Találatok a következő kifejezésre: Számít a hogy (6291 db)

Fontoss! Matek!? Kérdések : Valamilyen sorrendben egymás mellé irjuk az elsö öt nullától különböző természetes számot, úgy hogy az utolsó három szám összegével. Melyik számok kerülhetnek a középső helyre? Hány szám teljesíti a feladat feltételeit?

Még egy : 2) Matyi elhatározta , hogy minden nap matematika fejtőröket fog megoldani , és rögötn meg is oldott egyet. Másnap két, harmadnap három fejtőröt oldott meg , majd újta egyet, kettőt, hármat és igy tovább. Tudva, hogy a századik fejtörőt szombaton oldota meg határozzuk meg hogy melyik nap hozta ezt az elhatározást ? Előre is köszi a válaszokat :) :)

Legjobb válasz: úgy hogy az utolsó három szám összegével. itt valami lemaradt.

úgy hogy az utolsó három szám összegével. itt valami lemaradt.

Határozzuk meg a háromjegyű számok összegét! Hogy kell?

Számtani sorozatok

Legjobb válasz: Az elsõ háromjegyû szám(100) plusz az utolsó 3 jegyû szám (999)szorozva ahány számot összeadunk (900) osztva 2-vel. Tehát ((100+999)*900)/2=494550

Az elsõ háromjegyû szám(100) plusz az utolsó 3 jegyû szám (999)szorozva ahány számot összeadunk (900) osztva 2-vel. Tehát ((100+999)*900)/2=494550
A kérdező hozzászólása: Köszönöm!!!! :)
Számtani sorozat 100-tól 999-ig, 1 különbséggel.
A kérdező hozzászólása: azt kihagytam hogy két EGÉSZ szám hányadosaként
Ha nincs felettük pont, akkor csak két olyan számot kell találni, aminek ez a hányadosa. A legkézenfekvõbb megoldás a 3142/1000. Ezt még egyszerûsíted, így egyszerûbb alakot kapsz.
A kérdező hozzászólása: köszönöm :)


A lottón öt számot húznak, sorrend nem számít. "A" az az esemény, hogy a kihúzott számok között szerepel a 7, 49; "B" azt, a kihúzott számok között van az 1, 11; "C" azt, hogy a köv. öt számot húzták ki: 1, 7, 11, 49, 64. Mit jelent az (A+B) C esemény?

A könyv szerint: az (A+B)C esemény 1, 7, 11, 49, 64 Szerintem a 64 nem lehet, mert a szorzás azt jelenti, hogy minden olyan elem, ami mindkét eseményben benne van. A 64 pedig csak a C eseményben. Vagy mégis? Mert a szövegben az szerepel, hogy "a kihúzott számok között szerepel", vagyis akkor szerepelhet akár a 3 és a 64 is, de a szorzás miatt a 64 a megoldás.

Legjobb válasz: Öt számot húznak, ebbõl A és B esetében is csak kettõt-kettõt ad meg a feladat. Ha az (A+B)C esemény kimenetelében szerepel a 64, az azt jelenti, hogy szerepelnie kell C-ben ÉS A és B közül legalább az egyikben. C-ben szerepel, A-nál és B-nél pedig nem tudjuk kizárni, hogy szerepel. De persze biztosan sem mondhatjuk.

Öt számot húznak, ebbõl A és B esetében is csak kettõt-kettõt ad meg a feladat. Ha az (A+B)C esemény kimenetelében szerepel a 64, az azt jelenti, hogy szerepelnie kell C-ben ÉS A és B közül legalább az egyikben. C-ben szerepel, A-nál és B-nél pedig nem tudjuk kizárni, hogy szerepel. De persze biztosan sem mondhatjuk.
Ezek a Boole mûveletek nem a húzott számok között értelmezettek, hanem az események között. A C esemény egyes számait nem lehet darabonként vizsgálni, az mind az 5 együtt jelenti a C eseményt. Az A esemény pl. ekkor teljesül: 7, 49, 50, 60, 80 7, 49, 88, 89, 90 7, 49, 1, 11, 63 7, 49, 1, 11, 64 stb. sok egyéb is. A B esemény pl. ilyenkor: 1, 11, 12, 13, 14 1, 11, 88, 89, 90 1, 11, 7, 49, 50 1, 11, 7, 49, 63 és még sok másik. Az A+B ezeknek az összessége. Ha az elõzõ listákat halmazoknak tekintjük, akkor a halmazok uniója. Fontos, hogy NEM azt jelenti az A+B, hogy benne van a 7, 49 meg az 1, 11 is, meg még valami ötödik! Az 1, 11, 12, 13, 14 teljesen jó A+B-ben is. A C esemény egyetlen egy esetben lehet: 1, 7, 11, 49, 64. Az (A+B)C pedig az A+B és a C halmazainak a metszete. Annak egyetlen eleme van, vagyis egyetlen kimenetel jellemzi ezt az eseményt: 1, 7, 11, 49, 64. Ez egyébként megegyezik a C eseménnyel. ----- Másik példa: Nézzük az A·B·C eseményt. Ha halmazban gondolkodunk, akkor A·B a két halmaz metszete, abban még jó sok elem van: 1, 7, 11, 49, * ahol a * bármilyen másik szám lehet a maradék 86-ból. Szóval ez a szorzat AB jelenti azt, hogy 7, 49 és 1, 11, is benne van, meg még valami ötödik. Az ABC szorzat ilyenkor is az 1, 7, 11, 49, 64 eseményt jelenti. Nézzünk egy kicsit módosított példát: Ha az A esemény az lenne, hogy a kihúzottak között szerepel a 8 és a 49, akkor az A·B ezek lehetnek: 1, 8, 11, 49, * Ebben benne van az 1, 7, 11, 49, 8 is, meg az 1, 8, 11, 49, 64 is, de az 1, 7, 11, 49, 64 nincs benne, ezért az ABC a lehetetlen esemény lesz! Nem az, hogy a 64 hiányzik, hanem a lehetetlen!
A kérdező hozzászólása: Köszi, logikus a levezetésed.

Gondoltam egy kétjegyű számot, hozzáadtam 5-öt, megszoroztam 20-szal, elvettem belőle 100-at, elosztottam 20-szal, majd felcseréltem a számjegyeket, így 53-at kaptam. Melyik számra gondoltam? HOGY KELL MEGOLDANI? HELP PLZ!

El?re is köszi!!! :) by:Niki

Legjobb válasz: Amikor megszorzod 20-szal, akkor a számot is, meg a hozzáadott 5-öt is szoroztad. 5·20=100, amit aztán le is vontál belõle. Vagyis ami eddig maradt, az az eredeti szám 20-szorosa. Aztán elosztottad 20-szal, kijött az eredeti szám, amit aztán felcseréltél. Vagyis az eredeti a 35 kellett legyen.

Amikor megszorzod 20-szal, akkor a számot is, meg a hozzáadott 5-öt is szoroztad. 5·20=100, amit aztán le is vontál belõle. Vagyis ami eddig maradt, az az eredeti szám 20-szorosa. Aztán elosztottad 20-szal, kijött az eredeti szám, amit aztán felcseréltél. Vagyis az eredeti a 35 kellett legyen.
Visszafelé indulsz el. (((X+5)*20)-100):20 és számjegyek felcserélése = 53 53 és számjegyek felcserélése = (((35*20)+100):20)-5
A kérdező hozzászólása: NAGYON KÖSZI!!!!!! :)

Az 1.1000 közötti egész számokat római számként tárolja egy ASCIIZ sztring. Írjon programot, amely előállítja és kiírja a számot a tízes számrendszerben. Mindezt c++ nyelven kellene. Ki hogyan értelmezi a feladatot?

Először az jutott eszembe, hogy egy átváltást kell csinálni, de akkor miért kell tömb?... :S

Legjobb válasz: A C++-ban a string az karakterek tömbje. Neked kell egy függvény, ami megmondja, hogy melyik római számnak melyik arab szám felel meg. Sajnos bekavar a IV, a IX és társai. A main meghívja ezt a függvényt, és ennek eredményét írja ki. Ugye csak egy szám jön be, és nem az összes 1-tõl 1000-ig felsorolva? Mert akkor könnyû dolgod lenne, igazából nem a bemenetre reagálnál, hanem csak kiírnád a számokat couttal.

A C++-ban a string az karakterek tömbje. Neked kell egy függvény, ami megmondja, hogy melyik római számnak melyik arab szám felel meg. Sajnos bekavar a IV, a IX és társai. A main meghívja ezt a függvényt, és ennek eredményét írja ki. Ugye csak egy szám jön be, és nem az összes 1-tõl 1000-ig felsorolva? Mert akkor könnyû dolgod lenne, igazából nem a bemenetre reagálnál, hanem csak kiírnád a számokat couttal.
A kérdező hozzászólása: Értem. Köszönöm szépen a válaszod.
Számozd meg a számok címeit, akkor a sorszám szerint fognak sorba következni.

A felsõoktatásban várható, hogy a vizsgaalkalmak maximális száma a 6-ról tovább fog csökkenni? És a tárgyak maximális felvételének száma szerintetek korlátozva lesz?

A kérdést azért írtam, ki, mert szigorítások történtek a felsõoktatási törvényben.

Legjobb válasz:
Nálunk már most is korlátozva van a tárgyak maximális felvételének száma. Egész pontosan kétszer lehet felvenni egy tárgyat, és ha 5 vizsgaalkalommal sem tudsz levizsgázni eltanácsolnak. Szépen mondva. Szerintem ez teljesen jogos egyébként. Akinek 5. vagy 6. alkalommal sem megy, az tényleg hagyja a francba az egészet. Ha a hallgató önhibáján kívül kényszerül tantárgy elhagyásra, akkor meg kérvényezheti és valószínûleg kap is felmentést, így az nem számít bele a tárgyfelvételek számába. Amúgy szerintem amit leírtál, azt az egyetemek maguk határozzák meg a tanulmányi és vizsgaszabályzatban. Azért merem ezt így mondani, mert tudom, hogy egyes helyeken például háromszor is fel lehet venni egy tárgyat. Sõt van ahol vehetsz fel úgy egy tárgyat (akár kérvénnyel), hogy nem teljesítetted a bemeneti követelményként meghatározott tárgyat. Na nálunk ilyenre sincs lehetõség. Ha nem sikerül levizsgáznod egy tárgyból, amire a következõ félévben épül valami, akkor kíméletlenül csúszol egy évet. Fõleg ha arra is épül valami, amit nem tudtál felvenni. Nem szaroznak:D

(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); Nálunk már most is korlátozva van a tárgyak maximális felvételének száma. Egész pontosan kétszer lehet felvenni egy tárgyat, és ha 5 vizsgaalkalommal sem tudsz levizsgázni eltanácsolnak. Szépen mondva. Szerintem ez teljesen jogos egyébként. Akinek 5. vagy 6. alkalommal sem megy, az tényleg hagyja a francba az egészet. Ha a hallgató önhibáján kívül kényszerül tantárgy elhagyásra, akkor meg kérvényezheti és valószínûleg kap is felmentést, így az nem számít bele a tárgyfelvételek számába. Amúgy szerintem amit leírtál, azt az egyetemek maguk határozzák meg a tanulmányi és vizsgaszabályzatban. Azért merem ezt így mondani, mert tudom, hogy egyes helyeken például háromszor is fel lehet venni egy tárgyat. Sõt van ahol vehetsz fel úgy egy tárgyat (akár kérvénnyel), hogy nem teljesítetted a bemeneti követelményként meghatározott tárgyat. Na nálunk ilyenre sincs lehetõség. Ha nem sikerül levizsgáznod egy tárgyból, amire a következõ félévben épül valami, akkor kíméletlenül csúszol egy évet. Fõleg ha arra is épül valami, amit nem tudtál felvenni. Nem szaroznak:D
A mi neptun üzenetünkben, amiben errõl tájékoztattak anno, az volt, hogy jogszabályilag van meghatározva, hogy a 2012 után felvételizettek esetében egy tárgyból 5-ször lehet bukni, ha hatodszorra sem sikerül, akkor az iskola egyoldalúan fel kell hogy függessze a hallgatóval a jogviszonyt, vagyis kirúgnak. A tárgyakat nálunk 3-szor lehet felvenni, ez nem tudom, hogy intézmény által szabályozott-e, vagy szintén jogszabály van rá. Ha harmadszorra sem sikerül, akkor szintén eltanácsolás a következmény. Megjegyzem, szerintem is abszolút jogos. Én is egyetemista vagyok és belelátok a dolgokba, aki azért odateszi magát és igenis annyit törõdik egy tárggyal, amennyit azzal kell, akkor egy ketteskét legalább össze tud kaparni. Ha beleszámoljuk a vizsgaidõszakos amortizációt, meg hogy más tárgyakkal is foglalkoznia kell általában egyidõben egy diáknak, akkor is azt mondom, hogy max második, harmadik alkalommal már mennie kell annak! Akinek nem megy, az vagyon nagyon balgán csinálta a dolgait, vagy tényleg nem oda való.
Ja, és hogy kérdésedre válaszoljak, én eltudok képzelni még ennél is szigorúbb feltételeket, hiszen annyian vannak a felsõoktatásban, hogy valahogy ki kell szórni azokat, akik kevésbé odavalóak, viszont nem tartanám már reálisnak valószínûleg.
A kérdező hozzászólása: (adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); Elsõnek: valóban a TVSZ-ben határozza meg az egyetem, de már van rá törvényi keret, hogy mi a max, amit megengednek, és most a max. 6 vizsga egy rendelet alapján. Ez a 6 viszga alkalom elég kell legyen, de vannak tárgyak, amik nagyon nehezek, és nem szégyen belõle, 3-szor vagy negyedszer átmenni. Fõleg a mérnök szakok nehezek. Aki a mellett kommentel, hogy ki kell szórják az embereket: - nem értek vele teljesen egyet, mert ha több mint a felét kiszórják, akkor a felvételiztetõ rendszerrel van a fõ probléma. Nekem pl volt egy tárgyam, ami nem volt nehéz, de a tanár olyan szerencsétlenül adta elõ, és magyarázta az egészet, hogy csak 3-szorra sikerült átmennem, azt is mástól kapott anyagból sikerült megoldanom. A SOTE-s nyár végi vizsgázás azonban szerintem is túlzás.
Azért , lássuk be , hogy ez eléggé szakfüggõ. Akik azt írták h 6 alkalom bõven elég azok biztos vmi könnyû szakra gondoltak. Pl. ne hasonlítsunk össze egy kommunikáció/szociológia vizsgát meg mondjuk egy szilárdságtan./áramlástan vizsgát. Szerintem , valahogy jó lenne különbséget tenni a szakok között , de hát az okos , hozzáértõ politikust , ez cseppet sem érdekli. A felvételin kellene szigorítani , úgy mint régen volt , az lenne a megoldás , és akkor már eleve a tanárok is úgy állnának a diákokhoz , hogy nem is biztos h hülye az összes..
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); 2-es és 3-as válaszoló vagyok. Építõmérnöknek tanulok, ennek fejében írtam, amit írtam. Idén diplomázok, ha minden jól megy, így azt hiszem nagyjából képben vagyok a szak nehézségeivel és azzal is, hogy nem mindenbõl lehet elsõre átmenni. Buktam én is és volt olyan vizsgám is, ahol a félév utolsó uv-ján csúsztam át harmadik próbálkozásra. Nincs ebben semmi szégyen, elõfordul. Én csak azt mondom, hogyha valaki tanul és készül rendesen, a tanár pedig korrekt (ha nem az, megvannak ennek a lépései is), akkor nem lesz ebbõl probléma. Egy hallgató életében vannak hullámhegyek és völgyek, völgyben elõfordulhat egy-két bukás, de tanuljon meg annyira úrrá lenni saját magán az ember, hogy kézben tudja tartani a káoszt, ami éppen az életében uralkodik. Tudjon fontossági sorrendet állítani és aszerint továbblépni, hogy tudatában van a tettei következményének, avagy hogyha 6-odszorra is sikertelen vizsgával zár, akkor a karrierét már most elfelejtheti. Azzal abszolút egyetértek, hogy a felvételi rendszerben nincs valami rendben és ezt mondom azért, mert hozzánk is nevetséges a pontszám, sõt... egyre nevetségesebb. Nagyjából olyan a hallgatói morál is az elsõsök között. Nem ecsetelem. Aki nem oda való azt valahogy ki kell szórni és ki is szórják. (Egyébként az elsõ válaszomnál azt hiszem elírtam, 2012 óta mindenkire vonatkozik ez a jogszabály, nem csak az akkor felvételizettekre.)


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!