Raid ugyebár az, amikor két winchester a dupla biztonság kedvéért együtt mûködik párhuzamosan a szervergépben, úgy, hogy a rajtuk lévõ adatok mindig szinkronizálva vannak. Én úgy sejtem, hogy a hardveres raid sokkal gyorsabb, viszont ha lecsúszik a kábel az egyik vinyóról, vagy esetleg direkt leköti az ember, akkor a raid azzal megszûnik. Tehát a két winchesternek mindenképp együtt kell mûködnie. A szoftveres raid nem érzékeny ilyesmire, mivel mindig a gép indításakor építi fel azt a Linux. Viszont bonyolultabb beállítgatni, belõni rá a Linuxot, és talán nem is olyan gyors. Nem vagyok 100%-ban biztos ezekben a dolgokban, úgyhogy megértem, ha esetleg jön valaki és megcáfol, vagy ír nagyobb okosságot.

Az internetrõl: "A hardveres RAID speciális eszközöket igényel, alkalmazásuk általában nem függ az operációs rendszerektõl. A szoftveres RAID csak olyan operációs rendszereknél alkalmazható, melyek tartalmazzák ennek támogatását." "A szoftveres RAID a processzor és az IO rendszer számára többletterhelést jelent a RAID folyamatos számítási feladatainak következtében." "Hibajavítás és hibadetektálás terén jelentõs különbségek vannak a szoftveres és a hardveres megoldások között. A szoftveres általában az alapvetõ SCSI busz védelmére hagyatkozik, ami csak az 1 bites hibák észrevételére képes, de nem képes javítani semmilyen hibát. A hardveralapú RAID rendszerek sokkal jobb védelemmel rendelkeznek. Például az Adaptec hardveres RAID megoldásai képesek a 4 bites hibák detektálására, és az 1 bites hibák javítására. A szoftveres RAID képességei fokozhatók, ha a számítógépbe ECC memóriát veszel, de ez további költség. Ezen felül a hardveres rendszerek általában támogatják a mûködés közbeni lemezcseréket (Hot Swap), mig a szoftveres rendszereknél egy menet közben (véletlenül) leválasztott meghajtó adatvesztéshez vezethet, ami biztosan több költséget okozna, mintha a hardveres RAID-et választottad volna." "Egy másik fontos különbség a szoftveres és hardveres RAID között, hogy képesek-e a boot meghajtót RAID-del védelmezni. A Windows NT nem támogatja ezt, így amikor a bootlemez meghibásodik, a rendszer leáll. Neked kell megállapítanod a hiba okát, kicserélni a hibás merevlemezt, visszaállítani a rendszert egy másodlagos tárolóról (szalag, cd stb.), és újraindítani a rendszert. Mindeközben a rendszer áll, és elérhetetlen a felhasználók számára. Ezzel szemben a harveres RAID nem tesz különbséget a lemezen tárolt adatok alapján." "A szoftveres és hardveres megoldások telepítése különbözõ, de egyik sem jobb, vagy kevésbé idõigényes. A processzorigényes alkalmazásoknál a hardveres RAID elõnye nyilvánvaló, hiszen a kevesebb megszakítás, és a kisebb forgalom a PCI buszon az egész rendszer teljesítményében megmutatkozik. Az I/O-igényes alkalmazásoknál a különbség kisebb lehet, de a itt is látszik a hardveres megoldás elõnye, pl. a RAID 5 sokkal gyorsabban fut degradált módban, képes bootolni stripe tömböket, vagy lehet használni RAID 0/1-et RAID 1 helyett a jobb teljesítmény érdekében. Természetesen a szoftveres megoldások egyik legnagyobb elõnye, hogy szinte ingyenesek. De a többletköltsége egy kezdõ-szintû hardveres rendszernek kevesebb mint 15% azért, mert a szoftvereshez is szükség van SCSI kártyára. Sõt gyakran a teljes költség még kisebb is lehet hardveres esetén a karbantartások és újrakonfigurálások miatt." "Gyorsabb RAID rendszer, kisebb válaszidõt jelent a rendszer részérõl, így növekszik a termelékenység. Tapasztalat és teszt útján is bizonyított, hogy a hardveres RAID-el szemben gyakran alulmarad a szoftveres, de az igazi kérdés az, hogy mikor észrevehetõ a különbség, és mikor látszódik ez a költségeken. Néhány esetben a hardveres RAID jelentõs eredményeket produkál. Ilyenek a CPU-igényes alkalmazások, mint a NASTRAN vagy az AutoCAD, ahol a vezérlõkártyán lévõ cache-elés jelentõsen növelheti a teljesítményt."