Találatok a következő kifejezésre: Szeretnék külföldre de a barátom maradni (1 db)

Szeretnék külföldre költözni, de a barátom maradni akar... Õ 45 én 27. Nagyon szeretjük egymást, ilyen talán csak egyszer van az életben. Nem tudom, mit tegyek. Hogyan láthatnék tisztábban az ügyben?

Vajon lehetek-e boldog ebben az országban, ahol jelenleg nagyon rosszul érzem magam... (Munkanélküliség, alacsony jövedelem, kiszámíthatatlanság, igénytelenség miatt.)

Legjobb válasz: Izraelben nem keresnek jól a pedagógusok, a minimumot kapják, és nem biztos hogy elég a kb középfok angol oda, bár lehet, hogy betennének egy héber-nyelvtanfolyamra, azt sokszor megteszik. Izraelben azok keresnek jól, akik informatikával, high-tech - el, gyógyszerekkel stb foglalkoznak, a közgazdaságban dolgozók átlagos fizetést kapnak. Az USA-ban a tanárok 30-50ezer dollár körül keresnek évente, államtól függ, a 30 nem túl sok, de 40-50 ezer már jónak számít ott is. Teljesen megértelek a kérdéseddel! Mi szerencsére mindenképpen megyünk mind a ketten, külföldre. De én mindig ezt akartam, mert olyan szakmát választottam, amirõl tudtam, hogy itthon már nem kell, de ezt akartam csinálni. Azzal nem értek egyet, hogy öreg vagy, egy ismerõsöm 32 évesen ment ki Angliába a barátnõjével, és bár "csak" egy szállodában dolgozik mint "szobalány", jól keres, és jobban megéri neki kint. És azt is megértem, hogy a barátod nem akar menni - ez a hátránya annak, hogy ekkora a korkülönbség köztetek. Szerintem gondold azt át, hogy mit tennél meg ezért a pasiért. Képes lennél-e ezt az áldozatot meghozni? Vagy késõbb megbánnád-e valamelyik döntésedet, bárhogyan is alakul? Hiszen megérted, miért nem akar elmenni, itt vannak már gyerekei, gondolom, õket se akarja messzire hagyni. Tehát itt most neked kell dönteni. Az élet egyébként rajtad múlik, milyen. Lehet, hogy itthon kevesebbet keresel, vagy éppen egy olyan fõnököd van akinek nem tetszik a mentalitása, de legalább otthon vagy! Magyarul beszélnek körülötted, érted a nyelvüket, és érted magukat az embereket is. De a te hozzáállásod a világhoz nem fog változni, hiszen te vagy te. A boldogságod és a boldogulásod rajtad múlik nagyrészt, kisebb részt az országon, ahol éppen élsz. Ettõl még persze lehet, hogy máshol jobban fogod magad érezni. Csak hogy tudd, az amerikaiak nagyon más mentalitásúak, az izraeliek meg méginkább. Ha azért nem akarsz menni mert egyedül nem mersz nekivágni, szerintem azon gondolkozz el, mennyire van ehhez köze a pasinak. A lényeg az egyedül, vagy a nélküle?

Izraelben nem keresnek jól a pedagógusok, a minimumot kapják, és nem biztos hogy elég a kb középfok angol oda, bár lehet, hogy betennének egy héber-nyelvtanfolyamra, azt sokszor megteszik. Izraelben azok keresnek jól, akik informatikával, high-tech - el, gyógyszerekkel stb foglalkoznak, a közgazdaságban dolgozók átlagos fizetést kapnak. Az USA-ban a tanárok 30-50ezer dollár körül keresnek évente, államtól függ, a 30 nem túl sok, de 40-50 ezer már jónak számít ott is. Teljesen megértelek a kérdéseddel! Mi szerencsére mindenképpen megyünk mind a ketten, külföldre. De én mindig ezt akartam, mert olyan szakmát választottam, amirõl tudtam, hogy itthon már nem kell, de ezt akartam csinálni. Azzal nem értek egyet, hogy öreg vagy, egy ismerõsöm 32 évesen ment ki Angliába a barátnõjével, és bár "csak" egy szállodában dolgozik mint "szobalány", jól keres, és jobban megéri neki kint. És azt is megértem, hogy a barátod nem akar menni - ez a hátránya annak, hogy ekkora a korkülönbség köztetek. Szerintem gondold azt át, hogy mit tennél meg ezért a pasiért. Képes lennél-e ezt az áldozatot meghozni? Vagy késõbb megbánnád-e valamelyik döntésedet, bárhogyan is alakul? Hiszen megérted, miért nem akar elmenni, itt vannak már gyerekei, gondolom, õket se akarja messzire hagyni. Tehát itt most neked kell dönteni. Az élet egyébként rajtad múlik, milyen. Lehet, hogy itthon kevesebbet keresel, vagy éppen egy olyan fõnököd van akinek nem tetszik a mentalitása, de legalább otthon vagy! Magyarul beszélnek körülötted, érted a nyelvüket, és érted magukat az embereket is. De a te hozzáállásod a világhoz nem fog változni, hiszen te vagy te. A boldogságod és a boldogulásod rajtad múlik nagyrészt, kisebb részt az országon, ahol éppen élsz. Ettõl még persze lehet, hogy máshol jobban fogod magad érezni. Csak hogy tudd, az amerikaiak nagyon más mentalitásúak, az izraeliek meg méginkább. Ha azért nem akarsz menni mert egyedül nem mersz nekivágni, szerintem azon gondolkozz el, mennyire van ehhez köze a pasinak. A lényeg az egyedül, vagy a nélküle?
Szia! En vagyok Skociaban. NEM VAGY OREG!!! nyugodtan vagj bele. Egyezetek meg, hogy 1 ev proba, Te kint, O otthon. Ha az anyagiakat meg tudod kezdetben oldani, vagj bele egyedul nyugodtan. A Britteknel tenyleg jol fizetik a tanarokat. Egy probat meger. Es 1 ev alatt az is kiderul, mennyire eros tenyleg a kapcsolatotok. Te is megprobalod, milyen kint, stb. A pasidat is meg tudom erteni, foleg ha jo meloja van.. Teljesen aterzem azt is, Te mier5t akarsz eljonni otthonrol. Nagyon nehez a dontes, de batrake a szerencse, 1 evre legalabb kiprobalnam a helyedben.
hát ez nehéz szitu. te fiatal vagy ö meg már öreg. te még élni akarsz családot akarsz, ö meg nyugalmat ha van már gyereke akkor gyereket már lehet nem is akar. ha most nem mész ki akkor egy egész életen át enni fog a penész.´ annyit azért tudnod kell hogy külföldön sincs kolbászbol a kerítés, és nagyon keményen kell dolgozni azért hogy valamid legyen. a nyugati országok többsége magasabb fizetést ad, de egy albérlet ára nagyon nagyon magas, maga a megélhetés is magas, sok ország munkanélükliséggel küszköd mint Németország, munka vállalásit csak bizonyos eseteken adnak eusoknak is. angliába kapsz munkát is de tuti hogy a nullárol kezded, ahol csak egy beköltözött senki leszel. ugye oda tudsz csak menni amelyik országba nyelvtudásod van. pl németeknél angollal labdába sem rughatsz, ha csak nincs valami extra diplomád. ugyan ez az angoloknál is ha nincs nyelvtudásod lehetsz takarító nö max, amit lehet jobban fizetnek meg mint otthon de még is csak egy takarító nö leszel. nem éredemes ezért egy otthoni jó munkahelyet feladni. igeýntelenség minden országban meg van magas szinten. itt alacsony jövedelem nincs csak magas kiadások olyan mértékben hogy majdnem ott vagy mint ha otthon keresnél egy jobb melót. ha további kérdésed lenne Németországgal kapcsolatban írj bátran emailt.
En Skociaban vagyok. Hihetetlen az az igenytelenseg, ami itt korulvesz. Nagy a kosz az utcan, barmit, barhol, barmikor eldobnak, nem 1 helyen csak ugy kidobjak az ablakon a koszos pelenkat, stb. Egy nagy ugyvedi irodanal dolgozom (tobb szaz ugyved). Azt hittem itt majd igenyesek lesznek. Valamivel jobb a helyzet, de meg mindig megdobbenek sokszor azon, hogy mennyire igenytelen egyik masik. Gusztustalanok. Ha tehetnem, mennek haza. Csak hat nagyon nagy a lakashitelunk otthon. Most, hogy ennyire esik a font, nem tudjuk, mi lesz. Mi mind a ketten kint vagyunk. A fonokom katasztrofalisan nem latja at a helyzetet szokszor ami rettento idegesito, nem enged bizonyos fejleszteseket amit javaslok mondvan hogy a marketinges csapat vinne a palmat erte, nem pedig en. Marhasag. Es ha megis, akkor is mi van. Meglszek a 2 jo szo nelkul. Biztos nem ilyen gaz mindenhol es mindenkinek, az is lehet, hogy csak en vagyok tul hisztis (bar amikor a folso szomszed 1 heten 2x hanyta le az ablakot es 1x se jott le legalabb bocsanatot kerni ... ) Nem biztos, hogy kint jobb lesz. Nekem megvan a felsofokum, van diplomam, stb. Megis nehezen indultunk mikor kijottunk. Masoknak gyorsan beindul es minden fantasztikus. Szerencse is kell hozza. Pasid miert nem akar koltozni? Mi kot benneteket haza? Melyik orszagba mennel? Van felreteve annyi penzetek, hogy ah nem talaltok munkat 3 honapig, akkor is fonn tudjatok magatokat tartani? Barmire szivesen valasazolok en is. Nyugodtan irj.
Pedagógusként Angliában pl. arany életed lehetne, ott nagyon keresettek a jó tanárok. Anyukám is menne szívesen, csak hát õ nem tud angolul. Ha tanárként szeretnél elhelyezkedni Angliában, akkor én azt mondom, uccu neki. Csak ahhoz valamit kell intézni, hogy elfogadják ott is a diplomádat és taníthass ott is. Ez nem tudom, hogy mûködik. Ha akarsz menni, menj, merj belevágni egyedül is, ha elég stabil a kapcsolat, akkor kibírja azt is, hogy nem mindig tudtok együtt lenni. Angliában tanárként elég sok szabadidõd lenne, ott elég sok tanítási szünet van. Ilyenkor hazalátogathatsz, a barátod is meglátogathat, talán, ha látja, hogy te milyen jól érzed magad kint, milyen jól élsz, neki is megjön a kedve hozzá.
A kérdező hozzászólása: Köszi a válaszokat, és hogy õszintén írtatok. Élnek külföldön régi osztálytársaim (Írország, USA), meg a nõvérem is Németországban él 15 éve. Õ nagyon lebeszél a költözésrõl, szerinte már "öreg" vagyok hozzá. Õ egybõl érettségi után ment, nekem már van két diplomám. Csak sajnos sokra nem megyek velük: pedagógus, meg egy gazdasági másoddipl (nem közgáz). A barátomnak jó állása van itt, szereti a várost, ahol élünk, biztonságban érzi magát, ide köti az egész múltja, társasága minden. Már van gyereke, de tõlem is szeretne, minél hamarabb. Ha komolyan rásznnám magam a költözésre (mert õ 100% hogy nem fogja), akkor a kezdeti anyagi nehézségeket meg tudnám oldani. Itt viszont nem találok jó állást, rosszul érzem magam a mentalitástól, a belpolitikai helyzettõl, az irigységtõl, az uram-bátyám kapcsolatoktól, attól hogy nem érzem úgy, hogy ha becsületesen dolgozom, akkor elismerik a munkámat. A legrokonszenvesebb az USA, Spanyolország, Izrael. De ahogy olvasom az iwiw a világ körül rovatot, szinte bárhová mennék, minden azt mondja nekem, hogy külföldön jobb. Lassan már Szlovákiában is. Angolul meg spanyolul beszélek nagyjából középfokon. Csak egyedül félek elindulni... Marha nagy döntés, pláne hogy végre van egy stabil, normális kapcsolatom, amiben semmi negatívum nincs. Nem tudom, hogy hogyan tudnék elindulni egyik úton (menni vagy maradni), úgy, hogy közben nem problémázok a másikon.
Nehez dilemma. 7 eve ugyanebben a helyzetben voltam mint te pontosan 27 evesen. En Ausztraliaba vandoroltam ki a Skilled Immigration Scheme kereteben. Ma mar Aussie allampolgarkent utazom a vilagot persze megtartva a magyart is. PSZF-et es jogon kieg posztgrad diplomat vegeztem, es mint kozgazdasz majd adontanacsadokent dolgoztam otthon. Sosem voltam elegedett es nem ereztem h meg lennek becsulve. Kb azok az erzesek keringtek bennem mint benned. en akkor egy 7 eves kapcsiban voltam a srac volt akkor 32 eves. O azt mondta 32 evesen oreg uj eletet kezdeni. Eloszor turistakent jottem ki 2000-ben mikor is magaval ragadott az orszag, majd 2001 januarjaban visszajottem. Akkor olyan erzes volt mintha hazajonnek. ereztem h nekem vissza kell jonnom. 2001 juniusaban jottem vissza. eloszor csak ket evre es ugy beszeltuk meg az ex-el h meglatjuk mi lesz. Kozben o probalkozott mas noknel volt egy sikertelen kapcsija en nekem meg lett egy baratom akivel 3 evig voltam egyutt de maga a pokol volt. aztan mikor 2004-ben eloszor hazaltogattam akkor az ex-em probalkozott nalam csak en hulye nem vettem a lapot... mas fiu utan futottam aki jol kicseszett velem a vegen. azota az ex osszeallt egy ketgyermekes novel es happybb mint velem volt. a sors ironiaja h kb ket eve Gyurcsany alakitasainak kezdeten megkerdezte hogyan tudna ide kivandorolni... Nekem a kapcsolatom ment ra a kulfoldon elesre azota is keresem az Igazit... tobb sikertelen kapcsi utan teljesen felenk bezarkozott lany lett belolem. Amit tudni kell tenyleg nem kolbaszbol fonjak a keritest. Jobban keresunk itten de az albertlet a kaja azok ehhez a fizeteshez vannak igazitva tehat a Mo-n osszesporolt par 100ezer az nagyon nagyon konnyen elmegy... En ket diplomaval 2001-ben pincerkent dolgoztam es orultem h van munkahelyem. Idokozben belejottem az angolban es elkezdtem a szamarletran feljebb lepegetni teljesen a nullarol. 2005-tol egy multi cegnek a penzugyi es szamviteli osztalyat vezetem es plusszban az Asia Pacific Regio (ami hat leanyvallalatot foglal magaban) a riportolasat iranyitom szep summas penzert, ceges kocsi, azota van sajat hazam, olyan amilyet otthon kb 50 evesen jo ha elertem volna. egy fizetesbol pengen fizetem a hitelt... Tehat van elonye meg hatranya. En belevagtam de a kapcsolatom ment ra... Itt is jol fizetik a tanarokat es hianyszakma... Varjuk a Skilled embereket. DE a vilag masik fele. kb minden 3 evben jo ha haza tudok latogatni... Azert sok midnen hianyzik otthonrol de megszoktam az itteni kulturat is, most mar elvagyok itt nem koltoznek haza. ez egy olyan dontest h adhatunk itt neked tanacsokat meg elmondhatjuk a tapasztalatainkat, de at the end of the day neked kell meghozni a dontest. szerintem hallgass a szivedre es a megerzeseidre... en mindig azon az elven probaltam elni az eletem h belevagok dolgoknak mert nem akartam h azon gondolkodjak h mi lett volna ha... volt ami nem jott be de pl ez a kufoldon eles bejott de kozben rengeteg aldozattal jart, amit altalaban az emberek nem merlegelnek ha egy sikertortenetet hallanak. mert az valahogy elvesz... Sok sikert akarhogy is dontesz. Ha gondolod irhatsz privit is ha van tovabbi kerdesed!


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Bűn az ha szeretetből hazudunk?

16

Mit tegyek a munkatársammal?

Kezdek beleszeretni, egyre többet gondolok rá, mikor nem a munkahelyen vagyok.... Kezdem hülyének érezni magam. Mutassam ki az érzelmeimet, vagy hogy tudjam meg, neki bejövök e?

10

Nagyon sokan miért hanyagolják el a párjukat, miért nem foglalkoznak vele eleget (akik emiatt itt is panaszkodnak joggal), amikor én és jó néhány férfitársam hálát adnánk, ha lenne egy szerető barátnőnk, kinek szabadidőnk nagy részét szentelnénk?

Másik kérdésem (2 óránként írhatok, azért):
Ismerkednék olyan lánnyal, aki szeret és szokott hordani a hajában masnit vagy virágot. Szerintem ez nagyon édessé teszi a pofiját egy lánynak. Van mód itt erre? Kérdezem naivan. :-)

Egy huszonéves (nem szűz, még mielőtt trollkodó lennél) srác

3

Bevallotta hogy tobbet erez irtantam. Mit tegyek?

Van egy srac. Nagyon reg ota baratok vagyunk,de a minap bevallotta hogy tobbet erez irnatam. Erre en azt feleltem hogy enis erzem hogy tobb van mint baratsag,de kevesebb mint szerelem. Igazabol en ezt rutinbol irtam..de nem tudom mit tegyek. Segitsetek.

3

Szerintetek ciki rokonnal járni?

nem vagyunk közeli rokonok de nagyon távoli sem szerintetek ciki vagy mi a véleményetek erről?

14

Érettségi után Õ Németországot választotta. Velem mi lesz?

A barátommal már másfél éve vagyunk együtt, mindketten 18-ak. Tervezzük, hogy mi lesz az érettségi után. Õ a nemzeti közszolgálati egyetemre szeretne menni katonának, én pedig szintén bp-en valami tolmács szakra gondoltam. A bátyja kint él és dolgozik Németországban és a szülei felvetették, hogy menjen ki Õ is érettségi után NO-ba, ha nem jönne össze a katonaság. A gond, hogy rám nem gondoltak. :( Mi lesz velem, Velünk? Mit csináljak? Tudom, hogy vége lesz, ha ő azt választja! Szeretne kimenni, azt várta, hogy majd én is megyek, de én egyetemen tovább akarok tanulni it Mo-on. Szakítsunk? Maradjunk? Mi lesz?

11

19 és szűz. Velem van a baj, vagy ez teljesen átlagos? Mi lehet az oka hogy nem sikerült még senkivel sem összejönnöm? L

19

Mit gondolhat rólam a fiú?

A 18. szülinapomat ünnepeltem egy hatalmas party-val ahol a barátaim barátai is ott voltak. Az egyik ismeretlen fiúval (egyidősek vagyunk) már kezdetektől fogva izzott körülöttünk a levegő, végül nem kevés alkohol hatására egymás karjaiban kötöttünk ki... Végig csókolóztuk az estét minden létező pozícióban és helyen, de ennél több azért szerencsére nem történt. Reggel kérdezgette hogy vagyok és az este folyamán is sokszor bejött utánam mikor elvonultam lepihenni kicsit. Eltelt 3 nap és jól elbeszélgettünk interneten viszont én félek, hogy csak egy könnyűvérű csajnak tart az este után és le akar fektetni... Az aggódásából ítélve és hogy keres folyamatosan, érdeklődik talán nem igaz a félelmem, de a viselkedésem után félő lenne... :( Szerintetek?

8

Mit vegyek/készítsek a barátomnak 21. szülinapjára? Egy hónapja vagyunk együtt.18/L

4

Hogy vélekedtek erről? Hasonló cipőben jártatok már?

Bele tartozok egy "ázsiai" közösségbe, ahol sokan szeretik a japánt, kóreát stb. szóval ez a közös érdeklődési kör ebbe az óriási közösségbe.
Elég sok lány ismerősöm van, a két kezemen megtudom számolni hány a fiú ismerősöm. Nagyon sok lány tetszik.
Nem vagyok se csúnya, bár nem vagyok baba arcú sem. A legtöbben bírnak és nem tartanak unalmasnak sem.
A lényeg az, hogy bepróbálkoztam már pár lánynál. Persze nem egyszerre! Volt amelyiknek írtam verset, mert azt szerette. Volt amelyiknek "modernül" bókoltam. Volt amelyiket egész éjjel szórakoztattam és sokat nevetett. Volt amelyiknek rajzoltam. Volt akivel találkoztam és csak félig magyar, megtanultam meglepiként direkt pár szót a saját nyelvén. stb. stb. szóval már MINDENT megtettem már értük amit csak tudtam. Mégis tojnak a fejemre. Erre jön egy ázsiai srác, nem tesz SEMMIT, vigyorog egyet a bájgúnár fejével és övé akármelyik nő.
Ilyenkor azért elég rossz érzéssel tölt el, hogy míg te mindent megteszel valakiért és le se böfög, jön egy ázsiai aki semmit nem tett és már ágyba is viszi a nőt, vagy az ujja köré csavarja, azok meg csaholnak utána mint kutya a csont után és körbeugrálják. Csak azért mert ázsiai és ők ezt a kultúrát szeretik...
Voltatok már hasonló helyzetbe? Mit tegyek vagy mit csináljak? Hogyan kezelnétek ezt?

5

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!