Találatok a következő kifejezésre: Nem akartuk a (908 db)

Elõször is köszönöm a válaszokat. Nagy segítség. :-) Akik azt kérdezik miért akarom, hogy a nevemen legyen: Mivel a kedves apukától, már a létezõ összes variációval elõállt, onnantól, hogy nem az övé a gyermek, odáig, hogy akkor gondoskodó apja lenne. Nem bízok benne. És utolsó sorban érdekel a gyermektartás. Attól, hogy a gyermek az nevemet viseli, semmilyen jogától nem lenne és nem lesz megfosztva. Egyszerûen szeretném, a késõbbiekben meglátni, hogy a legutolsó felállás szerinti foglalkozni akar a gyermekkel, valóban bekövetkezik-e. Ha a gyerek most az õ vezetéknevét kapja, akkor a késõbbiekben sokkal nehezebb megváltoztatni, mintha igy történne. Így késõbb a gyerek is beleszólhat, hogy mit szeretne.
Nagyon sokan mondják, hogy kérj gyerektartást a volt párodtól mert az a gyereknek jár. Ez igaz, de ott van az érem másik oldala. Mivel a gyerek kettõtöké közösen kellett volna eldönteni, hogy mi legyen abban a helyzetben. Azt írod õ nem akarta, te igen! Ebben a helyzetben szerintem nem fair valakinek a nyakába gyerektartást varrni. Én legalábbis biztos nem tenném. Ott abban a helyzetben vállaltad, hogy egyedül neveled fel a picit, úgyh sztem a gyerektartást hagyd... De a nagyszüleinek elmondhatod, fõleg ha jó volt a kapcsolatod a szüleivel és beszlõ viszonyban voltatok. Elvégre nekik is joguk van dönteni, hogy akarják e tartani a kapcsolatot a babával vagy sem!
Ha már így alakult. A világért fel ne keresd õket. Lehet, hogy elperelik a gyermekedet. Hiányzik egy ilyen procedúra néked? Vagy netán egy életen keresztül zavarossá teszi az életedet az „apuka”.
A kérdező hozzászólása: Nem haragszom:-))Elolvasok minden véleményt s érdekel is...
A kérdező hozzászólása: Probálom nem hagyni magam:-) Viszont tudom, lépnem kell vagy arra vagy erre...de azt hiszem, még teszek egy kisérletet, hogy ö magam mondja el s ha nem teszi akkor magamra vállalom s elmondom
ne hagyd magad összezavarni, tedd azt, amit jónak érzel :) én kérdeztem hogy mennyi idõs a gyereked. hogyha most még vacillálsz is azon, hogy meg-e mondd a nagyszülõknek, akkor várj addig, amíg elérkezettnek látod rá az idõt. azt pedig Te tudod, hogy kérsz e gyerektartást vagy sem.én sem kaptam, mégsem szenvedtem hiányt :)
A kérdező hozzászólása: Na ezt jól megkaptam:-)) Ilyenkor azt érzem igazat irtok(írsz)de van az éremnek másik oldala is..azért mert megtartottam a babát, nem akarom tönkretenni az apát s a családját..az én hibám is hogy így alakult, persze tudom hogy ez a gyermekemen nem segit, neki igen is meg kell adni az esélyt...mindenre, ahogy megkapta az életre is.S tudom hogy gyermeknek jogai vannak, meg a nagyszülõknek is, de az apának is.....hmmmm vagy rosszul gondolom? Nem vagyok milliomos, de megteremtem azt ami kell a gyermeknek....hát már teljesen össze vagyok zavarodva...
A kérdező hozzászólása: 5 hónapos
mennyi idõs a gyereked?
A kérdező hozzászólása: Hát valaminek történnie kell..
Sztem mondd el nekik! A többi rajtuk áll. Ha akarják szeretni fogják, és lehet, hogy örülni fognak neki. Sõt biztos. De ha nem akarják, akkor nem fognak lépni. Sztem írd meg egy levélben, és küldj róla egy képet, és írd meg az elérhetõségedet. Biztos vagyok benne, hogy fel fogják venni Veled a kapcsolatot.
A kérdező hozzászólása: S nem, nem fog megölni.-)))s persze levélben is, telefonon vagy címre is tudok menni.....s már nem akarom kényszeríteni, vagy eldöntöm, hogy pontot teszek a végére, vagy hagyom, s max 10 év múlva vagy talán késöb megtudják.....mert ugye mondanom kellesz valamit a gyermekemnek egyszer ha felnõ..de lehet azt már nem élik meg a nagyszülõk
A kérdező hozzászólása: Azt azért mégsem hogy a szomszédtól tudják meg, én vállalom, hogy hibáztam ...s persze nem adom fel, de nem egyszerû...Párt találok magamnak, de egyenlõre ez nincs bennem...
Már jó sok választ kaptál, mégis egy kijelentésed megragadott: "érett férfi". Szerintem, aki 34-35 évesen igy eldob egy nõt, mert az nem akarja elvetetni a babát, az még közel sem lehet mondani érettnek, ráadásul még szüleit sem avatja be. Sajnállak, tényleg nagyon sajnállak. Irásaid alapján pedig egy nagyszerû, tele szivvel ember vagy. Én is csak azt tudom ajánlani, hogy keresd fel õket, és mondd el, szivesen látnád õket, unokájuk miatt. Már õk sem fiatalok, lehet, hogy már vágynak egy kisunokára, akármilyen körülmények is alakultak ki.
A kérdező hozzászólása: Na pont ez az, milyen az olyan ember aki ennyi idõsen nem képes azt mondani ez van ez történ, én nem akartam s pont...Szó nincs arról , hogy a gyermekünket a nyakába varjam, ez olyan dolog amit nem hiszem hogy lehet erõltetni...Viszont igen talán a szülei máskép látják, de ha esetleg nem az sem fog csalodást okozni, mert legalább fogom tudni miért ilyen a fiúk....
Szia! Mi történt mióta nem írtál? Eltelt 3 hónap, most hogy álltok? Írd meg légyszi!!!!
A kérdező hozzászólása: Igen gondoltam rá, hogy megkérem együtt csináljuk ha ö neki ez egyedül .Nem tudom milyen választ kapok rá.Mert , hogy mikor elindultam, hogy megmondjam közölte, menjek és hogy mit akarok mondani nekik?...Mondtam szerinted nincs mit?Erre lehajtott fejel nem jött válasz....S utána bármit mondtam nem jött válasz...Persze felálltam és eljöttem....s persze nem a szülök felé vettem az irányt:-(gondoltam várok...de semmi...Talán mostanra elég határozottnak érzem magam...s meglépem....
Szerintem kuldjel kepet a kicsirol nekik, es irjal hozza par sort, nem kell sokat, mert ugyis keresni fognak benneteket, es akkor mindent elmondasz nekik. Vedd ra magadat, es majd meglatod, megfogsz konnyebbulni. Esetleg nem akarod, hogy a paroddal kozosen menjetek el bejelenteni a nagyszulokhoz? Ha nem mersz eloszor elmenni hozzajuk, kuldjel a kicsirol fenykepet, es irjal hozza kedves szavakat, kicsit a szivukbe markolot!!! Siess, minel elobb, annal jobb, szoritunk neked itt sokan. Majd irjal, szia.
Én a helyedben közölném az apukával, hogy ha nem mondja el õ a szüleinek, akkor meg fogom tenni én, és hogy ezt nem önös érdekbõl teszem, hanem a gyermek miatt. Különben is amellett, hogy a kicsinek joga van a nagyszüleihez, a nagyszülõknek is joguk van eldönteni, hogy akarják-e az unokájukat. Mindenképpen tudniuk kell róla! (Gondold el, lehet, hogy odalesznek érte, és az nagyon sokat számít majd egy kisgyereknek. Minél többen szeretik, annál inkább biztonságban érzi magát majd a világban!) Ha meg nem akarják, legalább tudod, hogy nem rajtad múlt.
A kérdező hozzászólása: Nos valami ilyesmit gondolok én is, csak persze nem tudom jó e. Nemszámit, hogy akarna e vele foglalkozni vagy sem..ha nem akkor nem, mindenki a maga lelkiismeretével számol el, ezért vagyok én is bajban, mert azt gondolom hogy a nagyszülöknek tényleg tudniuk kellene.Csak azt nem tudom mi a fenére várok még!Miért húzom, miért nem vagyok képes eléjük állni...Pedig ténylegesen nem attól félek hogy kudarc ér, ennél nagyobb, hogy az apukájának nem kell, hát nem tudom.Apukával tartom a kapcsolatot, hol ö jelentkezik, hol én...de nem igazán a gyermek érdekli hanem én...Én ezt nem értem komolyan mondom...persze néha ha felhozom a gyereket végighallgat.S volt hogy segítség kellett(mert baj volt szíve a kicsinek)akkor is közölte segít bármiben, persze nekem kellett szólni, hogy ez meg az van....Magától nem.S volt olyan is hogy hetekig minden nap megkérdezte , hogy vagyok, vagyunk aztán idõközben eltûnik:-)Depressziós:-(Szóval valamilyen szinten sajnálom, én tényleg nem akartam öt bántani.De nem gondolom, hogy mindenért én vagyok a hibás..
Szia! A babának is joga van a nagyszüleihez.... Egyszer õ is keresheti õket. Hagyd dönteni a nagyszülõket, hogy akarnak-e vele foglalkozni, késõbb így a gyerek téged nem hibáztathat.
A kérdező hozzászólása: Aranyos vagy, s igen talán minnél hamarabb kellene lépnem....s adtam már annyi de annyi ultimátumot...s semmi...Szóval rá kell szánnom magam....aranyos vagy hogy így biztatsz.
A kérdező hozzászólása: Elõbb vagy utóbb ez lesz...csak még mindig bennem van a remény hátha ö majd megteszi...
Sztem szólj a nagyszülõknek. Joguk van tudni.Õk lehet, hogy több törõdést és szeretetet tudnának adni neki, mint az apuka.
A kérdező hozzászólása: JA és IRTAM hosszú évekig szedtem gyógyszert...abba kellett hagynom, az orvostól kimentem s rögtön elmondtam hogy mi van....ö pontosan tudta hogy mi a szitu, s azt is hogy idõ volt még a babát összehoztuk...Nem volt bennem, hogy na akkor most jól felcsináltatom magam, mert nincs miért.....max hogy szeretem...de ezzel nem lehet megfogni egy pasit!!!!!!ezzel tisztában vagyok..de azt is gondolom más kép is lehetne a dolog....de ezekszerint nem.Hát ez van.
èn is azt mondom hogy a gyerektöl veszed el a pénzt ha nem kérsz gyerektartást. én azt gondolom hogy tényleg félsz és azt sem tudod hogy hajthatod be a gyerektartást. úgy tünik mintha egy 17 éves tini lennén akinek semmi segítsége sincs. és milyen igaza van aki azt mondta hpgy ketten foltatok az ágyban mikor megtörtént, most ketten kell hogy felneveljétek. még ha ö nem is akarja, de ha sex ment neki most fizessen. elvileg mind az anyagi mind a nevelést ketten kellene megoldanotok, de törvényarra nincs hogy kötelezö legyen neki foglalkozni a gyerekével, így marad a fizetés. gyerektartásért a bíroságon kell beadnod kérelmet. de szerintem a helyi növédelmi vagy családsegítö központban ebben is tudnak segíteni.
A kérdező hozzászólása: Igen ketten voltunk....S én nem akarom öt bántani.....tudom ez fúra de tényleg..Gyerektartás???Hogy kérjek ilyet mikor nem igazán érdekli a gyermek, s nem is akarom....persze az nem az enyém hanem a gyermeké...de elfogom tudni tartani....nem kell tölle semmi......Még a nagyszülöktöl sem....Csak joguk az van hogy tudják....
szerintem ha már így alakult akkor hagyd a dolgokat, viszont jó lenne ha a gyerkõcnek lenne apukája, és te találnál párt magad mellé. Mindíg kettõn áll a vásár, te is és a párod is hibázott. Szerintem beszéljétek meg szóban, hogy hogyan tovább. Hátha mégis mûködõképes ez a kapcsolat!!! ne adjátok fel.
Hja, végülis abból lenne kalamajka a sráccal, ha megkerülöd õt, és úgy mondod el... de ha még 35 évesen is ilyen viszonyban van a szüleivel, akkor a hiba nála van. Nem lehet ezt a konfliktust megkerülni? A szüleivel közös ismerõsöknek (ha vannak) boldogan mutogatni a babát, aztán majd csak odaér a drót... bár az eddigiekbõl úgy látom, erre nincs lehetõség. Vagy mondd meg a srácnak, h éppen most adtad fel a szüleinek a levelet. Vagy meg akar majd ölni (ekkor mutasd fel a - valójában persze még fel nem adott - levelet, hogy leálljon), vagy nagy gondok között elvonul, és felhívja õket. Ha már tárcsázza õket, akkor állítsd meg, és fedd fel a trükköt, a feladatlan levelet. Ebbõl kerekedik majd egy jó kis beszélgetés, aminek a végén vszleg személyesen amúgyis elmondja nekik... :)
A kérdező hozzászólása: Igen valami ilyesmit gondolok én is...
A kérdező hozzászólása: Mosolygok...tudom most kicsit önzõ és nagyképûnek tûnök majd, de nem nem kell gyermektartás..saját lábamon állok, és fogok is...nem akarok követelõzni...A szülõket is azért filtatom mert ténylegesen joguk van hozzá, és mert én részemrõl nincs nagymami s nagypapi...s talán igen lehet pozitív is a dologból...
szerintem a nagyszulokkel tudathatod. nem a ferjed, vagy magad miatt (lehet, hogy rosszul jossz ki belole), hanem a gyerek miatt. hogy amikor eleg idos lesz, akkor tudj mondani valamit, mert ha a gyerek fogja kesobb esetleg megkeresni, es a nagyszulok olyanok, mint az apuka, az nagyon fog fajni a gyermekednek. igy legalabb tudod, hogy mit mondj majd. gyerektartast meg mindenkeppen igenyelj, ha buszkesegbol nem is akarsz tole penzt, tedd be a bankba, felre a gyereknek, vagy ilyesmi, hidd el, jol fog jonni. ez sem magad miatt, hanem a gyerek miatt. viszont ennek megvan a rossz oldala, hogy akkor lesz lathatasi joga az apanak, meg ilyesmi, hat gondold vegig megeri e (bar nem valoszinu, hogy elni fog vele, de ki tudja)
Nagyszülõknek joguk van ismerni az unokájukat. Kérhetsz gyerektartást is. Ha a teherbe esésed nem apuka akarata ellenére történt, akkor kérhetsz gyerektartást is. Ha apuka akarata ellenére ESTÉL teherbe, akkor is kérhetsz, csak nem sportszerû. Ha apuka késõn kapott észbe gyerek ügyben és abortuszt akart Tõled- akkor nagyon, nagyon szeretném seggbe rúgni. (Elnézést a személyeskedésért, ma hallottam egy ilyen esetrõl, a vállamon sírt a lány órákig, emiatt lett morcos a reakcióm)
A kérdező hozzászólása: Igen ez nagyon igaz, a szülõ álltalában a gyerek mellé áll....de én valoszinû megnyugodnék, hogy tudja mindenki akinek tudni kell..s utánna tiszteletben tartanám a döntésüket.Nem tehetek róla képtelen voltam elvetetni a kicsit....ennyi
Rosszul gondolod az egészet. igen is kérj gyerektartást. ha biztos vagy benne (esetleg apaságival nem derülki más) hogy ö az apa, akkor igen is követelj ha kell bíroságon keresztül is gyerektartást. ha volt esze kufircolni, legyen esze gyerektartást is fizetni. a nagyszülöknek meg joguk van tudni hogy van egy unokájuk, ezért egy levélben esetleg közölheted, hogy tölük te semmit nem akarsz, de szivesen megmutatod az unokájukat ha szeretnék. aztán lehet negatív lehet pozitívan fogna hozzá állni.
Nem gondolod rosszul, csak sok esetben a szulok( most itt a csaladra gondolok) kepesek inkabb a gyermekuk melle allni, annak ellenere is, ha tudjak, h nincs igaza. A lenyeg az, hogy kimelned kell magad az esetleges tovabbi fajdalmaktol! :)
A kérdező hozzászólása: Megvagyok apuka nélkülÛ(persze fáj)de ez van....No de a szülök azok mégis csak más....vagy lehet rosszul gondolom..
A kérdező hozzászólása: Igen...apuka tudja...idönként beszélünk...s a szüleinek nem én akartam elmondani, ugy gondoltam ennyit felvállal ha többet nem is....érett férfi...Nyugottan elöadhatná ugy a hogyan ö gondolja...de nem teszi...nem értem miért?
A kérdező hozzászólása: Én nem is akarok tölle semmit (gyerektartás stb)csak mégis a nagyszülök valsz nem tehetnek az egészrõl..
Nezd, eloszor is donts el, hogy Te jol erzed-e magad, elvagy -e az apuka es a csaladja nekul! Egyebkent milyenek, rendes emberek??
Apuka tudja, hogy megtartottad, és a szüleinek nem mondta el..? Jól értem?
en meg csak egy kepet kuldenenk hogy tessek itt van az unokatok! de azt tudatnam veluk hogy semmit az egvilagon nem akarok toletek, csak jo ha tudjatok van egy unokatok a fiadtol! kesz ennyi!
Ha jobban erzed magad tole, akkor csinald! Ha NE adj Isten nem sul el jol, akkor majd irsz es mi megvigasztalunk! :)
A kérdező hozzászólása: Gyermek az övé, apasági...megcsináltatva...nem volt miért ráfogni...természetesen szeretem a fiút, de nincs semmi olyan ami miatt ragaszkodnék hozzá(itt értem , hogy vagyonos, vagy valami ami miatt meg akartam volna fogni magamnak, már ha értitek mire gondolok...egyszerûen állapotos maradtam....
A kérdező hozzászólása: nem családos......igazán nagy szerelem....még most is...ennek ellenére sértve érzi magát..a baba miatt... Nem nagyon ismerem õket, 2 szer taliztunk...
A gyerekednek késõbb mit mondasz, ha nem szólsz nekik? Honnan tudod meg, mi a reakciójuk, ha nem szólsz nekik? Akárhogy is történt- ez így tisztességes és így leszel nyugodt Te is. Nem mindegy, hogy a ygereknek azt mondod késõbb, 'Anyád megadta az esélyt" vagy azt, hogy "Anyád nem adta meg az esélyt a nagyszülõknek és apád sem..."
Ismered pasi a szüleit? Ha nem, szerintem próbáld megismerni õket.Ha rendes emberek mindenki, Te a gyereked, és õk is csak nyerhettek a dolgon, lehet jó kapcsolat köztetek.A gyerekednek joga van ismerni a nagyszüleit, és fordítva is.Neked is jó érzés lenne, hogy van mama papa aki szereti a gyerekedet, és esetleg számíthattok rájuk.Ha meg nem olyan emberek akiket érdekelne a dolog legalább Te akkor is megnyugszol, hogy megpróbáltad. Mennyire ismered az apukát?nem lehet hogy családos? Bocs a kérdésért, csak úgy veszem ki nem ismered még a szüleit sem. Minden jót nektek.
A kérdező hozzászólása: Lehet ez lenne a megoldás..hogy kusba maradok....
A kérdező hozzászólása: Mint írtam...valamelyest tartjuk a kapcsolatot....de nem beszélünk a gyermekrõl, csak ha én felhozom....így is tettem...Szóltál nekik?Nem...Jó akkor én....rendben...de eddig még nem tettem meg...Ja és voltak különbözõ variációk, kértem a tel számot, nem adta, elõbb én beszélek velük majd utána odadom....s persze nem történt semmi....s számos variációk voltak még....de lassan fogy a türelmem....PERSZE gondolom neki sem könnyû s nem egyszerû...vagy már teljesen elment az eszem, hogy még ezzel is én foglalkozom neki mi a jó s a rossz?:-)))
Szerintem hagyd. Nem a te dolgod elmondani nekik, hogy van egy unokájuk. Majd ha akarja a pasi, elmondja.
A kérdező hozzászólása: Szóval igen valami ilyesmit szeretnék, hogy ÉN mindent megtettem....s a döntés rajtuk áll, hogy kell e nekik vagy sem....s az is bánt, hogy Miért nem tudja a fiúk elmondani nekik??Nem értem az ember 34-35 évesen már nem gyermek....Miért nem lehet elmondani, hogy Figyí szülök!!!felcsináltam, megtartotta(ami nem egészen így van)de ez pillanatnyilag lényegtelen a lényeg nem vállalta....vagy úgy adja elõ ahogyan akarja....az sem érdekel, de hogy még ezt a fajta felelõsséget sem vállalja......
Szia. Sajnálom, hogy így alakult, tudom milyen nehéz, én is ebben a helyzetben vagyok. Nekem sem kell gyerektartás, de nem is fizetne az apuka. Szerinte neki joga van a gyerekemhez mindenféle kötelezetség nélkül. Hát nem, nincs joga. Nekem nem kell tõle semmi, az nem apaság, hogy néha-néha idejön és jopofizik a fiának. A szülei tudnak róla, de nagyívben lesz..-ják. Pedig engedném, hogy tartsák vele a kapcsolatot. Ja nálunk sem volt átverve az "apa". Tudta, hogy a megszakításos módszer nem az igazi, de vállalta a kockázatot, addig amíg terhes nem lettem. Tisztellek, hogy vállalod egyedül, és bizakodjunk, hogy ez nem marad így örökké egyikünknél sem. Nekem már mióta megszültem több jelentkezõ is akadt, de én köszönöm most pasira rá sem bírok nézni:) )) Mondd meg az apának, hogy mondja el a szüleinek, vagy Te mondod el. Lehet, hogy örülnének egy unokának, és jól megráznák a kisfiukat.
A kérdező hozzászólása: Aranyos vagy:-)vigasztalásra szorulok..bár csodálatos gyermek...telis tele vagyok tõle örömmel:-)csak azt sajnálom hogy így alakult...
en kvazi nagyszulok nelkul nottem fel, mert az anyai agon levo nagyszuleim hallani sem akarnak rolam (es a lanyukrol sem, na de ez egy masik sztori)..nekem faj. nagyon fontosak a nagyszulok az eletben, es joguk van tudni, hogy van egy kis csoppseg, aki az o unokajuk. irj nekik egy levelet, hivd fel oket..mondd el nekik mindenkepp! aztan mar az o dolguk, hogy meg akarjak-e ismerni. szerintem ezzel csak nyerhettek, te is, de foleg a gyermeked.
A kérdező hozzászólása: Azért nincs lelkifurim mert én szóltam, hogy abbahagytam a tabletta szedését...7 év után, mert meghíztam..s orvosi javaslatra abba kellett hagynom, ö reakciója..persze, nem kell az...s mire észbe kaptunk már megtörtént a baj....Mindegy az én hibám, de azt hiszem..azzal hogy nem vetettem el....kihúztam a gyufát...s igen lehet a gyermektõl veszem el a pénzt...de akkor sem akarom hogy fizessen!!!!!!Nem is írom, azt hogy esetleg mibõl mikor néha a saját maga eltartása probléma....Ha akarna támogathatna, bármiben....de nem teszi....s az sem lesz gond ha a nagyszülõk nem teszik, én csak egyszerûen akarom az esélyt a gyermeknek , hogy ezt is megtettem, szóltam a nagyszölõknek..és pont
ez nem a megtudok állni vagy nem tudok meg állni a lábamonrol szól. azt gondolom a legnagyobb önzöség ha nem kérsz gyerektartást. a gyerektartás nem neked hanem a gyermekednek jár. és ha nem kapja meg az apjátol azt töle veszed el. ez a gyermek az övé, akár milyen is.
Szerintem hagyd. Ne keresd meg õket. Így, hogy az apuka nem is akarta...jól meglesztek ketten is.

Miota nem akarta a szexet azota én miért nem?

egy és fél honapja járunk a barátommal és az 5.nap után majdnem összejött de a barátom megijjedt és mégsem...azota probálkoztam 3-4x de nem ....azota nem is kivánom öt.de nem is tudom ö mikor kiván engem mert áll neki de .... segitsetek...menni fog ez igy? a pasim 21 én 17 és mindketten 13éves korunk ota nem szüzek

Legjobb válasz: most nem azért, de nekem az is hihetetlen h vkinek 13 écvesen eszébejut szexelni.. :S

most nem azért, de nekem az is hihetetlen h vkinek 13 écvesen eszébejut szexelni.. :S
gratulálok
Hát figyelj ez a te kereszted.Nem lenne megílyedve a barátod ha nem lennél szétqurva sztem.
Figyelj ha másfél hónap után nem akartok lefeküdni egymással az már gáz....ennek értelme nem sok van . Arról kell szólni ennek az egésznek , fõleg az elején hogy majd megvesztek egymásért. El kellene gondolkozni, hogy miért is vagytok együtt... 22/L
ribanc vagy szerintem ha 13 évesen már nem voltál szûz. most is azon jár az eszed, hogy dugj.
Hát ekkora "szexuális múlttal"egymás nevét nem kellene tudnotok hogy összejöjjön

Amikor nyűgösek vagytok ti is érzitek úgy, hogy nem akartok a párotokkal lenni?

ezek szerint nem is szeretem igazán? köszönöm szépen :) 21/L

Legjobb válasz: igen!

igen!
nem
Menstruálásnál vagy nyûgõs? Egyébként akkor sem jellemzõ, h ne akarnának a barátjukkal leni.
A kérdező hozzászólása: nem, hanem pl nem alszok eleget. és úgy értettem, h elbizonytalanodok, h ez tényleg jó e nekünk... hogy együttvagyunk.
ugyanígy vagyok vele.
Ha ez reggel van a felkelésnél akkor az álmosság az oka, a vérkeringés vagy tökömtudja... Agyad nem kap elég oxigént, és hülyeségeket gondol ;D
Én is így vagyok, csak nem a párkapcsolatban mivel az nincs, hanem ha hozok valami döntést, akkor azon filózok, hogy vajon kell-e vagy nem, szóval érted mirõl beszélek.
neeeeem én soha, kedvesem nélkül nem tudnám az életem elképzelni.
én is így vagyok vele. ha meg mégis együtt vagyunk ilyenkor minden kis apróságon idegeskedek . pedig tudom hogy nem Õ a hibás.
deeeexD
én is szomszédot keresek, írjatk!
Ha akarod privibe megírom a nevem
Én szivesen leszek ha még áll az ajánlat
En is szeretnek:) Megirod a neved?
dee, ird le a neved priviben és bejelöllek
Igen, én is szeretnék!
Igen.. Kezdõ vagyok még de nem baj.xD
Én is lennék!Írj privit és legyünk szomszédok!:D
szeretnék :)
én iiis =)
én szeretnék nincs sok szomszédom:(
szia, én szeretnék! ha privátban átküldöd a neved, bejelöllek:)
Az mi?
Nem a farmville unalmas :D
Nem :D. Ez tök vicces :D. Jujj :D.
Én is szeretnék! Épp nagyobbítani szeretném a kertem, és elkelnének az emberek. Írd meg a neved privátba, bejelöllek. Meg bárkit, aki szomszédhiányban szenved. :)

Nem akartuk a gyereket, de abortuszra sem érzem magam képesnek - hogy tegyem meg? Vagy mi legyen?

Van már 2 gyerekünk, spirállal védekeztünk. Egyikünk sem akarja a gyereket, de ha arra gondolok hogy abortuszra kell mennem, teljesen kiborulok. Félek a terhességtől, a szüléstől, az első hónapoktól, a hátam közepére sem kívánok egy újabb babát. Ilyenkor mi van?

Legjobb válasz: Nehéz helyzetben vagytok az biztos. Vegyetek egy mély levegõt és üljetek le, beszéljétek át alaposan mi az amitõl igazán féltek és mi az ami az mellett van hogy a babát ne vetesd el. Tisztázd magadban az érzéseidet és tiszta fejjel hoz döntést.

Nehéz helyzetben vagytok az biztos. Vegyetek egy mély levegõt és üljetek le, beszéljétek át alaposan mi az amitõl igazán féltek és mi az ami az mellett van hogy a babát ne vetesd el. Tisztázd magadban az érzéseidet és tiszta fejjel hoz döntést.
A terhesség, szülés és elsõ hónapok szólnak csak a baba ellen? Mert az az idõszak elmúlik! Ha amúgy nem lenne gond, miért nem merült fel, hogy tartsátok meg??
Ugyanígy jártam én is. A második kisfiú után visszamentem már dolgozni, amikor újabb baba kopogtatott az ajtónkon. 35 éves voltam ekkor már. Elõször kétségbeestem, de az abortusz eleve kizárt volt. Gyönyörû kislányunk született. Végtelenül hálás vagyok, hogy õ is van nekünk. Ha elvi okokból ellenzed az abortuszt, sosem bocsájtod meg magadnak. Az elsõ idõszak valóban nehéz tud lenni egy babával, sõt, nagyon nehéz, de mivel van már rutinotok, mindent jó elõre meg tudtok tervezni, számolva azokkal az esetlegesen fellépõ nehézségekkel, amelyek adódhatnak a pici fogadásakor, így pedig okos szervezéssel minimalizálhatók a buktatók. Az pedig már csak egy tanács, hogy ha alapvetõen ellenzed az abortuszt, nem használsz spirált, mert az abortív eszköz. Vegyél egy nagy levegõt, szorítsd össze a fogadat, és próbáld meg a lehetõséget látni a váratlan ajándékban. A nehéz kezdet viszonylag hamar elmúlik, de az öröm, amit csak egy gyermek képes adni, a sírodig elkísér.
nagyon sajnálom :( Szerintem ha az abortusztól teljesen idegenkedsz gondolkodhattok az örökbe adáson is. Bár nagyon nehéz dolog, de ha nem akartok még egy babát és az abortuszt sem akarod akkor más lehetõség nincs. Mennyi idõs terhes vagy?
Nagyon sajnálom! :( Akkor marad az abortusz, örökbeadás. Ez utóbbiról beszéltetek már?
CVetesd el.Ha egyikõtök sem szeretné, úgy érzitek igy teljes az élet akkor tedd meg.Lehet lepontozni.
Tapasztalat, hogy az ilyenkor megtartott babát imádja mindenki a legjobban.
Ne már... komolyan indok lehet egy élet kioltsára az, hogy nem fér be mégegy ülés az autóba....? Remélem ez kamu kérdés... de beteg.... Fórumokon sokan felajánlanak ingyen elvihetõ babafelszereléseket, ruhákat... Mi is rokonoktól kaptunk babakocsit, ágyat, ruhákat. Szinte alig kellett vennünk valamit... Nálunk is 3. baba, nem akartuk de jött. A nagyok már kamaszok... már nekem sem voltak meg a cuccaik. Sõt... autónk sem volt... eszembe sem jutott, hogy elvetessem, pedig már egyáltalán nem akartam gyereket...
Mi négyen vagyunk testvérek. Évekig jó volt aztán hirtelen beütött a baj és nem éltünk már úgy mint régen...de aztán kilábaltunk belõle. Anya mindig azt mondta ahol 2 gyerek elfér, ott három is... Arról nem is beszélve hogy 3 gyerek után már jár az ingyen tankönyv, családi pótlék is magasabb, az étkeztetés is egyszerûbb és még lehetne sorolni. Szerintem pont a 3. gyerek elvetetése lenne butaság ha valaki csak az anyagira hivatkozik...a lelki dolgokról meg már nem is beszélve...
#19 "Bocsáss meg, de azzal, hogy valakinek egy gyermek - még ha nem tervezett is - életfogytiglani rossz, sem logikailag, sem érzelmileg nem tudok mit kezdeni, ezért ahelyett, hogy ezt kommentálnám (nem is tudnám, mert nem bírom felfogni, hogy ilyen létezne), " - nézd, nincs ezzel gond, szerintem a világ összes gondolkodásmódjának - és így a magzatvédõknek is - meg van az a korlátja, hogy létezik az az embercsoport, sz s problémakör amivel nem tud mit kezdeni, akiknek tehát nem tud érdemben segíteni. Nekem is megvan ez a kör, legfeljebb más csoport... el sem várható senkitõl, hogy mindenki problémáját képes legyen megérteni és átérezni (és pláne segíteni), untig elég, ha valaki azt a tényt felismeri és elfogadja, hogy létezik a számára befogadható világon kívül is világ... Hogy az abortuszt elviselõk hosszú távon mit gondolnak, ahhoz meg szerintem nem kell, és nem is érdemes fórumokat olvasni - hisz az egy szelektált soport, oda az ír, akinek problémája van a dologgal, és azok nem, akiknek nincs - viszont kétlem, hogy ne lenne mindenki saját környezetéében néhány olyan ember, aki ezen átesett, és akit meg lehet kérdezni, és vélhetõen az igazat fogja felelni. (megnézed a 60-as, 70-es évek AB statisztikáit akkor kb minden másodikunknak az anyja... így kezdõdik a dolog) Namost nekem az a nem reprezentatív privát tapasztalatom, hogy a vélemények zöme a "rossz volt, de abban a helyzetben valószínûleg ma is azt tenném" körül van... akik megbánták, azoknak a zöme olyanból van, akiket vagy külsõ környezet nyomott - "ha jányként szülök szájára vesz a falu", és voltaképp azt irigylik, hogy ma már ezzel nehány vínasszoynon kívül senki sem foglalkozik, vagy még azok, akik ettõl reméltek valamit, ami nem realizálódott, tehát két szék közt a padlóra estek - "azt hittem, ha elvetetem, nem hagy ott a võlegényem, azt mégis lelépett". Na, ilyenek mennek.
Most õszintén, mit tehet arról egy gyermek, hogy pelenkába végzi a dolgát, és sír? Ha egy férfi ezt képtelen elviselni, akkor végtelenül gyenge és önzõ, és csak tovább ront a helyzetén azzal, hogy ezen még a szándék szintjén sem kíván úrrá lenni, hanem lelép. Õ szobatisztán és 3 nyelvet beszélve született talán? Hát már az is érv az abortusz mellett, hogy egy csecsemõ nem tartja a székletét , nem bilibe kakil és nem törli ki a hátsóját?!?! Te jó ég!
#24, na ya, azt az antidepresszánsokról ugye én írtam, nem másfél évrõl hanem két hétrõl, és azzal, hogy utána csakugyan jobb lesz. Nem ahhoz képest lesz jobb, ami az a két hét, hanem ahhoz képest lesz jobb, mint a gyógyszer elõtt volt. Ha csak az elsõ 2 hétnél lesz jobb, és nem az alaphelyzetnél, akkor ugye azt a gyógyszert le kell cserélni sürgõsen, mert nem segít a beteg baján, csak a saját mellékhatásai mérséklõdnek... Namost szerinted, akkor amikor elmondtad a "majd másfél év múlva könnyebb lesz" megállapításod, akkor mire gondoltál, könnyebb lesz, mint az elsõ évben a 3 gyerekkel, vagy könnyebb lesz, mint most a 2-vel??? Szóval, bár a 3-ban nincs saját tapasztalatom, de azért én úgy gondolom, hogy lehet, hogy tényleg eljön az az idõ, amikor a 3 gyerekkel könnyebb lesz, mint a 2-vel - majd 10-15 év múlva, amikor már érdemben segíteni tudnak... addig viszont a 3 gyerekkel mindig nehezebb lesz, mint a 2-vel... vagy tévednék? Egyébként meg kíváncsi vagyok, hogy a Kérdezõ meg a párja mire fognak jutni végül... itt ennyi infóból amit tudunk mindkét döntésre látok esélyt. (az örökbe adásra nem, az valahogy egyáltalán nem jellemzõ, hogy valaki nevel 2 gyereket, a harmadikat meg megszüli és örökbe adja)
#26, "zért: nem csupán a szülõ-gyermek kapcsolat jár áldozatvállalással, hanem MINDEN emberi reláció." - ez pontosan így van... ezért lehet az, hogy az ilyesmi csak önkéntes vállaláson alapulhat, azt gondolom, természetes, hogy az ember gondoskodik a társáról vagy segít a barátainak, felelõsséget vállal a társadalomért, vagy akármi - HA elõtte, közben önként vállalta ezt a kapcsolatot. A témánkban meg adott esetben pont ez az alapvetõ dolog hibádzhat... " Végre megint leplezetlenül kiolvasható e sorokból, hogy szó sincs arról, hogy egy gyermek a szülõpár emberi méltóságát veszélyezteti, ahogy mondtad volt egykoron, " - a kettõ természetesen egyáltalán nem zárja ki egymást... pusztán a nehezebb helyzet természetesen nem veszélyeztetni senki emberi méltóságát általában - ez a határ pont akkor kerül átlépésre, amikor az illetõ ezáltal olyan helyzetekbe kényszerül bele, amit nem önként vállalt, ami a saját személyiségével, szabad akaratával nem összeegyeztethetõ - ez a mágikus határ...
"Ezen az alapon egyébként bármely emberi bûn történhetne az emberi méltóság helyreállításának vágyából: így a gyilkosság, a megcsalás, a dologtalanság, a tolvajlás és egyebek." - ez egy briliáns következtetés, de gondolom, miután leírtad és visszaolvastad, azzal is szembesültél, hogy egy nyilvánvaló köznapi tényt tetszettél leírni, történik is, mindegyik. Ugye a becsületgyilkosságokat, párbajokat nem kell magyarázni (hogy is hal meg Puskin, Raszputyin?:) ), sokan döntenek úgy, hogy párjuk hûtlenségét inkább "lekvittelik" mint hogy borítsák a családot, a megélhetési bûnözés fogalmát sem mi találjuk ki itt, meg Robin Hood-ot és követõit se. És meg kell, hogy mondjam, a Raszputyint kinyírókkal is, a család borítása helyett inkább lekvittelõkkel is, a " egy szegény himlõs gyerek megkívánván, lesujtunk egy rossz galambfiat" -tal is, meg Robin Hood szellemiségével is sokkal inkább egyetértek, mint nem. Mivel az emberi gondolkodásban is, meg az azt követõ reál, írott jogrendszerekben is egy tettet az indíték minõsít mint maga a tett, egy dolgot aszerint fogunk elfogadhatónak, vagy elvetendõnek, érdemnek vagy bûnnek tartani, hogy mi áll a SAJÁT gondolkodásunk epicentrumában, origójában. Ugye a magzatvédõknek a magzat, a baba, az anyaság. Ezért lehet az, hogy általában lelkesen érvelnek az abortusz mint szörnyû bûn ellen, és ugyanakkor ha mondjuk szóba kerül egy apasági vélelem megdöntése eljárás (mint tegnapelõtt egy kérdésnél), többen (NEM Te!!) számon kérik az illetõ erkölcsein és a jogon, hogy "mi az, hogy nem a gyerek érdeke az elsõ - akár az igazsággal szemben is", és mi az, hogy egy férfi nyugodtan úgy dönthet 3-4-5 év után, hogy nem neveli és nem tartja el a továbbiakban azt a gyereket, aki nem is tõle származik... mi az, hogy nem a gyerek érdeke az elsõ MINDENEK FELETT???? Szóval mindenki relativizál - az ember szubjektív lény, nem számítógép - a kérdés, hogy milyen kiindulási pontból, és milyen irányban. Az abortusz lehetõségét elfogadó, illetve a magzatvédõnek nevezett álláspont között pusztán annyi a különbség, hogy az utóbbi az anyaságot, a gyereket helyezi mindenek fölé, és ebbõl kiindulva minõsít minden más dolgot, az abortusz lehetõségét elfogadó gondolkodás meg azt mondja, hogy lehet, hogy valami fontosabb, elõre valóbb az anyaságnál és a növekvõ embriónál. Pont ezért lehet mindkét álláspont mellett könyvtárnyit érvelni értelmesen is, és lesz soha el nem dönthetõ vita, mert pusztán az illetõ egyén vagy gondolkodási rendszer vagy jogrendszer alappontja a különbség. És visszajutottunk a kályhához, hogy azt mindenki csak önmaga tudja, a saját gondolkodása milyen. Mondjuk az itt leírt helyzetben Kérdezõ és a párja vagy találnak egy közös origót szerencsés esetben, vagy kialakul az értékek közötti választás konfliktusa, mikor azt kell eldönteni a Kérdezõnek, hogy mi a fontosabb, az anyaság és a benne növekvõ magzat vagy KONTRA a jelen élete, párkapcsolata, családja. Kb ennyi. Voltaképp az összes válaszadó összes érvelése és össze pontozgatása az összes ilyen kérdésnél visszavezethetõ a két lehetséges origóra, az "anyaság és a benne növekvõ magzat mindenek felett" KONTRA "lehet valami fontosabb az anyaságnál és a benne növekvõ életnél", csak hát milyen unalmas lenne az élet, ha minden ilyen kérdésre a valóságnak egyébként megfelelõen pusztán ennyi lenne az össz válasz, hogy: "anyaság és a benne növekvõ magzat mindenek felett" KONTRA "lehet valami* fontosabb az anyaságnál és a benne növekvõ életnél", az anyasághoz igazítod az életed, vagy az életedhez az anyaságod - döntsd el! * pl: meglévõ élet, meglévõ család, meglévõ párkapcsolat, élethivatás, stb...
Váratlanul jött, persze, hogy megijedsz. Egy kétgyerekes a családsegítõs papír aláírása elõtt fordult ki az ajtón, és ült vissza a kocsiba a férjéhez meg a két gyerekhez, hogy akkor mégis képtelen lenne a 3-at megölni. Az a baba a hasadban olyan, mint a másik kettõ ott kint. Egy csomó vonásuk ugyanolyan. Mégis értéktelenebb, mint õk?? Ne a szüléstõl rettegj, az abortusztól, az maga a földi pokol...
Na kérdezõ, hogyan alakult a helyzeted?
A mi 3. babánk tervezett. 2-2-2 év különbséggel. Mégis ráment a kapcsolatunk a kezdeti nehézségeknél. Attól függetlenül, hogy akarta a férjem is, mégis az elsõ pár hét után tele lett a kistöke a szaros pelenkától, a visítástól, az éjszakai kelésektõl. Pedig jelenleg sem dolgozik, mégis menekül itthonról, haverozik, mindent kitalál, csak ne kelljen segítenie. Besokallt a 3 gyerektõl. És õszintén, sokszor én is :( Segítség semmi, de semmi. Ezeket erõsen mérlegeljétek, hogy nálatok hogy lennének ezek, de mint írtad, felmérted és te már most nem akarnád ezeket. Akkor a válasz kézenfekvõ szerintem. Mekkorák a gyermekeid?
Az meg tényszerûen nem igaz, hogy az abortusz megnyugvást szokott hozni, hiszen a beavatkozáson átesett nõk sorsát, akik a mûtét után akár megkönnyebbülést is érezhetnek - HOSSZÚTÁVON soha senki nem vizsgálta, ezért nem is ismeri. Bõven elég itt a fórumon is szétnézni, döbbenetes és megrázó asszonysorsok könyvlapjait lehet a témában olvasgatni sajnos.
A kérdező hozzászólása: Nem csak ez: nagyobb lakás is kéne, ebbe az autóba nem fér bele 3 autósülés, már minden kinõtt dolgot eladtunk, mindent újra meg kellene venni. Meg érzelmileg, türelmileg, idegileg is úgy érezzük, elég a 2 gyerek.
A kérdező hozzászólása: A pénz csak az egyik része. Bár gyerekként a férjemmel mind a ketten nélkülöztünk, szóval azért nem kívánom ezt a saját gyerekemnek. De az sokkal jobban megijeszt, hogy egyikünk sem szeretné. Mi van, ha ez nem változik a terhesség alatt? Ha csak nyûgnek, gondnak tekintjük majd akkor is?
Nézd Kérdezõ, ilyenkor szerintem az van, hogy le kell ülnötök a pároddal közösen, és megtalálnotok a számotokra leginkább vállalhatónak, vagy épp legkevésbé vállalhatatlannak tûnõ megoldást a szóba jövõk közül. Ez nyilván nem egy menet lesz (azon már nyilván túl is vagytok), hanem ahogy a következõ napokban beszélgettek errõl a helyzetrõl, felmerül újra és újra a téma, majd ki fog alakulni a közös álláspontotok. Ami valszeg úgy fog kinézni, hogy ha valamelyikõtök egyértelmûen ellene lesz, akkor az abortusz fele billen, ha megmaradtok mindketten bizonytalannak, vagy az egyikõtök a megtartás mellett lesz, a másik bizonytalan marad, akkor meg a megtartás fele billen. Ami megegyezik az én véleményemmel, miszerint akkor nem szabad bevállalni egy terhességet, ha valamelyikõtöknél egyértelmû pirosat mutat a képzeletbeli szemafor. A sárgák és zöldek akármilyen kombójára meg nyugodtan.
Ezt senki nem fogja helyetted és a párod helyett eldönteni. Tényleg csak úgy lehet, ha átgondoljátok mi van mellette/ellene, mennyiben férne ez bele a költségvetésetekbe, stb. Nyilván ha mindkettõtök tiltakozik ellene, más választás nem nagyon marad, mint amit írtál, ezért felesleges pluszban azzal stresszelned magad, hogy kiborulsz tõle. Nem azt mondom, hogy a világ legtermészetesebb dolga, de védekeztetek, hiba csúszott a gépezetbe, megtörténhet bárkivel, aki szexuális életet él. Nem ettõl leszel rossz ember.
Szkanderezve döntsenek a gyermekükrõl? Vagy mindkettejüknek vétójoga van? Ezek szerint az élet kb. orosz rulett: akinek szerencséje van és nem pirosat mutat a szemafor, az megszülethet, de akinél mégis piros, az pusztuljon? Össze-vissza kb másfél évet kellene az anyukának átvészelnie, hiszen ahogy írja, nagyjából ettõl az idõszaktól fél. 18 esetleg nehezebb hónap legyûr 80 lehetséges évet? Inkább azon kellene gondolkodni, kit lehetne "hibátlan hadsorba állván" segítségként felvonultatni, nem pedig vasúti jelzõkre hagyatkozni.
#13, természetesen mindkettejüknek vétójoga van az általam ideálisnak tartott esetben.
Ez mind lehet, de akkor kiegészítem a kiragadott idézetet a konkrét helyzet esetében: "...de abortuszra sem érzem magam képesnek - hogy tegyem meg?" Ilyenkor az van, hogy az abortusz garantáltan végérvényes halálos ítélet, sõt, a kérdezõ szempontjából (is) VÉGÉRVÉNYESEN rossz, olyan, melynek a következményei, lelki terhei életfogytiglaniak, míg a 9 hónap, a szülés, meg az elsõ hónapok pedig VÉGES nehézségek. Viszonylag rövid, belátható, és múlandó akadályok, melyekre elõre fel lehet készülni.
#17, na ya, ez adja meg az ilyen dilemmák lényegét, a két nem kívánt lehetõség között a kisebbik rossz megtalálása, aki kapásból elkötelezett valamerre, annak nincs dilemma. Na, és hogy kinek mi a kisebbik rossz, az meg tökéletesen egyéni, én pl. pont fordítva látom ugye, mint amit Te írsz, már hogy az abortusz az, ami egyszer rossz, de utána az idõ távolítása megnyugvást szokott hozni, amíg a NEM KÍVÁNT terhesség és eredménye folyamatos jelen, ami ahogy írtad "VÉGÉRVÉNYESEN rossz, olyan, melynek a következményei, lelki terhei életfogytiglaniak" - 5 meg 10 meg 15 év múlva is döntõ módon meg fogja határozni az életedet. A Kérdezõ meg a párja meg látják, ahogy õk látják... egy biztos, azt nem tehetik meg, hogy sehogy se döntenek, tehát mindenképp ki kell találniuk, számukra melyik végül a kisebbik, a vállalhatóbb rossz...
Jutottatok valamire már?

Fiúk! Ha nem akartok a csajtól semmit, akkor is beszélgetnétek órákon keresztül hajnalba nyúlóan vele, ráadásul a szerelemről?

Õszintén! Nemrég megismertem egy srácot,azóta párszor beszélgettünk facebookon,és ma kifejezetten sokat. 3 órán keresztül cseteltünk,elég aktívan. :D És szinte végig a szerelem volt a téma,és az,hogy mi a fontos egy párkapcsolatban. Egyébként már hívott egyszer talizni,de nem lett volna hivatalos randi,mert nem kettesben lettünk volna (hanem haverok is),de nem jött össze,szóval csak facen beszélgetünk egyelőre. Nos. Nekem nagyon bejön a srác,és akarom,h legyen valami,elég komolynak tűnik egy párkapcsolathoz is,de nem tudom,neki mi a véleménye rólam. Úgy gondolom,ha nem lennék esélyes nála,akkor nem ment volna bele ilyen mélyen ebbe a szerelem-párkapcsolat témába. Vagy rosszul gondolom? Mit gondoltok? 19/L

Legjobb válasz: Jól gondolod. Én sem beszélgetnék feltétlenül olyan lánnyal túl sokáig, akitõl nem akarok semmit. #1-re meg ne hallgass; szegénynek már annyira elmentek otthonról, hogy már beszélni sem tud érthetõen magyarul.

Jól gondolod. Én sem beszélgetnék feltétlenül olyan lánnyal túl sokáig, akitõl nem akarok semmit. #1-re meg ne hallgass; szegénynek már annyira elmentek otthonról, hogy már beszélni sem tud érthetõen magyarul.
attól még egyáltalán nem biztos hogy többet akar tõled, de persze lehet hogy igen nekem is van egy fiú barátom és szoktunk ilyenekrõl beszélni elég sokat és csak barátok vagyunk lehet csak ez a téma érdekelte és utána jól elbeszélgettetek róla vagy persze az is lehet hogy bejössz neki és azért, nem lehet tudni
Ha jól el lehet vele beszélgetni akkor miért ne? Attól mert nem akarok tõle semmit, még simán.
Én bárkivel el beszélgetek bármirõl akár a nap minden percében, attól mégsem akarok semmit se tõlük barátságon kívül. 19F
Én beszélgetnék de, ha már találkozni hívott akkor lehet akar valamit. Találkozzatok és kiderül.
én is dumálgatok nõkkel, de ennyire mélyen ilyen témákba, élõ találkozó elõtt neten nem megyek bele. az ilyen témákat az élõ találkozásokra hagyom. igazából nem sokat jelent amúgy. az élõ találkozás után dõl el, hogy mi a pálya. hosszabban dumálni nõkkel neten inkább azért szoktam elsõsorban, hogy tesztlejem a dumáimat, finomítsam a technikámat, történeteimet, amiket majd elsütõk élõben egy rendes nõn.

Miért nem akarta a lány hogy elvigyem hozzá a régi dolgozatokat, amiből holnap írnak?

Tehát megmondta neten a lány hogy holnap írnak tz-t bioszból,és felajánlottam neki hogy átscannelem az én tavalyi dolgozataimat,mondta hogy jó átscnannelheted.

Legjobb válasz: lehet emiatt is, vagy más miatt is

lehet emiatt is, vagy más miatt is
Nem érdekled....
Csak nem akarja, hogy házhoz menj... Hívd el sétálni a közelbe, és add át majd neki! :)
Volt valami? :D
A kérdező hozzászólása: Nem, mert nem is volt fent, telefonszámát még nem kértem el.. :) De azt tervezem hogy péntek délután elhívom sétálni..Majd írok hogy mit mondott/mi volt :D
azt ne nagyon várd hogy mindig át fogja aludni az éjszakát!4 hónapos természetes hogy éjjel eszik!de lehet hogy bántja a foga!
Bocsi, hogy nem teljesen a kérdésre válaszolok. Van egy 3 hónapos kisfiam, aki délután 5 fele eszik, aztán 8-9 fele kellene h egyen újra, DE õ sem kér enni. Rájöttem, hogy azért, mert már annyira fáradt, h nincs kedve enni, csak aludni. Nem tudom nálatok h mûködik, nálunk úgy van, h hogyha adom, akkor végülis megeszi, csak sokat kell nyösztetni, mert állandóan bealudna rajta. Tápszeres amúgy. Nem lehet, hogy már õ is annyira fáradt, hogy csak aludni szeretne már? Esetleg ha a vacsora idõ elõtt kinálnád, talán megenné.
A kérdező hozzászólása: Igen tegnap elött próbáltam hogy fürdés elött kapott enni. Evett is de ugyan ugy felkelt éjjel is. Aztán másnap már nem akarta elötte sem és utána nagy nehezem megivott 60-70ml tápott mert cici egyáltalán nem kellett neki.Fáradt az biztos de eddig is misndig az volt , de alig várta a szopit fürdés után, jól beevett és alcsi. Persze tudom hogy nem gépek de a doki azt mondta hogy amelyik baba egyszer átuladta az éjt az utána is fogja. Szóval hogy az nem lehet hogy 2-3 hónapig alszik utána meg nem. Meg hogy nem visszafele fejlõdnek alvás terén se. Szóval ezért nem értem. De leginkább azt nem hogy egyik napról a másikra miért nem akar enni. Mert gondolom részben ezért is kellhet.
Utolsó vagyok. 2 gyerekkel cáfolom meg a dokid alvásteóriáját. A lányom 4 hónapos koráig aludt, mint egy kis angyal, utána 4 éves koráig nem. Hogy miért senki nem tudja, egészséges kiscsaj. A fiamról már írtam, hogy õ is nagyon jó alvó volt, a fogzás mégis megzavarta, most jön a 4 rágófoga, 3 éjjel nem aludtunk, zombi üzemmódban vagyok. És Te minden éjjel ugyanúgy alszol? Mikortól kap tápszert? Ha csak most adtál neki, lehet kicsit megzavarodott, hogy cici, tápszer, kell egy kis idõ míg megszokja. Eszik éjjel mikor felkel?
A kérdező hozzászólása: Tápszert ugy két hete kap. Ha nem elég neki a tej. Egy hete nem akart este szopizni semmit ezért adtuk neki a tápot. Pár napig igy volt aludt is. Aztán most 3 napja csinálja ezt hogy nem akar enni este ės felkel enni kétszer éjjel.

Segítségre lenne szükségem! Anya teljesen ki van akadva, mert ma egyszer tampont használtam, mivel tanga volt rajtam és nem akartam a betéttel szórakozni. Nem tudom miért van ennyire kiakadva egy alkalomtól. Nektek mit szólt anyukátok a tamponhoz?

A táskámba látott két mini tampont,erre rögtön elkezdte, hogy remélem nem az enyém, mert ez még nem egészséges az én koromban (15 éves vagyok) Viszont a tampon sokkal kényelmesebb, mint a betét. Ti mit ajánlotok, mit használjak? Hallgassak anyára?

Legjobb válasz: Szerintem nyugodtan használhatsz minit, én használtam simán normált is. Viszont arra figyelj, hogy 5-8 óránál ne legyen tovább bent, mert veszélyes lehet, de csak azért mert zárt helyen áll a vér és fennáll vmi fertõzés veszély..Én ezt olvastam múltkor, 8 év korlátlan tampon használat után.

Szerintem nyugodtan használhatsz minit, én használtam simán normált is. Viszont arra figyelj, hogy 5-8 óránál ne legyen tovább bent, mert veszélyes lehet, de csak azért mert zárt helyen áll a vér és fennáll vmi fertõzés veszély..Én ezt olvastam múltkor, 8 év korlátlan tampon használat után.
Szerintem féltékeny lehet rád anyukád. Szeretne még vagy 10-20 évig vagy tovább hogy az õ pici érintetlen lánya legyél. Ne engedd neki!
A kérdező hozzászólása: Köszönöm. Én is így gondolom, ahogy leírtad, mert a betét az elmozdul, és akkor bizony tiszta vér lesz mindenem. A tampon sokkal kényelmesebb, illetve ha megtelik, akkor sem érzem azt, hogy tiszta vér vagyok ott. Ha a betét megtelik, úgy érzem, tocsogok a vérben... bocsánat, hogy így fogalmazok... Én tényleg meg szeretném beszélni anyával ezt a dolgot, de nekem ez nagyon kínos, mert mindketten más véleményen vagyunk. Ma például ruhát akrtam felvenni a nagy meleg miatt, de a betét szárnyai miatt nem tudtam... Tampont meg nem használhatok, mert anya megtiltotta...
Ahány szülõ, annyi reakció...Én 14 éves koromtól úgy kb.másfél évig betétet használtam, mert ezt tartottam természetesnek, de mindig is gyûlöltem, mert éreztem, ahogyan folyik, meg nem lehetett olyan ruhákat hordani, nehogy látszódjon...Anyukámnál többször láttam már egészen kicsi gyerekkoromban is tamponokat a szekrényben, és azt mondta, hogy õ csak strandra használja. Korán beavatott, hogy mit mikor tanácsos hordani, meg minden más témával kapcsolatban is nagyon nyíltan megbeszéltünk mindent-a szülés, az elsõ alkalom egy fiúval, a védekezés, szoptatás ha gyerekem lesz, és a menstruáció.Ezért mondtam hogy attól függ, milyen az anyukád. Én akkor hirtelen ötlettõl vezérelve gondoltam, hogy következõ hónapban nem betétet, hanem tampont fogok használni, tettem egy próbát.És úgy bevált, hogy most meg már elviselni sem tudnám a betétet. A tamponnal tisztának érzem magam, bármit felvehetek, és ami a legfontosabb, napközben(cseréken kívül)el is felejtem hogy nekem megvan. Anyukám is tudta hogy átszoktam a tamponra, még akkor az elején mondtam is neki hogy kipróbálom a dolgot.Csak annyit mondott, hogy szerinte kényelmetlen lesz, és hogy õ inkább csak strandra hordaná. De amikor bevált a dolog, nem mondott semmi olyat, hogy ne csináljam, õ teljes mértékben rám bízta. Nem számít, hogy hány éves voltam, és szûz, ezzel együtt mind megoldható volt. És most is az. Én sosem tudnék visszaszokni arra az undorító, kényelmetlen, tisztátlan betétre, még a gondolat is taszít. Én leülnék és beszélnék vele, ha te ezt szeretnéd, mondd el neki, mivel jobb, és hogy nem tesz benned kárt.Ne hagyd hogy elmenjen vagy kitérjen a téma elõl.Most errõl akarsz vele beszélni és punk tum. Mondd el neki, mit érzel, és nyugtasd meg. Õ is tud komoly lenni ha kell. Nyugalom! 18/L
A kérdező hozzászólása: Ezért nem értem, hogy anya miért van annyira kiakadva. De vele ezt nem lehet megbeszélni, mert tereli a témát...
Elõzõ vagyok. Egy alkalomtól természetesen semmi bajod nem lesz.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm, de ez egy alkalomtól már lehet? Mert szerintem nem. Tényleg annyi volt, hogy délután 4 órakor felhelyeztem magamnak, mivel mamámnál voltam, és 6 órakor, amikor hazamentem, átvettem egy másik bugyit is, és akkor már betétet használtam..
Én megértem Anyukádat. Félt Téged, mégpedig ezért:http://www.bien.hu/a-tamponhasznalat-hatranyai/szerelem/szex..
A kérdező hozzászólása: Hát én meg ugye 15 vagyok és ez volt az elsõ olyan alkalom, hogy tampont használtam, nem volt más választásom..
Én 12 éves korom óta betétet használtam, aztán 15 évesen voltam egy nyári táborban ahol sokat eveztünk, muszáj volt tampont használnom. Szóltam anyukámnak, hogy valószínûleg így jön majd ki, õ meg vett nekem, elmagyarázta hogy kell, aztán mivel kellett, azt használtam akkor. Azóta is használok tampont, de csak nyáron, mert a betétet jobban szeretem (de kezdem egyre jobban megkedvelni a tampont). És ez nem függ össze azzal, hogy élsz-e nemi életet. Ha neked az kényelmesebb, használj tampont.
Háát anyukád eljesen feleslegesen van kiakadva, nincs ebben semmi ördögtõl való. Hogy mi az egészségesebb, az jó kérdés, egyértelmû választ nem fogsz kapni, mert még az orvosok is vérremenõ vitákat folytatnak errõl. Én személy szerint tampont használok, a betétektõl kiütést kapok, nincs választásom.
Ja és én azóta itthonra betétet használok és éjszakára, de csak azóta mióta ezt olvastam..
Nem biztos, de lehet neki volt valami rossz élménye a tamponnal és nem szeretné ha neked is lenne. Tényleg az lesz a legjobb ha leülsz és megbeszéled vele. :) Az én anyukám próbált rábeszélni a tamponra, én voltam az aki nagyon idegenkedtem tõle, még most is egy picit, mert így én nem látom mennyire van meg és ez engem idegesít, de hát ízlések és pofonok. :)

Egy szolgálaton kívüli rendőrnő meg vádolt olyan dologgal hogy a húgát fényképeztem pedig ez nem így van mi tévő legyek mert nem akartam a rendőr nővel szájalni tegyek szerintetek panaszt vagy feljelentést emiatt Rendőrkapitányságon?

Legjobb válasz: Mi miatt tennél feljelentést? Hol a bûncselekmény, vagy szabálysértés? Mi ellen tennél panaszt? Panaszjogod pl. határozat, végzés ellen van.Ha ennyi az egész ami történt, akkor ne.

Mi miatt tennél feljelentést? Hol a bûncselekmény, vagy szabálysértés? Mi ellen tennél panaszt? Panaszjogod pl. határozat, végzés ellen van.Ha ennyi az egész ami történt, akkor ne.
A kérdező hozzászólása: egy ártatlan embert személyesen vádolt meg azzal hogy fényképezem a húgát mikor ez nem is volt igaz ezért miért ne tegyek feljelentést? ártatlan ember megvádolása miatt??
Nem vádolt meg. Ha megvádolt volna, a jövõ héten feltehetõleg kapnál egy bírósági idézést.
A kérdésed zagyva, érthetetlen. Hogyan vádolt meg? Odament hozzád, s szólt, ne fényképezd a húgát? Vagy hogyan kell érteni?
Nem történt intézkedés, nem volt szolgálatban és nem is helyezte abba magát akkor mirõl beszélünk? Hogy egy civil megkért egy másikat vagy utasított arra, hogy ne fényképezd a hozzátartozóját?

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!