Találatok a következő kifejezésre: Nem szeret családom (19 db)

Nem szeret a családom még nyíltan ki is mondják hogy ők nem tudnak szeretni ilyen embert amilyen vagyok. Mit csináljak?

Állandóan basztatnak meg olyat mondanak ami nem igaz hogy (pl. kiröhögtam az öcsém amikor leesett egy lépcs?n peddig én nem is röhögtem)Meg azt mondják hogy nem szertnek meg ordibálnak velem.14 éves vagyok és nem tudom mit csináljak ezzel a helyzettel..Segítsetek::(:(

Legjobb válasz: Sose kerdezted meg toluk hogy mi a bajuk veled.SZerintem kerdezd meg vesziteni semmit nem fogsz.De ha mar teged valasztottak fekete baranynak akkor nem nagyon tudsz sok mindent tenni.De probald meg.Gondolkozz el miert nem szeretnek.Nem tanulsz jol?Hiszterikus vagy?Gondolkozz el.Agondolataid oszd meg csaladoddal.Hatha hat.Sok sikert.

jA NEM KELL VISSZASZÓLNI HA KIABÁLNAK VELED ÉN AZT CSINÁLOM HA ELKEZDENEK KIABÁLNI VELEM ÉN HALGATOM AZ MP3-AT ÕK MEG NYUGODTAN VITATKOZZANAK A MÁSIK SZOBÁBA KEDVÜKRE.
Sose kerdezted meg toluk hogy mi a bajuk veled.SZerintem kerdezd meg vesziteni semmit nem fogsz.De ha mar teged valasztottak fekete baranynak akkor nem nagyon tudsz sok mindent tenni.De probald meg.Gondolkozz el miert nem szeretnek.Nem tanulsz jol?Hiszterikus vagy?Gondolkozz el.Agondolataid oszd meg csaladoddal.Hatha hat.Sok sikert.
Nem irtad meg hogy minnek mondanak el.Ha tudsz valtoztatni aminek elmondanak lehet valtozni fog a helyzet.Pl. a viselkedesed, ha aval van baj.Hasonlo a helyzetunk.
Na nehogy már ilyen hülyeség miatt legyél öngyilkos!! Ha tényleg nem szeretnek, akkor tudod mivel tudsz a legjobban kitolni velük?? Tök jó szakmát szerzel magadnak, 18 évesen a magad lábára állsz és éled a magad boldog kis életét. Õk meg maradjanak maqguknak, legfeljebb majd küldessz nekik karácsonyra képeslapot! Így legalább ha sok munka árán is, de megtalálod a boldogságod. Ha öngyilkos lennél, akkor elvesztenéd a lehetõséget arra hogy boldog legyél vagy bármi jó történjen veled. k meg 2-3 hét alatt felocsúdnak a sokkból és utána még lehet hogy a sírod közelébe se mennek, csak mindig úgy emlegetnek: az a gyenge, sikeretlen fiunk, aki öngyilkos lett. Hát tudod, én ugyan meg nem adnám ezt az örömet nekik!!
A kérdező hozzászólása: 2 éves és nem vagyok rá féltékeny
Szia!Nem szabad eldobnod az életedet.Le kell ülnõd velük és ki kell beszélni ezt a témát.Ha meg lehet kérdezni, hogy mennyi idõs az öcséd és nem vagy rá féltékeny.Kérlek szépen válaszoljál a kérdésemre!
A kérdező hozzászólása: És egyébkén is tököm kivan már az egész világgal és öngyilkos akarok lenni
A kérdező hozzászólása: Nagyon szépen köszönöm a válaszokat mindenkinek.
A kérdező hozzászólása: De én peddig jól tanulok és mostnában csinálok nekik reggelit meg segítek nekik meg minden..nemértem :(:(
Javult a helyzet azóta?
A kérdező hozzászólása: Bocsánat rosszul irtam a kérdést:Ha ellent mondok, akkor vérig van sértõdve, nem szól hozzám.
hát ez vagy kamu, vagy ... bele se merek gondolni
Ismerõs a kérdés.Nálunk hasonló a szitu.Ha valami nem úgy van, ahogy õ elképzeli akkor hetekig nembeszél, duzzog és a végén nekem kell bocsánatpt kérnem.Állandó megaláztatásban van részem de mi már 30 éve így élünk.Véletlenûl nem Bak jegyû a párod?Õk ilyen makacs, önfejû, egoisták.Attól még lehet, hogy szeret.
Ne tapasztalja, hogy duzzogással elérhet valamit :>
A kérdező hozzászólása: Bika jegyû a párom.
Egy nagy gépzsíros niggerfasz mindent megold ;)
Háát kemény! Ez a család minõsítést ne hagyd, a véleményét már tudod, tehát ha elkezdi ne menj bele. Az hogy a családja fontos az természetes, az hogy az akaratát rád akarja erõltetni nem szép dolog, meg kell beszélni a dolgokat, de én úgy gondolom a férfinek kell mérlegelni (a feleség véleményét is figyelembe venni), dönteni, és a végén vállalni a felelõsséget.
Önzõ a férjed, nem próbáltad még meg megbeszélni vele?
miért a férjed?

Miért van olyan, aki nem szeret nyaralni? Vagy nem szeret a családjával lenni?

Sokan mennének, ha lenne rá pénzük! Ráadásul olcsón is ki lehet hozni egy nyaralást! És akinek kerülne rá az miért nem megy? A gyerekek kedvéért sem mennek el. A szomszédomékról van szó, még soha nem voltak nyaralni!

Legjobb válasz: Igazad van. Bizti foldonkivuliek. Ha mar nyaralni sem jarnak biztos nem is normalisak ugye?

Igazad van. Bizti foldonkivuliek. Ha mar nyaralni sem jarnak biztos nem is normalisak ugye?
Õ dolguk. Lehet, hogy szükségük van a pénzre, amikor vettük a lakást mi sem mentünk sehová. De millió más oka is lehet. Én szeretek utazni, nekem is furcsa ha valaki nem szeret, de hát nem vagyunk szerencsére egyformák.
A kérdező hozzászólása: Én csak szegény gyerekeket sajnálom! Már csak az õ kedvükért is elmennék! Az egy dolog, hogy nem szeretnek kimozdulni, de a gyerekektõl is ezt várják el!
Én sem értem. Pl a férjem ilyen. Nem szeret menni sehová. Minden nyaraláskor elmondja hogy ezt a pénzt másra is lehetne fordítani és ha rajta múlna nem menne. Én soha nem is értettem meg ezt. Meg is kérdezem hogy neked nem volt jó hogy 4 napot csak kettesben voltunk, tengerpart meg minden. Erre az a válasz hogy jó volt. Bár ha belegondolok ha õ nem akarna akkor nem is jönne, mert régen tényleg nem mentünk sehova. Most meg már elég sok helyen voltunk, lehet csak a régi beidegzõdés mondatja vele. Visszatérve én is ismerek gyerekes családokat akik tényleg sehova nem mennek, pedig a gyereknek is szüksége van arra hogy kimozduljon. Azt nyilván megértem ha nincs rá, de én is ismerek olyat aki megtehetné.
Talán nem szeretik a "kötelezõ jól érezned magad" jellegû megmozdulásokat?


Szerintetek hogyan lehet azt elfogadni ha valakit nem szeret a családja? El lehet egyáltalán?

Ha egyértelműen csak megtűrt személy és nem kap szeretetet a családban senkitől.

Legjobb válasz: Olyan nincs, hogy senki nem szeret...különben a család a dolgok velejárója. Õket nem választhatod meg a barátaiddal ellentétben, de szerintem olyan nincs, hogy egy családban egyáltalán senki ne szeressen valakit.

Olyan nincs, hogy senki nem szeret...különben a család a dolgok velejárója. Õket nem választhatod meg a barátaiddal ellentétben, de szerintem olyan nincs, hogy egy családban egyáltalán senki ne szeressen valakit.
1-es! De van sajnos...!

Annyira ki vagyok bukva, engem senki nem szeret, akit szeretek és szeret azt meg állandóan bántja a családom. Hogy lehet ezt kibírni?

Anyám állandóan bánt, de olyan dolgok... pl ebédet f?zök meg mosok és neki az a baja h 2 k.rva poharat nem mostam el.

Legjobb válasz: Mosd el azt a 2 k.va poharat is! Ennyin ne múljon! Légy kedvesebb vele, hátha jobb viszonyba kerültök. Nekem mindig csípte Anyumnak a szemét, ha paliztam. Szerintem sosem látják ezt jó szívvel.. Majd megbékél.. De ha lehet, elõtte mindig tisztességesen viselkedjetek, ha ennyire zavarja.

Mosd el azt a 2 k.va poharat is! Ennyin ne múljon! Légy kedvesebb vele, hátha jobb viszonyba kerültök. Nekem mindig csípte Anyumnak a szemét, ha paliztam. Szerintem sosem látják ezt jó szívvel.. Majd megbékél.. De ha lehet, elõtte mindig tisztességesen viselkedjetek, ha ennyire zavarja.
És szerintem a költözködésen ne gondolkodj, bármilyen csábító is az ötlet! Hidd el, lesz még bõven alkalmad azon aggódni, hogyan élj meg egyedül!
A kérdező hozzászólása: de mikor én viszem a háztartást ha itthon vagyok õ is eltudja mosni a poharat amibõl õk ittak szerintem...
Szerintem le kellene ülnöd vele szemben és meg kérdezni: Anya milyen gyereked legyek, mit csináljak és ne csináljak?Igérem igyekszem betartani, de utánna én is elmondom hogy milyen anyát szeretnék és probáljuk meg betartani a szabályokat.Sok esetben kiderül hogy csak tulzott anyai félelem okozta a nézet eltérést, és sokan nem fogják fel hogy a Boldogság fogalma mindenkinek más.

Ki nem szeret már szeretkezni a társával? Csak mondjuk belemegy, nehogy megcsalják vagy esetleg a családi idillt így akarja megőrizni.

Legjobb válasz: Én is így voltam, de párom tudta, mert nem színészkedtem. Bele lehetett vinni, de nekem nem volt kedvem szinte soha. Közben azért megjött :). De félrelépett így is.

Én is így voltam, de párom tudta, mert nem színészkedtem. Bele lehetett vinni, de nekem nem volt kedvem szinte soha. Közben azért megjött :) . De félrelépett így is.
Szerintem sokan vannak így (fõleg nõk), de egy családot bomlasztani emiatt nem kell, ha nem muszáj.
Jelen!
Én.
Én sem nagyon vágyom a szexre, max a béke kedvéért megyek bele. Amúgy imádom a páromat és nem is tudnám elképzelni nélküle az életemet, egyszerüen csak a libidóm a nullával egyenlõ már pár éve. Semmi sem segít, már szinte mindent kipróbáltunk. Ez van.
Én is így vagyok vele. És tudom hogy velem van a gond. Néha belemegyek. Még ritkábban én kezdeményezek. A szerencsém annyi hogy a párom nem veszekedõs, bár kissé ideges a szexhiány miatt. De hát mit lehetne tenni? Elképzelésem sincs.
Aki lepontozott magyarázza már el, hogy mi volt nem jó a válaszomban? Nem a kérdésre válaszoltam esetleg? Komolyan érdekelne!
miért nem szeretsz???
:
A kérdező hozzászólása: Egy barátnõm mondta, de nem akar elválni, mert van 2 gyerek.
Nem hoz lázba. De úgy egyáltalán nem hat meg maga a szex gondolata sem. Nem tudnál olyan ffit hozni nekem aki bárhogy is beindítana. Minap beszélgettünk errõl a párommal, hogy ha minden számomra helyes pasi egy szál fügefalevélben rohangálna az sem hatna meg. És mire újra teljesen nõ leszek, hát elõbb érjük meg a mezítelen pasikat:)
Nekem volt ilyen, de hál istennek elmúlt. De nem magától. Én is azt hittem, hogy bennem van a hiba stb. Viszont nem bennem volt, hanem az egész olyan semmilyen volt, rutin, semmi izgalom, ráadásul én nem is nagyon tudtam elélvezni, így aztán nem láttam értelmét sem egy idõ után, hogy na, most tudom, hogy "megyek be lefeküdni és biztos megint dugni akar". Aztán a párom is vágta, hogy nem lesz ez így jó. Utána munkaügyben kitelepül a pusztába két hétre. (Nem csajozni, nem vagyok naiv, lényeg az, hogy nem csajozhatott.) És ott gondolkodott egy csomót. Na mikor hazajött egy csokor rózsával kezdte és azóta megint mûködik. Na nem a rózsától. Rájött, hogy mondtam én neki dolgokat, de nem értette/nem vette komolyan, így nem is csinált semmit. Elkezdtük az elejérõl az egészet. Nem volt szex, csak csókolóztunk, utána eljutottunk az elõjátékig, és végig éreztette velem, hogy megõrül értem, kényeztetett, nem húzogatta egybõl le a ruhámat, az elsõ nem az volt, hogy ahogy gondolja, hogy most szex lesz, már fogja a mellem, nyúl a lábam közé meg ilyesmi. Odafigyelt a jelzéseimre, hogy mikor akarom én is, hogy tovább menjen meg ilyesmi. Eszméletlen jó volt. Szépen elmúlt a "lyuk érzésem", hogy engem csak meg akar dugni oszt' kész és én is megint elkezdtem bolondulni érte. Azóta is így van és nagyon jó. Pedig már kezdett elég bajos lenni a dolog, szerintem, ha nem "világosodik meg" akkor szétmentünk volna, de így remek szerencsére. Nekem az volt a bajom, hogy teljesen elmaradt a bolondul értem, és mindent megtesz, hogy megkapjon érzés. Olyan volt, úgy csinálta, mintha úgy is tudja, hogy megdughat, és ne is teketóriázzunk, térjünk rá a lényegre. Így aztán elegem lett belõle. Ahogy ezen változtatott én is kinyíltam megint. :)
"Csak mondjuk belemegy" ??? te jóságos isten... ez az amit soha az életben nem tudnék megtenni! ha van kedvem nekem is, és a férjemnek is a szexhez, akkor van szex... ha nekem vagy neki nincs, akkor meg nincs... ha ezt ép elméjû emberek nem tudják megoldani illetve tolerálni a másik szükségleteit, akkor inkább csaljon meg...de megalázni magam, "parancsra" vagy muszájból széttenni a lábam soha nem fogom... amúgy meg szeretem a férjem és szeretkezni is szeretek vele...mikor kedvem van... ha meg nincs, akkor meg nincs és kész...
Az elöttem szólónak. De szerintem aki ide írt a problémájáról, annak nem néha nincs kedve, hanem egyáltalán nincs. Te mit tennél ha mondjuk hetekig, hónapokig nincs a sexre igényed?A férjednek meg volna?Meg nem csalhat, mert akkor jaj neki, de értse meg, hogy most te belátható ideig nem sexelsz?Mert te parancsszóra nem tudsz, és akkor õ mit tegyen, hogy neki jó legyen?
Bocs, most olvasom, hogy inkább csaljon meg.Hát akkor inkább azt minthogy parancsra sexelj.
igen, inkább csaljon meg ha már akkora birka hogy nem tudja tûrtõztetni magát... ha meg valaki képes arra, hogy csak azért rakja szét a lábát (még ha õ nem is akarja), hogy a férje beleürítsen (merthogy nem elég neki ha kiveri vagy valami...)....háááát....nem tudom... rohadtul nem becsülheti magát az ilyen nõ semmire sem.
Nekem szülés után volt ilyen állapot, de közösen megoldottuk, úgy, hogy én nem féltem elmondani a problémáimat, õ meg mindent megtett, amit kértem. És így visszajött a kedv.

Mi a jele annak, ha nem szeret a családom?

A tágabb családi körben valamiért az utóbbi idõben mindenki kezdett ellenem fordulni és nem tudom, miért...nem ártottam nekik semmit. Kezdõdött ez az unokabátyámmal, utána visszahallottam dolgokat, amiket a hátam mögött mondtak és nem voltak valami szépek...családi összejöveteleken nem is beszélnek velem, hiába megyek oda hozzájuk. És mindenki úgy beszél velem, mintha dühös lenne rám. Úgy döntöttem, jövõre semmiféleképpen nem megyek közös karácsonyozásra. Mert minek? Látszik, hogy nem szeretnek. Különösen a két unokatesóm, vagyis a szûkebb családi kör. Ez nagyon rosszul esett és fáj, hogy az unokabátyám lenéz, pedig vele jóban voltam. Nem tudom, miért van ez, nem bántottam senkit. Jobban mondva olyanok voltak, hogy elküldött engem az unokabátyám a nagy semmibõl a [email protected], de ilyenkor jogom van visszavágni, nem? Valaki van még így, hogy nem tudja, miért utálja mindenki?

Legjobb válasz: Azoknak szenteld az energiáidat akik szeretnek. Abból meríts erõt ahhoz hogy legyen önbecsülésed. És ha van önbecsülésed akkor mások sem fognak lenézni, de legalábbis nagy ívben teszel majd rá ha valaki lenéz. És nem fogsz ide jönni ilyen kérdésekkel. Ha valami lelki probléma is áll a dolog mögött azt meg kell kell oldani

Azoknak szenteld az energiáidat akik szeretnek. Abból meríts erõt ahhoz hogy legyen önbecsülésed. És ha van önbecsülésed akkor mások sem fognak lenézni, de legalábbis nagy ívben teszel majd rá ha valaki lenéz. És nem fogsz ide jönni ilyen kérdésekkel. Ha valami lelki probléma is áll a dolog mögött azt meg kell kell oldani
Miért nem állsz oda eléjük, és tisztázod a dolgokat? Én egyszerûen megkérdezném, mivel vívtam ki az ellenszenvüket. Talán egy félreértés, és lehetne tisztázni. Vagy kiderül, hogy valamikor hibáztál, és azt is jóvá teheted, megbeszélhetitek, bocsánatot kérhetsz. Ha meg arra derül fény, hogy merõ rosszindulat a részükrõl, legalább nyugodt lelkiismerettel fordíthatsz hátat nekik.
Hány éves vagy? Ha 18+ akkor a helyedben a következõ családi összejövetelen fölállnék, szépen elküldenék mindenkit a melegebb éghajlatra és elpakolnák. Az emberek többsége ilyen féreg állat, ha egyszer van módjába valakibe belerúgni és megalázni, akkor arra rászál és nem hagyja békén. Persze te ismered õket. Ha kicsit is mutatják emberi oldalukat, próbáljátok megbeszélni a dolgokat.

Nem szeret és szégyell a családom. Mit tehetnék?

Nem túlzottan szeretnek és akkor még enyhén fejeztem ki magam. Sajnos kiskorom óta elég beteges vagyok, problémáim voltak/vannak a gyomrommal és a szívemmel, elég sokat kellett orvoshoz hordaniuk. Ezt mostanában naponta a fejemhez vágják hogy mennyi időt és pénzt költöttek rám feleslegesen. Pont az egyik betegségem miatt abba kellett hagynom a sulit, nem végleg, de halasztanom kell egy évet, most itthon vagyok és naná hogy minden nap megkapom azt is hogy ingyenélő, semmirekellő és lusta vagyok. Nem is igazán akarnak visszaengedni a suliba mert hogy úgyis csak felesleges pénzkidobás mert úgysem viszem semmire.. Pánikbeteg is vagyok, ez kezeletlen, ők nagyon szégyelnek engem emiatt, senkinek nem beszélhetek róla, orvost nem fizetik és nem támogatják, a TB alapon rendelő doki pedig anyu volt osztálytársa, hozzá nem mehetek, mert ugye titokban kell tartani. Tök rosszul vagyok, már szinte naponta vannak rohamaim, de ez nem nagyon izgatja őket. Volt egy kis félretett pénzem, de az az ő számlájukon van, nem férek hozzá. Van hogy napokig nem szólnak hozzám, bár ha azt vesszük ez még a jobbik eset, mert ha igen, akkor is tuti hogy veszekedés lesz a vége. Igazából én nem voltam tervezett gyerek, korán jöttem, ez meg is látszik. Kisebb koromban gyakran ütöttek is, de aztán olyan 13 éves koromban abba hagyták. Nem vagyok irigy a húgomra, mert mindennél jobban szeretem és ő az egyetlen akivel normális a családból a kapcsolatom, de eléggé fáj mikor látom hogy őt mennyire szeretik engem meg mennyire nem. Nem csak a szülők, az összes többi rokonnal így van, őt nagyon szeretik engem meg valamiért nagyon nem és én mindenkitől csak a beszólogatásokat kapom.. Teljesen tanácstalan vagyok, nem tudom mit tehetnék, kihez forduljak, megpróbáljam-e még jóvá tenni a kapcsolatunkat vagy hagyjam a fenébe és költözzek el..

Legjobb válasz: Sosem fogom megérteni, hogy egy szülõ hogyan szégyellheti a saját gyerekét.... Szülõ az ilyen? Mellesleg ez az egyik legundorítóbb dolog, amit valaha hallottam, hogy felhozzák azt, amit a múltban tettek meg érted, mert ezek szerint azt sem tették szívesen. Hány éves vagy? Ha nem függesz nagy mértékben tõlük szerintem költözz el és foglalkozz magaddal, meg a húgoddal.

Sosem fogom megérteni, hogy egy szülõ hogyan szégyellheti a saját gyerekét.... Szülõ az ilyen? Mellesleg ez az egyik legundorítóbb dolog, amit valaha hallottam, hogy felhozzák azt, amit a múltban tettek meg érted, mert ezek szerint azt sem tették szívesen. Hány éves vagy? Ha nem függesz nagy mértékben tõlük szerintem költözz el és foglalkozz magaddal, meg a húgoddal.
hány éves vagy most?
Írj privát üzenetet, talán én tudok segíteni...
Szörnyû hogy milyen embrek vannak:((( Egyébként 19 évesen elmehetsz egydül is orvoshoz. nem kell hozzá anyád engedélye. Igenis menj el és kezltesd a pánikbetegségedet. Remélem jóra fordul a sorsod. Sok erõt kivánok neked hozzá.
7. vagyok az nem derül ki az írásomból, h én tényle el is mentem és jó ideig nem találkoztam, nem beszéltem velük, csak az egyik testvéremmel
nagyon sajnálom. kerülj olyan távol tõlük (érzelmileg és fizikailag is), amennyire csak tudsz. ez az egyetlen megoldás. értem sem voltak oda egyébként. próbáltam velük beszélni, tagadták, de genyáztak tovább. aztán egyszer betelt a pohár, megmondtam, h jól nézzenek meg maguknak, mert én elmegyek. ha gyerekem lesz, majd küldök róla képet, mert se engem se õt nem fogják élõben látni. érdekes módon egyébként ez kijózanítóan hatott a családra, különösen anyura. utána (egy hosszú csend után, amikor hiába békültek volna, nem tudtam fogadni a közeledésüket) ennek hatására változott a hozzáállása és már nem vagyok akkora mostohagyerek, mint régen voltam. vagy ez lesz nálad is vagy tényleg nem hallasz felõlük, de lelkileg mindkét verzió könnyebb annál, ami most van. próbálj meg elmenni. kérd, h adják oda azta pénzt és búcsuzz el (de gondold is komyolyan). akkor megtudod, mi a helyzet valójában. most talán még õk se tudják, mit éreznek irántad.
Normális , ha el tudsz költözni, tedd azt, az volna a legjobb a számodra!
Nem is úgy gondoltam, hogy vidd magaddal, csak legalább vele ápold a kapcsolatot, ha sikerül elköltöznöd. :) És neked hogyhogy nincsen számlád, amin a pénzed lehetne? Ha szégyellnek miért nem hagynak függetlenedni?
A kérdező hozzászólása: 19 vagyok. Annyira azért még nem sikerült függetlenítenem magam, bár ballagási pénzbõl + diákmunkából félreraktam kb 300 ezret, de abból levonták a sulis költségeimet (kolesz, tankönyv, bérlet stb) úgyhogy már kb csak a fele van meg, ami meg az õ számlájukon van, tehát esélyem sincs hozzájutni.. Hát a húgom biztos nem vihetném, õ még általános suliba jár, alsós, úgyhogy neki muszáj maradnia. De nem hiszem hogy õt ilyen veszély fenyegetné, vele sosem veszekednek ill. sosem bántják.
Hány éves vagy? Meg tudnál élni egyedül? Ha igen, akkor költözz el!
ha munkát tudnál végezni, akkor idegeld fel õket annyira, h elküldjenek otthonról, kérd ki tõlük a pénzed, és húzz el a fenébe. aztán majd megoldod valahogy, de ebbe bele fogsz halni . fõleg ha a pánikbetegséged sincs kezelve.

Kend is olyan zenét hallgat, ami a családja nem szeret? Mit?

*A "te" szóval nem engedte

Legjobb válasz: hát én meg a tesóm egy stílusú zenét hallgatunk, de a szüleink kikészülnek tõle:D

hát én meg a tesóm egy stílusú zenét hallgatunk, de a szüleink kikészülnek tõle:D
Kend azt is..jutott eszembe:) http://www.youtube.com/watch?v=7Xr3MQqurKY
igen, én rockot, punkot, post-hardcore-t, metált hallgatok, a szüleimet kiakasztom velük, de a tesómat nem zavarja :D
A kérdező hozzászólása: Én ilyesmit hallgatok, és nálunk ezt nem szeretik. http://www.youtube.com/watch?v=0flXvhi4R7U
a mi családunkban mindenki más hallgat :D (underground)rap&hip-hop, ragae, meg van pár másik stílusú is amit szeretek
en is igy vagyok ezzel:-<
Nagyjából én is így vagyok ezzel.:/ Nem lehet, hogy most ilyen idõszakod van? Hány éves vagy?
Igen, a hormonjaink így játszanak velünk. Néha az egész világot magunkhoz öleljük, néha meg elbújnánk minden elõl. Várj mindig pár napot, változnak a hangulatok! Hallgass jó zenéket! :)
Mert hisztis vagy, ennyi.
A kérdező hozzászólása: a 13:48asnak 19éves vagyok de nem tudom hogy tényleg a korom miat van ez mert néha nagyon rossz és már a sírás kerülget miatta!


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!