Találatok a következő kifejezésre: Sokan mondják, hisztis vagyok. Miből (1 db)

Sokan mondják, hogy hisztis vagyok. Miből tudom, hogy az vagyok? Hogyan lehetne erről "leszokni"?

Legjobb válasz: pl én hisztis vagyok mielött megjön, hormonok, alig tudom kontrolálni. mindenen nyafogok semmi nem jó, kiborulok ha valami nem úgy történik ahogy akarom és kiabálok másokkal. de az állandó nyafogás is hiszti. pl barátnömnek volt egy idöszaka amikor semmi nem volt jó neki, az 5 lánybol mindig csak neki nem feleltek meg a programok,ha usziba mentünk túl hideg volt a fürdöbe úl meleg ha salit ettünk túl száraz ha hambit akkor túl zsíros. így mi hisztis picsának hívtuk és le is szokott mert mikor már elegünk lett megmondtuk hogy mindenen nyafog és egy hisztis picsa.

pl én hisztis vagyok mielött megjön, hormonok, alig tudom kontrolálni. mindenen nyafogok semmi nem jó, kiborulok ha valami nem úgy történik ahogy akarom és kiabálok másokkal. de az állandó nyafogás is hiszti. pl barátnömnek volt egy idöszaka amikor semmi nem volt jó neki, az 5 lánybol mindig csak neki nem feleltek meg a programok, ha usziba mentünk túl hideg volt a fürdöbe úl meleg ha salit ettünk túl száraz ha hambit akkor túl zsíros. így mi hisztis picsának hívtuk és le is szokott mert mikor már elegünk lett megmondtuk hogy mindenen nyafog és egy hisztis picsa.
önkontroll!!!pl mikor nem tetszik valami és épp támadnál, számolj el magadban 10-íg.mire eljutsz a 9-hez nem nem is akarsz hisztizni.nálam ez vált be...meg egy bukás mert ez miatt hagyott el a férjem aki életem szerelme volt.
Önismerettel, nem önkontrollal lehet "leszokni" a hisztériáról. Nem megfékezni kell az indulatokat, hanem megérteni miért reagáljuk túl a dolgokat. :) F. Várkonyi Zsuzsa: Tanulom magam Ajánlom még Eric Berne: Emberi játszmák c. könyvét amiben remek példák vannak a társkapcsolatok jellemzõ sajátosságaira. Sokat megtudhatsz az ismétlõdõ helyzetekrõl amikben mindig a "hisztisen reagáló" a szereped. Ajánlhatnám még a Hellinger féle családállítást is, de ahhoz már tudnod kéne, hogy mi a valódi probléma. A hiszti csak tünet. Már elindultál az úton és ehhez gratulálok! Sok sikert! :) )
Sajnos én is ilyennel küszködöm, hisztizem és túl forgok mindent a kapcsolatban. Ahogy egyre jobban kombinálok egyre jobban eltávolodik tõlem és elveszíthetem. Vannak olyan idõszakok amikor nyugodt nem hisztizem, de késõbb felrobban bennem egy bomba, és újból ezt csinálom. Tudom mi miatt van, de mondta hogy nincs velem semmi gondja, nem lenne velem ha nem lennék jó neki, csak a hisztik és a forgások az nem hiányzik neki. Tényleg amikor mondom mondom utána rájövök milyen fafejû voltam, és vissza pörgetném az idõt. Az a fura az egészben hogy volt kapcsolatokban persze velem egykorúakkal voltam, soha nem hisztiztem nem forogtam, nyugodt voltam, most akivel vagyok õ jóval idõsebb (27 éves) ami megint más személy, hülyéskedik velem és van hogy máshogy reagálok és így halmozódnak a kételyek. pl:(Lát egy csajt vhol, vagy tv és mondja helloka "milyen jóóóóó csaj" és piszkál, látom rajta tényleg sokkal szebb és vele egykorú lehet, ekkor is mire gondolhatok, megcsalna engem egy olyan szépségekért mert én még egy fiatal (19) hülye vagyok stbstb...Mindig mondja "na ez jó csaj" engem nem fényez hogy milyen szép vagyok. Nem tudom mit gondol, mit érez. Nem lennék olyan érdekes fontos, hogy csak a tenyerén hordoz. Leakarok szokni de nem pár napokra, hanem kitörölni egy életre a hisztis szokásom. Tudom hogy nem tûnik el egy csettintésre, hanem figyelnem kell magamra. Csak van hogy szarul megy a napom és mindent tönkre teszek, és akkor középpontban kívánnám magam a hogy tudjam még velem akar lenni egy kicsit. Nem érzem a ragaszkodást, futna utánam. Meg nem olyan szeretlek téged típus pasi, én meg azt szeretem. Ezekbõl kiindul sok minden .... Vélemény?! :(
Hát gondolkozz el rajta, hogy te kire mondanád, hogy hisztis, namost elgondolkodsz azon is, hogy te hogyan viselkedsz, aztán rájössz magadtól is. Leszokni? Figyeld magad, több önkontroll, tudatosság. Sok sikert.
Hisztis az aki duhrohamot kap akkor ha nem minden ugy tortenik ahogy o elkepzeltee vagy ha nem tudja elviselni hogy masnak is lehet igaza.Egyetertek az elottem szoloval csak onkontrollal es onismerettel es nemi kompromisszumkeszseggel le lehet szokni.De jo erre allitolag a tarkora ontott hideg viz is.(legalabb egy vodornyi)-a baratnomet igy szoktatta le az anyukaja.
Az elsõ lépést már megtetted: felismerted a problémát :) Csak így tovább!
A kérdező hozzászólása: Köszi mindenkinek!:)

Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Hogyan lehet nevet változtatni, hogyan zajlik ez?

Még az érdekelne ezzel kapcsolatban, hogy ha nevet változtatok és PL:van egy szakmai bizonyítványom amiben az eddigi nevem szerepel.Az is meg változik?,de hogyan?

1

Miért van az, hogy? (Kérdésed rövid, a válaszod hosszú)

.... amint kilépek az utcára szorongok addig, amíg a gondolataim le nem kötnek? Vagy, hogy, ha este vagyok kint, akkor összehúzom magam, és reszketek és próbálok a Bátyám vagy bárki más háta mögé bújni, ha éppenséggel velük vagyok? Hogy azt képzelem, hogy rajtam nevetnek azok, akiket nem is ismerek? (Ehhez kapcsolódóan volt egy rossz élményem. A Bátyámékkal mentünk inni, és már ott volt a Bátyám meg az exem meg egy 3. srác és megkérdezte, hogy "melyiküket akarod megijeszteni?" Szerintem normálisan voltam felöltözve, és a hajam sem állt szanaszét. Az viszont, amit mondott, rosszulesett, utána nem nagyon szóltam akármit is... Vagy miért van az, hogy nem tudok ismerkedni új emberekkel egy közösségben, de pl, ha elmegyek egy okmányirodába diákot csináltatni, és ott ül egy lány, simán szóba elegyedek vele? Vagy pl suliba is amikor az egész osztály ott van, nem szoktam sokat beszélni (új osztály, szakma), de ma is az egyik lánnyal, hogy ketten voltunk, jól el tudtunk dumcsizni.. Annyi, hogy Nekem a Bátyám társasága a társasága, meg még van két barátnőm, akiket nagyon szeretek. Meg ma is rossz volt, hogy állok a buszmegállóban, jön a busz, megkérdezi egy roma srác aki egy csapatban volt, hogy mennyi az idő és gúnyosan vigyorog...Meg az is, hogyha a megszokott társaság tagjaival külön-külön vagyok, órákat tudok beszélgetni, de máskülönben néha-néha szólalok csak meg...
19/L

2

Minden napomat unom, egyhangúnak és szürkének érzem, mit tehetnék?

Reggel felkelek, mindig ugyan abban az időpontban, ugyan úgy, és ugyan akkor megyek iskolába, éppen beesek, aztán ott dekkolok 2-ig, hazamegyek, és tanulok estig.

Heti három edzésből, jó ha 2x el tudok menni. Otthon a tanulás mellett a papagájommal foglalkozom, természetesen azt is "tanulás" közben, de azon kívül semmi mást nem tudok csinálni. Szeretem, imádom a kis tollast, de szeretnék kimozdulni a városba is. De időm se engedi a tanulás miatt, meg a szüleim se nagyon. Mindig azt mondják, hogy féltenek, pedig elmondom hogy mikor érek haza, kivel megyek, és hova.
Tehát a délutánjaim is ugyan olyanok, mikor nem tanulok, gépezek, vagy olvasgatok, de hiányzik az emberi társaság és a személyes kontaktus velük, főleg hogy az iskolában nincsenek igazán barátaim.

Van egy "kapcsolatom" amit titokban tartunk, szintén a szüleim miatt, mert nem kedvelik az illetőt. Jobban mondva csak az édesanyám az, aki mindenbe beleszól. Õ nem a suliba jár, így vele titokban tudunk csak találkozni, és ritkán...

Nem iszom, és nem cigizem és szórakozóhelyekre sem járok, bár egy-két házibuliba nagyon szívesen elmennék, de oda se nagyon engednek. Mikor felhozom a témát hogy bemennék a városba, mindjárt jön a kavarás, ha olyan emberekkel megyek akiket nem ismernek. Voltatok már ilyen helyzetben?

16/L

8

Mit tegyek? (többi lent)

Ha mondjuk tetszik egy lány és talizni akarnák vele egyből begörcsölök és félek minden lánytól... hogy tudnám ezt korrigálni? valaki segítsen légyszíves

1

Szerintetek kényes vagyok?

Szoktam szökdécselni a folyosón, énekelni, de egyébként jól tanulok. Van olyan feladat (mondjuk matekba vagy szövegértésbe) amit nem értek és azt kihagyom. Például tavaly verset kellett mondanom a nyolcadikosoknak, és én mondtam hogy nem szeretnék. Rám erőltették, szóval el kellett mondanom:/ Nagyon rosszul esett hogy ezt mondják hogy kényes vagyok.. Aztán egy másik alkalom, voltunk nyári táborba. Odaáll elém egy tanár és közli hogy fogalmazást kell írnom...Mondom hogy biztos nem, örülök ha órára megírom nemhogy külön. (nyolcadikos vagyok, minden héten kapunk fogalmazást, hogy a felvételin menjen) Minden versenyre engem küldenek, és én mindegyikre el is megyek. Volt olyan vetélkedő ami 4 órás volt, én ott voltam és mindent beleadtam.
És igazából nagyon sokat sírok, pedig ez még a 2. hét. Valahogy érzem hogy nehéz év áll előttem, és fogalmam nincs hova akarok tovább tanulni, erre még ilyen plusszokkal is terhelnek. Nagyon fárasztó, hogy mindig én megyek, én mondom, én csinálom. És a tanáraim állandóan mondják hogy jaj, ne kényeskedj már. Nagyon utálom már ezt az iskolát emiatt is. Ti mit gondoltok? 14/L

1

Férfi növekedés + vissza térő szektás gondolatok. Mit tegyek?

18 éves vagyok. 172 cm.

Nagyon zavar. Kisebbségi komplexusom is van ez miatt.

Amikor fiatalabb voltam akkor behálózott 1 szekta. Már ott hagytam. De folyamatosan vissza tér a gondolat , hogy : ´´ Mi van ha van ´´Isten,, és segíthet megnőni és segíthet az álmaim megvalósításban,,.

1

Nektek mi az életcélotok?

9

Mit tegyek? Az egyik barátom teljesen rákapott a drogokra.

Kb 1 éve rendszeresen majdnem napi sziten szív füvet (ha nincs pénze akkor herbált). Egyébként jár dolgozni , meg él szociális életet , jár vásárolni moziba meg szórakozni stb... Meg néha még focizni is , de teljesen az élete részévé vált már. Régebben átjött játszottunk kimentünk meg ilyenek, most meg már mindig hozza azt a szart , tekeri és szívja. Próbáltam már vele beszélni de azt mondta hogy nem függő akármikor abba bírná hagyni , csak nem akarja mert neki így jó. Azt mondta ha vmi jobb meló helye lesz akkor a kokaint is kifogja próbálni. Szerintetek már sose fogja abbahagyni ? Mit tudnék még tenni? Szüleivel nem akarok beszélni...
20/F

7

Az baj, ha nem igénylem más emberek társaságát? Jó egyedül, nem vagyok magányos.

Nincs kedvem beszélgetni senkivel, csak anyukámmal és apukámmal, nem érdekelnek más emberek, kiábrándultam abból, hogy én közös programokat csináljak más emberekkel.
Szeretek itthon lenni, egyedül vásárolni menni, sétálni.
Egyetemre járok, sok ismerősöm van, de próbálok távolságot tartani, a tanulásra figyelek és nem bulizok. Ez furcsának tűnik másoknak, de én így jól érzem magam. Felmerül bennem a kérdés, hogy az baj -e, hogy én így jól érzem magam, vagy van valami defektem és fel kellene keresnem egy pszichológust?

21/L

2

Mi a baj velem?

Oké, ez a kérdés elsőre nem biztos, hogy teljesen érthető, de részletezem.

14 éves lány vagyok, és szerintem depressziós, de nem vagyok benne biztos.
Eléggé sokat (talán túl sokat) gondolkozom a vagdosáson, öngyilkosságon, halálon, már többször elképzeltem hogy felvágom az ereimet, meg a saját temetésemen veszek részt, meg hasonló abnormális dolgokat. Folyamatosan rosszul érzem magam, fáradt vagyok, levert, ingerlékeny, nem tudok koncentrálni, és ha valaki hozzám szól, legszívesebben leüvölteném a fejét, hogy hagyjon békén. Ez vonatkozik a barátaimra is, de nem szándékosan csinálom. És persze nem üvöltök, mert elég jó színész vagyok, el tudom játszani, hogy nincs semmi bajom, nem akarom ezzel elrontani az előadást. Nem akarom, hogy bárki is aggódjon értem, mert nem érek annyit.
Az egészben az a legfurcsább, hogy semmi reális okom nincs erre az egész baromságra. A szüleim nem veszekednek, a tesóimmal jóban vagyok, van pár barátom a suliban is.
Szerintetek ez depresszió? Mit tegyek? Előre szólok, NEM beszélek róla a szüleimmel, mert nem akarom, hogy azt érezzék, elrontom a boldog családi életet a "problémáimmal". És NEM megyek se pszichológushoz, se pszichiáterhez, de még háziorvoshoz se, mert képtelen vagyok megnyílni idegenek előtt, még a szimpla beszélgetéstől is rosszul vagyok. (Persze így, a neten könnyebb.)
Igazából megölni sem akarom magam, mert azzal megint csalódást okoznék egy csomó embernek.

Szóval, mit tegyek?

8

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!