Találatok a következő kifejezésre: Problémás az 8,5 éves (1 db)

Problémás az a 8, 5 éves kislány, aki a délutánt itthon szereti tölteni és nem az iskolában? (nem kötelező délután)

Nem egy befelé fordulós, vannak barátn?i, de szeret a testvéreivel és a szüleivel lenni...

Legjobb válasz: Szerintem nem, ha nem oylan tevékenységet folytat otthon, ami nagyon egyoldalú, és egyhangú. Lehet a délutános tanárral van problémája, csak nem meri mondani. Keresztlányomnál elõfordult, hogy nem akart menni suliba, pedig kitûnõ tanuló, és szeret tanulni. Kiderült, hogy az osztályban volt probléma, amit a tanárnõ nem kezelt jól. És inkább otthon akart maradni.

Szerintem nem, ha nem oylan tevékenységet folytat otthon, ami nagyon egyoldalú, és egyhangú. Lehet a délutános tanárral van problémája, csak nem meri mondani. Keresztlányomnál elõfordult, hogy nem akart menni suliba, pedig kitûnõ tanuló, és szeret tanulni. Kiderült, hogy az osztályban volt probléma, amit a tanárnõ nem kezelt jól. És inkább otthon akart maradni.
Nem baj, ha kevesen vagyunk ilyenek, de a mi gyerekeinkbõl lesznek az érzelmileg, szellemileg stabil, nyugodt, nyílt õszinte felelõs emberkék!
A kérdező hozzászólása: Köszönöm, szerintem igazad van, de kiegészíteném azzal: Bárcsak az "iskola" és a többi "család" is így gondolná, ahogy te és én(meg még remélem nagyon sokan). De család-e az, ahol alig várták az iskolakezdést, mert akkor már nincs "lábalatt" a gyerek...? Sajnos a környezetünkben ilyen anyukákból(és apukákból) van sokkal több, tehát itt mi vagyunk a "nem normálisak".
Bár minden család és szülõ olyan szertetteljes lenne, ahol a gyerek szeret otthon lenni!! ez nem probléma, hanem ideális , követendõ állapot!
A kérdező hozzászólása: Persze! Ami kötelezõ, az most is kötelezõ neki is. Köszönöm!
Lehet, hogy csak egyszerûen nem szereti az iskolát. :) És ez bizony sok gyereknél így van. Mindegyiknél lehet más az ok, hogy miért nem szereti, de általánosságban nem probléma. Csak vigyázni kell vele, hogy tini korában ne lógjon az iskolából.
Szerintem egy gyereknek az a természetes állapota, ha otthon játszik, és nem az iskolában tölti a délutánokat. Ilyen korban még elsõdleges a játék szerepe, hagyni kell, hogy úgy töltse el a szabadidejét, ahogy neki tetszik, mert így lehet elõsegíteni az egészséges mentális fejlõdését! :)
A kérdező hozzászólása: Köszönöm az eddigieket! Igen, szorongós, ugyanakkor szereti a nagy felhajtással járó társasági megmozdulásokat, de csak akkor, ha én is ott vagyok(anya)Ha "buli" van, szertelen...Õ a legidõsebb, de sosem játszott olyat, hogy õ kicsi, hamar akart mindent egyedül csinálni...Nem tudom megfejteni a saját gyerekemet...Kérlek segítsetek!
Lehet, hogy "szorongós" természet. Én is ilyen voltam, kitünõ tanuló, sok barátom volt, beszédes is voltam, de soha nem szerettem távol lenni az otthontól, mert nem éreztem magam biztonságban. Érettségi után egy kicsit javult a helyzet, más városban jártam fõiskolába, de még akkor is ha lehetett hazajöttem vonattal, pedig ott is sok barátom volt. Diploma után még külföldre is elmentem tanulni, majd dolgozni, de mindig honvágyam volt... a mai napig nem szeretem a nagy társaságot, csak a szûk családi kört. A férjem teljesen más, és a legnagyobb fiam is állandóan az iskolában szeret lenni a barátai miatt (nem a tanulás végett). Úgyhogy problémának semmi esetre sem probléma, sõt, biztos egy nagyon melegszívû, szeretõ anya lesz belõle, aki képes lesz összetartani a családot, ami ebben a világban nem egy hátrány:)
A kérdező hozzászólása: Egyébként kitûnõ tanuló, de mióta iskolás "fejfájós", a tanítónéni pedig állítólag kifejezetten kedveli.A lányom sem tud konkrét kritikát megfogalmazni az iskolával szemben(pedig nagy dumás), mégsem szeret ott lenni, ha nem muszáj...
Egyáltalán nem problémás, sõt, kifejezetten jó, hogy ennyire családcentrikus! Az lenne a baj, ha nem szeretne otthon lenni... Szociálisan teljesen érett, hiszen írtad, hogy vannak barátnõi is, tehát a társas kapcsolataival minden rendben van, nincs semmi ok az aggodalomra. Éppen elég idõt tölt el az iskolában, és ha az otthonlét nem megy a tanulás rovására, akkor nincs semmi gond. Egy 8, 5 éves kislány tényleg kislány még, szüksége van a nagyvilág (ennyi idõsen az iskola) "zaja" után az otthon melegére, megértõ, szeretõ családra! Örülj, hogy minden rendben van vele, és élvezzétek ki, amíg otthon van, hiszen nagyon gyorsan felnõnek a gyerekek! =o)
Én 19 éves vagyok, normálisnak tartom magamat, de 8, 5 évesen nem is voltam napközis. A délutánt a családdal, játékkal, olvasással töltöttem. Néha vádolom a szüleimet, hogy miért nem jártam többet ovodába, vagy napközibe, mert talán ezért lettem zárkózottabb. De ha megadjátok a lehetõséget neki, akkor ez így teljesen korrekt. (akkortájt igazi barátaim sem voltak, csak padtárs:D)


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Az idöjárás hatással van a gyerek viselkedésére?

A lányom 3és fél éves elmult.Az elmult npokban nem akar nagyon enni.Inni szerencsére iszik bár nem sokat.Van kköze z idöváltozáshoz annak hogy nem iszik?Enni is nem mindent eszik meg pl csináltam paradicsomos husgombocot azt frissibe nem ette meg nem kellett neki másnap meg megette.lehetséges hogy azt hitte fözeléket kap mert elötte való nap meg lencse fözelék volt?A viselkedése is elég fura mindenért hisztizik ha valamit nem lehet neki és ráverek a kezére hisztizik.Mit tegyek lehetséges hogy most van igazán a dackorban?

5

Szülők! Ti elvernétek kamasz fiatokat, ha engedélyezve lenne? Elméleti kérdés, amolyan közvélemény kutatás.

15-18 éves kor között
Mondjuk ha végképp nem boldogulnál velük? Szép szó nem használna, egy nyakasért kiröhögne? Tiltani sem lehetne? Ésszerű ötlet lenne elverni? És mi számítana verésnek? Mint a kisgyereket elfenekelni, vagy valami komolyabb nyakas, vagy durvább, fájdalmasabb? Pl?
Én is ebbe a korosztályba vagyok, nem sok gond van velem, de van akivel igen, a haverok közül. bukik, iszik, csavarog, nem megy haza 2-3 napig. (józanodik)

11

Tudnátok könyvet ajánlani, amit esetleg érdemes lenne elolvasnom enyhe autista gyermek mellett?

Nevelési tanácsok vagy bármi, aminek hasznát veszem, a beszédindítás különösen érdekelne!

6

Mit lehetne csinálni ebben az esetben a gyerkőccel? (olvasás-probléma)

Én egy 20 éves egyetemista lány vagyok, aki a barátjával és az ő családjával él. Egy lakásban vagyunk mi, az édesanyja, illetve a testvére és neki a gyermeke (K., 8 éves, 1. osztályos)
A helyzet a következő: a testvére elvált a férjétől, a gyermeket így egyedül, vagyis hát a családjával és a párjával neveli. A párjával nem túl rég óta, kb. fél éve van együtt, K. elfogadta őt, és nagyon szereti is. Iskolába viszi, hozza onnan, ha az édesanya dolgozik és nem tud érte menni.
A problémák ott kezdődtek, amikor az édesanya elvált, és külföldre ment dolgozni pár hónapra, majd hazajött, újra elment, majd végül hazajött és nem ment többet. A barátom elmondása szerint K. azután, hogy hazajött az anyja, rossz lett: nem mindig fogadott szót, sokat rosszalkodott (kiscsoportos ovis volt). Ha nem volt otthon az édesanya, K.-nak nagyon hiányzott, sokszor sírva aludt el, és csak az édesanyától kapott plüssel volt hajlandó elaludni.
Most az édesanya rengeteget dolgozik, elviszi reggel a suliba a gyermeket és utána 8-9 körül ér haza este. Majdnem a hét minden napján ez a felállás. Ha nem, akkor elmennek valahová, együtt vannak. De olyan is előfordul, hogy hazaér az anya, lefürdeti K.-t, lefekteti aludni, aztán ő elmegy bulizni/a párjánál aludni, és reggel az ébresztéshez érkezik. Eközben pedig felébred K. az éjjel folyamán, és kimegy a konyhába, esetlegesen megkérdezi, hogy hol az anya, mondjuk, hogy nem tudjuk (mert nem tudjuk, mikor hova megy, vagy hogy elment egyáltalán, legalábbis a barátom és én), ő pedig leül és sír.
Ami kimaradhatott, az édesanya roppant türelmetlen, csúnyán beszél, ha nem bírja kivárni, hogy K. megcsináljon valamit, vagy későn ébreszti fel őt és nem eszi meg időben a reggelit és késésben vannak. Volt olyan, hogy felébresztette, bekapcsolta neki a mesét, vitt reggelit, ő pedig leült a konyhában kávézni, cigizni, telefonálni/sms-ezni. Aztán mire bement (kb. fél óra) nem ette meg K. a reggelijét, és nem is öltözött fel, aztán amikor már a cipőt vette, ilyesmiket lehetett hallani "nem igaz, hogy belebambul a k_ rva tv-be ez a k_ rva gyerek, b_ zdmeg", stbstb.
kb. 2 hetente hétvégét K. az édesapjával és az édesapja párjával tölti.
Ez egy kis háttérkörülmény, ami sokat segíthet...

A mostani probléma pedig, ami miatt ide írtam az a tanulással kapcsolatos.
A házi feladatokat felügyelet mellett megcsinálja, de régebben olyan is volt, hogy csak ült fölötte, és semmit nem volt hajlandó csinálni. Előfordult, hogy ezért verést is kapott, de olyan is volt, hogy nem volt kedve házit írni (édesanyjával csinálta volna), így levitte K.-t a játszótérre az anyja.
Suliban megcsinálja, gondolom ott közösen csinálják.
A mumus viszont az olvasás. Nagyon nehezen megy neki, sokszor félre is olvas dolgokat, és nem is szeret olvasni. Egy kb. fél oldalas mesét olvasott fel nekem, kértem, hogy még egyszer olvassa fel, most, hogy már elolvasta egyszer, könnyebben fog menni. Nem akarta, és utána a többi házi feladatát sem csinálta meg, csak bambult maga elé, nem szólalt meg, aztán sírni kezdett. (ez kb. 10 perc lefolyása, utána a mamája átvette a házi-írást)
Ez volt egy példa, hogy milyen szinten nem szeret olvasni. Ráadásul sehogy nem lehet rávenni őt az olvasásra.
Mesélte nekem, hogy ő olvas a legrosszabbul az osztályból, erre mondtam neki, hogy akkor menjünk és olvassunk valamit, hogy jobban menjen neki. Azt mondta, hogy nem.
Még az is gond, hogy sokszor nem érti, mit olvasott. Legalábbis amikor nekem olvasott, azt vettem észre, hogy rákérdeztem valamire, és nem tudta, csak találgatott.
Év végén azt mondta, hogy amikor az iskolában hangosan kellett olvasnia, kinevették az osztálytársai.

Elküldték őt a suliból a nevelésibe is az olvasás miatt, ahol felméréseket csináltak, hallásvizsgálat, szavakat mondjon adott betűkkel, stb. Az utolsó előtti alkalommal a nevelésiben a nő K. előtt mondta az édesanyának, hogy mik a bajok K.-val, milyen problémái vannak (nem tudom miket mondott a nő). K. sírt, hogy nem akar menni az utolsó alkalommal... mondhatni, ez nem lepett meg, miután előtte lettek felsorolva a problémák... pedagógusnak készülök, de ilyet a pedagógia szinte tilt, hogy ilyen módon a gyermek lelkébe gázoljunk, de nem ez a probléma ami miatt írok. Szóval azt nem tudom, hogy a nevelésiben mi történt, miket mondott még utolsó alkalommal a nő.

A kérdésem pedig az lenne, hogy mit lehetne csinálni, hogy K. többet olvasson, gyakorolja azt?

Nekem semmi ötletem nincs, merthogy az édesanya szerint csak a háborús történetek érdekelnék, azt viszont még annyira sem értené, mint a meséket.
Ami még fontos lehet, az édesanya nem látja át a vele kapcsolatos problémákat, azokat amiket leírtam, abból egyedül az olvasás problémája, illetve a nevelésiben történteket látja, hogy ezek gondok. Ezeken kívül viszont van még rengeteg gond az édesanyával, de az már nem ide tartozik. Vagyis valamilyen szinten igen, mert az, hogy ő rendetlen, kupi van a szobájukban stb. a gyermek belső egyensúlyának nem tesz jót, de most nem tartozik ide.

Tehát a kérésem az lenne, hogy tanácsokat adjatok nekem/nekünk, hogy hogyan lehetne akár a nyár folyamán felhozni egy kicsit K.-t az olvasás terén.

7

Székesfehérváron hol van elfogadható áron TSMT-re lehetőség? Elfogadható ár ami nem alkalmankénti 10. 000 Ft. , hanem amit egy kis fizetésű család elbír.

1

Lehet összefüggés? 11 hónapos babám nem mászik, értelmes okos gyerek, forog de nem mászik. Lusta? Vagy diszlexiás?

21

Van itt olyan anyuka aki sérült gyermeket nevel? Születési károsult, vagy veleszületett rendellenességgel született.

4

8 hónapos babánál lenne már jele az autizmusnak? Akiknek később diagnosztizálták, volt bármi jele ilyen idős korban?

2

Nagyon szemtelen a tesóm! Elégedetlen, nagyképű, hisztizős. Mit kezdjek vele?

9 éves,mindene de tényleg mindene megvan de mindig talál valamit ami kell neki és ha nem akarja meg akkor mindenfélének elmondja a családunkat. Óriási szája van,nem káromkodik de olyan elégedetlen szövege van hogy látom hogy anyának nagyon rosszul esik. Anya,apa sokat fogalalkoznak velünk,mindig elkényeztettek,de nem voltak sose az a 'mindent megengedő' tipus, de szerintem túlságosan sokszor elnéznek neki dolgokat,néha azért engednek meg neki valamit,hogy nehogy vita legyen. Olyan mint egy elkényeztetett hercegnő,mikor eszik elvárja hogy kiszolgálják,nem önálló és elveszi anya kevés szabadidejét is. Mostanában olyan kibirhatatlan, mindenért lecseszi anyát (ami neki nagyon rosszul esik) amitől anya azt gondolja hogy nem elég jó nekünk és szomorú. ELEGEM VAN EBBÕL A HÜLYELEÁNYBÓL nem akarom hogy ilyen legyen!! Miért nem lehet egy aranyos szerény kistesóm? A világ úrnőjének képzeli magát,akkor egója van mint a földgömb. Tudom hogy hülyén hangzik, de hogy tudnám megnevelni? Nagyon türelmes szoktam hozzá lenni, de velem is bunkó. Amikor nekem kedvem van vele játszani,akkor sosincs kedve,de mikor nincs kedvem játszani vele akkor meg én vagyok a világ legrosszabb tesója,mert SOSE játszom vele.
Szóval ismétlem, mi a gond velünk/velem/vele,és mit tegyünk hogy ez változzon?? Ilyenkor anyát mivel 'vigasztaljam'? :(

1

Akadályozott beszédértés. Volt-e valakinek ilyen problémája a gyermekével? Hogy alakult? Érdemes sni-kódot kérni?

Kisfiam 3 éves, és fura. Most voltunk a Nevelési Tanácsadóban, azt mondták, hogy a beszédértés akadályozott. Egyébként minden más képessége rendben van, csak nem érti, amit mondunk neki. Emiatt alig beszél, és hisztizik, ha valamit kérünk tőle, fokozottan ellenáll. Hát, most kiderült, hogy nem azért, mert nem akarja csinálni, csak nem érti, hogy mit várunk tőle.
Nyár végétől járunk majd terápiára. Pontosan még nem tudom, hogy heti hányszor. Eléggé el vagyok keseredve. Volt ilyen valakinek? Mennyire lehet ezt helyrehozni? A pszichológus azt mondta, hogy szépen korrigálható, na de ez mit jelent? Tud majd beszélni, azt azért remélem. Mennyire lesznek az iskolában nehézségei?
Jelenleg annyit mondtak, hogy minden utasítást kísérjen non-verbális kommunikáció, és rövid mondatokban beszéljünk a gyerekhez.
Az óvodai logopédus azt mondta, hogy ne kérjünk sni-kódot, mert az bélyeg a gyereknek. Viszont ha heti többször is vinni kell a gyereket terápiára, akkor szerintem érdemes lenne. A férjem jelenleg munkanélküli, de akkor nem is tud elhelyezkedni. Bár a pszichológus azt mondta, hogy nem nála kell kérni, hanem a Szakbizottságtól, de szerinte nem kapnánk, mert annyira nem súlyos. De ha hétköznap délelőtt kell terápiára járni? Akkor hogy lehet ezt főállású munka mellett megoldani? Nagymama nincs. Tényleg egy életre megbélyegzik a gyereket, ha ilyen kódja van? És ha mondjuk 1-2 év múlva visszavonják? Falun lakunk, egy ovi, egy iskola van, mindenki, mindenkit ismer.

8

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!