Találatok a következő kifejezésre: Rettegek a apjától, mit (1 db)

Rettegek a fiam apjától, mit tegyek?

Az apukával már terhesen szétmentünk, mert nagyon er?szakosan kezdett viselkedni, egyszer bántott is, és állandóvá vállt a veszekedés, meg hogy elvette a pénzem, telefonom és bezárt. Hazaköltöztem a szüleimhez. Az ex pedig kiment külföldre dolgozni. De tudom, hogy figyelteti minden lépésem. Õ azt hiszi, még mindig az ? tulajdona vagyok. Megtudtam, hogy hamarosan jön haza, és valamit tervez. Id? közben nekem új párom lett, szerintem már tudja az exem. És ha hazajön, állati nagy balhé lesz. Féltem a fiamat, féltem a páromat és magamat is. Mit tehetek?

Legjobb válasz: Rendõrség, vagy pedig a párod és az õ erõs haverjai segíthetnek.

Rendõrség, vagy pedig a párod és az õ erõs haverjai segíthetnek.
Vegyél egy mini hogy is hívják rejtett kamárát vagy mit és vedd fel ahogy éppen bánt stb. Ezután vidd el a rendõrségre és ha van vmi ismerõsöd vagy vkid a rendõrségen kérj rendõrségi megfigyeltetést , a bíróságig és utána ugyis börtönbe basszák a mocskot. Nekem elsõre ez jutott eszembe , rem segítettem egy kicsit.
Már nem azért de ha elmész a rendõrségre és bíróságra verik az ügyet.. na és ?!!??Hány hónap múlva is lesz a tárgyalás??Annyi idõ alatt simán kifigyeltet, vagy õ magy õ maga keres meg kap el..szerintem ne kockáztass
Van ez a 'NaNe' egyesület... jellemzõen nõk elleni erõszakal fogalkoznak... pedig már létezik férfi elleni erõszak is. Kérdezd õket.
én a helyedben bemennék a rendörségre és tanäcsot kérsz hogy ilyenkor mégis mit lehet tenni ha ez a helyzet.valamit csak tudnak mondani...hät hova forduljon az ember ha akörmi ilyesmi baja van?(ezt kéRdezd meg ha elküldenének...)
A kérdező hozzászólása: Utolsó válaszoló! Sajna az élet nem úgy mûködik, mint a filmek. Hát a rendõrség nem tudom, mit tudna tenni, mivel semmiféle tanúm nincs egyik disznóságára sem, sajnos nem hülye, ezeket mindig olyankor csinálta, amikor nem látta senki, nyomot nem hagyott. Ha meg elköltözünk, akkor még én leszek a hibás, meg a rossz, hogy miattam nem láthatja a gyerekét... Ezzel én szívnám meg. Meg hát én még tanulok fõsulin, nem akarok nagyon elmenni, kéne nekem az a diploma. A párommal nemsokára összeköltözünk hármasban, szerencsére ezt még nem sokan tudják, azt meg végképp csak páran fogják tudni, hogy hol fogunk lakni. De azért nem olyan nagy ez a város, hiába megyeszékhely, csak járok-kelek, és nagyon félek attól, hogy amikor éppen a gyerekkel sétálok, akkor talál meg...
Láttam egy filmet amibe ez volt szintén a szitu.A csaj meg a hapsi megtervezték , felkészültek és kinyirták az ex-et úgy hogy az önvédekezésnek tûnyön.
Tudom, hogy vad ötlet de a se szó, se beszéd elköltözés lenne a legjobb megoldás...aztán keressen a kontrollagyú állat amig él... Igazából nem tudom, hogy lehet-e de zaklatásért esetleg feljelenteni...tudom, hogy ma Mo.-n addig leszarják amig vér nem folyik sajnos de megér egy próbát.
Rendõrségre viheted az ügyet, de szerintem az hosszú folyamat. Lehet, elõbb megoldódik, ha a párod beavatkozik...
Meg ha a testeden láccik valmi nyom akkor is fordulhatsz a rendõrséghez..


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

A szüleim még mindig együtt, de a helyzet már kikészít. Mit tehetek? /Többi lent/ SŰRGÕS

A szüleim élő példái annak, hogy bennragadtak egy olyan kapcsolatban amiben nem kellett volna. Egyikük sem iszik, vagy csalta a másikat, de amennyire emlékszem sose jöttek ki igazán. Hogy miért maradtak együtt? Nem tudom biztosan. Régimódibbak mint egy átlag magyar szülő. Talán a 'család' miatt. Én mind a kettejüket szeretem, mint egy gyerek a szüleit, de szoros, bensőséges érzelmi kapcsolatom egyikükkel sincs. Sok mindent kaptam tőlük a nevelésük által, pl racionális életfelfogást, megtanítottak bánni a pénzzel, mindig tudtam, hogy szeretnek, bár ezt sajnos nem tudták kifejezni felém így inkább csak a tudat volt; de a jelenlegi helyzetet már nem bírom elviselni. Már nem is veszekednek, egyszerűen csak nem szólnak egymáshoz és alig maradnak meg egy helyiségben együtt. Már elmúltam 20 éves de egy évem még hátra van a suliból, én nem tudok innen elmenni, ilyen viszonyok mellett viszont én is csak egy érzelmi roncs leszek. Anyu már csak folyamatosan sír, apu elvonul és magába folytja az érzéseit. A feszültséget vágni lehet itthon. A kommunikáció sose ment nekik igazán, és számomra világos, hogy már olyan ponton vannak ahonnan nincs visszaút. A kérdésem annyi, hogy van-e nekem jogom gyerekükként beleszólni ebbe a kérdésbe? Eléjük állhatok-e azzal, hogy a jelenlegi helyzet nagyon megvisel engem, és tudom, hogy az egyetlen út köztük a válás/különköltözés lehet, mindezt azzal a tudattal, hogy egyikük sem az a típus aki újraházasodna, vagy párt találna, illetve képes lenne újra megtalálni a boldogságát az életben. Ezt onnan veszem, hogy már mindketten megkeseredtek, anyu csak a régi szép időkön mereng amikor aput még nem ismerte (de már nem érzek benne elég erőt, hogy a rosszból újra jót csináljon). Aput felőrölte a gyári munka és még ki tudja mi, hiszen sose fejezi ki pontosan az érzéseit. Tehát, van-e nekem jogom beleszólni ebbe? Vagy ha eddig együtt maradtak az annak a jele, hogy nincs erejük/bátorságuk újrakezdeni. És persze, akkor még ott van a közös kertes ház, ami az életük munkája...

4

Az normális, hogy testvéremmel sokszór nem egyetértérünk?

6

Mit tegyek ha már minden rossz?

Teljesen megromlott a kapcsolatunk! Sok veszekedés, lassú elhidegülés! Próbálom rendbe rakni, de úgy érzem nem tudom, és csak romlik napról napra, de nagyon ragaszkodom hozzá nem akarom elhagyni? Mit tegyek?

2

Mit tehetnék a brutális párom ellen?

Jelenlegi párom sokszor megver,próbáltam már többször elszökni tőle de csak anyámhoz tudok menni ott pedig megtalál. A rendörség tehetetlen, azt mondják nem tehetnek semmit ellene, hiába viszik be pár óra múlva kiengedik. Tudom, hogy nem kellett volna összejönnöm vele de nem gondoltam, hogy ez lesz és az anyám elől hozzá menekültem. Mit tehetnék?

7

Hogyan lehet feldolgozni az idő múlását, az emberek/családtagok távozását/eltávolodását?

Most költözöm el szüleimtől továbbtanulási célból, de úgy elgondolkodtam, hogy annyira szomorú, hogy így telik az idő, hogy látom megöregedni nagyszüleimet, akik pár éve még tökéletes egészséggel dolgoztak a mezőn, most meg szinte betegség, betegség hátán (67, 73 évesek). Még szinte mindig sírva fakadok unokatesóm távolléte miatt, akivel 12-13 évig szinte nap mint nap együtt voltunk a nagyszüleinknél, most meg alig hallok felőle, pedig nagyonis igyekszem keresni. Ez csak 2-3 példa, csak pontosítani akartam témát illetően. Mit gondoltok ti?

7

Olvastam, hogy sok 16-17 éves és fiatalabb lánykát csak úgy elengednek bárhová. Miért?

Az én lányom egy fél év múlva tölti a 17.-et és még nem engedtem el sehová. Most nagyon akar menni a legjobb barátnőjével egy 30 km-es útra, megőrít már hogy állandóan könyörög, de én akkorse akarom elengedni. Igaz, hogy reggel mennének és sötétedés előtt jönnének haza, de bármi megtörténhet. Nem is értem, hogy az ő szülei miért engedik el? Nem félnek, hogy a lányukat útközbe kirabolják(akár észrevétlenül is)belékötnek, elüti az autó vagy netán emberrablóval is találkoznak? Annyi dolgot hallani manapság.

22

Mit jelent manapság keresztszülőnek lenni? Csak formaság, vagy van valami kötelesség? Ti mit vártok el a gyereke (i) tek keresztszüleitől?

4

Buta lennék, az élethez? Van olyan, hogy valakinek semmi nem megy?

Átlagban kaptam már meg,hogy többnek gondolnak 16évesnél, de nagyon gyakran vagyok buta... Nem is igazán az élethez, hanem alapvető dolgokhoz.
pl:Idehoznád nekem a villát?
-Persze-
és oda viszem a kanalat. (ez csak egy pl volt.)
Na,és ezek a dolgok annyira gyakran előfordulnak,hogy az hihetetlen.
Nyáron dolgoztam (diákmelóztam),és ott is ugyanez, és hiába mondja nekem bárki,hogy jajj hát ez mással is előfordul,persze, de engem meg jól megítélnek miatta, hogy buta kislány,mit akar itt?
Ahogy rágörcsölök, annál inkább rontom el a dolgokat, az ilyen kisebb dolgokat is, nem az egyszeri esetről van szó, hanem,hogy nagyon gyakran előfordul.

Buta lennék? Vagy miért nem sikerül semmi? :/

17

Hogyan vegyem rá a szüleimet, hogy megengedjék, hogy oda menjek tovább tanulni, ahova szeretnék? Egyáltalán miért nem engedik?

Szóval egy tőlünk KICSIT messze lévő városban lévő szakmunkásba szeretnék menni.. Kollégista lennék. 1 osztálytársam szintén oda menne, (bár nem ugyanabba a suliba.) Egyébként anyukám is ebbe a városba járt, és ő is koleszos volt, most miért nem akarja megengedni? Apukám se támogat különösebben ebben. Bár igaz, hogy anya sem "foggal-körömmel" akar visszatartani, de nem is szívleli ezt. Kérdeztem én, hogy miért nem akarja, hogy odamenjek, de erre csak annyi volt a válasza, hogy: "Mert nem.." Hogyan vegyem rá őket, hogy megengedjék? Én oda akarok menni, és kész. Nem értem, hogy miért nem engedik, hisz jó helyen lennék, és ezt őkis tudják..
14/f

10

Szerintetek mit csinaljak?

apukám most nem dolgozik egész nap itthon van (műtötték) általában 2-3 felé érek haza sulibol de amint hazajövök baxogat de folyamatosan egyszerűen nincs nyugtom hová menjek délutánonként hogy ne unatkoznak de ne is kelljen itthon legyek minimum 5-ig? egyiknap megtanultam 2 nappal előre hogy másnap ne kelljen, másnap bejön apa megint gépezel ma sem tanultal semmit azonnal hagyd abba., miért van bent 2 falakon víz a szobádban miért nem csak 1 , ez a lámpa kinek ég?, ez a toll miért van a földön a ruhad miért csak rá van dobva a székre hajtsd össze azonnal, zsömlét mikor hozol, biciklizni mikor mész, szemetet mikor veszed le? és ezeket egy egyszerre mindig elmondja ha meg megcsinalom kitalál mást hogy csináljak valamit. egész nap itthon van nem fárad el én fáradtan hazaérek sulibol ea ezzel kezdi nagyon elegem van már mindig mondja be szájalj vissza ne hasonlitgass engem magadhoz egyre jobban utalok itthon lenni, ea meg 1-2 hónapig ez lesz

7

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!