Találatok a következő kifejezésre: Párom apja, velünk jönni nyaralni (1 db)

Párom apja, elakar velünk jönni nyaralni. Nem kért meg, hanem parancsolja, de az utat az én apám fizeti. Mit tudok tenni?

Majd 70 éves nem bír már menni és mindenféle képpen elakar velünk jönni nyaralni. Én nem szeretném, mert tudom hogy csak a nyakunkon lógna, mert egyedül a lépcs?n sem tudna lemenni. Hogyan mondhatnám meg neki finoman, hogy ezt azért még sem kellene. Nem akarom megbántani se ?t se a párom, de évközben rengetg gondom és dolgom van egyszer szeretnék pihenni, de így nem lehet. Mit tehetek?

Legjobb válasz: Én tuti, hogy felajánlanék neki és a mamának egy hosszú hétvégét valami "wellness-gyógyvizes" részen. Pártízezer forintból megúszható, elment nyaralni, ráadásul olyan helyre, ami jó a fájós lábára, és mégsem a ti nyakatokon lóg. Olcsóbb is, mintha veletek menne (gondolom ti nem három napra mentek), és nem is a ti nyakatokon lesz, hanem egy olyan helyen, ahol tényleg hasznára van, hogy ott van :)

Én tuti, hogy felajánlanék neki és a mamának egy hosszú hétvégét valami "wellness-gyógyvizes" részen. Pártízezer forintból megúszható, elment nyaralni, ráadásul olyan helyre, ami jó a fájós lábára, és mégsem a ti nyakatokon lóg. Olcsóbb is, mintha veletek menne (gondolom ti nem három napra mentek), és nem is a ti nyakatokon lesz, hanem egy olyan helyen, ahol tényleg hasznára van, hogy ott van :)
Szerintem meg kell neki mondani udvariasan, de határozottan, hogy 1. szeretnétek kettesben lenni, 2. nincs pénzetek mégegy személy útját kifizetni. Meg fog bántódni, de majd megbékél. És ha szeretnéd magad jólérezni, és nem vele sakkozni vagy mittudomén, akkor bizony ezt meg kell tenni.
Mi az hogy parancsolja???? Õ fizeti? Nem, a Te apád fizeti, akkor milyen jogon parancsolgat? Megérthetné hogy PIHENNI akartok, nem õt patyulgatni. Maradjon otthon, és szerezzetek valakit aki naponta elmegy hozzá, ránéz, ha kell segít. Neki is lesz segítsége és Ti is pihentek. Ezt határozottan kell közölni vele. Nem õ fizeti, nem szólhat bele a nyaralásotokba. Ne hagyjátok magatokat!!!
Biztos van oka annak, hogy veletek akar menni, nem? Szerintem az lenne egy jó kompromisszumos megoldás, hogy elmennétek vele együtt mondjuk 2 napra valahová, attól megnyugodna, utána jöhet a jól megérdemelt pihenésetek. Egy 70 éves idõs ember nem tudhatod, meddig lesz még veletek, aztán meg késõbb esetleg lelkifurdalásotok lesz, hogy miért nem engedtétek pár napig veletek lenni. Tudom, hogy nem könnyû a helyzet, nekem is van ilyen szitu, amikor el kell viselni az anyósomat, aki ráadásul egy boszorkány, de egy-két napot kibírok és a páromért ennyit meg kell tennem, mégiscsak az anyja. Kitartást és jó nyaralást!
Ne hagyd magad! A pihenés csak a Tiétek, kettõtöké. Az öreg maradjon a fenekén, otthon. :-))
Ezt nem lehet finoman , de mondd meg hogy evfordulós nászútra mentek, és azt ketten szeretnétek tölteni, vagy + gyerekekkel, mert a gyerekeknek van ott egy közeli tábor ahol vigyáznak rájuk stb. kis kegyes hazugság?
Szegénykém!nem irigyellek.Itt midnenkinek igaza volt...ki tudja meddig elsz veletek, de azért kikapcsolódnotok is kel valamikor egy évben egyszer...Nincsen már felesége/élettársa és egyedül lenne?Vagy mi az ok, amiért ennyire menne?
Anyja p.csáját!Maradjon otthon a valagán!!


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Mennyi pénzből tudtok megélni?

Mennyit keresel te, mennyit a párod? Melyik megyében? Mi a munkátok?

10

Hogyan gondolhatta ezt a volt férjem? Tőle kellett volna engedélyt kérnem, hogy újból megházasodhassak és gyereket szülhessek?

4 éve váltuk el, 2 gyermekünk van. Én 2,5 éve megismertem a páromat, akivel 1 hónapja össze is házasodtunk. 18 hetes vagyok a közös babánkkal.
Az apjuk a gyerekekkel havonta egyszer találkozik, de csak így nyaranta viszi el őket 1-2 hétre a szüleihez nyaralni. Most is nála vannak. Tegnap este üvöltve hívott fel, hogy milyen nő és milyen anya vagyok, hogy ilyen könnyen túlléptem az eddigi életemen, nekem nem a gyerekszülés és az enyelgés lenne a feladatom, hanem a már meglévő gyermekeim felnevelése és külön kikérte magának, hogy vele nem beszéltem meg a távlati terveimet.
Nagyon ledöbbentem. Még akkor sem beszélt így velem, mikor a válás miatt amúgy is puskaporos volt közöttünk a hangulat. Mi a fene lelte?

4

Nagyon megbántottam a páromat, hogy tudnám jóvá tenni?

A lényeg annyi, hogy meggyanúsítottam, hogy megcsal, de tényleg minden arra utalt, és miután nagyon elzárkózott, támadós volt és nem volt hajlandó megbeszélni a dolgokat, még inkább azt hittem, hogy megtette és össze-vissza nyomozgattam. Eltelt pár rémes nap és egy összeveszésnél elmondta, hogy végülis mi hogy volt, és így viszont tök hihető a sztori, hogy végre tisztáztuk. Most nagyon meg van bántva, csúnyán viselkedtem vele és csúnyákat mondtam. Pár napja megbeszéltük, hogy szakítunk, mert szerinte ha nem bízom benne, akkor nincs értelme az egésznek. Aztán persze mégis maradtam, megbeszéltük, hogy próbálunk változtatni mindketten a problémáinkon. Azóta egy hangos szó nem volt, most tökjól megvagyunk, és meg is teszi minden nap amire megkértem, de hiába próbálok mindennel a kedvében járni, olyan kis szomorúnak látom, hogy megszakad a szívem. (mondjuk most speciel beteg is) Nagyon szeretjük egymást és nem szeretném elveszíteni! Kérlek segítsetek, hogy mivel tudnám felvidítani és meggyőzni arról, hogy tudok még bízni benne, akármennyire is szerencsétlenül jött ki a dolog!

12

Miért panaszkodnak annyian? Nők és férfiak

Ahogy így olvasgatom a kérdéseket sokszor elhangzik h nincs normális pasi vagy ellenkező esetben nő. Bármennyire is nem akarok általánosítani de van benne vmi. Persze kivételek vannak csak őket nehéz megtalálni. Vmi pedig változott de nagyon és nem jó irányba. sokaktól hallani h h már régóta 1ül vannak több randin is túl vannak de nem sikerül,pedig semmi gond nincs velük. Most tényleg ekkora lenne az elvárás vagy ilyen magyar hozzállás? Én is már egy ideje singli vok pedig nincsenek is túl nagy elvrásaim, a pénz például egyáltalán nem foglalkoztat mégis azt látom h a férfiak nagy része nem veszi ezt komolyan a nőknek kell nagyobbat lépnie és többet kell ezen dolgozni. Sokszór más esélyt sem látok egy komoly kapcsolatra. Pedig tudom ez nem igaz de elszomorító ahelyzet. Gondolom sokan átélik ezt.

7

Miért változott meg ennyire a gyereknevelés?

Manapság azt látom, hogy a gyerekek többsége nincs rendesen megnevelve. Mindent ráhagynak a szülei, elkényeztetik őket, nem foglalkoznak velük eleget.
Az őseim azt mondták, hogy a szocializmus idején jól működött a nevelés. Én is abban az időben születtem, és úgy lettem felnevelve, hogy ismertem az élet szabályait. Az iskolatársaim is ilyen nevelésben részesültek.

Ma már nem így van. Vajon miért változott meg? Mert a rendszerváltás után hirtelen szabadnak kezdték érezni magukat és úgy gondolják, hogy úgy nevelik fel a gyereküket, ahogy ők akarják? Ha sok a munkájuk vagy nincs türelmük hozzá, akkor minek vállaltak gyereket? És egyesek miért hiszik azt, hogy amíg kicsi a gyerek, neki mindent szabad?

Volt iskolatársaim közül 14-nek van már gyereke. Köztük a barátnőmnek is. Ugyanolyan nevelésben részesültek, mint annak idején az ő szülei. Sőt, a volt iskolatársaim az osztálytalálkozón megemlítették, hogy manapság nagyon sok a neveletlen gyerek. Egyikük mesélte, hogy az egyik oviba íratta a lányát, de ott a gyerekek többsége fegyelmezetlen volt, a lánya ezért nem akarta oviba menni. Úgyhogy másik oviba vitte, ahol jól érezte magát, mert rendesen és békében játszhatott a társaival.
A barátnőm mesélte, hogy a férjével a buszmegállóban várakozott, a kisfiuk a babakocsiban üldögélt. A várakozók közül volt egy kisgyerekes anyuka is. A gyerek nagyon unatkozhatott, mert a busz nem jött. Elkezdett futkározni, majd szórakozásból belerúgott az fiú hátitáskájába, aki "Hé!" felkiáltással állt fel és vette fel a táskáját a földről. A gyerek odaszaladt a babakocsihoz és abba is belerúgott (a kerekébe). A barátnőm férje rászólt, hogy ezt nem szabad. A gyerek meg úgy bámult rá, mint aki nem érti, mit mond. A barátnőm elmondta neki, hogy nem szabad rugdosni, mert az nem szép dolog. Kérjen bocsánatot, de a hátitáskás fiútól is. De a gyerek továbbra is úgy bámult rájuk, mintha UFO-k lennének. És megint belerúgott a babakocsi kerekébe, a barátnőm nagyon mérges lett, és rászólt, hogy ezt hagyja abba! A gyerek megijedt és az anyjához rohant; az meg a barátnőmnek esett, hogy mit képzel magáról?! Az ő gyereke és azt csinál, amit akar! Nem korlátozza semmiben, amíg gyerek, mert a gyerekeknek ez a dolguk, és, hogy majd kinövi. Erre a férj megkérdezte a gyereket, hogy szeret rugdosni, igaz? Õ meg bólintott. "Akkor miért nem az anyukád bevásárlószatyrát rugdosod?" :D
A gyerek bele is rúgott abba, az meg pipa lett rá "vigyázz, tojás van benne!"
A férj kérdezte, hogy most miért korlátozza? Nem ezt akarta elérni? :D
Az anyuka meg is sértődött, és végre leállította a gyereket. De előtte a hátitáskás fiú megkérdezte tőle, hogy a kedves nő megengedi, hogy a táskájával fejbe vágja a gyereket, mert őt sem korlátozták?
És pont akkor jött meg a busz, ők meg a busz utolsó ajtajánál szálltak fel. A fiú felajánlotta a barátnőméknek, hogy hálából hadd segítsen a babakocsit a buszra tenni :)

11

Bevállalnátok így egy babát? Hogy döntenétek a helyemben?

Sziasztok!

A párommal 2 éve vagyunk együtt, ebből 1 éve együtt is élünk. Én 23 éves vagyok, ő 30. Nagyon jól megvagyunk, eljegyzést és esküvőt is tervezzük, valamint beszélgettünk már a gyermekvállalásról is. Az eredeti terv az volt, hogy jövőre eljegyzés, rá 1 évre esküvő, rá 1 évre baba, de a baba úgy döntött, előbb jönne. :) Terhes vagyok, bár még a korai szakaszban járok.
Örülünk neki, de nagyon elgondolkodtam, hogy meg tudnánk-e adni neki mindent, ugyanis pár hónapja kezdtem el dolgozni, az egyetemet pedig most fogom befejezni. A munkában töltött évek miatt, ha jól tudom a minimális támogatást kapnám, ugynis nincs meg az átlag 2 évem. A párom viszonylag jól keres (150 000 ft-ot), félretett pénzünk is van, a lakás is a páromé, hitel, minden nélkül, autó is van, így azért mégsem a "semmire" szülnék. De azért mégis aggaszt, hogy így szinte csak a párom fizetése lenne, plusz a tizen-huszon ezer forint amit én kapnék. A félretett pénzünk szerintem elmenne a gyerekszoba berendezésére, babaholmikra. A párom nagyon jó apa lenne, látom ahogyan a terhes ismerőseinktől érdeklődik a várandósságról (mielőtt még terhes lettem volna, előtte is), a babákról, a baba ellátásáról, és a nevelésről is. Õ azt mondta, hogy vállaljuk be, ha kell túlórázik, hogy mindenünk meglegyen.
Engem mégis aggaszt, hogy nem minden támogatást kapnék meg (anyagilag), a munkában eltöltött éveim hiányában.
Ti mit gondoltok? Szerintetek nyugodt szívvel "belevághatunk"? Érdekelne, hogy akiknek van már gyermeke, milyen körülmények között vállaltatok babát, milyen lehetőségeitek voltak?

Köszönöm, hogy végigolvastátok, és leírjátok a véleményeteket!

34

A párom szülei az utcára kerülnek. Mi nem tudjuk őket segíteni és befogadni sem. Milyen lehetőségük maradt?

Egy szociális otthonban éltek az utóbbi 2 évben, de nem megfelő viseledésük miatt kitették őket. Az otthonból küldtek egy értesítést, hogy a hónap végével ki kell költözniük.

13

Feleségek ti hogy próbáltok tevveni a férjeteknek miket tesztek ennek érdekében és értékeli e?

20

Hogyan szerezzük vissza a 3 biciklit?

Szóval 22 éves vagyok és még az anyámnál lakom, 2 hónapra áthoztam ide a barátnőmet, de beleadtunk a rezsibe havi 30 ezret.

Egy hétvégén nem voltunk itthon, anyám pedig 2 sportbiciklit és egy félkész országútit 150 ezer forint értékben eltűntetett. Közölte, hogy fizessünk neki 45 ezer forintot, mert ennyi hátraléka van, különben nem látjuk őket viszont.

Én már sokmindent láttam az anyámtól, de lopni sosem lopott el tőlem semmit, és nem is zsarolt a saját cuccaimmal, annyira kiakadtunk, hogy feljelentést tettünk a rendőrségen, nem anyám ellen, hanem egyszerűen csak köröztetjük a bicikliket hátha eladta őket.

A probléma az, hogy időskori elbutulásban szenved és mostanában sokan próbálnak túljárni az eszén, lehet, hogy valamelyik leleményes ismerőse beszélte a fejébe, hogy ez jó ötlet és ő vitte el a bicikliket. (állítólag valami ismerősénél van)

Kinyomozni nem tudjuk hol vannak, ráadásul ha nagyon erőltetem a témát, még el is lehetetleníti az itthoni életet (pokollá tudja tenni)

Max annyit tudnék, hogy elveszem a laptopját, amíg nem kapjuk vissza a biciklit, de olyan patáliát csapna, hogy nem érné meg az egész, max ha elköltöznék, ami most nem lehetséges egyenlőre. Később igen, de jelenleg még nem működik a dolog....

Mit tegyek? Fizessek neki? A semmiért? Mire föl? Beleadtunk a rezsibe, arról nem tehetek, hogy neki tartozásai vannak mert nem dolgozik és nem tudja miből fenntartani magát...

26

Mi lehet ennek az oka, hogy egyre több a panaszkodó anyuka, aki szabadidőt, szórakozást követel magának?

Mostanában elég sokszor olvasom azt,hogy az anyukák arról panaszkodnak,hogy kevés a szabadidejük a gyerekvállalás miatt,nem jut idő szórakozásra....stb
illetve a párjuk nem gondoskodik a gyerekről,csak az ő vállukat nyomja az egész......

1.Szerintem sokan vannak úgy vele,hogy már-már görcsösen gyereket szeretnének,az lényegtelen,hogy a párjuk nem úgy gondolkodik mint ők,illetve nem annyira akarják,csak rábólintanak (sok ilyen ismerősöm van),most az ilyentől,akin látszik hogy nem az a minta apuka típus,mit várnak?Nekem konkrétan van egy olyan nő ismerősöm,aki egy alkesznak szült gyereket,az el akarta vele vetetni,mégsem ment bele,most meg sír hogy apuci megpattant.....
Ismerek olyan párokat,ahol mindkét fél akarta a gyermekvállalást,érdekes,ott nem tapasztalok ennyi konfliktust......

2. Ki mondta hogy a gyermekvállalás fenékig tejfel?
Ezek a nők mit gondolnak?
Hogy ez az egész,olyan,mint mikor veszek egy aranyhörcsögöt,dobok be neki egy kis kaját,ami napokig elég,én meg elmegyek nyaralni a balcsira.....?
Szerintem (lehet kritizálni,de min tudjuk h van ilyen,nem is kevés))sokszor azzal van a gond sokszor olyan nők döntenek a gyermekvállalás mellett,akik gyakorlatilag szinte alkalmatlanok rá......

26

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!