Találatok a következő kifejezésre: Nagyon félek szüléstől. Mivel (19 db)

33 hetes vagyok és már nagyon félek a szüléstől. Mi lesz ha nem jutok el a kórházba és út közbe kipottyan a babám vagy ha nagyon fog fájni, mert sajnos nincsen fogadott dokim. Csak én tartok ennyire a szüléstől?

Legjobb válasz: Elõször is nyugodj meg,nem kell annyira félni a szüléstõl. Nagyon nagy szerencséd lenne,ha csak úgy kipottyanna az a baba:):)A kórházat gondolom Te ismered,hogy milyenek a dokik,biztos oka volt ha nem fogadtál,biztosan ellátnak normálisan ügyeletbe is(nálunk sajnos nem így van). Nem mondom,hogy nem lesz fájdalmas,de nagyon nagyon megéri.Meglátod életed legszebb élménye lesz a babád világra jövetele.Készülj rá örömmel boldogan,és ne rettegve.Minden jót,könnyû szülést. 3 gyerekes anyuka.

Elõször is nyugodj meg, nem kell annyira félni a szüléstõl. Nagyon nagy szerencséd lenne, ha csak úgy kipottyanna az a baba:) :) A kórházat gondolom Te ismered, hogy milyenek a dokik, biztos oka volt ha nem fogadtál, biztosan ellátnak normálisan ügyeletbe is(nálunk sajnos nem így van). Nem mondom, hogy nem lesz fájdalmas, de nagyon nagyon megéri.Meglátod életed legszebb élménye lesz a babád világra jövetele.Készülj rá örömmel boldogan, és ne rettegve.Minden jót, könnyû szülést. 3 gyerekes anyuka.
Ne aggódj, ez azért kicsit hosszadalmasabb folyamat annál, hogy csak úgy "kipottyanjon útközben".Azt nem tudom garantálni, hogy nem fog nagyon fájni, de ha lelkileg erõs maradsz és nem hagyod el magad, úgy könnyebb átvészelni.Nem a dokin múlik a dolog, mert a fogadott orvosban is lehet nagyon csalódni.Ne hagyatkozz másra, légy erõs és kitartó, ez a fontos. Sok sikert!
Biztos, hogy nem pottyan ki út közben, mert az elõjelek már jóval elõbb elkezdõdnek. Az elsõ szolíd fájásoktól több órád van még a baba megérkezéséig, de azért tervezzétek el, hogy hogy is fogsz bemenni: valaki bevisz kocsival? A szüléstõl mindenki fél, az a pár óra elég rossz, de túl van rajta az ember, és utána már örül a babájának. Az apás szülés segíthet a feszültség oldásában.
A kérdező hozzászólása: köszi mindenkinek...de én akkor is parázok 1 kicsit:)

Nagyon félek. Mára vagyok kiirva. Nagyon félek a szüléstől. Milyen a szülés? Mennyire fáj? Minnél közelebb érkeztem egyre jobban félek.

Legjobb válasz: Pont az a lényeg, hogy lazíts, ne stresszelj. tényleg nagyon fáj, nem is gondoltam volna, hogy létezik ilyen fájdalom. Bár ilyenkor nem szokás ezt írni, de nem jó szerintem csak azt hallani, hogy nem vészes, túlélhetõ, mert ott az ember nagyot koppan. De általában túléli mindenki. Ez persze vicc, de próbálj nem ezen agyalni. Mindenkinek más, nagyon függ attól, hogy hogyan éli meg, hogyan készül fel rá, ha így folytatod, neked nehéz lesz.

Pont az a lényeg, hogy lazíts, ne stresszelj. tényleg nagyon fáj, nem is gondoltam volna, hogy létezik ilyen fájdalom. Bár ilyenkor nem szokás ezt írni, de nem jó szerintem csak azt hallani, hogy nem vészes, túlélhetõ, mert ott az ember nagyot koppan. De általában túléli mindenki. Ez persze vicc, de próbálj nem ezen agyalni. Mindenkinek más, nagyon függ attól, hogy hogyan éli meg, hogyan készül fel rá, ha így folytatod, neked nehéz lesz.
Ne stresszelj, ha már a kórházban leszel már úgyse fogsz félni csak arra fogsz gondolni hogy minél elõbb kint legyen a babád.Ha a férjed bent lesz veled az jó.A fájásról nem tudok írni, mert engem császároztak mivel nem indult meg a szülés.De a férjem bent volt velem a mûtõbe, és nagyon megnyugtató volt.Nekem nem volt se dokim se szülésznõm, de egy szavam se lehet.
na akkor tök jó h van szülésznõd!! nagyon sok múlik rajta is!!! a férjed bent lesz Veled?
ne félj!:) vannak már fájásaid? ha kérsz érzéstelenítést akkor nem fog fájni.. van dokid?
Én tegnapra voltam kiírva és nem félek. Sõt már nagyon várom. Mikor még nem voltam terhes rettegtem tõle, aztán ahogy közeledett az idõpont tûnt el a félelem. Nekem az segített hogy rengeteget olvastam utána, tájékozódtam, mindent az utolsó apró részletig tudok mi fog velem történni, a lehetséges komplikációkat is kívülrõl (ezek amikre úgy kell gondolni hogy mi nem fog velem történni :) ), gyakoroltam a légzéstechnikát, intimtornát, terhestornát, gátmasszázst, meditálok, tehát szerintem mindent megtettem ami emberileg lehetséges hogy könnyû és szép szülésem legyen. Én is jóslózok már, 10 percesek vannak, és úgy várom már hogy beinduljon, de nagyon lassan haladok. Mondjuk tényleg van így felkészülni idõm lelkileg, mindig is lassú szülést szerettem volna, bár sokan ezért nem normálisnak tartanak. Egyelõre nem durva a fájdalom, jól elpihengetek, várom a férjem munkából, mert velem is jön majd. :) Pánikolni, stresszelni nem szabad, mert akkor tényleg olyan is lesz az "élmény". Állj hozzá pozitívan, hogy menni fog, megcsináljátok, és kibírod, mert muszáj, és a babádért bõven megéri! Sok erõt kívánok neked!
szia, én 38 orát vajudtam, nagyon fájt a szülés, a tágulási fájdalmakat ki lehet birni mivel van közöttük szünet.Nekem a kitolási szakasz volt a nehezebb 5és fél ora , de szerencsére vittem a párom és ö fogta a kezem meg biztatott, igy valahogy megszületett a kisfiunk.Az nagyon fontos hogy ott legyen a párod. Pár hete még én is ezt a kérdést tettem fel, és télleg a szülés borzaszto nagyon fáj, én a végén már azt hittem hogy nem birom ki, de amikor kibujt a kisfiam 4 kilosan akkor már semmim sem fájt, varhattak stb. Kébzeld 4 napra rá már kocsit vezettem. Én a szülési fájdalmakat nem tudom semmi más fájdalomhoz hasonlittani ez valami más, ( nekem eddig még nem volt iljen erös fájdalmam)de az a jo hogy nem tart sokáig, és van szûnet a fájdalmak között mikor megpihensz. Hidd el kibirod, pár ora komoly fájdalom de utánna elfelejted. Nagyon nehéz de megéri.7 hetes kisfiu anyukája
Szia! Én a második gyerkõcöt várom és még van 9 napom! Felesleges azzal hitegetni az embert, hogy nem fáj, mert elmondhatatlan fájdalom ami vár rád, rám és még sok kismama társunkra! De hidd el megéri szenvedni! Próbálj lazítani! Ha minden gondolatod a félelem tölti ki a kor bevonzod a rosszat és még nehezebb lesz! Én 36 órát kínlódtam mire meglett a lányom, és pont úgy pánikoltam elõtte mint te! Most viszont nagyon várom, hogy mehessek a kórházba, mert már szemszögbõl közelítem meg a dolgot! Így is fájni fog, de most erõs vagyok, és határozott! Kérj epidurális érzéstelenítést és akkor nem olyan borzalmas! Na és persze végig az lebegjen elõtted, hogy mindjárt megölelheted a gyermeked! Nincs ennél szebb dolog a világon!
Szerintem semmi baj azzal, hogy félsz, ez természetes. Minden ismeretlentõl fél az ember. Én nem féltem egyáltalán, azt gondoltam, hogy erõs vagyok, és nem fogok hisztizni, stb. Aztán jött a 14 órás vajúdás, az oxitocinos fájáserõsítés, mert nem tágultam, és arra gondoltam közben, mindegy, hogy hogyan, de legyen már vége! A kislányom megszületett, a hasamra tették, az meg olyan csodálatos volt, hogy elmondani nem lehet!! Minden fájdalom AZONNAL! elmúlt, és én voltam a legboldogabb ember a világon!:) Könnyû szülést, és sok boldogságot neked!
Juuj, majd írj, ha megvan a pici, és sok erõt, és könnyû szülést(vagy nem tudom mit illik ilyenkor kívánni)! :)
Szia! Én nemrég szültem- és ha már ott vagy, akkor úgyis csak arra fogsz koncentrálni, hogy segíts a babának, és el fog repülni az a néhány óra..Én nem voltam szerencsés, és 18 órát vajódtam erõs fájásokkal, de egy napot csak kibír az ember az életébõl! Kicsit olyan, mint egy vizsga-elõtte izgulsz, de ha már ott vagy, várod, hogy túllegyél rajta, és odafigyelsz. Szép szülést!
Mikor már felpörögnek az események (amint beérsz a kórházba) már nem lesz idõd félni. Én is hasonlóan voltam ezzel mint te, csak én próbáltam letagadni, hogy be vagyok [email protected] :) Ott éles helyzetben már tényleg nincs idõd ilyesmivel foglalkozni :)
A kérdező hozzászólása: Igen bent lesz. :)
A kérdező hozzászólása: Sokat keményedik a hasam, görcsöl a derekam, de nem redszeres. Dokim nincs, csak szülésznöm.
Nekem még van elvileg 3 hetem, de próbálok úgy gondolni az egészre, hogy túl kell esni rajt, nem akarok stresszelni elötte és közben sem, majd csak lesz valahogy!Most így gondolom, és remélem szülés közben sem fogom másként!! Ha próbálok együtt mûködni mindenkivel, lehet könnyebb dolgom lesz, mert ha csak kiabálok és félek mindentõl, az senkinek sem lesz jó!!!
mindenkinek más.gondolj a babádra csodás lesz megpillantani.
Írj majd szülés után h h élted meg!! kitartást és könnyû szülést kívánok!:)

Más is fél a szüléstöl? A második babám lenne de az elsö szülésem igen fájdalmas volt igy nagyon félek, ti hogy vagytok evvel? Még nem vagyok terhes, mit tehetnék hogy ne tarcsak ennyire töle, igy nem merek teherbe esni.

Legjobb válasz: Én az elsõt várom és rettenetesen félek. Egyébként a többség úgy van vele, hogy az elsõtõl félnek, a másodiktól meg mégjobban, mert már tudják milyen is az. :) Én most azt tudom mondani, hogy biztosan megbirkózol ezzel az érzéssel. Én meg pl. jelenleg úgy gondolom, hogy mégegy terhességet nem tudok végigcsinálni. Nagyon kikészít, veszélyeztetett vagyok és sajnos mindig van valami. De gondolom ez majd megváltozik. Már nagyon várom a végét, mert félek, hogy hamarabb érkezik a picim. 32 hetes vagyok.

Én az elsõt várom és rettenetesen félek. Egyébként a többség úgy van vele, hogy az elsõtõl félnek, a másodiktól meg mégjobban, mert már tudják milyen is az. :) Én most azt tudom mondani, hogy biztosan megbirkózol ezzel az érzéssel. Én meg pl. jelenleg úgy gondolom, hogy mégegy terhességet nem tudok végigcsinálni. Nagyon kikészít, veszélyeztetett vagyok és sajnos mindig van valami. De gondolom ez majd megváltozik. Már nagyon várom a végét, mert félek, hogy hamarabb érkezik a picim. 32 hetes vagyok.
A doki es a szuleszno rendesek voltak hozzad? Mert hozzam nem, es en biztos hogy mas orvosnal szulnek ha megegyszer babat vallalnek. Nem mindegy hogy milyenek hozzad a korhazban szerintem!
en 18 ora vajudassal szultem meg a lanyomat, rettenetes fajasokkal, de gondolkodas nelkul bele mennek megegyszer! es szulni is fogok meg!!!! most ezen vagyunk a ferjemmel:)
ne félj a másodiktól!mikor megszültem az elsõ csemetém 2 és fél évvel ezelõtt akkor azt mondtam hogy soha többet.pedig nagyon segítõkészek, aranyosak voltak azok az emberek akik körbevettek a szülés alatt.most meg már decemberben szülni fogom a másodikat.hamar túl leszek a dolgon és boldog leszek hogy két gyermekem lesz.mindent kilehet bírni!nagyon félek, nem tagadom de a végeredmény az örökre szól és az a legcsodálatosabb az egészben!
Ne félj, sok olyat hallottam, akinekaz elsõ rettenetes volt, a másokdi meg már majdnem a liftben meglett. Minden szülés más, ahogy nincs két egyforma terhesség sem. De ha nagyon félsz, akkor beszéld meg te is a dokiddal, hogy kapjál fájdalomcsillapítót.
Szia!Én is rettentõen félek a szüléstõl.32hetes vagyok, de máson nem jár az agyam csak azon, hogy mennyire lesz nehéz.3.babám várom.1977-ben szültem a 2-at, rettenetesen nagy fájásaim voltak.Jól beis pánikoltam vajúdás közben.Az ápolónõk nem a kedvességükrõl voltak híresek!!!!Én most eldöntöttem, hogy epiduláris érzéstelenítõt kérek.Már mondtam is a dokimnak, mondta, hogy természetesen ad.Így egy kicsit könnyebben fogom most fel!!Szerintem nyugodtan merj teherbe esni.Sok sikert!!!!

Vágyom gyerekre de nagyon félek a szüléstől. Mit tegyek? 24/L

Legjobb válasz: Mindenki fél a szüléstõl. Aki azt mondja, hogy kicsit se félt, az hazudik. Sõt, az fél csak igazán, akinek második, sokadik gyerek lesz, mert õ már pontosan tudja, mi vár rá. :D 6 milliárd ember él a Földön. Nõk ezrei szülnek naponta orvos, fájdalomcsillapítás, férj, és segítõk nélkül, mégis túlélik. Én ezzel bátorítottam magam. Amikor tényleg AKAROD, hogy gyereked legyen, akkor is félsz majd a szüléstõl, de nem fog érdekelni. Ennek ellenére fogod vállalni.

Mindenki fél a szüléstõl. Aki azt mondja, hogy kicsit se félt, az hazudik. Sõt, az fél csak igazán, akinek második, sokadik gyerek lesz, mert õ már pontosan tudja, mi vár rá. :D 6 milliárd ember él a Földön. Nõk ezrei szülnek naponta orvos, fájdalomcsillapítás, férj, és segítõk nélkül, mégis túlélik. Én ezzel bátorítottam magam. Amikor tényleg AKAROD, hogy gyereked legyen, akkor is félsz majd a szüléstõl, de nem fog érdekelni. Ennek ellenére fogod vállalni.
Mindenki, aki szült már mindkét módon, azt mondja, hogy a császár sokkal rosszabb, mint a sima szülés, úgyhogy ez nem tûnik jó tanácsnak... Kérdezõ, mindenki fél a szüléstõl, hiszen ez majdhogynem a nõi lét egyik legnagyobb próbatétele. Sokféle félelem vegyül: a fájdalomtól, a lehetséges kockázatoktól, attól, mindent jól csinálsz-e majd stb. De arra gondolj, csak ebben a percben hányan szülnek, és azért az európai körülmények között, egy-két nagyon különleges esettõl eltekintve mindenki túléli. A nõk jó része több gyereket is szül, tehát azért csak ki lehet bírni. :)
Azért a császár se piskóta!! Nekem az utolsó lpillanatban azóltak, hogy gurítanak a mûtõbe...gondolhatod...nehezebben épülsz fel, mint sima szülésnél, felvágják a hasfaladat és az izmokat (még leírni is iszonyatos...)! Nagyon rossz...
Mindenki fél! Sõt sokan a kórház ajtóban még sírva is fakadnak kétségbeesésükbe. De, ha elég sok mindent olvasol a témában akkor a félelmed csillapodik. Általában attól félünk amit nem ismerünk. Maga a terhesség, a hormonok segítenek abban, hogy ne féljünk. A császár sokkal nagyobb kárt okoz, sok esetben. Ezért ezt nem ajánlom. Nem tudom most láttad-e Katalint, egy nappal a szülés után, boldogan és fitten jött ki megmutatni a babáját. Õ simán szült.
*Katalin hercegnõt
Fogadj örökbe.
Akkor mondhatod el igazán magadról, hogy vágysz egy gyerekre, amikor nem teszed utána, hogy "de..."!
Hát igen, van abban valami, amit a hármas mond.
Gyûjtesz egy kis pénzt és megfizeted az orvosnak a császárt.
Én császárral , (epidurális érzéstelenitéssel)hoztam világra a lányomat , semmi rossz tapasztalatom nics ;) !
Én is félek. Nagyon kicsi a fájdalomküszöböm. Ezért nem is igazán akarok gyereket.
Én császárral szültem kétszer is, semmi rossz tapasztalatom nincsen. Elõre tudtam melyik napon lesz, bementem kivették és kész, pár nap múlva jöttem haza, és hamar felépültem. Egy ismerõsöm olyan helyen dolgozott, ahol azok a gyerekek vannak, akik a szülés közben megsérültek. És baromi sokan vannak ám.
Elnézést a helyesírási hibákért de haldoklik a telefonom!
Nekwm rettenwtes volt...ugybár simal szülésnek indult, nem tágultm semmit, úgyhogy mûzeni kellett, amire e készültem fel...miközben vittek a mütôbe, leszíjaztak, cigiszagú nõvérke vitt. Ott márrosszul voltam. Amimor leértünk a mütôbe, pánikroham tört rám, nem bírtak lefogni, olyan volt a hely, mint egy horrorfilmben, tudtam hogy fel fognak vágni...azt hittem altatni fognak, kiderült, hogy nem...érezni véltem hogy vágnak fel, hiába nyomtak tele mindenféle szerrel...iiszonyatos volt...amikor meghallottam a kis szivem sírását elájultam...utäna még durvább volt, féltem meg moccanni is, fájt minden mozdulat...na meg amikor levették a kötést! Mai napig beleborzongok a látványba. Soha többé csäszár!!
29! Epidurálisan az más.:) De szörnyû lehet átaludni ahogy kibújik a baba. Anyuka tulajdonképpen lemarad a baba elsõ pillanatairól. Amilyen érzékeny vagyok, nem hiszem, hogy fel tudnám dolgozni.
Nekem a császár pokoli volt. A másodiknál mindent megteszek, hogy ne kelljen vágni, hanem természetesen szüljek.
El kell döntened, hogy vagy gyõz a félelmed és gondolkozhatsz egész életedben azon, hogy "mi lett volna, ha...?" vagy nagy levegõ, és bevállalod. A jövõt senki sem tudja megmondani, hiába filózol rajta. Ilyen egyszerû.
Nekem a császár szimpatikusabb. Ortopédiai okokból valószínû is, hogy az lesz, ha aktuálissá válik. Volt már altatásos, izomvágással járó mûtétem. Az altatás kifejezetten jó élmény volt, úgy ébredtem, mint egy rettentõ pihentetõ éjszaka után. A mûtött terület fájt, 1-2 órán át nem adhattak valamiért fájdalomcsillapítót - hát az nem volt olyan jó. Ezt leszámítva semmi rossz élményem nincs. Altató egyetlen mellékhatása az volt, hogy vizetelsugár második próbálkozásra indult csak meg, gondolom késõbb ébredt a hólyagom záróizma :) De semmi szédülés, hányinger vagy ilyesmi. Mardosó éhség volt, mert éheztettek elõtte (nehogy hányjak altatás közben), és pár órán át nem mertek enni adni, nehogy kidobjam a taccsot.
Off: A császárnál legtöbbször nem altatnak, hanem spinális érzéstelenítést adnak.
Mit tegyél????? Amíg még a kanyarban sincs reális esélye, hogy gyereked legyen, kár ezen parázni! Ha meg már terhes vagy, akkor jó eséllyel dolgoznak benned a hormonok és a végén úgyis várni fogod, ha másért nem, azért hogy essünk már túl rajta! Egyébiránt azt tudom tanácsolni, hogy messze kerüld el a szüléssel kapcsolatos sztorikat, mert megbolondulsz tõlük és a sztori elõadójától. Nekem pl. olyanok tudtak élethû elõadást tartani arról, mi fog történni velem a szülõszobán, aki még életében nem szült...de érdekes módon pontosan meg tudták mondani, hogy hol, merre szakadsz, vágnak...stb. :) Mindenki más! És minden szülés más! Nyugtasson a gondolat, hogy olyan szülése mint neked, másnak nem lesz! (az már csak rajtad múlik, hogy az "olyan" szó pozitív vagy negatív tartalommal töltõdik meg)
Még nem szültem, de természetesen én is rettegek a szülés fájdamától. Nem vagyok járatos a témában, de van olyan, hogy az anya megválaszthatja, hogy õ császárral akar szülni akkor is, ha megszülhetné természetes úton?
" Pl. pont nem rég olvastam, hogy egy nõ annyira félt a szüléstõl, hogy megszökött a kórházból, nem is szült meg, megkövült a baba, s amikor nyugdíjas volt, akkor mûtötték ki belõle." :DDDDDD Komolyan elhitted?????
Szakemberrel beszélj errõl. Van aki azt mondja a császárról, hogy nem érzett semmit és tök jó, sokan (pl. anyukám) azt mondja hogy simán szülni sokkal kevésbé fáj. AKKOR fáj, de utána semmi. Császárnál meg fordítva, azért az egy komoly hasi mûtét. Gondolj arra amire én, van még 10 évünk szülni, hátha addig kitalálnak valami új módszert :D Najó, én a programozott császárban bízom legjobban, tudom hogy meg kell fizetni, fõleg az elsõ gyereknél, mert elvileg ott nem döntheted el hogy hogy akarsz szülni. Természetesen kell megpróbálni. (Úgy tudom.)
Miért kellett lepontozni? Mert rettegtem a mûtôasztalon?? Szánalmasak vagytok.
Minden császárost lepontoztak, ha jó volt neki, ha nem! :DD
Én írtam, hogy jobban fájt a varrás mint a szülés. 24 órát vajúdtam, és nem tudom eddig varrtak, lehet hogy csak 10 perc volt, de rosszabb volt mint az elõtte lévõ 24 óra. A császártól nagyon féltem volna, mert altatásban csinálják nálunk, és láttam ahogy az egyik csaj ébredt utána. Én azt nem akartam.:( Persze ha muszáj, akkor nincs más választás. Amúgy nem értem miért kellett mindenkit lepontozni.
"SZÍVE ALATT HORDJA HISZEN A SZÍVÉVEL NEVELI SZERETETTEL" Érdekes, én köldökzsinórról, méhlepényrõl és vérkeringésrõl tanultam, de ezek szerint átvágtak biológiaórán...
Gondolom a varrásra értette. Engem pl 1 órán keresztül varrtak, igaz annyira nem fájt, mint az addigi két napos vajúdás, de hát azért nem volt kellemes. Szóval nekem sem nyomta el a nagy boldogságfelhõ a fájdalmat. Bezzeg császárnál... hát az egy álom volt. Nem fájt semmi, nem éreztem semmit, mosolyogva, izgatottan vártam, hogy kivegyék. Életem egyik legnyugodtabb fél órája volt. És persze az elkövetkezendõ heteket sem úgy töltöttem, hogy a gátammal szenvedek, néha összepisilem magam, stb. Tényleg nagyon hamar rendbe lehet jönni, ha az ember akarja.
Én szültem mindkét módon, a császár ezerszer jobb volt, pár nap alatt felépültem, és egyáltalán nem voltak fájdalmaim. Meg azért nem mindegy, hogy az embernek hol fáj, ha már fáj. Na de most nem ez a lényeg. Mindenki fél a szüléstõl, de ennyit igazán megér egy baba, akárhogyan is szülsz. Szerintem amint terhes az ember elkezd mástól félni. Fõleg attól, hogy nem lesz egészséges a baba. Aztán szülés elõtt pár héttel tényleg elkezd parázni, de amint beindul, már nincs félelem. Elfolyik a magzatvíz, vagy jönnek a fájások. Ilyenkor már olyan izgatott leszel, hogy mindent érzel, csak félelmet nem. Látod, hány nõ szül még egy, meg még egy babát. Ha nem érné meg, akkor mindenkinek csak egy gyermeke lenne. :)
HercegNÉ, de mindegy. Én is félek tõle, jobb a boldog tudatlanság. Egészségügyet tanulok .. :)
A szülés a legszebb dolog, és a legáldottabb dolog, a világon! Egy új embernek adsz életet, akit a szíved alatt õrzöl 9 hónapig, és érzed mozdulatait, ahogy a hasfaladnál kúszik , benned él és , benned növekszik! Megérzed az anyai ösztöneid, és mindent megtennél érte! Fájdalmas a szülés de túl fogod élni ahogy mindenki más is túlélte! Erõs vagy és bátor mert a vért a véredbõl szülsz meg! Am elárulok egy titkot , miután kibújik a "szög a zsákból" és a mellkasodra teszik, esküszöm neked, minden fájdalmat és szenvedést elfogsz felejteni, mert az anyai szeretet , mindent elfelejtet majd veled!!!!
A kérdező hozzászólása: Én meg egy szülészeti klinikán dolgozom.
Nem kell tenned semmit, ha eljön az ideje, akkor nem azon fogsz agyalni, hogy félsz-e. Ha majd igazán vágyni fogsz egy gyerekre az erõsebb lesz mint a félelmed. Én simán szültem, de számomra a szülés egy nagyon pozitív élmény volt, viszont ahogy varrtak utána az egy rémálom. Nekem az jobban fájt.:(
Akkor meg látnod kell a boldog kismamákat, amikor elhagyják sz intézményt.Én 17 évesen szültem a fiamat, 4220 grammal, mindenki azt mondta:Na megtudod majd mi az igazi fájdalom...Fájt, persze, de ma már amikor egy fogam hasogat egy éjszakán keresztül, akkor azt mondom, inkább a szülés.És volt a közelmúltban egy hallójárat gyulladásom, hát ezerszer fájdalmasabb volt, azt hittem, ebbe tényleg beledöglök. Szóval ez ne tartson vissza, valaki jól mondta, minden fájdalmat elfelejtesz, amikor megölelheted a babádat!
"akit a szíved alatt õrzöl 9 hónapig" Ez annyira nyálas. Persze, hogy a szívet veszik elõ. Mondhatnám azt is, hogy a tüdõm alatt hordom.
Másba nem tudtál bele kötni ??? Miért mit kéne írnom hm?? SZÍVE ALATT HORDJA HISZEN A SZÍVÉVEL NEVELI SZERETETTEL MAJD ÉS Õ LESZ AZ ÉLETE ÉRTELME ÉN MÁR CSAK TUDOM ! AMIHEZ MEG NEM ÉRTESZ NE SZÓLJ SZÁM NEM FÁJ FEJEM. SZÁNALMAS VAGY..
A gyerek vállalás a szeretetrõl szól ...
Miert Irja mindenki, hogy rossz csaszarral szulni? A masodik szulesem az volt, es a szobatarsaim csupa negativ dolgott mondtak (ugy hogy egyik sem szult csaszarral csak tudtak), annyira feltem, de most hogy mar van osszehasonlitasi alapom en azt mondom jobb a csaszar.
Hát azért nem csupa rózsaszín felhõ az egész. A szülés igaz, hogy életed legszebb, de egyben legborzasztóbb napja is lehet, nekem legalább is az volt. És nem, nem feledtette el a fájdalmat, amint kibújt, sõt. Inkább csak annak örültem, hogy végre nem fáj. Persze csak amíg el nem kezdtek varrni. És nem, nem biztos hogy egybõl elõjönnek az anyai ösztönök, sokaknál ez csak késõbb jön. És nem, nem feledtet el minden rosszat az anyai szeretet, csak segít átvészelni.
Az anyai ösztön alapba bennünk van. Már ott meglátszik amikor piciként babáztuk, és anyáskodtunk játékaink felett. A varrás attól függ ki , hogy reped meg hasonlók, de azt mondom az a 10 perc nem a világ, kibírja!!! Lehet te kissé rosszabbul viselted de a többség akikkel én beszéltem életem során, mind azt vallják amit én!
Nemsokára szülök és félek.Ez ilyen.
Persze mindenki fél, de azon legyél , hogy hamar essél túl az egészen és kész!!!!
"azt mondom az a 10 perc nem a világ, kibírja" Milyen 10 perc? Nekem csütörtök este ment el a magzatvíz és vasárnap hajnalban született meg a gyerek!! 10 perc, jó vicc...
A kérdező hozzászólása: Én sajátot szeretnék. Elmúlik egyszer a félelmem?

35hetes kismama vagyok, és már nagyon félek a szüléstől. Mit tegyek, hogy ne féljek ennyire?

Legjobb válasz: Gondolj arra , hogy nem sokára a kezedben fog szuszogni életed értelme!!! És milyen jó lesz!!!!! Bent nem fog maradni, ezt lásd be,:) és agyban el tudod dönteni, csak készülj fel rá, hogy nem fogsz félni, nem fog fájni, minden jó lesz! Megéri hidd el. Sok minden, sõt! minden agyban dõl el. Nagyon könnyû szülést kívánok neked! 5 gyermekes anyuka.

Gondolj arra , hogy nem sokára a kezedben fog szuszogni életed értelme!!! És milyen jó lesz!!!!! Bent nem fog maradni, ezt lásd be:) és agyban el tudod dönteni, csak készülj fel rá, hogy nem fogsz félni, nem fog fájni, minden jó lesz! Megéri hidd el. Sok minden, sõt! minden agyban dõl el. Nagyon könnyû szülést kívánok neked! 5 gyermekes anyuka.
Voltál bent a szülõszobát megnézni? Ha van szülésznõd, biztos körbevezet, ha nincs szerintem akkor is megteszik, hogy megmutatják. Legalább az ismeretlenség nem fog nyomasztani. Beszélgess el a félelmeidrõl a szülésznõvel, esetleg a dokival. Mondd el, hogy konkrétan mitõl félsz. pl. nem tudod, mi lesz a jele a szülés beindulásának, vagy mi fog történni, ha bekerülsz a kórházba, stb... Ha "csak" egyszerûen a fájdalomtól félsz, akkor ez hidd el, csak addig fog tartani, míg beindul a szülés. Utána már nem érsz rá a félelmeiddel foglalkozni, csak "teszed" a dolgod, ill. a szervezeted teszi a dolgát. Menni fog, ne aggódj!!!
A kérdező hozzászólása: Köszi a nyugtató szavakat:) )
Én mire oda kerülök, h. szülök, felkészülök a negatív dolgokból is. Szóval mindennap végig gondolom, h. nagyoln fog fájni, mindennél jobban, de megéri. És talán ha ezt eldöntöd, és könnyebb szülésed lesz, akkor meglepõdsz, örülni fogsz neki, ha viszont nagyon fog fájni, nem ér meglepetés, hisz tudtad, felkészültél rá. Irigyellek, hamarosan meglátod a babád!!! 12 hetes km.
Hát ha ez megnyugtat, én 21 évesen szültem, mikor megtudtam, hogy babánk lesz, nagyon örültem, aztán elkezdtem rettegni a szüléstõl...Viszont ahogy múlt az idõ, és már tényleg teher volt a terhesség, már alig vártam, hogy vége legyen:) Szülõszobát én nem néztem, féltem, hogy megijedek mégjobban, de nem volt baj, hogy nem néztem meg, nem féltem.
Szia! Hát nem vagy egyedül, Én is nagyon félek, ha szülök, és ha császár lesz esetleg, még jobban. Én is azzal doppingolom magam, hogy annyian kibírták, csak túlélem Én is, és Te is.:-) Én mindenféle szülést megnéztem a neten, sõt fórumokról más lányok elküldték nekem a videóra felvett szülésüket, és utána jól kibeszéltük, Nekem ez segít, hogy felkészülök rá, és nem a homokba dugom a fejem. Próbálgatom a légzõgyakorlatot, elmentem megnézni a szülõszobát, a dokival elmeséltettem, hogy mi lesz, és a babókámnak mondogatom, hogy szépen együtt fogjuk ezt végigcsinálni, és mindkettõnknek egy csodás élmény lesz... Õ meg rugdos rá...:-) Hát nem tom, majd meglátjuk, remélem Te is megnyugszol, mert azt tutira mindenki mondja, hogy ha nem tudom magam összekapni, akkor sokkal nehezebb, meg elveszti az ember a kontrollt, és akkor nem tud segíteni a babának, szóval kitartás, biztos ügyes leszel(velem együtt:-), és hamarosan a kezedben tarthatod aki miatt ezt vállaltad!!! szió 32 hetes

Nagyon félek a szüléstől, ha csak rágondolok már a sírógörcs kerülget, sőt van mikor sírok is. Hogy tudnék ezen az állapoton "javítani"?

35 hetesek vagyunk, tegnap voltam bent a kórházban ahol szülni fogok, voltam már többször is, de tegnap ahogy megláttam kiírva hogy szülészet, szül?szobák, stb. majdnem elb?gtem magam, csak egy hajszál hiányzott. A párom vigasztalt hogy ott lesz velem végig meg nem lesz az olyan nehéz stb.

Legjobb válasz: Én pont így vagyok ezzel. Szülésfelkészítõn a szülõszoba közelébe se mertem menni. Elborzadnék, ha elõre hallanék hangokat. Nekem ráadásul hatalmas a babám, lent meg iszonyatosan szûk vagyok. Attól félek, a hátam közepéig fogok repedni. :( Persze, ne haragudj, hogy nem bíztató dolgokat mondok, de azt kérdezted, vagyunk-e ezzel így. Talán, ha megszültem volna már tudnék Neked pozitív, nagyon jó dolgokat írni. Azért gondoljunk mindig arra, milyen csodás lesz, ha megszületik a pici. Könnyû szülést!

Én pont így vagyok ezzel. Szülésfelkészítõn a szülõszoba közelébe se mertem menni. Elborzadnék, ha elõre hallanék hangokat. Nekem ráadásul hatalmas a babám, lent meg iszonyatosan szûk vagyok. Attól félek, a hátam közepéig fogok repedni. :( Persze, ne haragudj, hogy nem bíztató dolgokat mondok, de azt kérdezted, vagyunk-e ezzel így. Talán, ha megszültem volna már tudnék Neked pozitív, nagyon jó dolgokat írni. Azért gondoljunk mindig arra, milyen csodás lesz, ha megszületik a pici. Könnyû szülést!
Persze, ezzel sokan vannak így. Én is féltem az elsõ szülés elõtt, és a második elõtt még jobban! De ne aggódj, mire odakerülsz, már nem lesz idõd félni, mert el leszel foglalva a fájásokkal. Én mindíg azzal nyugtattam magam, hogy már nõk milliói kibírták a szülést, biztos nekem is mennyi fog. Ne aggódj, minden megy majd a maga útján, nem lesz semmi gond. Kitartást, és könnyû szülést kívánok neked. 2 gyerek anyukája
Szia! Ne aggódj, teljesen természetes az amit érzel. Sok leendõ anya így van ezzel. Többek közt én is így voltam. De mikor eljött a nagy nap, már nem éreztem semmi ilyesmit, nem is értem rá ilyenekkel foglalkozni. Elõtte mindig azzal nyugtattam magam, hogy olyan sok nõ kibírta már az évezredek során (még mikor a béka segge alatt volt az orvostudomány, akkor is!), hogy én is ki fogom bírni, túl leszek rajta! Ne aggódj, jó kezekben leszel, s ma már számtalan fájdalomcsillapító mód is létezik, ha igénybe szeretnéd venni, csak szólnod kell. Még annyit, hogy maga a szülés hamar lezajlik, a vajúdás húzódhat el. És hidd el, tényleg igaz, hogy amint kint van a baba, egycsapásra elmúlik a fájdalom. Könnyû szülést, és gyönyörû egészséges babát kívánok neked! Egy 2 gyerekes anyuka.
Én is rettegtem anno a szüléstõl. Nagyon vágytam hogy "kijöjjön" végre, de féltem is. Nekem 2 dolog segített: 1. Gondolatban átugrottam a szülést. Mindig nézegettem a naptárat, hogy a névnapomon már 1 hónapos lesz a baba, karácsonykor már 4 hónapos lesz...stb. Azt, hogy közben lesz egy szülésem, azt hanyagoltam gondolatban. 2. Amikor mégis elfogott a félelem, akkor azokra gondoltam, akiknek nem lehet babájuk, pedig szeretnének. Arra gondoltam, hogy õk biztos bevállalnának akár több napig tartó vajúdást is, ha szülhetnének. Ekkor tudatosult bennem, hogy milyen szerencsés is vagyok, és lesz, ami lesz, akármilyen fájdalmas is lesz, a végeredmény, hogy lesz egy kisfiam. És valóban lett. És már a fájdalomra nem is emlékszem...
Ahogy az elõttem levõk írták, több millióan túlélték. Másrészt bízz a benned rejlõ õsanyában. Harmadrészt sokkal rosszabb, ha rettegsz tõle. Ha ennyire félsz, próbáld minél jobban megismerni mi fog történni és miért. Nekem mikor azt mondta elõtte a szülésznõ, hogy azok az anyák, akik rendesen szültek, azok igen is tiszteletet érdemelnek, na onnantól akartam igazán az egészet minden velejáró fájdalommal együtt. Én végig csak attól rettegtem, hogy ne kelljen császározni, mert ugye az a babának se jó. Az számodra fájdalmas út segít a picinek, hogy kijöjjön belõle az a folyadék, aminek ki kell, akkor kapja meg a kivezetõ úton az elsõ bacikat, ami beindítja a kis immunrendszerét stb. És mint leendõ anya, azt gondolom nem tudnak olyan fájdalmat mondani Neked, amit nem lennél képes elviselni a picidért. Abban a pillanatban, mikor a kezedben tartod, az összes fájdalmad megszûnik, és valami új csodálatos dolog történt: egy Baba és egy Anya született. És ahhoz, hogy erre egy életen át emlékezz, sajnos kell, hogy ne legyen egyszerû, mert az egyszerû dolgokat elfelejtjük, ahogy majd a fájdalmat is el fogod felejteni, és csak a szép marad. Próbálj meditálni és a gondolataid középpontjába valami pozitívat állíts, ne a félelmet, mert ezzel megmérgezed a várakozást. (Én ha aggódni kezdtem, akkor babaruhát vasaltam, vagy mostam, mert a babaöblítõ illata mindig elvarázsolt, vagy befeküdtem egy nagy kád vízbe és csak bámultam meg simogattam a picit a hasamban.) Bocsi, hogy kicsit hosszú és ömlengõs lett... Nagyon kellemes várakozást!
Én is nagyon féltem. Már azon gondolkoztam, hogy valahogy rádumálom a dokit, hogy én bizony császárral szülök. De persze szólni nem mertem neki:) Utána közeledett a nagy nap, az orvosom meg kijelentette, hogy elsõ szülõ kismamaként a várható idõpont után egy nappal befektet a kórházba. Na, akkor kezdtem ám igazán félni... Soha életemben nem voltam még kórházban, most meg a baba nélkül, isten tudja meddig ott akart tartani. Végül a picikém pontosan a kiírt napon elindult, és akkor már nem volt idõ azon rágódni, hogy félek-e vagy sem. Nagyon örültem, hogy meg fog születni, és mivel nagyon könnyû szülésem volt, most úgy vagyok vele, hogy egyszer majd jöhet a második. Próbáld ki a málnalevél teát, nekem segített, és úgy éreztem tõle, hogy mindent megteszek azért, hogy túléljem:) Négy óra alatt lett meg tõle a kisfiam. Segít még, ha jó könyvet olvasol. Az utolsó, ami a szülés elõtt a kezemben volt Vavyan Fable: Apád, anyád idelõjön! c. könyve. Olvasd el!

16éves lány vagyok, és nagyon félek a szüléstől. Nem várok babát, meg semmi ilyen. Csak félek belegondolni, hogy mi lesz pár év múlva, ha majd gyereket szeretnék. Nagyon fáj?

Légyszi, aki szült már babát, írja le nekem, vagy nyugtasson meg, h mi történik. És az tényleg igaz, hogy megvágják "ott", h könnyebben kicsusszon a baba természetes szülésnél? Én majd természetesen szeretnék szülni, de nagyon félek...

Legjobb válasz: Szia! Bár én még nem szültem, de már elõtte állok. (18 hetes vagyok) Csak annyit tudok Neked mondani, hogy ebben a korban még én is rettegtem tõle (28 vagyok), de ahogy kezd kialakulni benned a baba iránti vágy, úgy oszlik ez a félélem. Nem azt mondom, hogy teljesen elmúlik, mert azért én is izgulok, de addig nem gondolok rá, ha meg már a szülésnél tartok, csak arra fogok gondolni, hogy már csak kis idõ és kezemben tarthatom a picit. :) Egyébként ma már egészen jól tudják a fájdalmat csillapítani. A gátmetszésrõl pedig azt hallottam, hogy szinte nem is lehet érezni. Úgy tudom, ez elsõ szülõ nõknél 90%-os gyakoriságú. (függ az orvostól, hogy szükségesnek látja-e)

Szia! Bár én még nem szültem, de már elõtte állok. (18 hetes vagyok) Csak annyit tudok Neked mondani, hogy ebben a korban még én is rettegtem tõle (28 vagyok), de ahogy kezd kialakulni benned a baba iránti vágy, úgy oszlik ez a félélem. Nem azt mondom, hogy teljesen elmúlik, mert azért én is izgulok, de addig nem gondolok rá, ha meg már a szülésnél tartok, csak arra fogok gondolni, hogy már csak kis idõ és kezemben tarthatom a picit. :) Egyébként ma már egészen jól tudják a fájdalmat csillapítani. A gátmetszésrõl pedig azt hallottam, hogy szinte nem is lehet érezni. Úgy tudom, ez elsõ szülõ nõknél 90%-os gyakoriságú. (függ az orvostól, hogy szükségesnek látja-e)
szia ! én is 16 vagyok és én is ugyan ilyen mint te szerintem :P:) igen megvágnak gátmetszés de ez csak azért van h szétne repedj meg különben is nem érzed aszt mondják mert akkor vágnak ha jön a fájás és akkor nem érzed az mellett. Én is nagyon szeretnék szülni de nekem még ott a suli meg mindne nem akakrom elrontani az életemet inkább tanulok babázni majd inkább suli után addig csak igy érdeklõdök :) remélem segitettem szia és ne félj
igen ahogy olvastam én is 90% ban az elsõ szülõ nõknél vágnak .....hát ez kurva jó :@
Nemrég szültem, 28 éves vagyok. Kamaszként én is féltem, sõt még most huszonévesen is a szüléstõl. De ez természetes. Az orvosom adott fájdalomcsillapítót (EDA), amit kérhetsz is, legalábbis nekem ezt mondták. Így kevésbé fáj a vajúdás. A szülés maga kb. 9 percig tartott nekem, a gátmetszést sem éreztem, akkor már eléggé fájt minden odalent (és már nem volt bennem fájdalomcsillapító), de hidd el
KI LEHET BÍRNI!! az elõzõ válaszoló vagyok. Csak az fog érdekelni ott és akkor, hogy a babád egészséges és gyönyörû!!!
En ennyi idosen szinten ezek miatt kijelentettem, h nem akarok szulni, gyereket se akarok. Aztan hova jutottam 10 evvel kesobb?! 34 hetes terhes vagyok :D
Szia.Én egyártalán nem tartottam a szüléstöl.aki már szült azt mondta azért, mert még nem tudom milyen az.Amikor 38. hétben elment a magzatvizem, még 9 órán keresztül 3 perces fájásaim voltak, de szinte kapartam a falat a fájdalomtól.A gátmetszést két fájás közt csinálták, igy éreztem azt az éles fájdalmat, amirõl tudtam, hogy az volt a vágás, mégis elveszett a nagy fájdalmak mellett.Miután kibújt a kisfiam, nem mutatták meg azonnal, elvitték megtisztogatni.közben engem összevarrtak, ami szintén éles fájdalmakkal járt, de akkor már csak az érdekelt, hogy hol a fiam, mikor láthatom.Aztán megkaptam.Megláttam és sirtam.Sirtam, zokoktam és nem birtam megnyugodni.Nem tudtam miért, de olyan boldog voltam, hogy már nem fájt semmim, a fiam gyönyörü és egészséges és csak sirtam.Egyedül hagytak az orvosok és a sirással kiadtam magamból minden szenvedést és fájdalmat.Belépett egy nõvérke zavarodottan kérdezte mi a baj, én pedig csak annyit mondtam neki, hogy szeretnék még egyszer szülni.Ma van egy 4 éves kisfiam, és most várjuk a kistestvérkét, aki szintén fiú lesz és a 38.hetet tapossuk.Már tudom mi vár rám, tudom milyen a szülés, mégsem félek.Sõt, alig várom, hogy a karjaimban tartsam õt. Szóval akármekkora fájdalommal is jár, ha valóban szeretnéd a babucit, megéri. Viszont légy magadra nagyon büszke, mert szülni csak a nõk tudnak és a világ legfájdalmassabb, de leggyönyörûbb, legszebb dolgát is csak mi tudjuk. Ne félj, a terhesség alatt elmúlik majd minden félelmed.
A kérdező hozzászólása: nagyon szépen köszönöm, h válaszoltatok... és remélem nem fogok annyira félni, mint most... köszi a biztatást :) de még sok évem van hátra:P
utólsó válaszoló kaptál (EPIDURÁLÁST)??

A párom fél az apás szüléstől! Mivel tudnák rajta segiteni, nem eröltetem, hogy ott legyen, de nagyon boldoggá tenne! Mit tegyek, hogy ne féljen annyira? Attol tart a legjobban, hogy lát szenvedni!

Legjobb válasz: Mondd meg neki, hogy attól még, hogy nincs ott, még szenvedsz, sõt jobban. Ilyenkor nagyon jó érzés egy szeretett lény jelenléte, ami fájdalomcsillapító hatású. Szóval ezzel nagyon sokat tehet érted.

Mondd meg neki, hogy attól még, hogy nincs ott, még szenvedsz, sõt jobban. Ilyenkor nagyon jó érzés egy szeretett lény jelenléte, ami fájdalomcsillapító hatású. Szóval ezzel nagyon sokat tehet érted.
Hát, pedig látni fogja a szenvedésed, ha ott lesz.... De a fejed mellett fog állni és hihetetlen nagy királynak fogja érezni magát, mert a kezét fogod szorongatni és csak tõle vársz majd enyhülést. Javaslom neki, hogy ne hagyja ki, iszonyatos élmény és egész más szemmél nézek azóta a feleségemre. Nagyon erõs asszony, hihetetlen, mit állt ki és fantasztikus érzés volt, hogy én segíthettem a vicceimmel, megnyugtató szavaimmal, simogatásaimmal. Most is könnybelábadt a szemem. Hatalmas élmény volt, megrázó és felemelõ egyben. Nincs ennél szebb dolog.
az enyém közölte, biztos, hogy nem jön be mert elájulna a vértõl, meg õ nem bírná meg stb. aztán mikor bent voltam a szülõszobán feküdtem az ágyon beadták az oxytocint egyszer csak ott állt mellettem legnagyobb meglepetésemre zöld ruhában. pedig fel voltam készülve, hogy ne jön be. szóval lehet meggondolja magát az utolsó másodpercben is. az én párom a példa. :)
az én férjem is így volt ezzel, de a terhesség alatt valahogy magától meggondolta magát és a végén természetes volt hogy bejön. Esetleg beszéljen más apukákkal, akik bent voltak. Én még senkitõl sem hallottam azt, hogy megbánta volna :)
Szerencsére az én párom már akkor mondta, hogy bejön a szülésre amikor még nem is jártunk együtt :) És így is lett, nagyon jó volt a jelenléte!
Szerintem nem kell eroltetni mert csak rosszabb.A ferjem is igy volt es ha nagyon ramentem volna a dologra akkor bejott volna, de lattam a szemeben azt a tiltakozast igy eleg nagy elmeny volt az is nekem amikor kuldtem agy kepet neki a telefonon hogy itt a lanyod!Egyebkent vegul csaszarral szultem, altatasban ugyhogy nem lehetett volna benn velem ugysem.
A kérdező hozzászólása: már mindent mondtam neki, de fél, én meg rá biztam a döntést, sokat beszélünk a témáról!!!majd ö eldönti ugy döntöttem!köszi a válaszokat!
akkor csak még egy tanács. te ezt ne említsd neki többször, hogy ne érezze magát kényszerítve, majd úgyis rágódik magában a dolgon :)

Mit tudok tenni, hogy elmúljon a félelmem? 36 hetes terhes múltam és nagyon félek a szüléstől. Mindig azon jár az eszem! Kinek milyen volt az első szülése?

Legjobb válasz: fájdalmas, de majd késõbb érted meg h mi az h elhanyagolható, a legtöbb szülés gördülékeny, kevés a konplikáció, ma már ha látják, h nem fog sikerülni megszülni megcsászároznak (nagyanyám még 3 napig vajúdott apámmal) én úgy álltam hozzá h lesz egy kemény napom, tényleg pár óra amíg az ember kicsit "rosszabbul" van, nekem az utcsó 1 óra kiesett, csak foszlányok vannak meg, de maga a kitolás esküszöm megkönnyebbülés, abszolút nem fájt és olyan jó volt a tolofájásokra "válaszolni"...a fiam olyan 3-ból kint volt és az elsõ mondatom hozzá: gyönyörû vagy!!!ezerszer újracsinálnám, a fájdalmat is!!! ne görcsölj rá, nagyon szép dolog vár rád!

fájdalmas, de majd késõbb érted meg h mi az h elhanyagolható, a legtöbb szülés gördülékeny, kevés a konplikáció, ma már ha látják, h nem fog sikerülni megszülni megcsászároznak (nagyanyám még 3 napig vajúdott apámmal) én úgy álltam hozzá h lesz egy kemény napom, tényleg pár óra amíg az ember kicsit "rosszabbul" van, nekem az utcsó 1 óra kiesett, csak foszlányok vannak meg, de maga a kitolás esküszöm megkönnyebbülés, abszolút nem fájt és olyan jó volt a tolofájásokra "válaszolni"...a fiam olyan 3-ból kint volt és az elsõ mondatom hozzá: gyönyörû vagy!!!ezerszer újracsinálnám, a fájdalmat is!!! ne görcsölj rá, nagyon szép dolog vár rád!
Szia! Bár én még csak 22 hetes vagyok, de olvasgattam itt egy pár irást, és egyértelmûen azt vontam le hogy fejben dõl el minden! Ha nem stresszeled magad akkor könnyû lesz. A párod bent lesz? Õ tud támogatni, és az is megnyugtató ha foghatod a kezét! (Vagy éppen kikaparod a szemét, hogy ezt tette veled:D:D) Szerintem nyugodj meg, ha idegeskedsz és félsz nem könnyitesz magadon! És még a babócád is megérzi. Lassan itt az idõ és gondolj arra hogy nem sokára láthatod azt a kis emberkét aki eddig a szived alatt cseperedett:) ! Könnyû szülést neked!:)
A kérdező hozzászólása: Igen bent lesz velem a párom, de mégis félek.Nem tudom kérjek-e fájdalom csillapítót, milyen lesz a beöntés vagy mi van, ha nincs idõ beöntésre és kellemetlen helyzetbe kerülök a dokim, szülésznõ és a párom elõtt.Sokan mondták, hogy ha majd ott tartok nem lesz idõm félni, de most nagyon nem jó dolgok járnak a fejembe.
Beszélgess, kommunikálj a babáddal! Miatta csinálod, ne parázz, hanem örülj, h lesz egy gyönyörû picid!!!! Minél jobban rágörcsölsz, annál rosszabb lesz!
A kérdező hozzászólása: Én már alig várom, hogy velem legyen, de mindig ott motoszkál a szülés a fejemben.:(
2. a beöntés az ciki, nem kellemetlen ....ciki, de kb fél perc és engem kiküldtek a folyosó végére, a wc-re és nem volt gond, az ember az ilyen szitukat nem csípi.....általában sor kerül rá és valóban úgy kell hozzáálni h jobb így, mint közbe......tudom nem vigasz, de ha mégis "baleset" történik az orvos és a szülésznõ látott már ilyet, a párod nem fog ott állni és azért takarítgatnak is közben... egyébként anyu erre azt mondta, h úgyse veszed észre, én is annyira nyomtam h akár ki is fordulhattam volna, nekem a férjem mondta, h nem volt semmi ilyesmi probléma hónapokkal utána, én nem is érdeklõdtem
Szia!Ne félj a szüléstõl!Az biztos, hogy nem kellemes, de amint a babát odarakják a hasadra, már nem is fogsz emlékezni az egészre.Nekem is bent volt a férjem, és nagyon sokat jelentett mindkettõnknek.Én nem kaptam beöntést, mert tudtam wc-ni elõtte, igy a szülésznõ fleslegesnek tartotta, és nem kaptam.Fájdalomcsillapítót sem kaptam, csak mikor már varrtak össze.Gondolj arra, hogy utána ott lesz az a gyönyörûség a kezedben, végre láthatod majd.Ez adjon erõt:) ))Könnyû szülést kívánok!! 17 hónapos Manó anyukája
A kérdező hozzászólása: Hát igen félek az ilyen ciki helyzetektõl vagy, ha valaki oda pukizik.Lehet a dokinak nem gáz de nekem az lenne!
A kérdező hozzászólása: Köszönöm szépen aranyos vagy!

Nagyon félek a szüléstől. Mivel nyugtathatnám magam?

Legjobb válasz: hát ebben nem igazán lehet segíteni merta szülés fájni fog ez biztos de nem olyan szörnyû és hamar túl leszel rajta amikor már fájásaid vannak akkor úgysem fogszazon rágódni hogy félsz én már kéts zülésen vagyok túl de bármikor vállakoznák a harmadikra is, mert annyira nem rossz a férjed legyen veled meg egy jó orvos akiben megbizól és ami még nagyon fontos egy nagyon jó szülésznõ aki kedves és ha lehet tegezed, õ nagoyn sokat tud segíteni már attól a pillanattól amikor beértek a kórházba, az õ szerepe nagoyn fontos

hát ebben nem igazán lehet segíteni merta szülés fájni fog ez biztos de nem olyan szörnyû és hamar túl leszel rajta amikor már fájásaid vannak akkor úgysem fogszazon rágódni hogy félsz én már kéts zülésen vagyok túl de bármikor vállakoznák a harmadikra is, mert annyira nem rossz a férjed legyen veled meg egy jó orvos akiben megbizól és ami még nagyon fontos egy nagyon jó szülésznõ aki kedves és ha lehet tegezed, õ nagoyn sokat tud segíteni már attól a pillanattól amikor beértek a kórházba, az õ szerepe nagoyn fontos
Én is nagyon félek, és én a legegyszerûbb dologgal nyugtatom magamat: már hány nõ megszült a földön!!! Aztán majd meglátjuk, velünk mi lesz... MInden jót, 23 hetes kismami
Én is nagyon félek:( Családom nõi tagjai szerint ez természetes, és õk azzal nyugtatnak, hogy csak az elsõtõl félünk nagyon, mert akkor azt sem tudjuk, mire számítsunk. Anyu azt mondja, hogy igaz, hogy iszonyatosan fáj, de ahogy megvan a baba, azonnal elmúlik, és ezt többen is megerõsítették a rokonok között... úgyhogy fel a fejjel:) Sógornõm azt mondja, hogy azzal a képpel nyugtassa magam, amikor hazaérünk a kórházból és elõször vagyunk otthon csak hármasban... neki ez használt januárban. Ja és ne hallgass azokra az energiavámpírokra, akik csak rémeket mondanak a szülésrõl, csak sportot ûznek belõle, ha mást halálra rémítenek.
Szerintem az ismeretlentõl fél mindig az ember. Azt gondolom, ha sokat olvasol róla fórumon, vagy könyvekben akkor meg fogsz nyugodni. Nekem még nagyon messze van a szülés de én nem félek tõle. Lehet majd ez megváltozik az idõ elõrehaladtával, de eszembe sem jutott félni, pedig sok rémtörténetet is hallottam. Annyi nõ szült már, pont nekünk ne menne?! Fel a fejjel és próbálj utána olvasni esetleg videót nézni róla engem az valahogy megnyugtatott.
SZIA.ÉN MOST 21 HETES TERHES VAGYOK ÉS ÉN IS NAGYON FÉLEK, DE EZ AZTMONDJÁK TERMÉSZETES.HA MÁR OTT LESZEK A SZÜLÕSZOBÁN, TALÁN NEM EZEN FOGOK RÁGÓDNI....REMÉLEM.NE AGGÓDJ, AZTMONDJÁK NEM ANNYIRA FÁJ, MINTHOGY AZT MONDJÁK ÉS HA MEGLESZ A BABA EGY PILLANAT ALATT ELMÚLIK MINDEN FÁJDALOM.LEGALÁBBIS EZT MONDJÁK AZOK AKIK MÁR TÚLVANNAK RAJTA.SOK BOLDOGSÁGOT ÉS SIKERT ÉS PERSZE BOLDOG BABÁZÁST KÍVÁNOK NEKED

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!