Találatok a következő kifejezésre: Olyan elkeseredett Pánikbeteg vagyok (1 db)

Olyan elkeseredett vagyok! Pánikbeteg vagyok már lassan 4 éve, és egyszerűen már nem tudom hogyan tudnék kigyógyulni belőle! Mit tegyek?

Legjobb válasz: Én is "voltam" pánikbeteg.. azért tettem idézõjelbe ugyanis még mindig van olyan h néha kijön rajtam.. de volt egy olyan idõszak ami nagyon durva volt (képtelen voltam bárhova is elmenni és csak otthon éreztem "jól" magam, persze ha volt otthon valaki) .. azt hittem hogy .. hát nem is tudom.. :S én voltam pszichiáternél pszichológusnál és szedtem gyógyszert is, hihetetlen rossz volt akkor.. :( aztán sikerült abbahagynom a gyógyszer szedést de sztem ez akaraton is mulik.. hinned kell abban h elmulik és jól leszel bár nagyon nehéz és szinte lehetetlen.. az a helyzet h én átéltem mindezt de tanácsot arra h mit tehetnél egyszerûen nem nagyon tudok adni :( de kívánom neked hogy sikerüljön.. de teljesen kigyógyulni belõle sztem nem lehet, csak enyhiteni rajta.. próbáld magad elfoglalni mindig valamivel ami örömet okoz és higgy abban h meggyógyulsz.. bocsi h nem tudok használható tanácsot adni, de kívánom h gyógyulj meg :)

Én is "voltam" pánikbeteg.. azért tettem idézõjelbe ugyanis még mindig van olyan h néha kijön rajtam.. de volt egy olyan idõszak ami nagyon durva volt (képtelen voltam bárhova is elmenni és csak otthon éreztem "jól" magam, persze ha volt otthon valaki) .. azt hittem hogy .. hát nem is tudom.. :S én voltam pszichiáternél pszichológusnál és szedtem gyógyszert is, hihetetlen rossz volt akkor.. :( aztán sikerült abbahagynom a gyógyszer szedést de sztem ez akaraton is mulik.. hinned kell abban h elmulik és jól leszel bár nagyon nehéz és szinte lehetetlen.. az a helyzet h én átéltem mindezt de tanácsot arra h mit tehetnél egyszerûen nem nagyon tudok adni :( de kívánom neked hogy sikerüljön.. de teljesen kigyógyulni belõle sztem nem lehet, csak enyhiteni rajta.. próbáld magad elfoglalni mindig valamivel ami örömet okoz és higgy abban h meggyógyulsz.. bocsi h nem tudok használható tanácsot adni, de kívánom h gyógyulj meg :)
A kérdező hozzászólása: Nagyon köszönöm!
Tudom, h ez kérdés, de azért leírom: mi is az a pánikbetegség??
Én is pánikbeteg vagyok már 3éve.Megéltem már mindent, sokmindent kipróbáltam, sokféle orvosnál jártam de igazából nem tudom mi segíthet.Magadnak kell mondogatnod, hogy van kiut, hiszen már sokan kimásztak belõle.Én már gyogyszert nem szedek, rohamok sincsenek de a szorongás még megvan, pláne ha elkell menni otthonról.Jelenleg is pszihoterápiára járok.Nagyon nehéz, de bízni kell magadban és a gyógyulásban.Sajnos aki nem volt benne értetlenül hallgatja, és nem érti.Ez egy alattomos betegség, de mi legyözzük, és erösek leszünk.Talán segítettem ezzel egy kicsit, hogy ne legyél elkeseredve.Ha gondolod írj privit.
Szia! A pánikbetegségem kb 12 évvel ezelõtt kezdödött /akkor 24 éves voltam/ Pszichiáterhez jártam aki gyógyszert irt fel. A gyógyszer segitett és tudtam közlekedni. 30 évesen férjhez mentem és kisbabát terveztünk. Abba akartam hagyni a gyógyszert de nem sikerült. Kb 2 évvel ezelõtt felkerestem egy kineziologust, 4 kezelés után el tudtam hagyni a gyógyszert. Most azért járok a természetgyógyászhoz mert még nem született gyerekünk. Volt több vetélésem is amitõl visszajönnek a pániktüneteim, de gyógyszert már nem szedek rá. Felkerestem olyan embereket is akik energiával gyógyitanak, de mégis a leghatásosabb számomra a kineziologus volt. Egy probát megér, keress fel Te is egyet. Mielõbbi gyógyulást kivánok!!!!


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Akik skizoidok vagy annak vélik magukat, írtok privit?

4

Lehetséges, hogy komoly pszichés betegsége van a lányomnak?

Annyira retteg a szobájában a sötétben, hogy nem lehet lekapcsolni a villanyt amíg alszik, de éjjel 2-kor teljesen nyugodtan sétálgat egyedül a városban. A legkisebb dolgokra is dührohamokkal reagál, néha meg olyan mintha semmi sem tudna belőle érzéseket kiváltani. Legutóbb találkoztam az egyik barátjával a városban, és beszélgettem vele 5 percet, erre azt mondta, hogy a barátjával összebeszélünk ellene, és hogy "be akarja nyalni magát a családunknál, hogy őt tönkretegye" A háziorvossal beszéltem, de azt mondta, hogy ő csak szorongást lát rajta, de szerintem ez ennél egy kicsit több. Nektek mi a véleményetek? Lehet, hogy csak én reagálom túl? (23 éves)

9

Mi van velem? Mit tegyek?

Sziasztok!
Elég furcsa, és nem mindennapi gondom van, és nagyon szeretnék ezen változtatni.
Lehet, hogy transzszexuális vagyok, mert kiskorom óta az minden vágyam, hogy fiú legyek. A szüleim mindig is fiúgyereket akartak, annak is neveltek.
Miután el kezdtek nőni a melleim az életem pokollá változott. Volt, hogy ragasztószalaggal kötöttem be, mert nagyon-nagyon szégyelltem őket. És ez sajnos sok mindenkinek feltűnt, így jöttek a perverz nézések, és barátaim sem igen voltak.
De én igazából azon belül, hogy fiú szeretnék lenni, nőnek szeretnék öltözni. A példaképeim mind olyan férfiak, akik feminin vonásokkal rendelkeznek, gondolok itt néhány híres 80-as évekbeli glam-rock ikonra.
Nem tudom mit tegyek. Szerintetek ez normális? Az operációt elvállalják, ha megtudják, hogy férfi testben szeretnék nőnek öltözni? A másik kérdésem pedig az, hogy hol lehet férfihormonokat venni, és ezeket csak úgy papír nélkül kiadják?
Kérlek segítsetek, nagyon kétségbe vagyok esve. Köszönöm a válaszokat előre is! :)

11

Miert van buntudatom ha eszek?

Tudom fura kerdes de akarmit eszek meg ha egy falatot is buntudatom lesz van hogy nem is esek emiatt:/ 15/L

4

Hogyan "szokhatnék le", ha társfüggő vagyok?

A párommal megromlott a kapcsolatom, de nem akarom elhagyni, bár magam sem tudom, miért, hiszen ebben a kapcsolatban már egyértelműen sokkal több a rossz, mint a jó. Felvetődött bennem a társfüggőség gondolata, a saját részemről, és az övéről is. Az interneten lévő összes információt elolvastam, és rám kivétel nélkül minden jellemzője passzol. A páromra csak néhány tünet illik rá, nem tudom, ő társfüggőnek definiálható-e, de igazából elsősorban a magam "gyógyulása" lenne a cél, mivel - még ha a párom szintén társfüggő is - ő úgyis lehülyézne, letagadná, nem ismerné fel, nem gondolkodna el rajta. Egyértelműen depressziós is, azt is tagadja hűségesen.
Szóval lényeg a lényeg, hogy szeretnék ebből kitörni. Mindenhol pszichológust, pszichiátert javasolnak - de nekem erre nincs pénzem. Vidéki kisvárosban élek, itt helyben ráadásul egyébként is esélytelen normális szakembert (vagy egyáltalán bármilyet) találni, bejárni a megyeszékhelyre meg szintén nincs egy vasam sem. Pályakezdő munkanélküli vagyok, a párommal élek együtt, akkor költöztünk össze, amikor meglett az első munkahelyem, de 4 hónap után kirúgtak, mert kellett a hely a főnök unokahúgának. Most egy munkaügyi központos tanfolyamon vagyok, amiért kapok ugyan bérpótló juttatást, de az nagyon kevés, mind kell a megélhetéshez, ráadásul nemsoká ennek a tanfolyamnak is vége lesz.
A kérdésem, hogy egyedül ki lehet-e mászni ebből az egész társfüggőség-dologból, és ha igen, hogyan?
23/N

4

Aki minden egyes este megiszik 1 doboz sört (fél liter), vagy 2-3 dl bort az alkoholista? Van, 1-2 nap kihagyás.

3

Teljesen be vagyok fordulva a hajam miatt. Buta dolog, de ez van. Ez baj?

Régen mindig szépen megcsináltam, és részt vettem a hétvégi összejöveteleken, de teljesen tönkrement, és évekbe telt, mire helyrejött. Ez idő alatt kivontam magam a társadalomból, csak közelebbi barátokkal találkozgattam, de szórakozni nem igazán jártam. Teljesen visszafogott vagyok a hajam miatt, ha nincs megcsinálva még az emberek pillantását is kerülöm. Az a baj, hogy hiába jönnek nekem ötletekkel, hogy másképp is meg lehet csinálni, azok vagy nem maradnak meg benne, vagy nem tartom magam szépnek vele. Mindig is érzékeny voltam a témát illetően, csak ameddig egészséges volt, addig nem foglalkoztam vele és mindig be volt állítva. Viszonylag sokat is költök rá, nem hanyagolom el, de totál ápolatlannak néz ki ha természetesen hagyom, pedig én pont, hogy a természetesség híve vagyok, 0 smink, és mióta "kinőttem" ezt a hajcsinálást, azóta csak a göndör tetszik. Pont az olyat tartom szépnek, mint ami nekem van, csak tudom, hogy nem áll jól. Már mások is mondták, hogy olyan, mintha 2 különböző ember lennék egyenes és göndör hajjal. Családi okok miatt is visszahúzódó vagyok, de nagyon meg tudok nyílni, ha meg vagyok a hajammal elégedve. Azt meg nem mondhatom, hogy a média, meg egyéb külső hatások okozzák ezt, mert sok olyan példaképem van, akiknek ilyesmi hajuk van, mint nekem. Képes vagyok azért itthon ülni mert nem szabad megcsinálnom. Rettegek a vasalástól mert már egyszer megjártam vele, nem akarok ugyan ebbe a hibába esni de nem élhetem így az életem, hogy a hajam gátol... ez röhejes. :( Nem tudom kinőni mert 19 vagyok és már kicsi korom óta ez van. Talán már 7-8 évesen elkezdődött, csak akkor nem a vasalással, hanem hogy szép legyen. :/ Ti milyen tanácsot adnátok?

7

Hogyan űzhető el a stressz?

Jóga ,pihenés ilyesmikre gondolok...

5

Szeretethiányos vagyok vagy mi a bajom?

Szóval, az lenne a problémám, hogy nem tudom miért, de nagyon szeretek 8-12 éves kislányokkal lenni(nem pedofília!!), csak olyan aranyosak és imádok velük beszélgetni meg ilyesmi...mintha az apjuk akarnék lenni..nem tudom miért van ez:S
Nagyon szeretnék mindig a középpontban lenni, viszont nem szeretek bulizni, felmenni a városba stb...elég zárkózott vagyok nehezen barátkozom. 18 leszek de még nem volt barátnőm, lehet ez a baj. Kiskoromban meghalt az apukám, nem tudom ez számít e.. Amugy egy művészlélek vagyok imádok rajzolni táncolni énekelni zenélni...
Nagyon nem értem magam, ezért szeretném, ha valaki Értelmes választ adna, hogy mi van velem... Másnál is van ilyen?
17/F

2

Tudom, hogy azt a betegséget (kleptománia), amiben szenvedek nem egyszerű meg érteni és kezelni, de már sok mindent kipróbáltam én nem javult semmit. Tudna-e valaki nekem segíteni vagy valami jó ötletet mondani, ami segíthet?

4

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!