Találatok a következő kifejezésre: Normális ha boldog vagyok (4 db)

Az normális, hogy nagyon boldog vagyok és már 1 órAn keresztül mosolygok és ha belegondolok a lentebb írtakba, akkor rám jön a nevetés? XD

5 hónapja kidobtak egy klánból. Az admin elég köcs*g volt velem, mindennek elhordott a klán előtt is. Nem engedett fel a szerverre és eltiltotta tőlem a szerelmem is. Aztán most úgy alakult, hogy kezd szétesni a klán és kilépett a főadmin helyettesítő, részben amiatt amit írt velem kapcsolatban a főadmin. Aztán tök boldog vagyok, mert a főadmin csúnyán beszél = ideges. Trlolololo Mission Completed :D

Legjobb válasz: - Miért nincs az ágyban "û" betû? - ??? - Mert az ágynemûtartó.

- Miért nincs az ágyban "û" betû? - ??? - Mert az ágynemûtartó.
de jó neked.
A Ku Klux Klán még ma is mûködik http://www.kkk.com/
A kérdező hozzászólása: Ja, amuhy nem azt akartam kerdezni, hogy normalis-e, hogy nevetek, hanem, hogy nem szemetseg egy kicsit nevetnem ilyenen, hogy szetesik a klan? LOl

Mért van az hogy boldog vagyok a barátommal, de nagyon félek hogy elveszítem? :S tudom hogy szeret de mégis minden nap attól félek hogy egyszer csak azt mondja hogy bocs már nem kellesz. Normális ennyire félni ha különösebb okom nincs rá? =/

Legjobb válasz: Hú ez nagyon érdekes dolog... Én is nagyon féltem mindig, hogy el fog hagyni a szerelmem. Egyik este, mikor nála aludtam olyan furcsa álmom volt. Nem is tudom, lehet hogy megéreztem mi fog történni... Azt mondta az álmomban, hogy soha nem is szeretett egyáltalán. És tudod mi a legfurcsább? Az volt az utolsó együtt töltött esténk... Néha kicsit elgondolkozok azon, hogy van-e igazság abban, hogy a gondolatok igenis rávetülnek az életünkre. Akár pozitívak, akár negatívak. Talán a folytonos rettegés nem tesz jót... De ez nyilván azért van, mert nagyon szereted õt. Ez ellen nagyon nem tehetsz.

Hú ez nagyon érdekes dolog... Én is nagyon féltem mindig, hogy el fog hagyni a szerelmem. Egyik este, mikor nála aludtam olyan furcsa álmom volt. Nem is tudom, lehet hogy megéreztem mi fog történni... Azt mondta az álmomban, hogy soha nem is szeretett egyáltalán. És tudod mi a legfurcsább? Az volt az utolsó együtt töltött esténk... Néha kicsit elgondolkozok azon, hogy van-e igazság abban, hogy a gondolatok igenis rávetülnek az életünkre. Akár pozitívak, akár negatívak. Talán a folytonos rettegés nem tesz jót... De ez nyilván azért van, mert nagyon szereted õt. Ez ellen nagyon nem tehetsz.
Valószínûleg azért, mert nem bízol meg önmagadban. Attól félsz, hogy nem tudsz megadni neki valamit.
Nem azért tetszett meg a pasi, mert amúgy is rosszfiúnak tûnt? He? :D Jobban szeretnél egy olyan tutyimutyi kis kukit aki megfojtana a szerelmével? :D
23:37 telibe találta. Önbizalomhiányos vagy. Vagy legalábbis nem tartod magad elég jó nõnek ehhez a pasihoz. Lehet okkal.
húú elsõnek gratula, tetszett a válasz:) )) Szerintem nem normális..ha nem ettõl félnél, akkor valami mástól..Ilyen típus vagy..ennyi
nem tudom, ilyesmik nekemis eszembe jutnak, pedig semmi bajom magammal..nagyon rossz érzés, nem tudom, hogy lehet legyõzni
Kedves elsõ! Engem így is majdnem megfolyt a szerelmével a barátom. Ezt leginkább kívülûllók látják jól, na mind1. Szóval én még ennek ellenére is félek tõle, hogy egyszer bevág egy ilyet, hogy na pá. Pedig én nem vagyok belé szerelmes szerintem.
azért is van ez még ha nem is szerelmes igazán valaki a másikba, mert azért bennünk van, hogy nem akarjuk elveszteni..azért csak nem vagyunk úgy együtt valakivel, hogy közben nem érdekel, meddig van meg (néhány tahó pasit kivéve ugye)
10:04es:S:S [email protected]:S

Normális ha tök boldog vagyok magányosan?

mindenki akit szerettem eddig vagy becsapott, vagy meghalt. próbáltam barátokat és párt találni, de rá kellett jönnöm, hogy nekem egyikse fontos, tök jól elvagyok egyedül, legalább nem csalódom, és amúgyis. egybk kedves ember vagyok, szóval ha vki hozzámszól, nem harapom le a fejét, és vannak haverjaim is, de egyikért se tenném t?zbe a kezem. ez normális dolog vagy minden antiszoc pszihopata baltásgyilkos így kezdte?

Legjobb válasz: szeritem nincs veled semmi gond. :)

szeritem nincs veled semmi gond. :)
szia. Szerintem normális, nincs ezzel semmi baj, fõleh ha te jól érzed magad! Ismerem a helyzeted: Nekem is még nyáron eléggé megromlott a legjobb barátnõmmel való barátságom, ami pedig mindkettõnknek fontos volt, és én nagyot is csalódtam... De megváltoztunk, más az érdeklõdési körünk is, persze amikor néha összefutunk, beszélgetünk, meg minden, de ez már nem ugyanaz. Ezután nekem is elegem volt, azelõtt nagyon szomorú is voltam, nagyot csalódtam amiért nincs egy olyan enber sem, akire tényleg mindig számíthatok, aki mindig ott lenne mellettem, se barátnõ, se pasi... De aztán elkezdtem megszokni a dolgot, nem érdekelt már, legalább nem függök senkitõl. És az a jó az egészben, hogy sokkal önálóbb lettem, talpra esettebb, nem mástól függök! Nekem is sok haverom van, és van 2 igaz barátnõm, akiket nagyon szeretek, de velük csak az iskolában találkozok, meg max néha mikor buliba megyünk, õk viszont fontosak nekem, de már udom hogy nem leszek magam alatt, ha újra másfelé kerülök majd pl továbbtanulásnál. Legalább te is megállod a helyed majd az életben, hiszen mindenkinél elõfordulhat, hogy egyszercsak már nem számíthat a barátjára/párjára, és akkor majd egyedül marad. Majd idõvel biztosan érezni fogod, h "mostmár tök jól ellennék egy kapcsolatban, v jó lenne ha valaki mellettem lenne", és akkor itt lesz az ideje annak is.
Szerintem sincs baj, eljön az az idõ, hogy az embernek megtelik mindenkivel a hócipõje. De biztatlak, egyszer biztosan el fog múlni, mert az ember alapvetõen társas lény, és én azt vallom, hogy minden zsáknak van foltja valahol és a Jóisten úgy irányít, hogy meg is találd. Arra vigyázz, hogy lehetõség szerint ne tartson hosszú évekig, mert utána nagyon nehéz megszokni egy társ létét, mégha boldog vagy is. Ha tudsz, válts állást, várost, stb. tûzz ki egyéb célt és minden megváltozhat. Nekem bevált, 90 km-re arrébb dolgozom, kb. 3 éve, önként mentem, és ma a boldog házasság második évében élek. pedig 44 éves vagyok, nem csitri.


Normális az, hogy a vásárlás vagy az, ha drága dolgokat hordok, jobban boldogít a szerelemnél?

19 éves

Legjobb válasz: Te tényleg 19 éves vagy ?! Akkor elég hulladék-agyú. Nem normális.

Te tényleg 19 éves vagy ?! Akkor elég hulladék-agyú. Nem normális.
ügye erre te is tudod a helyes választ csak engem akarsz idegesíteni, igaz? L/16
Nem!:D Gondolom akkor nem is vagy iagzán szerelmes...
normális hát. a rolex karóra nem kúr félre.
A kérdező hozzászólása: Nem, ez sajnos tényleg így van. Az a gáz, hogy voltam már igazán szerelmes. Reménytelenül, évekig. De az elmúlott, most már nem tudok senkit annyira szeretni... Örökre így marad?
Hát ha elmúéott, akkor az elmúlott. egyél még egy két cuccot, és mindegy lesz.:D
hát a vásárlás engem is boldogít.. szörnyû.. de imádom xd
Az a gáz, hogy voltam már igazán szerelmes. Reménytelenül, évekig. De az elmúlott, most már nem tudok senkit annyira szeretni... Örökre így marad? valahogy nálam is így van, de engem nem boldogítana, ha drága ruhákban mászkálnék, hisz az csak ruha.:O Nem marad így, majd jön valaki, csak várd ki a sorod:)
amit átélsz, az nem normális dolog eltévedtél és talán kisiklottál


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!