Találatok a következő kifejezésre: Normálsi, ha a szüléstől (1 db)

Normálsi, ha félek a szüléstől?

honap leszek 27 hetes,és tegnap be kellett mennem a sürg?sségire(hála isten nincs gond),és a szülészeten vizsgáltak meg,és hallottam a kismamákat,hogy hogyan vajúdnak már órák óta,és a baba meg még meg sem indult,és bevallom rendesen beparáztam,hogy nehogy legyen a nyuszikámank valami baja,meg félek is rendesen,mivel még az els? kincsünket várjuk.Ti hogy vagytok ezzel?

Legjobb válasz: Én is nagyon félek a szüléstõl, de várom is már nagyon. Olvasd el, hogy legalább lélekben fel tudj rá készülni, hátha segit: Az alábbi sorokat Mr. Spock írta, aki egy amerikában tevékenykedõ nõgyógyász és az index fórumán nyújt segítséget mindenféle nõgyógyászati kérdésben. Nekem Brekka ajánlotta, hogy még a szülés elõtt feltétlenül olvassam el, többször is. Meg is tettem, és azt kell mondjam, Mr. Spock szavai a kellõ idõben visszhangoztak a fejemben, így jócskán hozzájárult ahhoz, hogy az elsõ szülésemnél tudtam mit kell tennem. Minden kismamának ajánlom, mint kötelezõ olvasmányt. :) " A szülés fáj. Nagyon fáj, nincs mese. Akárki, akármit mond, a szülés egy rendkívül kellemetlen folyamat. De te is tudod, hogy át kell menni rajta, tehát a kérdés az az, hogy miképpen lehet minimalizálni a fájdalom hatásat rajtad. Mert errõl van szó, a pszichológiai tényezõ ami meghatározza azt, hogy mennyire engeded meg magadnak a fájdalom átélését. Kevés ember (meg kevés orvos is) tudja, hogy a morfium például nem állítja meg magát a fájdalmat, hanem a fájdalom tudatosodását kapcsolja ki! Az is tudott, hogy nagy sporteseményeken sportolók néha repedt végtaggal végigjátszák a meccset, mert a tudatuk annyira másra koncentrál, hogy nem tudatosodik bennük egy megrepedt láb vagy kar által oközött, amúgy rendkívül jelentõs fájdalom. És amikor a meccsnek vége van, a fájdalom hirtelen elkezdõdik. Tehát a tudaton múlik minden. Az, hogy te akarod ezt a gyereket, és örülsz neki, az mar egy fel gyozelem. Hosszú évek tapasztalata szerint, akik örülnek a gyereknek, jóbban viselik az egészet . A másik felére pedig ezek az egyszerûnek látszó, de egyáltalán nem könnyen betartható szabályok vonatkoznak: Ne VáRD a következõ fájdalamat (méhösszehúzódást). Amikor az egyik elmegy, azonnal irányítsd a tudatodat valahova máshova. A "hovát" neked kell eldönteni. Talán pároddal beszélgess valami MÁSRÓL, ha van TV a szobában, nyugodtan nézd, ha nincs vigyél magaddal rádiót, magnót, CD-t, akármilyen zenét, amit esetleg élvezel. Ne szégyellj mással foglalkozni szülés közben! Teljesen engedd el magad fájdalmak között. Lazítsd el az összes izmodat, tudatosan. Az ellenkezõje sok energiát használ, és a végére amikor nyomni kell, nem lesz, ami többszörösére hosszabíthatja meg a nyomó fázist. Nyögés, sírás, ordítás, akármilyen variációja ezeknek - úgyan egy természetes reakció, de attól nem fog semmi kevésbé fájni. Viszont növeli a fájdalom tudatosodasat, és szintén nagyon használja az energiát. Egyszerûen utasítsd magadnak vissza, hogy hangokat adjál ki. Helyette csak lélegezzél lassan és mélyeket. Ez nagyon fontos. Ne vitatkozz az orvossal vagy a növérekkel. Abszolút vesd magad alá Mindennek, amit mondanak. Ha valami olyat mondanak, amirõl úgy érzed hogy nem vagy képes végrehajtani, akkor is hajtsd végre. Ha valami olyat mondanak, amirõl úgy érzed hogy teljesen lehetetlen végrehajtani, AKKOR IS azonnal csináld meg. (A józan ész határain belül persze (:-)) Számí ts arra, hogy sokáig fog tartani az egész. Nem lehet tudni meddig tart, és sokszor látom, hogy az elején meg mennek a dolgok, de amikor hosszabb ideig tart mint amire az anya számított (valami okból) a kontroll összeomlott. 10cm méhnyaktágulásig minden automatikusan történik. De onnan neked kell kinyomni a gyereket. Ez eltarthat 5 percet, vagy több órát, és ha hiszed, ha nem, rajtad múlik a zöme. És az a legfájdalmasabb rész. Tehát ezt kell leginkább a fejedbe verni. És itt kell leginkább leküzdeni a fájdalomtól valo félelmet. Igen, fáj, igy is úgyis, de ha gyorsan tudod csinálni, hamarabb vége van. Hogyan kell nyomni? A következõ hasonlatot szavalom a betegeimnek, jó eredménnyel (ezt): mintha egy borzasztó székrekedésed lenne. Nem vicc. Nem körülbelül úgy, hanem PONTOSAN úgy. Ha széklet jön, nemhogy nem szegyen, hanem annak a jele hogy jól csinálod. Nagyon fontos ODA LE koncentrálni a nyomás erejét. A természetes reakció az, hogy arcba, mellkasba nyomni (szemei kigúvadnak cimû mûsor), de sajnos az nem jó. Koncentrálni kell tudatosan a nyomást ODA LE. És minden méhösszehúzódást maximálisan ki kell használni. Mivel nagyon fáj, a természetes reakció egyszer nyomni, aztán elsumákolni a hátramaradó idõt. Ne engedd meg magadnak ezt a "luxust". Ha jön a fájdalom, vegyel egy mély lelegzetet, tartsd benn az összes levegõt, és nyomj, OTT LENN, mintha székrekedésed lenne. A fájdalom néha visszatart attól hogy IGAZÁN nyomjál. Ezt se engedd meg magadnak. Minél jobban nyomsz, annal hamarabb történik. Ha elfogy a levegõ, gyorsan fújd ki, és ha a méhusszehúzódás meg mindig tart, gyorsan lelegezzel kettõt, a harmadikat tartsd benn, és nyomjál mint egy gõzmozdony. És egészen addig csináld ezt amig tart a méhusszehúzódás. De ha elment, azonnal engedd el magad, minden izmodat, és PIHENJ. Nyomás közben akármilyen hangot kiadni TILOS. Nem, nem azért mert akárkit is zavar, nem errõl van szó. A dolog mechanikájáról van szó. Ha hangokat adsz ki, a tudõben lévõ levegõ nyomása leesik, és minden jóindulatod ellenere nem tudsz igazán nyomni, de meg úgyanúgy fáj, úgyanúgy használod az energiadat. Tehát meg egy kis nyögést se engedj meg magadnak. Ha képes vagy mindezt betûrõl betûre betartani, sokkal hamarabb átjuthatsz a nyomáson mint az átlag. Én néha látok "természetes nyomókat", akik minden átlagot felülmúlva, mint egy présgep tudnak nyomni, és meg az elsõ gyereküket is percek alatt képesek kinyomni. Ne számíts percekre, ahhoz kell az a természetes valami, nem is tudom mi, ami nagyon ritka, de az bizonyítja hogy lehetséges. És amikor már úgy érzed, hogy "innen már lehetetlen, ezt nem tudom tovább csinálni", akkor méginkább csináld tovább. És ne vitatkozz senkivel, csak csináld. Kivéve persze akkor, ha az orvos vagy a növér azt mondja, hogy ne nyomj, ami több okból lehetseges, leginkább ha a baba szívhangja leesik, néhány perces pihenõ gyakran segíthet. Gátmetszés: abszolut bízd az orvosra. Meg akkor is, ha esetleg feleslegesen fogja csinálni. Miért? Mert a felesleges gátmetszés neked úgyan kellemetlen lesz egy ideig, de mindig könnyebbé teszi a baba megszületését. Gyakran tényleg nem kell, de a kétely abba az irányba kell hogy eltolodjon, hogy kell. Ugyanakkor, ha az orvos megpróbál neked jót tenni és azert nem vág, esetleg kritikus perceket veszít, aminek a baba ihatja meg a levét. Tehát ne próbáld az orvost ezen irányba befolyásolni. Epiduralis:a csabitás majdnem ellenállhatatlannak tûnik. De sajnos nagyon sok olyan esetet láttam, ahol addig minden rendben ment, és utána nem. Ezzel nem azt mondom hogy utasítsd vissza, de várd meg amíg az orvos ajanlja. És ha amúgyis gyorsan megy a dolog, ne vesd el annak a lehetõségét, hogy esetleg anélkül. Kérdezd meg az orvost, hogy használnak-e epidurális narkotikumot. Az úgyan nem kapcsolja ki teljesen a fájdalmat, de nem befolyásolja a szülést. Ha használnak, örömmel fogja "csak azt" adni. Oxygen maszk: nagyon zavarónak tûnhet, de tartsd az arcodon minden körülmények között. Csaszar: ha kell akkor kell és kész. Ha a baba bajba kerül, nincs vita, meg kell csinálni. De ha úgy érzed, hogy az orvos vacillál, duplázd meg energiádat, és mond meg neki hogy várjon még egy kicsit. Mikor fordulhat ilyesmi elõ? Mondjuk ha nagyon lassan megy a szülés, fõleg a nyomás fázisban. A baba úgyan jól van, de valami miatt lassan jön kifelé. Gondolj arra amit mondtam (székrekedés, gõzmozdony) és próbáld meg egy ideig. Lehet hogy erre egyáltalán nem kerül sor, de ha igen, jusson ez eszedbe. Mégegyszer: ha az orvos egyértelmûen mondja, csak fogadd el. Ez csak arra vonatkozik, ha õ esetleg belefáradt (van ilyen) és te magad érzel kételyt a hangjában. Akkor csak õszintén kerdezd meg:"Ez elkerülhetetlen doktor úr, vagy még probálkozhatok egy kicsit?" Meg fogja mondani. Fogós szülés: sok orvos mar egyáltalán nem használja USA-ban, többnyire a perek miatt. Inkább császároznak. De az igazság az, hogy a fogó teljesen ártalmatlan, ha gyakorlott kezekben van, és rendkivûli módon elõnyös a babára nézve. Ma már feltételezni lehet, hogy aki egyáltalán hozzányúl a fogóhoz, az tudja hogy hogyan kell használni. Tehát ne ijedj meg ha meglátod. Borzasztó szerszámnak tûnik, de zseniálisan lett kitalálva. Én meg egyetlen babát, soha sem károsítottam a fogóval (ugyan ritkán használom csak, de ha kell akkor szószerint életmentõ lehet). Na és ha most megijedve ülsz a computer elõtt, akkor majdnem elértem a célom. Akkor még egyszer, még kétszer, még háromszor olvasd ezt el, minden betûjet verd a fejedbe, és garantálom, hogy jobban fog menni mint ezek nélkül. " Mr. Spock (Gábor)

Én is nagyon félek a szüléstõl, de várom is már nagyon. Olvasd el, hogy legalább lélekben fel tudj rá készülni, hátha segit: Az alábbi sorokat Mr. Spock írta, aki egy amerikában tevékenykedõ nõgyógyász és az index fórumán nyújt segítséget mindenféle nõgyógyászati kérdésben. Nekem Brekka ajánlotta, hogy még a szülés elõtt feltétlenül olvassam el, többször is. Meg is tettem, és azt kell mondjam, Mr. Spock szavai a kellõ idõben visszhangoztak a fejemben, így jócskán hozzájárult ahhoz, hogy az elsõ szülésemnél tudtam mit kell tennem. Minden kismamának ajánlom, mint kötelezõ olvasmányt. :) " A szülés fáj. Nagyon fáj, nincs mese. Akárki, akármit mond, a szülés egy rendkívül kellemetlen folyamat. De te is tudod, hogy át kell menni rajta, tehát a kérdés az az, hogy miképpen lehet minimalizálni a fájdalom hatásat rajtad. Mert errõl van szó, a pszichológiai tényezõ ami meghatározza azt, hogy mennyire engeded meg magadnak a fájdalom átélését. Kevés ember (meg kevés orvos is) tudja, hogy a morfium például nem állítja meg magát a fájdalmat, hanem a fájdalom tudatosodását kapcsolja ki! Az is tudott, hogy nagy sporteseményeken sportolók néha repedt végtaggal végigjátszák a meccset, mert a tudatuk annyira másra koncentrál, hogy nem tudatosodik bennük egy megrepedt láb vagy kar által oközött, amúgy rendkívül jelentõs fájdalom. És amikor a meccsnek vége van, a fájdalom hirtelen elkezdõdik. Tehát a tudaton múlik minden. Az, hogy te akarod ezt a gyereket, és örülsz neki, az mar egy fel gyozelem. Hosszú évek tapasztalata szerint, akik örülnek a gyereknek, jóbban viselik az egészet . A másik felére pedig ezek az egyszerûnek látszó, de egyáltalán nem könnyen betartható szabályok vonatkoznak: Ne VáRD a következõ fájdalamat (méhösszehúzódást). Amikor az egyik elmegy, azonnal irányítsd a tudatodat valahova máshova. A "hovát" neked kell eldönteni. Talán pároddal beszélgess valami MÁSRÓL, ha van TV a szobában, nyugodtan nézd, ha nincs vigyél magaddal rádiót, magnót, CD-t, akármilyen zenét, amit esetleg élvezel. Ne szégyellj mással foglalkozni szülés közben! Teljesen engedd el magad fájdalmak között. Lazítsd el az összes izmodat, tudatosan. Az ellenkezõje sok energiát használ, és a végére amikor nyomni kell, nem lesz, ami többszörösére hosszabíthatja meg a nyomó fázist. Nyögés, sírás, ordítás, akármilyen variációja ezeknek - úgyan egy természetes reakció, de attól nem fog semmi kevésbé fájni. Viszont növeli a fájdalom tudatosodasat, és szintén nagyon használja az energiát. Egyszerûen utasítsd magadnak vissza, hogy hangokat adjál ki. Helyette csak lélegezzél lassan és mélyeket. Ez nagyon fontos. Ne vitatkozz az orvossal vagy a növérekkel. Abszolút vesd magad alá Mindennek, amit mondanak. Ha valami olyat mondanak, amirõl úgy érzed hogy nem vagy képes végrehajtani, akkor is hajtsd végre. Ha valami olyat mondanak, amirõl úgy érzed hogy teljesen lehetetlen végrehajtani, AKKOR IS azonnal csináld meg. (A józan ész határain belül persze (:-)) Számí ts arra, hogy sokáig fog tartani az egész. Nem lehet tudni meddig tart, és sokszor látom, hogy az elején meg mennek a dolgok, de amikor hosszabb ideig tart mint amire az anya számított (valami okból) a kontroll összeomlott. 10cm méhnyaktágulásig minden automatikusan történik. De onnan neked kell kinyomni a gyereket. Ez eltarthat 5 percet, vagy több órát, és ha hiszed, ha nem, rajtad múlik a zöme. És az a legfájdalmasabb rész. Tehát ezt kell leginkább a fejedbe verni. És itt kell leginkább leküzdeni a fájdalomtól valo félelmet. Igen, fáj, igy is úgyis, de ha gyorsan tudod csinálni, hamarabb vége van. Hogyan kell nyomni? A következõ hasonlatot szavalom a betegeimnek, jó eredménnyel (ezt): mintha egy borzasztó székrekedésed lenne. Nem vicc. Nem körülbelül úgy, hanem PONTOSAN úgy. Ha széklet jön, nemhogy nem szegyen, hanem annak a jele hogy jól csinálod. Nagyon fontos ODA LE koncentrálni a nyomás erejét. A természetes reakció az, hogy arcba, mellkasba nyomni (szemei kigúvadnak cimû mûsor), de sajnos az nem jó. Koncentrálni kell tudatosan a nyomást ODA LE. És minden méhösszehúzódást maximálisan ki kell használni. Mivel nagyon fáj, a természetes reakció egyszer nyomni, aztán elsumákolni a hátramaradó idõt. Ne engedd meg magadnak ezt a "luxust". Ha jön a fájdalom, vegyel egy mély lelegzetet, tartsd benn az összes levegõt, és nyomj, OTT LENN, mintha székrekedésed lenne. A fájdalom néha visszatart attól hogy IGAZÁN nyomjál. Ezt se engedd meg magadnak. Minél jobban nyomsz, annal hamarabb történik. Ha elfogy a levegõ, gyorsan fújd ki, és ha a méhusszehúzódás meg mindig tart, gyorsan lelegezzel kettõt, a harmadikat tartsd benn, és nyomjál mint egy gõzmozdony. És egészen addig csináld ezt amig tart a méhusszehúzódás. De ha elment, azonnal engedd el magad, minden izmodat, és PIHENJ. Nyomás közben akármilyen hangot kiadni TILOS. Nem, nem azért mert akárkit is zavar, nem errõl van szó. A dolog mechanikájáról van szó. Ha hangokat adsz ki, a tudõben lévõ levegõ nyomása leesik, és minden jóindulatod ellenere nem tudsz igazán nyomni, de meg úgyanúgy fáj, úgyanúgy használod az energiadat. Tehát meg egy kis nyögést se engedj meg magadnak. Ha képes vagy mindezt betûrõl betûre betartani, sokkal hamarabb átjuthatsz a nyomáson mint az átlag. Én néha látok "természetes nyomókat", akik minden átlagot felülmúlva, mint egy présgep tudnak nyomni, és meg az elsõ gyereküket is percek alatt képesek kinyomni. Ne számíts percekre, ahhoz kell az a természetes valami, nem is tudom mi, ami nagyon ritka, de az bizonyítja hogy lehetséges. És amikor már úgy érzed, hogy "innen már lehetetlen, ezt nem tudom tovább csinálni", akkor méginkább csináld tovább. És ne vitatkozz senkivel, csak csináld. Kivéve persze akkor, ha az orvos vagy a növér azt mondja, hogy ne nyomj, ami több okból lehetseges, leginkább ha a baba szívhangja leesik, néhány perces pihenõ gyakran segíthet. Gátmetszés: abszolut bízd az orvosra. Meg akkor is, ha esetleg feleslegesen fogja csinálni. Miért? Mert a felesleges gátmetszés neked úgyan kellemetlen lesz egy ideig, de mindig könnyebbé teszi a baba megszületését. Gyakran tényleg nem kell, de a kétely abba az irányba kell hogy eltolodjon, hogy kell. Ugyanakkor, ha az orvos megpróbál neked jót tenni és azert nem vág, esetleg kritikus perceket veszít, aminek a baba ihatja meg a levét. Tehát ne próbáld az orvost ezen irányba befolyásolni. Epiduralis:a csabitás majdnem ellenállhatatlannak tûnik. De sajnos nagyon sok olyan esetet láttam, ahol addig minden rendben ment, és utána nem. Ezzel nem azt mondom hogy utasítsd vissza, de várd meg amíg az orvos ajanlja. És ha amúgyis gyorsan megy a dolog, ne vesd el annak a lehetõségét, hogy esetleg anélkül. Kérdezd meg az orvost, hogy használnak-e epidurális narkotikumot. Az úgyan nem kapcsolja ki teljesen a fájdalmat, de nem befolyásolja a szülést. Ha használnak, örömmel fogja "csak azt" adni. Oxygen maszk: nagyon zavarónak tûnhet, de tartsd az arcodon minden körülmények között. Csaszar: ha kell akkor kell és kész. Ha a baba bajba kerül, nincs vita, meg kell csinálni. De ha úgy érzed, hogy az orvos vacillál, duplázd meg energiádat, és mond meg neki hogy várjon még egy kicsit. Mikor fordulhat ilyesmi elõ? Mondjuk ha nagyon lassan megy a szülés, fõleg a nyomás fázisban. A baba úgyan jól van, de valami miatt lassan jön kifelé. Gondolj arra amit mondtam (székrekedés, gõzmozdony) és próbáld meg egy ideig. Lehet hogy erre egyáltalán nem kerül sor, de ha igen, jusson ez eszedbe. Mégegyszer: ha az orvos egyértelmûen mondja, csak fogadd el. Ez csak arra vonatkozik, ha õ esetleg belefáradt (van ilyen) és te magad érzel kételyt a hangjában. Akkor csak õszintén kerdezd meg:"Ez elkerülhetetlen doktor úr, vagy még probálkozhatok egy kicsit?" Meg fogja mondani. Fogós szülés: sok orvos mar egyáltalán nem használja USA-ban, többnyire a perek miatt. Inkább császároznak. De az igazság az, hogy a fogó teljesen ártalmatlan, ha gyakorlott kezekben van, és rendkivûli módon elõnyös a babára nézve. Ma már feltételezni lehet, hogy aki egyáltalán hozzányúl a fogóhoz, az tudja hogy hogyan kell használni. Tehát ne ijedj meg ha meglátod. Borzasztó szerszámnak tûnik, de zseniálisan lett kitalálva. Én meg egyetlen babát, soha sem károsítottam a fogóval (ugyan ritkán használom csak, de ha kell akkor szószerint életmentõ lehet). Na és ha most megijedve ülsz a computer elõtt, akkor majdnem elértem a célom. Akkor még egyszer, még kétszer, még háromszor olvasd ezt el, minden betûjet verd a fejedbe, és garantálom, hogy jobban fog menni mint ezek nélkül. " Mr. Spock (Gábor)
Szia! Én már a másodikat várom de ettõl a szüléstõl jobban parázok mint az elsõtõl (lehet azért mert azon már túl vagyok :D) Mikor az elsõ fiamat mentem szülni várni kellett ágyra meg vizsgáltak mert korábban jött és azt hittem haza engednek én akkor hallottam a kismamikat kínlódni szó se róla azt mondtam hogy ezt a gyereket teleportálással vegyék ki mert én nem bírom a fájdalmat! :D De végül meg császároztak mert a kistöki nem akart ott kijönni ahol bement! :D De az a pillanat amire 9 hónapig csak vársz az mindent felejtett! Úgy hogy nyugi! Könnyû és gyors szülést!!!!! 26hetes másodikra készülõ kismama
Nem állítom, hogy nincs bennem félelem, de már annyira szeretném, hogy kinn legyen, hogy nem bánom azt se, ha fáj, csak legyen végre!:-) 39 hetes kismama
Én eddig nem féltem, de most, a 37. hétbe lépve elfogott a para...Nem tudom felfogni, hogy hogy fog kiférni? Sajnos a napokban megnéztem egy videót a szülésrõl, mindent élesben mutatott, borzasztó volt...Úgyhogy megértelek, én is félek :(
Szia nekem van már két gyerkõcöm. És az elején egyiknél sem féltem. Aztán ahogy közeledett a nagy nap, egyre jobban féltem. Amikor meg bekerültem a szülõszobára, már azon gondolkodtam minek is akartam én gyereket, ráértem volna még, a másodiknál, meg hogy mért nem volt elég egy. :) ))) Pedig mindkettõnek nagyon örültem. Csak hát, a fáradság, a fájdalom nagyon ki tudja meríteni az embert. Mindezek ellenére szerintem a világ legcsodálatosabb dolga a terheség és a szülés! És nagyon szeretnék egy harmadikat is, csak még puhítanom kell az apucikát. Ugyhogy ne aggodalmaskodj. Az meg hogy félted õt, az természetes. Meg az is hogy félsz az ismeretlentõl. Gondolj rá úgy, hogy azért a fájdalomért cserébe megkapod a legcsodálatosabb dolgot a világon.
tudat alatt biztos en is felek, de en mar alig varom:-) fel vagyok keszulve a legrosszabra, de mar alig varom azt a napot, mikor kibujik a kis mano:-) termeszetesen fog fajni, ez evvel jar. En is neztem youtube.com-on szuleseket, voltak koztuk konnyuek es nehez szulesek is, de ugy meg voltam hatodva, hogy sirnom kellett es orultem, hogy ram is ez var:-)
Dehogyisnem! Félek! most kezdtem el. Eddig elvoltam, sõt, még én bíztattam az egyik ismerõsömet, de ahogy beléptem a 32. hétbe és már látom a végét, egyre jobban parázok. Nagyon várom a babát, de néha úgy érzem, hogy inkább megállítanám az idõt. Vagy épp azt mondom, hogy 2 hónap múlva már túlleszek rajta. Olyan hihetetlen, hogy ez most majd velem történik.
Én abszolút nem félek, (39. hét) bár már ezt érzem furának, mert körülöttem mindenki retteg :) Én csak halálos dolgoktól félek, a szülés pedig nem jellemzõen az. Ráadásul értelme is van.
Én nem saját tapasztalatot írok, mert még nem szültem, de a testvérkém januárban igen. És sok rosszat hallani az epidurális érzéstelenítésrõl, a testvérem sem így tervezte, de aztán élt a lehetõséggel és csodálatos volt a szülése apával együtt:-). A fájdalmat kikapcsolja, de azt hogy tolnod kell ugyanúgy érzed. (ne kövezzen meg aki ellene van, ez csak egy példa arra hogyan lehet másként, fájdalom nélkül is élménnyel szülni) És van egy könyv is: Gyermekszületés természetfeletti módon. Ezt olyanoknak ajánlom, akik vallásosak , hisznek Istenben. A neten megtalálható ha rákerestek. Sztem csodálatos könyv.

Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Szules utani also szeklet fajdalmas? Akit vagtak is repedtvis hanyadik nap mert WC-re menni? Es mennyire volt fajdalmas?

13

39 hetesen ilyen eredményekkel szerintetek megindulhat korábban a szülés?

Grav3(elöregedett méhlepény), zárt méhszáj, ám egyre fogyatkozó magzatvíz, ráadásul a baba fekvése nem ideális, arccal felfelé van:S...
Egy hét múlva vagyok kiírva,mit gondoltok, kihúzzuk addig? Örülnék,ha hamarabb megindulna, mert különben 3 nap múlva be kell feküdnöm megfigyelésre...:(

12

Miket vigyek be a kórházba? Mert párszor voltam látogatni és azt láttam, hogy a kismamák szinte a fél házat bevitték magukkal. Tényleg ilyen sok minden kell?

5

Utolso heteket taposo kismamak es gyerekes anyukak: szerintetek eselyes h a keddi hidegfront szulesindito lehet?

Kb 8 fokot fog esni a homerseklet.
Aki mar szult nyaron volt h ilyentol indult be? Azert hetvegen veglegesitem a csomagot.
36+2 km

33

Légyszi segíts! 6, 5 hete szültem spontán. A vérzésem kb 10 napig tartott. Most nagyon sok van, ez normális?

6 hetes szülés utáni kontrolra hétfőn mentem vissza, ahol minden okés volt, előtte 3-4 nappal barnázgattam. Tegnap eléggé megjött a vérzésem, mára meg iszonyú sok van. Ma elfogyott már egy csomag betétem. Igy még soha nem véreztem. Ez normális ilyenkor?

5

Más is tapasztalt ilyen rosszullétet?

Egy hete szültem császárral, előtte sokáig vajúdtam. A szülés után két nappal arra ébredtem ,hogy remegek, émelygek, ájulás kerülgetett. A vérnyomásom felszaladt 160-ra, amire akkor kaptam gyógyszert. Napközben sokszor jött rám verejtékezés, azóta is étvágytalan vagyok. A remegés éjjelente felébreszt, de már vissza tudok tőle aludni. Még a kórházban elküldtek kardiológushoz, mert ott nem akart lemenni a vérnyomásom. Õ mindent rendben talált, addigra a vérnyomásom is lement 120-ra. Itthon szintén jó eredményeket mérek, de a rosszullétek sokszor előjönnek. Mi lehet ez? A háziorvosom szerint a vérnyomásomra kell szednem gyógyszert, mert ő is 150-et mért. Hiába mondtam neki, hogy otthon mindig jó. Volt már valaki hasonló helyzetben? Kérem ,írjon!

5

Fejér Megyei Szent György Kórházban már tényleg nem adnak 1 db pelenkát sem?

14

Győri szülőszobára mit kell össze pakolni?

segítenétek össze gyűjteni?

köszönöm!

8

Szült mostanában valaki Esztergomban? Milyen a kórház? Baba-mama barát? Nekünk kell vinni mindent pl pelus meg ilyenek?

5

Kinél nem szülnél szívessen Győrbe? Esetleg kivel van rossz tapasztalatod szülés terén?

Köszönöm!!!!

6

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!