Találatok a következő kifejezésre: Rettegek a Mit tegyek, hogy (23 db)

Hogyhogy miattad?
nem tudom mi a szitu de ha kirobbantottál valamit akkor az az idözitett bomba amugy is ott volt csak még nem robbant fel. ha annyira szeretnék egymást akkor egy gyerek uszitása szart sem ér mert a gyereket fogják elövenni. én sose értettem miért akkora gáz ha válnak a szülök. én örülnék neki ha az enyémek elválnának.rengeteg vitátol megszabadulna agyerek egy válás után. utána ugyanugy látogathatja mindkettöt, de a viták megszünnek. gondolom te se örülnél neki ha szakitani akarnál a pasiddal de az anyodos vagy az anyukád azzal cseszegetne hogy nehogy szétmenjetek hisz oylan szép pár vagytok.kit érdekel mennyire szépek? ha nem szeretik egymást akkor nem mindegy? jobb külön. biztos vagyok benne hogy nem a te hibád. SOHA nem a gyerek hibája.
Miattad miért válnának el?
Nem miattad válnak! Valami bajuk van egymással, és azért, neked SEMMI közöd nincs hozzá!
miért miattad?
A gyerek miatt inkább nemelválni szoktak.Már 16 éves vagy, ilyenkor már nem akkora tragédia, már tényleg inkább csak kettejükre tartozik.
Nem kell túldramatizálni ezt az egészet. Az élet megy tovább.
A kérdező hozzászólása: nem az a lényeg, hogy miért. Kirobbantottam akaratom ellenére egy óriási vitát, és nagyon elfajult. Nem tudom, most mit tehetnék.
A kérdező hozzászólása: nekem elég tragédia. Lehet, hogy túldramatizálom, de nagyon kiborultam most.
Az a bomba robbant volna így is úgy is. A miattad kirobbant vitának volt már elõzménye az fix, csak te nem láttad. Amúgy a téma szempontjából nem lényegtelen, hogy milyen vitát robbantottál ki, de az tuti, hogy nem miattad válnak.
Nem miattad válnak el, ez 100%. Te maximum a vitát robbantottad ki, de az OKOT nem te okoztad.
nem miattad válnak!!!! ha ki tudsz robbantani egy ekkora vitát, akkor eddig talán épp miattad voltak együtt. Milyen vitát tudtál okozni, aminek ilyen következményei lehetnek???? (erre nagyon kíváncsi vagyok) Mi történt azóta???
A kérdező hozzászólása: A vita tárgyát inkább nem irom le. De azóta kicsit csitult a helyzet, szerencsére.

Történetem hosszú, mozgássérült vagyok, életcélom az emberek segítése, de magányban élek, mert évekkel ezelőtt súlyosat hibáztam. Mit tegyek, hogy helyrehozzam, és hogy megértsenek? Rettegek a magánytól, melyben évek óta élek.

Köszönöm a segítséget!

Legjobb válasz: Nyiss az emberek felé, kulonben gondolati síkon marad meg az egész. próbálj olyan emberekkel ismerkedni, akik segitségedre lehetnek célod elérésében(nem úgy értem,h akit ki lehet használni, hanem aki szintén szivesen tenné amit te) Mi módon szeretnél embereknek segíteni? Îrhatnál ám picit magadról, mert ez így elég karcsú... se kort, se nemet, se történetet nem ismerünk.

Nyiss az emberek felé, kulonben gondolati síkon marad meg az egész. próbálj olyan emberekkel ismerkedni, akik segitségedre lehetnek célod elérésében(nem úgy értem, h akit ki lehet használni, hanem aki szintén szivesen tenné amit te) Mi módon szeretnél embereknek segíteni? Îrhatnál ám picit magadról, mert ez így elég karcsú... se kort, se nemet, se történetet nem ismerünk.
A kérdező hozzászólása: Kedves utolsó! Ez nagyon nem játék! A válaszodból látszik hogy te még nem éltél át ilyen. Örülök neki! semmi kedvem vitatkozni!
Utolsó vagyok ismét. Nos, amíg a saját problémáidon nem vagy képes túl lenni, addig hogy akarsz másén segíteni? Vagy ha te nem nyílsz meg mások elõtt, akkor hogy segítenél, kommunikálnál, stb? Bólogató Jánost játszanál? Mondj már egy konkrét helyzetet?
A kérdező hozzászólása: Kedves utolsó! A lelki problémások, általában másokon akarnak segíteni. Én speciell külsõ körülményben szenvedtem, aminek megváltoztatása erõmön felüli lett volna. Nekem eleve életcélom az emberek segítése. De mi tudjuk milyen egyedül lenni a problémánkkal és milyen meg nem értettnek lenni. S sokszor a meghallgatás is sokat jelent. Az, hogy érezzük fontosak vagyunk valakinek, nem vagyunk egyedül és barátokra lelünk. Túl akarunk lépni a saját problémánkon, amelyet nem tudunk megoldani. És kérlek ne ítélj el senkit aki lelki problémákkal küzd és segíteni szeretne társainak
Legelõször a saját dolgaidat kellene rendbe tenned, és igenis nyitnod az emberek felé. Amíg a magad életét nem tudod rendezni, hogy tudnál másnak segíteni? Amíg te nem bízol meg másban, hogy várod el, hogy mások bizalommal fogadják a segítségedet, megbízzanak benned? Amíg be vagy gubózva, magányban, addig nem hinném, hogy tudnál segíteni. Ugyanis senki se fog odamenni a házadhoz, és bekopogni, hogy segíts neki. Miért van az általában, hogy a lelki betegek másokat akarnak "megmenteni" miközben a saját éltük nincs rendben???
Még valamit elfelejtettem: Ezt írod: "Rettegek a magánytól, melyben évek óta élek." Én úgy tudom, hogy egy hívö, SOHA nem lehet magányos! Ugyanis egy hívö egyedül, magában, "nem igazi hívö..." A hitünk minket soha nem hagyhat embertársaink nélkül, azaz hitbeli közösség nélkül!!! Ha ez így van, akkor csak azért, mert nem keressük a "hitbeli testvéreinket". Ez egy nagy hiba, mert "ahol ketten vagy hárman az én nevemben összejönnek, én ott vagyok közöttük és amit kérnek tölem, azt megadom!", mondja Jézus (valahogy így). Tehát keress egy imakört a közeledben és meglátod, hogy már ettöl hogy meg fog változni az életed!! Sok sikert!!!
Ha van kedved, nekem írhatsz privát is. Attól függetlenül ezt írod: "Istenhez pedig értük és az õ boldogságukért imádkozom." Isten/Jézus azt kéri: "Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat!" Tehát Magadat is (legalább annyira, mint mást...), nem kevésbé!!! Ezért -úgy gondolom- Magadért is nagyon fontos, hogy imádkozzál, kérd az Urat! "Nyitni azért nem fogok, mert félek, hogy ártok. S a megnemértést nehezen viselem." Ha ezt így érzed, akkor biztos így is van jól. De Istent/Jézust/Szentlelket minden további nélkül kérheted, hogy Ö rendezze le neked ezt a szituációt, adjon lehetöséget az ügy tisztázására!! Nekem az imával kapcsolatban CSAK jó tapasztalataim vannak, legtöbbször nem is érdemes az emberekkel sokat "kínlódni", a leghatásosabb, ha rögtön Jézushoz fordulunk. Nagyon meglepö megoldások születnek így meg, amire néha már semmi reményünk nem volt... "És igenis van mibõl adnom." De talán Isten még akarja, hogy egy kicsit "érj"? Hogy még több legyen, amiböl majd adhatsz? Hogy mikor ad(hat)unk, azt különben nem mi választjuk meg! Majd, ha észreveszed, hogy az emberek MAGUKTÒL jönnek hozzád, anélkül, hogy Te ezért tettél volna akár egy lépést is, akkor eljött az ideje, hogy adj. Ilyenkor Isten Maga küldi Hozzád az embereket, akiken segíthetsz és akiken segítened is KELL... Ö jobban tudja, kinek, mikor, miben van szüksége Rád! "Kérdésem pedig az lett volna, mit tegyek, hogy helyrehozzam a külsõ konfliktusaimat, hogy mit tegyek, hogy megismerjenek és megértsenek?" Ez néha egy "vizsga" is lehet. Kicsiben minden hívönek el kell (élete folyamán) szenvednie, amit Jézus Krisztus is elszenvedett. ("A szolga nem kaphat többet, mint az ura.") Tehát a meg-nem-értést, kirekesztettséget, ártatlanúl történö megvádoltságot, stb. Ez ellen nem tehetünk semmit, türelmesen el kell viselnünk. (Ez a kereszt!)Viszont ez erösíti nagyon a hitünket, hüségünket (Istenhez), karakterünket késöbbre, a feladatra, amit majd utána Isten adni akar nekünk. "S hogy megkapjam erre a lehetõséget, hogy elmagyarázzam a múltbeli hibám okát, és megmutathassam nekik milyen vagyok? A belsõ konfliktusom csak így fog elmúlni." Ezért mind imádkozni kell, akkor minden rendbejön!
?
Nyugi, nem lesz belsõ konfliktusom. Az meg mi, valami betegség? Mi ez a mellébeszélés?
A kérdező hozzászólása: Kedves második válaszoló! Kívánom, hogy ne legyen belsõ konfliktusod soha! A múltat nem lehet megváltoztatni ez így igaz, de a jelenben lehet új esélyt adni és kapni! Idõ kell amíg az ember fel tudja dolgozni azokat a külsõ körülményeket amelyek õt érték. És az ember idõvel változik:) S azt hiszem én mindenképpen megadnám az esélyt, ha én lennék az, akivel szemben hibáztak.
A kérdező hozzászólása: Tudnátok privátot írni? Köszönöm hogy meghallgattok és köszönöm a segítséget.
Lehet én vagyok hülye, de ennek a kérdésnek így nincs sok értelme. Kb. annyi, mint ha kiordítanál egy repülö ablakán hogy "segitség!" Ha a környezeted, akiknek ártottál, ök is ennyit látnak belöled soha nem fogsz tudni tiszta vizet önteni a pohárba. Egyszer nagyon megbántottam valakit.Hiába bántam a dolgot, míg nem álltam elé és mondtam neki kerek-perec, hogy sajnálom amit akkor tettem, de egy önzö élvhajhász pi*sa voltam, addig nem tudta, hogy egyáltalán megbántam, vagy hogy eszembe szokott jutni.
kezdésként légy õszinte, mutatkozz be, mondd el a törétneted... akár itt is. ez egy anonim hely, biztos le tudod úgy írni, hogy ne ismerjenek rád, ha meg mégis - az a valaki aki beazonosít, megtudhat rólad egy fontos infot - hogy eleged van a magányból és szeretnél nyitni az emberek felé. Sajnos valamiféle konkrétabb leírás nélkül nem tudunk segíteni, ennek így se füle, se farka, se értelme, és ezt te is tudod.
A kérdező hozzászólása: Kérdésem pedig az lett volna, mit tegyek, hogy helyrehozzam a külsõ konfliktusaimat, hogy mit tegyek, hogy megismerjenek és megértsenek? S hogy megkapjam erre a lehetõséget, hogy elmagyarázzam a múltbeli hibám okát, és megmutathassam nekik milyen vagyok? A belsõ konfliktusom csak így fog elmúlni.
A kérdező hozzászólása: Köszönök szépen, mindent de nem értetek semmit! A történetet, ami ehhez tartozik nem mondhatom el, mert az illetõ bízott bennem. Hívõ vagyok, és ráadásul konfliktuskerülõ, de belekerültem egy olyan helyzetbe, amit senkinek sem kívánok! Nem akarom sajnáltatni magam és drága idõtöket elvenni. Nem fogok nyitni, mindaddig amíg a külsõ és abból adódó belsõ konfliktusaimat le nem tisztázom.Hiszem, hogy ha nyíltan kommunikálunk, minden kapcsolat és hiba helyrehozható és megváltoztatható. Az emberek értékes, szeretetreméltó lények, akik anélkül szeretetet érdemelnek, hogy bármit is tettek volna. Arról nem is beszélve, hogy akikkel konfliktusba kerültem-akkori élethelyzetembõl adódóan- mind tettek értem.S nem fogok rajtuk keresztüllépni, mert emberek. Istenhez pedig értük és az õ boldogságukért imádkozom. Nyitni azért nem fogok, mert félek, hogy ártok. S a megnemértést nehezen viselem. És igenis van mibõl adnom. Mindenkinek minden jót kívánok!
Nem tudod helyrehozni. Ebbe nyugodj bele, a múltet nem lehet visszahozni. Azonban hasznos lehetsz a társadalom számára pl. ha akiket ugyanez a végzet fenyeget, azok számára megpróbálod felfedni, elmagyarázni, hogyan kerülhetik el, és milyen kockázatok vannak.
Bocs, de csak azért, mert valaki nem nyavalyog az nem azt jelenti hogy neki minden szép és jó. Ha tudni akarod, nekem is volt és van fizikai betegségem... Én is ugyanúgy gondolkoztam évekkel ezelõtt...aztán léptem, és elkezdtem megoldogatni a saját problémáimat mind konfliktusokat és másfajtákat. Tehát tapasztalatból írtam, amit írtam. Hidd el, azóta sokkal könnyebb segíteni is másoknak... Lehet, hogy durván fogalmaztam, de most ha elkezdek udvariaskodni, meg felesleges köröket futni, annak mi értelme? Nos, mondanál egy konkrét helyzetet? Privátban is megírhatod. A stílus miatt bocs, de a tartalmat továbbra is fenntartom. :)

10 hónapos bullterrierem szinte retteg a kicsi gyerekektől, főleg ha többen vannak és hangoskodnak, mit tegyek, hogy lekűzdje a félelmét?

Mikor 3hónapos volt körbeállta vagy 10 gyerek és elkezdtek ordibálni, hogy milyen édes stb... Szerintem azóta fél t?lük, feln?ttekt?l vagy más állatoktol nem fél.Magától lek?zdi a félelmét ha nagyobb lesz? vagy valahogyan segíthetek én is rajta?

Legjobb válasz: cerberos kutyaiskola(keress rá a google-ben) rehabilitációs fogalkozása,ingyenes!

cerberos kutyaiskola(keress rá a google-ben) rehabilitációs fogalkozása, ingyenes!
A kérdező hozzászólása: Köszi szépen a válaszokat :) sajnos a városunkban nincs kutyaiskola . Arra gondoltam, hogy megprobálom direkt gyerekek közé vinni , hogy vegye észre, hogy senki sem bántja, de úgyis félt. Érdekes módon az utcánkba fél a legjobban a gyerekektõl, máshol ritkán fordul elõ, hogy megijedne. A felnõttektõl nem fél és más kutyáktol sem...Mikor 2 hónapos volt kb, egy kicsi gyerek(nem írom milyen származású, de nem nehéz kitalálni) odajott hozzánk és szónélkül hasbarúgta, lehetséges , hogy ez váltotta ki ezt a fóbiát benne? az is érdekes, hogy már a nagyobb gyerekektõl nem fél , tehát a 14 év körüliektõl vagy a még nagyobbaktol... Megpróbálom a jutalomfalatos módszert talán, kösz mégegyszer mindenkinek :)
Ezeket a fóbiákat a kutyák gyakran teljesen maguktól is le tudják küzdeni, ha folyamatosan érik õket az adott ingerek de csak kis adagokban. Az én kutyám tériszonyos volt. Pesten! Hagy ne ragozzam, pinceboltok, gangok, stb. Teljesen magától küzdötte le, úgy, hogy nem kényszerítettem semmire, pl. hagytam hogy egy pincelejárót jó nagy ívben megkerüljön. Késõbb mikor rájött, hogy senki nem akarja lelökni sehonnan elkezdett érdeklõdõ lenni, majd teljesen kinõtte a félelmét és most már túl merész is. Mellesleg hasonló fajta kutyáról van szó. A tiednél is esélyes hogy túllép rajta, néha ha elsétáltok egy játszótér közelében álljatok meg kicsit nézelõdni, késõbb talán engedd meg a gyerekeknek hogy közelebb menjenek vagy megsimogassák a kutyust limitált létszámban, egyenként. A kutyaiskola természetesen a legjobb ötlet, az elõzõeket azért írtam le, hogy ha erre nem lenne lehetõséged. Sok sikert!
A gyerekek mondjuk hozhatnának egy-egy finomságot, és elõször egy ember, aztán a mási, stb. Aztán ezt naponta, és majd egyre többen menjenek! Simogassák, és fõleg halkabban beszéljenek. Ez nagyon igényes munka, és nagy türelem játék! De szerintem megéri, csak játszatok vele, elõször fontos, hogy ne csak egy "idegen" legyen egyedül a kutyáddal, hanem te is. Majd legyenek egyedül! Jó tanács: Ezt ne egyszerre csináld, hanem mondujuk naponta kétszer!
etesd!
Ne kísérletezz a kutya lelki rehabjával egyedül, fõleg ennél a fajtánál ne!Nem egyszerrû lelkû kutyák õk, bajt is csinálhatsz. Nekem most 18.éve van bullterrierem, és én is szakember segítségét kértem.
a félelme az ismeretlentõl. ha majd sokat lessz gyerekek között , és csupa pozitív inger éri , akkor nyugodt lessz . ez olyan, mint amikor tömegbe viszed , a hangok, a szagok, minden ismeretlen ezért : veszély!a kutya pedig menekülne. csak nyugodtan , és kitartóan bánj vele, ezeknek a problémáknak a javítása hosszú idõt vesz igénybe , akár több hónapot is.
Én kutyám is fél. Ha jön egy gyerek és csak úgy megsimogatja, morog is, de csak ennyi. Viszont, ha a gyerek megkérdi, hogy meg lehet-e simogatni és megengedem (mert látom, h nem idegbeteg gyerek), akkor játszik vele a kutyám, tudja, hogy nem kell félni. Én úgy vagyok vele, hogy morogjon csak az ordítós gyerekre, legalább nem jön közelebb (azért morog, mert fél, ha közelebb jönnek, rohanna el, szóval harapásról szó sincs!), amelyik normális gyerek, azt meg érzi és nem morogja meg.
http://www.cerberoskutyaiskola.hu Tényleg nagyon jók, én is oda jártam rehabra a bullterrieremmel.
A Cerbi Suli honlapján van e-mail cím, szerintem megérné, hogy írj nekik.Elmondod a problémát, meg azt, hogy messze laksz, nem tudsz eljárni hozzájuk, tanácsot fognak adni, mit tegyél.


Irtózatos módon rettegek a csótányoktól. Mit tegyek, hogy legalább az ágyamba ne másszanak be éjszaka?

Nem hemzsegnek, a napokban volt szerncsém kett? darabhoz. Azóta tyúklépésben közlekedek, a szemem kiesik a pásztázástól, aludni alig tudok. Vizsgaid?szak van. Segítség!

Legjobb válasz: Na most aztán tûrtõztetnem kell magam... Hihetetlen, hogy bír valaki ilyet írni, amikor éppen arról van szó, hogy péntek óta nem alszom szinte, ha igen, akkor se itthon, annyira ki vagyok készülve. Betegesen irtózom ezektõl a förmedvényektõl. Ami igen, rohadtmód vicces, de az már kevésbé, hogy a vizsgáimra kellene készülnöm, és ha nem találok hamar valami megoldást a helyzetre, elbúcsúzhatok az egyetemtõl is, lévén a szobában megmozdulni alig merek, kétpercenként végig kell pásztáznom a szobát a szememmel, így pedig igen nehéz bevágni azokat az átkozott könyveket. Empatikus világban élünk! Hajrá, kárörvendõk.

A kérdező hozzászólása: Na most aztán tûrtõztetnem kell magam... Hihetetlen, hogy bír valaki ilyet írni, amikor éppen arról van szó, hogy péntek óta nem alszom szinte, ha igen, akkor se itthon, annyira ki vagyok készülve. Betegesen irtózom ezektõl a förmedvényektõl. Ami igen, rohadtmód vicces, de az már kevésbé, hogy a vizsgáimra kellene készülnöm, és ha nem találok hamar valami megoldást a helyzetre, elbúcsúzhatok az egyetemtõl is, lévén a szobában megmozdulni alig merek, kétpercenként végig kell pásztáznom a szobát a szememmel, így pedig igen nehéz bevágni azokat az átkozott könyveket. Empatikus világban élünk! Hajrá, kárörvendõk.
Keress megbízható céget, amelyik írtja a bogarakat. Lakótelepi vagyok, nálunk borzasztó fertõzött volt a ház egy lakó miatt. Jött cég, fújt, 3 havonta ismétlik, de én vettem Piretrin port és körbeszórtam a lakást még pluszban. A spré nem vált be elõtte.
A kérdező hozzászólása: Befújtam a lakásban mindent csótányölõvel. Ennek ellenére barátokhoz költöztem. Ezek a szemetek hogyan reagálnak a világosságra? Nappal vagy lámpafénynél és aktívak? Holnap vissza kell mennem pár cuccomért...
jaaajjj.. nagyon sajnállak... undorító dögök, szerencsére nálam nincsenek. koppkopp... de múlt héten az egyetem mosdójában szambázott egy... hátttt... azt hittem frászt kapok. tanulj nappal a könyvtárban, éjjel meg költözködj :)
Tudni éppen tud, de a valószínûsége nem nagy.
De én pl láttam a szekrényen is futkározni egyet...akkor gondolom, hogy annyi erõvel az ágyba is tud futkározni, nem?
Na itt jól rádijesztettek, de megnyugtatlak, az a legritkább, hogy a csótány épp az ágyadba mászik, ugyanis a vizes helyeket kedvelik és ahol ételmaradékok vannak(tehát fürdõ, wc, konyha). Minket egyszer elleptek, nyáron nagy melegben a csatornából áramlottak szét a házba, éjszaka a konyhába nem mertem kimenni, mert rengeteg futkosott. De a szobámban egyetlen egyet láttam csak. A házilagos módszerek nem használtak, végül a rovarirtók sitty-sutty eltüntették õket.
A Bábolna-Bio csótánycsapda (ilyen ragacsos lap) nagyon jó!
Utolsó, ez hülyeség. Bármivel belehet vinni egy lakásba a csótányt dobozzal vagy akármivel, onnantól kezdve meg csak szaporodnak és szaporodnak...
Egyszerûen csak le kellene szigetelni az egész lakást úgy, hogy ne tudjon bejönni semmilyen állat. Nálam egy hangya sem tud bejönni, minden lukat begipszeltem, betömítettem. Mikor ez megvan, alapos takarítás, ahol nincs mit enni, inni, oda nem megy bogár!
Sajnos én is tegnap szembesültem egyel a konyhámba..és én is tétlenül ülõk mivel nem tudom, hogy most mitévõ legyek..Úgyanis én vettem csótány irtót amit körbe a szobák ajtók szélére be kell flittelni..de attól, ha én spriccelhetek a földre ha esetleg a szekrényekbe van pl..szóval szomorú..és mocsok ez az állat..
A kérdező hozzászólása: Megpróbálom megoldani az éjszakázást barátoknál össze-vissza. Utána meg úgyis lépek. Helyi megoldást érdekelt volna, amit gyorsan, azonnal lehet alkalmazni.
Vegyél csótányirtót.
Szerintem hívj egy csótányírtót, mihamarabb, nem éri meg h. beteg legyél.Pakold ki a házat és irány az írtás, mert minél több idõt vársz annál többen lesznek, vagy próbálj segítséget kérni és gyûjtsétek össze egy üvegbe és dobjátok ki vagy akármi.
A kérdező hozzászólása: Nem lesznek fejlemények, amint tudok, elköltözöm. Nálunk az a furcsa, hogy konyhában, vizesblokkokban soha nem fordult elõ, a szobában bukkantak elõ. Most azt csinálom, hogy lelépek innen, és csak akkor jövök ide, ha nagyon muszáj, éjszakára semmiképp. Ezek a vigyázz, mert a füledbe mászik, sõt megrágja a fejed-dolgok voltak az utolsó csepp a pohárban...
Elõzõ vagyok. Kimaradt, hogy a mosogatóban és akörül mindig száraznak kell lennie. Mert víz nélkül nem bírják sokáig, kiszáradnak. A fejleményeket leírhatnád majd. :)
Szia. Sajnos nem vicc, hogy belemászhat a fülbe vagy a szájba éjszaka. Még meg is rághatják az ember szája szélét. Undorító! Ezt olvastam mikor egyszer nálunk is felbukkantak. 2-3 hónapig voltak jelen. De csak a konyhában és wc-ben. De ott dögivel. nem tudom máig sem hogyan kerültek hozzánk. Mindent elpakoltam edényeket, poharakat a szekrénybõl, minden lisztet cukrot ilyesmit befõttes üvegbe zárbam. Vettünk valami "kaját" nekik. Ha jól emlékszem Bábolna Bio a gyártója. Csótány csalétek. Ezeket kellett több pontra kihelyezni. Megették és annyi lett nekik. Az elhullott csótányt is megeszik a társai, ha jól emlékszem. Ezáltal annak is annyi. Így Tûntek el tõlünk a csótányok. Sok sikert kívánok az íírtáshoz! És a vizsgáidhoz is!!
A kérdező hozzászólása: Egy szemhunyásnyit sem aludtam, ma vizsgám lett volna. Van valami szer, amivel azt az illúziót kelthetem az agyamban, hogy távol tartom vele ezeket? Hol tudok ilyet beszerezni? Amint írjátok, én megyek felvásárolni.
Sötétben aktívak, de akkor látod õket, ha épp felkapcsolod a villanyt, mert akkor fejvesztve rohannak elbújni.

Rettegek a csalódástól! Mit tegyek, hogy ne érezzem magam terhesnek?

Nagyon régóta már,hogy minden hónapban csak a csodát várom,de még csak a menzim se késik soha!Most még három nap a havi vendégig,de a mellbimbóim,olyan érzékenyek mint még soha,a hasam meg puffadt,és szurkál.Rengeteget bírnék enni.Ezek a tünetek nem jellemz?ek rám,ezért is érzem azt,hogy babát várok,ugyanakkor rettegek a csalódástól!!!Mit tegyek,hogy ne érezzem magam állapotosnak??????Esetleg teszteljek???puszi

Legjobb válasz: Szerintem nyugodj meg, tereld el a gondolataidat errõl a témáról. A mensi kimaradása után meg tesztelj, de reggeli elsõbõl. Drukkolok.

Szerintem nyugodj meg, tereld el a gondolataidat errõl a témáról. A mensi kimaradása után meg tesztelj, de reggeli elsõbõl. Drukkolok.
Szia nem tudok nagy dolgot mondani biztos mindenki azzal traktál csak nyugi majd sikerül....de tényleg így van.csinálj nyugodtan egy tesztet ha azt mondod ezek a tünetek nem jellemzõk rád lehet most baba van a dologban.az emberi szervezetnek felkell készülnie egy kis babára nem úgy mûködik hogy akkor jön feltétlen ha mi akarjuk de lehet te még csak most készültél fel erre a babára.sok sikert
A kérdező hozzászólása: Nagyon szépen köszönöm a válaszokat!!!Nagyon aranyosak vagytok!
A kérdező hozzászólása: Teljesen igazad van!Már én is nagyon belefáradtam!Majd jön a baba ha akar!köszi mindent!puszi
Szia! Érdeklõdnék, hogy sikerült-e már a baba-projekt?

Rettegek a betegségektől, mit tegyek hogy ne legyen így?

Megszültem a kisfiamat és azóta rettegek nehogy valami bajom ,bajunk legyen !Nem vagyok hipochonder ! 35 éves vagyok és már volt elég bajom ,m?tétem is ! Egyre több helyr?l hallom,hogy rákos beteg van az ismer?sei között ! Félek !

Legjobb válasz: A félelem rossz tanácsadó. Az óvatosság és a tudatosság nem. Rettegés és félelem helyett próbál tudatosan élni. A civilizációs betegségeket a civilizáció okozza. A legtöbbjük hiánybetegség és a rossz táplálkozás következménye. Pl a rák ellen a D-vitamin fokozott bevitele hatásos lehet. A gyorsan felszívódó szénhidrátok kerülése úgyszintén. (Kereséshez címszavak: tények-tévhitek, paleolit táplálkozás stb)

A félelem rossz tanácsadó. Az óvatosság és a tudatosság nem. Rettegés és félelem helyett próbál tudatosan élni. A civilizációs betegségeket a civilizáció okozza. A legtöbbjük hiánybetegség és a rossz táplálkozás következménye. Pl a rák ellen a D-vitamin fokozott bevitele hatásos lehet. A gyorsan felszívódó szénhidrátok kerülése úgyszintén. (Kereséshez címszavak: tények-tévhitek, paleolit táplálkozás stb)
megértelek, ez picit hipochondria, de természetes is valamilyen szinten, pláne, hogy annyi rosszat hallani. a negatív gondolatok negatív energiákkal járnak, noha nem is feltétlenül egybõl a rossz gondolat beteljesülésével, ha rosszra kezdesz gondolni és agyalni valamin, próbáld meg úgy kezdnei a gondolatmenette, hogy pozitív a történet vége... pl elkezdesz rákos betegségen agyalni, és kanyarítsd valahogy úgy a képzelt történetet hogy a vége jó, pl nem rosszindulatú a daganat, hanem jóindulatú, és képzeld el ahogy mondja az orvos, hogy "semmi komoly" és mittudomén, nem is kell mûteni, akármi hülyeség... képzeld el magadat öregen és egészségesen, a gyerekedet felnõttként, ahogy beállít a párjáva és az õ gyerekeikkel, ilyesmik. az is jó ha elõjönnek ezek a negatív gondolatok, elképzeled ahogy becsomagolod õket egy dobozba, amit kidobsz egy hajóból és elsodródik, vagy kidobsz egy ûrhajóból és ellebeg az ûrben :) )) arra figyelj, hogy a túlzott aggódással ne veszélyeztesd a pici immunrendszerét, pl, nem kell szívrohamot kapni ha elkezdi majd rágni a szék lábát vagy nyalogatni a padlót, mert ha mindent de mident lefertõtlenítesz és nem érintkezik más emberekkel, akkor óvodában sokkal könnyebben kapható lesz a fertõzõ betegségekre stb stb.

Mit tegyek az altatással, már rettegek az estéktől, hogy oldjam meg ezt a helyzetet?

el?ször is kérnék minden okoskodót,hogy kíméljen!nem találkoztam még tökéletes anyukával,s?t,de itt néha annyi van,hogy csak fogom a fejemet.

Legjobb válasz: "Mit tegyek az altatással" Semmit! Hagyd a csudába! Dolgozz. Ha kijön, adj neki egy kis gyurmát vagy valamit! Majd megunja. Még sose láttam másfél évest, aki huzamosan bírta volna az éjszakai mûszakot :) Pláne a duplát! Ha kijön, jöjjön! Majd alszotok nappal. Õ úgyis többet alszik , mint te. De egyébként hajnalban neked is aludni kell. Dolgozz éjfélig, vagy hívj segítséget a gyerekhez!

csak egy ötlet Egy 17 hónapos pici már sok mindent megért. Én elmagyaráznám neki, hogy most maradjon az ágyban, azt is hogy miért, biztosítanám róla, hogy visszamegyek, azt próbálnám ki, hogy mikor kimész, akkor megmondod neki, hogy maradjon az ágyban, (ilyenkor kapna hozzá egy új alvós macit, vagy valamit amit ilyenkor magához szoríthat, amit csak akkor kap meg, ha ágyban marad - napközben eldugni valahova, ne tudja hol van, ne lássa honnan veszed elõ, csak akkor mûködik, reggel pedig eltenni újra, elrejteni az alvás után) pár perc múlva visszamész egy puszit adni. Aztán akkor vissza is mész, és adsz egy puszit, akkor újra mondod, hogy ha ágyban marad, visszamész 10 perc múlva (mindig kicsit húzni az idõt tovább és tovább) Elsõ 1-2 nap lehet hogy így megy, pár napra rá, már elég lesz csak egyszer visszamenni, aztán már elalváskor kéri a macit, és már nem is fog felkelni.
"Mit tegyek az altatással" Semmit! Hagyd a csudába! Dolgozz. Ha kijön, adj neki egy kis gyurmát vagy valamit! Majd megunja. Még sose láttam másfél évest, aki huzamosan bírta volna az éjszakai mûszakot :) Pláne a duplát! Ha kijön, jöjjön! Majd alszotok nappal. Õ úgyis többet alszik , mint te. De egyébként hajnalban neked is aludni kell. Dolgozz éjfélig, vagy hívj segítséget a gyerekhez!
Rossz alvó, mert egy felnõttel kell megosztania az ágyát. Ha lenne saját ágyikója, jól aludna. Õ ezt nem tudja, ezért ordít. Neked kell biztosítanod. Így is-úgy is ordít! Kisgyerek nincs sírás nélkül! Tedd azt, ami a helyes! Rakd a saját ágyába! Ülj mellette eleinte, d e te ne feküdj le! Soha. Ne aludj vele semmikor. Mesélj, vagy simogasd, ülve!
háááát nem is tudom leirjam e gondolom a nyakamat veszi mindenki. tegyél éjjeli fényt és hagyd bent a szobában. négy pokoli nap aztán aludni fog. ez csak az én véleményem. bocsánat ha érzéketlennek tûnök de nem vagyok az.
az elõzõ válaszolóval egyetértek. ugy látszik számtalan megoldás közül egy se jó. nemtudod vagy nem AKAROD megoldani ezt a helyzetet?
Hát mi lenne az a munka? Legjobb lenne segítséget fogadnod, s vigyázna agyerekre , míg dolgozol. Az ágyadból szedd ki, nem jó lesz így. Több napos ordítás nélkül nem fog menni! Kérj kicsit többet a munkádért, s abból kifizetsz egy nagylányt, aki délután vigyáz rá, s te dolgozhatsz. Éjjel meg mindenki alszik.
Latom nem birod a kritikat es felsz szembesulni azzal, hogy ezt eleg csunyan elrontottad. Ebben az esetben csak a drasztikusabb dolgok fognak hatni, hogy egy par napig alomba sirja magat es megszokja. Sajnalom szegenyt, teged nem, ne haragudj. Nem szereti a zenelo jatekokat? Amit az agya fole lehetne tenni es sokaig zenel?
Ha dolgozni akarsz, egy hetet erre rá kell szánnod, s utána fogsz. De valamikor te is alszol.
A kérdező hozzászólása: Nem sajnos, mert nem olyan munkám van ami mellet nyugodtan tudna pihenni:(
Nem tudsz esetleg az ajtaja elé húzni egy asztalt, széket és lámpát, és ott dolgoznál? Õ meg a szobában kellene akkor hogy maradjon, még ha elsõ napokon egy egy órát mászkálna az öled és az ágy között is... Ha látna, hallana, tudná hogy ott vagy karnyújtásnyira, lehet mûködne. Csak egy ötlet.
A kérdező hozzászólása: Háát értem, nem vagyok akkor elõrébb , próbálgatnom kell..:(
22.12-es vagyok, ez nálunk is így van hogy apát nem fogadja el az esti alváskor, még apa kezét is leverte a kiságyról amikor vigasztalni akarta, pedig nem kis darab a férjem. Próbáltam magam helyettesíteni én is pólóval, meg hogy elõször pelusba csavartam a kezem hogy így megszokja a rongyit és késõbb majd azzal alszik el, de nem vált be. A pólót kihajította a kiságyból, a kezemrõl lerángatta a pelust és eldobta és még idegesebb lett. A plüssöket nagy ívben likvidálja az ágyból alvás elõtt még most is, ez valahogy rituálé nála... És a szobáján (szobánkon) nincs ajtó, így a fény is beszûrõdik, nincs sötétben. Végül nem maradt más választásom mint a visszafektetõs módszer. Õ is csinálta az öklendezést, önkívületet, ilyenkor felvettem kicsit, de amint megnyugodott letettem megint. Persze érdemes mást is kipróbálni elõbb, azután majd eldõl mi válik be.
A kérdező hozzászólása: Hát a mi esetünkben -igaz még nem próbáltam alvós macit , mert tökre nem érdekli a plüss dolog.Vankét rongyija mai olyan szép , de eltettem mert csak dobáltuk, meg sem fogja, egyáltalán nemmutat kötõdést irányta..szval amikor mondomneki, hogy maradjon ott, ottmarad igaz ordítva, megkérem feküdjön le, lefekszik állok az ajtóban percekig és õ nem azzal foglalkozik, hogy aludjon , hanem, hogy fel fel néz, hogy ott vagyok e...nem érdekli, hogy azt mondom jövök rögtön.Visítva jön utánam ki..szval ez a gond, hogy meg sem hallja amit kérek, minta cserben hagynám úgy fé és kapaszkodik belém, pedig sosem hagytam még ott, sem zártam rá az ajtót vagy ilyesmi-lehet ez a baj, hogy mindig felkapkodtam:(
elsõ vagyok. adhatsz neki egy "anyaillatú" polót hogy érezze az illatod, azt ölelhetné.
Egyetértek az elõzõvel, más megoldás nincs.
Második vagyok. Az éjjeli fény tényleg jó ötlet. Mondjuk egy sólámpa.
Lehet már ezt is próbáltátok, de nincs valami kedvenc játéka amivel tudna esetleg aludni. Ha ahoz hozzászokna lehet segítene. Mi még nem tartunk itt, még most 11 hónapos.
A kérdező hozzászólása: Huuuha a kíváncsiság , nagy úr..mi lenne az a munka..sztem ez tényleg rám tartozik, maradjunk annyiban, hogy kell és kész. Én tudom, hogy ezt máshogy csináltam de, ezzel kezdtem a kérdés beírást, hogy nem szeretnék okoskodókat, akik azzal kezdik, hogy ezt te így meg úgy elrontottad, megvolt az oka ami miatt így csináltam-ezt is írtam, hogy nem fogom elemezni.Nem arra vagyok kíváncsi, hogy mennyire rontottam el vagy sem. A kiságyból nem kell kiszedni, mivel nincs már, ha elolvastad a beírásokat leírtam, hogy le van szedve a rács már...tehát elég nehéz siratni úgy, mert már kijön..na mindegy...megoldom valahogy..zenélõ cucc már kb 6hós korától nincsen , mert lerántja, most 17hósan meg folyamatosan kinyírja õket, nem gazdaságos, így el vannak rakva már ezek-sztem csak jobban felkelti a gyereket éjjnek idején...

18 hós lányom pár 1-2 hete retteg a lefekvéstől. Mi történhetett vele és mit tudnék tenni? Eddig nem volt soha gond az alvással, sőt, ha már nagyon álmos volt ő ment oda az ágyához, hogy tegyük bele.

Most meg pár napja, ha csak szóba kerül a lefekvés, már üvölt, toporzékol, teljesen készen van. Tanácstalan vagyok.

Legjobb válasz: rosszat álmodhatott beszéld meg vee és nyugtasd meg hogy nincs semmi baj ez elõfordul

rosszat álmodhatott beszéld meg vee és nyugtasd meg hogy nincs semmi baj ez elõfordul
Én nem mondtam az enyémnek -még most sem igazság szerint :) Ha meghallja az alvás szót, kiakad. Ezért kerülöm. Csak egyszerûen megyünk fürdeni, de nem mondom, ahogy más dolgokat szoktam , hogy "megyünk fürdeni" "megyünk aludni"" aztán tápszer és lefekvés.
A kérdező hozzászólása: Tényleg lehet benne valami, hogy jobb nem is szólni, hogy alvás lesz, mert most az én lányom is már a szó hallatán kiakad. Megpróbálom én is így, hogy nem mondom neki, hogy mit csinálunk, csak egyszerûen tesszük a dolgunkat. Köszi a válaszokat!
Majd írd meg, hogy megy :)
Csinálj valamit. Mert minden fejben dõl el.
inkább élvezd a pillanatot.
Én is voltam így, mint te kérdezõ.Abból az okból kifolyólag, hogy messze laktunk egymástól, és emiatt.Az elõtte lévõ kapcsolataimnál túl hamar költöztünk össze, és nehezen viseltem, ha nem volt velem, kattogtam, hogy mi lehet vele, mit csinálhat.Aztán rájöttem, hogy ez így nagyon nem lesz jó.Megbeszéltem vele és többet beszéltünk, az segített, megnyugtatott.
A kérdező hozzászólása: tény hogy gondok vannak az önbizalmammal...még pár éve beszéltem az Árpa Attilával és mondta h topmodell a magasságom miatt nem, de fotómodell teljes mértékben lehetnék...és én mégis önbizalom hiányos vagyok...bár ezt inkább az exeim nevelték belém..szinte sehova nem mehettem, ha meg igen, akkor is csak velük...és vannak ugyan barátnõim de õk már a saját családjukkal vannak elfoglalva...edzeni szoktam de mostanában elég sokat betegeskedtem igy avval felhagytam egy ideje.de tervezem hogy újra elkezdem...valamit tényleg jó volna csinálni... Kedves Ismeretlen aki szerint "szánalmas" vagyok...te nyilván férfi vagy...és mint úgy örülök ha a te életed hibátlan és tökéletes de ettõl még nem illik leszólni másokat..bár az intelligencia ahogy észre vettem nem a legfõbb tulajdonságaid közé tartozik...
Az elején ez természetes, de amint a rózsaszín köd elillan, már nem fogsz ennyire ragaszkodni! Csak várj még, elmúlik az! :D
Szerintem nem gond, ha ez kölcsönös. De tényleg kereshetnél valami olyan hobbit, amivel több embert ismersz meg. Meg valószínû az önbizalmaddal is gond lehet, de arra meg így távolról semmit nem tudok mondani. Utolsó akkor meg takarodjál innen.
lehet de akkor is hánynom kell ettõl a sok bugyuta emberiességet megjátszó álérzelgõsségtõl már, undorító
6-os: benned meg nincs együttérzés.
szánalmas...
A kérdező hozzászólása: próbálgattam "programokat csinálni" de úgy igazán nem tudtam átadni magam neki...mindig az volt a fejemben hogy mi van a párommal, mit csinál épp, merre jár...és tisztában vagyok vele hogy ez igy hosszú távon nem jó...de nem tudok tõle elszakadni fejben....
foglald el magad..
Próbálj másfajta emberi kapcsolatokat is kiépíteni mert úgy tûnik teljes mértékben tõle teszed függõvég a boldogságod, márpedig ez így nem mûködhet hosszútávon.
A kérdező hozzászólása: igen...valahogy a gondolataimat kéne elterelni...csak barátnõim már rég vagy férjnél vannak vagy gyereket szültek és nem tudom õket csak úgy elhivni egy "csajos" délutánra....
A kérdező hozzászólása: mi is szerencsére napközben sokat beszélünk mert a munkája olyan hogy tud rám idõt szakitani de azt se akarom hogy ez igy a munkája rovására menjen...úgyhogy emiatt is jó volna magamnak találni valami elfoglaltságot

Pánikbeteg vagyok és folyamatosan rettegek, hogy megáll a szívem. Mit tegyek?

24 évesen nem állhat meg csak úgy? Egész nap ettől rettegek.:( Pedig minden szívvizsgálatom jó lett. :( 24/L

Legjobb válasz: Pszichológus segít. Elég az is ha elfogadod: mindenki meghal, te is meghalsz. Ez az élet. Ha rettegsz akkor is ez van, ezért kár rettegni. Jó könyv: Szorongás, fóbiák, pánik Hogyan legyünk úrrá félelmünkön Renau Z. Peurifoy

Pszichológus segít. Elég az is ha elfogadod: mindenki meghal, te is meghalsz. Ez az élet. Ha rettegsz akkor is ez van, ezért kár rettegni. Jó könyv: Szorongás, fóbiák, pánik Hogyan legyünk úrrá félelmünkön Renau Z. Peurifoy
Tudom , hogy mirõl beszélsz , mert tizenévesen engem is kísértet ez a gondolat. Igazából jót mond az elsõ és az is , hogy a tested jelezni próbál , hogy valami nem okés. Nekem sikerült legyõznöm ezt a félelmet, de ha te is olyan vagy , mint amilyen én voltam anno , akkor észrevetted , hogy ez a félelem idõnként visszatér , de mindig más formában . Mióta paleózom (bõ 1 év) semmilyen dolog nem jött utána.
Nézd meg, hogy tisztában legyél a betegségeddel: https://www.youtube.com/watch?v=UXo-DvY0N-k Ezután keressél egy kiképzett pszichoterapeutát (olyan pszichológus, pszichiáter, stb. aki terápiás kiképzést is kapott).
Nyugodj meg, pánikrohamtól nem áll meg a szív!!
:) Bocs, hogy mosollyal kezdem, de azt hittem, én írtam a kérdést. Én is pánikbeteg vagyok, ami vicces, ha épp nem félsz valamitõl, de kegyetlen, ha rákattansz valamire. Az elmúlt két évben a mélyvénás trombózistól féltem, és voltam kétszer a sebészeten, egyszer az ügyeleten, egyszer pedig magánultrahangon, ahol megmondta a doktor néni, hogy csodaszép vénáim vannak, de én akkor is attól félek, hogy én leszek az a 0, 0001%, akinél nem jelennek meg a klasszikus tünetek, és holtan esem össze. Egyébként orvosi rendelõben, kórházban mindig nyugodtabb vagyok, mert tudom, hogy ott rögtön tudnak segíteni. 26/L
próbáld meg megállítani! tegyél meg mindent, hogy megálljon.
szia en is panik beteg vagyok kb 1, 5 eve es mar olyanyira hogy az ugysletre kelet menni 1 eset es remelem az utolso es most szednem kell nyugtatot hogy aludni tugyak es en is ezt gondolom oroke hogy meg al a szivem ......nem hiszem hogy meg gyugyulok valaha is !!:-(:-(:-(
neked is azt tanácsolom, hogy próbáld meg megállítani. teljesen komolyan, tudva, hogyha sikerül, akkor talán meghalsz. és ha nem bírod, akkor talán megnyugszol. ha meg ne adj isten sikerülne, akkor meg kiderülne legalább, hogy szervi bajod van.


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!