Találatok a következő kifejezésre: Nem tudom történik velem (79 db)

13 vagyok sokszor izgulok szüleimért például mikor apám elmegy horgászni én izgulok, hogy valami történik vele vagy anyukám jön haza és én ragályosan szoktam izgulni értük ez mindig van minden nap és már nem tudok élni vele valami segítség?

Legjobb válasz: Ne gondolj a rosszra! Nem tudom, hallotal e mar a vonzas torvenyerol? A pozitiv gondolatok pozitiv dolgot ideznek elo, es ennek az ellentete is igaz. Pl.: En eleg hipohonder voltam eddig. Mindig bekepzeltem valami betegseget magamnak, es a vegen meg is lett a betegseg. Igaz csak egy kis laz :) A multkor meg pillanatragasztoztam, es pont az jutott az eszembe, hogy mi lenne ha en is ugy jarnek mint a lany a tv-ben, hogy belement a szemebe a pillanatragaszto. Na szerinted mi tortent? Igen :) Meg olvastam olyanrol, hogy nem azt kell mondani a gyerekunknek, hogy "Vigyazz fiam, le ne ess a farol", mert akkor az a kep jelenik meg a gyerek agyaban, amint o leesik. Hanem azt kell mondani, hogy "Ovatosan massz, fiam", es akkor az agya azt latja maga elott, amint nem lesz semmi baja :) En ha felek, akkor imadkozok, a hit is segit ezeken az erzeseken. 13L

Ne gondolj a rosszra! Nem tudom, hallotal e mar a vonzas torvenyerol? A pozitiv gondolatok pozitiv dolgot ideznek elo, es ennek az ellentete is igaz. Pl.: En eleg hipohonder voltam eddig. Mindig bekepzeltem valami betegseget magamnak, es a vegen meg is lett a betegseg. Igaz csak egy kis laz :) A multkor meg pillanatragasztoztam, es pont az jutott az eszembe, hogy mi lenne ha en is ugy jarnek mint a lany a tv-ben, hogy belement a szemebe a pillanatragaszto. Na szerinted mi tortent? Igen :) Meg olvastam olyanrol, hogy nem azt kell mondani a gyerekunknek, hogy "Vigyazz fiam, le ne ess a farol", mert akkor az a kep jelenik meg a gyerek agyaban, amint o leesik. Hanem azt kell mondani, hogy "Ovatosan massz, fiam", es akkor az agya azt latja maga elott, amint nem lesz semmi baja :) En ha felek, akkor imadkozok, a hit is segit ezeken az erzeseken. 13L
A kérdező hozzászólása: köszönöm a válaszodat de ez nem segít állandóan csak izgulok valakimért csak úgy tudom megoldani , hogy például anyukám otthon van apám horgászni és én felteszem a fülest és akkor semmit se hallok csak a zenét becsukom a szemem és vagy egy óráig hallgatom azzal a tudattal , hogy lehet hazaért és félig izgulok félig nem
Kedves kérdezõ! Nekem is voltak ilyen tüneteim. :( Nem normális az, hogy ennyire aggódsz, valamilyen lelki problémának a tünete. Te nem egyszerûen félted õket, hanem folyamatosan szorongsz, és ez nem normál állapot. Ha nincs a suliban iskolapszichológus, kérd meg a szüleidet, járjanak utána, hol van a városban ingyenes gyermekpszichiátriai szakrendelés. Ne félj attól, hogy gyógyszerezni akarnak, inkább csak kedvesen elbeszélgetnek veled, és lehet, hogy valami tök egyszerû probléma van a háttérben. De mindenképpen kérj segítséget, mert ez az állapot nagyon jól gyógyítható, nem kötelezõ ezzel szenvedned!!!
A kérdező hozzászólása: köszönöm a válaszodat de én ezt nek akarom közölni velük ezért fordúltam a gyakorikérdésekhez de én nem akarok járni pszihiátriára vagy , hogy írják nem tudsz valami módszert mert nagyon zavar és nem tudom kíûzni magamból lehet azért mert 3 évesen elváltak a szüleim? de már nagyon zavar , hogy izgulok de refleszkbõl 16 óra indul apa haza egybõl izgulok , hogy tõrténik vele valami

Olyan nõt keresek aki hasonlóan járt mint én. Velem az történt hogy a méhemben a 41. héten meghalt a babám aki egészséges volt. Nem tudom hogy, mit tegyek, hogy dolgozzam fel. érdekelne kinek hogy sikerült ez. Hogy mit léptek. Pereltek vagy nem?

Legjobb válasz: Õszinte részvétem! Nem velem történt ugyan, de sajnos több ismerõsöm által tapasztaltam hasonlót! Egy ilyen tragédiát nehéz feldolgozni, sok erõt kívánok neked hozzá, ha úgy érzed egy jó terapeuta sokat segít, illetve, ha minél többször kibeszéled magadból. Sirasd meg nyugodtan, de ne fordulj magadba, tudom ezt könnyû mondani, járj el sokat otthonról, próbálj keveset agyalni. Kitartást és sok erõt kívánok!

Õszinte részvétem! Nem velem történt ugyan, de sajnos több ismerõsöm által tapasztaltam hasonlót! Egy ilyen tragédiát nehéz feldolgozni, sok erõt kívánok neked hozzá, ha úgy érzed egy jó terapeuta sokat segít, illetve, ha minél többször kibeszéled magadból. Sirasd meg nyugodtan, de ne fordulj magadba, tudom ezt könnyû mondani, járj el sokat otthonról, próbálj keveset agyalni. Kitartást és sok erõt kívánok!
Nagyon sajnalom ami veled tortent. Bele gondolni is borzaszto. Nalunk ugyanigy indult. 36 hetesen bementem a korhazba fajasokkal amik 8 percesek voltak. Kinevettek mikor bementem es mivel nem nyiltam elkezdtek piszkalni. Na megyek ndegy nagy nehezen felvettek, telenyomtak magneziummal. Ra 2 napra szolt az orvos h nem kene mert nem fogok megszulni rendesen. Addig egy uh-ra sehovanem vittek. Utana valo nap mentem nst-re de mar nem mozgott rendesen viszont a szivhanggal meg semmi gond nem volt. Lekuldtek tartos ctg-re ott se nagyon akart mozogni, elkuldtek nagy nehezen uh-ra. Ott a no olyan irto bunko volt, meg se nezte rendesen. Pedig akkor egybol tidtak volna cselekedni. A nyakara es a nellkasara volt tekeredve a koldokzsinor. Felmentem vissza vettek magzatvizet ugye azzal se volt semmi problema. De mar annyra leromlott delutanra. A szivhangja h alig maradt egy kis ido. Azonnal toltak csaszarra azzal h valoszinuleg toxikozist kapott a gyerek. 18 kg hizasomtol mert ez drasztikus es hallatlan, azt se tudtam milyen rendezvenyen vagyok. Szerencsemre nekunk jol sult el sikerult az utolso pillanatban kivenni a lanyomat. Orditoztak, kapkodtak akkor a noverek, orvosok. En akkor annyira halalra remultem h hihetetlen. Mai napig sokszor eszembe jut es elkap a siras h egy hajszalon mulott. El se tudom kepzelni mekkora fajdalom lehet ez most neked. De az biztos h ha baja lett volna tudom h ki hibazott es nem hagytam volna szo nelkul es megkapta volna azt ami ajr erte. Lehet h a gyerekemet nem hozta volna vissza de az tuti h o se erezte volna jol magat es lett volna min gondolkodnia h mit es kit tett tonkre. Lehet az is h fajdalmamban nem mindjart tudtam volna ezzel foglalkozni. Tenyleg nagyon sajnalom es rengeteg erot, kitartast kivanok neked ehhez. Aki meg meg itt is kopdosodik es kotekedik szegyellje el magat. Rugjatok meg bele egyet, sok emberseg szorult beletek. De ha veletek tortenne ilyen biztos nektek lenne a legnagyobb pofatok. Szanalmas de tenyleg.
A kérdező hozzászólása: Igen ez volt itt is hogy egyszer a nyakán egyszer a melkasán volt a köldökzsinor. Hogy részletesebben mondjam én 10.én mentem be öröm szülésre és a ctgn regel kiderült hogy nem ver a szíve.... eztkövetöen kaptam gyogyszert mint ahogy amugy is lett volna csak azal a külömbségel hogy halot volt a babám. két teljesnapig halot volt benem a baba, nem kaptam rendesen gyogyszert ezért fertözéstkaptam és kikelet még kaparni is..... én amufy ezt 22 évesen csináltam végi... retegtem hogy a kaparás után mi lesz...de szerencsére ott vége volt a balszerencsémnek. Most pedig ma bent voltam a korházban a záro jelentés ért és még mindig semmi.. pedig azt mondták hogy 6 hét már a 8 hetet is elhagytuk.... egyszerüen le szarnak minket...(még 6 másik nö babája halt meg ezen a héten a 41. héten )
Fogadd õszinte részvétem. Mi teljesen ugyanígy jártunk!!! Csak annyi különbséggel h én "csak" a 40, hétben jártam. Semmi indok nem volt a halálra.Se megbetegedés, se fertõzés, se elváltozás ami megmagyarázná, vagy részben magyarázná az elhalást. Mi elsõnek nem perlünk, hanem belsõleg indítottuk el a vizsgálatot. De ha ott sem, akkor megyünk a bíróságra.Azért nem oda rögtön, mert iszonyú hosszú idõ a per lefolyása, és addig nem tudunk várni, míg a felelõst vagy felelõsöket kézre nem kerítik.Nem a pénz a lényeg, de ha bíróságra megyünk, akkor már azt is kérjük.De most még nem.Nem írom le a történetemet, nehogy rám ismerjenek, és esetleg felkészüljenek.Majd.Nem olvastam végig a hozzászólásokat, mert már az elsõ oldalt felháborodtam az egyiken! Mi az h vetélés?Ezek a halál esetek vetélések?? Teljesen kihordott terhességekrõl beszélünk!!Ha jártál így akkor írj ilyeneket!Hozzá teszem, nálam nem volt köldökzsinór probléma, a baba és a méhlepény egészséges.KITARTÁS NEKTEK!
Nagyon sajnálom, õszinte részvétem. Nekem a bátyám halt meg, szülés közben komplikáció lépett fel, fogóval született és megnyomták a fejét, 28 napot élt. A terhességem alatt fogadott orvosom volt, az utolsó hetekben meséltem el neki, mert ahogy közeledett a kiírt dátum annál jobban féltem. Indítás lett a 40+6 napon, mert õ a komplikációk miatt nem engedi a a kismamáinak betölteni a 41, hetet. 40. héttõl naponta nst 2 naponta uh, 38-39 héten heti 2 nst nála. Terhespatológia osztályvezetõje. Végül minden rendben volt, császár lett, de nagyon fontos a fogadott orvos és szülésznõ bárki bármit mond.
A kérdező hozzászólása: A következõ kérdést írta nekem egy nö : " hogy szülhettél mikor elvetéltél .... csak azt mondom ez igazán érdekes..." kb ezt írta erre azt mondom , én választatom hogy megszülöm a babámat aki MEGHALT azért hogy megfoghassam és hogy tudjuk 100%-osan mi volt a baj! és ha valaki unatkozik nagyon kérem ne engem kóstolgasson hanem a kedves szülõ anyát ! már nagyon uncsik vagytok, ha neked azt mondják egyik nap hogy jól van anyuka holnap megszülheti az ÉLÖ fiát másnap be mész reggel és azt mondják huppsz már nem él .... te mit mondanál... jo szed ki azt kész.... vagy végigcsinálnád mintha élne hogy tud veled volt-e baj......gondolkoztatok mielõtt beszéltek....
A kérdező hozzászólása: Nagyon köszönöm azoknak aki értelmesen szóltak hozzá!!!!Nagyon sok erõt kívánok a 40. hétben járt anyukának!!! Tudom min mész keresztül és , köszönöm hogy írtál!!!!!
Sajnálom a történteket, én 22 hetesen szültem meg a babám, fertõzés miatt beindult a szülés. Vetélés ez is sajnos :( Ne foglalkozz a rosszlelkû megjegyzésekkel...
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); Nagyon sajnalom es oszinte reszvetem. Az en dokim sosem engedte tulhordani a terhessegem pontosan ezert. Mindket kislnayomnal beinditottak a szulest. az elsonel felment a vernyomasom igy egyertelmu volt h azonnal a 39ik hetben, a dokim nem vart egy oercet sem, a heti routine vizsgalat utan a korhazban kotottem ki. Masodik kislanyom az kesz raeros volt 40+2 naposan inditottak meg a szulest. A szuleszno mondta h akar hordhatoma 42ik hetig, az orvosom ezt nagyon ellenzi, mert sok a komplikacio. Nekem 3 vetelesem volt de korai terhessegek5, 7 es 8+5 naposak, el sem tudom kepzelni milyen lehet feldolgozni egy egeszseges baba elveszteset foleg emberi mulasztas miatt. En biztos eljarast inditanek es perelnek, nem a penz miatt hanem az elv miatt es amiatt h massal ugyanez ne tortenjen meg. Meg ha nehez is, es felidez rossz pillanatokat, meg akkor is osszekapnam magam es perelnem. Az a baj h az ember ilyen helzyetben annyira kiszolgaltatott, megbizik az orvosban es vegulis cserben vagy hagyva.
Elképesztõ. Azt gondolná az ember, hogy Ausztriában jobban figyelnek a kismamákra. Itt németországban maximálisan figyelnek. Sajnálom ami történt :(
annyira parasztok vagytok... ez mire volt jó...? amúgy én a helyedben utánajárnék, h lehet-e tenni valamit és aztán megtenném, amit lehet. ha nem túl fájdalmas procedúra. mert egy per akár évekig is eltarthat. szerintem még Ausztriában is...
Mi történt?
.
Érdemes perelni. Egy ismerõsöm több milliót kapott a kórháztól. Persze ettõl a lelke nem jött helyre, de legalább tudott befizetni egy új lakásba. Akkor nyugodott meg, mikor a kistestvért megszülte élve!
Nagyon sajnálom! Nekem ilyen tapasztalatom (szerencsére) nem volt, másfél hónapja vetélésem volt a 11. héten, az is szörnyû érzés, de ez elképzelhetetlen fájdalom lehet. A per annak függvénye, hogy mi történt, errõl nem írtál bõvebbet, tehát tanácsot sem igen tudok adni (lehet, hogy amúgy sem tudnék). A feldolgozására pedig idõre lesz szükséged. Esetleg majd sok sírás és a fájdalom "enyhülésével" egy újabb terhesség és egy egészséges gyermek segíthet valamelyest. Én is azt javasolnám (amit én is tettem), hogy sírd ki a bánatod, amikor csak szükségét érzed, ha lehet beszéld meg a pároddal (nekem a férjem rengeteget segített és segít is) Nagyon sok kitartást kívánok neked!
Én vagyok aki pontot írt, hogy követni tudjam a kérdést, majd ha géphez jutok reagálni. Köszönöm a lepontozást. Barátnõm járt így. Betöltött 40. hét után ment a napi nst-re. Nagy sor, szólt hogy nem érzi a babát. Nem foglalkozott vele senki, mondván ne így akarjon sorra kerülni hamarabb, tudták hogy vidéki. Több, mint egy óra múlva került sorra, addig több dokinak is szóltak, de nyugalomra intették, hogy várja ki a sorát biztos alszik a baba. Ahogy sorra került az nst persze semmit nem mutatott, sürgõsségi császárral megszült, de már késõ volt. A boncolás kimutatta, hogy megmenthetõ lett volna a baba, ha akkor kiemelik. Megfulladt a köldökzsinórban. Nem pereltek, nem volt lelki erejük ezzel bíróságra járni. Évekkel ezelõtt történt, azóta sem tudták kiheverni, pedig testvér is született azóta.
ennyi erõvel minden elvetélt anya perelhetne ..... volt boncolás ? mik voltak az eredmények ? ha minden rendben volt és "egészséges" volt a gyerek akkor miért perelnéd a kórházat/orvost ? ha megszületik és pár nap múlva hal meg akkor is perelnél ? túlkép semmit sem írtál .....
A kérdező hozzászólása: (adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); Na akkor írok.... a következö volt én Ausztriában szültem a korházban.Január 21.én kinyiltam egy ujnyira és folyamatos fájásaim voltak de szartak rám adtak egy kupot hogy menyek haza mert februára vagyok kiírva ... mondtam hogy nagyon erösek a fájásaim és nem tudok meni erre azt mondták jöjek vissza ha már ugy fáj hogy beszélni se tudok...én február 5 re voltam kiírva... amikor végre azt modták februárban hogy befektetnek. vizesen 168-as vérnyomással... már késö volt mert a baba megfuladt a köldökzsinor miat. akkor már persze vigyeltek rám...az egészben az volt a szörnyü hogy január 21 és február 10 közöt nem nézték meg menyire nyiltam ki pedig folyamatossan mondtam, panaszkodtam, nehezen tudok írni eröl mert már 100 szor elmondtam...... olyan sok minden történt , rengeteget hibáztak.. de a dossziémba már nem volt bent se a vérnyomásom se az ödéma.....és nem lehet perelni én nem pénzt akarok én azt akarom hogy aki haza küldött 9.-én az álljon elém , és egyáltalán ne menjen több nö közelébe.
6. alul a baloldali mezõt pipálod és a figyelt kárdéseid cikkelyben megtalálod a kérdést 7. azért nem írt tulajdonképpen semmit, mert nem azokra kíváncsi, akiknek ennyi nem elég és szívesen belemásznának mélyebben, bár nem éltek át hasonlót, csak kibickednek. kizárólag azokra, akikkel történt hasonló. ami a részleteket illeti, hidd el, nekik egyelõre ennyi is elég lesz
Január 11-én ismeretlen okból megrepedt a magzatburok. 25 hetesen szültem meg a kislányom, aki a szülés után pár perccel meghalt. Meg sem foghattam. Csak egy pillanatra láttam. 3 hónap telt el, és ha megkérdik hogy vagyok, azt hazudom, hogy jól. Tegnapelõttre voltam kiírva vele. 34 éves vagyok, és elsõ baba lett volna. Talán az idõ segít. Nem tudom. Egyenlõre én is pokolian szenvedek. El sem tudom képzelni, hogy mit érezhetsz Te, aki végighordtad a babádat 9 hónapon át. Gondolom készen álltatok már a babaszobával is. A legpokolibb érzés, amikor egy édesanya baba nélkül megy ki a szülészetrõl. Apropó, hogy vártam az idei anyák napját. Hát... talán majd jövõre..

Nem tudom mi történik velem, meg fogok őrülni?

Els?nek talán annyit, hogy (szerintem) nem volt normális gyerekkorom, a szüleim vertek, aztán mikor elváltak, azóta anyám folyamatosan bántott, most is lelki terrorban tart. Az általános iskolában kiközösítettek, az o. társaim vertek, a tanár többször alázott meg az osztály el?tt, a srácok csak Békának vagy [email protected] hívtak és zaklattak, csípkedtek.

Legjobb válasz: Szerintem lehet köze ami a gyerekkorodban történt, de az már nagyon jó dolog hogy felismerted és elfogadod hogy ez volt, ez történt. Viszont most a mának élünk és próbálj a jövõre gondolni, gondolom most sokat kérek tõled. Szerintem elbeszélgethetsz egy pszichológussal, aki megért és segíthet neked, és ez nem ciki.

Szerintem lehet köze ami a gyerekkorodban történt, de az már nagyon jó dolog hogy felismerted és elfogadod hogy ez volt, ez történt. Viszont most a mának élünk és próbálj a jövõre gondolni, gondolom most sokat kérek tõled. Szerintem elbeszélgethetsz egy pszichológussal, aki megért és segíthet neked, és ez nem ciki.
Szerintem is keress pszichológust. Itt http://www.pszichologia.hu találsz. Ha erõsek a pániktünetek, pszichiátert is érdemes felkeresni, a gyógyszerek hamarabb hatnak mint a pszichoterépia.
nem valószínû hogy megõrülnél, mert aki megõrül, az a legritkább esetben veszi ezt észre magán. és nem hibákkal vagy tele, hanem fóbiákkal, amik gyógyíthatóak.
nem õrültél meg. sajnálom hogy ezeken átestél. de ne feledd: ami nem öl meg, az megerõsít. jó lenne elmenni egy pszichológushoz. fõként a pánikszerû tünetek miatt. sokat segíthetne feldolgozni ezeket a problémákat egy-két beszélgetés és idõvel ezek a tünetek is eltûnnek. nem olyan rossz emberek õk, mint amilyennek elmondják õket. de gondolom nem állhatsz elõ otthon egy ilyen ötlettel. nincs a környezetedben olyan családtagod akiben megbízhatsz? nagyszülõk? keresztszülõk? ha anyukáddal nem jössz ki, velük lehet hogy jó ötlet lenne beszélni. hátha tudnának segíteni.
tartsd továbbra is/vedd szorosabbra a kapcsolatot a karatés társasággal, elvégre ott jól érzed magad.
a tünetek amit leírtál, a pánikroham tünetei. pszicholóus tud segíteni, gyógyítható :)
Szia! Nem, nem õrültél meg csak lelki problémáid vannak. Szerintem, ha van a családodban olyan felnõtt idõsebb valaki, akiben megbízol és kedveled, akkor fordulj hozzá, mond el neki hogy mi bánt és anyukád mit tesz veled otthon. Az nagyon jó hogy eljársz közösségbe, karatézni és ha tudsz, keress még több ilyen tevékenységet, hobbit amiben mindenrõl elfeledkezhetsz és jól érzed magad. Én pl tûzzománcoztam... nagyon relaxáló illetve jó hatással van az emberre ha mások, idegenek között van és barátságokat alakíthat ki. Persze, ha teheted menj el pszichológushoz a pánikrohamok miatt illetve a letörtséged miatt, de a megoldás benned van és nem gyógyszerekben! Biztos nagyon nehéz most az életed, nagyon sajnálom de próbálj kilépni ebbõl a közegbõl (anyukád) és minél több új kapcsolatot kiépíteni. Hidd el, mindenki segíteni fog csak ne zárd el magad az emberektõl! Sok sikert, fel a fejjel!
Dehogy is õrülsz meg!Csak nem tudod feldolgozni a sérelmeket, amik értek, segítség kéne hozzá.Szerintem keress fel pszichológust.Mert ennyi idõ után valószínû, nehezebb lesz ezen egyedül túllépni. De azt mondom, ne foglalkozz a múlttal, az elmúlt!Te már más vagy és mások , akik körül vesznek, most már rátaláltál egy normális közösségre.A régi közösségben sem benned volt a hiba, hanem a többiekben.Mindenkiben van hiba , semmiben sem vagy kevesebb másoknál.

Mi történik? az oldalamon van egy elég nagy anyajegyem amibe véletlenül belekaptam tegnap vérzet elég rendessen, meg fájt is. tudom, hogy orvoshoz kell menni, de mi történik ott elégi félek, még ilyen nem történt velem.

elöször gondolom börgyógyászhoz kell menni ott mi történik?aztán gondolom a kórházba leveszik hogy zajlik ez??

Legjobb válasz: sokat segítettél köszi:) ezzel viszont bentartanak a korházba 1 napot vagy haza lehet jönni?

A kérdező hozzászólása: sokat segítettél köszi:) ezzel viszont bentartanak a korházba 1 napot vagy haza lehet jönni?
Menj el a körzeti bõrgyógyászhoz, õ megnézi és ad egy beutalót a mûtétre, a sebészetre.Vagy õk választanak neked sebészt, vagy Te is válszthatsz. legalábbis nekem igy volt. Szóval a beutalóval elmész a dokihoz, õ ad egy mûtéti idõpontot és kész. a mûtét nem fáj, kapsz egy érzéstelenitõ szurit, én nem érzel semmmit. Megvan 10 perc alatt. Nekem már vettek le többet is, én a Honvéd kórházba mentem vele, a plasztikai sebészetre. Ingyen megcsinálják. Remélem segitettem. :)
valaki nem rég kérdezte mi az a börrák ott írtam róla a páromnak hogy volt. ö is egy kiállóval ment a dokihoz de annak semmi baja nem volt. le sem vették neki mert a hátán van.
A kérdező hozzászólása: nekem is kiáll viszont véletlenül megsértettem tegnap és szinte a fele lóg.leragaztottam amig nem megyek dokihoz, hogy addig se sérüljön tovább.tudom, hogy minnél elöbb el kell mennem orvoshoz, nehogy valami gond legyen tényleg, de nagyon parázok, de nagyon szépen köszi a válaszokat:)
Nem tartanak bent, a mûtét után rögtön hazamehetsz. Én a mûtét után lepihentem egy kicsit kb.15 percre, aztán már mentem is. Hát, ha Neked a fele lelóg, akkor tuti le kell majd szedetni, mert az már nem fog "visszaállni". Én is tök paráztam az elsõ elõtt, aztán rájöttem hogy felesleges, tök rendesek voltak a dokik meg viccelõdtek is mûtét közben. Nekem dr.Debreczeni Béla szedte le.Szóval azóta voltam másodszor is, egész belejöttem...:) Szóval nyugi!
A kérdező hozzászólása: köszi, probálok:) )
Nyugi! Gond nélkül leszedik, nem is fáj. csak akkor lehet baj, ha nem mész el. Ha már ott vagy, nézesd meg a többit is (a hátadon is), ami kiáll. Máskor is beleakadhatsz...

Mi történik velem, mi a baj? Már nem feszül a cicim a tejtől, hanem teljesen össze tudom nyomni olyan puha.

Ha megnyomom,jön bel?le a tej,de félek,hogy el fog apadni,azért olyan puha,mert kevesebb a tejem.Szopi után még spriccel bel?le egy kicsit ha megnyomom,és pár napja a babám nem hajlandó elfoogadni a bal mellemet.Szerintetek mit csináljak?

Legjobb válasz: Az én lányom is ezt csinálta pár napig. Én áttettem a másikra, aztán minden evésnél megpróbáltuk megint. Mindenképpen próbálgasd! Az éjjeli etetésnél semmi baja nem volt vele és abból is szopizott. Valószínûleg nehezebben jön belõle, mint a másikból, vagy ki tudja... Ne add fel! Nem tudom azóta sem, hogy miért csinálta, de szerencsére egy ideig tartott csak. Amúgy meg, nem baj, ha már nem feszül a melled, sõt! Már beállt a kereslet-kínálat! Attól még bõven van tejed, fõleg, hogy spriccel is! Sok sikert!

Az én lányom is ezt csinálta pár napig. Én áttettem a másikra, aztán minden evésnél megpróbáltuk megint. Mindenképpen próbálgasd! Az éjjeli etetésnél semmi baja nem volt vele és abból is szopizott. Valószínûleg nehezebben jön belõle, mint a másikból, vagy ki tudja... Ne add fel! Nem tudom azóta sem, hogy miért csinálta, de szerencsére egy ideig tartott csak. Amúgy meg, nem baj, ha már nem feszül a melled, sõt! Már beállt a kereslet-kínálat! Attól még bõven van tejed, fõleg, hogy spriccel is! Sok sikert!
Ne aggódjál. Én két kislányt szoptattam, 3-3 évig, de nálam is ugyanígy volt. Néhány hét után már nem olyan kemény a cici. Elõször én is megijedtem, de ez normális, nem fogy a tejed. Amíg nem fogadja el a bal oldalit, addig feltétlenül fejjél. Megpróbálhatod "becsapni" is, pl. úgy, hogy hónaljtartásban szoptatod meg a balból. Akkor lehet, hogy azt hiszi, hogy a jobb oldali az. Vagy lefekteted a bal oldalára (így mintha a jobb oldaliból kapná majd), te meg félig az oldaladra félig hasra fekszel, és a bal oldalit adod neki, vagy ellentétes irányban fekszel oda hozzá (tehát a fejed a lába felé), és úgy kapja a bal cicit.
én is azt vettem észre magamon, hogy már nem feszül a mellem a tejtõl ugy mint az elsõ pár napban. (most 14 napos a babám, és teljesen puha a mellem, pedig van tejem, mert evés után még tudok fejni is belõle! :) hogy miért ilyen azt nem tudom, de ha van elég tej, akkor minden ok, és ez a fontos :) üdv! Ne aggódj!!!

Veletek történt már olyan hogy együtt voltatok a párotokkal és nem védekeztetek de nem élvezet belétek és utána nem jött meg? ! Velem most ez történt és nem tudom mit csináljak! 5-dik napja hogy késik!

Legjobb válasz: 5. !!!!! Nem 5-dik... Édes Isteneeeeem -.- '''' Bocs de ettõl a hibától én rosszul vagyok... De h válaszoljak a kérdésedre...Attól, h nem ment el beléd még simán lehetsz terhes!

5. !!!!! Nem 5-dik... Édes Isteneeeeem -.- '''' Bocs de ettõl a hibától én rosszul vagyok... De h válaszoljak a kérdésedre...Attól, h nem ment el beléd még simán lehetsz terhes!
Most komolyan.. Hány évesek vagytok?
A kérdező hozzászólása: Köszi mindenkitõl a válaszokat!!
Kb. 2-3 hét után jönnek az elõjelek, nem 5 nap után... :) 1. Miért nem íratsz fel tablettát ha kefélsz, ha az óvszer nem kényelmes? 2. Miért nem vettetek 72 órás tabit, ha ennyire bizonytalan vagy? Korotokat meg sem merem kérdezni...
Igen, jártam így. A lányom most 3 éves. Egyéb kérdés?
"Tudom hogy lehetek így is terhes de nincs neki elõjele!" Tényleg nincs, végül is az 5 napos késés sem elõjel...
Az emberi ostobaság határtalan. Ha nem vagy tisztában a veszélyekkel ne csináld.
A kérdező hozzászólása: Bocsi a helyesírási hibáért! Tudom hogy lehetek így is terhes de nincs neki elõjele!
Feleslegesen kár aggódni. Ne idegeskedj, az 5 napos késés még nem olyan nagy dolog. Meg fog jönni! Ha nem ment beléd, 99%, hogy nem vagy terhes!
Vegyél terhességi tesztet.
csinálj tezstet ez az elsõ, megszakitással csak azoknak szabad "védekezni" akiknél nem gond ha becsúszik. Nagyon ygakori a teherbeesésé mellette.
Semmit nem tudsz tenni. Fogadd el, hogy ezt elb*sztad. Bocs, de ez a helyzet.
A kérdező hozzászólása: Jó tudom hogy elb*sztam de elfelejteni sem tudom fõleg hogy egy suliba is járunk nap mint nap látni a barátnõjével..
semmit, rászabtál, legközelebb jobban figyelj
True story!
EEh, na jó hát ez tényleg elég nagy, , baklövés volt. Akkor már legalább a másodiknál összejöhettél volna vele, ha már akkor éreztél valamit. Félni meg ettõl butaság, FÕLEG így hogy egyértelmû hogy tetszel neki, aaz elutasítástól az teljesen más. Hát nehéz, az fix, de sajnos lehet nem tudsz már ezzel mit kezdeni, max hogy megvallod neki, hogy te szereted õt, és bocsi hogy akkor nem jártál vele. Ennyi, aztán reménykedhetsz, és add a legjobb önmagadat.
így jártál most max annyit tudsz tenni ha elválnak akkor rámész de kétlem hogy járni akarna veled legközelebb. (ui: nem Cyntia vagy ?)
A kérdező hozzászólása: köszönöm a válaszokat és nem Cyntia vagyok!
felejtsd el es keres egy masikat , Meg tanultad hogy ne akor kelljen valaki mikor mar mas szerezte meg .
Hát, elbasztad, ha tényleg szeretett, akkor visszamegy.. de kevés az esély.. Velem is ez volt..

Összejöhetek újra vele? Van egy nagyon bonyolult történet. A lényege az hogy szerelmes vagyok nagyon a volt pasimba. és újra össze akarok vele jönni 2 év után! Csak nem tudom hogyan! Közeli barátságba vagyok vele. és kedvel engem. De ennyi :S

2 éve, 3 hónapot jártam vele, de az maga volt a mennyország! ? is szívesen emlékezik vissza, s?t azóta is közeli barátok és szeret?k vagyunk... csak hát 2 év alatt sok minden történt,pár apró veszekedés, kibékülés, sok szex, minden :S és már nemtudom mit csináljak.. feladni semmi kép sem akarom mert nagyon szeretem ?t!

Legjobb válasz: Hát Niki! Ez tényleg bonyolult ügy, de nem megoldhatatlan. Ha tényleg õ is azt szeretné, hogy újra együtt legyetek, akkor ne hagyd elmenni a boldogságodat. Viszont ha nem, akkor ne erõltesd, engedd el a kezét. Nekem is meg kellett hoznom ezt a döntést. A betegségem erõsebb volt és inkább esélyt adok neki egy jobb életre, minthogy velem szenvedjen. Gondold át jól és hallgass a szívedre.

Hát Niki! Ez tényleg bonyolult ügy, de nem megoldhatatlan. Ha tényleg õ is azt szeretné, hogy újra együtt legyetek, akkor ne hagyd elmenni a boldogságodat. Viszont ha nem, akkor ne erõltesd, engedd el a kezét. Nekem is meg kellett hoznom ezt a döntést. A betegségem erõsebb volt és inkább esélyt adok neki egy jobb életre, minthogy velem szenvedjen. Gondold át jól és hallgass a szívedre.
Szia. Ugyanez a dolog történt velem. ha gondolod szivesen beszélek veled msn-en írj egy privit és majd megbeszéljük
nekem dobhatsz mailt!
A kérdező hozzászólása: a második kommentelõnek nemtok privit írni :S
ha gondolod nekem is írhatsz privit:)

Mi van Velem? Régóta kapcsolatban élek, de most egy hétig nem találkoztunk a párommal, (munka miatt), összefutottam egy régi ismerősömmel, akiből azóta eszméletlen jó pasi lett. Ez múlt héten történt, és azóta nem tudom elhessegetni a fejemből.

Miért? Szeretem a páromat nagyon, jól megvagyunk együtt. Mégis gyakran gondolok a régi ismer?sömre mióta találkoztunk. Mit csináljak, hogy ne gondoljak rá ennyit? Vagy próbáljam meg, hogy találkozok vele, beszélgetünk, hátha elmúlik. Nem értem.

Legjobb válasz: Megadtad a választ. Mert jó pasi lett, rég láttad. A kapcsolatod mellett most õ új és valamelyest ismeretlen. Noha nem minden az, aminek látszik, ha úgy adódik, találkozz vele nyugodtan. Velem korábban ugyanez megtörtént. A "másik" teljesen más, mint a párom, szinte ellentéte.. Nagyon vonzott, teljesen megbolondított. Mégis, néhány találkozás után rájöttem, hogy annak idején nem hiába nem lett köztünk semmit. Megerõsítette a párom iránti érzéseimet a "másikkal" való találkozás. Nekem is kellemetlen volt. Szerintem itt csak a 2 véglet létezik. Elkerülöd minden áron, vagy találkozol vele és meglátod mi lesz. Vedd egy próbatételnek a kapcsolatodat illetõen. Hidd el, rövid úton minden világos lesz! Sok sikert! 23/L

Megadtad a választ. Mert jó pasi lett, rég láttad. A kapcsolatod mellett most õ új és valamelyest ismeretlen. Noha nem minden az, aminek látszik, ha úgy adódik, találkozz vele nyugodtan. Velem korábban ugyanez megtörtént. A "másik" teljesen más, mint a párom, szinte ellentéte.. Nagyon vonzott, teljesen megbolondított. Mégis, néhány találkozás után rájöttem, hogy annak idején nem hiába nem lett köztünk semmit. Megerõsítette a párom iránti érzéseimet a "másikkal" való találkozás. Nekem is kellemetlen volt. Szerintem itt csak a 2 véglet létezik. Elkerülöd minden áron, vagy találkozol vele és meglátod mi lesz. Vedd egy próbatételnek a kapcsolatodat illetõen. Hidd el, rövid úton minden világos lesz! Sok sikert! 23/L
Ez azon múlik hogy kit szeretsz jobban. rajtad áll hogy mit csinálsz, de ne hagyd el a mostani párod egy hirtelen fellángolás miatt. De ha úgy érzed, hogy ez valami fontosabb dolog, jobban szereted, a másikat, a másokikat, és úgy érzed h ez tartós, akkor megéri mással próbálkozni. De ezt elõtte közöld a pároddal. Ha meg semmit se érzel a második fiú iránt csak sokat gondolsz rá az természetes. Mindenki gondol a másik nemre.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a gyors válaszokat. Ez az, hogy a páromat szeretem, ez a pasi csak vonz, hogy milyen jó lett. Szeretnék vele találkozni, beszélgetni, hogy mégis mi történt vele. Nagyon sokszor jár az agyamban, és nem tudom elterelni a gondolataimat hosszú idõre. Olyan lelkiismeretfurdalásom van.
Ez azért még nem szerelem, nem indokolt a lelkiismeretfurdalás. Mellesleg az, hogy kívülrõl jól fest még nem jelzi, hogy a belsõ is tükrözi. Sok szép almát láttam, de a belseje lehet, hogy rohadt. Ha érted a célzást... De mindenkit vonz az ismeretlen, a kíváncsiság. Szerintem csak ezek hajtanak. A párodat már ismered, de ez a tag más, különb, ismeretlen. -ReapeR-23/F
A kérdező hozzászólása: Tegnap d.e eljött hozzám. Nagyon sokat beszélgettünk, mindenfélérõl. Azt hiszem Õ is azt érzi amit én, legalábbis az este kaptam tõle egy sms-t, amibõl ezt vontam le. Nagyon akarok vele találkozni még. Elfog ez múlni? Remélem csak egy fellobanás lesz. Nem akarok rosszat senkinek.

Nem tudom mi történik velem ilyenkor, valakinek van hasonló "tapasztalata"? (lent)

Tavaly, amikor a jogsit csinàltam nagy volt rajtam a nyomás (szülõi/saját elvárásaim magam felé), persze átmentem, de sokszor volt olyan, hogy pl. felszálltam a buszra, és rosszul voltam, remegtem, zsibbadtam (a végtagjaim, mintha el akarnék ájulni), és nagyon kellett volna sírnom, de nem tudtam. Semmi erõm nem volt, olyan mintha valaki szorított volna. Aztán amikor elmúlt nagyon gyenge voltam, kívülrõl nagyon ilyesztõnek kellett látszania mert egy ismerõsöm, aki a buszon volt utána hazakísért. Aztán még akkor volt ilyen, amikor érettségiztem. Majd sokáig nem, de most egy nagy változás volt az életemben (nem jó), nagyon sokmindenben korlátoz a hely ahol vagyok, és ezek a rosszullétek újra vannak, és intenzívebbek mint eddig bármikor. Nem merem elmondani senkinek mert félek hogy bolondnak néznek. Mi lehet ez? Mással is elõfordult már? 19/L

Legjobb válasz: Az elõzõ kommentelõvel értek egyet. Erõsen pánikrohamra utal. Muszáj lenne beszélned róla valakinek, hogy még idejében elkapd és elmúlhasson. Keress olyat akiben megbízol, barát, szülõ,nagyszülõ és mondd el neki. Nagyon sokan küzdenek ezzel a dologgal,nem vagy vele egyedül. Ha végképp nem akarsz róla beszélni senkinek,nagyon sok internetes fórum is van ahol ilyen panaszokkal küszködõ emberek vannak. :)

Az elõzõ kommentelõvel értek egyet. Erõsen pánikrohamra utal. Muszáj lenne beszélned róla valakinek, hogy még idejében elkapd és elmúlhasson. Keress olyat akiben megbízol, barát, szülõ, nagyszülõ és mondd el neki. Nagyon sokan küzdenek ezzel a dologgal, nem vagy vele egyedül. Ha végképp nem akarsz róla beszélni senkinek, nagyon sok internetes fórum is van ahol ilyen panaszokkal küszködõ emberek vannak. :)
Pánikbetegségnek tûnik...

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!