Találatok a következő kifejezésre: Normális, hogy a szüleinek (117 db)

Nem normális. De sok nem normális anya van.
Ennyi infó alapján ezt nem lehet eldönteni. Egyikünk sem tudja mi áll a háttérben, és az sem mindegy mekkora a gyerek.
Ha apuka nem hajlandó normálisan beszélni anyukával, akkor kénytelen a gyereket hívni. Sok az ilyen nem normális apuka is ám!
nem normális, de sajnos sok családban van ilyen. Nálunk is van iylen a acsaládban. inteligens tanult emberek pedig csak egyszerüen makacs öszvérek.
Nem szokványos, de legalább nem fúrják egymást a gyerek elõtt.Jobb ha nyugodt a légkör.
A kérdező hozzászólása: A gyerek most kezdte a 2. osztályt általános iskolában. Egyik fél sem tökéletes, az anyuka folyton veszekszik és kiabál, sokszor megveri/megverte a gyereket, az apukának hiába mond bármit is, lepereg róla minden, inkább nem mond semmit. Ha bármit is kérdez/kérdezett apuka a gyerekrõl csak az volt a válasz, hogy jól van, a gyerekbõl pedig nem tud meg semmi (pl. hogy áll a tanulás, magánóra, szakkör, fakultatív, szülõi értekezlet, problémák...)

Szerintetek az normális hogy a szüleim szerint alkoholista vagyok, mert megiszok hetente pár sört, nagyrészt meló után?

Fater cigizik mint állat.. de azzal természetesen semmi gond nincs szerintünk..ellenben a heti pár doboz sör az masszív alkoholizmus

Legjobb válasz: Nincs alkoholista a családotokban? Én úgy vettem észre ezek a családok paráznak a normális alkoholfogyasztáson is, mert félnek, hogy úgy végzi az a családtag is. Párom családjában is az volt, hogy én itatom... Mert ha átmentünk szüleimhez egy vacsorára ittunk egy pohár bort közösen (egyébként nem szoktak szüleim sem, csak ha vendég, vagy mi megyünk) Beülünk egy héten egyszer-kétszer barátokkal valahova, ilyenkor lemegy egy kis sör is a kóla mellett. Nem mindig van ez így persze. De szerintük én itatom:)

Nincs alkoholista a családotokban? Én úgy vettem észre ezek a családok paráznak a normális alkoholfogyasztáson is, mert félnek, hogy úgy végzi az a családtag is. Párom családjában is az volt, hogy én itatom... Mert ha átmentünk szüleimhez egy vacsorára ittunk egy pohár bort közösen (egyébként nem szoktak szüleim sem, csak ha vendég, vagy mi megyünk) Beülünk egy héten egyszer-kétszer barátokkal valahova, ilyenkor lemegy egy kis sör is a kóla mellett. Nem mindig van ez így persze. De szerintük én itatom:)
"Nyáron nem gond a heti pár doboz" Miért? Nyáron miért nem gond?
Nem normális, viszont tökéletes úton haladsz. Nyáron nem gond a heti pár doboz, de ha egész évben ez megy nálad, akkor figyelj oda a szüleid intelmére. Hamar hozzászokhatsz és onnantól lejtõre kerülsz. Állásod elveszíted, és a végén hajléktalan leszel. De pár sör tényleg nem a világ, feltéve ha nem mindennap nyomod. Éljen a sör!
Nálunk is ez megy, nincs igazuk. Tegnap este én is ittam két dobozzal, na és?
Azt hiszik sokan, a bor valami csodaszer vagy kivétel. Hát nem, az is alkohol, és ahhoz, hogy egészségvédõ hatása legyen, napi több litert kell meginni belõle.
Emlékszem, apám hetente 1-2x lement a krimóba...2-3 év múlva napi 2 deci fehérbor....halála elõtt 4 (!!!!) liter fehérbor naponta!!!! Gondold meg, hogyan és meddig akarsz élni....én is majdnem beleestem ebbe, miután apam meghalt, nem volt hova mennem, minden összedõlt én is ittam, cigiztem... Most 23 vagyok, nem dohányzom, az alkohol nálam max 2 korty sör (több nem fer le), meg van egy nyitott üveg pezsi, abbol is alig ittam, ott áll egymagába:) nem leszek alkesz, eleget láttam...
Tatám húsz éves korától szinte minden nap 2 feles pálinkát megivott, ha tehette. Halála elõtt (jóval túl a 90-en) IS ugyanennyit ivott. Szóval ennyit errõl, hogy kicsiben kezdõdik, nagyban folytatódik. Egy dolog, ha valaki szereti valamelyik alkoholos italt, egy másik, ha alkoholista. Ez egyébként örök vita a puritánokkal, de vannak emberek, akik pl. szeretik a bort és ha tehetik isznak is belõle néhány pohárral, esetleg rendszeresen is. Viszont ha nincs otthon bor, nem nyúlnak a sörhöz, vagy a töményhez, még ha az orruk elõtt is van, szóval nem fanyalodnak rá más italra, mert nem függenek az alkoholtól és nem tudnának meglenni a napi adagjuk nélkül. Csupán szeretik a bort. Vagy a sört, tetszés szerint.
Esetleg lehetett masszív alkoholista a szüleid családjában, akiknek az ilyenek lelki sérülést okoznak, azok szoktak ennyire túlérzékenyen reagálni és a bolhából elefántot csinálni. Valamennyire érthetõ okokból.
Én meg arra emlékszem, hogy apám a barátaival mindig megivott egy üvegbort ha összeültek, és elment egy héten egyszer sörözni foci után. 55 éves még mindig megvan a "banda" Ugyanúgy járnak heti egyszer focizni is, sörözni is, néha boroznak is, mi is borozunk. Egyáltalán nem változott semmit az arány. Anyukám ugyanúgy borozik néha, láttam már koktélozni is a "csajokkal":) és sört is a kezében szalonnasütések alkalmával, ami nyáron heti kettõ. Utáni nem inna meg sört, de akkor "kell" a kenyér után. Mértékkel lehet alkoholt fogyasztani.
Szerintem rossz úton haladsz. Néha ki kell rúgni a hámból, tehát nem halálos bûn az alkohol, de az a baj a magyarok nagy részével, hogy szinte a kultúra részévé vált a pia, tök természetes egy héten többször is inni. Alkohol nélkül már lassan nem is érzi jól magát senki, mindig az kell a társasági kikapcsolódáshoz. Mintha nem lenne jobb szórakozás. És természetesen ebben az országban van a legtöbb alkoholista. Én egyáltalán nem iszok és alig van barátom, akivel tudunk pia nélkül is koncertre menni és szórakozni. Néha belefér a pia, de nagyon ritka. Zavaró, hogy mindenhol ez megy.
Mifelénk ez úgy tartják hogy a piának is megvan a maga kultúrája... egy jó vacsora mellé egy pohár bor igencsak jól tud esni. egy 8-12 órás meló után 1-2 sör szintén jól tud esni... régebben én is ezt csináltam. azóta leszoktam mert neki álltam letenni a jogsit. De a véleményem az hogy egy munkás ember megérdemel 1-2 sört ... ameddig ezt a mértéket tartani tudja.
Én például ha tehetném minden nap meginnék a kedvenc boromból a vacsorához vagy két pohárral, ha anyagilag megengedhetném magamnak. :D Aztán letojnám, hogy a doktrina szerint akkor most mi vagyok. :D De sajnos így csak kéthetente szoktam beütemezni.... De az rendszeres... A doktrina szerint alkoholista vagyok. :D
mi van, hogy csak lemegyünk a közeli (kulturált, egyetemi) kiskocsmába délután tanulás közben egy sörre, mert egy kis pezsgésre vágyunk, vagy csak meleg van, és jól esik. meg ha jönnek ismerõsök esténként, akkor is sokszor lemegyünk. van, hogy kb. minden nap megiszunk egy-két sört egy héten. aztán hetekig nincs affinitás, nincs alkalom, idõ, stb. akkor meg egyet sem. és aki azt mondja, hogy lehet helyette kólát is inni, annak fura lesz, de én pl. imádom a sör ízét (lány létemre) :) szóval szerintem nem gáz heti pár sör:) :) gyertek, huncutkák, pontozzatok leee! :D
Akkor alkoholizmus, ha függsz tõle. A többi hülyeség.
Csak akkor alkoholizmus ha rendszeres. A napi egy pohár bor is az a doktrina szerint, mert pont a rendszeres alkoholfogyasztáson van a lényeg. Egyébként ha néha megiszol egy-egy sört bort az nem az. Ma pl. megittam egy deci bort fõzés közben mert a kajába is kellett bor és megkívántam. Ettõl még nem leszek alkoholista, mint ahogy te sem az 1-2 sörtõl.
Egyik sem jó. Mindkettõrõl illene leszokni. A cigirõl éppúgy, mint a sörrõl. Sem heti rendszerességgel, sem minden nap nem jó egyik sem. Max. évente néhány alkalommal. Egyik sem jobb, mint a másik, értelmetlen a vita róla.
Attól függ, hány éves vagy. Ha mondjuk 16, akkor sok. Ha elmúltál mondjuk 20, akkor nem.
Van aki nem teszi le a maga anyagát és mégis félti a gyerekét egy másiktól. Talán annó õ is így volt a nikotinnal, hogy csak módjával, meg úgyis leteszem , és most megnézheted.
"fáradtan sokszor jól esik bedobni egy két sört" Szerintem attól függ, miért esik jól. Ha azért, mert "ellazít", akkor ebbõl kialakulhat a függés. Egy fél liter vizet megiszol helyette, százszor jobban esik a testednek.
Én naponta egy-két deci bort iszok meg (nem kannásat). A sört utálom, egyedül nyáron csúszik a narancsos, ha valami fizikai munkát végzek.
A kérdező hozzászólása: van hogy 1 hétig nem is iszok mert kedvem sincs...de fáradtan sokszor jól esik bedobni egy két sört.. nem tûnik fel hogy én nem függök tõle? nem is voltam részeg hónapok óta... nem tudom mennyivel magasztosabb nikotinfüggõnek lenni.. de amúgy én már észrevettem hogy bármit is csinál az ember úgyis piszkálni fogják valamiért. ha nem a saját szülei majd a rokonok tesznek róla hogy még véletlenül se érezze magát jól az ember. ha nincs melód, azért, ha van akkor miért nincs csajod, ha van csajod akkor miért õ és milyen ilyen, miért nem házasodsz meg vele, miért nincs több barátod, ha vannak barátaid miért mész el velük annyiszor inni..sose jó semmi..
Miért érdemli meg a munkásember a kábítást? Fizikai munkásra gondolsz? Ha mondjuk van egy nõ, aki agyilag lefárasztó szellemi munkát végez, az is megérdemel munka után egy-két sört?

Az normális, hogy a szüleimnek és a familiának félek énekelni, de amikor énekversenyen vagy csak az iskolában kell énekelni akkor semmi bajom?

Legjobb válasz: Szerintem normális. Csak adsz a szüleid véleményére és félsz, hogy esetleg nem tetszik nekik.

Szerintem normális. Csak adsz a szüleid véleményére és félsz, hogy esetleg nem tetszik nekik.
A kérdező hozzászólása: Köszi a választ :)

Normális, hogy a szülő nem ad pénzt a gyerekének 18 éves kora után semmire, ha amúgy megtehetné?

Nos az érettségi után szerettem volna továbbtanulni f?iskolán, de a szüleim azt mondták, az csak úgy lehetséges, ha felveszem a diákhitelt, mert ?k nem fogják finanszírozni. De egyébként megtehették volna, mert apa vezet? beosztásban dolgozik és mindenre van pénze. Nyaralások, színházba járás, ez, az , amaz. Úgyhogy érettségi után csak egy két éves szakképzésre jártam, nyáron akartam diákmunkát vállalni, de nem jött össze. Aztán mikor elkezdtem a sulit, kaptam napi 200 forintot, kajára( de úgy, hogy azt mondták, hogy otthonról nem vihetek semmi reggelit iskolába) és ráadásul abból nekem kellett mindent megvennem, ha akartam valami ruhát, és nem divatból, hanem mert szükségem volt rá, vagy akármit, akkor abból kellett kispórolnom. Aztán ösztöndíjat kaptam a tanulmányomért második évben szerencsére, és lett egy kis munkám is akkor már jobb lett kicsit a helyzetem, de persze akkor már a sulis ebédemet sem fizették, meg a napi 200-at sem kaptam. Aztán a suli elvégzése után nem találtam persze rögtön munkát, és hát megkaptam, hogy majd kitesznek, meg költözzek el, mert nem csinálok semmit, stb. Fél évvel kés?bb sikerült elhelyezkednem, de mindig is úgy éreztem, hogy teher vagyok otthon, így leléptem, és ?k soha nem is hívnak szinte, hogy mi van velem, és ha hazamegyek is csak veszekedésbe torkollik minden, úgy érzem nem kívánatos személy vagyok otthon édesapám számára. Már az is eszembe jutott, hogy nem szeret engem. És nem értem, hogy miért teher valaki otthon, csak mert már elmúlt 18?

Legjobb válasz: Elég furcsa a szüleid hozzáállása. Szerintem itt valójában nem arról van szó, hogy ne szeretnének, csak hibás elveket vallanak. Azt hiszik, hogy ez a legjobb módja, hogy önállóságra neveljenek. Szóval én inkább erre gondolnék. Jobb ötletem nincs, mint hogy beszélgess velük sokat, hátha kiderül, hogy mit gondolnak.

Elég furcsa a szüleid hozzáállása. Szerintem itt valójában nem arról van szó, hogy ne szeretnének, csak hibás elveket vallanak. Azt hiszik, hogy ez a legjobb módja, hogy önállóságra neveljenek. Szóval én inkább erre gondolnék. Jobb ötletem nincs, mint hogy beszélgess velük sokat, hátha kiderül, hogy mit gondolnak.
Ha már elmúltál 18 most mennyi is vagy? Ha van munkád miért is kéne mostmár támogassanak? Na nem mondom, hogy így kell ezt csinálni.. de ez a múlt ha jól értem és már önálló vagy?
imádom ezeket e kérdéseket...... szal egyszer ülj le és szedd össze mennyi fizetni valójuk van : rezsi hitel biztosítás stb..... meg fogsz lepõdni mennyi mekkora összegek jönnek ki nekem is nyafogott a gyerekem ennyi idõsen mondtam neki h tess jövõ hónapban te osztod be a pénzt: hó elején oda adtam neki a fizumat a páromét a csp --- de be legyen fizetve minden csekk minden rezsi, legyen kaja is egész hónapban ha ki tudja hozzni olcsóbban akkor megkapja a különböztetett nem tudta -- ezek után csöndben volt persze megértem h szeretné ha neki is több pénze lenne de ha egyszerûen nem megy .... havi 6000.- tudok kigazdálkodni neki több nem megy
Szerintem nagyon jo az elgondolasuk, onallosagra nevel, bar manapsag valoban nem szokas igy hozzaallni, inkabb eltartjak a gyereket meg 30hoz kozel is, mert tanul...
De azért túlzásokban se kell esni a nagy önállóság nevelés közepette! Fõleg a ami világban.
Hát elég érdekes! Nem te akartál megszületni.
Akkor ezzel az erõvel tegye ki a híd alá egy gyufásdobozba lakni, végül is így önállóságra neveli:(
Hát elég buta felfogása van a szüleidnek. Más szülõ szerintem örülne hogy a gyereke szeretne továbbtanulni.Én a helyedbe elbeszélgetnék velük mint felnõtt a felnõttel. Azt mondanám nekik hogy ha finanszírozzák a tanulásomat azt vehetik egy jó befektetésnek és ha utána elhelyezkedtem vissza fizetem nekik. Akkor ez csak egy kölcsön lenne tõlük.
Nagyon furcsa helyzet, igazából el sem akarom hinni... Ha tényleg igaz, akkor nagyon sajnállak, próbáld meg a saját életedet élni, és legyen egy szép családod, de ne kövesd a példájukat! Sok boldogságot! :)
Édesapád vezetõ beosztásban dolgozik, gondolom megdolgozott a sikerért, lehet, hogy õ is csak azt szeretné, hogy a magad lábára állj és ne függj senkitõl.
(mielõtt jönnének a lepontozók) Önállóság egy fontos dolog, de nekem leégne a pofámról a bõr, ha a saját gyerekemtõl "látogatási díjat" kérnék...
Képtelen vagyok elhinni, hogy ilyet mondana egy apa. Elképzelni sem tudom ki mond olyat ha hazamegy a gyereke egy hétre, hogy fizesse ki a kaját. Fõleg ha amugy nagyon jól élnek. Ha nekem mondanának ilyet biztos nem járnék haza.
A kérdező hozzászólása: Na ja, de mindezek ellenére, biztos nem hagynám magukra õket, ha idõsen betegek lennének. Én szeretem õket, de azért rosszul esik. Nem igazán járok haza, tavaly kétszer voltam otthon. Másodjára a nagyszüleimhez jártam ebédelni, erre apám azt mondta, reméli azért fizetek érte valamennyit. Én ezt felvetettem nagymamámnak és azt mondta, hogy ha még adni is akarnék sem fogadná el, mert milyen dolog már ez. A másik meg, hogy a páromat is szeretném hazavinni, de arra meg azt mondták, hogy akkor aludjunk valami hotelben. Pedig a párom szülei engem mindig szívesen látnak, és ott is aludhatunk napokig, vagy ehetünk, nincs belõle probléma, és nem kérnek egy fillért sem.
"akkor közlik, hogy jó lenne, ha valamennyit fizetnék, hogy otthon vagyok" Ez csak akkor lenne rendben, ha otthon laknál. Amíg én otthon laktam munka mellett, természetes volt, h beadtam a közösbe én is azért. De így egyáltalán nem fer, nem is normális dolog. Ha nekem gyerekem lesz, én mindíg szívesen látom, hiszen szeretem, nem pedig lehúzom pénzzel. Én se térnék ki a szélsõséges végletekre. Nyers leszek (elnézést), de : Aki azért vállalt gyereket, hogy 18 éves korában levegye róla a kezét, és nem is érdekli mi van vele, az megérdemli azt, hogy öregkorában egyedül maradjon. (mármint a szülõ) Ne várják el a gyerektõl a szülõk iránti szeretetet, ha a szülõk sem adnak szeretetet a gyereknek.
Mert nem is normális!
A kérdező hozzászólása: Igen, ez már a múlt, csak még van egy tesóm otthon, aki 18 éves, és hát neki sem jobb a helyzete. És, mint írtam, eljöttem otthonról, lassan két éve magamat tartom el, így nyilván tudom milyen költségekkel jár mindez, és még mindig nem értek egyet ezzel. Most már nem várok semmiféle támogatást persze, de azt elfelejtettem, hogy ha hazalátogatok 1 hétre mondjuk, mivel nem közel lakok hozzájuk, akkor közlik, hogy jó lenne, ha valamennyit fizetnék, hogy otthon vagyok, vagy a kajámat. És én ezt nem tartom normálisnak.
Az önállóságra nevelés egy dolog. De ez amit õk csinálnak kitagadással ér fel. Én biz bármennyire is szeretem õket legközelebb csak az esküvõi meghívóval, vagy a gyerek érkezésével látogatnám meg õket, azt is csak azért, ohgy most akkor õk fizessenek nekünk.. ha már eddig én fizettem. hogy essen nekik? Addig meg rájuk sem néznék.

Normalis, hogy a szulok ilyen korlatokat szabnak es folyamatosan, , zsarolnak" ha nem azt teszem amit ot akarnak?

Anyammal sose volt felhotlen a viszonyuk foleg miota elkezdtem foglalkozni a fiukkal (16 eves korom utan). Akkoriban 1. 5 evig jartam egy fiuval akit ki nem allhattak. Folyamatosan eltiltottak tole, vegul szakitottunk. Kesobb megismerkedtem egy masik fiuval akivel nagyon jol alakultak a dolgok es par honap mulva ossze is jottunk. Jelenleg 3eve vagyunk egyutt. Mondanom se kell ot is utaljak! A kapcsolatunk eleg bonyolult, o messzebb lakik hetente egyszer talalkozunk, o jon ,, hozzam,, ami annyit jelent, hogy az utcan es a¿ autoban vagyunk kb 9honapja megy ez igy. En meg suliba jarok, tehat keresetem nincs. Igy az a szabaly ervenyesul nalunk hogy a¿ van amit itthon megszabnak. Heti egyszer mehetek el itthonrol szombat du. Este 9-re haza kell ernem ha nem, akkor belulrol az ajtoban hagyjak a kulcsot, hogy ne tudjak bejonni. Mivel a paromtol sok aprosagot kaptam a 3ev alatt, ezert a szulok bosszubol nekem nem vesznek semmit. Se egy dezodor, se egy tusfurdo, se tampon, semmi... Olyan, hogy az ejszakat nem toltom itthon lehetetlen, mert akkor tobbet nem tehetem ide be a labamat.... Kb 2 hete osszevesztem a szuleimmel, mert nem mondtam el nekik, hogy nincs iskola, es a baratom eljott, hogy talalkozzunk, es egyutt elintezzunk par ugyet delelott a varosban. Persze ez kiderult, mert veletlen osszetalalkoztunk apammal. Azota kezzel kell mosnom a ruhaimat, mert anyam bosszubol nem mos ram, amiert ilyen nagy bunt kovettem el. A gepet nem hasznalhatom mert azt nem en vettem, viszont az ujjaimon mar bor sincs a mosastol. Normalis, hogy ilyen korlatok kozott kell elnem 21 evesen? Raadasul anyam rendszeresen turkal a taskamban, multkor szemrehanyoan a fejemhez vagta, hogy en miert tartok ovszert benne. Mult heten kipakolta az egesz szobamat, hogy atkutathassa... Masnak is ilyenek a szulei vagy csak a¿ enyemek lepnek tul minden hatart??

Legjobb válasz: Egyáltalán nem normális. Viszont ezen változtatni csak Te tudsz azzal, hogy a saját lábadra állsz. Elköltözöl és fenntartod magadat.

Egyáltalán nem normális. Viszont ezen változtatni csak Te tudsz azzal, hogy a saját lábadra állsz. Elköltözöl és fenntartod magadat.
Nem, nem normális. Egy szülõnek elsõsorban támogatni és szeretni kell a gyerekét, nem ott belerúgni ahol lehet... Nagyon rossz érzés lehet hogy a családod nem kedveli azt akit szeretsz. De miért nem, a fiú tök rendben van? És igen: költözz el onnan és állj a saját lábadra.
állj a sarokba
Április már nem annyi idõ. mint amennyi mögötted van. Addig fog összeszorít.
A kérdező hozzászólása: Rokonokkal nem tartjuk a kapcsolatot 10 eve, mert anyam mindenkivel osszeveszett. Hozzank nem jar senki hosszu evek ota. Ha csenget is valaki anyam ki van akadva rajta, es altalaban kiszedi a¿ elemet a csengobol.
A kérdező hozzászólása: Buszozni meg kompozni is kene :S Lehet ezt kellene tennem, a szulei tudjak mi megy itthon, mert 2hete amikor osszevesztem anyamekkel, el is zavartak itthonrol. Akkor az anyukaja azt mondta, hogy barmikor mehetek hozzajuk, viszont a¿ se utolso szempont, hogy ok mar ott 6-an elnek. A negy , , gyerek" es a ket szulo. Meg a szulei nyugdijasok es nem lenne pofam ott lakni, hogy meg engem is tartsanak el...
bejárni nem tudsz busszal? az uj helyen én is másfél orát buszozok minden nap suliba, de elég hülyén járnak a buszok, alig jönnek, 2-3 óránként. nincs másik suli átiratkozni ahol ugyan ezt tanulhatnád? mert akkor sajnos ki kell birni áprilisig. a szüleid meg hülyék, már bocs. nem mindegy nekik h hogy néz ki? meg mennyit keres? ne az legyen már a lényeg. az a fontos h dolgozik. meg majd te is fogsz. aztán majd csodálkoznak ha hálából le sem szarod majd öket, amiért ezt müvelik veled?
szegénykém.... nincs valami barátnõ, nagyszülõ? esetleg tényleg a baráthoz költözni? ha 3 éve együtt vagytok az már kapcsolat... az õ szülei nem értenék meg, hogy arra a pár hónapra odaköltözni? barátod dolgozik? én jóban vagyok anyukámmal, nem azért nem lakok otthon, messze van a sulim nagyon, koleszos voltam. közben barátom befejezte a sulit, már dolgozik, engem õ tart el amíg nem végzek. örömmel teszi, és még a diákmunka pénzem sem engedi a közösbe adni... nem élünk luxusban, de megvagyunk :) pici albérlet, visszafogott mindennapok. de tavaszig kibírjuk, remélem lesz munka. ilyen szülöktöl menni kell, valszeg az elcseszett gyerekkorát rajtad töltik ki. sokszor az ilyen "szigoru" szülök nagy r!bancok voltak anno, és nem akarják h a gyerek is ilyen legyen. de lehet más oka is. a lényeg h nem normális, menekülj.
A kérdező hozzászólása: Hozzajuk mehetnek, de nekem a suliba be kell jarnom minden nap, o meg ugye nem erre lakik, hanem tolunk (autoval) tobb mint egy orara egy kis faluban. Raadasul neki a munkahelye megint egy masik varosban van.. Eleg hulye helyzet minden szempontbol.
A kérdező hozzászólása: A baratommal az a problemajuk, hogy szerintuk csunya.. Illetve keveset keres (havonta 120 -at). Nem iszik, nem dohanyzik, nem jar bulizni, 5 eve dolgozik. Amiben tud segit mindig, ugyhogy nem tudom mi a problema vele. Szerintuk hozzam egy helyesebb, penzesebb pasi illik...
Jézus! az én szüleim is utálták az összes barátomat. èn 19 évesen leléptem, szerintem neked is le kellene! nincs vmi megoldas h a baratoddal osszekoltozzetek?
A kérdező hozzászólása: Ez igy is lesz. Aprilisban befejezem a sulit es elmegyek innen. Mar mennek most is de egy 2 eves felsofoku kepzesre jarok, ami sajnos iskolarendszeru kepzes, nem hallgatoi jogviszony igy minden nap bent kell lennem 8-3-ig. Meg ejszaka jarhatnek dolgozni de azt hosszutavon nem birnam.
Ez nem normális. Valószínûleg azért csináljak, hogy ne költözz el tõlük és ne legyen barátod.
Én ezt nem bírnám, 21 évesen szombaton mehetsz ki?? 9re otthon kell lenned???A párod hány éves?? Költözz oda, ha a buszozás megoldható. Én is eljöttem otthonról, engem sem igazán engedtek ki, buliba pláne nem...Párom 2 évig jó volt, utolsó éves megutálták.Oka volt, hogy elvált. Csalódottnak éreztem magam, olyan veszekedések voltak, hogy juj..Na azóta sem sokat beszéltem a szüleimmel... De így sem a legjobb..

Normális hogy a szüleim ezért haragszanak rám?

Kamasz korom óta érdekelnek a tetoválások, piercingek, fültágítóm is volt egy darabig és szeretem az extrém dolgokat. Nem, nem zavar ha öreg koromban csúnya leszek. Az els? tetkómat 17 évesen csináltattam és azóta is folyatosan vannak újak, ez tetszik nekem, a baràtn?m is elfogadja már 4 éve. Hétf?n csináltattam egy tetkót a tarkómra de úgy, hogy a nyakamra is ér és úgy a fülemig, ezen kívül már szinte mindenhol van de igényes munkák, sok ember megdicséri ?ket. Nem az az "undorítóan" agyonvarrt vagyok. Van piercing a számban, szemöldökömben és fülemben. Amikor a szüleim meglátták az új tetoválásomat azt mondták, hogy menjek a szemük elöl, azóta nem beszéltünk. Nem értem, hogy miért kell hisztizni állandóan, az én testem, én pénzem szóval azt csinálok magammal amit akarok. Bocsánatot kellene kérnem t?lük? De miért? Vagy várjam meg ameddig lenyugodnak?

Legjobb válasz: Szerintem a szüleid még az a generáció, akiknek egy televarrt csávóról börtöntöltelék, de minimum gengszter ugrik be.

Szerintem a szüleid még az a generáció, akiknek egy televarrt csávóról börtöntöltelék, de minimum gengszter ugrik be.
Civa, pontosan azt írtad, amit én is gondolok :)
Hát elég nagy elõítélet övezi ezt a kinézetet, ezért az érvényesülési esélyeidet jelentõsen csökkented. Ha van fix közeged, ahol dolgozol, és ez nem gond, akkor részemrõl nem volna gond. De ha nincs ilyen, akkor nagyon féltenélek, hogy hátrányba kerülsz a tetkóid miatt.
Szia! Megkérdezhetem, hány évesek a szüleid? Én is 17. szülinapomon csináltattam az elsõt, és most decemberben a másodikat. Mindhárom testvérem ki van tetoválva, erre nem szóltak semmit. De nálunk én vagyok a k*rva, mert hogy csak a k.rvák tetováltatják magukat - ezt mondja apu. csak hogy anyunak is van tetoválása. Ne kérj bocsánatot, normálisan kérdezd meg, mi a baj vele, hogy te varratod magad? szerintem, ha látják, hogy nem megsértõdsz, hanem érdekel a véleményük, megenyhülnek. Vagyis remélem. Majd dobj egy üzit, mi volt. 18L
"az én testem, én pénzem" tipikus szöveg :DD. a jóból is megárt a sok, egyébként meg a gyerekük vagy, és csak jót akarnak neked. Ne amiatt kérj bocsánatot, amiért megcsináltattad tetkót, hanem amiatt, mert nem szóltál nekik. (ha tudtak róla elõre, vedd semmisnek ezt) Ha velük élsz akkor ez fõleg elég nagy pofátlanság.
Szülõkkel csak az a gond, hogy õk még más világban nõttek fel és nem tudják megérteni, hogy ha mi idõsek leszünk, akkor nem lesz szégyen a tetkó vagy bármi más. Õk azt gondolják, hogy ha látnának egy öreget, úgy mint ahogy te kinézel, akkor az biztos haszontalan ember volt az életében vagy akár vadembernek is hihetik. Szerintem mire mi öregek leszünk, addigra teljesen más világ lesz és nem azt fogják gondolni a fiatalok, hogy , , Úúúú, ezt kikerülöm, mert biztos megvadul, ha ránézek..." hanem, hogy , , Aztaaa, ez a bácsi/néni tudott élni fiatal korában" :) Én ezt gondolom, de csak a saját szüleimbõl indulok ki. Nekem még nincs tetkóm, de szeretnék a 20.-ik szülinapomra, amibõl tuti balhé lesz, de meg fogja érni. L/19
hát nem tudom. de azért gondolj bele. manapság az a menõ ha a segged alatt a nadrág és cipõfûzõvel van megkötve. ha 10 évvel ezelõtt megláttunk volna egy ilyen, kiröhögtük volna.. 20 évvel ezelõtt ha valaki megbukott valamibõl akkor azt kiröhögték.. most meg az a menõ ha meghúznak vagy 10 tárgyból. 30 éve csak a cigányoknak nem volt a biciklijükön sárvédõ.. Ha sárvédõ nélküli biciklid volt kinevettek.. most meg ott a bmx, és a többi bicklin sincs.. szóval lehet most menõ a tetkó, de lehet 40 év múlva nem lesz az, és akkor úgy fognak róla beszélni mint amit fent leírtam.
ha csak külföldre akarsz kimenni takarítani vagy mosogatni, már akkor se biztos h felvesznek igy ennyi extrem tetkoval... A volt barátomnak a vádliján volt tetkó, meg az alkarján, akart kimenni mosogatni a próbanapon észrevették a tetkóját, mosogatáshoz feltürte az ingujjat amibe dolgozni kelllett, és mondták hogy ez nem illik bele a szálloda profiljába. A takarításnál ugyanez volt egy másik szállodába, akkor nyár volt és a nyári munkaruha egy térdig érõ rövid nadrág volr. A tetkó ott viritott a vádliján, elküldték.
Tényleg érezhetõ hátrányt jelent munkavállaláskor a tetkó. A legtöbb munkaadó megtûri, de eltakartatja. Beleírják a munkaszerzõdésbe is. No persze ha egyéni vállalkozóként dolgozol és mondjuk szobafestõ vagy, akkor ez a veszély nem fenyeget. De ha alkalmazottnak szeretnél menni, akkor az elrondított nyakadat szinte sehol sem fogják kultiválni.
Szívás. Több jut nekünk. Nyugodtan önkifejezzetek béna tetkókkal, nektek jól áll... Nem a rajz a béna nyilván, inkább a kõbe vésni akarás ténye.
Van tetoválásom, nem is egy, nem is az utolsók, és mégis van munkám, amit imádok -.-" És a munkatársaimat, fõnökeimet is érdekli a dolog, kérdezgetnek róluk sokszor.
A kérdező hozzászólása: Van amelyik ami egy jó élményre emlékeztet vagy fontos személyre, vagy csak tetszik és szívesen látnám magamon. Nagyjából azt mutatják, hogy milyen vagyok belülrõl. Mire öreg leszek addigra minden harmadik (ha nem második) embernek lesz tetoválása, a forever young felirattól, gagyi csillagoktól a hideg ráz. Fuuu hát az a bankos nem fenyeget, ha akarnék se tudnék az lenni :D
Gondolj csak bele egy kicsit.. Annyi mindent elérhetsz az életben. Lehetsz jogász. Szerinted egy multicég alkalmazna látszódó nyaktetkóval? Vagy egy bank vezetõjeként sem lenne ciki? Gondolod, egy állásinterjún, ahol "maradi" szüleid korosztálya dönti el, kit alkalmaz, és kit nem. Ott a tetovált fiatalt fogják választani, vagy a szolid külsejû fiatalt? Megsúgom Neked, nem a tetkósat. Egy "maradi" szülõ.
A tetoválás mûvészete szinte egykorú az emberiséggel, már a kezdetektõl díszítették a bõrüket... -.-" az mondta eddig a legnagyobb ostobaságot, aki szerint ez "kimegy a divatból". Csak hogy ez nem egy divat, hanem mûvészet! És soha nem szûnik meg, sõt, már ma is valóságos kultúrája van, ami még inkább erõsödni is fog a jövõben. Ezt persze soha nem értheti meg egy olyan, akinek nincs... Mi nem divatos figurákat tetováltatunk magunkra, hanem olyan, számunkra az adott életkorban fontos és jellemzõ motívumokat, amiket nem fogunk megbánni, mivel lényünk részeit képzik, és egy ember általában soha nem tagadja meg önmagát, vagy aki volt... Gondolkozz mielõtt beszélsz. (természetesen ez a divatmajmokra nem vonatkozik, akik csillagokat meg pillangókat tetováltatnak magukra...)
Szerintem meg kicsit majom dolog rajzokkal villantani. Persze én gyökér vagyok, inkább csak a szavaid és a tetteid érdekelnek. Az ábráid annnyira nem méltók a figyelemre, hogy nem is értem, minek szenvedsz velük. Nekem egy sincs, mégis rendben vagyok... Még tán zavarna is. Értegeted? Az elõítéletek nagyon ritkán szoktak teljesen alaptalanok lenni. Nyilván általában eléggé elhibázott a ránézésre ítélkezés, de a fejen/nyakon tetkóval sincs valami rendben. Ez nekünk nyilvánvaló, te viszont egész hátralevõ életedben gyártod a magyarázatokat azoknak, akik tisztán látják a nyilvánvalót. Hogy mi is ez a "nyilvánvaló"? Szavaid és tetteid tükrében én is tudnám. Egészen biztosan olyasmi, amit ha kimond neked valaki, sírás lesz belõle (vagy agresszió, ami ugyanúgy sírás lesz). Nehéz ez elfogadni, igaz?
Azt írtad már mindenhol van tattoo-d...állj a szüleid elé mond meg nekik hogy mindent megbántál és el akarod õket lézerrel tüntetni. Mondj egy horribilis árat mennyibe kerülne, és ha nincs pénzük megbocsájtanak:)
A kérdező hozzászólása: Amúgy meg nem kurrvás a tetkó egy lányon, szerintem még szexi is :D
A kérdező hozzászólása: Hàt 50 körül vannak mind a ketten. Már külön élek egy ideje de már számíthattak rá mert mondtam is vagy 1 hónapja, hogy kinéztem magamnak egyet :)
Ha megfigyeled én nem azt írtam, hogy nem lesz munkája annak, akinek tetoválása van. Csak azt mondtam, hogy a legtöbb munkahelyen eltakartatják. Ami pedig a nyakon van, azt némileg macerásabb eltakarni, ezért hátrányban van/lesz.

Milyen szintig normális, hogy a szülők a hiperaktív gyermekük nevelésének, fejlesztésének vetnek alá mindent?

Folyton róla beszélgetnek,megoldást keresnek,mindig kielemezik mi volt aznap a gyerekre a panasz az iskolában,óvodában,a végén már olyan szinte nyomasztja ?ket,hogy míg mások büszkék a gyerekekikre,?k folyton szégyenkeznek mindenhol.Minden tanácsot kipróbálnak amit szakemberekt?l kapnak,a gyermek viszont nem kezelhet? könnyebben,s?t a folytonos egrecírozásra még makacsabb ,ellenkez?bb lesz.A legtöbben a környezetükb?l a szül?k hibájának róják fel az állapotot,függetlenül attól,hogy például egy születési körülmény,súlyos oxigénhiány,koraszülés eleve hajlamosabbá tette a gyereket ,hogy kés?bb ezzel küzdjön.

Legjobb válasz: Sztem minden igazi szülõ megrémül és eszeveszetten segíteni próbál,ha a gyermekével gond van. A jó,ha a felek kiegészítik,segítik egymást ebben.Azt akartam írni,h meg kell találni az egyensúlyt,meg kell húzni a határt.De ki határozza meg,h hol a határ,mi az egyensúly,ha a gyermekünkkel van gond???A szívem kitépném,ha azzal segíthetnél akármilyen baján. Azt hiszem,h egy idõ után talán jobban tudunk segíteni komolyabb helyzetekben,ha kívülrõl próbáljuk szemlélni önmagunkat. Jó és intelligens embereknek kell lennünk ahhoz,h ilyen helyzetekben ne menjen rá a párkapcsolat is. ...és azt hiszem csak az igaz barátok maradnak meg ilyenkor az ember mellett... Örök igazság: "Anyának lenni annyi,h az embernek egész életében a testén kívül dobog a szíve."

Sztem minden igazi szülõ megrémül és eszeveszetten segíteni próbál, ha a gyermekével gond van. A jó, ha a felek kiegészítik, segítik egymást ebben.Azt akartam írni, h meg kell találni az egyensúlyt, meg kell húzni a határt.De ki határozza meg, h hol a határ, mi az egyensúly, ha a gyermekünkkel van gond???A szívem kitépném, ha azzal segíthetnél akármilyen baján. Azt hiszem, h egy idõ után talán jobban tudunk segíteni komolyabb helyzetekben, ha kívülrõl próbáljuk szemlélni önmagunkat. Jó és intelligens embereknek kell lennünk ahhoz, h ilyen helyzetekben ne menjen rá a párkapcsolat is. ...és azt hiszem csak az igaz barátok maradnak meg ilyenkor az ember mellett... Örök igazság: "Anyának lenni annyi, h az embernek egész életében a testén kívül dobog a szíve."
A kérdező hozzászólása: Vajon vannak stádiumok abban, hogy a szülõk min mennek keresztül, számunkra most vált egyértelmûvé, hogy baj van, hogy sokáig rengeteg nehézség fog következni, hogy képtelenek vagyunk hatékonyan segíteni a gyermekünkön, riasztó és rendkívûl fájdalmas felsimerés ez nekünk, a férjem amint hazaér a gyerekkel fájdalmasan sóhajtozik, azt mondja inkább nem is mondja mit mondtak ma a gyerekre hogyan viselkedett. Így nem lesznek barátai, így elszigetelõdik, én ezt nem bírom!!!Nagyon-nagyon-nagyon fáj valami itt legbelûl...
Nézd, ha azt akarod, hogy a gyereked ne kallódjon el, ne add fel. Úgy tûnik te e határon vagy. Meg lesz a gyümölcse annak, hogy róla beszélgettek, elemeztek stb stb. Hinned kell benne. Ne érdekeljen mit mondanak mások. Tudod ma már senki nem hívja a Down kórosokat mongol-idiótáknak- mert mindenki tudja, hogy nem idióták és pláne nem mongolok. Így lesz ez a hiperaktivitással is, most még keveredik az emberekben, tanárokban a dolog és ezért a sok nehézség. Ne szégyenkezz egy percig sem, légy büszke.
A kérdező hozzászólása: 21:09-nek Nem szó sincs arról, hogy feladnám, csak félek az elõttünk álló dolgoktól, de szerintem jó is ha az ember helyesen méri fel a nehézség súlyát és akkor ennek megfelelelõen elkövet mindent ami tõle telik. Sajnos mindig is az a típus voltam akit nagyon is érdekelt mások véleménye, most ez jó nagy küzdelem lesz saját magammal, hogy el kell fogadnom a kisfiamat úgy ahogy van és mivel õ az igazán fontos, a külvilág véleményét igyekeznem kell megfelelõen kezelni.
Nem szabads mások véleményére hadatkozni légy erõs ök nem élik meg a helyzetet mért is hallgatnál rájuk. Kapd össze magad igy nem megy, te vagy a felnött légy erösebb.
Elsõ vagyok. Sztem jól kezeled a dolgot.Még az is nagyon jó, h keresed a fórumokat, ahol egy kicsit kiadhatod a fájdalmad.Ez is ilyen.Önmagad érdekében mindig figyelj majd arra, h ne fojtsd el a fájdalmad.Add ki magadból, és figyelj, h a férjed is ki tudja adni.Akkor talán nem egymáson fogjátok kitölteni. Azt ne feledd, h mindekit megítélnek mások.Vannak ilyen emberek.Általában az õ házuk táján sem stimmel minden.Csak a hozznánk hasonlóak nem hozzájuk mennek sepregetni...És akinek van vmilyen sebe, annak sokkal jobban fáj, ha bántják. Nincs más lehetõségünk, mint megerõsödni, és kizárni õket...legalább látszólag... Olyan aranyos, amit a kis barátjáról írtál.Sztem tök okosan csinálod! Nem elvárni kell az elfogadást, hanem tenni érte, és ez ilyen pici gesztusokkal kezdõdik...késõbb megtérül, én bízom benne...
A kérdező hozzászólása: 02:41-nek Igen azon vagyok, hogy összekapjam magam , elfogadjam a helyzetet, el is fogok jutni oda, de igényel egy kis idõt a feldolgozás, kevés fájdalmasabb dolog van , mint mikor az ember a gyermekének nehézségein képtelen segíteni.
A kérdező hozzászólása: 07:51-nek Nagyon köszönöm, annyira jól estek a szavaid!

Csak szerintem nem normális, hogy a szüleim 17 évesen nem engednek el házibuliba az osztálytársaimmal péntek este? (éjfélig szerettem volna. )

Legjobb válasz: Engem sem engedtek el, igaz, ennek már 7 éve. Amíg nem voltam 18, addig nagyon õriztek, utána meg már mehettem, ha fizettem minden költséget. Õk azt vallották, vagy gyerek vagy, vagy felnõtt. Nem lehet gyerekként lézengeni és felnõttként dorbézolni. Ma már igazat is adok nekik.

Engem sem engedtek el, igaz, ennek már 7 éve. Amíg nem voltam 18, addig nagyon õriztek, utána meg már mehettem, ha fizettem minden költséget. Õk azt vallották, vagy gyerek vagy, vagy felnõtt. Nem lehet gyerekként lézengeni és felnõttként dorbézolni. Ma már igazat is adok nekik.
Addig örülj amíg a szüleid vigyáznak rád. Mert amikor kirepülsz a nagy betûs életbe akkor már nem fognak érted felelni, és saját magad aratod le amit elvetettél.
Szerintem éjfélig elengedhettek volna, de attól függ hogy te milyen vagy. Ha megbízható és felelõsségteljes akkor igen, de ha az ellenkezõje akkor nem.
Bevallom, így kapásból én sem szívesen engedném el a lányomat. Nem a házibuli miatt, hanem azért, mert szerintem egy nõ (akármilyen életkorú) ne császkáljon éjfélkor tök egyedül az utcán. Akkor már inkább aludjon ott, ha ez nem megoldható, adnék pénzt taxira, vagy érte mennék kocsival. Vagy kísérje haza egy fiú, esetleg kettesben jöjjön haza a barátnõjével, és a másik lány is aludjon nálunk. Ez egyébként évezredekig evidencia volt, csak valahogy mostanában lett nagy divat, hogy a kislányoknak "a pofájuk leszakad", ha a szüleik vigyázni szeretnének rájuk. A szülõknek meg kényelmesebb bezárni a gyereket a lakásba, mint odafigyeléssel elengedni.
hát az átlag szülõk elengedik a gyerekeket már 12-13 évesen, és látod milyenek... a szüleid ettõl az állapottól akarnak óvni, mint amibe õk vannak.
szerintem sem normális.

Szerintetek normális, hogy a szüleim nem kopognak ha bejönnek a szobámba? :S

Engem nagyon idegesít,hogy a szüleim soha nem kopognak ha bejönnek a szobámba..Én viszont állandóan kopogok ha bemegyek hozzájuk! Szerintem tök normális,hogy egy 15 éves lány szobájába be kéne kopogni! Már ki is írtam,de ugyanúgy bejönnek! A másik dolog amit utálok,hogy apám rendmániás és állandóan bejön(természetesen kopogás nélkül) a szobámba és elkezd porszívózni,vagy törölgetni a szekrényemet. Ez nekem állati ciki! Szerintetek normális? (Normális válaszokat kérek)

Legjobb válasz: próbálkozz kultúrált hangnemben megbeszélni velük, hogy igényled azt hogy ne rontsanak ajtóstúl a szobádba.

Utolsónak:leírta, hogy szokott.S szerintem az , hogy valakinek van anyukája én is hálás vagyok, hogy nekem van, de tiszteletbe kell tartania, hogy a kicsi lány kezd felnõni.Sztem szépen mond el nekik, ha nem fogják fel, akkor te is játszd el, hátha felfogják.:Da szoba pakolásról meg annyit, hogy ha mindig kitakarítasz, akkor csak nem megy be port tötölgetni:)
próbálkozz kultúrált hangnemben megbeszélni velük, hogy igényled azt hogy ne rontsanak ajtóstúl a szobádba.
Az én anyám 19 éves létemre is állandóan bejön "pakolni". Ami azt jelenti, hogy ha valamit talál elolvas, megnéz stb.... Õk ilyenek az a baj. De készülj fel, itt a legtöbb válasz "amíg az õ házában laksz azt csinálod amit õ mond" típusú lesz.
Ritkán vagyok otthon, de még megvan a szobám, de nekem se kopognak, vagy kopog, de egybõl nyitja is az ajtót :S 24 éves vagyok...
Szia.Én is leülnék velük(én is ezt tettem), annyi lett az eredménye, hogy kopogott, és már nyitott is...:) Az elsõnek igaza van, valszín többünktõl azt a választ fogod kapni, hogy amíg õk tartanak el, joguk, mivel mi többen már szülõk vagyunk.Sztem azt el kell hogy fogadd, hogy õk ilyenek.Ha rendmániás valaki a családodból, elõzd meg azzal, hogy még elõtte kiporszívózol és leporolgatsz, mielõtt õ kezdene neki.Ha ezt párszor megcsinálod, garantáltan észre fogja venni magát, mert büszke lesz a dolgos kicsi gyermekére, és nyugodtan mondhatod, hogy legalább ezért békén lehet hagyni. Viszont én is azt mondom, hogy amíg õk adják Neked a kosztot és a meleg otthont, addig effektíve azt csinálnak, amit szeretnének.Õk a családod.Azt elérheted, hogy kopognak, de azt õk biztos nem fogják elviselni, hogy mint írták, bezárd az ajtót, nem idegennel élsz együtt, hanem azzal a két emberrel, akinek az életed köszönheted, velük kell a legnyitottabbnak és õszintébbnek lenned.Nekem 3 fiam van, a legnagyobb 14 éves, koppantok, és belépek, de mi ezt megbeszéltük.Kulcsot viszont nem tûrnék el az ajtajában, legalábbis, amíg én nevelem, és én tartom el, addig biztos nem.Ez van.De kultúráltan mindent meg lehet beszélni sztem.Próbáld meg Te is.Sok sikert!
illetve csinálhatod azt ha megbeszélni nem lehet, és utána is bejönnek, akkor te is csak ugy menj be kopogás nélkül.
Uhh, hát ez elég gáz -.-' Sztem le kéne ülnöd megbeszélni velük, h ez téged , mennyire zavar, meg h õk pl mit szólnának, ha te is fognád magad és csak úgy berontanál a szobájukba, amikor kedved tartja. Ha meg akkor sem hajlandóak kopogni, akk zárd be az ajtód!=D
Az enyém is elég kiváncsi de nem is zavar örülök hogy nekem legalább van anyukám más sajnos elveszti!!Kit érdekel hogy nem kopog te szoktál??
Miért kellene a szüleidnek kopogni, ha bemennek hozzád? Titkolsz elõlük valamit?Mert ha nem, akkor nem is zavarhatnak meg semmiben.Tanulni, netezni, olvasni akkor is tudsz, ha bemennek hozzád!Takaríts te ki rendszeresen a szobádban, akkor nem fog apukád takarítani helyetted! Ha bezárod az ajtót, vagy elmondod, hogy ez téged zavar, akkor meg is kell ezt indokolnod!
Sztem ezt a kérdést is a moderátorok tették fel vagy vmi külön kis csapat aki forgalomgenerálásra szakosodott, nem véletlenül szavaznak le meg népnevelnek... Ezzel is próbálják kiváltani a provokációt hogy minnél több ellenvélemény, érv és bejegyzés szülessen... Jó pszihológia csak már kicsit átüt és enyhén törz képet ad a dolgokról ugyanis én képtelen vagyok elhinni hogy ezt bárki is képes szó nélkül tudomásul venni és természetesnek felfogni... Nyilván a kérdezõnek sincs ínyére a dolog azért is kérdezte meg.. Végezetül pedig teszek rá ki hogy szavaz :D
Én megkértem õket, hogy kopogjanak, mielõtt bejönnek, és azóta kopognak is. Szerintem ha úgy érzik, hogy komolyodsz, akkor talán komolyabban is fognak venni. Én is sokszor akartam, hogy vegyenek komolyan, de mégse vettek, mert a szemükben csak egy kölyök voltam.. Pedig érettebb voltam a koromnál, de õk ezt se vették észre, mert soha nem hallgattak meg. Kitartás! Ha más nem, pár év múlva már talán téged is komolyan vesznek.
Nah akkor már sejtem hogy ki savaz le mindenkit 52 éves... Hónap dolgozója cím sikerült ebben az évben már? :D:D:D
Boccs 52 olvastam, visszaszívtam...
Amúgy kérdezõ! Apád azért pakolászika szobádban mert arra kiváncsi szõz vagy e még vagy van e már mögötted kandúr... A pakolászás csak álca valójában ellenõriz és nyomokat keres.. 1x odaállíthatnál elé taccsrészegen egy nála 2x nagyobb kigyúrt kopasz csávóval! Csá fater, bemutatom a pasimat! Õ itt Alex!!! - Jah és már rég nem vagyok szûz! :D::D Aztán ha van nálatok gép, örökítsd meg a képét :D:D:D
ma 20:42-es: elöször olvasni, utána válaszolni :)
Amúgy kérdezõ komolyabban nézve a dolgot ez a dolog azt is jelzi hogy van valamiféle kommunikációs szakadék (vagy generációs probléma) közted és apukád között... többet kellene beszélgetnetek.. Hogy ne legyen lemaradva.. Meg hogy te is tanulj tõle az életrõl ha van mit...
úgy birom az olyan válaszokat, h kb "eltörted a kezed, és?örülj neki inkább, hogy nem vagy etióp, mert azok meg éheznek" xXXXD..csúnya leszek, de húzzatok már haza xDDD Nállunk megszokott a kopogás, apud vagy nagyon kiváncsi(inkább) vagy tényleg csak takarít XD:D Beszéd meg a szüleiddel, ha téged zavar :) 14L
hajjaj, az volt a vicces, hogy anyumnak van kulcsa a lakásomhoz, és volt már, h hallottam csörögni a zárat épp kellemes tevékenységek közben (amit a párommal a hálóban bonyolítottunk, csak éépp nappal :) szóval még csak be se csenget, csak bejön :) egyem a kis szívét. amúgy imádom anyumat, de míg vele laktam, akkor sem nagyon kopogott, inkább üvöltött, h menjek ki, mer dumálni akar velem :)
Hát én a helyedben egy fél napot meztelenül lennék az ügy érdekében és amikor bejönnek, akkor tök pucéran állnék vele szemben és ismét megkérném, hogy legközelebb kopogjon. Ennyi.
Részemrõl elvárom, hogy a gyerekeink kopogjanak, ha zárva van a szobaajtónk. Ha én elvárom, egy kamasz gyerek is elvárhatja. Van, ahol mindig nyitva van minden, vannak , akik nyitottabb típusúak, nálunk mindenkiben van igény némi magánszférára és ezt családon belül kölcsönösen tiszteletben tartjuk.
Én a másik oldalról irok: 52 éves négy gyerekes anya vagyok. Nálunk természetes, hogy mindenki CSAK koppogtatás után megy be a másik szobájába. Nem azért, mert titkolni valója van, henm mert mindenkinek szüksége van arra, hogy kicsit egyedül lehessen, ha erre igénye van. Elöfordul hogy csak egyszerüen magányra vágyom, nem csinálok semmit, DE nem akarok társaaágot. Ez mindenkinek természetes igénye, és erre a gyerekeknek is joga van. A szobatakaritás: itt nem biztos, hogy a kérdezö rendetlen, lehet, hogy az apuka viszi túlzásba - megoldási javaslat (nálunk jól bevált) menj apukád szobájába (amikor ott van) és ott kezdj el te pakolni meg átrendezni dolgokat. HA rákérdez, akkor mond el neki, hogy csak viszonozni akarod, hogy ö a te szobádban tesz rendet.
Miféle kõkori ökrök olvashatják ezt az oldalt akik itt nekiállnak népnevelni meg okítani azokat akik jogosan fel vannak háborodva ezen, akik meg természetesnek eszik ezt az egészet azokat komolyan csak szánni tudom..
Talán ezt beszéld meg velük!
Az én szüleim sem kopognak, már megszoktam, nem zavar. Én se kopogok, ha bemegyek a szobájukba. Max estefelé, ha a kistesóim nincsenek otthon, akkor jó nagy zajjal trappolok, hogyha akcióznak legalább takarózzanak be rendesenXD Viszont elég gáz, ha az apukád pakolászik. Az még csak-csak, hogy az anyukád, de apukád az szerintem más. Mégiscsak egy férfi, hiába az apád, lehetnek nõi dolgaid, amiket ciki, ha meglát, míg anyukád elõtt nem lenne annyira az. Beszéld meg velük normális hangnemben, diplomatikusan, sorolj fel érveket, és próbáljatok kompromisszumra jutni!
szerintem örülj, hogy egyáltalán van ajtód. Nekem a padlástérben lett kialakítva a szobám és nincs ajtóm, tehát mindent hallanak, az egész házban. Na és? Nem titkolok elõttük semmit, mellesleg meg az õ lakásuk, azt tesznek amit szeretnének. Az én anyum nálam szokott edzeni vagy teregetni, mégsem tiltom ki a szobámból. 21/L.
Hát ha szerinted az normális hogy SEMMIBE veszik a Személyed akkor az.. Ezekszerint te nagyon nem vagy teljes jogú emberként kezelve otthon... Úgy kezelnek mint egy asztalt vagy egy széket kb.. Ez pedig elég gázos.. képzeld ha majd el szeretnéd kezdeni a saját kis életed.. Szerintem gondold végig a jövõd.. Velük, vagy nélkülük és sokra ne számíts ha a negatív megérzések kezdenek bejönni velük kapcsolatban... Ugyanis nem lesz jobb, késöbb sem... Csak rosszabb...
Épp itt ül mellettem a barátnõm, aki 48 éves. Azt panaszolja, hogy az õ anyja (72 éves) még most sem kopog. Azt mondja, hogy 10 éves kor fölött már illik kopogni, mert ez az a kor, amikor a gyerekeknek erre kialakul az igényük. Õ egyébként kopogás nélkül nem megy be egyik gyerekéhez sem.
sztem 15 évesen elöször is tartsd te magad rendbe a szobád ne apukádnak kelljen gondolom munka utan faradtan csinálnia nekem lesülne a képemrõl a bõr már ne is haragudj.másodszor örülj neki h van szobád van hol laknod van fedél a fejed felett és ne követelõzz h kopogjanak.15 évesen még nem lehet olyan nagy titkod amit õk ne tudnának.h te menj be kopogás nélkül az õ szobájukba erre szoktak azt mondani h amit szabad Jupiternek nem szabad a kis Ökörnek.kívánom h ennél nagyobb problémád sose legyen.....
Már bocs a többiektõl is de én el nem tudnám képzelni az életem privát szféra nélkül... Ha épp tampont cserélek vagy a fszomat verem ugyan ne rontson már vki rám akár családtag akár nem...
Nekem se szoktak kopogni szal ez természetes^^
" Ha épp tampont cserélek vagy a fszomat verem " Ebben a sorrendben??!! :DDD De igazad van, zavartalan intimitásra mindenkinek joga és szüksége van, én például bezárom az ajtót, ha fejhallgatóval zenét hallgatok, nem bírom, ha olyankor hátulról valaki "rámtör".
Nem értem az embereket, már miért kellene pakolni vagy megcsinálnia vagy kitakarítani a szülönek a gyereke szobáját? Ahogy van úgy érzi jól magát az ember!! Én félévben egyszer takarítok a 32 nm es szobámban aminek az egyik felében egy kandalló ál ami elé rendszeresen odaborítom a kukát ugyanis azt is eltüzelem.. És senkinek semmi köze hozzá, mellesleg kulccsal zárom a saját ajtómat és kb 4 kilo kp-t tartok az ágyam alatt plusz egy gázpisztolyt.. 20 F
ma 20:29 Nem nem ebben a sorrendben csak gondoltam ez egy anonim oldal és nem fedem fel a nemem, de aztán rájöttem hogy úgyis proxiról vagyok szal ellenõrizhetetlen..
Látom itt mindenkit leszavaztak, aki nem ért egyet a kérdezõvel :D
16:14 vagyok, lemaradt a lényeg. Ha Neked igényed lenne arra, hogy kopogjanak Hozzád és az Apukád ne rámoljon a holmiaid között, akkor ezt szerintem ülj le velük szépen, tisztelettudóan megbeszélni. Egy próbát megér, nem?

Normális, hogy a szüleim ennyire féltenek 22 évesen?

Sikerült jegyet szereznem a Macskákra, április végére. Úgy néz ki, egyedül kell mennem, barátok közül senki sem csípi a színházat. Külföldről mennék vonattal, hétkor kezdődik az előadás. Világosban gondolom semmi baj nem érhet, de hazafelé csak fél 12-kor megy vonat, fél egyre érnék Komáromba,Komáromban át kell szállni, onnét csak fél ötkor megy haza hajnalban a vonat.A vasútállomás négyig zárva van. Addig vagy elmennék egy ismerősömhöz, aki a közelben lakik,vagy bemennék a köeleben lévő nonstop Tescoba, szüleim rendesen féltenek ettől a kiruccanástól, igaz ilyen tipikus burokban nevelt voltam, míg egyetemista nem lettem

Legjobb válasz: Nem csodálom hogy féltenek! Talán ha a közelben egy panziót vagy szállást foglalnál le fixre és ott aludnál színház után, akkor más lenne a helyzet.

Nem csodálom hogy féltenek! Talán ha a közelben egy panziót vagy szállást foglalnál le fixre és ott aludnál színház után, akkor más lenne a helyzet.
Ez eddig oké. De nem tanácsos éjszaka egyedül bóklászni.Akkor már sokkal kulturáltabb lefoglalni egy szállást ahol kitudod pihenni magad, tudsz nekik sms-t küldeni hogy minden ok.Nem igaz, hogy nem lenne pénzed rá. 2000ft-tól már vannak kiadó szállások.
Én is féltenélek. Én este 10 után egy lépést sem teszek a házunk mellõl egyedül, ha épp nincs pénzem taxizni és nem jön értem konkrétan valaki, pedig én 27 vagyok. Foglalj le egy szobát a városban, ahol meg tudsz aludni és semmiképp ne bóklássz egyedül 10 métert se, taxizz. Erre ne sajnáld a pénzt, de tényleg ne!
Abban semmi logika, hogy másnak eddig nem esett ott baja. Nem jelenti azt, hogy soha senkinek nem is fog. Nem mondom, hogy ne menj, csak nem logikus ez így.
Utolsó: Amióta ember él a földön, ilyenek mindig is történtek. Tényleg nem valami biztonságos este mászkálni, már én se szeretem, pedig régen éveken keresztül jártam haza az utolsó járatokkal és semmi rossz élményem nem volt. Bár ami azt illeti, nekem még kedvem se lenne ahhoz, hogy egyedül menjek színházba, fõleg ilyen messzire. Egyedül olyan pocsék.
Hát nézd, én Pesten élek a húgommal a külvárosban, õ rendszeresen jár éjszaka a belvárosba szórakozni, és mindig féltem, pedig 23 éves, és nem vagyok az anyja. 25/L
Már amennyiben a kor egy mázli:) )) Egyébként ja, az egy zseniális szereposztás volt anno, Haumann Péter, Almási Éva, Hûvösvölgyi Ildikó, Paudics Béla, stb...
A kérdező hozzászólása: az volt az igazi szereposztás!
Teljesen normális, ha féltenek attól, hogy az éjszaka közepén egyedül bóklássz. Egy szülõ mindig is félteni fog. Szomorú is lenne, ha nem érdekelné a gyereke biztonsága. S most nem a tiltásról beszélek, hanem a féltésrõl:)
Szerintem aludj Komáromban annál a barátodnál és reggel utazz tovább, vagy eleve aludj Pesten egy barátodnál, ha egyetemisták, úgyis lesz valaki ott akkor.
Szia! Az más, hogy nem féltenek ha arról van szó, hogy külföldre mész kísérõnek. Hidd el, egyedül az éjszakában nem olyan vicces kóborolni. Én a barátommal kirándultam egy kisvárosban ahol lekéstük a vonatot és kénytelenek voltunk megvárni a reggeli járatot. Az állomás zárva volt, szállást már nem kaptunk. Bár a barátom erõs és férfias mégis rettenetesen féltem! És bár nyár volt emlékszem nagyon fáztam is! Nem hiszem, hogy neked is olyan jó ötlet lenne színházi szerkóban egyedül kóborolgatni valahol! Foglalj szállást! Lehetne ennyi eszed.. 21/L
Ezt te egy átgondolt, biztonságos "terv"nek tartod, hogy elmész egy közeli ismerõshöz/a tescóban éjszakázol? Komolyan?? Ha te tényleg a te szavaiddal élve burokban éltél, akkor nemigazán ismerheted, mi zajlik éjszaka az utcákon, pályaudvarokon... Szerintem teljesen normális, hogy féltenek, elméletileg "ez a dolguk". Tiltani nyilván nem tilthatják meg, de nem hiszem, hogy az a céljuk, hogy kiszúrjanak veled, nyilván csak rettentõen féltenek.. Szerezz valakit mégiscsak, akivel elmehetsz, nem sokkal biztonságosabb ketten-hárman kóborolni, de hátha õket is megnyugtatja.. Vagy keress Bp-en valakit, akinél ott aludhatsz.
A kérdező hozzászólása: utolsó, Te mázlista vagy akkor, ha a 3. elõadást láttad, én 4 éve láttam elõször
Kérdezõ, a tiltáshoz viszont a világon semmi joguk, ezt próbáld nekik megmagyarázni, ha meg nem megy, akkor ne foglalkozz vele... OFF: én anno 1983 körül a 3. magyarországi elõadását láttam a Macskáknak a Madáchban:) ))
A kérdező hozzászólása: inkább tiltani akarják, pedig éjszakáztam már pályaudvaron, mert annyit késett a vonat hazafelé...amíg nem voltam egyetemista, addig mindenhova csak kísérettel mehettem
Kérdezõ, kérdés, hogy féltenek, vagy tiltani próbálnak, mert ez nagy kettõ. A féltés, az ugye egy érzelem, az emberbõl magából jön, kinél jobban, kinél kevésbé van jelen, de teljesen természetes dolog. Ha viszont 22 évesen bármi módon tiltani, gátolni próbálnának, no, az teljesen abnormális lenne.
Igen, tudom régen is voltak durva dolgok. De én úgy gondolom, hogy egy bizonyos etnikai réteg terjedése miatt ezek a csupán szórakozásból elkövetett gyilkolások/erõszakolások stb. nagy mértékben megnõttek.
Utolsó:8
A kérdező hozzászólása: nem értem, miért féltenek, nyáron egy mozgássérült barátnõmmel megyek külföldre nyaralni, teljesen ismeretlen helyre, én leszek a kísérõje, ebbe meg szó nélkül belementek
Szerintem ez kicsit túlzás tõlük, mert már túl van a normális mértékû féltésen. Gimis korom óta járok egyedül színházba, tavaly pedig megjártam teljesen egyedül Amerikát, három hétre. Engem is féltenek, de tudják, hogy felnõtt vagyok, és tudok vigyázni magamra. Nem normális az, ha valaki burokban akarnak tartani. (Sõt, egyáltalán nem normális a gyerekeket sem burokban nevelni.)
A kérdező hozzászólása: ismerem a helyet, és több volt osztálytársam egyete miatt szintén megteszi ezt az utat néha egyedül
Foglalj egy szobát. Aztán reggel hazamész. Inkább alszom ágyban mint hogy céltalanul flangáljak egy tesco-ban.

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!