Találatok a következő kifejezésre: Nagyon önbizalomhiányos mindig azzal (1 db)

Nagyon önbizalomhiányos vagyok, mindig azzal vagyok elfoglalva, hogy mit gondolnak rolam. Hogyan tudnék ezen változtatni, hogy legalább egy picit (nyíljak) meg?

Legjobb válasz: nem drogozol véletlenül? ha igen,akkor hagyd abba és annyi. ha nem akkor bocsi,csak ennek a tünetei. szóval: azonkívül hogy naponta állj a tükörben és mondogatsd magadnak hogy szép vagy,és myilen szép ez meg az rajtad. ha nem hiszed el,kérdezd mege gy ismerõsödet,hogy szerinte szép/helyes vagy e. ha lány vagy,akkor vegyél fel kisit nõiesebb -de ne kurvás-rucikat,és látni fogod az elismerõ tekinteteket. egyszer találni fogsz egy fiút/lányt aki annyira odalesz érted,és annyit fog bókolni,hogy egyre nagyobb lesz tõle az önbizalmad. ez a tükrös dolog is sokat ahsznált nekem si,ismerõsömnek is.sok sikert,pusz. vagy szerintem elmehetnél párszor pszichológushoz-ez nem gáz,de azér ne terjesztd magadról.18év alatt ingyenes és a suliorvos segíthet hogy hova tudnál menni. én is jártam,és sok dologban segített.sok sikert

nem drogozol véletlenül? ha igen, akkor hagyd abba és annyi. ha nem akkor bocsi, csak ennek a tünetei. szóval: azonkívül hogy naponta állj a tükörben és mondogatsd magadnak hogy szép vagy, és myilen szép ez meg az rajtad. ha nem hiszed el, kérdezd mege gy ismerõsödet, hogy szerinte szép/helyes vagy e. ha lány vagy, akkor vegyél fel kisit nõiesebb -de ne kurvás-rucikat, és látni fogod az elismerõ tekinteteket. egyszer találni fogsz egy fiút/lányt aki annyira odalesz érted, és annyit fog bókolni, hogy egyre nagyobb lesz tõle az önbizalmad. ez a tükrös dolog is sokat ahsznált nekem si, ismerõsömnek is.sok sikert, pusz. vagy szerintem elmehetnél párszor pszichológushoz-ez nem gáz, de azér ne terjesztd magadról.18év alatt ingyenes és a suliorvos segíthet hogy hova tudnál menni. én is jártam, és sok dologban segített.sok sikert
Ez ne ilyen egyszerü kedves felettem iró. Én is magamba fordulós rajzolgatós lány voltam. Ki kell mozdulnod, még ha eleinte nehezen is megy. Biztosan van valami amit szivesen csinálsz, és ebbõl lehet kovácsolni az elõnyödet. Én pl. rajzosok közé kezdtem járni és jobb lett. mellesleg a mai napig azzal foglalkozom ki mit gondol rólam. Nem tudok leszokni róla... De néha kirittyentem magam és a párom mondja mennyire megbáumltak , és neki mennyire jó volt, hogy az õ barátnõjét nézik meg. :)
Én az a típus voltam, aki ha nem ért el valamit a boltban, akkor nem kért meg senkit, hogy segítsen neki levenni hanem kisétált. Aztán egyszer úgy döntöttem, hogy ebbõl elég, legyünk bátrak. Azóta sokkal gyorsabban megnyilok, állandóan dumálok és nem csak a szûk ismeretségi körben, hanem idegenek elõtt is. Igazából sokat segített az is, hogy egyedül vágtam bele dolgokba. Elmentem tanfolyamra, egyedül munkát keresni. Mondjuk ez inkább bátortalanság, de szerintem az önbizalomhiány miatt van.
Egyszer olvastam valahol, hogy vannak ilyen tréningek, vagy tanfolyamok, amik segítik, hogy bátrabb légy és elfogad önmagad. Szerintem próbálj meg utána érdeklõdni a helyi ifjúsági irodában (ha van olyan a városban. Szegeden tuti van) vagy a suliban az ifjúságsegítõnél.
szia! http://onbizalom.lap.hu/ Itt sok hasznos dolgot találsz az önbizalomhiányról, és annak leküzdésérõl is! Sok sikert, hidd el, menni fog ez! ;)
Belenéztem az önbizalom-lapba, nem rossz. De a legfontosabb, szerintem, h megismerd és elfogadd önmagad. Ez nem kis munka, de megéri! Próbáld meg, szoritok!!
Az elõttem szólókhoz kegészítésképpen még azt tudnám javasolni, hogy menj el egy könyvesboltba vagy könyvtárba, és keress magadnak önismeretrõl, önbizalom erõsítésérõl szóló könyveket. Nagyon hasznos tanácsokat lehet kapni ezekbõl. Segít pl. abban, hogy hogyan tudod megismerni és elfogadni önmagadat. És ilyenek olvasása után valóban meg fogod tudni tenni, amit valaki korábban arról írt, hogy mit tegyél a tükör elõtt. Persze a tanfolyam is jó lehet, de szerintem mindeképpen érdemes olvasni, sokat olvasni. Én 37 éves vagyok, de a mai napig olvasok útkereséssel kapcsolatos könyveket. Tinédzser koromban nekem is az önbizalomhiány volt a problémám, késõbb az érdekelt, hogy mi a feladatom az életben, stb. Remélem, hogy tudtam segíteni. Sok sikert kívánok!
Elsõ lépésben ismerd meg önmagad( mik a gyengéid amin változtatni kell és pozitív tulajdonságaid amit imádni kell :) Változtatni viszont csak akaraterõvel fogsz tudni (vagy személyiségfejlesztõ tréning) hidd el ha nagyon megakarsz változni meg fogsz ! Bátorság kell hozzá, le kell gyõznöd saját magadat és a félelmeidet -mivel az önbizalomhiány ezzel jár részben- Másokkal pedig nem szabad foglalkozni, le kell szarni másokat, te vagy a lényeg nem mások, az a lényeg hogy te mit gondolsz magadról !!!!!!(meg kell szerettetned magad magaddal ..és mások is szeretni fognak mert azt megérzik hogy ki szereti magát ) és ami a legfontosabb hogy ÉRTÉKES vagy mint minden ember ! :P


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Nagy a gáz, tudom. (? )

Jaa khurvázzatok le nyugodtan, nekem aztán mindegy, de régebben csináltam egy törölközős képet (nincs rajta kint semmim), akkor épp jártam egy fiúval, aztán összevesztünk de kedves voltam vele h ne továbbítsa senkinek, közben utáltam mert olyasmiket tett amiért megérdemelte h gyűlöljem. Azt mondta már nincs meg neki az a kép így elmondtam neki mennyire haragszom és elküldte az egyik "barátnőmnek", aki teljesen megbízhatatlan, és félek, hogy elküldi vagy megmutatja mindenkinek. Mit csináljak?
Kérlek ne szidjatok... Igaz, nincs rajta kint semmim de mégis úgy szégyellem, én nem ilyen vagyok, ez csak egy rossz pillanatomban volt...
13/L

3

Mit csináljak, utálom az életem? :-/

Köbö egy éve romokban az életem, legalábbis én így érzem. A szüleim egy "majdnem válás" után végre egymásra találtak, de sokszor úgy érzem, hogy nincs elég idejük ránk(rám és a tesómra). Na meg aztán utálom nézni, ahogy előttünk "turbékolnak". Lehet, hogy örülnöm kéne, hogy újra szeretik egymást, de valahogy mégse tudok.
Mostanában nincsenek barátaim, az iskolában egyedül ülök, úgy érzem, nincs olyan ember a világon, aki meg tudna hallgatni és érteni. Senki előtt nem tudok megnyílni, nem merek, mert nem bízom az emberekben. Ráadásul nagyon bennem van az, hogy nem szabad gyengének tűnnöm. Éppen ezért mindig magamba folytom az érzéseimet, és azon kívül, hogy néha elérzékenyülök a kedvenc sorozatomon, nem tudok sírni, már egy éve. Úgy tudom, ez nem jó. :-/ Amúgy neten vannak barátaim, mert valahogy nem személyesen, idegeneknek, akikkel úgyse találkozom sose, elmondom a gondjaimat. Ez azért néha jó.
Egy csomószor tiszta depi vagyok, nincs kedvem élni, nincs kedvem az emberekhez. Szokták mondani, hogy egy spotot kell ilyenkor űzni, de azt meg nekem nem lehet(egészségügyi okok miatt).
Már elegem van ebből, nincs egy normális életem, a suliból aig várom hogy hazajussak, mert állandóan egyedül vagyok. Itthon tanulok, netezek, aztán megyek aludni. De milyen élet ez? :(
Pszichológusnál már jártam, és az agyamra ment, nem értenek ezek semmit.(eddigi tapasztalataim szerint).
Bocsi a regényért, és remélem, hogy nem hurrogtok le.
15/l

5

Van itt olyan lány, aki szép arcú és jó alakú mégis kevés az önbizalma/kevésnek érzi magát egy kapcsolathoz?

Ha igen, miért lehet ez szerinted? És nyitott vagy ismerkedésre?
UI: nem azért írtam ide a kérdést, mert ronda srác lennék, csak azt gondolom ebben a kategóriában értelmesebb lányok megfordulnak, mint a szerelem/szexben...

24f

7

Budapesten van ingyenes, vagy legalábbis olcsó pszichológus 18 éves kor alatt?

5

Nagyon depressziós vagyok. Anyukámnak nagyon viszeres a lába és folyton azt képzelem hogy trombözisa lesz. Mit tegyek?

állandóan halál félelmem va.azt képzelem minden nap az utolsó lehet.az egyik lábát műtötték a másikat is kellene de nagyon sokba kerül.a bal lába csúnya de ő azt mondja tudja hogy kell ezzel bánni mozgatni kell stb.

1

Az átlagemberek egy része miért irigykedik, illetve zavarja az, hogy egy sérült ember is lehet sikeresebb mint egy egészséges?

Természetesen rólam van szó. Úton vagyok a diploma felé. Angol szóbeli nyelvvizsgám van (középfok). Alkalmanként diákmunkákat is elvállalok. Sajnos volt már rá példa mikor rendezvényszervezőként dolgoztam,kaptam egy durva beszólást az egyik főiskolai társamtól, hogy biztos a testemmel kerestem a pénzt. Pedig én csak azért tanulok meg azért dolgoztam, mert szerezni akartam egy kis munkatapasztalatot,mert manapság pályakezdőként nehéz munkát találni ebben az országban, sérült embernek meg pláne. Szeretnék értelmes válaszokat kapni a kérdésemre.

4

A fiúk miért csinálják mindig ezt?

Konkrétan a saját esetemben nem értem.. szóval azt tudni kell rólam, hogy egy csúnya, rövid hajú, kis mellű, fiús lány vagyok. Habár vékony vagyok, de a hasam meg nagy (alma-alak gondolom), szóval még az se pozitívum. De mégis amikor találkozok egy fiúval úgy hogy ketten elmegyünk valahova, mindig 'többet' akarnak, szóval kinyilvánítják, ölelgetnek meg puszilgatnak, stb.. És nem értem, tiszta önbizalomhiányos vagyok meg csúnya is, hogy miért van ez? Nem azt mondom hogy sokszor, mert nem vagyok népszerű természetesen a fiúk körében de ha egy-egy elhív valahova akkor én mindig azt gondolom hogy haverkodunk, de a végén ez lesz.

És már több lánytól is hallottam hogy ők csak barátkozni akarnak a fiúkkal de mindig rájuk másznak, mondjuk ez szép lányokkal még érthető is ez igaz. De szóval minden fiú ilyen?? Mindegy milyen csaj, csak csaj legyen??

6

Hogyan lehetnék felszabadultabb?

A közeli ismerettségemben van kb. 2-3 ember (inkább 2 az a 3 :D ), akivel jól elvagyok, abszolút felszabadult tudok lenni.
Idegenekkel, de akár már osztálytársakkal más a helyzet. Ha pl kiselőadást kell tartanom az kb olyan, mint ha a hold túloldalára kellene utaznom :S Nagyjából összekapom magam, minimálisan látszik rajtam az izgulás, de kb 120 alá nem megy a pulzusom olyankor, mikor többek előtt kell beszélnem :S
Ott van az idegen lányok felé nyitás. Ha úgy pl. útbaigazítás gyanánt kérdezek valamit egy idegen lánytól, akkor semmi probléma. Ha kamu útbaigazítást kérek, valójában ismerkedési célzattal, akkor már valahogy jön egy láthatatlan fal, egy blokk, egyszerűen a pulzusom az egekben, és csak habogok :/
Másik példa: hobbiból kicsit bűvészkedtem. Egyedül lazán mennek a trükkök, de ha valaki néz akkor simán elbénázom :D Szóval erről a hobbimról elég hamar letettem :)

Amúgy az egész onnan jön szerintem, hogy áltsuliban én voltam az akit cikizni kellett, otthonról is mindig csak negatív kritikát kapok, szóval elég önbizalomhiányosra lettem nevelve, és hiába látom, hogy sokkal több hülyébb, bénább ember van nálam, még így 22 évesen, lassan az egyetem végén is megvan ez a gátlásosság.

Amúgy nem, nem egy kesergő kis szerencsétlenség vagyok, szeretem az életet, csak hát emberek közt jó lenne kicsit lazábbnak lenni.

22/F

0

Zárkózott ember hogyan ismerkedjen, szerezzen barátokat?

Lehet, hogy nem a legjobb kategóriába írtam a kérdést, de nem találtam jobbat. 21 éves lány vagyok, egyetemista. Mindig is zárkózott típus voltam, nem vagyok egy nagy bulizós, társasági alkat, de tinikoromban sokat csalódtam is az emberekben. 15 éves koromig nem igazán voltak igazi barátaim, barátnőim. A középiskolában szerencsére ez változott, ott ismertem meg a legjobb barátnőimet, a mai napig ők azok 3-4-en, akik tényleg igazi barátnők és megosztunk egymással mindent, rendszeresen találkozunk, annak ellenére is, hogy másfél éve teljesen máshol tanulunk. Az egyetemen viszont szinte egyáltalán nincsenek barátaim. Sok mindenkivel, szaktársakkal vagyok úgy jóban, hogy beszélünk pár mondatot ha összefutunk, de olyan nincs, akivel szünetekben együtt, akivel elmehetek ebédelni. Tavaly volt egy csaj, akivel viszonylag sokat együtt voltunk, de ő most teljesen a barátjával van elfoglalva és nem keresi már annyira a társaságom, én meg nem is szeretek felesleges harmadik lenni. Alapjában véve nagyon szeretem az egyetemet, h végre azt tanulhatok amit szeretek, de magányos vagyok így. Nem is járok egyetemi bulikra, mert tényleg nem érdekel ez a téma, ha itthon néha a barátnőimmel beülünk valahova, az nekem teljesen elég. Viszont így meg nem ismerek meg embereket, sokan vannak a szakomon akikkel szinte még egyáltalán nem is beszéltem 1 év alatt. De hogyan lehet így ismerkedni, főleg hogy a többiek már megtalálták egymás társaságát?

2

Mindig kiálltok magatokért?

Velem mindig olyan gyorsan zajlik minden, hogy meg sem tudok szólalni, és ez egyre jobban megvisel. Egyszerüen leblokkolok, csak utána jövök rá, hogy megint kuka voltam és mégis, hogy mit kellett volna mondanom.

7

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!