Találatok a következő kifejezésre: Nemrég álmomban a fogorvosomat (1 db)

Nemrég álmomban felhívtam a fogorvosomat. Kómás volt, mintha felkeltettem volna. Az is benne volt az álmomban, hogy a híváslistában töröltem a nevét beszélgetés után, így nem tudom, felhívtam-e. Szerintetek lehet ilyen, h éjszaka telefonálgatok?

Legjobb válasz: Hát,velem volt már ilyen,csak nem telefonnal,hanem azt hiszem a párommal beszélgettem.Édesanyám amikor tejalergiás lett,akkor éjjel álmában evett mindenféle tejterméket.De mikor végre beállt a szervezete abbahagyta. Viszont volt olyan is,hogy a telefonom hívott fel valakit.Itthon volt a hûtõ tetején,és mi meg dolgunk után jártunk mind.Aztán egyszercsak vasárnap megcsörren,egy nagyon jó barátom,hogy ugyanmár mit akartam tõle pénteken,mert nem tudta felvenni.Ez azóta is rejtély.

Hát, velem volt már ilyen, csak nem telefonnal, hanem azt hiszem a párommal beszélgettem.Édesanyám amikor tejalergiás lett, akkor éjjel álmában evett mindenféle tejterméket.De mikor végre beállt a szervezete abbahagyta. Viszont volt olyan is, hogy a telefonom hívott fel valakit.Itthon volt a hûtõ tetején, és mi meg dolgunk után jártunk mind.Aztán egyszercsak vasárnap megcsörren, egy nagyon jó barátom, hogy ugyanmár mit akartam tõle pénteken, mert nem tudta felvenni.Ez azóta is rejtély.
Szerintem kérj egy hívásrészletezõt a mobilszolgáltatódtól, és akkor kiderül. Ha valóban így van, legalább bocsánatot tudsz kérni, és nem égeted be magad, ha tõle kérdezed meg....
Ha a száma bnne volt és most nincs akkor biztos h felhivtad csak ugyebár törölted!!

Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Pánik beteg vagyok. Voltam pszichiáternél. (tb s) Pár percig "beszélgettünk". Fel irta a xanaxot. Nincs pénzem pszichologusra. Mit tegyek?

Csak pénzért fogadnak a pszichologusok,a házi orvos küldött a pszichiáterhez,de neki nincsen idelye engem "babusgatni". :(

12

Neha fura kepek villannak be, mintha szorongas lenne, nem tudom. Ti szoktatok ilyet latni?

A minap setaltattam a kutyamat (csivava) es a farol diok hullottak le, azonnal bevillant a kutyam veres szettort koponyaja mert raesett egy dio... A dio nagy sebesseggel esik es okozhat ilyen brutalis serulest... de mindig megijedek az elmemtol,hogy ilyen konkret eles,tiszta kepeket latok magam elott... Nektek van ilyen?

1

A pszichiáterek mindig ragaszkodnak a gyógyszer felírásához? Meg lehet kérni őket, hogy ha lehet, inkább ne írjanak fel?

Mostanában készülök elmenni egy pszichiáterhez, de félek attól, hogy tartósan gyógyszert kelljen szednem.

12

Lelki/érzelmi túlérzékenység? Kicsináltak érzelmileg?

talán "szex szerelem" kategória lenne a jó erre.
20 éves koromig jó lelki egészségnek örvendtem, még akkoris, ha voltak pl hülye osztálytársak, és én voltam a célpontjuk. Akkor erősebb voltam, gyakran 1 év is eltelt két sirás között.
Aztán jött az első, viszonzatlan szerelem. Nagyon durván "b*szták rám az ajtót", és akkor, amikor magam voltam, pár napig, szinte félóránként elsirtam magam. Majd újra.

Aztán a következő már nem plátói volt, tényleg konkrétabb esetnek mondható. Egy randi sikerült is. Több nem, sosem volt rám ideje (persze ez hazugság, mára kiderült), pedig megigért, hogy elmegyünk bemutatóra, majd beszélünk stb... és megint jöttek a rohamok. Nem tudtam mit csinálni, csak neten volt kapcsolat, élőben nem... majd kinyögtem, hogy mi van, és nem válaszolt rá sosem... pár hónapra rá kapcsolatban lett.
Ez már évekkel ezelőtt volt, egyáltalán nem érdekel. Mostanság megint egyedülálló, de egy vállránditás-sem a reakcióm. Viszont lehet, hogy ez örök sebeket ejtett a lelkivilágomon.

Mostanság megint alakulhatna valami. De most egy kicsit várakozni kényszerülök... de ez most nem is érdekes. Ez, és az akkori eset között, és most különösebben, állandóan érzékeny vagyok, és nem birom megtartani. A mostani leányzónál persze ez előny, mert mindenről merek beszélni könnyedén, ki merem és tudom mutatni. De sok felesleges dologtól elsirom magam: zenétől, vagy akár azon, hogy most az x faktorosból ki jutott tovább, ki nem (pedig krvára nem érdekel :)

tehát túlérzékeny lettem. Fejlettnek, sőt túl fejlettnek érzem az érzelmi intelligenciámat. Persze lehet, hogy inkább csak meg szeretném találni a társamat (volt erre példa, csak nem volt túl tartós).

3

Egy embert valahogy vissza lehet zökkenteni a depresszióból?

2

Hol a határ a a nárcisztikus személyiség és a nárcisztikus személyiségzavar között?

0

Nagyon feledékeny vagyok, mit csináljak? Nagyon hamar elfelejtek dolgokat.

17 éves vagyok, és nagyon szétszórt. Mostanában egyre durvább, előbb azt is elfelejtettem, hogy 5 perce én kapcsoltam-e be a tévét, vagy nem. Szinte mindent elfelejtek, semmire sem emlékszem, hogy mit hova tettem. Mit csináljak? Menjek orvoshoz?
Viszont tanulás környékén nincsenek bajaim, azokra emlékszem, amiket megtanultam.

6

Depressziós vagyok, vagy valami más bajom van? Évek óta nem értem magam, de ez egyre rosszabb, sokszor elviselhetetlen a létezés.

Sziasztok! 18 éves lány vagyok, elvileg tehetséges, jó tanuló, nem vagyok csúnya. De képtelen vagyok a boldogságra. A gyerekkorom nagyin rossz volt itthoni és iskolai problémák miatt, kb. hetedikben éreztem először azt, hogy fájdalmat akarok okozni magamnak. Most már elég komolyan vagdosom magam. A legrosszabb az, hogy pl. vagyok a suliban, órán ülök, és egy undorító senkinek érzem magam, legszívesebben ordítanék, fellökném a padot, kikúsznék négykézláb a teremből, őrültséget csinálnék. Tudom, hülyeség, de sokszor gondolok arra, hogy halnak képzelem magam, és kiúszok az óráról. Nagyon ocsmányul kövérnek érzem magam úgy két éve, de ez most már igaz is, lefolyok a székről, el sem tudom mondani, mennyire gusztustalan vagyok. Nem látom, hogy lenne valami lehetőségem az életben, már nem hiszek a szerelemben. Nem tudok normális kapcsolatot kialakítani az emberekkel! Szívem szerint egész nap egyedül gubbasztanék itthon. Vagyis most így érzem. Máskor meg azt, hogy kellene nekem egy saját lakás, valami munka, és akkor minden héten más pasit vihetnék fel magamhoz, ismerkedhetnék mindenféle emberrel. Ez is akkora butaság, mert egyébként szűz vagyok, és a gyomrom is felfordul, ha arra gondolok, hogy egy fiú hozzám ér úgy. Pedig volt már barátom, nyolc hónapig együtt voltunk, de szakítottam, mert nem tudtam elviselni, hogy felelek egy másik ember érzelmeiért, tetteiért. Vele nem voltak nagy gondjaim olyan értelemben, csak sokszor sírni volt kedvem, nehéz elfogadni az undorító kinézetemet. Sosem lesz belőlem senki, meg fogom ölni magam pár év múlva, nem hiszem, hogy egyszer jól leszek. Nem is emlékszem, milyen volt normálisnak lenni. Közben tudom, hogy az állapotom nem olyan vészes. Idáig úgy voltam az öngyilkossággal, hogy egy lehetőség, blabla, de mostanában már a konkrét eszközön gondolkodom, hogy jó lenne bebiztosítani magam, pl. valamilyen gyógyszerrel járni minden nap a suliban. A suliban is szoktam magam vagdosni, már olyanokat vágok, hogy az egész kezem csupa vér, és csöpög. Azért vágom meg magam, mert gyönyörű a vérem, és szeretem a sebeket, csak sajnos rejtegetni kell őket. De néha már úgy érzem, inkább bele kellene ordítani az emberek képébe, hogy igen vagdosom magam és akkor mivan? És mrgvágnám magam mindenki előtt, és belefulladnának a vérembe. Amúgy szeretem az embereket, jóindulatú vagyok, szeretem a sorozatgyilkosokat, megértem őket, nem ítélem el őket. Mindig piszkáltak általánosban, és most is érzem, hogy én csak egy vicc vagyok, lenézett senki, egy NYOMI, STRÉBER, CSICSKA SENKI. Senki nem ismer engem igazából, én se tudom, ki vagyok. Szeretek írni, rajzolni, szeretem a pszichológiát, de nem lesz belőlem senki, mert túl gyenge vagyok. Mások küzdenek, én meg csak mindent elfogadok, de nem érdekel, csak ne lennék ilyen kövér. Nagyin összeszedetlenek most a gondolataim, nem is tudom létezik-e ilyen szó, sok vesszőt kihagytam, és sok az elírás, bocsánat!

12

Hogyan küzdhetem le a hipochondriát pszichológus nélkül?

Nem vagyok egészséges, de beteg se.
Fizikailag baromi gyenge vagyok, amilyen súlyt más velem egykorú lány simán elbír, én alig; minden izmom gyengébb és állóképességem sincs, lépcsőn hamarabb lihegek másoknál. Nincs asztmám, nem vagyok szívbeteg, egyszerűen beteges nyamvadt csecsemő voltam, és mivel mindig annyit mozgok, amennyi épp szinten tart, nem erősödtem meg.
Van irritációm (orr, torok), de nem allergia.
Ég néha a gyomrom, de nem reflux.
Sokszor és sokat pisilek, de nem vesebetegség. Annyira azért nem sokat...
Karikás a szemem, de már óvoda óta.
Nem rendszeres a menstruációm, de nem is rendszertelen.

Ha elmegyek valamivel orvoshoz, akkor vannak kivizsgálásocskák, amiket konkrétan kimutatják a tünetemet, de kiváltó okot nem találnak. Ír fel a háziorvos gyógyszert, hogy hátha hat - persze nem erőseket! -, de nem hat.
A tüneteim nem romlanak, hanem stagnálnak, néha vannak jobb periódusok.

Egyszerűen azt szeretném elérni, hogy ne foglalkozzak ezekkel, ne féljek időről időre, hanem megtanuljak csak akkor foglalkozni velük, ha erősödnének a tünetek.

Hogyan küzdjem le a hipochondriát?

3

Szerintetek miért örömforrások a szexuális kielégülés mellett az ásítás, tüsszentés, székletürítés. és még nem tudom mi tartozik ide, de régebben olvastam még vagy 3-4 ilyen dologról?

Mi az élvezetes ebben? valahogy úgy írták, hogy valamilyen százalékban eghatározták, hogy ha az orgazmus 100% élvezet akkor a székletürítés 30% és ilyesmi. mi ezekben az öröm vajon?

6

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!