Találatok a következő kifejezésre: Normális ha 7 éves (9 db)

Másfél éves gyerkőcöd mekkora? Normális, ha hónapok óta nem nő a súlya? Mindössze 9, 7 kg és kezdek aggódni. (bőv. Lent)

Elég mozgékony gyerek és sose volt dundi. az étvágya jónak mondható, a mérleg mégis megállt 9,7-nél. van, hogy pár dekával több, de inkább még ennél is kevesebb, szóval néha minden ok nélkül "fogy". 9,6 pl. a véd?n? minidg pár grammal többet ír be, mint amennyit a mérleg mutat. gondolom, hogy egyenletesnek t?njön a gyarapodás, illetve hogy ne parázzunk gondolom. de aggasztó, hogy lassan a pelusából is kifogy :-( na jó, ez túlzás, de tényleg beljebb kell már tép?zárazni, mint eddig, mert n?tt kb. két centit, de a súlya változatlan. az összes nadrág lecsúszik róla öv vagy nadrágtartó nélkül, még a melegít?nacik közül is jópár. most kb. 85 centi lehet. a súlyát meg azért mérték többször mostanában, mert minden hónapban kapott valami oltást vagy kapott volna, de elmaradt.szóval nem vagyok mániákus "gyerekmázsáló" :-D de már nem tudom nem észrevenni a szitut, hogy pl lehet vissza kell váltanunk az eddig bevált 4+-os méretr?l a négyes pelusra meg hasonlók. mindezt egész jó étvágy mellett

Legjobb válasz: Ja és úgy másfél éves, hogy 19 hónapos, ha ez számít egyáltalán :-( egy éves státuszon volt nem egészen 9 kiló.

A kérdező hozzászólása: Ja és úgy másfél éves, hogy 19 hónapos, ha ez számít egyáltalán :-( egy éves státuszon volt nem egészen 9 kiló.
Teljesen normális! Mi is ebben a cipõben járunk és kérdeztem a dokit, védõnõt, akik megerõsítettek, hogy nincsen semmi gond, ebben az életkorban normális jelenség, hogy nem híznak a gyerekek, mert: 1. rengeteget mozognak, 2. sokszor nincs idejük enni. Az én Lányom 1 évesen 9, 5 kg volt és teljesen magam alá kerültem, mikor másfél évesen is még csak 9, 7 kg-ot mutatott a mérleg. Ezután kérdeztem rá a fent említett embereknél. Nálunk még tetézi a dolgot, hogy a Lányom nem egy nagy evõ. Én figyelek rá, hogy ne legyen nasi az evések között. Jah és ha van minden nap kakis pelenka, az nagyon jó. Nálunk általában kettõ is van és az a szakemberek szerint több, mint szuper!
A kérdező hozzászólása: kakis pelusokkal jól állunk :-) akkor igyekszem megnyugodni :-))
Lányom is egyévesen volt nem egészen 9 kiló, és most sem vagyok benne biztos, hogy megvan 10. Õ most 17 hónapos. Én nem hiszem, hogy ezzel baj lenne. Ha nektek sem mondott rá semmit az orvos, akkor ne aggódj, fõleg hogy jó az étvágya :)
Én is ezen idegeskedtem, igaz, a lányom még csak 13 hónapos, de két hónapja jár (mint akit felhúztak), és azóta a mérleg beragadt a 8, 7-nél, a magassága viszont nõ, két és fél hónap alatt három centit. Azelõtt rengeteget evett, most meg alig akar, folyton menne. Még szopizik is 3-4szer egy nap, és így sem nõ a súlya. A doki azt mondta, hogy nincs miért aggódni, a kedélye jó, nem sovány, erõs baba, és ha sokat jár, mozog akkor lemozogja amit eszik. Tömni meg nem tömhetem, ha egyszer nem kéri...
Nálunk is megállt a súlygarapodás, viszont hosszban nõtt a lányom és rajta is összébb kell húzni kicsit a pelenkát, de azt is vedd figyelembe, hogy a gyerekeknek változik a testalkatuk. Lassan eltûnik a pocakosság, a fejük mérete már nem tûnik olyan nagynak a testükhöz képest, stb. Szóval most nem híznak, hanem nyúlnak. Ne aggódj!
Kisfiam most 18 hónapos, 85 cm és 10.4 kg, 1 évesen 9.16 kg volt. Viszont 2-3 hónapja õ sem hízik sokat. Aggódnod nem kell, de azért figyelj oda, hogy ne fogyjon, ne puffadjon a hasa, vagy ne legyen tartósan napi 4-5 széklete. A nagyobbik fiam lisztérzékeny, 1.5 éves kora körül alig hízott (õ akkor 82 cm és 9.9 kg volt), majd jöttek elõ a fenti tünetek, 21 hósan diagnosztizálták. Szóval aggódni nem kell, csak figyelj, hogy azért fejlõdjön. Ha hónapokra megáll, és semmit nem hízik, érdemes megkérdezni szakembert is.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat!

Normális ha egy 7 éves kisfiúnak már időnként merevedése van?

Közösségben ez zavarja ?t, nyáron nem mer együtt fürdeni a kerti medencében a játszótársaival.

Legjobb válasz: Normális. Bár azt nem tudom, mit lehetne tenni, hogy ne zavarja ennyire.

Normális. Bár azt nem tudom, mit lehetne tenni, hogy ne zavarja ennyire.
Igen, teljesen normális. Idõvel hozzászokik, és megtanulja kezelni a helyzetet... Addig meg nem tudom, hogy mit lehet tenni...
Teljesen normális. Szerintem nyugodtan beszélj a nõgyógyászoddal vagy a gyerekorvossal, õ biztosan tud adni tanácsot. Fontos, hogy a gyerekkel is beszélj róla ne érezze ettõl magát "különcnek"! Mond, hogy ez természetes dolog, és hogy társainál is lesz, csak náluk valószinû majd késõbb. Ezenkivûl NE GONDOLJON RÁ!
Már a 6 éves fiamnak is van, sõt, már tavaly is volt, amikor 5 és fél éves volt. általában reggel, de épp valamelyik nap emlitette, hoygha csókolóznak egy filmben, akkor bekeményedik, és feláll neki. Szóval, mindenképp lehet 7 éves korban.

Normális dolog, ha egy 6-7 éves gyereket a szülei elengednek egész napra egyedül játszani a barátokkal olyan helyen ahol nagyon sok autó közlekedik és az sem gond, ha nem megy haza ebédelni?

Már lassan magamat érzem furcsának ,mert alig páran vagyunk anyukák a környékünkön,akik az 5-6-7 éves gyerekeinket még nem engedjük el szül?i felügyelet nélkül .

Legjobb válasz: Eszembe nem jutna ilyen, nem engedném el, mert még kicsi és csúnya világot élünk. Bármikor megtörténhet a baj. Ne az utca hanem én vigyázzam és neveljem a gyerekemet, akit mindennél jobban féltek. És ez nem azt jelenti, hogy nem adok neki szabadságot, és nem fogom elengedni a kezét, de nem ebben a korban. Szerintem ez szülõi felelõtlenség!!

Eszembe nem jutna ilyen, nem engedném el, mert még kicsi és csúnya világot élünk. Bármikor megtörténhet a baj. Ne az utca hanem én vigyázzam és neveljem a gyerekemet, akit mindennél jobban féltek. És ez nem azt jelenti, hogy nem adok neki szabadságot, és nem fogom elengedni a kezét, de nem ebben a korban. Szerintem ez szülõi felelõtlenség!!
Ugyan már. A 30-40 éves korosztály is így nõtt föl, és mégis emberek lettek belõlük. Azt aláírom, hogy ma már több autó van, és veszélyesebb a világ, de ha több generáció fel tudott így nõni, akkor a mai gyerekek is fel fognak tudni. Annyi a lényeg, hogy meg kell tanítani a gyereket az alapvetõ szabályokra. Pl nem szaladsz ki az úttestre, nem fogadsz el senkitõl semmit, és bármi gond van, hazajössz. Persze azt is megértem, ha valaki nem szívesen engedi el az ilyen idõs gyerekét, de lassan ott tartunk, hogy a 15 éves gyereket se engedik ki a lakásból felügyelet nélkül. (Úgy érzem nagyon le fognak itt páran pontozni, de nem baj)
A gyerkek nem olyan hülyék, mint ahogy manapság a köztudatban él. Nem halnak meg a játszótéren, ha nincs téálló burkolat és nem halálos a fáramászás sem. Alapvetõen ha valóban van olyan gyerek, aki irányítja a bandát és vigyáz rájuk akkor nincs nagyob veszélyben, mint veled. Vagy megfordítva, meletted is történhet baj, ugyanúgy elüthetik, mert pl éppen álmos vagy és nem figyelsz.
Attól is függ hol laksz.Mi pl. Budaörsön, itt a gyerekek egész napokat elvannak az erdõben, a hegyen, bicikliznek....6-7 évesen az enyémek is mennek. Sokszor csak hazaszülnak, hogy valamelyik barátjuknál esznek, vagy csomagolnak reggel szendvicset és bringáznak. Lb csak akkor nem engedem õket, ha quadoznak a nagyobbak. Akkor haza kell jönniük, vagy hívni az apjukat, vele mehetnek
Szerintem nem normális. 5 éves múlt a nagyobbik fiam. Nem tudom, hogy 1-2 év múlva milyen lesz, de jelenleg iszonyúan szeleburdi, fõleg ha a barátaival van, akkor se lát, se hall. Pl. tegnap edzés után a parkolóban simán elrohant a kocsi mellõl, amikor meglátta az egyik barátját, akinek mutatni akart valamit. Én a kicsit kötöttem be a másik oldalon, így csak a kiabálását hallottam, meg egy fékezést, mert pont jött egy autó (nem lett baj, csak mindenki megijedt, a sofõr is). Elõtte 5x mondtuk el egy másik anyukával, hogy csak a járdán játszhatnak, az úttestre nem mehetnek ki. Amúgy tudja is, amikor sétálunk, mindig megáll az úttest elõtt, de olyankor, amikor izgatott lesz valamiért, egyszerûen elfelejti ezeket a szabályokat. Amúgy engedem fára mászni és felfedezni, nem fogom a kezét, de azért a szemem mindig rajta tartom. És az, hogy nem megy haza ebédelni, különösen gáz, szerintem! 1-1x nincs gond, ha a másik szülõvel is meg van beszélve, hogy ott ebédel a gyerekem, de gondolom itt nem errõl van szó...
Nem
Én 15 éves vagyok, de öt-hat évesen engem is engedett anya ki a játszótérre egyedül. Való igaz, hogy az ablakból látott, és kocsik nem járkáltak arra, de kint voltam, és felnõttem, és néhány esésen kívül semmi bajom nem lett.:) Mondjuk, ha forgalmas környékrõl van szó, ahol sok az autó, oda én sem engedném egyedül a gyerekem.
40/N Én 2 éves koromtól, gyakorlatilag amint járni tudtam, az utcán nõttem fel. Egy szülöm volt, s általában mindig dolgozott, így sokat voltam egyedül. 2-3 évesen már bandáztunk. Ahol épp voltunk, ott kajáltunk. 6 évesen egydül mentem a közeli városba busszal, anyám csekkeit befizetni 7 évesen lovaskocsiba kapaszkodva közlekedtünk, autó akkoriban kevés volt. 8-9 parittya, csúzli volt a játékszerünk. 11-12 évesen már jogsi nélkül, simsonnal száguldoztunk. Felnõttem, és szigorúan, túl féltve nevelem a gyerekeimet.


Az normalis ha a nemiszervem 8 cm es 7 cm atmeroju 13 evesen?

Legjobb válasz: egy korong van a farkad helyén?

Nesze mégegy bögre :)
egy korong van a farkad helyén?
matek egyes.
Az majdnem négyzet alakúxDD
Pisilni nem mindegy mekkora?
A kérdező hozzászólása: bocs 1
Te tudod, mi az az átmérõ?? Nem úgy látszik.
XD akorong fas, zu gyilkos 8centi
Az elég érdekes. :DDD
Na akkor fussunk neki mégegyszer.. Mik a paraméterek?

Normális, ha a 7 éves kutyám rohamosan elkezdett őszülni?

Francia bulldog és az utóbbi pár hónapban sokkal őszebb lett a pofija.

Legjobb válasz: A kutyáknál teljesen egyéni, melyik, mikor, mennyire õszül.

A kutyáknál teljesen egyéni, melyik, mikor, mennyire õszül.
Túl kevés az információ - mióta van igy, miért alszik ott, stb.
Kerüli a közelségedet, nem akar tõled semmit.
Az elmeállapotról nyilatkozni nem tisztem, de nem tartom normálisnak, hogy valaki, bármilyen korú, az ekkora gyerekeivel aludjon.
Szerintem azzal nincs különösebb baj, ha fürdés után kijön pucéran, ebbõl nálunk sincs gond. Van ahol ez a természetes, van ahol az, hogy szégyellõsebbek. Viszont az, hogy folyamatosan együtt alszik a gyerekekkel, az gond. Oké, az én 11 éves fiam is szól néha, hogy szeretne mellettem aludni, mert épp "anyahiánya" van, de ez évente pár alkalom és nem folyamatos. Tudom, van ahol az úgynevezett családi ágyat preferálják, és együtt alszik az egész család, mondván, hogy az olyan bensõséges. Szerintem azonban - attól függetlenül, hogy a család egy szerves egység - el kell tudni különíteni azt, hogy egy házaspárnak szüksége van intimitásra és a családon belül is egy külön egységnek kell lennie. Szóval szerintem nem jó, ahogy a feleséged csinálja.
Jesszusom... Nem, ez nem normális. Azok a gyerekek már elég nagyok ahhoz, hogy egydül aludjanak. Nagyon komolyan el kéne beszélgetned a feleségeddel. De van egy olyan sanda gyanúm, hogy õ már rég kiszeretett belõled és csak arra vagy jó neki, hogy fizesd a rezsit.
Akárhogy is legyen, ez a gyerekeknek semmiképp sem tesz jót... A fiú lassan kamaszodik, és a lány is, nem kellene egy ágyban aludniuk se a testvéreknek se az anyukának. Nem beszélve arról hogy a gyerekek milyen mintát tanulnak el így....
Nem, nem normális. 40 éves nõ vagyok, gyerekek a saját szobájukban, én meg a férjemmel alszom. Ne csak kezdj aggódni, hanem tégy valamit, például beszélgess errõl a feleségeddel! Vagy már próbáltad?
Semmi gond sincs az elmeállapotával. Több lehetõség is van: -horkolsz, és zavarja -vagy érzelmileg semmi sincs már a részérõl feléd. Ez sok esetben fordul elõ.
A gyerekekkel való alvás kiváló ürügy arra, hogy ne kelljen veled aludnia. Valószínûleg már nem vonzódik hozzád (vagy sosem vonzódott, csak mielõbb családot akart), ezért ragaszkodik ahhoz, hogy a gyerekekkel töltse az éjszakát. A gyerekeknek semmi bajuk nem lesz ettõl, valószínûleg még élvezik az éjszakai anyucizást, ha majd serdülni fognak, maguktól fogják kérni, hogy hadd vonuljanak külön éjszakára. Az unokatesóm elvált, amikor a fia kicsi volt, aztán egy franciaágyon aludt a kisfiúval évekig, és olyan 13 éves kora körül a kölyök kérte, hogy aludhasson egyedül most már a másik szobában. Szóval ettõl a részétõl nem kell aggódni. Azon viszont érdemes elgondolkoznod, hogy ez a házasság neked megfelel-e így, vagy inkább keresel olyan nõt, aki boldogan ébredne minden reggel melletted. A feleségedtõl is kierõszakolhatod, hogy újra veled aludjon, de abban sok köszönet nem lesz. Ezek a dolgok vagy önkéntesek, vagy nem érnek semmit.
A kérdező hozzászólása: A nemi életünk egy vicc.Minden szombat este megkérdezi hogy bejöjjön-e hozzám.Mit mondjak, hogy á ne mert fáj a fejem?! Bejön úgy hogy rajta van a pizsama felsõ része, oldalra fekszik aztán kész.....Nem hiszem hogy velem baj lenne, mert látom, és hallom hogy élvezi a dolgot.Régen mindegyik barátnõmmel jól megvoltam ezen a téren, sõt még vele is ameddig nem volt gyerek.A közel 20 év alatt még nem csaltam meg, de szerintem már nem bírom sokáig, mert sok a kísértés.Tudom hogy beszélnem kéne, de valahogy ilyen típus vagyok hogy kerülöm a kínos szitukat.Nem szeretek veszekedni.Az a típus vagyok, aki tûr, aztán egyszer csak kirobban és kõ kövön nem marad.Egyszer mondtam neki, hogy milyen jó az a harisnya amit vett, felvehetné csak nekem ...Erre azt mondta, hogy így is mindig csak azt akarom.Azóta sem láttam azt a harisnyát.
És nem lehet, hogy a feleséged nincs megelégedve magával, a testével? Mert az, hogy pizsamában megy be szeretkezni hozzád az egy kicsit gáz. Én ha tudom, hogy fürdés után lesz valami, akkor még a melltartót, bugyit sem veszem föl, hanem pucéran beosonok a férjemhez. :) Látod és hallod, hogy élvezi. Érzed is, hogy élvezi?
A kérdező hozzászólása: Igen, érzem is.
hát tényleg nem vagy a szavak embere, ez azon is látszik, h 11év alatt nem hoztad fel neki és ez idõ alatt egyszer utaltál rá (harisnyás sztori). És most sem vele beszéled meg....de ha pasiaggyal akarok gondolkodni és ha változtatni akarok, akkor egy NEM SZOMBAT este azt mondom neki, h figyelj szívem, olyan rég mozdultunk ki együtt, nincs kedved kicsípni magad és elmenni valahová? és fulladjon szexbe. Vagy kibújik alóla vagy rájön h ez jó dolog. Vagy lekerül róla a ruha vagy fennmarad és elejt egy mondatot, h nem szeretem a testem és akkor kiderül h miért nem forszírozza ezt gyakrabban.(és akkor lehet õt gyõzködni h dehogy drágám, te nagyon kívánatos nõ vagy, vagy azt mondani, h figyelj, vigyázok a srácokra hetente kétszer, menj el kondiba, h jól érezd magad!) De ha változtatni akarsz, akkor derítsd ki h mi az oka mert mi itt csak találgatunk. És igenis dicsérd meg, h legyen önbizalma. Nem kell hazudni, de csak van rajta egy-két kívánatos porcika, ha szombat este összejön a dolog. Az oldalra fekvéshez meg annyit, h bele lehet lihegni a fülébe, h nincs kedved másképp? Kettõ(tökö)n áll a vásár, nem hibáztathatod ezért csak õt. Szerintem õ is érzi h ez gáz, de mivel részedrõl nem lát hajlandóságot/jelzést a változtatásra, elkönyvelte h ez van. Ha nem akarsz, nem kell beszélgetni errõl (bár nagyon jó lenne), de akkor minden nonverbális eszközt ragadj meg h VÁLTOZTASSATOK. Ha volt a gyerekek elõtt kedvenc helyetek, pózotok, vicces sztoritok, vidd el oda, húzd magadhoz úgy, hozakodj vele elõtt, mert attól h mi itt vaktában lövöldözünk ti még így maradtok...
kérdezd meg a fiadat, hogy nem zavarja-e az anyja meztelenkedése és hogy egy szobában alszanak. ha jól teszed fel a kérdést mindenképp igent kapsz:) ez pedig jó indok hogy átcuccoljon a hálószobátokba
Megértem, hogy kerülöd a konfliktust, de jobb lenne tisztázni a dolgokat, hogy megnyugodj. Túl kell esned rajta, hisz szenvedsz emiatt. Én sem tartom természetesnek az együttalvást, sõt ahogy telik az idõ egyre kellemetlenebb lesz, fõleg a fiatok számára. A meztelenkedés is csak egy ideig normális dolog, amíg kicsik a gyerekek. Amikor már kezdenek kamaszodni nem jó. Anya-lánya, apa-fia között semmi gond, ha nem szégyenlõsek. Azonban el nem tudom képzelni, hogy az legyen a természetes, hogy egy 17-18 éves lány az apja fa**t látja, vagy 17-18 éves fiú az anya nemi szervét, meg meztelen hátsóját, melleit.
Mondtam ugye, hogy le leszek pontozva bár nem értem, hogy miért. Azért, mert a családunkban ez történt, és mégse lett senki sérült, és együtt vannak a szüleim, már mi is házasok vagyunk, gyerekekkel, és rendben vannak a dolgok ? Vagy azért, mert mertem javaslatot tenni, hogy hogyan kezelje a dolgot a kedves kérdezõ ?
Ha nem tudsz vele beszélni, akkor írd meg neki mindezt.
Nem az elmeállapotával van baj, de nem egészséges egy olyan házasság, ahol a feleség 11 éve nem alszik a férjével, és ilyen szinten rá van nõve a gyerekekre. Gyakorlatilag van egy bent lakó bébiszittered, mert feleségnek már nem tudnám nevezni.
A párom volt felesége mûvelte ugyanezt, a párom meg azt, amit te. Csendben tûrt. Majd egyszer azon kapta magát, hogy teljesen másra vágyik, a gyerekek életébõl az anyuka teljesen kiszorította, úgy érezte, õ valami extra tartozék a családjában, aki a pénzkeresetre jó. Vívódott éveken át, többször utalt rá a feleségének, hogy kicsit legyen már nõ, ne csak kotlós (jó, nem ezzel a kifejezéssel), hogy újítsanak, stb, de a nõ mindig játszotta a süketet, úgyhogy válás lett a vége. Azóta a nõ mindenféle sz*rházinak lehordja, a gyerekekre méginkább ráfüggött, úgy, hogy a két kislány (7 és 11 éves) már a barátaihoz sem megy, ki sem mozdul otthonról, ha anya nincs mellette. Együtt alszanak, és a nõ teljesen normálisnak tartja magát. Én nem. A gyerekek nem mernek eljönni az apjukhoz, mert attól félnek, hogy anyut elveszítik, ha jól érzik magukat az apukájukkal. Eléggé eldurvult. A feleséged szerintem nem szeret téged, csak magával törõdik, észre sem veszi, hogy a gyerekeinek árt a legtöbbet hosszabb távon. Nagyon sajnállak, de itt neked sztem nem osztottak lapot. Sajnos már korábban a sarkadra kellett volna állnod, mert ha most kezdesz pattogni, akkor a feleséged pillanatok alatt ellened hangolhatja a gyerekeket, úgy, hogy csak lesel. A véleményemben benne vannak a személyes tapasztalataim is, nem biztos, hogy mindenben igazam van, de amit a ti házasságotokban mûveltek, az lélekromboló. Mindannyiótoknak.
Nincs rendben ha a feleséged a gyerekekkel alszik(akár csak egy szobába).Nem elmebajos, de valami oka van.Nem tesz jót sem a házaséletnek sem a gyermekeknek az állandó ott alvás..Beszélned kell az asszonnyal, mert komoly bajok lehetnek vagy már vannak és azért nem alszik veled.Az oké, hogy mondjuk félnek a gyerekek pl: a sötétbe, de arra is van megoldás...Vagy ha nem tudnak elaludni, akkor altassa el õket és vissza a saját helyére..ez normális.És lassan a fiút és a lányt is külön kéne rakni.Ha meg már mint férfi nem akar tõled semmit akkor nem az a megoldás, hogy a gyerekekkel alszik....
Nem értem mi baj lenne a meztelenkedésbõl.. Édesanyám is meztelenkedett elõttünk néha... De biztos szeret téged a feleséged? Nekünk még nincs gyermekünk a párommal, de biztos h nem fog velünk aludni.. És hogy éltek így nemi életet?
Ezt miért tûröd ennyi ideje? Gondolom így szexuális életetek sincs. Szerintem az anyasággal megszûnt nõnek lenni (igaz valahogy a 2. is csak lett valahogy), de ez egészségtelen. Valamit csinálj, mert ez nem házasság szerintem.
A kérdező hozzászólása: Már lassan 20 éve vagyunk együtt, és ez a dolog azóta van amióta megszületett az elsõ gyerek.Elõször mert pici volt a baba stb.. aztán a gyerek akart nálunk aludni.Elköltöztünk egy nagyobb lakásba ott már be sem jött a feleségem a hálószobába hanem a m ásik szobában a nagyobbik ágyon aludt a gyerekkel, majd a másik gyerek is csatlakozott amikor megszületett.Azóta ilyen a helyzet.A gyerekek elõtt fürdés után lazán meztelenül mászkál.Amikor szóvátettem neki hogy talán nem kéne a 11 éves fiú elõtt így járkálni akkor azt mondta hogy beteg vagyok.
A kérdező hozzászólása: Erre már én is gondoltam.De elválni azért nem akarok, mert nem bírnám ki ha nem láthatnám naponta a gyerekeket.
A meztelenség, bár ma divat sok családban, de NEM természetes dolog. Fõleg, nem a gyerekek elõtt. A feleséged gondolkodásával komoly bajok vannak, és nagyon rossz hatással van a gyerekek fejlõdésére.
A kérdező hozzászólása: Nem, még nem próbáltam beszélni vele.
én meztelen családban nõttem fel, a férjem is, semmi kivetnivalót nem látok ebben, nem sérültünk a látványtól, ellenben kötetlenül tudunk beszélni a testiségrõl. Még a gyerekkel alvás sem égben járó bûn (bár anyásabbak lesznek mint az átlag és nálunk a gyerek a kiságyában alszik), az viszont ha apuka is velük él, nem normális, h anyu nem vele alszik. Le kell ülni megbeszélni és visszaédesgetni magadhoz. Lenne egy-két tippem mi az, amit csak te tudsz nyújtani neki éjjel!:-)
Az elme állapotával szerintem nincs semmi baj, más okok állhatnak a háttérben. Lehet már nem vonzódik hozzád, vagy horkolsz, bár 20 év alatt megszokhatta volna. Vagy talán a gyerekek félnek a sötétben? És emiatt van az ott alvás? Mindenképp ülj le vele beszélni errõl a problémáról mert rá mehet a házasságotok! Amúgy az együtt nem alvás miatt jó a szexuális életetek? (bocsi ha túl indiszkrét lett a kérdésem!) Gondolom a feleséged sem szeretné ha rá menne a házasságotok, és a gyereknek nélkülöznie kellene az apjukat! A meztelenkedésre pedig annyit mondok, hogy NEM kellene szerintem, mert már elég nagyon a gyerekek, fõleg a fiú! De lehet csak én vagyok túl prüd!
A szülõk ne legyenek meztelenül a gyerekek elõtt. Ez undorító. Az együtt alvás a gyerekekkel tönkreteszi a házasságot. Nem normális dolog. Részvétem.
Ez szerintem sincs rendben, de a meztelenkedés és együtt alvás helyett a legnagyobb probléma az, hogy a férj ezt miért nem kérdezte már meg évekkel ezelõtt. Végzetes módon nem mûködik a kommunikáció, és ez a legnagyobb gond.
Arról nem hinném, hogy vitát kéne nyitni, hogy természetes-e a meztelenség vagy sem, mert úgyis mindenki ahhoz a táborhoz csapódik, ami számára normális, ahogyan látta a szüleitõl és ebben a témában megoszlanak a vélemények. Sosem fogjuk tudni elmagyarázni a másik tábornak, hogy miért is jó/vagy nem jó a meztelenkedés. Én a nem jó táborhoz tartozom.
Hát a dolgot illetõen ez nem egészséges, de attól még normális a feleséged.Én is együtt aludtam sokáig a gyerekekkel, addig míg a 4.meg nem született, mert akkor már féltem, hogy valamelyik megrúg éjszaka. Akkor 11, 9, 6 évesek voltak.Azóta már eltelt 3 év s nem alszom velük. 4 gyerkõc anyukája
Összezördültünk valami semmiségen a férjemmel-rég volt-a fiaink persze érezték a feszültséget, de nem szólhattak, ugye, hanem este, amikor lefekvéshez készülõdtünk, oda akartam feküdni -nagy haragomban- a fiúkhoz(õk együtt aludtak akkor még egy nagy ágyban). Rám szól a nagyobbik: "Ugye tudod, anya, hogy amelyik néninek már van férje, együtt kell aludjanak. " Azonnal megéreztem a békítõ szándékot a négyéves fiamban, hogy azt szeretné, ha odamennék a helyemre. Igazad van, fiam, szólok a férjemnek, hogy ne haragudjon. Azon aztán röhögtünk egy jót. Valahogy így kezdõdhetett nálatok is, nem? Azt nem értem, hogy miért maradt így? Ideje volna változtatni az biztos.
És nem lehet, hogy te nem vagy elég laza? Vannak, akik szeretnek együtt aludni, szeretkezni, nemcsak éjjel lehet! Az alvás az más, együtt aludni, ha elég nagy az ágy lehet bármikor bármilyen életkorban? Miért nem alszol te is velük? A pucérságról pedig annyit, hogy pszichológusok is megmondták, hogy legalább a szülõket lássa már pucéran a gyerek, különben a lányoknak egy méretes fütykös, a fiúknak egy duda is misztikum lesz vagy félnek a nemiségtõl.

Az normális ha egy anya ennyire félti a gyerekét? ( 5-6-7 ) évest:

hogy átment egy macska az udvarukba ( ha a mienk akkor én is átmegyek. ) és elkergeti ami nem is gáz de a kisgyereknek tettszik a cica, de erre az anya " Neee meg ne karmoljon! " és kergeti tovább a macskát!?

Legjobb válasz: Az az anya túlságosan paranoiás :D

Az az anya túlságosan paranoiás :D
vagy nem szeret, vagy frigid... de semmiképp nem normális. Bár... mindenkinek más a szexuális étvágya... lehet hogy rád unt?
Szerintem ez nem így megy.Mármint hogy megõrül az meber, h 10évig egy pasival kell lennie.Én szeretem a páromat már rég együtt vagyunk.Nekem sem volt sok pasim, és nem tudnám elképzelni hogy más pasival legyek.Se most se még 10év múlva.Arra nem gondoltál, h megcsal?Vagy olyan típus, h akkor sem kezdeményez, hogyha szenved tõle?Az én barátom is ilyen.Pedig fiú.Tudom hogy szeret, de hiába kíván megvárja míg én közeledek.Soha nem kezdeményez.De megszoktam.Ha kívánod õt, akk kezdeményezz te.Vagy a legjobb az lenne, ha beszélnél vele.Együtt biztos meg tudjátok oldani a dolgot.Sok sikert.:)
Szerintem azért párkapcsolat egy PÁRkapcsolat, mert két ember él együtt, van együtt és mindkettõjükön múlnak a dolgok.Nem éppen kellemes ha folyton az egyik fél próbálkozik...
Egyértelmû, hogy csak a gyerekért volt veled. Szerintem próbálj meg beszélni vele. Mondd meg, hogy hiba lenne csak a gyerekre koncentrálnia. Másrészt lehet, hogy neked is újítani kéne. Nem mindig csak szex - egy kis romantika sem ártana. Ha magatok nem tudjátok megoldani, menjetek el családsegítõhöz.
Szerintem normális esetben a nõnek kellene kezdeményeznie, mert ha a nõ kezdeményez, az jó jel, mert kívánja szexet a férfival!! Mivel a feleséged nem kezdeményez, valószínû, hogy unja veled a szexet, nem élvezi a szexet (nem frigid, csak nem illetek össze, vagy rossz a kommunikáció közöttetek ezen a téren).Vagy esetleg gátlásos. egyik sem jó. Kellene a szexrõl beszélgetni. Lehet, hogy veled nem volt sikerélmény a szex (okozhatja orgazmus nélküli szex okozta frusztráció is) Amúgy ha az elsõ 2-3 évben is nagyon élvezte volna, máig is kezdeményezne! Gyereket akart, azért hagyta magát megdu*atni, mert máshogy nem lehet gyereket csinálni. Szerintem nagyon problémás a kapcsolatotok, próbáljatok errõl nyíltan beszélni, hogy mi a baj! Nehéz lesz, de talán õ is elmondja majd, hogy mi az amit hiányol, vagy miért nem kívánja. L/27
hát ha 16 éves kora óta veled van, gondolom, nem volt más pasija rajtad kívül. én biztos megõrülnék, ha 26 évesen már 10 éve ugyanazzal a férfival lennék együtt... bocs...
A kérdező hozzászólása: Bocsi, én irtam el.26 éves, és kb. az utolsó 6-7 évben nem volt semmilyen látszat hogy akarna valamit.Már unom, hogy mindig nekem kell szólni!!!Kivéve, mikor gyereket akartunk, akkor mindig jött magától, utánna viszont minden visszaállt a helyére.Semmi kezdeményezés.
A kérdező hozzászólása: A gyereket 8 év együttlét után vállaltuk.Ezt én kizárnám.Csak a szexualitása nagyon frigidnek tünik.Eleinte jó volt, amig ujdonság volt számára a szex.
szerintem újítsatok be valamivel.Ami nagyon izgalmas.Je meg kérdezd meg tõle ahelyzet.

7 napja késik a menzeszem és érdekelne, hogy hány nap vagy hónap még a normális amíg nem jön meg? És ha sokáig nem jön meg akkor háziorvoshoz vagy nőgyógyászhoz kéne mennem? Egyébként 20 éves vagyok

Legjobb válasz: Hát ha élsz nemi életet, akkor elõször is vegyél tesztet és csináld meg. Utána meg nõgyógyász, a háziorvos nem tud veled mit kezdeni.

Hát ha élsz nemi életet, akkor elõször is vegyél tesztet és csináld meg. Utána meg nõgyógyász, a háziorvos nem tud veled mit kezdeni.
én úgy tudom, hogy 2-3 kimaradásnál már mindenképp el kell menni, bár ennyi idõsen nem kéne csak úgy kimaradnia.. egyébként rendesen be van állva?
1 hét még nem a világ vége, de szerintem is vegyél egy terhességi tesztet. Ha pozitív akkor irány a nõgyógyász, ha negatív akkor még várj egy kicsit... de ha a következõ idõszerû mensid sem jön meg akkor ismételten csak irány a nõgyógyász.
Lehet terhes vagy!
Valahol azt olvastam hogy 2 hét késés még nem nagy baj. Szerintem ha esélyes hogy terhes vagy, akkor vegyél tesztet és utána doki. Vagy várd meg a 2 hetet és utána doki. Mondjuk én ha magamból indulok ki nem aggódnék, mert 2-3 hét késés nálam megesik. Nem lehet hogy a stressz miatt? Vagy rendszertelen nemi élet?
A kérdező hozzászólása: terhes biztosan nem vagyok, egyébként normális idõközönként szokott megjönni és ilyen még nem volt soha h késett volna :(


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!