Találatok a következő kifejezésre: Számít a az (9516 db)

A lottón öt számot húznak, sorrend nem számít. "A" az az esemény, hogy a kihúzott számok között szerepel a 7, 49; "B" azt, a kihúzott számok között van az 1, 11; "C" azt, hogy a köv. öt számot húzták ki: 1, 7, 11, 49, 64. Mit jelent az (A+B) C esemény?

A könyv szerint: az (A+B)C esemény 1, 7, 11, 49, 64 Szerintem a 64 nem lehet, mert a szorzás azt jelenti, hogy minden olyan elem, ami mindkét eseményben benne van. A 64 pedig csak a C eseményben. Vagy mégis? Mert a szövegben az szerepel, hogy "a kihúzott számok között szerepel", vagyis akkor szerepelhet akár a 3 és a 64 is, de a szorzás miatt a 64 a megoldás.

Legjobb válasz: Öt számot húznak, ebbõl A és B esetében is csak kettõt-kettõt ad meg a feladat. Ha az (A+B)C esemény kimenetelében szerepel a 64, az azt jelenti, hogy szerepelnie kell C-ben ÉS A és B közül legalább az egyikben. C-ben szerepel, A-nál és B-nél pedig nem tudjuk kizárni, hogy szerepel. De persze biztosan sem mondhatjuk.

Öt számot húznak, ebbõl A és B esetében is csak kettõt-kettõt ad meg a feladat. Ha az (A+B)C esemény kimenetelében szerepel a 64, az azt jelenti, hogy szerepelnie kell C-ben ÉS A és B közül legalább az egyikben. C-ben szerepel, A-nál és B-nél pedig nem tudjuk kizárni, hogy szerepel. De persze biztosan sem mondhatjuk.
Ezek a Boole mûveletek nem a húzott számok között értelmezettek, hanem az események között. A C esemény egyes számait nem lehet darabonként vizsgálni, az mind az 5 együtt jelenti a C eseményt. Az A esemény pl. ekkor teljesül: 7, 49, 50, 60, 80 7, 49, 88, 89, 90 7, 49, 1, 11, 63 7, 49, 1, 11, 64 stb. sok egyéb is. A B esemény pl. ilyenkor: 1, 11, 12, 13, 14 1, 11, 88, 89, 90 1, 11, 7, 49, 50 1, 11, 7, 49, 63 és még sok másik. Az A+B ezeknek az összessége. Ha az elõzõ listákat halmazoknak tekintjük, akkor a halmazok uniója. Fontos, hogy NEM azt jelenti az A+B, hogy benne van a 7, 49 meg az 1, 11 is, meg még valami ötödik! Az 1, 11, 12, 13, 14 teljesen jó A+B-ben is. A C esemény egyetlen egy esetben lehet: 1, 7, 11, 49, 64. Az (A+B)C pedig az A+B és a C halmazainak a metszete. Annak egyetlen eleme van, vagyis egyetlen kimenetel jellemzi ezt az eseményt: 1, 7, 11, 49, 64. Ez egyébként megegyezik a C eseménnyel. ----- Másik példa: Nézzük az A·B·C eseményt. Ha halmazban gondolkodunk, akkor A·B a két halmaz metszete, abban még jó sok elem van: 1, 7, 11, 49, * ahol a * bármilyen másik szám lehet a maradék 86-ból. Szóval ez a szorzat AB jelenti azt, hogy 7, 49 és 1, 11, is benne van, meg még valami ötödik. Az ABC szorzat ilyenkor is az 1, 7, 11, 49, 64 eseményt jelenti. Nézzünk egy kicsit módosított példát: Ha az A esemény az lenne, hogy a kihúzottak között szerepel a 8 és a 49, akkor az A·B ezek lehetnek: 1, 8, 11, 49, * Ebben benne van az 1, 7, 11, 49, 8 is, meg az 1, 8, 11, 49, 64 is, de az 1, 7, 11, 49, 64 nincs benne, ezért az ABC a lehetetlen esemény lesz! Nem az, hogy a 64 hiányzik, hanem a lehetetlen!
A kérdező hozzászólása: Köszi, logikus a levezetésed.

Mi lehet ennek a számnak a az eredeti verziója?

Helló találtam egy ilyen számot

Legjobb válasz: Igen, a Without me c. szám: http://www.youtube.com/watch?v=YVkUvmDQ3HY

Igen, a Without me c. szám: http://www.youtube.com/watch?v=YVkUvmDQ3HY


-10
Az ilyen kölykök 90%-a nem antologikus jellegû, hanem lusta. Ez a különbség a 40 évvel ezelõtti állapothoz képest.
nagyon szívesen Mint már többször megállapítottam, ezekkel az ostoba képletekkel szoktatják le a mai gyerekeket a logikus gondolkodásról. Mindent úgy akarnak megoldatni velük. Meglátszik az eredménye. Egyszerûen fel nem foghatom, mire jó ez?
A kérdező hozzászólása: Én úgy gondolkodtam, hogy a 22-höz adtam X-et és ezt osztottam 2-vel.Ez pedig egyenlõ 20-szal/(22+x)2=20/, de nekem nem ez az eredmény jött ki.
Ha tizenöt szám átlaga 22, akkor az összegüknek biztosan 330-nak kell lenni. Ha tizenhat szám átlaga 20, akkor az összegük biztosan 320. Hogy 330-ból 320 legyen, -10-et kell hozzáadni
A kérdező hozzászólása: köszönöm! röviden el tudnád magyarázni, hogyan tudnám kiszámolni?
A kérdező hozzászólása: Így már világos, köszönöm!
Arra jó, hogy megtervezzék velük azokat az eszközöket, amiket te arra használsz, hogy az értelmes dolgokat kritizáld. A képletek alapja a logika és a matematika. És ha a gyerek megérti a képlet mondanivalóját, látja a logikáját is.
Akár igazad is lehetne, ha megértenék. De mint a példa mutatja, ebben a korban nem értik meg. Az én két mondatomat például azonnal megértette Ezt én nem is csodálom, pedig ne értsd félre, én értem az egyenleteket. 1970-ben, amikor én végeztem az általánosban, ezt a feladatot az osztály 90%-a, csukott szemmel egy perc alatt. megoldotta volna. Ebben biztos vagyok. Pedig egyetlen x-et nem irtunk le a soha füzetbe, csak számokat. Késõbb persze már igen, de általánosban semmit. Ma megnézném ugyanezt akár érettségizõkkel.
*antilogikus

Üdv, hány 5 jegyű szám kreálható az 1, 2, 3, 4, 5-ből, ha nem lehet szám ismétlés a számokban? , illetve ha lehet akkor mennyi?

Legjobb válasz: Ismétléssel: 5^5 - mert 5 jegyû a számot kell csinálni és minden helyi értékre 5 db szám kerülhet Ismétlés nélkül: 5! - mert 1 számot két helyre nem lehet tenni, ezért 5*4*3*2*1

Ismétléssel: 5^5 - mert 5 jegyû a számot kell csinálni és minden helyi értékre 5 db szám kerülhet Ismétlés nélkül: 5! - mert 1 számot két helyre nem lehet tenni, ezért 5*4*3*2*1
Ismétlés nélkül: 5! (tehát 5x4x3x2x1) Ismétléssel: 5^5 (5 az ötödiken)

Egy kétjegyű szám számjegyeinek összege 13. Ha a számjegyeket felcseréljük, akkor az új szám és az eredeti szám különbsége 19. Mi az eredeti szám?

Légyszíves írjátok oda, hogyan számoltatok!

Legjobb válasz: Talán attól kellene megkérdezni, aki a számra gondolt, nem?

Talán attól kellene megkérdezni, aki a számra gondolt, nem?
Nem jo a kerdes (mar ha feltetelezzuk hogy egesz szamnak kell kijonnie az egyenlet vegen). A kulonbseg nem 9 veletlenul ?
Valami nem stimmel ebben a feladatban, ugyanis egy szám fordítottjának és az eredeti számnak a különbsége osztható kilenccel.
Vágó úr, rákérdezhetek? 76 !
Akarom mondani 67.
A kérdező hozzászólása: Ez van a matekkönyvbe, és kell lennie megoldásnak. De sehogy se tudom kitalálni, mi az, ezért is kérdeztem meg. Próbáltam a 76-ot illetve a 67-et is. (mindegy, hogy a számjegyek milyen sorrendbe vannak) A 6 és a 7 összege tényleg 13, de a különbsége csak 9. 19-nek kell lennie. De akkor látom, nem csak szerintem nincs erre megoldás.
OK, mondjuk n az elso szamjegy, m a masodik szamjegy, az eredeti szam akkor 10n+m, a forditottja meg 10m+n |10m+n - (10n+m)| = 19 |9m-9n| = 19 9|m-n| = 19 |m-n| = 19/9 vagyis a szamjegyek kulonbsege nem egesz szam. A megoldas halmaz ezek szerint ureshalmaz, vagyis a megoldasa a feladatnak az, hogy nincs megoldas.

Gondoltam egy kétjegyű számra. Egyik jegye hárommal nagyobb, mint a másik. A számból a számjegyei felcserélésével kapott számot kivonva az eredeti szám felénél 10-zel kisebb számot kapunk. Melyik számra gondoltam?

Nekem sehogy se akar kijönni.Szorgalmit csinálok,mert ha szerzek még egy 5-öst,akkor lehet lezárnak 4-esre.Lécci segítsetek,el?re is köszi.

Legjobb válasz: 30 nem lehet, mert ha felcseréled az 03 lesz, ami nem jó 41, 63, 85 nem lehet, mert páratlanok, és mikor el kell osztanod 2-vel nem egész szám jön ki (ha mindkét jegye páratlan lenne, kijönne, mert ha páratlanból páratlant vonsz ki akkor páros jön ki, de ez itt nem lehetséges) 52 -> 52-25=27 52/2=26 26-10=16 -> nem jó; 74 -> 74-47=27 74/2=37 37-10=27 -> jó (észrevehetõ, hogy bármelyik két szám különbsége 27, megkönnyítve a megoldást) remélem tudtam segíteni :)

30 nem lehet, mert ha felcseréled az 03 lesz, ami nem jó 41, 63, 85 nem lehet, mert páratlanok, és mikor el kell osztanod 2-vel nem egész szám jön ki (ha mindkét jegye páratlan lenne, kijönne, mert ha páratlanból páratlant vonsz ki akkor páros jön ki, de ez itt nem lehetséges) 52 -> 52-25=27 52/2=26 26-10=16 -> nem jó; 74 -> 74-47=27 74/2=37 37-10=27 -> jó (észrevehetõ, hogy bármelyik két szám különbsége 27, megkönnyítve a megoldást) remélem tudtam segíteni :)
Vagy lehet rá egyenletet írni. Kétszer kell megoldani, mivel nem tudjuk, melyik számjegy a nagyobb. 1. lehetõség: a tízesek:x az egyesek: x+3. Ekkor a szövegbõl: 10x+x+3-(10(x+3)+x)=(11x+3):2-10 Megoldva x=3, 36, de a számjegy leginkább 0-9 közti egész szám lehet 2. lehetõség: a tízesek: x+3, az egyesek:x. ekkor: 10(x+3)+x-(10x+x+3)=(10(x+3)+x):2-10 erre x=4. Azaz a tízesek helyén: x+3=4+3=7 az egyesek helyén: x=4 áll A megoldás tényleg 74.
szivesen...

Egy számhármas minden tagja pozitív egész szám, és bármely két tag összege prímszám. Hány ilyen számhármas van? (két számhármas különbözõ, ha van olyan szám, amelyik az egyik szám hármasának tagja, a másiknak nem. )

Egy számhármas minden tagja pozitív egész szám, és bármely két tag összege prímszám. Hány ilyen számhármas van? (két számhármas különbözõ, ha van olyan szám, amelyik az egyik szám hármasának tagja, a másiknak nem. ) Megoldás lehet: 0,1,2,3, végtelen sok.

Legjobb válasz: A 2 kivételével minden prím páratlan, tehát az (1,1,1) és az (1,1,2) számhármason kívül nem lehet ilyen, mert ha van 2 páros vagy 2 páratlan tagjuk, azok összege nyilván páros szám lesz.

A 2 kivételével minden prím páratlan, tehát az (1, 1, 1) és az (1, 1, 2) számhármason kívül nem lehet ilyen, mert ha van 2 páros vagy 2 páratlan tagjuk, azok összege nyilván páros szám lesz.

Egy kétjegyû szám számjegyeinek aránya 1:3. Ha a számjegyeit felcseréljük, az így kapott szám kétszerese az eredeti számnál 15-tel kisebb lesz, Melyik az eredeti szám? Valaki segítene hogy ezt, hogy kell megcsinálni?

képlet,egyenletet is kéne:)

Legjobb válasz: Tegyük fel, hogy a tizesek helyiértékén van a kisebb, és az egyesek helyiértékén a háromszor nagyobb szám, ekkor: X(3X)=10X+3X=13X (3X)X=10*(3X)+X=31X 2*31X+15=13X 62X+15=13X 49X=-15 X=-15/49 Így hülyeség jött ki, úgyhogy tegyük fel fordítva: a tizesek helyiértékén van a 3-szor nagyobb szám, mint az egyesek helyiértékén: (3X)X=10*(3X)+X=31X X(3X)=10X+3X=13X 2*13X+15=31X 26X+15=31X 15=5X X=3 3X=9 Az eredeti szám tehát a 93-as. Ellenõrzés: 2*39+15=93 78+15=93 93=93 tehát jó. :) Remélem érthetõ voltam, ha igen kérlek pontozz fel. A megoldások elején a X(3X) nem X-szer 3X-et jelent, hanem egy olyan kétjegyû számot, aminek X van a tizesek helyiértékén és 3X az egyesekén, és fordítva (3X)X-nél a tizesek helyiértékén van a háromszor nagyobb szám, és az egyesek helyiértékén a kisebb. És ezt úgy kell egyenletté alakítani, hogy a tizesek helyiértékén lévõt 10-zel kell megszorozni, és hozzá kell adni az egyesek helyiértékén levõ számot (1-gyel szorozva elvleg, mert minden helyiértéken a helyiértéknek megfelelõ számmal kell szorozni, de mivel 1-el szorozva minden szám önmagát adja, így ezzel felesleges bajlódni).

Tegyük fel, hogy a tizesek helyiértékén van a kisebb, és az egyesek helyiértékén a háromszor nagyobb szám, ekkor: X(3X)=10X+3X=13X (3X)X=10*(3X)+X=31X 2*31X+15=13X 62X+15=13X 49X=-15 X=-15/49 Így hülyeség jött ki, úgyhogy tegyük fel fordítva: a tizesek helyiértékén van a 3-szor nagyobb szám, mint az egyesek helyiértékén: (3X)X=10*(3X)+X=31X X(3X)=10X+3X=13X 2*13X+15=31X 26X+15=31X 15=5X X=3 3X=9 Az eredeti szám tehát a 93-as. Ellenõrzés: 2*39+15=93 78+15=93 93=93 tehát jó. :) Remélem érthetõ voltam, ha igen kérlek pontozz fel. A megoldások elején a X(3X) nem X-szer 3X-et jelent, hanem egy olyan kétjegyû számot, aminek X van a tizesek helyiértékén és 3X az egyesekén, és fordítva (3X)X-nél a tizesek helyiértékén van a háromszor nagyobb szám, és az egyesek helyiértékén a kisebb. És ezt úgy kell egyenletté alakítani, hogy a tizesek helyiértékén lévõt 10-zel kell megszorozni, és hozzá kell adni az egyesek helyiértékén levõ számot (1-gyel szorozva elvleg, mert minden helyiértéken a helyiértéknek megfelelõ számmal kell szorozni, de mivel 1-el szorozva minden szám önmagát adja, így ezzel felesleges bajlódni).
T| E 3x| x => 31x x|3x => 13x 13x*2+15 = 31x, amibõl x = 3 A két szám 93 és 39 => 39 * 2 + 15 = 93 :-)
A kérdező hozzászólása: köszii mindkettõtöknek :)


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!