Találatok a következő kifejezésre: Nem igazán ki az anyosomékkal, (1 db)

Nem igazán jövök ki az anyosomékkal, mit tegyek?

A férjem nevelöszülei,tehetös család ,mindenbe belekötnek pedig külön élünk,fiatalok vagyunk 23 évesek.van egy kisfiúnk nem igazán látogatják pedig van autójuk,inkább azt várják el hogy mi utazunk el hozájuk(8km van köztünk a kicsi pedig 8hónapos)Teljes ide vagyok mikor benyögik hogy átjönnek,adtol félek hogy nem tudok nekik megfelelni....mit tegyek hogy ne féljek a találkozástol?

Legjobb válasz: Szia! Teljesen megértelek, én ezt úgy küzdöttem le, (Az anyósékkal való ellenszenvet,)hogy egyáltalán oda sem figyeltem ha kritizált, vagy beszólt. Sõt éreztettem vele,hogy nem otthon van, ha valami nem tettszik, akkor lehet menni. Azóta azt sem tudja, hogy kedveskedjen. Egyszerûen nyilvánísd ki, hogy te nem õt, hanem a fiát szereted, és egyáltalán nem érdekel, hogy neki mi a véleménye. Venni fogja a lapot:)

Szia! Teljesen megértelek, én ezt úgy küzdöttem le, (Az anyósékkal való ellenszenvet, )hogy egyáltalán oda sem figyeltem ha kritizált, vagy beszólt. Sõt éreztettem vele, hogy nem otthon van, ha valami nem tettszik, akkor lehet menni. Azóta azt sem tudja, hogy kedveskedjen. Egyszerûen nyilvánísd ki, hogy te nem õt, hanem a fiát szereted, és egyáltalán nem érdekel, hogy neki mi a véleménye. Venni fogja a lapot:)
Szia! Szerintem is igaza van az elottemszolonak!mar nehogy megengedd magadnak , hogy te tartsal tolluk!oruljonek , hogy szultel nekik unokat , nekik kellene a tenyerukon hordozni!kulomben is te csakis onmagadat adjad! Anyosnak meg egy kis feladatot kell adni, ha mar igy veled foglalkozik, bizd ra az unokat egy kicsit, vagy fogd be vasalni :) es majd meglatod hogy csinalja , mindenkibe van hiba , a te anyosod se tokeletes, neaggodj, ha mar neveltszulo akkor nem szult ugyhogy csak ennyit!!kerd meg dolgokra es majd kozelebb kerultok egymashoz, lehet az hianyzik nekik!! sok sikert!!
Valahogy tudatosítani kellene benne, hogy te nem "vetted el tõle" a fiát, hanem az az élet rendje, hogy felnõnek a gyereke. Beszélgetést kellene kezdeményezni vele egyszer arról, hogy már aggódsz, hogy mi lesz, ha a fiatok felnõ (nyilván még messze van, de remek témalehetõség). Ekkor a párbeszéd során nyilván elõkerül majd a fiával való kapcsolata, amibõl leszûrheted, hogy tulajdonképpen mi baja is van. Na, a válasz ismeretében kell majd cselekedned, hogy pozitív irányba változhasson a kapcsolatotok! Türelmet, kitartást, és megoldást kívánok!


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

A párom anyja ma öt éve, hogy meghalt ezért a párom leitta magát. Kb két órája kiment a temetőbe és azóta még nem ért haza. Nem szabad lett volna elengednem de nem gondoltam, hogy ez lesz. Mit tegyek, kinek szóljak?

17

A gyerektartás megállapításánál figyelembe veszik, hogy az apának jelentős adósságai vannak?

Havi 300 ezer a jelenlegi tiszta bevétele, és így is csak 15 ezer Ft-ot küld a gyerekre. Nem hajlandó bíróságon kívül megegyezni az új barátnő miatt. Arra hivatkozik, hogy nem tud többet fizetni, mert kölcsönt fizet, és elvárja, hogy ne is emeltessek hivatalosan.

37

Követelhet a vér szerinti apa láthatást akkor is, ha hivatalosan nem ő az apja a gyereknek?

Amikor terhes lettem, a gyerekem biológiai apja elhagyott, mert neki nem kellett a gyerek. Én nem is tartottam vissza, a kicsi anyakönyvi kivonatába először semmi nem lett beírva az apa nevéhez, majd 2,5 éves volt, mikor az akkori párom (ma már férjem) elismerte az apaságot, annak tudatában, hogy valójában nem ő a gyerek apja. Most a vér szerinti apa előkerült és követeli, hogy legyen láthatás, mert joga van megismerni a fiát. A fiunk nem akar vele találkozni és mi sem akarjuk vele tartani a kapcsolatot. Fordulhat ezzel a kérésével a bírósághoz? Megítélhetnek neki láthatást?

25

Hagyatéki tárgyaláson mit kell tennem, hogy ne én örököljek, hanem valamelyik testvérem?

21

Kit illet (erkölcsileg) ilyenkor a ház?

Adott egy ház, amit anno a szülők vettek meg a fiuknak. Ugyanúgy a testvére is kapott egyet, ő benne él a családjával. Az említett fiú elhagyta az első családját egy fiatal lány kedvéért, az akkor még kisfia és az anyja maradt benne a nagyszülők kérésére. Az anya közben férjhez ment, természetesen elköltöztek, a házba albérlők költöztek, azt kapta meg az unoka gyerektartás helyett a nagyszülőktől, mert hiába keres az apa sokat, minimálra van bejelentve abból fizette a kötelező gyt-t, a gyerekkel amúgy nem törődött semmit. A gyerek közben felnőtt. A nagyszülők felajánlották, hogy költözzön a házba, legyen az övé, mert az apa vagyona úgyis a másik gyereke nevén van, nem örökölne semmit. Az apa ezt meghallotta, kiakadt, hogy az az ő háza, a testvére is kapott ugyanúgy, neki is jár. Az ő nevén van amúgy, szerinte rendes hogy eddig is engedett a szülei hóbortjának, és a gyereke maradt benne/kapta a pénzt utána. Igaza van az apának? Az ő háza? Ha a testvérének járt neki is?

18

Milyen lett a kapcsolatotok a párotokkal mikor összeköltöztetek?

24

Ugy érzem, hogy elakarjak venni tőlem az életem. Mit csinaljak?

Igyekszem mindent leirni,hogy meg értsetek.
Amikor 4éves voltam,a szuleim elaltak,igy anyuval 2en elunk azota is egy hazban ,ami a nevemen van.Anyuval hat nem epp a legjobb a kapcsolatom,mert amikor itthon van,akkor folyton piszkal ok nelkul,csunyan beszel velem,stb...Nem részleteznem.3éve anyu talált maganak külföldön egy fickót,akihez hozza ment.3havonta jon haza ,itthon van 2honapot,aztan megy vissza.Amikor ő kint van,akkor en a mamameknal szoktam lenni,akik katasztrofaul bannak velem,mintha rabszolgajuk lennek,nem mehetek sehova,folyton orditanak rám,szidnak,pedig en mindent meg csinalok nekik,egesz nap takaritok ,főzök,de hiaba..
Na a lényeg,hogy meg tudtam,hogy az egesz csaladom,mamamek,nenámék,mennek ki pár honap mulva oda ahol anyum van ,oda mennek élni,vissza sem jönnének,es azt akarjak,hogy en is mennyek ki.Hogy,hagyjak itt mindent ,és mennyek ki egy ismeretlen orszagba,ahol senkit nem ismerek,sőt még a nyelvet sem tudom,meg még mindannyian éljünk egyutt ott egy lakasba.En nem akarok oda menni,en itt akarok maradni,itt az én életem,a barataim,minden ide köt.De ami legföképpen az a legjobb baratnom,akivel 2 napot nem birunk ki egymás nélkül.En nagyon nem tudom elkepzelni az eletet ott.Eszem ágában sincs oda ki menni,meg akkor sem,ha ott jobbak a meg élhetősegi lehetosegek.A csaladom nem ert meg,és nem engedik,hogy itthon maradjak egyedül a hazban,ami az en nevemen van.Pedig tudom,hogy eltudnam magam tartani,igyekszem talalni munkat magamnak,ami magamra elégm lenne,de amugy is anyu kuldhetne nekem havonta valamennyi penzt,mert igy is kuld a nenameknak is es a mamameknak is minden honapban 700 eurot..De nem,nekik ez nem tetszik.Õk azt mondtak,ha kell ki fognak rangatni,de akkor is kimegyek velük.Arra is gondoltam,h elmek dolgozni,addig ossze sporolok valamennyitt,veszek ki magamnak egy kis albérletet,hogy ott valahogy meg eljek,majd ossze huzom magam.Nem tudom tenyleg ,hogy oldjam meg.En amiota ezt tudom estenkent nem alszom,minden este sirok..Egesz nap ez jar a fejemben,hogy mit talaljak ki,ideges vagyok,nincs jo kedvem.Nem akarok itt hagyni midnent.Légyszi segitsetek valahogy.Lány ,18

25

Hol kell leadni a névváltoztatási kérelmet?

Csak az állandó lakcím szerinti anyakönyvi hivatalban lehet? Mert én 2 kerülettel odébb lakom, ott is átveszik?

5

Segítenétek? Hogyan mondjam el a szüleimnek hogy babát várok?

Sziasztok
17 èves làny vagyok, ès terhes. Egy buliban megusmerkedtem egy sràccal akivel lefeküdtem. Most hivtam fel, hogy jöjjön àt, mert beszèlnünk kell. Ô is 17 èves, nagyon fèlek a reagciójàtól.

23

Helytelen gondolatok. Számít ez?

Mindennap eltöprengek azon, hogy miként élhetnék jobban, hogy mi AZ, ami jobbá tehetné az életem. Hogy a szép dolgokat, szépeknek lássam.. Hogy jól érezzem magam a bőrömben. Néha a kinézetemmel van a bajom, néha a lakóhelyemmel, néha csak simán az élettel. DE! Elegem van. Mindig mást akarok, és elvágyódom, de tudom, hogy az nem megoldás. Tökéletességre törekszem. Folyton hülyeségeken gondolkodom, és kisebb amorf érzéseket szövök. És rájöttem miért... Egyedül élek az apámmal, és az öcsémmel. Az anyukámmal elváltak. Apu folyton dolgozik, öcsémmel beszélgetni szoktunk, de teljes más a felépítésünk érzelmileg, mentálisan is. Apuval is. Nem értenek meg. Jó, nem szörnyű az életem, de rosszul érzem magam... Valahogy nem akarok már itt maradni, EBBEN A HÁZBAN, ebben a FALUBAN 4-5 évig. Mert nekem több kel, többre van szükségem. Egy családra, egy új helyen. Nem akarom részletezni a rokoni kapcsolatokat, mert hosszú, de a bátyám jelenleg a menyasszonyával, annak anyjával, öccsével és nővérével él. Úgy élnek mint egy boldog család. Azok is. Nagy ház, közös kajálások, beszélgetések és történések. Tanulás, buli, rumli és mentális egészség, zene,munka. Áhh, hülyeség! Tök úgy élnek, mint amire vágyom.. Talán leírni se tudnám. Velük jól érzem magam. A jelenben élek, és nem rágódom a múlton. Kedvem támad ÉLNI mellettük, de ez itthon nem megy... Viszont hozzájuk nem mehetek, nem lehetek teher számukra. Bár nem lennék személy szerint, de jó ha a diszkréció megvan. Mit tehetnék? Anyuhoz költözzek? Esetleg nagyon helytelen gondolatok ezek? Lányok társaságára vágyom, és CSALÁDON belül tehát komolyan. Velük mindig olyan jól érzem magam, mert ők egy nagy család.. Vannak rokonaik, őket is ismerem.. Mindig jókat beszélgetünk, utazgatunk meg minden extra tevékenység. Ilyen helyzetben mit tehetnék? Õk hamarosan kiköltöznek külföldre, pár hónapon belül. Mindannyian. Én is menjek velük, ha majd tudok? Vagy próbáljak új életet élni az anyukámmal? Vagy továbbra is maradjak otthon? .. Nem tudom, kérlek oszd meg a véleményed. Bár ez elég bonyolult. Nem baj. 14/L

6

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!