Találatok a következő kifejezésre: Normális, hogy barátom (404 db)

Tényleg úgy a normális, hogy barátok csak addig kellenek, amíg nincs az embernek párja?

Legjobb válasz: Én oda is írtam(másodikként), és engem is meglepett ez a felfogás! Nekem 4éve van párom, és tényleg vele vagyok a legtöbbször, de azért a barátokra is nagy szükség van. Lehet egy kicsit bele is õrülnék ha csak a párom lenne, senki más. Az igaz barátok szerintem olyanok mintha "választható" családtagok lennének. Meg kell õket becsülni. Persze nem alszom már én sem a barátnõmnél, és nem találkozunk minden nap, van olyan barátnõm is akivel fél évente találkozunk személyesen, de azért tartjuk a kapcsolatot.

Én oda is írtam(másodikként), és engem is meglepett ez a felfogás! Nekem 4éve van párom, és tényleg vele vagyok a legtöbbször, de azért a barátokra is nagy szükség van. Lehet egy kicsit bele is õrülnék ha csak a párom lenne, senki más. Az igaz barátok szerintem olyanok mintha "választható" családtagok lennének. Meg kell õket becsülni. Persze nem alszom már én sem a barátnõmnél, és nem találkozunk minden nap, van olyan barátnõm is akivel fél évente találkozunk személyesen, de azért tartjuk a kapcsolatot.
Teljesen igazad van, a nõk a család felé fordulnak teljesen. A férfiaknál gyakoribbak a felszínes, kölcsönös segítségnyújtásra alapozott, de felszínes baráti kapcsolatok. A nõk annyira bénák, hogy még ilyet is képtelenek fenntartani a másik nõvel. Aztán bajuk is lesz belõle öreg korukban, amikor elveszítik a társukat. Nézd meg a sok egyedül botozó vénasszonyt az utcán, nem kellenek senkinek. Nekem már a középiskola után lekoptak a barátaim, így nem lehet közvetlenül a társválasztáshoz kapcsolni.
Nem, nem normális. Ennek ellenére amikor összejöttem a párommal, dobott a legjobb barátnõm, pedig neki is volt párja. (Neki évek óta, nekem meg évekig nem volt, addig mûködött a "barátság".) A probléma az volt, hogy az én párom több mindent megtett értem, amit a barátnõm párja a barátnõmért nem. Pl. gyakrabban kaptam virágot, gyakrabban akart találkozni, sokszor maszírozott otthon olajjal. A barátnõm pasija meg inkább a haverjaival lógott vagy "aludt, mert fáradt volt".
Én úgy vagyok, hogy egy ideig a kapcsolat varázsa miatt ez igenis sok mindenkivel elõfordul. És legalább akik igazán jó barátaink, megmaradnak..Velük ott tudjuk folytatni, ahol abbahagytuk... Akár egy félbehagyott beszélgetést is. én ezt tapasztalom. A sok senki, aki csak felszíni volt, és addig kellettem, míg ismerkedhetett rajtam keresztül, lehúzhatott, h nekem is rossz kedvem legyen amikor neki is.. stb. azok nekem nem is számítanak. Sose kellettek igazán. 18/L
Hehe :) Itt a kérdésem. Igazság szerint nem tudom a válaszolók hogy vannak vele, de ez hülyeség. Egy barátság, fõleg ha "legjobb barátok" egy életre össze kellene tartaniuk.. Én ismerek olyan embert, akinek volt legjobb barátja. Együtt mentek középiskolába, sõt egyetemre is, pedig idõközben mindkettejüknek lett párja, és nem hanyagolták el egymást. Azóta is legjobb barátok. Szerintem nagyon rosszul látják azok, akik így gondolják, hogy a barátság csak "menedék" amíg nem lesz valakid. Én mondtam, hogy elhiszem, hogy a pasi az elsõ, de hogy emiatt egy barátságnak vége kelljen érnie.
De kellene a barátjával és a barátnõivel is törõdni. Sajnos én is elhanyagolom a barátnõim mióta van barátom, de majd ha barátom elhagy akkor majd szépen egyedül maradok. :) Majd akkor tanulok a hibámból. És az a lány is akirõl a kérdés szól.
Szerintem rám gondoltál. Nekem az a természetes hogy a párom az elsõ, második stb, utána a szenvedélyem, munka stb. Nem a barátok az elsõk. De nem is várok tõlük többet mint amit én adok és nem futok rögtön hozzájuk ha vége. Ez van én ilyen vagyok, mindenki máshogy gondolja. Akinek nem tetszik az ne legyen a barátom. Ha nincs párom akkor sem vagyok az a nagyon szoros kapcsolatokat ápolós fajta.
Egyszer én is beleestem ebbe a hibába hogy nem foglalkoztam a barátaimmal egy nõ miatt!Kb 2 éven keresztül!A csaj nem is bírta õket, meg õk se õt már az elejétõl kezdve!De nem bántam meg, mostani barátnõmnél teljes mértékbe arra törekedtem hogy megismerje és elfogadják egymást!Így most mindenkivel annyit vagyok amennyit szükséges!
Sajnos ez a jellemzõ. Régen én is beleestem ebbe a hibába. Mostmár nem teszem, és szerencsére a legjobb barátnõm sem ez a típus.
Nem, nem úgy normális. Csak annyit kell figyelembe venni, hogy igaz barát annyi van, amennyit egy kezeden meg tudsz számolni. Na rájuk vigyázni kell.Ha családosok lesznek, elköltöznek, megbetegszenek, akkor is idõt/figyelmet kell rájuk fordítani.
A kérdező hozzászólása: jj olyan szomorú vagyok emiatt. Nem akaraom. Nem akarok senki elhagyni és én sem akarok elhagyottá válni.:( Igazi barátokat akarok.
Nem másodikként, hanem elsõként írtam odais.:)
Nekem volt már párom, de sosem fordult elõ az, hogy ezért ne törõdtem volna a barátaimmal. Ugyanúgy összejártunk dumálni, meg mászkáltunk, csak nem olyan sokszor, mint régebben. Olyan helyzetben vagyok, hogy most én vagyok az, akit "dobtak" egy pasi miatt. Most a kapcsolatom a b.nõmmel, se neki a pasijával nem túl fényes. Összeköltöztek, és hát kiderültek dolgok a srácról.... Szóval, most b.nõmmel rehabilitáljuk a kapcsolatunkat. Remélem, sikerül helyrehozni!

Normális hogy barátom néha ok nélkül furcsán viselkedik velem?

Furcsa alatt azt értem, hogy változékony a hangulata. Nem tudom mitől függ. Néha olyan flegma, nincs kedve beszélgetni velem, a szokásos esti összebújós kellemes estékhez képest elfordul, nem lehet megkérdezni hogy mi a baja, megkérdezem nem válaszol. Hülyéskednék vele és olyat mond amivel megsért. Ekkor pedig napokig marad a sz*r hangulat. Máskor tök kedves, segítőkész, siet át hozzám, foglalkozik velem is, nem csak magával. Beteg vagyok megkérem hogy vegyen ki gyógyszert azonnal kiveszi, aztán legutóbb mikor megkértem 3 óra volt mire elment a gyógyszertárba és hozott gyógyszert. Nem tudok kiigazodni rajta, és nem lehet vele megbeszélni ezt. Normális hogy ilyen?

Legjobb válasz: Olyan ember, akit az éppen aktuális hangulata befolyásol - mint az emberek többsége. Igen, normális.

Olyan ember, akit az éppen aktuális hangulata befolyásol - mint az emberek többsége. Igen, normális.
Normális. Van még kérdés?
Normális. Olyan vagyok mint a barátod. Én lány vagyok. Sokszor van rossz kedvem amit kivetítek a barátomra, bunkó vagyok, és ok nélkül hisztizek. Már hozzászokott szegény, és akkor inkább békén hagy, csak úgy ott van velem szó nélkül. Vagy megszoksz, vagy megszöksz. Választhatsz. 18/L
Az elsõ hozzászóló vagyok. Azt hiszem, egy párkapcsolat csak úgy mûködik, ha megpróbáljuk a másik fél hangulatát, gondolkodását stb. figyelembe venni, és megpróbálni megérteni. Mindazonáltal ez baromi nehéz.
Olyan vagyok, mint a párod. Megkeserítem a másik életét, kértem már, hogy legyen vége, nem akarta... Nem normális. Hangulatember, mint mindenki más - Te mindig jobb lábbal kelsz?
beszéljétek meg :) lehet hogy az amit az elsõ válaszoló is mondott :)
A kérdező hozzászólása: Nem, nem kelek mindig jobb lábbal, sõt sajnos én elég sokszor rossz hangulatban vagyok, sokmindenen rágódom magamban, de ezek miatt nem fogok a barátommal másképp viselkedni, nem fogok vele flegmázni. Ha kedves velem, akkor én is az vagyok stb.
Ha kellõen fiatal, akkor normális. A fiatalemberek általában a késõi kamaszkorukban viselkednek így, mondhatni lázadnak, ami aztán - az érzelmi érettséggel együtt - süllyesztõbe kerül. Remélem idõvel õ is eléri ezt a szintet és akkor megszûnik a sok kétség benned.

Szerintetek az normális hogy barátommal elég jól megvagyunk. De ő legalább naponta a volt barátnőjével beszélget. Van okom féltékenynek lenni? :OO

Legjobb válasz: Én biztos nem bírnám tolerálni a napi, kétnapi beszélgetést. Õk havonta beszélnek egyszer, hogy élnek és ennyi. Naponta? na nee..

Én biztos nem bírnám tolerálni a napi, kétnapi beszélgetést. Õk havonta beszélnek egyszer, hogy élnek és ennyi. Naponta? na nee..
Ez mondjuk személyfüggõ is. Én is féltékeny lennék, de más meg lehet, hogy lesz-arná.
Szerintem van okod.Egyáltalán nem tartom elfogadhatónak, hogy az exekkel tartsák ilyen szinten a kapcsolatot akik már szakítottak és új párjuk van.Biztos nem esik jól neked meg arra kíváncsi lennék õ mit szólna fordított esetben.Persze ha közös gyerek van meg ilyenek akkor találkozniuk kell de szerintem nálatok nem ez a helyzet.Egyáltalán mirõl beszélnek ha már szakítottak?Én ebben az esetben arra gondolnák, hogy nem tudtak elszakadni egymástól érzelmileg teljesen.
ha megmondod neki, hogy téged ez zavar (amit én jogosnak tartok, engem is zavarna), és nem változtat, akkor meg sem érdemel, de komolyan.
Még az elõzõ vagyok: Viszont ha a veled töltött idõbõl vesz el, akkor dorgáld meg! De ez vonatkozik arra is, ha pl haverokkal csetel, mikor épp rád kéne koncentráljon, stb.
Én is gyakran beszélek az exemmel, volt közös óránk, lesz is. De már nem úgy tekintek rá, mint az exem, teljesen elvonatkoztatok ettõl, nagyon megbántott, de megbocsájtottam, és ismét jóban vagyunk, egy jófej srác az egyetemrõl. A barátom nem aggódik, mert tudja, hogy azért vagyok vele, mert õt szeretem, kimutatom, és nincs oka aggódni. Ha meg a te esetedben nem haragban váltak el, csak kihûlt, akkor meg érthetõ, hogy még jóban vannak. Ha lenne köztük érzelem, együtt lennének, de nyilván a párod azért van veled, mert téged szeret, te vagy neki a nyerõ, sokkal nyerõbb, mint a másik csaj :)
én ezzel a dologgal úgy vagyok, hogy szólok érte egyszer, hogy nekem rosszul esik.ha továbbra is folytatná a napi beszélgetéseket, akkor minden további nélkül összeszedném a kis cuccaimat, és elmennék haza/összeszedném a cuccait és elküldeném haza.ha valaki velem van, ne az elõzõvel diskuráljon, kiváltképp, ha én is megtisztelem azzal, hogy nem beszélgetek napi szinten az exeimmel.
A kérdező hozzászólása: hát nekemis hasonló a véleményem ..
A kérdező hozzászólása: akkor igazamvan h féltékeny vagyok?
A kérdező hozzászólása: hát köszönöm a tanácsokat mindenkinek :) .


Az normalis hogy van baratom de kozben mas pasikra is nagyon sokat gondolok?

2 eve elek boldog parkapcsolatban, tenyleg tuzon vizen keresztul en 21 pasim 25 eves. Minden tokeletes de nekem mintha hianyozna hogy nem flortolgethetek csokolozhatok mas pasikkal, egyszeruen mar nem ismerkedhetek.Baratom nagyon komolyan gondolja velem de van ket srac es foleg az egyik nagyon bejon nekem...igaz tavol van mindegy semmi reszlet nem szamit......felek valtani, felek feladni a biztosat bizonytalan kacsikert de igy meg ugyerezem a baratomat verem at....orulten szeretem de valojaban megis ugy erzem nem tisztak az erzelmeim es valahol atverem es fogalmam sincs mit csinaljak.Lehet amugy ket pasiba szerelmesnek lenni????Normalis?

Legjobb válasz: Hát normális, és én is feltettem volna pont 3 éve, 21 évesen ezt a kérdést. Mintha magamat olvasnám! Még a korkülönbség is egyezik! Na! Én akkor úgy éreztem, hogy még nem éltem eleget, más pasikkal is akartam volna ismerkedni, jól érezni magam, de ott volt a barátom, akivel már két éve jártam - pont, mint te. A másikkal végül csak átbeszélgettünk 3 augusztusi éjszakát úgy, hogy megbeszéltük, hogy nem érünk egymáshoz. Sose éreztem még akkora csalódottságot, mikor elmúlt ez a három éjjel. Mikor legközelebb találkoztam a barátommal, egyszerûen elsírtam magam, mert üresnek éreztem magam valamiért. Teltek a hónapok és ismét csak õ volt az életem része. Csak õ. Aztán megismertem valakit, de rosszul döntöttem. Úgy elszúrtam az életemet, hogy a mai napig nem értem magam. Minden felégettem, ami a múlthoz tartozott, és elhagytam. Évek óta keresem az Igazit, de rá kellett jönnöm, hogy Õ volt az! Más férfiakkal egyszerûen nem tudtam még beszélgetni sem, utáltam velük lenni, rájuk nézni, megérinteni õket! A mai napig egyedül vagyok - most már egy éve. Persze, néha randizok, de magányos vagyok végtelenül. Gondold át még 1x ezt a dolgot a barátoddal, nehogy úgy járj, mint én.

Hát normális, és én is feltettem volna pont 3 éve, 21 évesen ezt a kérdést. Mintha magamat olvasnám! Még a korkülönbség is egyezik! Na! Én akkor úgy éreztem, hogy még nem éltem eleget, más pasikkal is akartam volna ismerkedni, jól érezni magam, de ott volt a barátom, akivel már két éve jártam - pont, mint te. A másikkal végül csak átbeszélgettünk 3 augusztusi éjszakát úgy, hogy megbeszéltük, hogy nem érünk egymáshoz. Sose éreztem még akkora csalódottságot, mikor elmúlt ez a három éjjel. Mikor legközelebb találkoztam a barátommal, egyszerûen elsírtam magam, mert üresnek éreztem magam valamiért. Teltek a hónapok és ismét csak õ volt az életem része. Csak õ. Aztán megismertem valakit, de rosszul döntöttem. Úgy elszúrtam az életemet, hogy a mai napig nem értem magam. Minden felégettem, ami a múlthoz tartozott, és elhagytam. Évek óta keresem az Igazit, de rá kellett jönnöm, hogy Õ volt az! Más férfiakkal egyszerûen nem tudtam még beszélgetni sem, utáltam velük lenni, rájuk nézni, megérinteni õket! A mai napig egyedül vagyok - most már egy éve. Persze, néha randizok, de magányos vagyok végtelenül. Gondold át még 1x ezt a dolgot a barátoddal, nehogy úgy járj, mint én.
normális, megesett már pár nõvel, de pokolra fogsz kerülni. :)
Egyértelmüen ellaposodott barátoddal a kapcsolatod emiatt érzed a vonzalmat más pasi iránt is. Ha még ugy érzed hogy kalandozni szeretnél, akkor tényleg ne verd át pasidat, amikor tudod hogy ö meg komolyan gondolja....
A kérdező hozzászólása: Na pont ettol felek...Igazabol en annak a masiknak azt hazudtam mar nincs baratom...en kulfoldon dolgoztam baratom itthon. Ez a masik ficko is nem messze tolem es sokat beszelgettunk szinte minden este neten...mikior repultem haza meglepeteskent ott vart a repteren...itthon meg a baratom...soha semmi nem volt koztunk se.Aztan vegleg hazajottem mert a baratomnak allitolag annyira hianyzotam h megcsalt, esen ketsegbeesesembe hazajottem pont akkor amikor a masik fiu is itthon volt szabadsagon. Baratom diszkot csinalt egy varosba en is ott voltam de kozbe hivott ez a masik h talalkozni akar velem.En kiszoktema diszkobol es nagy felve beultunk egy kavezoba ekkor beallitott a baratom is.Legszivesebben elsulyedtem volna, majdnem egymasnak estek es en magyarazkodhattam mindenkinek.Vegul baratom arra kert valasszak kivel megyek ki, es en szo nelkul vele mentem, ott abban a pillanatban ugy ereztem a baratom melett a helyem o a hozzamvalo.Viszont azota buntudatom van es a masik pasira tudok gondolni ejjel nappal.....irtam neki egy emailt h bant a buntudat es hogy fel evig hazugsagba eltettem...de amennyire jo pasi annyira megerto es kedves (sajnos)...azt irta hogy nem haragszik legyek boldog a nagy o vel de csalodott de megis olyan sokat es normalisan irt...jojjjjjj en nem tudom mi van..banom talan?
Arról van szó, hogy a tudatallattid sem érzi teljesen. Annyira nem hiszek az ilyen ezotériás humbukokban. Viszont az álmokban van valami. Szóval biztosan te is már álmodtál figyelmeztetõ jeleket, csak nem vettél róluk tudomást. Pedig jó figyelembe venni a tudatalattink mit súg nekik. Igy lényegesen kiegyensúlyozotabbá tehetjük életünket.
szerintem nem arról van szó, hogy nem ad meg mindent neked, hanem te nem érzed ezt a kapcsolatot már teljesnek. Lehet ha te nem vagy már megfelelõ mellé. Az emberek változnak, az érzéseink is ezáltal. És igen. Lehet két pasiba szerelmesnek . Persze kissé felszines módon. De akit hidegen hagynak a társadalmi morál nézetei, az simán megteheti és meg is teszi. Elõzõ voltam.
Hajrá kislány! Saját magad alatt vágod a fát, ha két pasival egyszerre hetyegsz. Ha elõbb utóbb fájdalmat akarsz okozni a szeretett pasidnak, akkor nagyon jó úton haladsz. Szabályok azért vannak, hogy megszegjük..nem igaz?!

Normális, hogy idegesít hogy a barátnõm kihívó képeket rak fel facebookra?

Tudja, hogy idegesít, hogy ez miatt folyton idegen pasik írogatnak rá, mégis megint kirakott egyet.

Legjobb válasz: Normális, hogy idegesít. Nem normális, hogy kirak ilyen képeket, fõleg ha úgy rakja ki, hogy minden idegen láthatja, nemcsak az ismerõsei. Ez olyan mintha mindenkinek mutogatni akarná magát, hogy dicsérgessék. De ha van barátja, akkor minek vágyik ennyire mások figyelmére?

Normális, hogy idegesít. Nem normális, hogy kirak ilyen képeket, fõleg ha úgy rakja ki, hogy minden idegen láthatja, nemcsak az ismerõsei. Ez olyan mintha mindenkinek mutogatni akarná magát, hogy dicsérgessék. De ha van barátja, akkor minek vágyik ennyire mások figyelmére?
A kérdező hozzászólása: Mondtam neki, hogy vagy leszedi az ilyen képeket vagy felejtsen el. Azt mondta nem szedi le. Mondom akkor ennyi, többet ne is keress. Ennyi.
Kérdezõ, végül mi lett?
Nagyon helyes, az ilyen kis ribik csak problémákat fognak okozni.
A kérdező hozzászólása: Igazatok van. Mondtam neki, hogy van leszedi az ilyen képeket vagy felejtsen el. Azt mondta nem szedi le. Mondom akkor ennyi, többet ne is keress.
Normális hogy idegesít, már rég ki.basztam volna mint macskát sz.arni. Ostoba kis tinipi.csa, aki ebbõl akar visszaigazolást. Dobd ki a francba. Ne várd meg amíg megcsal, elárul, és megaláz.
Hagyd ott, mert az ilyen ribiket akárki megdughatja (aki elég jól néz ki vagy elég pénze van)!
A barátnõd szeretne ribiskedni. Vagy megszokod, ha nem hagyja abba, vagy elhagyod.
hat mond neki hogy ez neked igy nem tetszik es ameddig nem szedi le addig nem beszeltek.
Jól tetted! Az ilyenektõl jobb minél hamarabb megszabadulni.

Barátom kevesebbet beszél velem, mert szüleim próbálnak ellen fordítani. Szerintük az eleve nem normális, hogy rasztahaja van, meg a baráti köre is hasonló figurákból áll és nekem nem tenne jót, ha vele maradok stb. Mit tegyek?

19/L

Legjobb válasz: Attól,hogy rasztahaja van még õ is ember!Sõt lehet,hogy 1000x-er különb mint egy normális hajat viselõ egyén! De nem szeretem mikor külsõ alapján ítélnek el valakit.

Attól, hogy rasztahaja van még õ is ember!Sõt lehet, hogy 1000x-er különb mint egy normális hajat viselõ egyén! De nem szeretem mikor külsõ alapján ítélnek el valakit.
Felnõtt nõ vagy nem? Ideje érett döntést hozni!Vagy kiállsz a barátod mellet és szembe mész a szüleid ellen.Vagy a szüleid mellett állsz ki és szakítasz
A szülõk sem voltak mindig felelõsségteljes angyalok. És nem látom át mi rossz van a raszta hajban, meg különben is 19 vagy. Igaz a szülõket nem igazán érdekli a kor, 30 évesen is ugyanúgy beleszólnak majd mindenbe.
Kristóf a barátod?
Te jársz a barátoddal vagy a szüleid?...
Kuzdj meg erte, ha tenyleg Ot akarod... Az en Paromat is utaltak, beszologattak neki , a hata mogott ra... A vege az lett, hogy kozoltem adnak egy eselyt neki es megismerik vagy meg egy rossz szo a szemeben a hatamogott es engem az eletben tobbe nem lathatnak. Megfogadtak nincs bajuk vele, megszerettek mikor megismertek! 9 honapja voltunk egyutt mikor terhes lettem, akkor megint szajhuzas es ugatas volt, akkor is kozoltem, hogy elkoltozok unokastol az orszag masik vegebe ha nem tartjak meg a velemenyuket! Arra is fogadtak, hogy szetmegyunk a terhessegem 9 honapjaban... :) Azota is egyutt vagyunk es ez igy is marad! :) a Fiunk meg egy orias azota es mindenunk meg van! Mig gyeseztem osszegurcolt ket hazat (amibol az egyikben az en rokonaim elhetnek!) es egy autot, Fiunknak bankszamla! Es ugy indultunk, hogy egy agyunk se volt :) a Fiunkra gyorsan osszedolgoztam mindent (babakelengye), O meg a butorokra melozott. Ha ezekutan meg a csaladom rosszat merne szolni ra, a nyelvet kihuznam barki is az!
A legtöbb szülõ mindig is szeret beleszólni a gyermeke életébe. Ez 0 és 18 év között ez teljesen normális, bár a legtöbb gyerek már kamaszkorban tiltakozik ellene, ami szintén teljesen normális. Viszont Te már egy olyan korban vagy, amikor Te döntöd el, hogy mit szeretnél és a döntés teljes felelõssége is a Tiéd. Tanácsot adhatnak a szülõk - ha kérsz - de ilyenkor már nem szabad, hogy õk irányítsanak. Érdemes meghallgatni, hogy mit mondanak - mert õk teljesen más szemszögbõl látják a dolgokat mint Te, és láthatnak valamit, amit Te nem látsz. De ha csak a rasztahaja miatt ágálnak ellene, akkor ne rájuk figyelj, hanem magadra hallgass.

Normális, ha egy lány azért nem akarja, hogy barátja legyen, mert az osztálytársak csúfolkodni kezdenek?

Nem rólam van szó.(Nekem van barátom)

Legjobb válasz: Normális. Én akartam, lett és semmi nem volt. Mi inkább segítünk megoldani a problémákat (ha van). Meg néha kérdezünk. De az osztály másik fele mindent tudni akar és ez így gáz =/. Igaz, hogy mi eltitkoltuk elõlük csak azok tudták akik a legjobb barátaink és megbízhatóak :) De ennyi. Ez amúgy sem sulis téma :D. De am meg ha az osztálytársak éretlen kis faszok akkor meg tuti, hogy cikiznek.

Normális. Én akartam, lett és semmi nem volt. Mi inkább segítünk megoldani a problémákat (ha van). Meg néha kérdezünk. De az osztály másik fele mindent tudni akar és ez így gáz =/. Igaz, hogy mi eltitkoltuk elõlük csak azok tudták akik a legjobb barátaink és megbízhatóak :) De ennyi. Ez amúgy sem sulis téma :D. De am meg ha az osztálytársak éretlen kis faszok akkor meg tuti, hogy cikiznek.
Eszti vagyok :D : Hát ha tudja hogy nem olyan az osztálya akkor mitõl fél? Istenem.. De valaki még nem felkészült...
A kérdező hozzászólása: Ez szerintem olyan mint az ovibaan:D
A kérdező hozzászólása: De épp ellenkezõleg. Nem olyan az osztály, nekem ezért fura, és nagyon soknak van barát/barátnõ.. De õ nem, mert akkor cikizni fognak. De hát miért tennék az olyanok akik épp õj csajoznak, pasiznak? És a többiekkel nem kell foglalkoznii.., mert nálunk akik ilyen miatt cikiznek azok lúzerek:D
A kérdező hozzászólása: épp úgy:D*
Ilyen korban még minden kis szarságért csúfolják az oszttársak egymást :D Majd kinövitek... 17F
A kérdező hozzászólása: De epp az, hogz nem csufol senki senkit :D

Az normális, hogy állandóan a legjobb és egyetlen igaz barátomra gondolok (aki egy lány)? 16/f

Állandóan eszembe jut és hiányzik, mert ritkán láthatom a távolság miatt.

Legjobb válasz: Normális, amikor õ a barátnõd. De úgy látom barátzónán keresztül próbálsz többet elérni nála hogy esetleg járjatok.

Normális, amikor õ a barátnõd. De úgy látom barátzónán keresztül próbálsz többet elérni nála hogy esetleg járjatok.
A kérdező hozzászólása: Nem tudom mit akarok. Csak annyit tudok, hogy nagyon szeretem és õ is nagyon szeret engem. De még nem volt barátnõm soha, szóval nem is tudom, hogy mi a különbség.
Hát tedd fel magadnak a kérdést, hogy el tudnád-e képzelni barátnõként. Ha igen akkor érdemes rámozdulni. Lehet, hogy nem jön össze a dolog, de jobb mintha azon gondolkoznál, hogy "mi lett volna ha...". Ja én voltam aki elõbb is kommentelt.
A kérdező hozzászólása: Feltettem a kérdést magamnak és eltudnám képzelni. Mondtam is neki, hogy elgondolkoztam rajta, de õ azt mondta, hogy még nem gondolt rá. Nagyon rossz állandóan rá gondolni úgy, hogy nem lehet mellettem. Elmúlik ez?
4 változat lehetséges: 1. Rámozdulsz, összejöttök. 2. Rámozdulsz, nem jön össze, még lehettek barátok. 3. Rámozdulsz, nem szeretné nagyon, ennyi, lesz nõ még az életedben bõven. 4. Összejössz egy másik csajjal, õt pedig megtartod barátként. Mindenesetre ne fogd fel ezt olyan borzalmas dologként, annyi csajjal fogsz még találkozni az elkövetkezõ években, hogy jó lesz ha egyáltalán emlékszel a nevére 6-7 év múlva.
A kérdező hozzászólása: 3-as kizárva. Túl sokat jelentünk egymásnak, hogy csak úgy elfelejtsük egymást. És eddig nem volt túl sok nõ az életemben, mert valamiért úgy alakult, hogy most rajta kívül kb senkit se ismerek.
örülj h nem fiú a barátod

Én reagálom túl? Normális, hogy a barátom anyja benne van a kapcsolatunkban?

Ilyenekre gondolok, hogy összeveszünk és mindenképp tudni akarja, hogy min vesztünk össze. Rám szól hogy "ne hisztizzek" (úgy kezel mintha csak én lennék a hibás a fia meg tökéletes), a magánjellegű dolgaimat is tudja mivel faggatja a páromat, akit hiába kértem hogy ne beszéljen ki mindent rólam. pl. hogy a papám kórházban van, kifaggat hogy mi a baja (hiába nem akarok róla beszélni, mivel fáj!). Számon kéri, hogy hogyn sikerlt a próbaérettségim, és hasonlók.. Amúgy is nagyon zárkózott vagyok, szinte a saját szüleimmel nem beszélem meg a gondjaimat, nem hogy még egy idegennel! Normális hogy belekényszerít, mindent számon kér és mindent tudni akar? Én reagálom túl?? Úgy érzem, mintha vele is járnom kellene, nem csak a fiával...

Legjobb válasz: A barátod anyja nem normális. Viszont a pasid is egy béna pocs, ha ennyire könnyen befolyásolható. Az anyja gyakorlatilag dróton rángatja.

A barátod anyja nem normális. Viszont a pasid is egy béna pocs, ha ennyire könnyen befolyásolható. Az anyja gyakorlatilag dróton rángatja.
a mama egy tudálékos zsarnok a fia egy marionett bábú nem reagálod túl kissé gázos a helyzeted
Barátod is egy érdekes figura.Az õ hibája is részben, hogy ilyen az anyja.Nem szabadna neki mindent elmesélnie, és rá kéne szólnia anyucira, hogy ne üsse bele mindenbe az orrát.Elõször is a barátoddal kéne beszélned, hogy ez nem így mûködik, ha nem érti meg, akkor el kéne gondolkodnod, hogy megéri-e ez az egész a szenvedést.Ennek jó vége nem lesz, ha továbbra is így folytatódik, mert anyuci egyre inkább megszállott lesz, tapasztalatból mondom.
A tizenötösnek mondanám, hogy a kérdezõ nem azt sérelmezte, hogy fiúja elmond egy pár dolgot , hanem a kioktató számon kérõ stílust. Ez bizony nem az, amirõl te írsz. Amirõl te írsz az nem is bántana. A kérdezõnek meg mondanám, hogy azért a családodról, a szüleidrõl, a nagypapádról miért ne érdeklõdhetne a fiúd anyukája? Itt a beleszólás az, ami zavaró és ha a fiú nem allítja le a szülõt, akkor abból nagy problémák lesznek. Így alakul ki az anyós státusz, a párom édesanyja helyett.
A kérdező hozzászólása: Azért ne érdeklõdjön a családomról, mert nem beszélek róluk senkinek! Neki miért kellene?? Sajnos nekem nem esik jól ha arról faggatnak hogy a papámnak milyen betegsége van és mikor fog meghalni....
akkor megkérdezem, mert szerintem ilyen vagy, alapból visszahúzódó, ott a szülõkkel nem is nagyon beszélsz semmit, max egyszavas válaszokat adsz, na ezért tudom elképzelni a faggatózást, mereven elzárkózol tõlük valamiért, így sajnálom, de nem lesz jó a kapcsolatotok, N
Utolsónak:A kérdezõ írta, hogy a barátját is faggatja az anyja.Tehát nem feltétlen a kérdezõ visszahúzódó, és ha mondjuk az is, akkor meg hagyni kellene, hogy megnyíljon.Az én anyós jelöltem is hasonló volt, pedig én nem vagyok ilyen típus, tudom mirõl beszél a kérdezõ.Nem szabad ráhagyni a fiának a dolgokat, mert csak jobban beleártja mindenbe az orrát az anyuka.Errõl ennyit.
Hozzá kell tenni, hogy nem csak a barátod könnyen befolyásolható, hanem te is. Hiszen, az anyja pontosan eléri azt, amit tõled akar. Hiszen, már végleg a szakításon gondolkozol. Pedig lehet, hogy az egész kapcsolatot ez rontotta meg. Te pedig gondolom, nem az anyjával akarsz járni, tehát mi köze van neki hozzá? Ne hagyd, hogy ez befolyásoljon...!
A kérdező hozzászólása: Igen, alapból zárkózott típus vagyok. Ezt miért nem tzdja tiszteletben tartani egy felnõtt ember? Mellesleg próbáltam nyitott lenni feléjük, IDÕRE lett volna szükségem. Csak miután az anyuka elém állt és közölte hogy hisztis vagyok és a fia el fog hagyni (mindezt úgy, hogy a fia által elkövetett hibákról nem tud semmit és baromira jogosan "hisztiztem"), nos attól a ponttól már görcs van a gyomromban és képtelen vagyok nyitni...
Ajánlhatok neked egy érdekes könyvet, ami segít tiszta szívvel és lélekkel, egyenes háttal kezelni az ilyen konfliktusokat?
A kérdező hozzászólása: Igen, megköszönném ha ajánlanál könyvet! :)
A volt páromnak az anyja 5 év alatt azt se kérdezte meg tõlem , hogy hogy vagyok ! Attól , hogy próbál hozzád közeledni , beszélgetni veled , annyira nem gonosz szerintem. De azért azt tényleg meg kellene vele beszélni , hogy ne szóljon bele az életekbe...
Írj privátot ott elküldöm a könyv címét. :)
A kérdező hozzászólása: Nem levelezek senkivel ezen az oldalon, megköszönném ha ide kiírnád a könyv címét! Köszönöm.
A kérdező hozzászólása: Kedves 15-ös, a barátom anyja FAGGATÓZIK. Olyan dolgokról amit a páromon kívül senkivel nem akarok megbeszélni!!! Mi köze van a nagypapámhoz vagy a testvéremhez vagy a szüleim problémáihoz??? SEMMI.
az hogy érdeklõdik, ez természetes miért nem azt kérdezte milyen pózban dugtatok, ha igen, akkor megérteném a kiírásodat, azt hogy a szüleiddel olyan a kapcsolatotok amilyen, másnál nem én is sok mindent tudok a kölkeimrõl, de nem azért mert faggatom, hanem ismerem, elég ha ránézek, már tudom, hogy van-e valami gondja, szóval õk maguktól mondják el, utána jobban is érzik magukat a lányom barátjával is beszélek, neki jó volt, mert a szülei másként kezelik, amúgy amíg tanultak én is megkérdeztem, sõt a szakdolgozatnál csinált egy hibát, így megbeszéltük, a szülei nem is tudtak róla ezek alapján én úgy gondolom, hogy otthon a szüleiddel mindenki éli világát, néha találkoztok, nincs igazából kötõdés köztetek, ez a szülõ hibája, hogy nálatok így alakult, amúgy meg csak kíváncsiak, mi van Veled, ennyi bár ez csak az én véleményem N
Közöld a fiúval a problémádatt, és mond meg neki hogy ez neked igy nem megy. Aztán vagy beszél az anyjával vagy ez van....
Hát, ha csak szimplán érdeklõdik, az nem lenne gond, mert ez így természetes. Viszont a kettõtök kapcsolatába ilyen szinten nem szólhatna bele elvileg. Meg hát a számon kérõ hangnem sem igazán helyes a részérõl.
A kérdező hozzászólása: Elmondtam a barátomnak, hogy nekem ez sok. Erre az volt a válasza, hogy túlreagálom és azanyja nem akar rosszat meg szeret engem... Elvileg nekem kéne ezt megbeszélnem az anyjával (barátom szerint). Úgy érzem nincs hozzá erõm, egyszerûen besokalltam...
Nem normális, és ezt mondd el a pasidnak is. Erre rá fog menni a kapcsolatotok egy idõ után.Mondd meg Neki, hogy rólad semmit, jól vagyunk aztán ennyi! Ez a fiú nagyon anyámasszony katonája lehet, engedje már el az anyja szoknyáját, ezt közöld vele! Az anyjának meg csak annyit monddj, hogy semmi közöd hozzá, mi ezt tisztázni fogjuk, mi dolgunk.Ennyi! jaaaj de ismerõs! Mindig a szülök.....
A kérdező hozzászólása: Az a kellemetlen, hogy én az ország másik végében lakom, így hozzán nem tudnánk menni, meg amúgy is sok nálunk a családi zûr. Így ha együtt akarunk lenni akkor ált. a hétvégéket töltöttük együtt, hétköznap csak találkozgattunk. Viszont a múltkori beszólás után (mikor összevesztünk) "remélem ez már végleges szakítás". Nos, azóta nem voltam náluk és nem is akarok menni. Így tényleg véget kell vetni ennek az egésznek.
ismerõs a helyzet:o engem folyton hivogatott telefonon az anyja... nekem is sok lett elhiheted és fél évig bírtam és a srác nem csinált vele semmit ki is dobtam...amúgy szerintem meg a srácnak kéne leállítani az anyját mégis csak az õ anyja. és megkéne mondania hogy ez a ti dolgotok és nem tartozik rá. és miaz hogy rád szól hogy ne hisztizz.?:O egyátalán mit szól bele akkor hisztizel amikor akarsz ha nemtudja elviselni az õ gondja.
ez már csak így mûködik, a családdal is jársz, velük is kell kommunikálnod, de hogy te mit mondasz el magadról, az rajtad múlik. Zárd rövidre a dolgokat, mondd, hogy nem részleteznéd, meg nem tartozik rá. Ha meg a pasid ezt nem érti meg, késõbb nagy problémák lehetnek, zsarolhat a srácon keresztül, irányíthat, kell ez neked? Legjobb lenne a párod anyját hanyagolni, ne találkozzatok.
Mindenképpen mondd el a pasidnak, hogy már a szakításon gondolkozol emiatt, és vagy leállítja az anját, vagy éljen vele! próbáljatok meg máshol találkozni, kert, vagy ismerõs haver stb... mindenképpen kerüld el õket, fõleg ez a beszólás miatt.Errõl tud a pasid, errõl a beszólásról?
Jajajajaj! Nekem a párom édesanyja akarta elmagyarázni, hogy a fiának miként feleljek meg a szex terén. Olyan nyíltan tálalta elém, hogy teljesen ledöbbentem. Mindent tudott arról, hogy a párommal, azaz a volt párommal miket teszünk az ágyban. Hát ennek hatására írom, hogy a volt párommal. Nincs szükségem anyuci pici fiacskájára. Nekem egy önálló férfira van szükségem, aki ésszerû határokig avatja bele az anyukáját az ügyeinkbe és ésszerû határokig szól bele az életünkbe.
A kérdező hozzászólása: A barátom szerint normális, hogy megbeszel ilyeneket az anyjával. Szerintem nem az. Talán itt bukik meg minden..
A kérdező hozzászólása: Az én barátom "csak" a tesvéreivel beszéli meg hogy milyen a szexuális életünk.
Hát érdekes csávó lehet..... Te tudod! Neked kell döntened! Beszélni vele, bár ahogy látom......
Szia! Az én párom édesanyja is ilyen volt. Ráadásul az õ anyja nem magyar, amikor náluk voltam végig egy olyan nyelven beszéltek, amibõl én egy kukkot sem értek, szóval kb. azt beszéltek rólam, amit akartak. Hiába kértem õket, hogy legalább elõttem beszéljenek magyarul (az anyja is beszél folyékonyan), sosem teljesítették. Az "anyósjelölt" este 9-ig dolgozik, a páromat (21 éves!) arra kötelezte, hogyha hazaér az egyetemrõl, azonnal hívja fel minden nap, hogy tudja, hogy épségben hazaért, pedig este így is- úgy is találkoztak. Megtiltotta neki, hogy biciklizzen, mert az balesetveszélyes! Engem is megállás nélkül faggatott, hogy milyen gyógyszert veszek be, mert biztos örökletes betegségem van (C-vitamint szedek), meg mennyiért vettem a szandálomat. Ha túl drágának találta a ruháimat, akkor megjegyzést tett rá, ha a turkálóban vettem valamit, az sem tetszett neki. Próbálta gyõzködni a barátomat, hogy hagyjon ott, de sosem mondta el, hogy mi baja van velem. Megjegyzést tett, hogy ilyen buta lány miért jár egyetemre (becsúszott pár 2-es, 3-as, pedig amúgy jók a jegyeim). Ha összevesztem a barátommal, mindig én voltam a hibás, számára a barátom tökéletes. Nagyon megbántottak az egésszel mindketten. A legrosszabb az egészben az, hogy sokáig le sem esett az egész! Elõttem sosem beszéltek magyarul, kezdetben pedig az "anyós" csak a hátam mögött fúrt. Éreztem, hogy nem kedvel engem, de ezt álmomban sem gondoltam volna! Amikor a barátomat kérdõre vontam, sosem mondta el az igazat, mert nem akart megbántani. Végül õ is besokallt a korlátozástól, meg hogy folyton engem szidott és kitálalt nekem. A vége az lett, hogy a barátom elköltözött otthonról kollégiumba. Az anyja most egyedül él. Párom azért rendszeresen meglátogatja, néha olyankor teljesen normális, úgymond visszavesz egy kis idõre, máskor meg sírva könyörög a páromnak, hogy költözzön haza. Az én véleményem az, hogy nem természetes az, hogy szülõk ilyen mértékben beleszólnak a gyerekeik életébe még 20 éves kor fölött is. Had döntse el a barátod egyedül, hogy kivel szeretne lenni! Az hogy érdeklõdnek, az még tényleg nem tûnik durvának, de ez, hogy "remélem ez már végleges szakítás". Látszik, hogy valójában nem kedvel az anyja. És ne vedd magadra. Sajnos velem is ez történt... ápolt vagyok, egyetemre járok, jól tanulok, tudok fõzni, udvarias voltam vele is mindig. Õ meg beszólogat, hogy "nem vagyok elég csinoska". Meg arról is faggatta a páromat, hogy megkap-e tõlem mindent szexuális téren. Szerintem próbálj még beszélni errõl a barátoddal, mert ennek így nem lesz jó vége. Szerintem nem neked kéne megbeszélned ezt az anyjával. Mivel az anyja valószínûleg nem kedvel téged, nem fog meghallgatni, vagy ha igen, nem fogja érdekelni, neked ez milyen érzés. Addig ez fog menni, amíg a barátod ki nem áll melletted, és meg nem véd. Vagy legalább nem mondja el a bizalmas dolgaidat anyucinak.
Mi az, hogy ráuszítottad? Valami kutya a barátod netán?
Mivan?? Te egy fiú vagy, és a barátnõdre ráuszítottad, a Béla barátodat, hogy Béla ÖL! és a barátnõd szakított ezért?
hogy HOVA? mivan?
de miért uszítottad rá a barátodat, ember???
What does the fox say?????
A kérdező hozzászólása: Õ úgy érzi hogy ráúszítottam, mert ráírt azzal kapcsolatba a barátom hogy miért nem akar velük találkozni! És erre megsértõdõtt és szakított velem.
Béla, ÖL! -> Sírok! :D:D:D:D:D
Minek kell erõltetni valamit, amit nem akart még? Én is szakítanék ilyen helyzetben, tök kellemetlen szituációt teremtettél neki. Magadnak köszönheted az egészet.


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!