszkeség (terméészetesen a kislányomra is, hisz együtt csináltuk)Tele voltam energiával...Életem ediggi legszebb napja ez volt!
hát nekem annyira hogy 5 évig nem volt merszem a kistesóhoz. Aztán a kistesó még fájdalmasabb lett igaz jóval rövidebb. De nem ijesztgetni akarlak, nem egyforma a fájdalomküszöbünk, és a szülések is sokfajták
Féltem tõle nagyon, akkor azért mert nem tudtam elképzelni mennyire fog fájni, meg ugye milyen maga a fájdalom...Most hogy túl vagyok rajta, már azért fogok félni mert tudom milyen lesz, és mennyire borzasztó a fajdálom:( Lehet nem is lesz kis tesó...:( De mindenképp megérte ez a kis csaj aki most itt van mellettem:)
Nekem az elsõ 16 óra vajúdás után lett meg, nagyon fájt; a 2-at 3 óra alatt kibújt, máshogy fájt, de fájt. Én se szépítem, igen is ezek "anyacsináló" fájások. Utána viszont, mikor felmutatták a babát meg felsírt, meg elõször megkaptam, husss.... el is múlt minden, csak a szépre emlékezem....:)
én szerencsésen gyorsan tágultam, igaz a baba feje nem illeszkedett be rendesen a szülõcsatornába, és szó szerint kinyomták a hasamból a babát ( a fél szülészet + a hajnalban felkeltett fõorvos ott állt készenlétben az ágyam mellett, hátha császár vagy vákum lesz), de az egész olyan eufórikus volt, mert tudtam, minden egyes fájással közelebb leszek a fiam születéséhez mivel elsõ gyerek, minden az újdonság erejével hatott, és mindenre rá lehetett csodálkozni, a burokrepesztése, tolófájásokra, és a szülés utáni õrületes remegésre minden olyan volt, amilyennek mások körülírták amikor kitoltak a szülõszobáról már akkor is azt mondtam, ezt megcsinálom még kétszer most két és fél hónappal a szülés után csak arra emlékszem hogy fájt (nem kaptam epidurális érzéstelenítést), de magát a fájdalmat nem tudom felidézni nekem sokat segített, hogy figyeltem a szülés közben a légzésemre, és hogy fájások között próbáltam relaxálni -ez annyiból állt, hogy azt mondogattam: ellazulok, ellazulok :) a kérdezõnek szép szülést kívánok
Nagyon fajt, epidurallal is:( Amugy is nagyon alacsony a fajdalomkuszobom. De megerte. Par honappal utana mar vagytam a kistesora:) Szoval, amint abbahagyom a szoptatast, szerintem ujra belevagunk, szeretnek ujra teherbeesni. Tudom, hogy faj, felek is tole, de ez semmi ahhoz kepest, hogy uj elet szuletik.
ha már kérdezni nem fogunk hazudni.. és különben is aki elõször szül azért fél mert még nem tudja milyen, aki meg többedszer az meg azért mert már tudja. Én az elsõnél még vihogva mentem be a kórházba, anyám meg bõgött mint a szamár, hogy mi lesz velem. hiába halottam ezer rémtörténetet el sem bírtam képzelni, milyen lesz. Anyutól kérdeztem mindig, csak annyit mondott majd megtudod.Már értem miért mondta:) A második után meg úgy búcsúztam a szülésznõtõl, hogy remélem mi már nem találkozunk többet. És igaz akármi van menet közben nincs mit tenni csinálni kell, de amint a hasamra tették a picúrt azonnal elmúlt minden fájdalmam. És igen az a gyermek egy életre boldoggá tesz.
Szülés elõtt azt mondtam én is szeretnék 4-5 gyereket, mi 5en vagyunk tesók, tök jó a nagy család:) Közvetlen szülés után az jutott eszembe, hogy 'te jó ég, anyukám hogy a francba volt képes erre ÖTSZÖR??' A következõ hónapokban a miatt sírtam, hogy hogy lehetek ilyen, hogy nem tudok még egy babára gondolni, csak az járt az agyamban, hogy engem többet ne is piszkáljanak ott lent...Szóval azért nem mindenkit tolnak úgy ki a szülõszobáról, hogy máris visszavágyik. Most 14 hónapos a fiam, és már nagyon szeretnék megint terhes lenni:) )Tudom, hogy piszkosul fáj, de azt is, hogy elmúlik, és annyira nem maradandó a dolog, hogy e miatt ne mernék bevállalni még egy vagy akár több gyereket:) Ha azon múlna, hogy akarjuk-e, akkor már lehet pocakos lennék, csak a fránya anyagiak közbe szóltak, még várunk picit:(
De aranyos vagy :) ne áltasd magad, iszonyatosan fájni fog, de amikor megszületik a picike, már nem fog érdekelni mi volt elõtte.Én azt mondom a kínok kínja, de 11 óra volt csupán, a gyerekem pedig simán megérte azt a szenvedést. Sok sikert :)
De fáj, viszont mivel ez nem egy általános fájdalom és nem is gyakori (mint pl. hogy elvágod az ujjad), ezért a nehezebbik részét elfelejti az ember az idõ múlásával. Ha szülök még egyszer az nem azért lesz, mert az elsõ szülésem jó volt (rossz volt, utáltam, szenvedtem, nem tetszett), hanem azért fogok szülni, mert szeretnék még egy babát, és ennek bizony az az ára, hogy szüljek... Biztos van, akinek nem fáj annyira, és jó élmény marad a szülés. De van, akinek nagyon fáj, mégis túl lép rajta a gyerkõc érdekében. A szülés maga rossz, de az csak egy átmeneti állapot. A gyerek akiért mindezt átéled, viszont ott lesz veled sokáig. S ezért megéri.
Én nem féltem kedves 5. válaszoló, és aztán meg tök szarul sült el a szülés. Szóval nincs egyenes arányban, hogy ha félsz rossz lesz, ha nem félsz akkor meg jó. Senki nem írt horrortörténetet, ez nem is arról szól, viszont azt meg ne várja senki, hogy azt mondjuk a szülés egy nagy rózsaszín köd. DE azt viszont leírtuk, hogy az ember gyorsan felejt, és a gyerek még bent nem maradt. Valahogy ki kell jönnie, ezt át kell élni, és menni fog, mint sok más anyukának. Kérdezõ, túl leszel rajta, menni fog bármilyen is lesz. A babáért megéri, de tényleg.
Azt hittem meghalok (: De egy idõ után tényleg ilyen módosult tudatállapotban voltam, szóval nem úgy fogtam fel a dolgokat. És amikor ott van az ember, benne van, nincs mit tenni, csinálni kell, utána meg azt gondolod, a gyerekedért megérte. Neked is menni fog! És reméljük lesz támaszod a szülõszobán, az kincset ér! (:
Ezt én sem értem...egyértelmû, hogy tart a szüléstõl ezért kérdezi...de ettõl még nem fogom azt írni, hogy "jaa, annyira nem volt rossz"!de nagyon fájt!kegyetlenül, de már újra szeretnék babát, azért ez is jelent valamit....
Mindenki fél, ha elõtte nem, akkor majd ott helyben, ez normális, attól még nem lesz kellemes, sem fájdalommentes, mert ez igenis egy fájdalmas kínzó dolog, de a nõk évezredek óta szülnek és kibírják.Kérdezõ is ki fogja.Szerintem az ember lehetõség szerint nézzen szembe a dologgal, ne áltassa meg hitegesse magát, ez az én véleményem. Meg persze az, hogy mindezek mellett megéri, de még mennyire hogy meg!
Nekem könnyû szülésem volt, és arra is készültem, mert Anyukám és a nõvérem is könnyen szültek. Úgyhogy a félsz helyett inkább a kíváncsiság dolgozott bennem, hogy na milyen is lesz ez valójában. Persze azért 3-4 hónapig kirázott a hideg, ha visszagondoltam rá, de ez elmúlt. Másfél éves a fiam és április elejére várjuk a tesót. Már nagyon várom magát a szülést, komolyan! Én azt mondom, rengeteg múlik a hozzáálláson. Ne arra koncentrálj hogy fájni fog és az húdeszar. Hanem arra, hogy minden egyes fájás közelebb visz a végeredményhez, ez szükséges velejárója a folyamatnak, örülni kell neki (és markolni a matracot, harapni a párnát :) ). Hajrá!
Szia! Én még ugyan nem szültem, de ha Isten is úgy akarja, akkor rám is sor kerül :) Egy ige, ami alátámasztja az elõttem szólók igazát: "Amikor az asszony szül, fájdalma van, mert eljött az õ órája, de amikor megszülte gyermekét, nem emlékszik többé a gyötrelemre az öröm miatt, hogy ember született a világra" (Jn 16, 21) :) Sok erõt, kitartást, sikeres szülést, nagyon jó egészséget és sok boldogságot kívánok Nektek!
Kedves videós válaszoló! Megnéztem a videót, és nagyon gáz. A férfi, nagyon béna, a csajnak, pedig láthatóan fáj a dolog, nagyon. Kedves kérdezõ, így semmiképp se csináld. Ez nem errõl szól.. Ez a videó, gusztustalan.....
ha ellazulz nem fáj annyira:)
Bizony fájhat ha elveszted, sõt még egy kicsit vérezhet is! De ha jó a partnered és élvezed is akkor nem biztos hogy fájni fog.Ám ha fáj akkor szólj a barátodnak hogy lassítson vagy hagyja abba.Ilyenkor nem szabad eröltetni és az a lényeg hogy ellazulj. Ha elég tág lesz a vaginád ( hüvely) akkor lehet hogy nem is nagyon fogod érezni.
Az attol fugg mennyire kivanod a partnered, fontos hogy nedves legy es ellazulj. Ha ez nincs meg akkor bizony fajhat.
Minél többet agonizálsz ezen, annál rosszab lesz.. Ne erre gondolj, hanem arra, hogy jó..
a legfontosabb, hogy ne arra gondolj " uristen mennyire fog fájni, érezni fogom-e " stb... hanem arra milyen szuper lesz, érezd a pillanat fontosságát.A barátom elöször egy, majd két illetve háromujjal tágított, aztán megprobáltuk és nem fájt, fontos az elöjáték, ne hagyd, hogy csak simá túl essetek rajta.Legyen mindegyik igazi szeretkezés.Sok sikert, és ne féljeteek (:
Szex közben a legtöbb ember nem a fájdalomtól sikit:) )))))9
4 szûz lánnyal voltam, egyik sem sikoltozott, 3 meg semmit nem érzett.
Te ha nem akarod akkor nem muszály sosem dugni és akkor ezt megúszod. Különben meg ha nem alacsony a fájdalomküszöböd meg nem vagy egy hisztis picsa akkor ki fogod bírni.
http://video.xfree.hu/?n=needyjudyt|f9d0a783050cd61bdf1179ae..
22:23 : hát szerintem se amiatt : D

Tényleg annyira de annyira fáj a szülés?

Nagyon félek a szülést?l, próbálok lelkileg felkészülni, de úgy érzem nem tudok. Nem tudom milyen lesz, nem tudom pontosan mit?l félek.Még a menstruációs görcsöket is nagyon nehezen bírtam.38 hetes kismama

Legjobb válasz: Talán segít, ha nem magadat látod a szülésben, hanem a babádat. Ne magaddal, vele foglalkozz, és azon igyekezz hogy neki könnyítsd meg a dolgát. Ez hihetetlenül sokat segít neked is, akár hiszed akár nem. És még vaami: nem véletlenül mondja a nõk nagy része, hogy élete legcsodálatosabb élménye. Akkor annyira rossz mégsem lehet, nem? :) fel a fejjel, és várd a pillanatot boldogan!!!

Talán segít, ha nem magadat látod a szülésben, hanem a babádat. Ne magaddal, vele foglalkozz, és azon igyekezz hogy neki könnyítsd meg a dolgát. Ez hihetetlenül sokat segít neked is, akár hiszed akár nem. És még vaami: nem véletlenül mondja a nõk nagy része, hogy élete legcsodálatosabb élménye. Akkor annyira rossz mégsem lehet, nem? :) fel a fejjel, és várd a pillanatot boldogan!!!
Szerintem sokan írnák ezt neked, amit én , hogy ha minden lezajlik körülöttetek akkor jössz rá , a stresszel mennyi energiát vontál el magadtól.A sógornõm is fájdalmasan görcsölõs menstruációkat élt át a szülése elött és 3 óra alatt mégis megszülte a kislányát.Mikor másnap meglátogattam azt mondta, ha lett volna ereje akkor mégegyet megszült volna.Ha nem a fájdalom dominál az érzéseid között hanem ahogy az elõzõ is írta a gyereked iránt érzett kiváncsiság, szeretet, törõdés akkor sokkal könnyebb a szülés.El kell hitetni az agyaddal amit a szíved érez ha ránézel a pocakodra és akkor sokkal gyorsabban telik az idõ is és pikk pakk a kezedbe foghatod a bébydet. Meglátod milyen büszke leszel magadra, hogy ezt is meg tudtad csinálni! kellõ önbizalmat és erõt kíván egy 32 hetes kismama :-)
Szia, Hogyha tényleg ennyire rettengsz akkor beszéld meg a dokiddal, hogy ADÁt kérsz/epidurális érzéstelenítõt/.Így is érzel némi fájdalmat a végén mert akkor már adagolják, de talán a lelkedre jobban hat, mert sokszor a nõk csak bebeszélik maguknak a rettegést.Inkább ez, minthogy szorongva hozd világra a picit. :o) Könnyû szülést kívánok
Szia! Ha annyira fájna akkor nem élnének emberek a földön. A természetnek ez is egy csodája, hogy amikor megszületik a kicsi és a hasadra teszik, elfelejted, hogy mennyire fájt elõtte. Legalábbis én így voltam az elsõ szülésemnél. Legyen az eszedbe, hogy azok a görcsök a kisbabád megszületésében segítenek, és nemsokára a kezedben tarthatod. Ez mindennél többet ér. 28 hetes kismama
A szülési fájdalom, az egyetlen fájdalom, aminek értelme van az életben :) Fáj, de ha nem arra figyelsz, annyira el lehet nyomni. Mi sokat nevettünk a párommal bent, igaz szerintem nagyon sokat segített, hogy nagyon nagy bizalommal mentem szülni (jó volt a szülésznõm, és a kórház) és semmi félsz nem volt bennem, így könnyebben tudtam lazítani. Bízz magadban és a babádban, és a téged körülvevõ dokikban, szülésznõkben. A legszebb nap lesz az életedben, mely minden nap eszedbe fog jutni :) Azóta is minden nap visszaemlékszem rá, és nem a fájdalom jut eszembe :) Szép szülést!
A kérdező hozzászólása: Sziasztok! Mindenkinek nagyon-nagyon köszönöm a megnyugtató válaszokat!Tényleg hihetetlenül aranyosak vagytok!!!És valóban megnyugtattatok!!Köszönöm Mindenkinek!!!
Hát fáj... De nem annyira, hogy ne lehetne kibírni. Az benne az érdekes, hogy amikor éppen fáj, akkor az tényleg fáj, de miután megvan a baba, nem is emlékszel már rá. Komolyan. Én emlékszem rá, hogy szenvedtem össze-vissza, de már nem tudok rá visszaemlékezni, hogy pontosan mit is éreztem. Nagyon sokat segít, hogy jól lélegezz, mert egy elrontott levegõvétel még kellemetlenebbé teheti a dolgokat. Viszont annyit elárulok, hogy ehhez nem kell semmiféle torna meg tanfolyam, ez teljesen ösztönös, csak figyeld magadat, hogy mit érzel, mi az, amit jónak gondolsz.
Próbálj valamiképp ellazulni, megnyugodni, mert ha félsz, akkor az kihathat a szülés lefolyására... nekem a légzés segített, illetve az, hogy végig beszéltem a babámhoz, magamban; minden fájás alatt elképzeltem, hogy egyre jobban nyílik meg számára az út, próbáltam tudatosan engedni õt kifelé. Hogy mennyire fáj... nekem nagyon rossz a fájdalomtûrõ képességem, de már hármat szültem. Mindig, amikor épp úgy éreztem, ez már tényleg gáz, akkor jöttek a tolófájások, és miközben nyomtam, az már nem fájt. Próbálj ne a fájdalomra gondolni, hanem az eredményére.
Micsoda válaszok, hihetetlen, mennyire jófejek vannak itt :) Nem én vagyok a kérdezõ, de jó a kérdés, én is kicsit aggódom a szülés elõtt, de ez teljesen normális dolog. Ezektõl a válaszoktól nyugtatóbbat és kedvesebbet nem túl gyakran kap az ember :) Köszönjük:) Egy szintén szülés elõtt álló kismama

Most tényleg a lábfej tetoválás annyira fáj, hogy nem lehet kibírni?

Jövõhéten megyek,vékony vagyok nagyon,ergo a lábfejem is vékonyka....én eddig nem féltem tõle,mert szeretném már rég óta. De már mindenki azt mondja,hogy elfogok ájulni,meg nem fogom kibírni... Van már egy pici a derekamon,az nem fájt.

Legjobb válasz: minel kozelebb van a csonthoz a bor, annal jobban faj. amugy a labfej az egyik legfajdalmasabb terulet.

minel kozelebb van a csonthoz a bor, annal jobban faj. amugy a labfej az egyik legfajdalmasabb terulet.
A kérdező hozzászólása: Igen már készen van, kibírható, fájdalmas, de nem volt gáz egyáltalán, inkább utána a gyógyulás nekem rossz volt nagyon. Átkéne rajta menni mégegyszer, de majd csak õsszel, mert most nyáron nem merem bevállalni.
Megcsináltattad már a tetoválásod? Jövõhéten varratom a lábfejem ha gondolod megírom hogy milyen volt de nem hiszem hogy annyira vészes lenne. Nekem a mellkasom volt a necces, jobban fájt mint az ujjaim meg a kézfejem de ha nagyon fáj maximum iszol valami alkoholt azt csumi :D 21/F
Nekem is mindkét lábfejem ki lett varrva, nekem ez volt az elsõ :) Tényleg fájdalmas, de kibírható. Az elsõ másfél órát nevetve végigbeszélgettem, és az utolsó órát végszenvedtem, szorítottam a karfát, és összeszorítottam a fogam :DDD A színezés jobban fájt, mint a kontúr, az nagyon szar egy érzés :s vigyél csokit meg kólát és szünetben majszold el, és akkor nem lesz semmi para :) 19/f
Nekem a második tetoválásom van ott, azon kívül van még egy. Hát valóban az fájt a legjobban. Pedig egy apró minta van ott de szorítottam a fogam. :D Persze kibírható, és messze van az ájulástól szerintem.
Nekem is mikor mondtam a szalonban, hogy amúgy ez az elsõ, mindenki csak lesett XD
Barátnõmnek a lábfején van, az volt az elsõ neki. A tetováló is furán nézett, hogy "elsõre oda??" hát kb. végigröhögte meg beszélgette, a nagyujjánál fájt neki jobban azt mondta, de bõven bírható volt. Pedig õt is [email protected]ák elõtte rendesen :D
A kérdező hozzászólása: Köszönöm, akinek van kedve privibe elküldheti a lábfej tetkó képét. Szívesen megnézném. :) Már várom az enyém, remélem kibirható lesz, elvileg 2-2, 5 órát mondott rá a tetováló.
Én is csonti vagyok, semmi extra. Elsõ tetkóm lett oda, nem fájt, 3 óra után kicsit már kellemetlen volt, mert aprólékos minta. Nekem bedagadt, szerencsére vizsgaidõszak alatt voltam, nem kellett mennem sehova, így 2 napig otthon pihentettem, az alatt lement a duzzanat is. Fóliát második naptól csak fürdésre tettem, meg ha elmentem otthonról. Amúgy szabadon voltam, zokni nélkül. Kenés Bepanthennel. Nem volt vészes:) 21/L
A kérdező hozzászólása: Akinek van a lábfején megírná, hogy utána mire figyeljek? bedagadhat , hagyjam szabadon? meg ilyenekre gondolok.köszönöm
A kérdező hozzászólása: Van már egy tetoválásom, azt kibírtam simán. Azért pozitívan állok hozzá, szültem már simán érzéstelenítés nélkül, annál nagyobb fájdalom talán nem lesz. :)
Nekem a lábfejemen van, amikor elõször csinálták is eléggé fájt, de ott kezdõ volt a srác, nem is lett valami szép, szóval elmentem egy profihoz, aki közölte, hogy nagyon megvan viselve a bõröm a kezdõ miatt, úgyhogy nem lenne most a helyemben...na hát amit ott éltem át...végére már majdnem sírtam, nagyon fájt, és az eredmény sem lett sokkal jobb :/ Tartottunk pár pihenõt, meg etettek csokival, meg kajával, hogy a bõröm ne durranjon be nagyon :)
Baromság...Nem lehet általánosítani, nekem a lábfejemen egyáltalán nem volt kibírhatatlan vagy ájulásközeli. A hátamon lévõ sem volt vészes, pedig a gerinc és lapockatájékon ijesztgettek vele, hogy majd mennyire fog fájni. Esküszöm a hájamnál sokkal jobban fájt, ahol csont még a közelben sem volt. Szerintem van ennél sokkal fájdalmasabb hely is. Ha nincs még tetkód, akkor ne parázz nagyon rá az érzésre, mert úgysem tudod elképzelni milyen lesz, csak rástresszelsz. Ha már van tetkód, akkor van némi viszonyítási alapod, de hidd el, ki lehet bírni ;)
barátnõmnek is van a lábfején elég nagy a tetoválás és azt mondta sírt közben annyira fájt a hasán viszont mem fájt
A kérdező hozzászólása: hát nem nyugtattatok meg. :( pedig eddig nem is gondoltam a fájdalomra.
Ki lehet bírni, de tényleg fájdalmas.
Ne ijesztgessétek szegény embereket. Ma voltam olyan tetoválást csináltatni ami a lábfejen kezdõdik, keresztül megy a bokámon és a lábszáron végzõdik. Nem mondom hogy nem fájt, de abszolút kibírható. Végigmosolyogtam meg beszéltem az egészet. El kell valamivel terelni a figyelmed és semmi probléma nem lesz. Nem kell parázni tõle. Majdnem meggondoltam magam én is a sok "így fájt, úgy fájt" vélemény miatt, de milyen jó hogy nem tettem.😀

Tényleg annyira fáj a bajusz gyantázás? (lent)

Holnap megyek kozmetikushoz, és leszeretném gyantázni a bjuszt, nincs ott olyan sok, csak egy kevés, de mégis, mert eléggé zavar. De ma mondta egy ismerösöm hogy ilyen fiatal korban nagyon fáj. tényleg így van? 13/L

Legjobb válasz: Ne aggódj, túl lehet élni.

Ne aggódj, túl lehet élni.
én magamnak szoktam itthon, de nem fáj. olyan csípõs érzés egy pillanatra, de semmi extra
Nekem 12 éves koromban volt elõször gyantázva, nem hiszem hogy jobban fájt volna mint most. :) Egy ici picit kellemetlen, de nagyon hamar túl leszel rajta. :) 20L
Ha lúzer a kozmetikus, akkor megtépi a bõrt is, az fájdalmas. Ha ügyes, akkor nem fáj. Ha magától nem tenne rá, kérd meg hogy tegyen rá hûsítõ krémet.
nem fáj nekem nem fájt jó persze éreztem. amúgy nincs koroh z kötve ha most fáj akkor 5 év és 20 év múõlva is fájni fog 13/l
Persze, egy icipicit, de nem olyan vészes. Am meg szerintem csak egy pillanatig fog érezni. Semmi több.
Én is 12 éves koromban kezdtem. Hát nekem az elején jobban fájt, mint most de lehet csak nálam van így, mindenesetre mostmár meg se érzem szinte.:) l14

Tényleg annyira fáj, amikor felteszik a lamináriát? Mégis mit érzel, milyen fájdalom?

Legjobb válasz: Erõsen szúró fájdalom, mintha kést döfnének az emberbe :( Vetélés miatt kellett nekem, hát egész éjjel ébren voltam a görcsöktõl :((

Erõsen szúró fájdalom, mintha kést döfnének az emberbe :( Vetélés miatt kellett nekem, hát egész éjjel ébren voltam a görcsöktõl :((
Nekem a felhelyezése nem fájt, utána pár órával enyhe mensis görcsök lettek, de engem még aznap mûtöttek is.
Nekem fájt a laminária felhelyezése, és utána ahogy tágított, nagyon görcsöltem. Mindenkinek más, de még senkitõl sem hallottam, hogy élvezte volna. :(
Én spec rosszul is lettem úgy fájt! :(( Utánna görcsölgettem picit, de az már nem volt vészes, maga a mûtét már megváltás volt, mert megszünt utánna minden fájdalmam! 1 hétig hagytak vetélni! :(((

Tényleg annyira fáj az epilálás? És ha igen akkor hogy lehet enyhíteni rajta?

Legjobb válasz: Ki lehet bírni. :) Egy idõ után megszokja a bõröd. Hát..enyhíteni? Nekem sima, normális gépem van, tehát nincs benne semmi extra, de vannak olyan gépek, amik hûtenek, vagy lehet õket vízben is használni. :)

Ki lehet bírni. :) Egy idõ után megszokja a bõröd. Hát..enyhíteni? Nekem sima, normális gépem van, tehát nincs benne semmi extra, de vannak olyan gépek, amik hûtenek, vagy lehet õket vízben is használni. :)
A kérdező hozzászólása: értem...és neked piros pöttyök lesznek a lábadon? ill. ott ahol használod?
Hát nekem barátnõm "belenyírt" egy kicsit a lábszõrömbe. Olyat sikítottam, hogy félreugrott. Nem tudom hogy lehet enyhíteni. 21/F:)
én leszoktam fürödni, hogy megpuhuljon a szõr, aztán bekenem magam vékonyan testápolóval, annyival, amit gyorsan betud inni, aztán hintõporral leszórom magam, és mehet a dolog :) én lenn is epilálom, elsõnek kicsit kellemetlen volt, de nem fájt. :)
A kérdező hozzászólása: :O komolyan lent is? és mennyi idõ alatt nõ vissza ha meg szabad kérdezni?
21:59-es vagyok: Én csak a lábamon használom. Annyira bátor nem vagyok.:) Amúgy lesznek pöttyök, de nem sokáig. Szóval érdemes estefele csinálni. De én már voltam úgy, hogy reggel felkeltem, kb. 8 körül, leepiláltam a lábamat, mert du-tán mentünk valahova, de mire mentünk (kb. dél körül, 1 körül) már nem látszott semmi. Amúgy változó, hogy kinek mikor nõ vissza. Én hetente szoktam epilálni, mert ugye a szõrszálaid nem egyenletes tempóban nõnek és így kevésbé fáj, mert nincs olyan sok..
A kérdező hozzászólása: aha...szóval hozzá lehet szokni és érdemes hetente megcsinálni és elvileg jobb mint a borotválás hát lehet neki állok...így akkor már csak a hangjától való besz*arást kéne leküzdeni és minden okés :) ...köszönöm a válaszokat

Ha tényleg szeret, akkor mennyi idő után fog keresni? Annyira fáj. De nem akarok utána én futni. Mit tegyek hogy hiányozzak neki, és keressen?

A barátommal 6 hónapja vagyunk együtt, vagyis "voltunk" mert most szakítottunk:( Az utóbbi egy hónapban csak vitáztunk, vagyis inkább én vele. Az el?z? kapcsolatomban a srác csúnyán átvert, bizalmat kért, adtam is neki, de visszaélt vele, és megcsalt, továbbá belehazudott a szemembe. Szóval sajnos ez a féltékenység kihatott a mostani kapcsolatomra is, folyton gyanúsítottam a barátomat, hogy megcsal, van valakije. Bár biztosan tudom, hogy nem ment félre, de nem tudtam/tudok leállni ezzel. Amikor véletlenül 2értelm?en fogalmazott, akkor azonnal belekötöttem, vitáztam vele. Azt akartam elérni, hogy sokat foglalkozzon velem, amib?l kaptam is, mert szeret... De minden napot vitával zártam. Mégis szeretem, tiszta szívemb?l, nem tudnék nélküle élni, és féltékeny is azért vagyok ennyire, mert félek hogy elveszítem:( Besokalt, nem akarta kimondani láttam rajta, de csukott szemmel ezt mondta: "jó mivel te engem ilyen embernek gondolsz, és folyton a múltadhoz hasonlítasz...ezért szüneteltessük, majd egyszer rájössz miért tepertem érted..." gy váltunk el, még visszanéztem, csak annyit láttam hogy mérgesen felkapja a táskáját a padról (suliból jött) és ránt rajta egy baromi nagyot-szóval mérges volt. Szeretem, nagyon. És szeretném ha visszajönne hozzám, tudom én voltam a hibás, szerintem adok neki pár napot, meg magamnak is. De vajon, ha szeret keresni fog...? vagy fog-e egyáltalán? Õ 20F, én 17/L Nem akarom én hívni, mert nem akarok én futni utána, szeretném, ha picit látná, hogy elveszíthet, és szeretném látni hogy tényleg szeret és hiányzok neki. Légyszi ne szídjatok, csak ha tudtok segítsetek.

Legjobb válasz: Szerintem ez az a helyzet,amikor õ várja el,hogy megkeresd. Én a helyedben felhívnám,elmondanám,hogy nagyon sajnálom amit tettem és hogy õrülten hiányzik,szükséged van rá,szereted. Kérj bocsánatot és igérd meg,hogy többet nem fordul elõ,bízni fogsz benne. Szerintem õ is szeret téged,ne hagyd hogy az elõzõ kapcsolatban szerzett rossz tapasztalatok miatt ez is tönkremenjen. :)

Szerintem ez az a helyzet, amikor õ várja el, hogy megkeresd. Én a helyedben felhívnám, elmondanám, hogy nagyon sajnálom amit tettem és hogy õrülten hiányzik, szükséged van rá, szereted. Kérj bocsánatot és igérd meg, hogy többet nem fordul elõ, bízni fogsz benne. Szerintem õ is szeret téged, ne hagyd hogy az elõzõ kapcsolatban szerzett rossz tapasztalatok miatt ez is tönkremenjen. :)
A kérdező hozzászólása: szóval érzékeltetni akarom vele, hogy elfogadtam a döntését, és megakarom játszani, hogy én kibirom hogy nem keresem. És nem futok utána, és nem könyörgöm neki. De már most szenvedek mint a kutya.:(
Fogadd meg a másik öreglány tanácsát is! Teperj érte, mert jogosan sértõdött meg a viselkedésedre. Vannak helyzetek, amikor nem szabad hívni, keresni, de ez pont nem ilyen. A féltékenykedés szerinted egy általános párkapcsolat eleme? Fõleg ha nem csal meg a barátod csak gyanúsítgatod állandóan És még õ lássa hogy "elveszíthet"?! :) 30/N
egy minden nap vitázó, veszekedõ csajjal ki a franc akar együttlenni? Ez az igazság. Következõ barátodnál ezt a hibát ne kövesd el. Tudod, ha szép volt a nap és a végén vitázol akkor az egész nap olybá tûnik mintha rosz lett volna. Azonban ha az elején történik valami, és utána kibékülve szép a nap együtt, akkor olyan mintha egész nap jó lett volna. Ezt vésd az eszedbe. Ez nemcsak erre hanem az élet más területeire is vonatkozik.
A kérdező hozzászólása: fent van msnen... de én ugyan be nem jelentkezek. minek fussak utána? Õ mondta hogy tartsunk szünetet, majd keres ha akar, ne érezze már magát nyeregbe. ha meg menni akar akkor menjen.
Egyenes beszéd és õszinteség. Próbáld ki.
Hát te hülye vagy komolyan... Ne érezze magát nyeregbe? Neked kéne a küszöb alatt csúszni hogy ilyen szemét módon megaláztad, gyanusítgattad mikor õ szeret! Neked valami baj van az agyaddal... Nem nagyon akarsz megváltozni mi? Minek kértél akkor itt tanácsot?
Az hogy valaki egy párkapcsolatban féltékenykedik és hisztizik, nem megalázás. Ha ti nõk ( énis az vagyok) a pasitok állandóan féltékenykedne és úgy viselkedne, mint a kérdezõ, azt mondanátok, hogy idõt kérek gondolkodni, majd jelentkezem, hogy venné ki magát, ha csakazért is hivogatna a pasi, kérdezõsködne meg egyebek? Elküldeném a francba és még jobban felidegesítene, hogy még ezt a kérésemet sem tartja tisztában. akkor mondjátok már el miért teperjen a kérdezõ mindenáron? miért ne várja ki, hogy a pasi mit lép?Minek után õ kért idõt??????!!!! De ti: bummbele, teperj, hivd fel, csússz a küszöb alatt. Minek? Nem megcsalta, hogy bocsánatot kérjen tõle, hanem a személyiségében van egy hiba amin változtatni kell a kérdezõnek. Gondolom a ti jellemetekben egy szál hiba sincs.
De van csak mi lehet hogy beismerjük és nem vagyunk ilyen nagyképûek a párunkkal. Szerintem egy férfinak és egy nõnek is elég nagy megalázás hogy állandóan hazugsággal, megcsalással gyanusítgatják, azt várják hogy bizonygassa szeretetét, könyörögjön.
A kérdező hozzászólása: érdekes, ha annyira idõt kér, akkor miért nem vette le msnrõl a kiirását, hogy "(L)6hónapja együtt(L)Te&Én(L)" ?
A gondolkodásod alapján én nem 17 évesnek tippelnélek, hanem 13-nak. Csak nyafogsz, de be nem látnád, hogy te hibáztál.
Talán mert nem mindenki az msn-en éli az életét, nem az a legfontosabb hogy mindig naprakész kiírása legyen, kislány? :) A másik pedig hogy nyilván szeret ha eddig nyûglõdött veled de ettõl még ha van esze rájön hogy ez így nem megy és szenvedni fog de otthogy téged. Te meg kis gonosz liba vagy hogy ezt használnád ki ahelyett hogy megváltoznál... Mindenkit el fogsz üldözni. Minek írtál ide ha fogadod el a véleményeket?
hm
Az élet nem egy mexikói szappanopera, de te mégis úgy viselkedsz, mintha abban lennél egy szereplõ... egyik végletbõl a másikba esel: magadat okolod, féltékenykedsz mert félsz, hogy elveszíted (ez milyen hülyeség már?), közben szereted nagyon, de nehogy nyeregben érezze magát, azt viszont érezze meg, hogy elveszíthet... Egyetlen ember sem bírja ezt ki, ha nem fejezed be villámgyorsan a drámázást, nagyon hamar le fogja venni azt a Te+Én kiírását az MSN-rõl, meglásd. Ha kért egy kis idõt, akkor adj neki, de ne gyárts közben elméleteket és ne te érezd sértve magadat, mert az az igazság, hogy ezt, ami most van, magadnak köszönheted. Ha jelentkezik és folytatni szeretné a kapcsolatotokat, akkor ezt az idõt használd ki arra, hogy megpróbálsz megszabadulni az állandó vitatkozástól meg drámázástól. Ha jeletkezik és nem akarja folytatni a kapcsolatotokat, akkor meg nincs más megoldás, mint hogy tanulj belõle.
Szia! Teperni kell, mert akár nõ akár férfi aki hibázott annak be kell látnia és tennie kell ellene. Ha van ami, aki hiányozzon akkor hiányozni is fog. A hiszti, a féltékenység nem fog. :(
Te tényleg sosem fogsz változni amilyen lekezelõen beszélsz róla hogy 1 hónapot nem bír ki nélküled meg majd meglátjuk... Nem fog veled maradni ha van egy kis esze... És ez lesz a következõ pasival is ha nem leszel másmilyen.
A kérdező hozzászólása: meg ma azon hisztiztem be neki, hogy mondtam neki tegnap hogy mondja meg az osztályában a srácoknak, hogy vállalok pénzért tételkidolgozást. Erre nem azt mondta, hogy a "barátnõm" hanem hogy: "tudok valakit, aki pengén kidolgozza a tételeket tuti 5re"
Még õ lássa hogy elveszíthet? Hát nem azért de olyan buták az efféle lányok! Ne várd hogy visszajöjjön, ne légy önzõ, ne akard tönkretenni, megalázni még jobban. Mert megváltozni úgysem tudsz szerintem.
Sajnálom, hogy így alakult és nem bántásból mondom, de tényleg neked kell változnod. Nekem anno volt ilyen párom és el is menekültem tõlle. Mert a párod hiába szeret ha úgy viselkedzs, akkor szépen kiölöd/kiölted belõlle ezt az érzést. A szerete az nem olyan, hogy ha egyszer megkaptad az már jár, hanem ki kell érdemelni!!!! Gondolj arra, hogy ha valaki igazán szeret akkor eszében sincs megcsalni, azaz nem kell féltékenykedni. Ha meg megcsal akkor nem õ az igazi, és hiába féltékenykedsz igyis-ugyis el hagy majd valamikor. Ilyenkor tovább kell keresni az igazit. Ha vissza akarod kapni a barátod, akkor igenis neked kell bocsánatot kérni, mert te tehetsz róla, hogy szétmentetek és tenned kell az ellen, hogy ne féltékenykedj.
Ja és probáld meg néha átgondolni a helyzetet és veszekedés helyett inkább beszéljétek meg a problémákat.
Hülye vagy. Taktikázni, játszmázni pedig nem kellene.. Jóra nem vezet.. Az, hogy azt mondta, tud valakit, miért olyan rossz?! Arra gondoltál, hogy talán azért fogalmazott így, mert ha megemlíti, hogy a barátnõjérõl van szó, akkor eszükben sem lenne fizetni? Annyira utálom, hogy bolhából csinálnak az emberek elefántot.. Nem vagy érett egy kapcsolatra. Ha te voltál a hibás, vállald érte a felelõsséget és igenis mehetsz utána..23N
Azért volt mérges, mert nem azt a reakciót kapta, amire várt.
A kérdező hozzászólása: nem azt a reakciót? ezt hogy érted? amugy 1 hónapot 10000% hogy nem bírna ki nélkülem a max az szerintem 1-2 nap. de majd kiderül
Én azt látom, hogy ebben a kapcsolatban nem kaptad meg azt a mennyiségû szeretetet, amire szükséged lenne. Hiába szereted, ha benned mindig hiányérzet van. Így nem illetek össze.
Te vagy a nõ, õ úgy döntött szüneteltessétek. Ha egy kicsi tartás is van benned megvárod szépen míg õ jelentkezik, miután átgondolta a dolgokat, ez nem biztos hogy 2 nap. Ha te jelentkezel nála, ki lesz erõltetve, hogy újra összejöjjetek és minden elõrõl fog kezdõdni. õ a férfi, hadd lépjen már õ, nem szabad tõlük elvenni azokat a öntéseket, lépéseket, amitõl egy férfi férfinek érezheti magát. Ha állandóan tálcán kínálod magad neki érzelmileg, miért érezné hogy nap mint nap küzdenie kell a szerelmedért és küzdeni azért hogy megtartson? Jelentkezhet te, de akkor nagyon rossz "stratégiát" választasz, mert csak a kétségbe esésed nyom afelé, hogy te hívd õt. Ezért beszéltem a nõi tartásról. Hidd el, egy tuti-biztos mióta világ a világ, ha a pasi szeret úgyis mindent el fog követni, hogy kibéküljetek, rendbe jöjjetek. Te meg tanulj a hibáidból egy hisztis, féltékeny, múlton rágódó nõvel senki nem tud boldog lenni, még magadat sem tudod elfogadni így. 28
Te hibáztál, neked kell teperni, bocsánatot kérni. Változtatni a jelenlegi helyzeten. A srác nem tett semmi rosszat.
Fogadd meg egy öreglány tanácsát, és hivd fel te. Te hibáztál még hozzá nem is kicsit, ne várd hogy õ béküljön. Viszont ha tényleg szereted, akkor sürgõsen változtass a viselkedéseden. A féltékenység minden kapcsolatot tönkretesz, egyik fél sem tûri sokáig az alaptalan vádakat, és a vitákat. Sok sikert 52/N
nem bocsánatot kell kérni, hanem megváltozni és nem teperni, hanem megvárni mig a pasi egyáltalán ezek után eldönti ad e esélyt arra, hogy legyen újra ebbõl az egészbõl valami. Vagy egyáltalán az érzelmeit rendbe szedje. Miért nem lehet hagyni hogy egy kicsit kiszellõzõn, miért arra buzdítjátok, hogy teperjen? Nem biztos hogy arra akarja pazarolni a fiatal éveit, hogy arra várjon vajon a nõ megváltozik e valóban. elõzõ elötti
A kérdező hozzászólása: ma reggel keresett, írt sms-t hogy Õ nem bírja nélkülem, és már akkor megbánta a dolgot amikor kimondta, ha valah szeretnék még vele találkozni akkor írjak vissza neki, mert Õt nemérdekli mennyire szánalmas akkoris szeret és kellek neki

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!