Találatok a következő kifejezésre: Nagyon alacsony önbecsülésem, nincsen önbizalmam (1 db)

Nagyon alacsony az önbecsülésem, nincsen önbizalmam. Mit tehetnék ellene?

Az utcán mindíg lehejtott fejjel megyek, nem merek rá nézni senkire. Van barátom, de ha szóba elegyedik egy lánnyal már is féltékeny vagyok, és akkor nagyon összeveszünk. Nem vagyok csúnya lány, van rajtam némi súlyfelesleg, néhány pattanás. De tudom, ha leadnám azt a pár kilót és kisimulnia az arcom az sem oldana meg semmit. Általános iskolában én voltam mindig az akit lehetett bántani. Cikiztek, csúnya szavakat használtak rám. Mindenki mondta milyen csúnya vagyok, és én el hittem. Azóta sok év eltelt. Végz?s vagyok az egyetem, de az emlékek mindíg megmaradtak.

Legjobb válasz: Figyej te Drága! Nincs semmi baj.Stílus váltás,oltoszkodés lazábban feltunobben mindig mindenkinek nézz a szemébe ha beszélsz és meglatod ki milyen ember,persze csak rafkósan:) Beszedstílus az jól jon beszélj szépen válogatott szavakkal sport és sminkeld néha magad olvass noi magazinokat.Ha ezeket megteszed és betartod mindig akkor garantált a siker,ja és a buli ha megteheted leányzókkal pasik nélkul néha és nyomulnak majd a pasik persz vigyázz!Nagyon sok sikert! Puszy Neked!

Figyej te Drága! Nincs semmi baj.Stílus váltás, oltoszkodés lazábban feltunobben mindig mindenkinek nézz a szemébe ha beszélsz és meglatod ki milyen ember, persze csak rafkósan:) Beszedstílus az jól jon beszélj szépen válogatott szavakkal sport és sminkeld néha magad olvass noi magazinokat.Ha ezeket megteszed és betartod mindig akkor garantált a siker, ja és a buli ha megteheted leányzókkal pasik nélkul néha és nyomulnak majd a pasik persz vigyázz!Nagyon sok sikert! Puszy Neked!
A kérdező hozzászólása: Köszönöm szépen.
Szia! Szerintem sem valami jó megoldás, ha divatmániákus leszel, nõi magazinokat olvasol, és bulizol. Jó móka mindegyik, de az önbizalom hiányodat ez nem oldja meg. Azt írtad van egy kis súlyfelesleged. Ez tök jó. Én fiú vagyos és azt gondolom, hogy annál vonzóbb nincs, ha egy nõ teltebb és még büszke is magára. Kezdj mozogni, de ne azért, hogy fogyj, mert akkor csak görcsölsz, hogy mikor adod már le azt kis felesleget. Azért mozogj, hogy jól érezd magad. Én is elég félénk vagyok és korábban nagyon vékony voltam. Mindenki belém kötött és nagyon rosszul esett. Pár év sopánkodás után rájöttem, hogy nincs nekem idõm arra, hogy msáok elvárásainak próbáljak reménytelenül eleget tenni. Uszoda bérletet vettem és minden reggel hat órára megyek az uszodába és fél órát, vagy egy órát úszok. Jógázok egy éve. 182 cm vagyok 59 kiló. Még mindig vékony vagyok, még mindig elállnak a füleim de büszke vagyok magamra, mert több vagyok azoknál, akik abban lelik örümüket, hogy másokat lealacsonyítsanak azért, hogy õk magasabb rendûnek tûnjenek. Egyél sok gyümölcsöt és igyál nagyon som vizet. Legalább 2-3 litert naponta. Nagyon fontos, mert a sok szorongás és stressz elég keményen igénybe veszi a szervezetet. Nem tudom, pontosan, hogy milyen vitaminokat kell szedned, de nekem azt mondta, az orvos, hogy B-komplex, C, E vitamin Cink, Magnézium, és Kálcium hiányom van. Elkezdtem szedni õket, rengeteg gyümölcsöt és zöldséget eszek, és mozgok és határozottan érzem a javulást. Picit az elején nehéz elkezdeni, és megetnni az elsõ lépéseket, de ha nem akarod, hogy állandóan mások árnyékában legyél az önbizalom hiányod miatt akkor érdemes tenni ellene. Sok sikert :) Pisti
Én most lettem középiskolás és nekem is vannak ilyen problémáim... Általánosban eléggé vékony voltam 14 évesen fiú létemre voltam olyan épp 40-45 kg és nem voltam sportos se meg erõs se és most is úgyanúgy 40 kg vagyok 15 évesen. Ha valaki beszólt nekem mindig probáltam elkerülni a balhét mert eléggé paráztam hogymi lesz ha megver meg ilyenek. Bennem még most megvan az alacsony önbizalom és nem tudom mit tehetnék ellene de hát mindegy hátha majd megoldódik.De ha példáúl valaki beszól és akkor én belenézzek a szmeébe és megmondom hogy nem érdekel vagy stb...akkor meg félek hogy bemosnak nekem eggyet


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Lassan már hetek óta nem tudok aludni, mert rettegek. Lehet ezzel csinálni valamit?

15 éves lány vagyok. A szüleim mostanában váltak, új házba költöztünk. Már azelőtt is volt néha, hogy annyira féltem, hogy nem voltam képes elaludni, de mostanában egyre rosszabb. Nem tudom, lehet-e köze hozzá, de azért leírok mindent, hátha. Már járok pszichológushoz, próbálunk segíteni a szorongásomon, valamint megoldani egy zaklatásos ügye (ügyemet).
Amikor ideköltöztünk, pár napig semmi, utána pedig megint elkezdődtek a dolgok. Általában 10-kor fekszem, ami szerintem egy normális időpont, már álmos is vagyok, de ahogy lekapcsolom a villanyt, kicsit be szoktam parázni és rögtön éber leszek. Mármint nem a sötéttől, azzal semmi bajom, viszont folyton csoszogó és kopogó (mint amikor valaki a körmével kocogtatja az asztalt), lihegő hangokat hallok a szoba közepéről, amikor odanézek, nincs ott semmi. Pontosítva nem tudom eldönteni, hogy láttam-e valamit, vagy csak elképzeltem, hogy látni fogok és az maradt meg a szememben. Aztán meg jön a csönd. Mint a vihar előtti csönd. Ilyenkor félek a legjobban, mert semmit nem lehet hallani, csak azt a r*hadt órát. Korábban javított valamennyit, amikor felkapcsoltam a villanyt, de mostanában már nem segít, ma pedig egyenesen úgy éreztem, hogy nem fogom kibírni az éjszakát (ezért írom most ezt). Ha becsukom a szemeimet, eszméletlenül elkezdek félni attól, hogy valamik vannak a szobámban, amik meg akarnak támadni és nem tudom meggyőzni magam arról, hogy baromság. Minden nap eljátsszuk, hogy ilyenkor beparázok, elkezdek körülnézni, de az az érzésem lesz, hogy mindig csak olyan helyre áll, ahol nem látom, ettől pedig még inkább félni kezdek és a végén már nehezen veszem a levegőt, zúg a fülem. Van, hogy hajnal kettőig is fenn vagyok így és csak utána leszek elég fáradt eléggé, hogy elaludjak. Amit kicsit furcsának találok, mivel nap közben alig bírom nyitva tartani a szemeimet. (A napokban többször éreztem úgy, hogy össze fogok esni, ha nem borulok a padra és alszom ki magamat, de valahogy mindig sikerült ébren maradni.) Folyton remegnek a kezeim és az sem segít, hogy minden egyes mozdulatomra erősen oda kell koncentrálnom. Ha nem koncentrálok, van, hogy egyszerűen összeakadnak a lábaim, a kezeimmel leverek valamit, nekimegyek valaminek/valakinek, stb. Meg aztán az emberekkel való kommunikáció sem megy így valami jól. Nem szokták érteni, amit mondani akarok nekik, ráadásul folyton dühös, ingerült vagyok. Tudom, hogy kamaszkor, meg minden, de azért csak nem kell ezt játszanom egészen addig, amíg véget nem ér, ugye? Mit tudok ezzel kezdeni?

7

Szükségem van a fájdalomra?

égebben egyszer megvagdostam magam, aztán éreztem, hogy megint akarom, és megint, és megint. aztán megcsináltattam a tetoválásom és jól eső érzés volt, hogy "igen, végre érzek valamit" piercinget is csináltattam még jóval előtte akkor is boldogság öntött el tőle. mostanában érzem megint, hogy kell a fájdalom, érezni akarom, hogy élek. megyek nem sokára újra tetováltatni, de nem lehet ezt mindig amikor úgy érzem kell a fájdalom... ez mennyire beteges, mit lehet ezzel kezdeni?

8

Van itt olyan aki ismert valakit erről az oldalról aki öngyilkos lett?

Esetleg az okát is tudja?

5

Miért érdeki a pszichológust, hogy mit gondolok a többi klienséről?

Valójában csak azért ütötte meg a fülemet ez a dolog, mert mikor voltam ezer éve más segítőnél, ő is föltette azt a kérdést, hogy "zavar-e, hogy mások is járnak hozzá?".
Engem ez nem zavar, furcsa is lenne, ha csak velem foglalkozna és egyébként teljesen más polgári foglalkozással keresné a kenyerét.
Evvel mire következtetnek? Miért olyan fontos ez, hogy mindenkinél előkerül?

10

Ebben a világban?

Ez egy őrült,beteg világ minden csak egyre szarabb lesz,rengetegen feladják az életet a saját családjukkal végeznek stb. vajon miért is? A megélhetés is rohadt nehéz szinte az kap normálisan fizető munkát aki protekciós.
Az emberek nagy része leszarja a másikat nem jelent már semmit egy másik ember nem úgy mint régen..
Nagyon nehéz ebben a világban az élet.
Az emberek nagyon nagy százeléka már belebetegedett ebbe az egészbe.
Miért van ez így? Évek alatt minden csak rosszba megy át

12

Kérdésem a következő, tehetek e feljelentést szándékos károkozás leépítés miatt, vagy kérhetek-e kártérítést miatta? Bővebben lent leírom, mire célzom!

Édesanyám, születésemtől fogva beteg, pszichiátriára jár, és gyógyszert szed, Pánikbeteg, de a pontos kórképet még nem tudom. a pontos információk, még nincsenek a birtokomban a kezelésekről, de úgy tudom elektrosokkot is kapott kezdetben de ez nem biztos!azután gyógyszerrel lőtték be neki, a mai napig lassan 30 éve nem sikerült kigyógyulnia belőle, az orvos meg egyfolytában variál a gyógyszerekkel.
A kérdésem a következő: Kiadják-e nekem a teljes kezelésről szóló dokumentumokat, a kezelés elejétől fogva.
Tehetek-e feljelentést kártérítést mert egyre rosszabb az állapota.Szándékos egészség károsításért, vagy nem tudom mi ennek a helyes megfogalmazása.
mit tehetek, mert ez így nem állapot, és csak rosszabb lesz!

2

Miért nem tudom felhőtlenül jól érezni magam?

Akárhova megyek bulizni, vagy bármit csinálni, mindig ott motoszkál az érzés, hogy magányos vagyok, hogy most épp nincs barátnőm, és ez rányomja a bélyeget minden estére. Mitől van ez, de ami fontosabb: hogyan tudnám magam jól érezni ? Tudatmódosító szerekkel hagyjatok.

6

Van akkora szerelmi bánat, amiből nem tudok kijönni?

Veszélyben a 4 éves kapcsolatom. Nem akarok nélküle itt maradni,és a szervezetem is így reagál. Étvágytalanság,életkedvtelenség,stb......

10

Létezik olyan, hogy valaki a házától legyen depressziós?

Amikor otthon vagyok akkor semmihez sincs kedvem. Régebben még csináltam a házimunkát, de most már hiába látom hogy csinálni kéne egyszerűen nem tudok nekiállni. Mondjuk anyám az aki megnehezíti a dolgokat, mert minden apróságon kiakad.

Azt hittem ha mindhárman dolgozunk(én, anya és a nővérem) jobb lesz de semmivel se lett jobb mert állandóan megy a harc az anyagiak meg minden hülyeség miatt.

Ha otthon vagyok egyszerűen elmegy minden életkedvem.

4

Úgy érzem, nem kell sok ahhoz, hogy depressziós legyek, mit csináljak, hogy ne legyek az?

Teljesen monoton az életem, reggel 8-kor elmegyek, este 8-kor hazaérek, tanulok pár órát, aztán fekszem. Egyszerűen nincs időm kikapcsolódni. Már 3 napja bőgök.

1

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!