Találatok a következő kifejezésre: Szeretném jobbá az anyámmal a kapcsolatomat (1 db)

Szeretném jobbá tenni az anyámmal a kapcsolatomat. Hogy tehetném? (13 éves vagyok)

Az anyám sokat dolgozik.Hétköznap reggel 7-t?l este 6-ig vagy tovább. Hétvégén ránk azaz rám és még a két n?véremre mos, takarít. Soha sem megyünk el kirándulni. Még nyaralni is csak egy vagy két hétre megyünk el. És ez nagyon bosszantó tud lenni, hogy mindíg csak dolgozik és dolgozik. És valahogy rá kéne szednem, hogy ne csak dolgozzon és dolgozon ha nem menyen el bulizni és szórakozni...persze ez nem olyan egyszer? ha egy keresetb?l elünk :S:S:(:( Tudnátok nekem valahogy segíteni megoldani ezt a próblémát...vagy legalábis tanácsokat adni???? Ha igen akkor írjatok...el?re is köszönöm

Legjobb válasz: Értetek dolgozik, ezt muszáj megértened. Lehet, hogy nincs elég ideje rátok, de azért dolgozik ennyit, hogy nektek jobb életetek legyen. Fogadd el, hogy nem tudtok közösen nyaralni menni, sajnos nincs mit tenni. Ha hazajön a munkából beszélgess vele, hallgasd meg, hogy milyen volt a napja, mond el te is a tiédet...Azért anya lánya napokat érdemes lenne beiktatni, az nem kerül sok idõben. Menjetek közösen vásárolni, vagy fagyizni.

Értetek dolgozik, ezt muszáj megértened. Lehet, hogy nincs elég ideje rátok, de azért dolgozik ennyit, hogy nektek jobb életetek legyen. Fogadd el, hogy nem tudtok közösen nyaralni menni, sajnos nincs mit tenni. Ha hazajön a munkából beszélgess vele, hallgasd meg, hogy milyen volt a napja, mond el te is a tiédet...Azért anya lánya napokat érdemes lenne beiktatni, az nem kerül sok idõben. Menjetek közösen vásárolni, vagy fagyizni.
Te 13 vagy, a két nõvéred hány éves? Szerintem vegyetek le némi terhet anyukátok válláról, mondjuk a takarítás, mosás, vasalás. Nem nehéz megtanulni a háztartási gépek használatát, és mivel 3 felé oszlana el a munka, napi 1 óránál többet nem venne igénybe. Megbeszélhetnétek ki mit csináljon, és ezt cserélgethetnétek is. Anyukátoknak nagyon nehéz lehet, tudom nektek is, de ha így be tudnátok segíteni, tiétek lenne az egész hétvége!!! Kitartás, remélem jól alakulnak a dolgok.
Szerintem, ha már megfordult ez a kérdés a fejedben, akkor jó ton haladsz. Igaza van az elõzõ két hozzászólónak. Nagyon nehéz lehet anyukádnak, és biztos már azért nincs kedve kimozduni, mert egész napos munka nagyon kifárasztja. Tényleg segithetnétek neki, õ is örülne neki, hogy az egész napos robot után nem kell még fõznie, mosnia... HA hazaér várjátok vacsorával, és közben, ahogy az 1. hozzászóló irta, érdeklõdj felõle, meg ha úgy érzed te is ossz meg vele dolgokat. Sok sikert!
Hát igen, ha levennétek a terheket a válláról azzal, hogy segítetek elõbb utóbb lenne kedve elmenni kirándulni egyebek.A nõvéreid diákmunkát is vállalhatnak, nemsokára te is és akkor lenne pénz a szórakozásra is.
Ez a megoldás kulcsa, amit az elõttem hozzászólók írtak. Segítsetek neki. Már te is sok mindent meg tudsz csinálni, a nõvéreidrõl nem is beszélve. Azon csodálkozom, hogy anyukád nem szokott feladatokat adni nektek, különösen így nyáron. Vagy igen? Emlékszem, hogy én olyan 12 éves koromtól már megnyertem magamnak a házimunka egy részét. Nyaranként napi 1-2-3 órás "munkám" mindig volt otthon, ami elsõsorban a konyha és a ház kitakarításából állt, ami nem volt gyenge feladat, tekintve, hogy két bátyám van és a szobájuk nem is szoba volt, hanem barlang. De simán kibírható volt, sõt, még jól is esett, mert így legalább a délelõtti órák hamar elteltek. Ha suli volt, akkor a szombati nagy takarítás volt az enyém, ezt már magamtól vállaltam be és olyan jó volt, amikor megdicsértek érte. Igazából el sem tudtam volna képzelni, hogy anyukám csinálja, mert õ is dolgozott minden hétköznap, miután hazajött pedig hozzáláthatott szegény a házkörüli teendõkhöz, amibõl volt elég. Emlékszem, amikor elköltöztem otthonról a fõiskola miatt és nem jártam haza minden hétvégén, akkor azon járt az eszem, hogy vajon most ki segít Anyának és hogy boldogul egyedül, hiszen évek óta nem kellett a szobákat takarítania. Még mai napig, ha hazamegyek (ami ritkán van, mert külföldön élek) ösztönösen rárántom magam a szombati lakástakarításra. Látod, meg lehet ezt szokni, fõleg, hogy rátok harmada jut! :-) Ha pedig már tudsz majd vállalni diákmunkát (vagy a nõvéreid) és olyan városban éltek, ahol van rá lehetõség, akkor próbáljátok ki, elsõsorban nyáron, hogy a gimis tanulást ne zavarja be évközben. Majd késõbb már lehet akkor is (én fõsuli mellett már végig fõállásban dolgoztam, ráadásul nappalis voltam, tehát meg lehet oldani). Nagyon jó érzés tudni azt, hogy ha valamire szükséged van, akkor nem kérned kell, anyukádnak nem esetleg máshonnan kell elvonnia a pénzt, hanem csak fogod magad, besétálsz és megveszed a saját pénzedbõl. Arról ne is beszélve, hogy egy-egy hétvégén így sokkal könnyebb valami aranyos és szórakoztató programot szervezni akár négyesben, hiszen nem mindegy, hogy anyukádnak kell ekkor mondjuk két heti kajapénzt kidobnia két nap alatt (merthogy annyit simán ki lehet egy kerek hétvége alatt), hanem esetleg ti is beszálltok és sokkal több mindent megengedhettek magatoknak.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszaitokat. Nagyon hasznos tanácsokat adtatok nekem. Az egyik nõvérem 15 lesz most augusztusban a másik pedig 18 októberben. Még egyszer köszönöm. :)
Remélem a nõvéreid is úgy gondolkoznak mint te és sikerül rendbe kapni a kapcsolatod az anyukáddal, és anyagilag is helyre jöttök!


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Mit tegyek? Úgy érzem kellemetlen helyzetbe fogom hozni magam?

Nem tudni milyen kapcsolatban vagyunk, bár történtek már dolgok közöttünk. Nyilván mondható járásnak.
Szóval a kiszemelt férfi, szeret enni, de nem tud főzni, ezért gyors kajákon él.
Én úgy döntöttem hogy különleges ételt fogok ma csinálni, és szívesen vinnék neki belőle.
Csak az a baj hogy ma nagyon sok dolga van. 1 órával ezelőtt beszéltünk telefonon azt mondta vissza hív csak sajnos ezt nem tette meg, és kicsit kellemetlennek érezném hogyha felhívnám ismét, hogy na találkozzunk már, és legfőképpen hogy oda állítok egy tál étellel.
Segítsetek hogyan tudnám ezt könnyen le rendezni, akár egy sms-el hogy ne hogy elmenjen ebédelni vagy bármi. :)

5

A férjem exe folyamatosan a gyerektartás összegén akar emeltetni és nem képes elfogadni, hogy nem fognak neki többet megítélni. Hogyan tudnánk ezt vele megértetni, hogy végre legyen egy kis nyugtunk?

A lányuk 8 éves és a férjem 20000Ft gyerektartást fizet. Az exe folyamatosan több és több pénzt akar, állandóan arra hivatkozik, hogy régen mennyivel több volt a férjem fizetése és nem hajlandó leállni.
A férjem most egészségügyi problémák miatt csak 4 órában dolgozik, így a netto bére havi 60000Ft. Ebből mégis mennyit kellene fizetnie?

33

30 évesen mennyire elítélendő, ha valaki orvosi egyetem elvégzésébe kezd?

Jelenleg csak fantáziálok az ötlettel. Mérnöki szakmát tanulok és úgy gondolom, hogy 30 éves koromra bőven le tudnék diplomázni és lehetnének kezdeti sikereim a szakmámban. Az orvosi mindig is vonzott, de valamiért a mérnökit választottam, mert jobban tetszett. Most 22 éves vagyok és még nagyon sokat kell tanulnom a jelenlegi szakmámban is.

Az lenne a kérdésem, hogy ez mennyire rossz ötlet? Esetlegesen őrültség? Vagy felesleges pénzkidobás? Volna értelme vagy haszna?

Ha esetleg házas lennék már abban az időszakban, akkor a házastárs mennyire nézné rossz szemmel, hogy azzal vagyok elfoglalva, hogy orvosira járjak? Gondolom elég időigényes és dolgozni sem tudnék annyira mellette, mind különben.

Megvetendő az ilyen elgondolás?
Ha igen, akkor meggyőznétek arról, hogy miért ne csináljam?

32

Névnapkor, születésnapkor az ünnepeltnek is kell adni ajándékot a többieknek? (bővebben lenn)

Rokonom szerint manapság névnapkor,születésnapkor (a közeli rokonoknak mondjuk nem de pl. az ismerősöknek,munkahelyi barátoknak,stb) neked is kell adnod ajándékot hiába te vagy az ünnepelt mert különben megsértődik,megsértődnek az emberek hogy te nem vettél nekik semmit.
Szerintetek?

9

Párom azt akarja, hogy menjünk ki Kanadába. De mi lesz ha nem találunk munkát? Amúgyis én félek a repüléstől. Mit tennétek a helyemben?

18

Létezik olyan helyzet, hogy én mint anya, akinek nincs saját ingatlana, albérletbe vagyok kénytelen menni a két gyerekemmel, mégis nekem ítélik a gyerekeket a gyermekelhelyezés során?

A szitu az, hogy párom megcsalt, nem tudok vele együttélni, de mivel nem tudok velük hova menni, ezért egy külön albérletben tudnám megoldani az életünket, de ez még nincs meg, mert nincsen pénzem rá.100 ezer kaucióról indulna alapból az egész, és csak egy sima 50 ezer forintos garzon bérléséről beszélünk, mindehol minimum egy havit kell fizetni előre!!!Amíg nem sikerül, kénytelenek vagyunk itt élni párommal ( egy pokol ), és tehetetlen vagyok, mert amíg itt vagyunk még, ügyvédhez se tudok fordulni, ugyan segítsen nekem a gyerekek elhelyezésében, hogy velem maradhassanak, mert egysezrűen nincs HOVA.Apukának a cég bérli a lakást, neki ez tuti, szóval jelenleg be kell ismerni helyzeti fölényben van, az egzisztencia terén.Mit lehet tenni?

6

Páromnak barátnője van. Két kicsi gyermekünk van, albérletben lakunk a munkája miatt. Mit tegyek?

Én haza sajnos már nem tudok menni velük, mert a szüleim eladták a házat, azóta anyám is utcára került; van egy családi házunk vidéken, de iszonyú állapotban, gyermeknevelésre semmiképpen nem alkalmas, penészes falai vannak, rossz burkolata ( kívül-belül ), viszont vett - még mielőtt feltűnt volna a szerető - egy lakókocsit, amiben viszont lehet lakni télen-nyáron.Ez szintén lent van a telken, az udvaron.De mindez hitelre van, amit ő fizet.Eddig nem került szóba a különmenetelünk, pedig mikor kiderült, én szívem szerint azonnal leléptem volna tőle.Azon hezutálok, hogy vhogy azt kéne elérni - csak nem tudom, hogy hogyan - passzolja át nekem, nekünk a lakókocsit, és majd én fizetem utána a részleteket.Ti mit tennétek?Mondom, már rég leléptem volna, ha tudom, hogy nem a gyerekek sínylik meg ezt az egészet.A gáz ott van, hogy még mindig szeretem őt, de nem bírom elviselni a tudatot se hogy másvalakije van.

41

Szerintetek nem szomorú, hogy az emberek annyira elmagányosodnak, hogy egy anonim oldaltól várják égető kérdéseik megválaszolását?

Holott egy jól működő, bizalomra, szeretetre, egymás megbecsülésére épülő családban természetesnek kellene lennie, hogy mindent meg tudunk beszélni egymással?

11

Mit csináljak? Félek mindentől, vele kapcsolatban.

Több éve van egy párom, együtt voltam vele jóban-rosszban. Jelenleg külföldön dolgozik.
Vettünk autót, jegygyűrűt, és építkezünk, ami pontosabban azt jelenti hogy az mi vagyis én családi házam udvarán volt egy kis nyári konyha szerűség+ egy szoba, ehhez húzunk egy fürdőszobát ami már meg is van.Gondoltuk ott elleszünk amíg nem tudunk sajátra gyűjteni, na meg ha haza jön egészségesebb külön a szüleimtől, nem kellene osztozni a konyhán, a fürdőn kicsit szabadabbak lehetnénk.
Eddig szép és jó volt minden ha most arra gondolok hogy mennyi tervünk van nagyon jó érzés.
Csak most jelenleg van egy hullámvölgy az életemben, a párom, akit eddig tiszta szívből szerettem, sosem tudtam nélküle elképzelni az életem. Megváltozott, keveset foglalkozik velem, ha itthon van nem ölelget szeretget babusgat, pedig dupla vagy akár tripla annyira kellene mint más kapcsolatban hisz nekünk ott a táv.
Szóval szeretem, de kezd nem az igazi lenni. Félek szakítani is, egyrészt mert nem hiszem hogy később vissza tudnánk táncolni, meg felesleges is volna, na é félek a szüleitől, testvéreitől is.
Engem ők állandóan ágrus tekintettekkel pásztáznak ami zavaró!
Félek hogyha most, vagy később is szakítanánk, az volna hogy kihasználtam, vagy bármi. Félek hogy az utcán megvernének, vagy hasonló dolgok. Félnék ki menni az utcára ezt már tudom. Nem követtem el semmit, csak azt hogy lehet kiszerettem az ő tesójukból vagy gyermekéből!
Egy kapcsolat szerintem két emberen múlik, ugyan így romlik is el.
Sajnálom azt hogy a párom nem képes ha haza jön 4 napra, mint, mert ez tette be a kaput hogy este nem moss fogat, úgy akar velem csókolózni. Nekem kell könyörögnöm hogy menjen fodrászhoz. Ilyen kis apróságok amik zavarnak, nem tesz azért hogy vonzó sármos férfi legyen, hisz nem csak a nő feladata jól kinézni.
A család miatt csak annyi a gond, hogy félig roma származású a párom. Szóval elég sokan vannak a családban

4

Belemennétek így távkapcsolatba? Bővebben lent

Nem túl rég vagyunk együtt a párommal, nem mondom rá hogy megtaláltam a nagy Õ-t mert nem volt tökéletes kapcsolat, viszont az érzelmeink ilyen szintűek egymás iránt. Most egyik hétről a másikra elköltözött külföldre egy jó munkalehetőség miatt, előre nem tudja sosem megmondani mikor és mennyi időre ér haza. Valószínű havi 2-3 napra. Utána menni nem tudok, mert nem fix városban dolgozik, hanem vándorol. Mindez eddig még bírható is, csak... Nemrég vált el, van egy fia akivel oda-vissza imádják egymást, a fiú rólam hallani sem akar. Ellenben arra a havi 2-3 napra beadta a teljes igényét az apjára, aki így valószínűleg kb egy fél délutánt tudna rám szánni még ha itthon is tartózkodik, ahelyett hogy hazajönne és abban a havi 3 napban feltöltődnénk egymásból a következő távolsági időszakra. Teljességgel esélytelennek érzem így fenntartani a dolgot, de az érzelmek miatt még áltatom magam. Külsős ezt hogy látná?
24N, 35F

8

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!