Találatok a következő kifejezésre: Szeretem a de nagyon (1565 db)

Budapesti vagyok, de a gödöllői egyetemre szeretnék járni. Később lehet, hogy igényelnék koleszt, de az első félévben nem szeretnék. A bejárás nagyon nehéz? Van valaki, aki így jár be, mint én?

Legjobb válasz: Én Aszódról (ez Gödöllõ mellett van) járok be naponta Pestre, kb. 40 perc alatt bent vagyok, nem megterhelõ. Nem tudom, hogy te Pest melyik részén laksz, de Gödöllõre jön HÉV is, busz is, vonat is, szóval szerintem nem lenne probléma neked sem.

Én Aszódról (ez Gödöllõ mellett van) járok be naponta Pestre, kb. 40 perc alatt bent vagyok, nem megterhelõ. Nem tudom, hogy te Pest melyik részén laksz, de Gödöllõre jön HÉV is, busz is, vonat is, szóval szerintem nem lenne probléma neked sem.
A kérdező hozzászólása: 22. Kerület. Te hova jársz Pesten belül?
ELTE BTK (Múzeum krt.)
Szia! Gödöllõ nincsen messze Budapesttõl!!! És nagyon szép város!!! Több közlekedési eszközt is választhatsz! Vonat: Keleti pu. kb. 35 perc, ha személyvonattal jössz. 20 perc, ha gyors vonattal (nagyon sok gyors vonat megáll Gödöllõn) Hév: Örsvezér térrõl kb. 45 perc (ez elég lassú!) Volán busz: Népstadiontól 30-35 perc.
A kérdező hozzászólása: Köszi !

Szeretem a barátomat, nagyon jó vele a szex de ha orálisan elégítem ki nem szeretem lenyelni a spermáját, undorodok tőle. Ez mitől lehet? Elhagyhat emiatt?

(az el?z? barátomnál nem volt ilyen gondom)

Legjobb válasz: Ne nyeld le, ha undorodsz tõle. Minden férfi spermája más. Az étkezési szokásaitól függ a sûrûsége és az íze. Ha egy pár napig ananászon élne, nem lenne ilyen problémád, de komolyan! Ha emiatt szakít veled, akkor hagyd menni, mert nem érdemel meg. Egy férfi sem erõltetheti ezt a dolgot. Én sosem nyeltem le, bár olyan volt, hogy beleélvezett, de szépen lecsurgott a hímvesszõjén:), kiengedtem szabadjára. De amodtani páromnál még ezt sem engedem. Mert neki sûrûbb és nyúlós. Szóval szerintem ne tégy semmit. Ja, és a párommal már több mint 3 éve együtt vagyunk, és elfogadta, hogy nem nyelem le és szeretjük egymást ennek ellenére. Drukkolok, hogy a párod elég értelmes legyen, és elfogadja, hogy te ezt nem akarod.

Ne nyeld le, ha undorodsz tõle. Minden férfi spermája más. Az étkezési szokásaitól függ a sûrûsége és az íze. Ha egy pár napig ananászon élne, nem lenne ilyen problémád, de komolyan! Ha emiatt szakít veled, akkor hagyd menni, mert nem érdemel meg. Egy férfi sem erõltetheti ezt a dolgot. Én sosem nyeltem le, bár olyan volt, hogy beleélvezett, de szépen lecsurgott a hímvesszõjén:) , kiengedtem szabadjára. De amodtani páromnál még ezt sem engedem. Mert neki sûrûbb és nyúlós. Szóval szerintem ne tégy semmit. Ja, és a párommal már több mint 3 éve együtt vagyunk, és elfogadta, hogy nem nyelem le és szeretjük egymást ennek ellenére. Drukkolok, hogy a párod elég értelmes legyen, és elfogadja, hogy te ezt nem akarod.
Ne csinálj semmi különöset, ne nyeld le! Nem mindenkié egyforma és kész. Ha emiatt elhagy, akkor tényleg olyat kell keresnie, aki megteszi neki és nem rád van szüksége. El lehet kerülni az öklendezést ügyesen, hogy észre se vegye... Sok sikert!
Ha ezmiatt szakitani akar akkor légy erõs tarsd a szádban és smárold le. Tudja meg hogy, milyen érzés. Sztem többet nem fogja ezt kérni.
Ha ez miatt elhagyna akkor neki nem komoly és jó kapcsolat kell hanem egy vérbeli prosti.Én is undorok a spermától és orális szex közben úgy intézzük a dolgokat hogy nem a számba élvez, elfogadott így és így is szeret engem és a szex is müködik:-)

Nagyon szeretem a kémiát nagyon jó vagyok belőle (versenyeket nyertem stb. ) de nem tudom hogy hol tanuljak tovább. Kémiával hol érdemes tovább tanulni?

ármit megtanulok mellé, matekot fizikát bioszt ha megtlálom a megfelelő utat de még egyelőre nem tudom. most megyek 12. be és még nem tudom melyik egyetemen és milyen szakon tanuljak tovább. kíváncsi vagyok a véleményetekre hogyha bármelyik egyetem bármelyik szakára bekerülhetnétek (ahová az egyik felvételi tantárgy a kémia) akkor hova mennétek és hogy döntenétek. (fizetés,életpálya,karrier,külföldi lehetőségek, itthoni lehetőségek stb...) előre is köszönöm aki leírja és kifejti a vélemyényét.

Legjobb válasz: Vegyészmérnök. Nem tudom kifejteni, mert én teljesen másik irányba indultam (humán beállítottság), de jókat hallottam róla, és elvileg el lehet vele helyezkedni.

Vegyészmérnök. Nem tudom kifejteni, mert én teljesen másik irányba indultam (humán beállítottság), de jókat hallottam róla, és elvileg el lehet vele helyezkedni.
Az orvosi szakma nem érdekel? Mert oda kell még kémia. Esetleg a gyógyszerészeti kar?
Szóval attól függ, hogy te milyen pálya iránt érzel szimpátiát. Szerintem az orvosin mindenképp gondolkozz el (már ha érzel bármiféle "vonzalmat" e terület iránt). Vagy tényleg lenne még a vegyészmérnök. Azzal ha végeztél gyógyszergyáraknál tudnál elhelyezkedni.
Még csinálj meg addig egy nyelvvizsgát, hogy kiemelkedõen jó pontszámod legyen a felévételihez. Mert mindenhova magas pontszám kell.
Gyógyszerész/vegyészmérnök 5 év szopás, utána nagyon jól fizetõ munka.
Gyógyszerésznek. A profession.hu álláslehetõségeit folyamatosan olvasom és nagyon-nagy karriert lehet befutni az említett diplomával. S elsõsorban nem is az egészségügy területén kiemelkedõ a gyógyszerész diploma, hanem a kereskedelemben, a marketingben, a gazdaságban. S mintttudjuk manapság is a gazdasági szakemberek viszik haza a legtöbb lóvét, mégpedig a gyógyszeriparban. Ezért ajánlom. Pl.: http://www.profession.hu/hu/allas/ertekesitesi-vezeto-multin.. http://www.profession.hu/hu/allas/uzletfejlesztesi-menedzser..
Szerintem is gyógyszerés ( persze csak ha érdekel ez az irány ) itt sok a kémia és ha elvégzed akkor eltudsz vele helyezkedni de ha tovább mész doktorisuli akkor majd kutató is lehetsz!


Szeretnék gyereket, de nagyon félek a szüléstől. Tényleg olyan szörnyű, mint ahogy leírják? Már több mint egy éve szeretnék teherbe esni, de nem sikerül. Lehet, hogy a szüléstől való félelem miatt stresszelekbe és azért nem? 26l

Legjobb válasz: Szerintem egyáltalán nem olyan szörnyû!én is évekig rettegtem hogy jajj mi lesz, meg hogy nekem aztán majd jöhet morfium is csak ne fájjon és most egy hónapja életet adtam egy gyönyörû kislánynak mindenféle fájdalom csillapítás nélkül és életem legszebb élményének tartom és örülök hogy nõ vagyok és átélhettem(bár a fájdalom részét kihagynám de elviselhetõ volt!) A lényeg hogy fejben tedd helyre a dolgokat,ne agyalj,ne olvass rémisztõ történeteket!bízz magadban,a testedben és ösztöneidben-hogy képes vagy rá!mert meg tudod csinálni! ha mind ez meg van szerintem össze fog jönni az a baba! drukkolok!

Szerintem egyáltalán nem olyan szörnyû!én is évekig rettegtem hogy jajj mi lesz, meg hogy nekem aztán majd jöhet morfium is csak ne fájjon és most egy hónapja életet adtam egy gyönyörû kislánynak mindenféle fájdalom csillapítás nélkül és életem legszebb élményének tartom és örülök hogy nõ vagyok és átélhettem(bár a fájdalom részét kihagynám de elviselhetõ volt!) A lényeg hogy fejben tedd helyre a dolgokat, ne agyalj, ne olvass rémisztõ történeteket!bízz magadban, a testedben és ösztöneidben-hogy képes vagy rá!mert meg tudod csinálni! ha mind ez meg van szerintem össze fog jönni az a baba! drukkolok!
Majd akkor fogsz teherbe esni, ha a gyerek utáni vágyad legyõzi a szülés miatti félelmed.
Én is féltem a szüléstõl, de sikerült a 2. hónapban teherbe esni. Viszont nem tudtam meg, milyen, mert - nem így akartam - programozott császár lett.
A szülés nem szörnyû, a szülésnél életet adsz a gyermekednek!!!Ezt igy fogd fel, nem kell tõle félni!Az igaz hogy fáj, de ki lehet birni, átéltem 2x is.Hidd el amikor meglátod a picurkádat mindent elfelejtesz ami elõtte volt.
Én is nagyon féltem, de amint átléptem a szülõszoba küszöbén, megszûnt minden félelmem (energiám se volt a félelemre gondolni), azon voltam hogy minél elõbb túl legyünk rajta. És nem olyan szörnyû. Fájni nagyon fáj, de hidd el már nagyon sokan végigcsinálták és túl élték :) )
Nagyon fáj. De kit érdekel most komolyan? Ahogy kibújuk a baba a fájdalmadat elvágják, abban a pillanatban ahogy megkapod a babád örök szerelem kezdõdik. Újra megkérdezem...kit érdekel, hogy fáj pár órán át? (:
A szülés rettenetes fájdalommal jár, de nem szörnyû, inkább szuper jó, hogy megszülted a világra hoztad, és itt van! :)
Szerintem nem szörnyû. Fáj, az igaz, de pl. egy fogfájás, vagy egy epegörcs ezerszer rosszabb, mert annak se értelme, se eredménye, míg a szülésnek.. És egyetértek az elsõ válaszolóval, nekem pl. a szüléstõl való félelem eszembe se jutott a babavállalás elõtt, csak az, hogy babát szeretnék.
Csak félig meddig hittem el, mikor azt mondták, h nagyon fáj a szülés, de utána elfelejtessz mindent. A kellemetlen csalódás az volt, hogy tényleg nagyon fáj, annál is jobban, mint hittem....de amíg szülés elõtt nagyom féltem, szülés alatt már csak az ösztöneim és a hormonok vezettek....és amikor felmutatták a babát, Az Én /Mi babánkat, akit 9 hónapig óvtam odabent, és magzatmázasan is gyönyörû volt......nos igen, minden gyötrelem, huss! elszállt. Ez így volt.
Nekem nem fájt nagyon, gyönyörû élmény volt! Tényleg, az életünk legszebb napja!
Amint terhes leszel, már egyáltalán nem fogsz stresszelni a szüléstõl, ugyanis sokkal nagyobb problémáid lesznek. :-) Egészséges-e, lesz-e elég tejed stb. Annyi aggódnivaló van. És végül is, olyan még nem volt, hogy bentmaradt volna, valahogy kijön, ne aggódj! Boldog családtervezést nektek!
Nem érdemes félni! Tõlem is kérdezgették a terhesség végén, hogy félek-e? Mondom, ha félek, attól könnyebb lesz??? HÁt nem! Pont nehezebb!! Egy barátnõm, már a vajúdása legelején mondogatta, hogy nem tudok szülni, nem tudom megszülni, ez borzalmas, nagyon fáj, stb. Hát szegény, nem is tudta megszülni, nagyon nehéz lehetett így neki. Úgy kell hozzáálllni, hogy erõs felnõtt nõ vagy és hamarosan anyuka! El kell tervezned magadban, mi hogy lesz és akkor úgy is lesz!! :) Nekem összességében nagyon jó élmény!! :) Önmagam maradtam és minden úgy alakult szinte, ahogy akartam. A férjem is nagyon nagyon büszke volt rám. :)

Szeretem a szerelmemet nagyon, de néha feljönnek exel kapcsolatos érzések. Miért lehet?

Pár éve szakított velem az exbarátom.A szakítás oka az volt hogy kiábrándult bel?lem,mert nagyon sokat bántottam lelkileg,amit persze nem akartam de akkor nagyon sok fájdalom és elkeseredettség volt bennem,az el?tte lév? pasi miatt,aki megalázott és kihasznált,megcsalt...úgyhogy sajnos az exbarátomon csattant az ostor,pedig én nem akartam úgy viselkedni vele,nem vagyok egy szemét ember,de nem bírtam az indulataimmal amik bennem maradtak...ennek biztos az is az oka hogy a gázos pasit és a szemétségeit nem tudtam kiheverni mert hamar összejöttünk az exemmel aki már akkor régóta tetszett nekem.Jó volt a kapcsolatunk az elején,boldogok voltunk hihetetlenül szerettük egymást és kitartott mellettem,úgy éreztem ? az igazi.Aztán kezd?dtek a bántásaim felé,de nem tudom miért és ? sok id? után de szakított velem.Hatalmas b?ntudatom volt felé hogy mit tettem és 8 hónap kiesett nekem az életemb?l és utána még másfél évig ki voltam borulva lelkileg.Senkinek nem kívánom azt az érzést amikor nem akarsz valakivel szemét lenni(nagyon szereted) de az indulataid nem hagyják és "nem voltam észnél nem tudtam mit teszek".Igen ezt magamnak köszönhettem,akkor voltam 18 éves.Nagyon nehezen elfogadtam a helyzetet hogy vége,de valamilyen szinten bennem maradt.Szakítás után kegyetlenül sokat szenvedtem és nagyon szerettem.A lényeg hogy most boldog párkapcsolatban élek 2 éve és szerelmes vagyok,de sajnos nem tudok senkit úgy szeretni ahogy az ex barátomat szerettem valaha és ez bánt...valami miatt nem tudom.Mintha bezártam volna a szívemet.Évfordulókon olyan er?s érzések jönnek el? bennem az ex iránt hogy tiszta rosszul vagyok t?le fáj a szivem szó szerint...akkor olyan mintha ?t akarnám.De amúgy meg eszembe sem jut,a hétköznapokon néha feljön szóban de mostanában már az sincs.A barátom ezeket tudja és elfogadja amiért hálás vagyok neki.Miért lehetnek bennem ilyen érzések?

Legjobb válasz: hagyd ott a barátodat,mert te még nem állsz készen egy új kapcsolatra,nem vagy túl az elõzõn. ez így nem tisztességes. a párod nyilván arra vár h egy nap elmúlnak az érzéseid az ex iránt. de mint írod,nagyon erõsek még mindig. maradj egy kicsit egyedül,és ha lezártad a multad-hidd el egy nap arra ébredsz h semmit nme érzel de ez akár évekig is tarthat/nekm 3 év volt/ és utána már jönni is fog az igazi mert a mostani sem az ahogy az ex sem volt az ne hülyítsd tovább ezt a jószívû fiút,õ ennél többet érdemel ezt te is tudod

hagyd ott a barátodat, mert te még nem állsz készen egy új kapcsolatra, nem vagy túl az elõzõn. ez így nem tisztességes. a párod nyilván arra vár h egy nap elmúlnak az érzéseid az ex iránt. de mint írod, nagyon erõsek még mindig. maradj egy kicsit egyedül, és ha lezártad a multad-hidd el egy nap arra ébredsz h semmit nme érzel de ez akár évekig is tarthat/nekm 3 év volt/ és utána már jönni is fog az igazi mert a mostani sem az ahogy az ex sem volt az ne hülyítsd tovább ezt a jószívû fiút, õ ennél többet érdemel ezt te is tudod
A kérdező hozzászólása: Az az igazság hogy az exbarátom után eltelt egy hosszú egyedül töltött idõszak, ami után összejöttem egy sráccal(Zs)abból egy 2 éves kapcsolat lett, de nála nem éreztem sok mindent csak eleinte...nagyon megromlott a kapcsolat egyéb okok miatt is.Szakítottunk, újabb egy év szünet és azóta van nekem a mostani barátom(F).Azért irtam ezt le mert voltak szünetek (másfél év aztán egy év) amit egyedül töltöttem.Felbukkant a mostani barátom(F)és összejöttünk, de nem azért hogy elfelejtsem az exet.Hanem mert régrõl ismerem, tetszett mindíg is.Õ iránta sokkal többet érzek mint (Zs) iránt elõtte.Nem a hülyítés a szándékom hanem hogy boldog legyek, és tudom hogy nem kapaszkodhatok a múltba.Csak különbözõ helyszínekrõl, errõl arról az ex eszembe jut, hol kevésbé hol erõteljesebben.Még akkor amikor valaminek pl romantikának a hiányát érzem a kapcsolatomban akkor eszembe jut hogy az exnél az milyen volt.De egyik srác sem egyforma, van amelyik könnyebben van amelyik nehezebben mutatja ki.

Van itt valaki rajtam kivül aki most fog felvetelizni? . En. A vegyipariba szeretnek menni. De nagyon felek a felvetelitol.

Legjobb válasz: Kvittek vagyunk en is oda akarok menni es en is nagyon a felvetelitol tartok :s

Kvittek vagyunk en is oda akarok menni es en is nagyon a felvetelitol tartok :s
szia, en nost kezdtem a vegyit, könnyü bekerülni, nem kell izgulni. nagyon joo suli, jofej tanárokkal és diákokkal:) kéttanra vagy simára akarsz menni?
A kérdező hozzászólása: szia:) alap tantervure szeretnek de masodiknak a kettant is beirom:) !
sok szerencsét! :) egy vegyis :P
A kérdező hozzászólása: koszonom<3
Én is most megyek a felvételizni.Könnyû oda bekerülni.De ahoz képest elég jó iskola. és 4.5-s tanuló vagyok és ha egy közepeset írok már bent vagyok de ha valaki 4.2 fölött van tényleg elég egy olyan közepes felvételi. amit régebben mondtak hogy 3.8 és úgy közepes felvételi azzal nem értek egyet. azért akkor kell egy jó felvételi.
A kérdező hozzászólása: tulvagyok a felvetelin^^
és? :D milyen lett? :D

Szeretem a barátomat nagyon, de mégse vagyok teljesen túl az exemen. Mit tegyek?

Volt egy barátom több mint két évig együtt voltunk, 10 hónapja, hogy vége, lassan fél éve hogy összejöttünk mostani barátommal. Tényleg szerelmes vagyok belé, és jó minden, de mostanában egyre többet veszekszünk apróságokon, persze próbálom őket megoldani, de akaratlanul is aahoz hasonlítom, hogy bezzeg xy-al ennyi idő után még nem veszekedtünk. Exemmel azóta is jóba vagyunk, de csak baráti szinten, szerencsére nem ajtócsapkodással váltunk el, és neki is volt azóta barátnője, de egyinkünk sincs teljesen túl a másikon. lehet, hogy ez csak azért van, mert ő volt az első barátom, és tényleg sokáig együtt voltunk, és megszoktam? Nem akarok miatta szakítani a barátommal mert télyeg szeretem őt, az exem iránt inkább csak ilyen kötődést érzek, hogy vele lelkileg stabil lennék, a barátomba viszont tényleg szerelmes vagyok. Mit tegyek? Volt mássla hasonló? 20/L

Legjobb válasz: Igen csak azért van az elsõt soha nem felejti el teljesen senki. 20/

Igen csak azért van az elsõt soha nem felejti el teljesen senki. 20/
A mai napig néha gondolok az összes exemre, pedig felnõtt és családos vagyok... Miért is kéne teljesen elfelejteni a múltad?
érdekes azt hittem csak én vagyok így ezzel de látom mások is.
A kérdező hozzászólása: persze nekem is volt még exem utána és rájuk is gondolok néha de érzékelhetõen nem ugyanúgy. Sõt akárhányszor összeveszünk ilyenek fordulnak meg a fejembe, hogyha vége, megint meg kéne próbálni az exemmel, mondjuk az is adja alám a lovat, hogy õ is láthatóan hajlik rá
hát én az elsõ barátomat elfelejtettem sõt meg is utáltam, kb olyan szinten hogy undorodni kezdtem tõle :D szóval nagyon felejtõs, pedig az elején szerelmes voltam belé. talán nem igazi szerelem volt, fiatalok voltunk és tapasztalatlanok, de mégis kötõdtem hozzá, megszerettem valamennyire. aztán hopp, vége lett hirtelen. hát én mára már teljesen elfelejtettem :D én úgy gondolom, hogy ha szerelmes vagy a mostani párodba, a régi már labdába se rúghatna nálad (vagyis abszolút elfelejtetted volna, maximum szép emléknek megmarad és kész). szóval kicsit kérdõjeles ez a szerelem... de persze te érzed. próbálj a párodra koncentrálni, a régire nincs értelme "idõt pazarolni". annak a kapcsolatnak már vége és bizonyára volt oka hogy miért lett vége. ne a múltban élj, a jelen és a jövõ sokkal szebb lehet és csak így lehetsz boldog. adj esélyt magadnak a boldogságra. de ha úgy érzed, már nem vagy annyira szerelmes a mostani párodba, szakíts vele. személy szerint én úgy érzem nem vagy az, csak magadnak is ezt akarod bemesélni. hiszen ha az lennél, nem is tettél volna fel ilyen kérdést, nem lennének "kétségek" benned. vagy maradj vele és próbálj meg vele boldog lenni, próbáld meg vele a vitákat elrendezni, és szeressétek egymást nagyon, de akkor ne gondolj másra hogy mással milyen lenne stb! vagy azt javaslom, hogy keress mást. majd biztosan találsz olyat, akibe halálosan szerelmes leszel, és az összes eddigi pasid csak emlék marad... hidd el ;)

Mit tegyek? Szeretem a barátomat nagyon, de közbe rámhajtott egy idősebb pasi + bejön az egyik szomszéd srác

A barátommal kezd helyrejönni a kapcsolatunk,valahogy összeszedtem a bátorságot hogy megmondjam a véleményem. Ez egy id?sebb srácnak köszönhet?,aki elkezdett nekem udvarolni..és valahogy jobb lett a kedvem. + közbe nagyon tetszik az egyik szomszéd srác(erre most jöttem rá)

Legjobb válasz: Gang bang!!! FELVÉTELT KÉRÜNK!!!

Gang bang!!! FELVÉTELT KÉRÜNK!!!
A kérdező hozzászólása: 18
és te?
A kérdező hozzászólása: Komoly kérdés. Tényleg nemtudom hogy mit tegyek.. Az idõsebb pasi 24 éves.
Mennyi idõs vagy te, és az idõsebb pasi?
Szerintem meg nem komoly a kérdés, mivel a válaszaid sem azok....
Undor.
A kérdező hozzászólása: Szerintem a szomszéd srácot kéne..õ a harmadik.. vagy tényleg keressek egy negyediket?
Aztak*rva! Állj ki a sarokra és akkor nem csak ebbõl a 3-bol válogathatsz! :D
Gratulálok, nagyon szeretheted a barátodat. Csak sajnálni tudom szegényt.
Ha nem vagy biztos egyiküket sem szereted tehát akár mindegy is melyikükkel b*szatod meg magad...
vagy engem, felõlem tolhatjuk a gruppent :D
VAgy válassz egy negyediket...
A kérdező hozzászólása: Hagyjam ott a barátom akivel több mint egy éve járok? Járjak egy idõsebb pasival? Válasszam a szomszéd srácot? Vagy maradjak nyugton?
Van 3 inputod, nem?
HA annyira kéne valamelyik is, akkor nem gondolkoznál a kérdésen....szóval vagy maradj a jelenlegivel, és hozd rendbe a kapcsolatod, vagy jöhet egy 4. emberke.

A házasságig szeretnék várni de nagyon vágyom a barátomra? H bírhatnám ki?

saját döntésem, h szüzen szeretnék házasodni.A barátommal 3 hónapja vagyunk együtt és ?rülten vágyom rá. Nem szeretném "megszegni" a fogadalmamat, akármilyen nehéz is, ki szeretném bírni. Hogyan lehet ezt? Azt hiszem eleve elég túlf?tött vagyok, ?t ráadásul nagyon szeretem is. Esküv?r?l 2-3 éven belül nem hiszem h szó lenne, mivel 19 vagyok. Az olyan válaszok, h hát feküdj le vele, kérem kíméljenek, mert itt most nem az a kérdés, h megteszem-e, hanem h h tudnám kivárni. Ebben kérek segítséget. köszönöm

Legjobb válasz: Én 2 évig, és megpróbáltunk alkalmat sem teremteni rá, mert annyira oda vagyunk egymásért, hogy nagyon. (még most is, 5 év házasság után) Nem aludtunk együtt sem, mert tuti nem tudtunk volna csak aludni. Szinte sosem voltunk úgy kettesben, hogy csak ketten, tehát tudtuk, hogy tesója vagy vki van még otthon. talán ez volt a legtöbb, ami segített, hogy sosem voltunk csak ketten. Visszatartó erõ volt, hogy bármikor jöhet vki a szoba felé, vagy hív kajálni, vagy ránk néz. Meg is kértük a családot, hogy ne hagyjanak minket kettesben. tudom, furcsa, de mûködött. Meg ugye nálam a párom is így volt teljes mértékben. Amúgy van köze vallási értékekhez a döntésednek?

Én 2 évig, és megpróbáltunk alkalmat sem teremteni rá, mert annyira oda vagyunk egymásért, hogy nagyon. (még most is, 5 év házasság után) Nem aludtunk együtt sem, mert tuti nem tudtunk volna csak aludni. Szinte sosem voltunk úgy kettesben, hogy csak ketten, tehát tudtuk, hogy tesója vagy vki van még otthon. talán ez volt a legtöbb, ami segített, hogy sosem voltunk csak ketten. Visszatartó erõ volt, hogy bármikor jöhet vki a szoba felé, vagy hív kajálni, vagy ránk néz. Meg is kértük a családot, hogy ne hagyjanak minket kettesben. tudom, furcsa, de mûködött. Meg ugye nálam a párom is így volt teljes mértékben. Amúgy van köze vallási értékekhez a döntésednek?
És határozottan húzz egy vonalat, mert aztán jaj csak még egy kicsit, még egy kicsit, és lesz egy pont, ahol nem tudsz már gondolkodni!
Hát, nehéz, de nem lehetetlen! (saját példa). Ha arra gondolsz, hogy mennyire megbánnád, az segíthet visszatartani magad. + gondolj arra, mennyire büszke leszel majd arra, hogy sikerült! Másrészt, ne hozd magatokat olyan helyzetbe, amikor eluralkodhatnak a vágyak! Pl. ha kettesben otthon filmeztek, amikor nincs senki más otthon, könnyen belesodródhattok. ha ehelyett strandolni mentek, kirándulni, vagy kettesben vagytok, de úgy, hogy más is van otthon, az jó visszatartó erõ. Másrészt, végsõ esetben gondolhatsz a nem kívánt terhességre is... Mert ha nem tervezed, hogy lefekszel vele, akkor ugye nem is szedsz semmit, és nem tartasz otthon gumit... Sok sikert, és ha sikerül megtartanod magad, nagyon jó érzés lesz, ellenben, ha megfogadtad, de nem sikerül, elveszítheted az önbecsülésed, és megromolhat a kapcsolatotok is , ha a párod is így van a dolgokkal, mint te. Amúgy a fiú is így gondolja? Mert megnehezíti a helyzetet, ha nem...
Szia, én is 19 vagyok. Amikor azt mondod, hogy szûzen szeretnél megházasodni akkor csak a közösülésre gondolsz, vagy mindenre?
petting
Akkor azt hiszem, nem tudsz mit csinálni... Esetleg ha jó sokszor odabújsz a párodhoz, a tested beéri annyival is, szóval öleld, amikor csak lehet. :) Tud róla, hogy várni akarsz, ugye?
Na jó, de mit lehet akkor csinálni, ha már másként döntöttem, és úgy is együtt vagyok a párommal, aki nem vallásos, míg én igen. És mit lehet csinálni, ha tudom, hogy nem minden van így a helyén. Mégis... mi lehet a megoldás, hogy lehet akkor ismét Isten elõtt állni úgy, hogy tiszta legyek.
Kedves Kérdezõ! Úgy látom, kaptál már mindenféle javaslatot, tanácsot A- tól Z-ig. Nem hiszem, hogy ehhez még sokat hozzá lehetne tenni, ezért hezitáltam, írjak-e vagy ne. De mert újra és újra belebotlottam a kérdésbe, írok. Én azokhoz csatlakozom ebben a kérdésben, akik azt mondják, nem jó dolog a tûzzel játszani, mert elõbb-utóbb megégetheted magad. Lehet, hogy van 1 - 2 kivétel, de az esetek többségében bukás lesz a végkifejlet. Az évek során lehet, hogy a mai elhatározásod is gyengül, a folyamatosan meglévõ vágy pedig szinte biztosan erõsödik pontosan betöltetlensége miatt. Ha erõs a kapcsolatod Istennel, akkor sincs garancia, mint ahogy valamelyik válaszoló is errõl tett bizonyságot, sõt, e kapcsolat meggyengülésérõl. Szerintem mindenképp erõsítsd a saját részedrõl az Istennel való közösséget, kérd az Õ vezetését erre a kapcsolatra is. Végül figyelmedbe ajánlok egy videót, amit nemrég találtam. Nagyon keményen hangzik, nekem is megdöbbentõ volt, de el kell ismernem a benne foglaltak igazságát. http://www.youtube.com/watch?v=l5DUwFBpF4U&feature=mfu_in_or.. Ezt az elõadást 6 részben rakták fel; azért a 4. részt linkeltem be, mert ebben van konkrétan a helyzetedhez illõ tanítás. De ha "kibírtad" ezt a kemény beszédet, érdemes megnézni a többi részt is, ill. az elõadótól mást is.
A kérdező hozzászólása: egy ideig igen, elég sok ilyen példát látok. Sajnos az ellenkezõjét is, akik túl hamar lefekszenek egymással és utána évekig nyûglõdnek, mert nem bírják ott hagyni a másikat amikor már rég nem mûködik. Nyilván van ezen kívül más eset is, én mégis szeretném lelkileg teljesen megismerni azt, akivel összekötöm az életem. Ha hajlandó várni rám, akkor késõbb is át tudunk majd közösen jutni a nehézségeken.
Szerintetek mûködhet akkor egy igazi párkapcsolat szex nélkül? Csak a lelkiekre és szellemi értékekre koncentrálva?
A kérdező hozzászólása: köszönöm a válaszokat. Az utolsó "beszámoló" nagyon tetszett, és nagyra becsüllek titeket.
A mi esetünk a párommal egy kicsit más, akár rigolyásnak is nevezhetõ. Õ vallásos, én kevésbé. Sokat beszélgettünk még a legelején a szexrõl, tényleg többször átrágtuk magunkat ezen a témán, mint az elõzõ kapcsolataimban. Már egyikünk sem volt szûz, így ilyen mértékben nincs nagy tétje a dolognak, viszont fogadalmat tettünk egymásnak. Megfogadtuk, hogy amíg bírjuk és amíg úgy érezzük, hogy elvagyunk szeretkezés nélkül is, addig a lelkiekre koncentrálunk és azt helyezzük elõtérbe. Nekem nagyon fura, ugyanakkor érdekes élmény is, hogy több mint féléve vagyunk együtt, 21-2 évesek vagyunk és nincs szex. Együtt alszunk, merünk üres lakásban is egy helységben tartózkodni, mert valamelyikünk mindig észnél van. Ha nagyon belemelegedünk, akkor is elkezd valamelyikünk agyában motoszkálni valami, hogy ez így nem oké... egyszerûen jön egy puszi, elengedjük egymást, hanyatt fekszünk, mély levegõk és nyugi van. Mi ezt ketten így határoztuk el, számunkra fontos, hogy be is tartsuk és alapvetõ, hogy mindkét fél hasonlóan gondolja, különben úszik az egész. Fogalmunk sincs, hogy mire várunk, talán egy jelre, de az sem kizárt hogy az esküvõre. (ezt a párom sem mondja ki egyértelmûen, hogy addig várni szeretne, én sem) Egyszerûen csak jó az, hogy egymás lelki vágyait nézzük, a másik belsõjét látjuk, arra vagyunk kíváncsiak és ezt a kapcsolatot próbáljuk tökéletesre fejleszteni. Az eddigi kapcsolataimban 2-3 hónap után mindig volt szex, ahhoz képest ez igen nagy váltás, de nagyon jó érzés. Mi maximum addig megyünk, hogy ruhán keresztül simogatjuk egymást, itt már általában "felébredünk" és valamelyikünk leállítja a másikat! Szerintem fontos az, hogy ne csak részedrõl legyen ez egy döntés, mert arra vagy az elhatározásod, vagy pedig a kapcsolatotok fog rámenni! Ha a párod megérti, hogy számodra ez fontos, te várni akarsz és az elhatározásotok közös lesz, mertek egymásnak fogadalmat tenni és mered Isten segítségét kérni, hogy ez az egymásnak tett fogadalom fennmaradjon, akkor nem lesz gond. Azt, hogy hol van a határ neked kell érezned! Te tudod, hogy mi az amivel még eltudsz számolni Isten színe elõtt és mi az amivel már nem!
""Test kívánsága a Lélek ellen tör, a Léleké pedig a test elle." Olvasd el a Pál Rómaiakhoz írt levelének 8. részét." Nem értelmezitek kicsit félre a test kívánságát? Ez ellen menne? "És megáldá Isten õket, és monda nékik Isten: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet" Hol van megírva, hogy bûn a házastársaknak falni nyalni egymást? Nem lehet, hogy inkább ez? "És látá az asszony, hogy jó az a fa eledelre s hogy kedves a szemnek, és kivánatos az a fa a bölcseségért: szakaszta azért annak gyümölcsébõl, és evék, és ada vele levõ férjének is, és az is evék." Ez éppolyan, mint ahogy házasságnak veszik Krisztus eme kijelentését is: "És néked adom a mennyek országának kulcsait; és a mit megkötsz a földön, a mennyekben is kötve lészen; és a mit megoldasz a földön, a mennyekben is oldva lészen." Ez nem ellenkezne egy kicsit ezekkel? Mt 19, 6 "Úgy hogy többé nem kettõ, hanem egy test. A mit azért az Isten egybeszerkesztett, ember el ne válaszsza." Mt 19:7-9 "Mondának néki: Miért rendelte tehát Mózes, hogy válólevelet kell adni, és úgy bocsátani el az asszonyt? Monda nékik: Mózes a ti szívetek keménysége miatt engedte volt meg néktek, hogy feleségeiteket elbocsássátok; de kezdettõl fogva nem így volt. Mondom pedig néktek, hogy a ki elbocsátja feleségét, hanemha paráznaság miatt, és mást vesz el, házasságtörõ; és a ki elbocsátottat vesz el, az is házasságtörõ." Nincs Péternek utódja, úgy ahogy sokan hiszik hogy van. Nem is volt, nem is lesz. A meztelenség a Biblia szavai alapján nem azt jelenti, hogy nemi szerve nincs eltakarva. A meztelenség jellemtelenség. "Mivel ezt mondod: Gazdag vagyok, és meggazdagodtam és semmire nincs szükségem; és nem tudod, hogy te vagy a nyomorult és a nyavalyás és szegény és vak és mezítelen:" Ahogy a nyomorult sem azt jelenti, hogy szegény, a nyavajás sem azt, hogy allergiás, a vak sem, hogy nem lát az egyik szemére. Éppúgy, ahogy a fehér ruha nem azt jelenti, hogy most lett Ariellel kimosva. "Ezek azok, a kik jöttek a nagy nyomorúságból, és megmosták az õ ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében." A házastársi szex nem bûn, hanem parancs. Nincs megírva (kvázi Isten nem mondta sehol), hogy mit tegyenek a házastársak egymással, ha jó nekik. Az viszont írva van: "A feleség nem ura a maga testének, hanem a férje; hasonlóképen a férj sem ura a maga testének, hanem a felesége." 1Kor 7, 4 Itt a kérdés, hogy ki számít Isten elõtt házastársnak? "Ha tudni akarod, hogy Isten elõtt mi a házasság, akkor olvasd el a például Mózes elsõ könyvében Jákob történetét. Például:"És monda ez: Ímhol az én szolgálóm Bilha, menj be hozzá, hogy szûljön az én térdeimen, és én is megépüljek õ általa. Adá tehát néki az õ szolgálóját Bilhát feleségûl, és beméne ahhoz Jákób." Ezzel talán egyértelmû: "Annakokáért elhagyja a férfiú az õ atyját és az õ anyját, és ragaszkodik feleségéhez: és lesznek egy testté." Magyarúl, akivel lefekszel a férjed. Légy hû mindhalálig a férjedhez, ne törj házasságot. Légy szeretõ, alázatos hozzá, miképpen neki is annak kell lennie hozzád, mert :" "Ti asszonyok, engedelmeskedjetek a ti férjeteknek, a miképen illik az Úrban. Ti férfiak, szeressétek a ti feleségeteket, és ne legyetek irántok keserû kedvûek." Kol 3:18, 19 "Ti asszonyok a ti saját férjeteknek engedelmesek legyetek, mint az Úrnak." Ef 5:22 1Kor 7, 9 "De ha magukat meg nem tartóztathatják, házasságban éljenek: mert jobb házasságban élni, mint égni." Miért nem értitek? Miért kiáltjátok ki bûnnek, mit Isten teremtett? Miért mondjátok szentségnek, mit ember szentesít, és miért szentségtelenítitek meg, mit Isten szent szava szentesít?
Ja, es kedves Elõzõ, a tudasvagy sem bun am, azt is ember tette csak azzá a meghamisitott (kanonizalt) Bibliaban!
Na végre, egy elvtársam! Nem vagy veletlenul fiu? Én 35 eves nõ vagyok.;)
12.42-es vagyok. Én anno pont egy olyan gyülekezetbe jártam, ahol az volt a módi, amit az utolsó linkelt. Nem mesélném el az egész sztorit, két évig voltam a gyülekezet tagja, de lelkileg totálisan megrokkantam és azt hiszem sokkal jobban tettem volna, hogy ha egy pillanatra sem fordulok el a katolikus hittõl, ami számomra sokkal nagyobb lelki biztonságot jelent(ett), mint egy ilyen gyülekezet, ahol azt is megszabták kb. hogy mikor vehetek levegõt. A hangsúly nem ezen van, nem akarok senkivel kötekedni, csak azért mondtam el, hogy érezhetõ legyen, hogy azért ilyen téren is akad egy kevés tapasztalatom. Szerintem igenis kell a kísértés!!! Hogy miért? Akkor derül ki igazán, hogy az embernek mekkora a kitartása, a hite, az elszántsága. Elmondhatatlanul jó érzés, amikor igen... megérintjük egymást, igen... megöleljük egymást, simogatjuk egymást, kettesben maradunk egy lakásban, még is akkora tisztelet van bennünk egymás iránt, hogy sosem használnánk azt ki, hogy a másik kicsit gyengébb és igen is egymás mellett fekve egy üres lakásban is tudunk nemet mondani a kísértésre! Menekülni könnyû és igen valószínûleg ez a legjobbbb/legkönnyebb út is (bár szerintem egy idõ után ebbe is bele lehet bolondulni), de nekem pl. azért is jelent nagy kihívást, ugyanakkor nagy "büszkeséget" is az, hogy a párommal nem szeretkezek, mert FELTÉTEL NÉLKÜL képes vagyok bízni benne, ahogy én is tisztelem annyira, hogy ha éppen gyengébb pillanata van, mint nekem, akkor én állítom le õt. Szerintem ebben rengeteget tud fejlõdni egy pár lelkileg is. Én olyan lelki kapcsot érzek a jelenlegi párom és köztem, hogy olyat még soha egyetlen srác mellett sem éreztem, akivel anno szeretkeztem is akár már 2-3 hónap után. Más részrõl... Egy pár kapcsolatát ne egy egyház szabályozza! Már régen rossz, ha õk mondják meg mit kell tennie egyiknek vagy másiknak és mit nem! Nagyon helyes az, hogy a kérdezõ SAJÁT elhatározásából döntött így és nem azért mert egy egyház és a vallása, vagy egy hasonló elõadó ezt úgy követelné meg, avagy azt mondaná ez így helyes és kész. Persze ez is benne van, de fontos az, hogy õ saját maga ezt eldöntötte! Ha ez erõsen megvan, illetve a párja is teljesen partner a dologban, akkor õk érzik, hogy meddig mehetnek, mit csinálhatnak, mi az a határ, ami már nem lenne "tiszta", avagy mi az a határ ami már tényleg megnehezítené a dolgokat. Ki lehet bírni! Csak akarat és elszántság kérdése az egész és nincs olyan kísértés ami ezt legyõzné, akkor sem ha kettesben van valaki valakivel a négy fal között! Nehéz ezt így elmagyarázni, de remélem érthetõ. Valaki kérdezte, hogy mûködik-e szex nélkül egy kapcsolat. Azt hiszem a válaszaimból kiderült, hogy amennyiben mindkét fél úgy gondolja, hogy ki szeretné bírni és ki kell bírni, akkor mûködhet! Úgy, hogy az egyik csak arra vár mikor gyengül el a másik és azt a pillanatot ki is használja, úgy nem mûködik!
14:24-nek Nem akarok vitatkozni, de reagálnék a válaszodra. Már leírtam a saját álláspontomat, és azt is, hogy elõször nekem is keményen hangzott Paul Washer, de végül el tudtam fogadni. A saját környezetemben nem volt senki ennyire "szigorú", sem egyéni, sem közösségi szinten, hanem inkább kisebb-nagyobb mértékben megengedõ; de ebbõl aztán mindig ugyanaz a vita kerekedett ki, mint itt is, hogy akkor mégis hol van a határ. Hallottam bukásokról, de fõleg más, tapasztaltabb és a témához jobban értõ emberek elmondása alapján alakítottam ki a véleményemet. Csak érdekességképp: Nemrég épp azt hallottam valakitõl, hogy mindenkinél máshol van a határ. S ha valakinek már egy kézfogás kísértést jelent, akkor neki ott kell megállni. A saját sztoridhoz annyit, hogy sokféle gyülekezet van, mindenki maga dönti el, hová jár. Gondolom, senki nem kényszerített arra, hogy oda menj, vagy a maradásra sem, különben nem tudtál volna kiszállni. De lényeg, hogy attól, hogy egy bizonyos területen ugyanaz a módi, még nem biztos, hogy minden más is egyezik. Ha lelkileg megrokkantál, mint írod, annak is több oka lehet, s ez is hosszú téma. A leírtakból az látszik, hogy kívülrõl akartak szabályozni, törvénykezõ módon, s ezzel volt a problémád, legalábbis Te úgy érzed. Itt fontos kérdés, hogy ezek a szabályzások min alapultak: Isten szaván, törvényein, vagy emberek torz elképzelésein. Optimális eset: az elsõ, aminek folytán Isten szava belsõvé válhat, tehát belülrõl mozgat. Az sem nem mindegy, hogyan adják azt elõ, ld. az elõbb említett törvénykezés. Utóbbi esetben pedig természetes, hogy minden épeszû ember menekül. A 2. bek.- hez annyit, hogy az abban írtak alapján Neked az lehet a baj, hogy nem belülrõl származnak a "szabályok", nem tetted magadévá azokat. Ezt az mutatja, hogy azt írtad: "igenis kell a kísértés!!!", és hosszan érveltél állításod alátámasztására. Pedig ennek pont az ellenkezõje van a Miatyánkban, amit ugye katolikusként is imádkozol: "Ne vígy minket a kísértésbe." Ha Jézus így tanította imádkozni a tanítványait, annak bizonyára jó oka volt, nem? És lehetne még sorolni a példákat, de nem teszem. Te most büszke vagy az ellenállásodra, de legyél óvatos, mert - mint szokták mondani - az ördög nem alszik. "Menekülni könnyû és igen valószínûleg ez a legjobb / legkönnyebb út is." Én ezt nem menekülésnek mondanám, inkább bölcs döntésnek. És nem könnyû. Itt tényleg csak belülrõl lehet meghozni a döntést úgy, hogy aztán ne pofára esés legyen belõle. És határozottan állítom, nem a legkönnyebb út; egyéntõl függõen kisebb-nagyobb harcokkal jár, ritkábban vagy gyakrabban. És itt nem csak arra gondolok, hogy meddig lehet elmenni egy párkapcsolatban, hanem arra is, hogy egyáltalán érdemes-e sürgetni azt, próbálkozni, akár többször is, s közben mindig azt gondolni, hogy a mostani az igazi. Ismerek olyan személyt, aki 13 évig is tudott várni a leendõ házastársára, s azt mondja, megérte. Aki közeli, jó kapcsolatban van Istennel, és igyekszik megmaradni ebben, annak nem olyan elképzelhetetlen ez, talán mert nem ekörül forog az egész élete. Én azt gondolom, itt vannak aztán igazi harcok, de megéri. Egyrészt a tisztaság miatt, ami ugye sokaknál felmerül igényként. Másrészt nincs félelem sem attól, hogy mi van, ha mégsem ez a kapcsolat az igazi, sem pedig a nem kívánt terhességtõl, amit szintén említett valaki. Tehát itt a nézõpontok között van különbség, s emiatt térnek el az álláspontok. Belsõ vagy külsõ törvény? Isteni vagy emberi megközelítés? Honnan nézzük, és hogyan határozzuk meg a házasságot, a családot, stb. A 3. bek.-hez: Egyetértek abban, hogy ne egy egyház szabályozzon, hanem saját belsõ döntés, ezt fentebb írtam is. De optimális esetben ezek az egyházi prédikációk, tanítások, egyéb elõadások a belsõ meggyõzõdés kialakulását kívánják elõsegíteni, ill. utat mutatnak, segítenek azon járni. Tehát javunkra szolgálnak, nem romlásunkra.
Kedves Kérdezõ! Nem tudom, ismered-e ezt a blogot, de nagyon jó: http://biztosut.blogspot.com/2011/04/meddig-mehetunk-el.html Ha úgy gondolod, olvasd át a bejegyzéseket, remélem segítenek!
Találtam néhány hasznos dolgot a témához kapcsolódva, bemásolom a linkeket. Azok figyelmébe ajánlom, akiket érdekel, hogy milyen a Biblián alapuló keresztény gondolkodás e körben. Tehát nem vitaanyagnak szánom. Apológia Kutatóközpont honlapja: http://apologia.hu/ Szex, szerelem témakörben 3 hanganyag. Csak az elsõt hallgattam meg, de abból kiindulva a 2. és 3. rész is valószínûleg jó. A videó nekem elindult ugyan, de kép nélkül. Jobb oldalt felül pedig mp3 formátumban le is lehet tölteni õket: http://www.golgota.tv/?p=10991 http://www.golgota.tv/?p=11031 http://www.golgota.tv/?p=11121 Szintén "ellenõrizetlenül", de az elõadót ismerve 2 db: Phil Metzger: Párkapcsolat http://www.golgota.tv/?p=8791 Phil Metzger: A nõkrõl, a férfiakról és a kapcsolatokról: http://www.golgota.tv/?p=21831
Kedves Kérdezõ! Ne aggódj! Ha az elhatározásod szívbõl jön, akkor ki fogod bírni a házasságig szex nélkül. Üdv: 29/L
Szerintem a keresztények nem buták, bár ez sok értelmû lehet, mert attól hogy valaki tanult még lehet buta (szerintem). Viszont keresztény és keresztény ember között is van különbség.
16:11-nek Szerintem a testi vonzalom kialakulhat érintés nélkül is, már ha ugyanazt értjük a fogalom alatt. Én talán inkább vonzódásnak mondanám. Tehát szvsz nem feltétel azon dolgok elõzetes megtapasztalása, amiket írtál. Viszont senki nem állította, hogy a házasságkötéskor a kézfogástól kell elkezdeni felépíteni a kapcsolatot. De ha ragaszkodsz ehhez, akkor viszont nem kell olyan hosszú idõ, lehet max. sebességre kapcsolni... :-) Amúgy ez csak egy sarkos példa volt arra, hogy kinek hol lehet a határ. Ne haragudj, nincs idõm átfutni az összes eddigi válaszodat, hogy egyebekben hogyan gondolkodsz, tehát csak erre és egy másik kérdésedre tudok alapozni. Ezekbõl nekem az jön le, hogy az általában félreinformált többséggel együtt úgy, hogy a kereszténység egy vallás, szigorú, ókori és buggyant szabályokkal, tudatlan, buta emberekkel, ezért most itt oszlatnám el ezt a tévhitet. A kereszténység, legalábbis annak normális változata nem vallás, hanem életforma. A szabályokról már elõzõleg írtam. Más a szemlélet- és gondolkodásmód, és még ezer dolog. És nem csak bizonyos IQ-szint alatt jön be... :-) Én magam elég sok diplomást, értelmiségit is ismerek, az építész- / villamos- / erdészmérnököktõl kezdve a közgazdászon, az orvoson, az informatikuson és a meteorológuson át a különféle pedagógusokig. Sõt, még egy kémikus hölgyet is. :-) És lehet, hogy kifelejtettem még néhányat. :-) Nem becsülöm alá a fizikai munkát, és nem gondolom, hogy csak a diplomások lehetnek okosak, tényleg csak a fent említett "hívõ = buta" tévhitet eloszlatandó említettem õket. Persze náluk sokkal jobb példa a sok keresztény tudós, csak közülük senkit nem ismerek személyesen. :-)
Visszatérve az eredeti sztorihoz: barátnõm is ilyen fogadalmat tett. Majd megismert egy fiút, aki nem osztotta az elveit, de azt mondta neki, õ tud rá várni. Barátnõm repdesett az örömtõl, majd fél évnyi járás után a fiú azt mondta, nem tud várni, nagyon kívánja. Megtörtént a dolog, mmert a lány nem akarta elveszíteni a fiút emiatt. Kb. 1 hónapon belül rájöttek, egész más elképzeléseik vannak a jövõjükrõl, nem illenek össze. szakítottak. Lánynak fájt a dolog, de úgy tûnt túltette magát. 1 év múlva megismert egy fiút, immár olyat, aki hasonló elvekkel volt errõl a dologról. Megbeszélték, nem lesz szex köztük az esküvõig, fiú szûz volt. 1 év múlva összeházasodtak. Barátnõm azt mondja, a haláláig bánni fogja, hogy elpazarolta a szüzességét egy olyanra, aki nem érdemelte meg. Az a legrosszabb, hogy nem adhatta meg a férjének azt, amit õ megkapott tõle: hogy mindketten elsõk legyenek egymásnak. A fiú ezt sosem mondta neki, de a lány a mai napig bánja. Azért mondtam el, mert bár nagyon szereted a barátod (és ne legyen így!!!) de lehet, hogy nem õ vele fogod leélni az életed. ha vársz házasságig a szexxel, nem bánod meg. ellenben, ha lesz szex, és szétmentek, lehet, hogy megbánod.
14:13-nak Szegény, még nem válaszolt Neked senki...:-) Mivel az én hsz-em után írtál, akkor most úgy veszem, hogy tõlem kérdezted, jó? :-) Megpróbálom összefoglalni, remélem jól szedtem össze az infókat: Vallásos vagy, a párod nem az, nem vagytok házasok, de szexuális kapcsolatban vagytok; tudatában vagy annak, hogy ez így nem jó, kérdésed pedig az, hogy mit lehet csinálni. Sõt: "mi lehet a megoldás, hogy lehet akkor ismét Isten elõtt állni úgy, hogy tiszta legyek." Húú... Hát tényleg benne vagy a kulimászban, de nyakig. :-( Gondolom, mivel vallásos vagy, tudod, hogy erre van lehetõség, s ez alapon jó dolog. Azt is tudhatod, hogy Isten elõtt akkor állhatsz tisztán, ha rendbe hozod azt, amit elrontottál. Ezt viszont lehet, hogy nehéz lesz kivitelezni. Merthogy a sablon válasz az lenne, vélhetõen a többség egyetértésével, hogy ne törõdj a lelkiismeret-furdalással, ez manapság már nem bûn, nem kell szélsõségesnek lenni, stb. Vagy az, hogy legalizáljátok a kapcsolatot, azaz házasodjatok össze mielõbb, aztán ezzel rendben is van a dolog. + Felekezeti hovatartozásodtól függõen meggyónod, vagy megvallod a bûnt, ki hogy szokta, aztán kész. De szerintem ez sem a legjobb megoldás, ráadásul, mint az elsõ posztodból kiderül, esélye sincs még pár évig. Én tehát egy nehezebb, de meggyõzõdésem szerint jobb eredménnyel kecsegtetõ utat javasolnék: Tedd le Isten kezébe a kapcsolatot, hogy Õ mutassa meg, hogyan tovább. Azt írtad, nem tudod, most hányadán állsz Istennel. Derítsd ki...:-) Fordulj Hozzá õszintén, de bizalommal, hogy segítsen a "rendrakásban". Õ megbocsátja a bûnt, nem kárhoztat emiatt, ha tényleg komolyan gondolod a dolgot. Azt is írtad, a barátod kedvéért mentél bele ebbe a dologba, mert nagyon szeretted. Tehát tõle pedig érzelmileg függsz. Nos, ha elég határozott és erõs vagy, engedd el ezt a szálat, legalábbis olyan mértékben, hogy képes legyél elfogadni, bármi is lesz. Imádkozz, lehet, hogy gyorsan választ kapsz, lehet, hogy hosszabb idõt fog igénybe venni, de adj egy esélyt magadnak... Két példát tudok említeni: az egyik egy fiatal lány, akinek nem hívõként volt egy barátja, tehát õ csak megtérése után érezte, hogy nem stimmelnek a dolgok. Kész volt arra (belülrõl érezte, nem külsõ nyomásra!), hogy feladja a kapcsolatot adott esetben, pedig szerelmes volt. Õszintén imádkozott, letette Isten kezébe, s pár nap múlva minden érzelme "eltûnt", tehát már nem volt akadálya a szakításnak. A másik ennél bonyolultabb és hosszadalmasabb eset, de ugyanez a folyamat volt: határozott, komoly, belsõ döntés az elengedésrõl (nagyon erõs érzelmi és egyéb kötelékekkel), és hasonló eredmény: érzelmek eltûnése, szabadság. Ellenpéldát most hirtelen nem tudok, de lehet, hogy a végkifejlet Nálad más lesz: lesz lehetõség a házasságra hamarabb, vagy valami más... :-) Esetleg kérhetnél segítséget abban a közösségben, ahová jársz / jártál: paptól / lelkésztõl / megbízható emberektõl, akik tudnak tanácsot adni szükség esetén. Sok sikert! :-)
14.24 vagyok. Így van, senki sem kényszerített, hogy maradjak a gyülekezetben, de idõ kellett mire rengeteg csalódás után végre kitudtam nyitni a szemem és rájöttem arra, hogy ez itt nem az én helyem. Még ezután is sokszor bennem volt a kétely, hogy biztosan csak emberi botlások azok, amiket ott kaptam, ezért néha még visszajártam, de egy ponton elpattant a húr és úgy döntöttem többé nincs ott keresni valóm. Ebbe a témába annyira nem szeretnék belemenni, de tisztán emlékszem, hogy ott amikor becsuktam magam mögött az ajtót, olyan volt mintha kicsit a szívemben is becsukódott volna valami. Nagyon nehezen tudtam elvonatkoztatni a gyülekezetet Istentõl és rengeteg idõmbe telt, mire egyáltalán újra képes voltam szóba állni Vele, de amint említettem most sem nevezném magamat kifejezetten vallásosnak és ilyen mértékben pont ezen indokból és az elõzõ tapasztalataimból nem is igazán veszem alapul egyik egyház tanításait sem. A katolikus hithez állok legközelebb, mert anno oda tartoztam, illetve a nehézségeim után is egy pap segített leginkább abban, hogy visszatérjek legalább valamilyen szinten a hitemhez. Eszem ágában sincs ítélkezni, vagy bírálni bárkit is azért, mert ilyen közösségekbe jár, avagy ilyen és ehhez hasonló tanítások szerint él mint ez a videó. Szerintem az is relatív hogy a Biblia egy-egy részlete kinek mit mond, elvégre az lenne a lényeg, hogy az ember csendben leül és elgondolkodik, hogy neki mirõl szólt az a pár sor. Elfogadom, hogy valaki ez alapján él és issza az ilyen tanítók szavait, de szeretem ha más is elfogadja, hogy én egy kicsit lazábban veszem a dolgokat és nekem mondjuk a kísértés nem hogy belefér a kapcsolatomba, de képes voltam/vagyok a párommal ezt olyan elõnyünkre fordítani, hogy azt laikusként nehéz elképzelni. Lehet a kísértés bûn, de mivel én ezt pozitívumként élem meg és eltudok számolni a lelkiismeretemmel, illetve a párom is, ezért nem igen érdekel! Lényegében jól idekevertük a vallástémát, pedig nem ez volt a kérdés, no nem baj. :) Anno amikor a katolikus papunknak hoztam fel az elszenvedett sérelmeimet és szóba került ez a téma is, akkor õ mindig azt mondta, hogy a legfontosabb tudni hol a határ. Tudjam, hogy nekem hol van a határ és bárki bármit mond én azt tartsam be. Ha nekem a kézfogás a határ, akkor az, ha a csók akkor az és így tovább, a lényeg hogy szex ne legyen belõle! Én ezt már nem vettem annyira komolyan, mert nem... ezt is hosszú lenne taglalni, de azzal hogy egy vallásos párra találtam õ újra felkeltette bennem ezeket a szavakat és rávilágított arra, hogy van értelme várni és a lelki kapcsolatot fejleszteni, míg a testiek háttérbe szorulnak. A kérdezõnek is az lenne a legfontosabb szerintem, hogy fel tudja magának állítani azt a határt, amin átlépni nem fog. Ha ezt megteszi és a párja is elfogadja, akkor nem állhat közéjük semmi és tudom hogy itt azon van a hangsúly, hogy az egyházak többsége azt vallja jobb a kísértést kerülni, de nem azt kell elfogadni SZERINTEM amit egy egyház mond és vakon cselekedni, hanem amit az ember érez, amilyen jeleket kap Istentõl, stb. Ha neki belefér a kísértés, attól még nem lesz kevesebb, mint bármelyik vallásos ember, akinek már a kézfogás sem férne bele. Tudom ezzel a kommentemmel is rengeteget lehet kötekedni, mert én úgymond egyfajta "szabad nézetet" képviselek, amiben nem az a lényeg, hogy egy pap, egy lelkész, egy lelki pásztor, egy akárki közvetítõ ember mit mond, szerinte mi a helyes, hanem az, hogy nekem milyen a kapcsolatom Istennel és én hogy érzem mi az amit még megtehetek és mi az amit már nem. Az hogy x egyház y. parancsa mit mond ki, az engem õszintén szólva nagyon is hidegen hagy! :)
"ha valakinek már egy kézfogás kísértést jelent, akkor neki ott kell megállni." A párválasztás, ráadásul egy életre, no de egy annál rovidebb távra is, testi vonzalmon is alapszik. Hogyan alakul ki akkor a testi vonzalom, ha nem erintitek meg egymast? Hogy tudod megkulonboztetni a legjobb baratodtol a kedvesedet akkor? Honnét tudod, hoyg vele akarsz szeretkezni, ha sosem érezted az érintésének az ízét, a szájénak az ízét, nem ismered az intim illatának a szagát, lehet, hogy elhányod magad tole (nekem volt iylen!), és ez majd a hazassagkotes utan honapokkal vagy evekkel derul majd ki (mert ugye ha hazassagkoteskor a kezfogastol kezdik felepiteni a kapcsolatot, akkor akéár évek is eltelhetnek a teljes egyesulesig, vagy szagmintavételig), az mekkora szivas!
Csak aztán nehogy a házasság után kiderüljön, hogy nem illetek össze az ágyban. Nem félsz attól, hogy megcsal? Egy férfi azért más, mint egy nõ, benne sokkal jobban buzog a tesztoszteron, és elég egyetlen erotikus apróság, már lehet más karjaiba zuhan, még ha szerelmes is beléd. Nem akarlak eltántorítani, de a negatív oldalait is végig nézted? Tudsz velük számolni, ha beüt a krach? Nehogy aztán összetörj!
Mást tanácsolt a korintusiaknak, mint a rómaiaknak?:D:D Miért?
Jézus erejével ki lehet védeni. Jézus mindenek fölött áll. "Istennel minden lehetséges." "Kérjetek és adatik nektek" - Kérd Istent, hogy segítsen ellene állni. "Test kívánsága a Lélek ellen tör, a Léleké pedig a test elle." Olvasd el a Pál Rómaiakhoz írt levelének 8. részét.
Szerintem pettinggel meg orállal ki tudjátok húzni addig. Ha ezek vannak, akkor nem olyan nagy mûvészet. Csak ne nagyon képzeld el, hogy milyen jó lesz amikor végre lefeküdhettek, mert az valószínûleg csalódás lesz. Nem a párod miatt, hanem mert az fájhat, de ezt már biztos tudod. A legnagyobb visszatartó erõ meg az lehet, hogy nincs otthon gumitok, meg semmi.
Nem értünk egymáshoz ott lenn, sehogy, és strand kivételével nem láttuk egymást fehérnemûben sem. Tényleg nagyon erõs elhatározásnak kell lenni! Hidd el, ha nem vagy elég erõs, a vágyak erõsebbek lesznek.
A kérdező hozzászólása: a saját döntésem arra utal, h nem csupán azért mondom ezt, mert ezt nevelték belém, hanem mert ÉN így szeretném csinálni. Nem próbálkozik, sõt van h õ mondja, h most hagyjuk abba, mert fél h elkezdünk túlságosan belemelegedni. A határt nem mondtuk ki, amin azt hiszem változtatni kéne. Sajnos én magam sem tudom h hol kéne meghúzni
A kérdező hozzászólása: köszönöm, h leírtad. Igen, én katolikus vagyok és sok jó példa áll elõttem, h akik vártak, szinte kivétel nélkül boldog házasságot kötöttek. Nincs afelõl kétségem, h ez egy helyes döntés. Nektek mi volt a határvonal?
És volt hogy kettesben maradtunk, de akkor még mikor nem melegedtünk bele semmi visszafordíthatatlanba, tiszta fejjel elmentünk otthonról.
Lehetõségeid 1, Nem várod ki (tudom, ezt a választ nem kérted, de akkor is ez az egyik lehetõség) 2, Amilyen gyorsan csak tudtok, összeházasodtok 3, Szenvedsz 4, Sokat gondolsz arra a dologra, ami visszatart a házasság elõtti aktustól. Ha ez ilyen erõs, hogy rábírt erre az elavult (bocs, de így van, tiszteletben tartom az elveidet, hitedet, de nem titkolom el a véleményem) döntésre. akkor ahhoz is elég erõs lesz, hogy kibírd. Ha nem bírod ki, nem volt valódi a döntésed. Egyébként a párodnak mi a véleménye errõl? Õ is így tartja helyesnek? Vagy csak elfogadja? Vagy el sem fogadja, és próbálkozik? Kicsit árulkodó ez a "saját döntésem", és nem elvitatni szeretném tõled a döntés jogát.
A kérdező hozzászólása: a barátom nem vallásosan nevelkedett, de nyitott rá. Eredetileg nem gondolta így, de megbeszéltük h így csináljuk, és maximálisan megbízok benne, h nem fog "letámadni". Te mennyi ideig voltál együtt a férjeddel az esküvõ elõtt? H kezeltétek azokat a helyzeteket, amikor alkalmatok adódott volna rá? Együtt aludtatok pl? Köszönöm
A kérdező hozzászólása: magával az aktussal szeretnék mindenképpen várni. Sajnos nem nagyon tudom magam sem, h hol kéne meghúzni a határt, de az biztos, h az orális szexig sem szeretnék eljutni
A kérdező hozzászólása: megengedtem neki h a mellemet simogassa, azt gondoltam az belefér, és együtt is szoktunk aludni. Tudom, sokak szerint már ez is sok
ja, most nézem, hogy nincs orál. bocsi
Szerintem a petting meg orál az már szexuális aktusnak számít, de ez ugye nézõpont kérdése, nekem nem fért bele.
Ha a melledet simogatja, szerintem rég rossz. Elõbb utóbb továbbmegy, tudja, h te sem bírod sokáig. Szerintem máshogy nem nagyon lehet kibírni, minthogy mindkettõtöknek igazi személyes kapcsolata legyen Istennel, õszinte hívõ élettel. Ha errõl szól az életetek meg sem fordul a fejetekben h lefeküdjetek egymással.
Ja, már értem a kulonbség okát: "kamaszkorban megbolondulnak a hormonok, de ne feledd: a lélek a test fölött áll" Ez tevedes, a lélek a testben lakik, a test a lélek 3dimenziós ruhája, Isten egyik arca, jelenlegi megtestesuléseinek egyike.:)
Kedves utolsó, én azt gondolom, ez a gondolkodas a bûn. A test az Isten egy szikrajanak, a léleknek lakhelye, temploma. A testenm kerezstul Isten szólal meg. Ez a követelõ vágy Isten kívánsága, érzése. A legszebb dolog, beteljesules, egysegelmeny, ami tortenhet emberrel, angyallal, istennel: a szerelem. Ellene harcolni bûn. Miert gondolod maskepp?
Tekintsd példának a múlt fiataljait.Akkor természetes volt, hogy esküvõ elõtt nincs szex, pedig bizonyára nekik is voltak vágyaik.Abban az idõben a szülõk feladata volt vigyázni a fiatalokra, hogy ezt be is tartsák. A legfontosabb az volt, hogy még a lehetõségét is kerülték annak, hogy a fiatalok kettesben maradjanak.Mindig volt valaki aki felügyelte õket.A lányok nem véletlenül nem mehettek sehova kísérõ nélkül(gardedám) és a házakban a hall nevezetû helyiségnek is az volt a funkciója, hogy ott a fiatalok kettesben beszélgethettek, de a szülõk bármikor ellenõrizhették õket. Nagyon rossz ötletnek tartom a pettinget, ölelgetést, simogatást mert ezek csak fokozzák a vágyat, nem csillapítják. Ezért nevezzük elõjátéknak. Ha szilárd az elhatározásod, kerüld az ilyen helyzeteket. Nem lesz könnyû, mert kamaszkorban megbolondulnak a hormonok, de ne feledd: a lélek a test fölött áll. Emellett van egy nagyon erõs segítséged akire mindig számíthatsz. Én azt tapasztaltam a saját házasságomban, hogy minél többet foglalkozom Istennel, minél jobban betölti az életemet, annál kevésbé érdekelnek a testi dolgok, pl a szex.Imádkozz sokat, és kérd az Úr segítségét, hogy kitartó legyél. Hidd el megéri.
Bizony helyesen írt felõletek Pál, mikor ezt mondta a Korintusiaknak írt elsõ levelének hetedik részében: "De ha magukat meg nem tartóztathatják, házasságban éljenek: mert jobb házasságban élni, mint égni." Elõször is tisztázni kellene, hogy mi az a házasság szerinted? Egy emberi procedúra? Mi a házasság Isten elõtt? Mikor mondhatod, hogy házastársak vagytok, és innentõl kezdve nem törhetsz házasságot? És mi elõtt igen? Van ilyen egyáltalán? Meg tudsz nekem válaszolni ezekre a kérdésekre?
Irtó nehéz volt. Az volt jó, hogy mindketten így akartuk. Mert egymást ösztönöztük, ha egyikünk gyengébb volt, akkor a másik tudott gondolkodni, vagy ha kimondtuk, akármelyikõnk, hogy én úgy érzem, nem bírok magammal, ez annyira kijózanítóan hangzott, hogy fogtuk magunkat, és elmentünk vásárolni, vagy a plázába sétálni. Így visszatekintve, elmondahatatlanul jó, hogy mind2en elsõk voltunk egymásnak, és én csak az övé, õ csak az enyém. Tényleg megéri. Arról nem is beszélve, hogy attól féltem leginkább, milyen lesz a lelkiismeretem, ha egész életemben így terveztem, így állok tisztán Isten elõtt. Inkább a fiút veszítettem volna el, mert akkor nem szeretett volna igazán. De mi mindketten így voltunk, így nagyon más helyzet.
Szia! Rosszul dontottel, nem illik a sajat lelki alkatodhoz.:) Szerintem a testi-lelki vonzalomnak es kozelsegnek egyutt kell mozogniuk. Ha mar nagyon melyen szereted a baratodat es megvan egy annal melyebb erzelmi intimitas, mint amilyen szoros testi kapocs van koztetek, az ugynaugy nem jo, mintha valaki ezt forditva csinalja, tehat mondjuk idegenekkel fekszik le. Mind a ketto bomlasztja az embert spiritualis-szellemi-erzelmi-testi EGY-ségét. Szerintem a dontesedet valtoutasd "csak a volegenye(i)mmel szeretkezek"-re! ;) (35/L)
Lányok, tudjátok, mennyire felnézek rátok? Remélem sikerül kitartanod az elhatározásod mellett. Biztos vagyok benne, hogy ha a párod is képes ezt kivárni veled, akkor nagyon gyümölcsözõ lesz a késõbbiekben... Én vallásosan lettem nevelve. NAGYON! Az én párom viszont nem az. Én várni szerettem volna, õ viszont nem. Belementem. Nem akarom azt mondani, hogy megbántam, mert nagyon szeretem õt. Viszont az tény, hogy ezt nem egészen így akartam eredetileg. Ráadásul folyton ott van bennem a félsz, mi van, ha terhes leszek. Tudom, hogy õ mindenestül felvállalna engem ebben az esetben, de akkor is elég gáz idõ elõtt teherbe esni... Nekem házasságra még beláthatatlan ideig kell várni vele. Féltem tõle, hogy elveszítem, ha nem engedek. Azóta nem nagyon tudok Isten elé sem hogyan állni. Egyszerûen tudom, hogy ennek nem így lett volna a rendje, és azt is tudom, hogy határozottan úgy döntöttem, ahogy tettem. Így aztán nem tudom, most hányadán állunk Istennel... Talán ti értitek mire gondolok. A lényeg, légy büszke az elhatározásodra, és az nagyon jó tanács, hogy ne maradjatok egyedül kettesben.
A kérdező hozzászólása: mi számít "mindennek?"

Nem szeretek rinyálni, de nagyon csúnyán átvert a barátnőm, megvígasztalnátok egy picit?

Legjobb válasz: Jólvan Pistike,meglátod minden jobblesz..XDDDD

Jólvan Pistike, meglátod minden jobblesz..XDDDD
menj el bulizni a haverokkal
Ha esetleg leírnád mi történt. Szerintem könnyítene a lelkeden is.
és még a barátnõd???
Baszunk?
küldd be a meztelen fotóit az excsajokra
Küldtem e-mail-t ;)
:-)
23:41 Oz, te vagy az?
A kérdező hozzászólása: Köszi, én pedig válaszoltam. És a többieknek is köszönöm, máris szebb az élet :)


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!