Találatok a következő kifejezésre: Normális ha félek (386 db)

6 hetes terhesen normális ha fel vagyok puffadva? A hasszúrka mikor múlik el? Nekem elég erősen szurkál. Ez normális?

Legjobb válasz: Tök normális a puffadás. Ha nagyon zavar vegyél Espumisant, azt lehet terhesen szadni. A hasszúrkálás sajna végig ki fog tartani, mivel tágul a méhed, nyúlnak a méhtartó szalagok ps ez bizony szurkálással, kisebb görcsökkel és kisebb fájdalommal jár. Szedj rá MagneB6-ot. 3x2-t evés után, az jó izomlazító. Ezt szokták a védõnõk is ajánlani. 15 heteske

Tök normális a puffadás. Ha nagyon zavar vegyél Espumisant, azt lehet terhesen szadni. A hasszúrkálás sajna végig ki fog tartani, mivel tágul a méhed, nyúlnak a méhtartó szalagok ps ez bizony szurkálással, kisebb görcsökkel és kisebb fájdalommal jár. Szedj rá MagneB6-ot. 3x2-t evés után, az jó izomlazító. Ezt szokták a védõnõk is ajánlani. 15 heteske
A kérdező hozzászólása: Köszi a választ, akkor veszek magne b6-ot. Más terhes vitamin mellett lehet szedni? Neked is erõsek a szurkálások? Van, hogy össze kell húznom magam, olyan hirtelen. Jah! meg allergiás is vagyok és a sok tüsszögés sem esik jól. Mit tudsz tanácsolni?
A puffadas es a szurkalas is normalis. A puffadas tobbszor visszajon majd. Az elejen meg sokat van. A szurkalas is teljesen normalis. Nekem sokszor az elejen annyira szurt hogy osszegornyedtem a fajdalomtol, es meg ez is normalis volt. Es igen ezek a mehtarto szalagok es a megencecsontot osszekoto szalagok. Nalam ez ugy a 17. hetig tartott. Igaz meg most is elofordul , de ritkan. Szoval ne aggodj! 19 hetes kismami.
Bar nem engem kerdeztel de pont olvastalak. En szedem az Elevitet es mellete maptam magneziumot. Es ahogy elobb leirtam az eros szurka is az. Ja es en a mai napig minden nap egyszer minimum tusszentek es akkor is begorcsol. En azt szoktam csinalni hogy ha tudom hogy truszi jon osszeuzom mar elore magam , igy nem faj :D 19 hetes kismami.
Ha nem segít a MagneB6, és nagyon zavar, vagy aggódsz emiatt, Pipolphen tablettát is vehetsz be, lazítja az simaizmokat és kicsit nyugtat is. Évtizedek óta szedik a kismamák, biztonságos. Orvos írhatja fel. Nekem a szurkáláshoz keresztcsonti feszítés is társult, ami nagyon kellemetlen volt, a 3. hónapban volt a legrosszabb, gyakran szedtem a gyógyszert, segített. 16 hetes kismama

Normális, ha félek?

Idén megyek 9.be,lesz gólyatábor és nagyon félek,hogy ott fogok állni egyedül és meg se tudok majd szólalni.Félénk lány vagyok,általánosba is csak kevés barátom volt.Bevettek a leendő évfolyamtársaim ilyen facebookos csoportba és ahogy olvasgattam a kommenteket,márt volt találkozó(nem volt ott mindenki),meg mindenki nyitott.Mit tegyek,hogy ne féljek a következő öt évtől?Tanácsok,tippek jól esnének :(

Legjobb válasz: Régen én is tök antiszoci voltam, csak pár emberrel barátkoztam (általános és középsuliban), aztán mikor bekerültem egy tök új közösségbe (munkahely + esti gimibe jártam, ahol senkit sem ismertem), mintha kinyílt volna a világ, tök más emberek voltak, és én csodálkoztam, hogy jé, itt mennyire más minden. Elõtte nulla önbizalmam volt, itt meg teljesen "normális emberként" kezeltek, teljesen mások voltak az emberek. Szóval nagyon jót tett amikor kiszakadtam a régi kis megszokott begubózott életembõl. Én is nagyon féltem, hogy mi lesz, de így utólag visszagondolva nagyon jó, hogy így alakult. Remélem te is majd így felszabadulsz.

Régen én is tök antiszoci voltam, csak pár emberrel barátkoztam (általános és középsuliban), aztán mikor bekerültem egy tök új közösségbe (munkahely + esti gimibe jártam, ahol senkit sem ismertem), mintha kinyílt volna a világ, tök más emberek voltak, és én csodálkoztam, hogy jé, itt mennyire más minden. Elõtte nulla önbizalmam volt, itt meg teljesen "normális emberként" kezeltek, teljesen mások voltak az emberek. Szóval nagyon jót tett amikor kiszakadtam a régi kis megszokott begubózott életembõl. Én is nagyon féltem, hogy mi lesz, de így utólag visszagondolva nagyon jó, hogy így alakult. Remélem te is majd így felszabadulsz.
Attól félsz, nem ismersz meg senkit, ezért félsz ismerkedni? :D ördögi kör :D Nem harapnak :D én is aggódtam kicsit, de aztán olyan jó közösség lettünk... :DD Fontos hoy már az elején próbálj beilleszkedni és ismerkedni, mert egy már kialakult társaságba szerintem nehezebb beilleszkedni, most még mindenkinek új lesz majd, most könnyû. :)
Ne félj, a többieknek is mindenki új lesz, akár csak neked. Itt a lehetõség, hogy megpróbálj beilleszkedni, így legalább nem az lesz, hogy szeptemberben bemész, és fogalmad sem lesz, hogy ki kicsoda. Csak bátran :)
Megkérdezhetem melyik megyében laksz? Egyébként meg legyél kedves, barátságos, menj el a találkozókra, és csak legyél normális. Beszélgess velük, és hidd el, minden jó lesz :)
Facebook-on mindenkinek nagy a szája... Leírni könnyebb. Biztosan lesz gólyatáborban olyan, aki szimpi lesz. Tanács? Küldj te is kommenteket, hogy megismerjenek.
A kérdező hozzászólása: Természetesen, Pest megyében lakok :) Most is lesz találkozó de félek elmenni :S
Melyik iskolába fogsz járni? :)
Most leszek 11.-es de még mindig megvannak az emlékeim a 9. osztály elõtti nyárról.:) Én is rettegtem, kb ugyanez volt a helyzet. Aztán volt egy találkozó, ahova elég sokan elmentünk, beszélgettünk, megismertük egymást. Aztán évnyitó után az osztályfõnöki órák is csak beszélgetéssel teltek, kialakultak a baráti körök stb, de ennek ellenére mindenki jóban volt mindenkivel. Senki sincs az osztályba aki külön van, mert mindenki tudja milyen rossz érzés volt, mert kb mindenki átélte. Szóval nyugi, menj el a találkozókra, beszélj sokat, ne legyél flegma, és ne próbálj olyan lenni mint amilyen nem vagy.:)
Biztos lesznek olyanok akik hozzád hasonlóak. A gimi teljesen más mint az általános. Én elég jó gimibe járok és itt meg vannak válogatva az emberek, szóval nem kerülhet be mindenki. Ha te is ilyen helyre fogsz járni akkor nincs mitõl félned, lesznek olyanok akik csendesek (akár az is lehet hogy nincsenek fent facebookon). Ha lesz gólyatábor mindenképp menj el! Szeptemberben legyél olyn mint amilyen vagy, de ha amúgy csak ülnél a sarokban akkor azért kicsit nyílj meg, mosolyogj, vagy beszélgess csendesekkel! :)
Én is így voltam vele, aztán mikor ott vártuk a gólyatáboros buszt simán oda jött hozzám beszélgetni az egyik csaj. a buszon is az emberek simán elkezdtek beszélgetni egymással, és látszott hogy nem ismerik még egymást. Normális hogy félsz, én is féltem azután minden rendben alakult :)
*17/L

Normális ha félek a saját tükörképemtől?

Ha közelr?l nézek/meredek a saját szemembe félek. Mintha magamtól félnék. 16/L

Legjobb válasz: ez normális multkor véletlenül belenéztem a tükörbe,abba a pillanatba összeszartam magam

ez normális multkor véletlenül belenéztem a tükörbe, abba a pillanatba összeszartam magam
uristen akkor jo rondàk lehettek.
a második válasszólónak iagaz van :DDDDDD
haha jo fej a màsodik.:DDD ha a meredi tekintettol fèlsz akkor meg beteg vagy.beteg vagy vagy ronda vagy mind ketto.
Egyáltalán nem normális.
A kérdező hozzászólása: a meredõ tekintetemtõl félek te állat! :DDD
hát a tukorben azt látod ami vagy.ha te félsz magadtól akkor ne csodálkozz, ha mindenki elszalad toled.mond meg a neved majd a gyerekeket veled fogom megijeszteni
utolsón is jót röhögtem:D amúgy nem azért, de ha nem pislogok és meredve nézek a tükörbe akkor én inkább leteszem...:DDDDDD


Normális ha félek ha félek a szerelemtől 21 éves fiú létemre?

Idáig 3szor éreztem valami hasonlót(plátóit talán) és természetesen reménytelenül, ezért nem szeretnék beleszeretni egy lányba se, a múlt tapasztalatai miatt.

Legjobb válasz: Szerintem semmi normálatlan dolog nincs ebbe:)sokszor én is így vagyok csak én fiúk terén valószínû egy-két csalódás miatt,de nem szabad feladni fõleg nem a múltban történt csalódások miatt.Az elõttem szólónak igaza van abban,hogy nem tudod irányítani az érzéseidet,hogy kibe szeress bele és kibe ne.Keresgélj tovább egyszer úgy is találsz valakit aki viszont fog szeretni.19/L

Szerintem semmi normálatlan dolog nincs ebbe:) sokszor én is így vagyok csak én fiúk terén valószínû egy-két csalódás miatt, de nem szabad feladni fõleg nem a múltban történt csalódások miatt.Az elõttem szólónak igaza van abban, hogy nem tudod irányítani az érzéseidet, hogy kibe szeress bele és kibe ne.Keresgélj tovább egyszer úgy is találsz valakit aki viszont fog szeretni.19/L
Semmi baj nincs azzal, ha félsz, gyakori dolog ha még nem volt sok jó élményed, ami megerõsítette volna benned, hogy A SZERELEM JÓ DOLOG, tehát ilyen értelemben normális. De nem normális, ha azt nézzük, hogy erre igazából nincs valódi okod. Ne félj a szerelemtõl, inkább keresd! De ne plátói szerelmeket keress, vagy kreálj magadnak, hogy kinézel egy lányt, akibe hûde beleszeretsz, de õ mondjuk észre sem vesz, mert mondjuk nem is tettél még semmit azért, hogy beléd szerethessen! Hanem keress egy lányt, aki amúgy is tetszik, és aki szívesen van veled! Akivel jól el tudsz beszélgetni, akivel csinálhatsz közös programokat, akivel jól érzed magad, és ha látod, érzed, hogy õ is ugyanígy van veled, akkor nyugodtan belehabarodhatsz. Ha ebben a sorrendben csinálod, akkor nem lesz reménytelen a dolog! :)
Szerintem, vagyis velem úgy volt, hogy 3 lányt szerettem reménytelenül igazábol utánna jöttem rá hogy ha valakit nem érdekelek az meg se érdemel... 1. Könnyeben túlteszed magad rajta 2. Kis önbizalmat és egót ad ami sosem árt. Gondolkozz el ezen. Utánna jártunk bulizgatni a haverokkal és egy közös ismerõs kapcsán megismerkedtem egy lánnyal aki egy hét mulva a barátnõm is lett. Egy hónapig voltunk együt szilveszterkor megcsalt de ez már egy másik téma. Viszonylag könnyen túltettem magam a dolgon mert már egy héttel elõtte sejtettem hogy ez lesz nem tudom nekem 80% ban bejönnek a megérzéseim. :D Visszatérve eltelt 5 hónap megismertem egy lányt akinek elmentem a kézimeccsére. Megláttam egy gyönyörû szõke lányt megjegyeztem a mezszámát és ennyiben maradt. Késõbb pár nappal felkerült a téma msn en és megkérdeztem a nevét elkértem az msn címét és felvettem. Tök jól elbeszélgettünk és pár hétre rá találkoztunk és még aznap este összejöttünk. A lényeg röviden sohasem tudhatod mikor jön be és mikor nem, ne félj beleszeretni a lányba ha tetszik mert aki mer az nyer. :)
Sokaknak volt több mint három reménytelen szerelmük. A múltat most tedd félre és koncentrálj a jövõre. Ezért nem baj, ha beleszeretsz egy lányba - ha meg "nem" a válasz, akkor pedig szorítsd össze a fogaidat, légy erõs és lépj tovább. Szerintem meg egyébként sem lehet kontrollálni, hogy mikor szeretsz bele egy lányba :) . Teljesen normális, ha izgulsz/reménykedsz/kíváncsi vagy, de félni, ne félj. Sárky
Szerintem telesen normális nem megy mindenkinek 1-rõl a 2-re. Valaki nehezebben csajozik be.
Hülyeség.
A kérdező hozzászólása: De hülye vagyok 2szer írtam a "ha félek"-et. :)
A kérdező hozzászólása: Értem köszi.:)

Ez normális? Ha félek a csóktól pedig már csókolóztam. Félek, hogy rosszul csinálom.

Az exem a szakitás után azt mondta, hogy nem jól csókoltam ezzel csak köcsögösködni akart?

Legjobb válasz: Nehéz a kamasz élet. Nyugi, hidd el, nem fogsz belehalni a csókba. Viszonylag jók a túlélési esélyeid.

Nehéz a kamasz élet. Nyugi, hidd el, nem fogsz belehalni a csókba. Viszonylag jók a túlélési esélyeid.
csak egy szemét a volt pasid, ennyi, ameg nem probalod ki ujra nem fogod megtudni
A kérdező hozzászólása: Mert amikor szakitottunk elmondott mindennek és minden rosszat kitalált rólam....akkor lehet h ezzel is csak meg akart bántani??
persze hogy csak bántani akart.csókolózni is meg kell tanulni, és amit terjeszt rólad az ellenkezõére is fordulhat. Kíváncsiak lesznek a többiek, hogy tényleg rosszul csinálod-e :) , és mindenki veled akar majd csókolózni. Én is így voltam. 22/l
A kérdező hozzászólása: köszi:) :) arik vagytok majd ugy is kiderül, hogy igaz e

Normális, ha félek levinni egy 4 évest a játszótérre?

19 èves làny vagyok. A 4 èves, fiú unokatesómra fogok vigyàzni egy teljes napig. Nagyjàból semmi nem èrdekli a porszìvókon ès a mosógèpeken kívül. TV maximum 5-10 percig köti le, a színező egyàltalàn nem. Mondókàzni sem nagyon lehet vele, ha mesét olvasok neki, 3 perc utàn ott hagy. Arra gondoltam, jó lenne lemenni majd vele a jàtszótérre, de fèlek, hogy kirohan a kocsik elé, vagy 5 perc után haza akar jönni. Az àllatkert is eszembe jutott, mert mèg nem volt, de félek elmenni vele, nehogy elszaladjon tőlem, vagy megijedjen pàr àllattól (nagyon kényes). Mit tehetnèk?

Legjobb válasz: szerintem az anyukájától kellene tájékozódnod,hogy milyen gyerek,mennyire szófogadó,elszaladgál -e stb nekem mondjuk fura,hogy egy négy éves nem volt még állatkertben,az enyém már 1,5 évesen nagyon élvezte a babakocsiban,2,5 évesen négy órát! rohangált végig az állatkertben,minden érdekelte most 3,5 éves,szerdán megyünk állatkertbe,alig várja egy 3,5-4 éves azért ha meg van tanítva,nem szaladgál el,szót fogad legalábbis az én fiam én sokat foglalkoztam a témával,tanítottam a helyes közlekedésre sajnos nálunk sok helyen a járda és a kerékpárút egyben van,így nagyon kell figyelni.ha mondom,hogy álljon meg,azonnal megáll,amíg nem mondom,hogy elindulhat én zárt játszótérre szoktam vinni,de ott is meg van neki tanítva,hogy meddig mehet el nélkülem ha messzebb akar menni,akkor szól úgyhogy ezekrõl a dolgokról tájékozódj az anyukájától

szerintem az anyukájától kellene tájékozódnod, hogy milyen gyerek, mennyire szófogadó, elszaladgál -e stb nekem mondjuk fura, hogy egy négy éves nem volt még állatkertben, az enyém már 1, 5 évesen nagyon élvezte a babakocsiban, 2, 5 évesen négy órát! rohangált végig az állatkertben, minden érdekelte most 3, 5 éves, szerdán megyünk állatkertbe, alig várja egy 3, 5-4 éves azért ha meg van tanítva, nem szaladgál el, szót fogad legalábbis az én fiam én sokat foglalkoztam a témával, tanítottam a helyes közlekedésre sajnos nálunk sok helyen a járda és a kerékpárút egyben van, így nagyon kell figyelni.ha mondom, hogy álljon meg, azonnal megáll, amíg nem mondom, hogy elindulhat én zárt játszótérre szoktam vinni, de ott is meg van neki tanítva, hogy meddig mehet el nélkülem ha messzebb akar menni, akkor szól úgyhogy ezekrõl a dolgokról tájékozódj az anyukájától
Vidd be a fürdõszobába, kapcsold meg neki a mosógépet tedd mellé a porszívót és le van tudva egy napra.
4 éves gyermek már tudja "elvileg" hogy lent nincs rohangálás az úttest környékén.Határozottan megfogod a kezét és lementek.Szülei is mennek vele nem?Te vagy az idõsebb, te vagy a "fõnök"Nem kell túl aggódni.
Zart jatszoterre viddd. Nekem eszembe nem jutna "idegen" gyereke az allatkertbe vinni....
A kérdező hozzászólása: Köszönöm az eddigi vàlaszokat! Jàtszótèren termèszetesen volt màr, de fèl az új dolgoktól, mert a szülei nem nagyon viszik sehovà-ezért jutott eszembe az, hogy ne legyen ismét egèsz nap a lakàsban, elviszem valahovà. Nem olyan egyszerû, hogy leültetem a porszívóhoz ès a mosógèphez, figyelni kell, nehogy belenyuljon a konnektorba...
Nyugodtan vidd játszótérre. Fogd a kezét, amíg odaértek, így nem történhet baj. A játszótéren hintáztasd, homokozz vele, így ott is folyton szem elõtt lesz. Ha haza akar menni, akkor vidd haza, nem erõszak a disznótor. Esetleg útközben egyetek egy fagyit. Jó lesz ne aggódj! :) Én is gyakran vigyáztam/vigyázok a 6 éves unokaöcsémre, 3 éves kora óta egyedül. Eddig semmi baj nem történt. :) Sok sikert! 21l
A legtöbb játszótér már körbe van kerítve. ilyenre menjetek és akkor nem tud kirohanni. Ha meg megunja hazamentek.
Ha félsz a játszôtértôl, vidd játszóházba! Onnan nem tud kimenni, és együtt mászkálhattok, csúszdázhattok a mászóvárakban! :) Plusz van egy csomó játékkütyü, azokkal is el tud molyolni, és legalább nem ég lea napon... :)
A 4 éves már nem nyúl a konnektorba!!! Sokszor ismerõsöknek jobban szótfogadnak a kicsik, mint otthon. Szerezz be olyan dolgot, amivel sokáig ellehet. Pl gyurmát, vagy szinest esõ esetére. Fogj egy hatalmas papirt, rajzoljátok körbe a testét, és õ nevezze meg a testrészeit, amit ki is kell szineznie. Ilyet tuti nem csinál minden nap, ez jó móka lehet. A lényeg, hogy olyan játékot találj ki, amit nem csinál minden nap. Ha játszótérre mentek, vigyél homokozó cuccot. Ha van esetleg kistó a közelbe, etessetek kacsákat. Ha nincs és süt a nap, a fenti mókát krétával és az árnyékával is lehet játszani. A múlkor 4 gyerekre vigyáztam egyszerre és mind a 4 jókat nevetett ezen. Kérj az anyjától olyan mesét, amit szeret, hogy nézhesse, illetve kérdezd meg, hogy mivel szeret játszani. Vagy süssetek együtt egy sütit. Igaz az után takarítani kell, de fél délelõtt elmegy vele, és minden gyerek imád maszatolni. Ha ennyire nagy nyûg, minek vállalod el?? Hidd el nem olyan nagy ördöngõsség ám!!

Normális, ha félek, hogy elrontok vagy rosszul csinálok valamit? Mennyi idő alatt lehet belejönni a babázásba?

Eddig mindig talpraesett voltam, de nem sokára megszületik az els? babám, és bevallom, félek. Attól tartok, mi van ha szerencsétlenkedem, vagy rosszul fogom meg, vagy esetlenül tartom szopizáskor és nyeklik a pici a kezemben. Van egy jó gyermekorvos ismer?söm, és van anyukám is, lesz segítség, ill. tanács, de mégis ezeket a dolgokat nekem kell el?bb-utóbb csinálni, nem állhat vki örökké mellettem. Els? babás anyukaként mennyi id? alatt lehet belejönni?

Legjobb válasz: Sokat segít,ha olyan helyen szülsz ahol a babákat legalább nappalra az anya mellet hagyják,egyébként pár nap alatt bele lehet jönni,fõleg ha van aki megmutatja mit hogyan kell csinálni.Attól ne félj,hogy rosszul fogod meg,nem fog eltörni,de azért persze vigyázni kell és persze az ösztönök is azonnal mûködésbe lépnek.Az én anyukám az elsõ babámnál a fürdetésnél volt mindíg jelen egy darabig,és ha volt kérdésem segített,de pár hét múlva már minden ment simán.

Sokat segít, ha olyan helyen szülsz ahol a babákat legalább nappalra az anya mellet hagyják, egyébként pár nap alatt bele lehet jönni, fõleg ha van aki megmutatja mit hogyan kell csinálni.Attól ne félj, hogy rosszul fogod meg, nem fog eltörni, de azért persze vigyázni kell és persze az ösztönök is azonnal mûködésbe lépnek.Az én anyukám az elsõ babámnál a fürdetésnél volt mindíg jelen egy darabig, és ha volt kérdésem segített, de pár hét múlva már minden ment simán.
Nálunk ez úgy volt, hogy hát én sajnos anyukámmal lakom, mert apuka nincs (jobb is, amilyen...), és bár anyukám segít ahol tud, azért mégis az én felelõsségem minden. Nagyon stresszeltem miatta, hogy elrontom a gyereket, meg ilyesmi. De azért belerázódtam. Amíg tartott a gyermekágyas idõszak, addig volt segítségem, egy hétig anyukám otthon maradt segíteni. Így szép fokozatosan belejöttem. De aztán eltelt az egy hét, és akkor már az én dolgom volt a gyerek mellett az egész háztartás is, nyilván valóan, hiszen én lettem a háziasszony, szerintem természetes, hogy az csinálja, aki nem dolgozik. Nekem az elsõ két hónap volt elég nehéz. A babával már elég magabiztos voltam, csak az idõt nem tudtam beosztani, állandó kapkodás volt a napom. De két hónap után nagyon szépen összeszoktunk, és megy minden, mint a karikacsapás. Persze nehézségek adódnak idõrõl idõre, de már nem esem kétségbe. A babával kapcsolatos dolgok miatt meg ne aggódj, nagyon hamar bele fogsz jönni. Azzal nekem egy hét után már nem volt semmi gondom.
Én szülõktõl távol (ez anyósomék esetében azt hiszem inkább szuerencse, mint baj) szültem az elsõ gyermekem.Csak a férjem volt itt segítségnek.Az elsõ 1-2 nap nehéz volt.Aztán szépen lassan belejöttünk.Olyan 1, 5 hete van komolyabb rendszer, hogy nem ordító gyerekkel a karomban kell fõzni, és nem vagyok estére hulla fáradt..No meg a szülésnek is el kellett múlni, gátseb stb.Nem véletlenül gyermekÁGY a gyermekágy. Ha egy tapasztaltabb nõ ott tud állni melletted az elsõ 1-2 napban, akkor sokkal könnyebb lesz, és lesz is idõd pihenni.Nem veszélyes, csak nyugodtan!Ne idegeskedj emiatt, és ne akarj tökéletes anyuka, háziasszony, szeretõ feleség lenni egyszerre.Elég, ha mindenbõl elég jó vagy:)
1-2 hét alatt bele lehet jönni.Fõleg, ha van segítséged.És valóban az ösztönök mûködésbe lépnek!Legalábbis nálam.A kórházban a csecsemõsök is szívesen megmutatják szerintem, hogy hogyan tartsd ügyesen szopizáskor.Nekem a fürdetést is megmutatták.Nyugi, nem fogsz elrontani semmit!
Teljesen természetes, amit érzel. Én sok babát "felneveltem" öcsémet és több unokaöcsémet is, nem féltem a kicsitõl. De más, hogy 24 órában mellettem van, és minden percét nekem kell kitölteni. Teljesen normális, hogy aggódsz, ez annak a jele, hogy mindent jól akarsz csinálni, és jól is fogsz. Rosszat nem tudsz tenni vele. Hogy hogy kell megfogni, hamar megtanulod, a lényeg, hogy a fejét tartsd mindig, és lehetõleg legyen egyenesen a háta ahol csak lehet. Fürdetésnél fogd biztosan, neten sok képet találsz, és a kórházban is szoktak adni ajándékcsomagokat prospektussal, érdemes elolvasgatni, sok hasznos dolog van benne:-)A babának nem tudsz kárt okozni, ettõl ne félj. nekem azt mondták, hogy az 5-6 hét a fellélegezés idõszaka, a lányom 3 hetes, de már sokkal könnyebb, mint mikor hazajöttünk. Ne félj, engem mindig az bíztatott, hogy nálam szerencsétlenebbek is felneveltek gyereket, akkor nekem is menni fog:-) És neked is:-)
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat és egyben a bíztatásokat! Remélem, hogy hamar összeszokunk mi is! Imádom a gyerkõcöket, keresztfiaim is szinte nálunk nõttek fel, tehát vhol már van tapasztalatom, de az mégis vhogy más volt. Olyan helyen fogok szülni, ahol mellettem lehet a baba; gondolom rendesek lesznek a nõvérek, és segítenek.

Normális, ha félek, hogy szeretem-e a páromat vagy csak annyi az egész hogy mániákusan keresi az ember a bizonyosságot?

Legjobb válasz: Nem is tudom...en az elejen erzelem nelkul kezdtem el jarni egy sraccal aki mikor megismert( es bejottem neki) mar megkerdezett hogy nem akarok-e jarni vele(eppenhogy meg belefert azok korebe akiknek eselyuk volt)...nem hittem hogy barmi lesz belole, sot biztos voltam benne hogy csak jatszani akar velem, de a vegen nem igy lett. Sokat gondoltam ra miert vagyok vele ha nem er semmit,nem hiszem hogy szeretem vagy hogy valaha is beleszeretek, viszont ma mar egy napot sem birunk ki egymas nelkul(egyutt vagyunk 5 honapja, majdnem minden nap talalkoztunk). Persze hogy keressuk a bizonyossagot mindanyian mert nem akarunk csalodni ahogyan en is kerestem az elejen, de mindenbol lehet valami, es ha megse akkor csak tanul az ember! =)

Nem is tudom...en az elejen erzelem nelkul kezdtem el jarni egy sraccal aki mikor megismert( es bejottem neki) mar megkerdezett hogy nem akarok-e jarni vele(eppenhogy meg belefert azok korebe akiknek eselyuk volt)...nem hittem hogy barmi lesz belole, sot biztos voltam benne hogy csak jatszani akar velem, de a vegen nem igy lett. Sokat gondoltam ra miert vagyok vele ha nem er semmit, nem hiszem hogy szeretem vagy hogy valaha is beleszeretek, viszont ma mar egy napot sem birunk ki egymas nelkul(egyutt vagyunk 5 honapja, majdnem minden nap talalkoztunk). Persze hogy keressuk a bizonyossagot mindanyian mert nem akarunk csalodni ahogyan en is kerestem az elejen, de mindenbol lehet valami, es ha megse akkor csak tanul az ember! =)
A kérdező hozzászólása: hát igen. ez az, amibõl én nehezen másztam ki. nálunk nagy szerelemmel kezdõdött, de fél év után jött az, hogy: te jó isten, ez ilyen jó. na nem, meneküljünk!!! futás, mert a végén még olyan jó lesz, hogy nagyon fáj majd, ha vége lesz!!!!!! és így aztán jött, hogy hisztérikuisan kerestem a kapcsolat rossz (általában elképzelt) tulajdonságait, aztán szépen rájöttem hogy nincs is semmi baj, cska a lángolás múlt el:) de ez talán nem is baj.:) most már csak azért vagyok picit mérges, mert képes voltam ezen izélni 10 hónapig. :D
Lehetséges, hogy beleuntál a kapcsolatba. Szereted a párod, semmmi pénzért nem akarnád elveszíteni, csak egyszerûen nem történik veletek semmmi új. Ez is lehet. Ebben az esetben találj ki új programokat, bármit amit eddig nem gyakran csináltatok. Nem kötelezõ nagyszabású programnak lennie, lényeg az, hogy újdonság legyen :)
Szerintem is, rázd fel picit a kapcsolatotokat! :) És ne félj, "Minden csak addig tart, amíg igazán jó." Ezt jegyezd meg, mert van benne igazság. Én az elõzõ kapcsolatomban hittem azt, hogy õ az igazi (pedig ehhez képest sztem elég fiatal vagyok, kevesebb mint 20, jóval kevesebb), de már rájöttem, hogy nem baj, ha nem ez az örök. Tényleg azért van ennyi kapcsolatunk, h megtanuljuk rendesen a dolgokat. Tapasztalatot szerezzünk, és ezalatt is boldogok legyünk. Jobban megismerjük magunkat is. Szerintem, ne agyalj ennyit ilyen dolgokon, élvezd az életet! És a szerelmet is :)
A kérdező hozzászólása: már nem agyalok, csak régen, halálra. :) de most költöztünk össze, és most tök jó :) ja és én is kevesebb vagyok 20nál. :)

Normális, ha félek az első csóktól? Ti féltetek?

Kicsi koromban mindig vártam és egyszer?nek tartottam. De az elmúlt hetekben megijedtem t?le és félek, hogy valamit "rosszul csinálok". Még nincsen köztem és a barátom közt semmi komoly és nem is akarom elsietni a dolgot. Csak egy kicsit félek...

Legjobb válasz: nem gond, ha parázol elõtte...gondolj arra, hogy milyen jó lesz :)

nem gond, ha parázol elõtte...gondolj arra, hogy milyen jó lesz :)
A kérdező hozzászólása: Igen, igen, én is így próbálom felfogni.:) Csak õ se és én se csókolóztunk még. :/
Ha még egyikötök se csinalta, akk tenyleg nincs mitol felni. Kezdjetek szajra puszival, aztan a tobbi jon magatol, ezt nem kell tanulni. Kozben karold at a nyakat, azt imadjuk.
Egyszerû is :) nem kell túldramatizálni, ez csak egy csók! annak idején én is tartottam a dolgotól, de olyan hirtelen, és könnyedén jött el a dolog, h nem is gondoltam azt. Csak várd ki a megfelelõ pillanatot. Ha még nem vagy biztos a dologban, ne tedd meg. Egyébként, figyeld oda, hogy ne legyen cserepes a szád. Mégsem vonzó, egy hámló ajak :) Nem kell attól tartanod, hogy rosszúl csinálsz valamit, a csók ösztönösen jön, nem prfi benne mindenki. Semmi gond nem lesz, pláne ha a barátod is kezdõ. Hajrá!;)
Én csak akkor "ijedtem meg" egy kicsit, amikor már túl voltunk az elsõ simán és egyszercsak bedugta a nyelvét a számba :D ha ezt el akarod kerülni, csináld te elõször :P Egyébként a csókolózás tipikusan olyan dolog, amit minél többször csinálsz, annál jobban fogod élvezni! ;)
A kérdező hozzászólása: Köszönöm mindenkinek a választ! :) Most egy kicsit megkönnyebbültem.^^
én rühellem azt haa csaj csóknál csak átkarolja a nyakam és annyi..úgyhogy mozgassad a kezed:D.azt jobban fogja élvezni

Normális, ha félek az összeköltözéstől?

Párommal 1 éve vagyunk együtt, ugy döntöttünk, hogy a közeljöv?ben összeköltözünk! Bennem nagyon vegyes érzelmek vannak ezzel a kapcsolatban, egyrészr?l örülök neki, mert szeretem és vele szeretnék lenni. Másrészr?l pedig féltem a szabadságom. Neki is szüksége van a magányra, hogy néha egyedül legyen és nekem is. Külön hobbink van, külön programokat is szoktunk szervezni a barátainkkal, nem szoktunk mindig egymás nyakán lógni. Félek, hogy az összeköltözés után erre nem lenne lehet?ség. És legf?képp attól félek, hogy mi lesz ha nem m?ködik...ha mégsem passzolunk, ha elöjönnek olyan tulajdonságok amiket nem bírunk elviselni egymásba, illetve hogy párom nagyon önz? és félek hogy minden háztartási munka, f?zés, mosás stb. rám hárulna és nem maradna id?m magamra, mindig fáradt és kedvetlen lennék. Ezeket neki is mondtam ? annyit mond rá, hogy szerinte biztos hogy m?ködni fog, de ha mégsem akkor jobb ha elöbb kiderül mint évekkel kés?bb. Mit gondoltok? Normális a félelmem? Ti mit éreztetek összeköltözés elött? Én/24 Õ/25

Legjobb válasz: Szia! Az együttélésnek pont az a lényege, hogy rájöjj, mi az amiben más a párod, mi az , amihez alkalmazkodnod kell (ha szereted) és mihez kell neki alkalmazkodnia? A háztartási munkákba ügyesen be kell vonni a párodat, nem hagyni ellustulni. A baráti kör meg ugyanúgy maradhat, és nem muszáj egymáson lógni, mert ti "együttéltek". És igen, "lakva ismerszik meg..." . De ez az esetek nagy részében pozitívan alakul a dolog. Az összeköltözés tulajdonképpen az összecsiszolódás eleje.

Szia! Az együttélésnek pont az a lényege, hogy rájöjj, mi az amiben más a párod, mi az , amihez alkalmazkodnod kell (ha szereted) és mihez kell neki alkalmazkodnia? A háztartási munkákba ügyesen be kell vonni a párodat, nem hagyni ellustulni. A baráti kör meg ugyanúgy maradhat, és nem muszáj egymáson lógni, mert ti "együttéltek". És igen, "lakva ismerszik meg..." . De ez az esetek nagy részében pozitívan alakul a dolog. Az összeköltözés tulajdonképpen az összecsiszolódás eleje.
Szerintem te nem az összeköltözéstõl félsz, hanem az ismeretlentõl. Az, hogy néha magányra vagytok, megoldható úgy is, ha együtt laktok, csak megbeszélés kérdése. Mint minden más is.
A kérdező hozzászólása: Bocsi, elírtam Õ/28
Szerintem teljesen normális, ha valaki fél az összeköltözéstõl, még akkor is, ha biztos az érzelmekben. Én 3, 5 éve ismerem a võlegényemet, mégis vannak félelmeim az összeköltözéssel kapcsolatban. Pedig nem vagyok túl fiatal, 37 éves vagyok, Õ 34. Elvált nõ vagyok, két gyermek édesanyja. Kb. 1, 5 évvel a megismerkedésünk után összeköltöztünk, de csak néhány hónapig tartott, mert úgy éreztem, nem mûködik. Nem segített semmiben, igazából a porszívót sem fogta meg. Mára odáig fejlõdött, hogy bármit megcsinál, csak több idõt tölthessünk együtt, mosogat, fõz, takarít, gyerekekkel tanul és úgy látom, szívesen csinálja és belátja, hogy akkor hibázott. Most ismét felmerült az összeköltözés, és bár látom a pozitív változást, mégis tartok tõle. Egyben vagyok biztos, hogy szeretjük egymást és bízom abban, hogy ez mindenen átsegít.


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!