Találatok a következő kifejezésre: Problémás nagyon fiam (3 db)

Problémás nagyon a fiam. Sokszor itthon lányruhákat vesz fel. Mit tegyek?

Már egy éve észrevettük a férjemmel, hogy a kisfiam, aki lassan 11 éves, vonzódik a n?i ruhák iránt. Sokszor észrevettem, hogy a n?vére bugyiját veszi fel, vagy szoknyát, persze csak itthon. De az is el?fordult, hogy az én nejlonharisnyámat húzta a lábára. Elhiszem, hogy a nejlonharisnya kényelmes ruhadarab, de egy fiúnak nem kellene felvenni ilyen lányos ruhát. Nem tudom, tanácstalan vagyok, hogy mit tegyek?

Legjobb válasz: beszélj szakérövel. nem feltétlen jelenti hogy felnött korában homosexuális lesz. pl van egy show ahol férfiak nöi ruhákban vannak , és fotozásra járnak... de az életben nem transzfesztiták, szeretik a nöi ruhákat és fel is öltöznek néha, de fgeleségük van és a férfiakkal soha nem sexelnének. ha kislányod fius ruhákban akarna járni és az öccse tornacipöjét, poloját hordja az csak max fius. de egy fiunál már megijedsz. szerintem a gyerekkel is beszélj, kérdezzd meg miért veszi fel? tetszik neki? magán tetszik jobban vagy egy lányon az a ruha?

beszélj szakérövel. nem feltétlen jelenti hogy felnött korában homosexuális lesz. pl van egy show ahol férfiak nöi ruhákban vannak , és fotozásra járnak... de az életben nem transzfesztiták, szeretik a nöi ruhákat és fel is öltöznek néha, de fgeleségük van és a férfiakkal soha nem sexelnének. ha kislányod fius ruhákban akarna járni és az öccse tornacipöjét, poloját hordja az csak max fius. de egy fiunál már megijedsz. szerintem a gyerekkel is beszélj, kérdezzd meg miért veszi fel? tetszik neki? magán tetszik jobban vagy egy lányon az a ruha?
A kérdező hozzászólása: sajnos hordani szereti, mert csinosnak és kényelmesnek találja
Unokaöcsém lakkozta a körmét, meg ilyenek...majd ah elkezdett serülni megférfiasodott.Szerintem a te fiad is kinövi. Ha mégsem, akkor fordulj szakértõhöz.
Épp olvasok egy jó könyvet: Dühöngõ ifjak, dr. Ross Campbell írta; amit írsz, az a könyv alapján a fiad haragjának nem tudatos kifjezõdése, haragszik rátok azért, mert nem érzi, hogy szeretitek. Persze ti szeretitek, csak talán nem megfelelõen fejezitek ezt ki. Próbáljatok vele sok idõt tölteni, csak úgy, hogy jól érezzétek magatokat, fontos a testi érintés (átölelni, megveregetni a vállát, ilyesmi), amikor csak lehet. Meg lehet figyelni, hogyan fejezi ki õ felétek a szeretetét: átölel, segít, ajándékot vesz, próbál-e beszélgetni, vagy csak kimondja? Mert az az õ szeretet-nyelve.
Történt valami változás azóta? Valahol olvastam, hogy egy anyuka, akinek hasonló "problémája" volt, úgy oldotta meg, hogy egyik reggel egy szoknyát és egy harisnyanadrágot tett ki a szék hátára, emígyen: ma ebbe mész az iskolába... A fiú persze nyilvánosan nem vette fel. Ez egy megoldás lehet.
Kinõtte már?

Problémás kamasz? A párommal 3 éve vagyunk együtt és nyárra várjuk a közös babánkat. Nekem van egy 6 éves fiam aki nagyon várja már a kistesót, a páromnak meg egy 14 éves lánya aki nem velünk él.

Most tudta meg(17 hetes vagyok),hogy kistestvére lesz és teljesen kiakadt!Azt mondta, hogy "az" neki nem lesz a testvére ?t nem érdekli, nem fog vele foglalkozni és ha rajta múlott volna nekünk nem lenne gyerekünk! Egyébként egy csúnyaszájú, elkényeztetett, undok lány (folyton számonkéri az apját+követel?zik). Az apjának nem lehet semmit mondani a lányról mert elfogult és még én vagyok az utálatos az ? lányával szemben! Mindent megkap t?lünk de soha egy köszönömöt nem bir kinyögni nekem. Ráadásul ugy volt, hogy a nyáron egy házba költözködünk (addigra lesz meg a babánk is) de én nem szeretnék ezzel a lánnyal egy házba lakni! Nem szeretnék az párommal veszekedni de ha mégis megtörténik az mindig az Õ lánya miatt van! Nemtudom mi lesz ennek a vége?

Legjobb válasz: Van,amikor hiaba teszel meg mindent remenytelen a helyzet. Szerintem a hosszantarto gyulolet egyfajta primitiv szemelyiseget is jelez. Foleg,ha a verszerinti szulore sem hallgat. Nekem a lanyom ilyen a jelenlegi parommal es velem is. Hihetetlenul primitiv erzelmileg, es nagyon manipulativ.Alig varom, hogy felnojjon es onallosodjon. Erre megvan az esely,mert kifele nagyon bajosan torteto es kihasznalos.Szoval o a jeg hatan is meg fog elni. Csak en addig a parommal kibirjam. Szerintem fontos, hogy ne szid a parodnak ot, mert igy is nagyon faj neki, hogy a gyereke igy viselkedik. Tavolsagtartas es udvariassag. Mashol tolsd ki a duhodet. A ver szerinti szulo ne hallja. Ugyis csak o tud barmit tenni, vagy lehet semmit sem.Bocs az ekezetek miatt,nem talalom.

Van, amikor hiaba teszel meg mindent remenytelen a helyzet. Szerintem a hosszantarto gyulolet egyfajta primitiv szemelyiseget is jelez. Foleg, ha a verszerinti szulore sem hallgat. Nekem a lanyom ilyen a jelenlegi parommal es velem is. Hihetetlenul primitiv erzelmileg, es nagyon manipulativ.Alig varom, hogy felnojjon es onallosodjon. Erre megvan az esely, mert kifele nagyon bajosan torteto es kihasznalos.Szoval o a jeg hatan is meg fog elni. Csak en addig a parommal kibirjam. Szerintem fontos, hogy ne szid a parodnak ot, mert igy is nagyon faj neki, hogy a gyereke igy viselkedik. Tavolsagtartas es udvariassag. Mashol tolsd ki a duhodet. A ver szerinti szulo ne hallja. Ugyis csak o tud barmit tenni, vagy lehet semmit sem.Bocs az ekezetek miatt, nem talalom.

41 éves leszek júliusban, mennyire lehet problémás a terhességem? Van egy 18 éves fiam, a férjem 46 éves, nagyon jó karban van, soha nem dohányoztunk, fiatalosak vagyunk. Viszont nincs semmi segítségem, anyósomék 300 km-re laknak tőlünk.

Nagyon nagy dilemma,merjem vállalni,ha összejön?Nagyon vágynék egy babára,egy kislányra,de félek is.Nekem már nem élnek a szüleim,nem tudok kihez fordulni.

Legjobb válasz: Ha az eszemre hallgatnék, én nem merném bevállalni. Érzelmivel viszont igen, ha minden vágyam még egy baba lenne. Sokkal több szempont számít a korodon kívül. Az eddigi életed, a testi egészséged, az anyagi helyzeted, a baba utáni vágyad nagysága... minden számít. De csak te tudhatod pontosan mit akarsz, és ha pároddal közös döntésre juttok (akármi is legyen az), akkor ne befolyásoljon senki és semmi.

Ha az eszemre hallgatnék, én nem merném bevállalni. Érzelmivel viszont igen, ha minden vágyam még egy baba lenne. Sokkal több szempont számít a korodon kívül. Az eddigi életed, a testi egészséged, az anyagi helyzeted, a baba utáni vágyad nagysága... minden számít. De csak te tudhatod pontosan mit akarsz, és ha pároddal közös döntésre juttok (akármi is legyen az), akkor ne befolyásoljon senki és semmi.
Neked kell dönteni, de ha szeretnétek, szeretni fogjátok a picit úgyis.
"helyedben lennék inkább várnám az unokákat" Te Jóságos atya Úristen!!!! Na ebbõl látszik mennyire különbözõek vagyunk!Szerencsére.én 26 vagyok, sok barátnõm van aki 40 körüli, minden nap 8 km-t futunk, egészségesen élünk, és ketten is most vállaltak gyereket.gyönyörû egészséges babák, problémamentes terhesség, nem kellett több vizsgálat se.Ja és nem akarnak meghalni 10 év múlva!!!! szerintem neked kedves kérdezõ nem is a dilemmád hogy hány éves lennél, hanem hogy nincs segítséged.Hát ott van a férjed!És ne felejtsd el hogy van már fiad akit felneveltél.Én emiatt nem aggódnék!Nem ismerek olyan nõt aki megbánta vna hogy szült...
Szeretnétek, vállaljátok ! Anyum is annyi idõsen szülte a hugom.Én 21vagyok, legkisebb tesóm 4éves.Felneveltél már egy gyereket, megoldod szerintem segítség nélkül is :) De ha az van a háttérben, hogy a másik gyerek már felnõtt és de jó lenne babázni, akkor nem vállalnám, mert hát nekem is az jutna eszembe, hogy úristen de öreg leszek mire a gyerek annyi lesz , mint én.Én már 30felett se tervezek gyereket, nekem rosszul esne pl., hogy megyek a szülõire amikor a gyerek 9.es és megkérdeznék hogy nagyi maga mit keres itt, miért nem a szülõk jöttek.Jah anyunak problémamentes volt a terhessége, bár hugi elõtt az elsõ próbálkozás méhenkívülire sikeredett és nagyon megszenvedte a mûtétet.Na mindegy én a helyedben lennék, nem szülnék a korom miatt, inkább várnám az unokákat lassan.De egyébként tényleg azt tudom mondani, hogy vállaljátok ha mindketten akarjátok.A baj egy 20évesnél és egy 40évesnél is bekövetkezhet.A magzatvíz vételrõl is úgy tudom, hogy te döntesz bevállalod-e.
Ha erõs lenne bennem a vágy és minden feltétel adott is lenne hozzá, akkor vállalnám.
Utolsóval nem értek egyet. Én 20 évesen is örülnék, ha szeretõ szüleim lennének, akárhány évesek is. Az öröm többet ér a kornál. Szerintem ha tudjátok vállalni, akkor vállaljátok! Lehet egy csodálatos gyermekkora, a szülei korától függetlenül! A kor csak egyetlen tényezõ ezer más mellett! És 41 évesen nem vagy még öreg egyáltalán!
Miért ne vállalnád ha vágysz rá?Fiatal kismamáknál is lehetnek komplikációk.val szinû több vizsgálat lesz majd, esetleg veszélyeztetettség a kor miatt, de ez sem biztos.A férjed kora meg egyáltalán nem számít, 70 éves ffi-nek is lehet gyereke.ha erõsnek érzed magad egy babához vágjatok bele... Sok olyan nõ van aki ilyenkor érik meg igazán az anyaságra, vagy ilyen korban jön csak össze.
A nagymamám 41 évesen szülte a 3. gyerekét, a lányai már 16 15 évesek voltak. Én hála az égnek a fia ma már 25 éves, de a mamám még mindig nagyon jól van! Szerintem, ha ez a vágyad, akkor vállald! Esetleg konzultálj egy orvossal elõtte, hogy miket javasolna, mire figyelj oda.
7.-nek igaza van!Baj 30 évesen is érheti a szülõket egyébként.Lényeg hogy a kis csemete szeretetben, biztos családban nõjön fel.Ha a természet megajándékoz még egy kisbabával, fogadjátok szeretettel, de ez csak az én személyes véleményem. 37hkm
Vállald csak, nekem Anya 43 volt, mikor a 3.húgom szülte, annyira boldogok voltunk Vele, 18évesen egy picur. Sõt, mikor egyszerre költöztünk el hárman nagyok, nekik maradt egy épp nagycsoportos, suliba készülõ rosszaság. Nem érzem õket öregnek most sem, pedig már 16múlt, semmi gondot nem okoz, hozzáfiatalodnak.
Az a különbözõek vagyunk..Írtam is kedves, hogy én azért nem vállalnám amiért.De rengetegen vállalják, és nem is ítélem el õket.Nekem meg van az okom rá, én nem szeretnék annyi idõsen már gyereket, mert rengeteg esetben az van a pakliban, hogy jaj elmegy a nagy gyerek, kell egy kicsi, hogy legyen ott valaki.Attól függetlenül is, hogy írtam én nem vállalnám, azt is írtam, hogy õk vállalják csak, mert szeretnék.A segítség a legkisebb gond, milliók oldják meg a párjukkal ketten, a kérdezõnek meg tud segíteni már a nagy gyerek is bõven, ha bármi van.Nem a segítségre kell gondolni kérdezõ, hanem ha szeretnétek, akkor igenis vállaljátok.És egészséges lesz a pici, ne aggódj !
A kérdező hozzászólása: Kicsit depressziós lettem, szabad így bevállalni egy kisbabát?A sok idegeskedés a munka miatt, kivette az erõmet és talán azért szeretném ezt a gyereket, hogy kirángasson a depresszióból. Most eléggé padlón vagyok, egyedül érzem magam nagyon, van jogom így is szülni vajon? Bele fogok ebbe dilizni, nem voltam én ilyen határozatlan.
Én nem vállalnám be. Egyrészt a fiad és a pici közt hatalmas lenne a korkülönbség, másrészt mire a gyerek még csak 10 éves kisgyerek lesz, te már 51 éves, igen csak középkorú nõ. Nem is az, hogy probléma adódhat, de azért a generációs különbség már igen nagy lesz közted és a gyerek, az apa és a gyerek és a fiad és a gyerek közt is. A fiad mit szól hozzá?


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!