Találatok a következő kifejezésre: Nagyon önbizalomhiányos mindig azzal vagyok (1 db)

Nagyon önbizalomhiányos vagyok, mindig azzal vagyok elfoglalva, hogy mit gondolnak rolam. Hogyan tudnék ezen változtatni, hogy legalább egy picit (nyíljak) meg?

Legjobb válasz: nem drogozol véletlenül? ha igen,akkor hagyd abba és annyi. ha nem akkor bocsi,csak ennek a tünetei. szóval: azonkívül hogy naponta állj a tükörben és mondogatsd magadnak hogy szép vagy,és myilen szép ez meg az rajtad. ha nem hiszed el,kérdezd mege gy ismerõsödet,hogy szerinte szép/helyes vagy e. ha lány vagy,akkor vegyél fel kisit nõiesebb -de ne kurvás-rucikat,és látni fogod az elismerõ tekinteteket. egyszer találni fogsz egy fiút/lányt aki annyira odalesz érted,és annyit fog bókolni,hogy egyre nagyobb lesz tõle az önbizalmad. ez a tükrös dolog is sokat ahsznált nekem si,ismerõsömnek is.sok sikert,pusz. vagy szerintem elmehetnél párszor pszichológushoz-ez nem gáz,de azér ne terjesztd magadról.18év alatt ingyenes és a suliorvos segíthet hogy hova tudnál menni. én is jártam,és sok dologban segített.sok sikert

nem drogozol véletlenül? ha igen, akkor hagyd abba és annyi. ha nem akkor bocsi, csak ennek a tünetei. szóval: azonkívül hogy naponta állj a tükörben és mondogatsd magadnak hogy szép vagy, és myilen szép ez meg az rajtad. ha nem hiszed el, kérdezd mege gy ismerõsödet, hogy szerinte szép/helyes vagy e. ha lány vagy, akkor vegyél fel kisit nõiesebb -de ne kurvás-rucikat, és látni fogod az elismerõ tekinteteket. egyszer találni fogsz egy fiút/lányt aki annyira odalesz érted, és annyit fog bókolni, hogy egyre nagyobb lesz tõle az önbizalmad. ez a tükrös dolog is sokat ahsznált nekem si, ismerõsömnek is.sok sikert, pusz. vagy szerintem elmehetnél párszor pszichológushoz-ez nem gáz, de azér ne terjesztd magadról.18év alatt ingyenes és a suliorvos segíthet hogy hova tudnál menni. én is jártam, és sok dologban segített.sok sikert
Ez ne ilyen egyszerü kedves felettem iró. Én is magamba fordulós rajzolgatós lány voltam. Ki kell mozdulnod, még ha eleinte nehezen is megy. Biztosan van valami amit szivesen csinálsz, és ebbõl lehet kovácsolni az elõnyödet. Én pl. rajzosok közé kezdtem járni és jobb lett. mellesleg a mai napig azzal foglalkozom ki mit gondol rólam. Nem tudok leszokni róla... De néha kirittyentem magam és a párom mondja mennyire megbáumltak , és neki mennyire jó volt, hogy az õ barátnõjét nézik meg. :)
Én az a típus voltam, aki ha nem ért el valamit a boltban, akkor nem kért meg senkit, hogy segítsen neki levenni hanem kisétált. Aztán egyszer úgy döntöttem, hogy ebbõl elég, legyünk bátrak. Azóta sokkal gyorsabban megnyilok, állandóan dumálok és nem csak a szûk ismeretségi körben, hanem idegenek elõtt is. Igazából sokat segített az is, hogy egyedül vágtam bele dolgokba. Elmentem tanfolyamra, egyedül munkát keresni. Mondjuk ez inkább bátortalanság, de szerintem az önbizalomhiány miatt van.
Egyszer olvastam valahol, hogy vannak ilyen tréningek, vagy tanfolyamok, amik segítik, hogy bátrabb légy és elfogad önmagad. Szerintem próbálj meg utána érdeklõdni a helyi ifjúsági irodában (ha van olyan a városban. Szegeden tuti van) vagy a suliban az ifjúságsegítõnél.
szia! http://onbizalom.lap.hu/ Itt sok hasznos dolgot találsz az önbizalomhiányról, és annak leküzdésérõl is! Sok sikert, hidd el, menni fog ez! ;)
Belenéztem az önbizalom-lapba, nem rossz. De a legfontosabb, szerintem, h megismerd és elfogadd önmagad. Ez nem kis munka, de megéri! Próbáld meg, szoritok!!
Az elõttem szólókhoz kegészítésképpen még azt tudnám javasolni, hogy menj el egy könyvesboltba vagy könyvtárba, és keress magadnak önismeretrõl, önbizalom erõsítésérõl szóló könyveket. Nagyon hasznos tanácsokat lehet kapni ezekbõl. Segít pl. abban, hogy hogyan tudod megismerni és elfogadni önmagadat. És ilyenek olvasása után valóban meg fogod tudni tenni, amit valaki korábban arról írt, hogy mit tegyél a tükör elõtt. Persze a tanfolyam is jó lehet, de szerintem mindeképpen érdemes olvasni, sokat olvasni. Én 37 éves vagyok, de a mai napig olvasok útkereséssel kapcsolatos könyveket. Tinédzser koromban nekem is az önbizalomhiány volt a problémám, késõbb az érdekelt, hogy mi a feladatom az életben, stb. Remélem, hogy tudtam segíteni. Sok sikert kívánok!
Elsõ lépésben ismerd meg önmagad( mik a gyengéid amin változtatni kell és pozitív tulajdonságaid amit imádni kell :) Változtatni viszont csak akaraterõvel fogsz tudni (vagy személyiségfejlesztõ tréning) hidd el ha nagyon megakarsz változni meg fogsz ! Bátorság kell hozzá, le kell gyõznöd saját magadat és a félelmeidet -mivel az önbizalomhiány ezzel jár részben- Másokkal pedig nem szabad foglalkozni, le kell szarni másokat, te vagy a lényeg nem mások, az a lényeg hogy te mit gondolsz magadról !!!!!!(meg kell szerettetned magad magaddal ..és mások is szeretni fognak mert azt megérzik hogy ki szereti magát ) és ami a legfontosabb hogy ÉRTÉKES vagy mint minden ember ! :P


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Hogy töröljem le az arcomról az értelmetlen vigyort?

Az az idegesítő szokásom mostanában hogy minden értelmetlenségen elvigyorodok. Például egyszer este nem tudtam elaludni, csak feküdtem az ágyban és a nagy semmire rám tört a röhögőgörcs, de tényleg a nagy semmin nevettem. Akkor ciki igazán, amikor veszekszem valakivel és a vita közepén rám jön és akivel veszekszem az tisztára őrültnek tart. Arra gondoltam hogy megtanulhatnék ilyenkor pokerfacét vágni vagy mondjuk valami rosszra gondolni ami elszomorít. Szóval kéne valami praktika amitől hirtelen szomorú leszek vagy valami. Tud valaki ilyet?

2

Mit kéne tennem? Annyi mindent próbáltam már és sose jön össze.

Nem tudom mi lehet a baj velem. Soha nem sikerül semmi. Bármibe belefogok nem tudom végig csinálni mert mindig történik valami ami miatt elrontom és ez már nagyon idegesítő. Leginkább a lányoknál van így. Eleinte jó minden, próbálok olyan maradni (és szerintem sikerül is) amilyen az elején vagyok de egy kis idő után történik valami és tönkremegy a kapcsolatunk. Először tök jó minden, passzolunk egymáshoz, elvagyunk, szeretjük egymást, elkezdünk vitázni, veszekedni és szakítunk. Az összes kapcsolatommal kb ez volt. Az utolsónál már az eljegyzés is megvolt és utána szakított velem. Szeretnék már családot alapítani, nem öregen akarom ezt megélni de ki fogok futni az időből. Van már egy gyerekem akit szeretek is, de szükségem lenne egy feleségre és talán egy közös gyerekre. A lányom anyjával nem jövünk ki jól és neki már amúgy is van valakije. Egyébként nem tervezett gyerek volt, mielőtt beszólnátok, hogy minek csináltam de nem bánom, hogy megszületett. Legalább ő ad egy kis értelmet az életemnek. Szerintem velem van a hiba de nem tudom hol. Mit tegyek?
27/F

6

Egyre kevesebb dolgot érzek újnak az életben, de miért?

16/f
Úgy érzem hogy egyre kevesebb dolgot találok ami érdekes/új lenne ezekben az időkben.
Kb. ebben az évben kezdődött úgy hogy szinte nem is tudom mikor döbbentem rá.
Mindig volt valami amit még "fel kellet fedeznem" de mostanában ezekből egyre kevesebb van szinte már nincs is.
Ez lenne a felnőtté válás egyik érzése?

3

Titeket nem zavar, hogy a legtöbb "Különc vagyok" képet/idézetet a kis tiniribik rakják ki, akik olyanok, mint minden második tizenéves lány? Miért csinálják ezt?

Azt hiszik, ettől menőbbek lesznek, hogy ők "mások, mint a többiek, és büszkék rá". Közben meg ők azok, akik úgy öltözködnek és sminkelnek, mint az összes tiniribi. Nem tudom, miért csinálják ezt. Ha annyira különcök akarnak lenni, miért riszálják magukat, és próbálnak k.urváskodással menők lenni?
Nem értem. Szerintetek?

15

Ti is elégedetlennek, hálátlannak és boldogtalannak érzitek magatokat?

Szóval én egyszerüen olyan doolgoknak sem tudok örvendeni ami egyébként örömet kéne szereznie és aminek mások tényleg örvendenének és hálásak lennének.
És megfigyeltem, hogy mások elégedettek de én háládatlan vagyok és semmi sem tud felvidítani! ja és egyfolytába fáradtnak érzem magam!
Egyszrüen nem értem magam! Csak én érzem ezt?
Válaszaitokat előre köszönöm!!!

6

Mért van az hogy minden fontos lépésemet elszúrom. és mindig utólag jövök rá hogy hogyan kellett volna csinálni?

5

Mit csináljak? Megfogok őrülni, félek, hogy bekattanok és megteszem. Lent írom.

Régen nagyszerű életem volt. Jó suli, barátok, gyönyörű barátnő fülig szerelmesen 3 évig minden ami egy jó élethez kell. Ott hagytam a sulit... Szakított velem a barátnőm. Elmentem melózni mellette elkezdtem edzeni is és vettem egy kutyust ami mindennél fontosabb lett. Ott hagytam a munkát fél év után (fogalmam sincs, hogy miért, mert hülye vagyok....) másfél éve se munkám se barátnőm.. csak edzek mikor megtehetem és a kutyámmal vagyok. Elvállalok alkalmi munkákat. Azóta folyamatosan morzsolom a lelkemet amiért hülye voltam. Apám iszákos részegen mondja, hogy csak magamra gondolok és a kutyámra, nem érdekel semmi stb. Elzárkóztam a világ elől, mindent szürkén és negatívan látok, sokszor az öngyilkosságra gondolok és egyre jobban hajlok felé.. A kutyám tart vissza, hogy ne tegyem meg mert nem tudom mi lenne vele nélkülem.... Mi a francot csináljak?

12

Neked milyen olyan személyes tárgyad van, ami látszólag értéktelen, de belőled mély érzéseket vált ki?

Vagy nem kell,hogy feltétlenül értéktelen legyen..
De a lényeg,hogy milyen olyan személyes holmid van,amire ha csak ránézel milliónyi érzés tör fel belőled?:)
Vagy csak egy emlék akár,de az mélyen megmaradt benned.
Nem csak a tárgyak "nevére" lennék kíváncsi,hanem a hozzájuk fűződő emlékekre/történetekre is.

Ez csak onnan jutott szembe,hogy válogattam itthon a plüssfiguráimat,éppen dobáltam ki belőle ezt-azt és az egyik macit meglátta Anyu és elég erős érzelmeket váltott ki belőle az a kis maci.Elkezdett sírni és elmesélte,hogy azt még az ő nagymamájával vették meg együtt és ,hogy milyen sokba került az akkor és,hogy ő mennyire örült neki.Volt rajta egy "lyuk" is (szivacsból van a plüss)és mikor azt meglátta akkor még jobban elkezdett sírni.Elmesélte,hogy 10 éves volt mikor az a "szemét láány" kicsípett egy darabot az ő macijából.Fura volt látni,hogy egy 30+ éves nő így emlékszik egy ilyen régi eseményre és mindezt egy régi plüssfigura váltotta ki belőle.

Szóval esetleg ehhez hasonló kérdésekre lennék kíváncsi.:)
(persze nem csak szomorú,akár vidám is lehet)

2

Miért nem bírom magam túltenni ezen?

A barátommal 4 évig jártunk. Én 14, ő 16 éves volt mikor összejöttünk. Nem volt tökéletes kapcsolat, nem fogom szépíteni, mégis nagyon szerettük egymást. Április végén nagyon furán viselkedett, majd bejelentette, hogy van egy másik "barátnője" már november óta. A lány elég messze lakik tőlünk, és ott április végén találkoztak először. Kértem, hogy hagyja ott a lányt, és megpróbálom jobbá tenni a kapcsolatunkat. Belement, és tényleg úgy tűnt, hogy minden szebb lett, mint a 4 év alatt bármikor is. Minden nap találkoztunk, bókolgatott, virágot hozott (ezeket a 4 év alatt sosem). Egyik nap aztán jött a hidegzuhany, bejelentette, hogy vége, ő a lánnyal akarja folytatni. Tudta, hogy ez a legfájóbb pont nekem, mert tök véletlenül, de többször hangoztattam, hogy utálom az olyan embereket, akik így lecserélik a barátnőjüket egy másik lányért. Mondtam neki, hogy ne csinálja már ezt. Nem érdekelte, azóta szóba állni sem hajlandó velem, vagy ha esetleg igen, akkor lehord a világon mindennek, hogy én vagyok az egészért a hibás, ne siránkozzak, mert ő nem sajnál, hanem jókat nevet rajtam. Nagyon szarul esik, 14 kilót fogytam miatta, és ezt mind az érettségim kellős közepette, de sosem volt benne semmi kedvesség ez idő alatt, hogy na esetleg kicsit segített volna felejteni, inkább még egyet belém rúgott. Együtt van a csajjal most is, ezt direkt bejelenti nekem mindig, hogy tudjam, és szenvedjek. Nekem is volt egy barátom utána, de azt éreztem, hogy inkább mintha csak féltékennyé akarnám őt tenni, hogy visszajöjjön hozzám, így aztán szakítottunk a sráccal. Volt egy időszak, mikor már elfelejtettem őt, de mostanában meg minden kis hülye emlék eszembe jut. Gyűlölöm őt, amiért ezt csinálta, de mégis szeretem, mert a 4 év nálam nem múlik el olyan hamar. Félreértések elkerülése végett mondom, hogy nem az zavar engem, hogy kiszeretett belőlem, és elhagyott, hanem az a mód zavar, ahogyan ezt az egészet csinálta, de mégsem volt elég kiábrándító így, hogy még mindig ő jár napi szinten az eszemben, pedig mostmár látom, hogy kihasznált csak, és azt érzem a másik lánynál is, hogy kihasználja, mert érdekes mód fél évig nem volt neki annyira fontos, hogy szakítson velem, és együtt lehessenek többet, csak akkor, mikor éppen abba a városba költözik ő is, ahol a lány lakik. Na meg aztán külsőre nem egy álom pasi, a 4 év alatt sosem érdeklődött iránta egy csaj sem, de most az első szembejövőbe „szerelmes” lett. Ismerem őt eléggé, ez rajongás nála, nem szerelem, mégis eldob egy kapcsolatot inkább. Azon sem tudom túltenni magam, hogy ezek szerint nem tudtam neki megadni mindazt, amire vágyott, ezért kellett egy másik lányt keresnie?! Meddig húzódik még ez bennem? Már lassan 2 hónapja történt..

11

Más is érzi magát nagyon balszerencsésnek?

Olyan mintha átok ülne rajtam. Már születésemtől kezdve így van. Vajon mi rosszat követtem el előző életembe?

3

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!