Találatok a következő kifejezésre: Nő vagyok. magam (145 db)

21 éves lány vagyok, aki nagy önbizalomhiánnyal küzd, mivel nagyon kicsik a mellei (70A). Ezért nem érzem magam igazi nőnek. Mit tudnék tenni, azért hogy igazi nőnek érezzem magam?

Próbálok úgy öltözködni, hogy tetszem magamnak, de bármit is veszek föl, nem tetszem magamnak.Nem merek párkapcsolatot létesíteni, mert félek, hogy nem fogok tetszeni a srácnak.

Legjobb válasz: Kép? Önmagában a kis mell semmit sem jelent, a világ egyik legjobb nõjének sincs nagy: http://userserve-ak.last.fm/serve/500/5079245/Avril+Lavigne+..

Nem emiatt nincs önbizalmad. Ha nagyobb melleid lennének, akkor mást találnál magadon, ami miatt bizonytalan lennél.
Kép? Önmagában a kis mell semmit sem jelent, a világ egyik legjobb nõjének sincs nagy: http://userserve-ak.last.fm/serve/500/5079245/Avril+Lavigne+..
Pszichológus. Nem normális hogy egy mellméret határoz meg nálad mindent és emiatt nem érzed igazi nõnek magad. Egy pasi sem a melleid miatt fog szeretni, hanem a te egész lényedért, és ha téged szeret a kis melleid is tetszenek majd neki. Vagy te talán azt szeretnéd hogy a melleid miatt szeressen valaki? Nekem is ugyanilyen kicsi van, csak én nem vagyok ilyen vékony hozzá. Mégsincs vele bajom, nem zavar. A párom szereti, a pasiknak mindig kedvence voltam a suliban is. Pedig bõven volt nagymellû csaj is. Mégis én tetszettem. Ezzel csak azt akarom mondani hogy ezen semmi nem múlik, nem kéne hogy számítson nálad sem hogy kicsi a melled. Nem értem téged miért zavar? Biztos van valami oka.
Több barátnõm is panaszkodott már, hogy kicsik a mellei. Ilyenkor csak annyit szoktam mondani, hogy nekem sincs lapátkezem, úgyhogy így tökéletes ;) Te se aggódj emiatt, a kis mellek általában szebbek, érzékenyebbek és kényelmesebbek. Ha amúgy nem vagy csúnya és a személyiséged is vonzó, a mellméreteddel sem lesz gond. 25/F
Ezt a kérdést akár én is írhattam volna...Ugyanez a helyzet velem. És utálom hogy pont nekem kell mellek nélkül élnem:( Avril melleit elfogadnám. De nekem abszolút semmi nincs:( Szar az élet.
Nekem is ilyen kicsik a melleim, mégis imádnak a fiúk.Sok fiú haverom van, és már több hosszabb, rövidebb kapcsolaton vagyok túl(egyiknek sem a melleim mérete miatt lett vége). Tudom hogy nehéz elfogadnod magad, de csak így lehet normális kapcsolatod.
A legtöbb kis mellû lány azért nincs megelégedve a melleivel, mert úgy egyébként az arcával sem. Legalábbis ahogy én észrevettem. Azt írta vki fentebb, hogy ha máskülönben szép vagy, akkor nincs semmi gond, de arra is gondoljunk azért, hogy a lányok többsége nem tartja magát szépnek, és ennek általában vmilyen gyerekkori sérelem az oka. Na, meg persze, mindig mindenbõl ki kell tudni a legjobban :)
Nem a mellméreted határozza meg, hogy kivagy, hanem a tetteid és az egyéniséged. Pszicológus segíthet. Ne aggódj sok srácot nem a mellméreted érdekli, akik meg csak az érdekli, azzal ne is foglalkozz, nem érdemli meg. Pedig igazi nõ vagy.:)
Fogadd el magad olyannak, amilyen vagy, rengeteg lánynak/nõnek vannak kis mellei.Ezen változtatni nem lehet, hacsak nincs rengeteg kidobni való pénzed...de nem érné meg, esetleg extrán push up-os melltartóval tudnál ezen segíteni, de egyszer a melltartó is lekerül.... És hidd el a barátodnak úgy fogsz tetszeni ahogy vagy, akkora mellmérettel amekkora van!
ugyan.nekem is 70a-s a méretem.a barátom egyenesen imádja! nem a melleidtõl leszel igazi nõ
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszaitokat, sokat segítettetek.
van aki a kicsit szereti.
"bombázó lennél, ha nagyobbak lennének a melleid" szerintem [email protected] és emiatt aggódsz. nem tudom milyen hangnembe mondták, de valahogy nem is foglalkoztat, elég az, hogy ez szerintem gyenge beszólás ahhoz, hogy önbizalomhiányos legyél ettõl, és veled van a baj, ezzel a nyámnyila érzékenységgel. voltak önbizalom gondjaim és a suliban rám is mondtak dolgokat, nincs köze a mellemhez, de a lényeg, hogy mások gyönyörûnek tartanak, akik igazán ismernek;) mert nem ragadok le a taplók véleményeik mellett. de te látom igen, hajrá!
16 csak azt sajnálom, hogy ilyen környezeted van, ennyi. de attól, hogy ide álltál a "keserû valósággal" felcímkézett bölcsességeiddel, szerintem nem viszed sokra:-? 1. sok tucat marha ember van aki ezt nézi, és nem tanácsolom, hogy adj a véleményükre, 2. rengeteg lánynak vannak hibái, amirõl az elõnyei elvonják a figyelmet, most egy pillanatra állj meg a siránkozással és gondolkodj el ezen, már lejött, hogy önbizalom hiányos vagy, és ez is, hidd el, hogy rossz fényt vet az emberre. És az önbizalom nem csak a biztatásoktól függ.
Az nem mond igazat, aki azt mondja, hogy a pasiknak nem számít a mellméret. Persze aki szeret az úgy szeret ahogy vagy, bla-bla-bla. Csak ugye odáig el kell jutni, s ha a külsõd nem fog megy egy pasit (s itt az összképbe a mellméret kiemelt hangsúlyt kap náluk) akkor esélytelen az ismerkedés. Nem tudom akkor mit szólnának a pasik, ha ránézésre meg lehetne állapítanunk nõknek, hogy mekkora is a farokméretük. Sztem nem okoskodnának ilyeneket. Fogadjunk ha választhatnának õk sem a kismellûhöz sétálnának oda ismerkedni. Bocsi kérdezõ, de én is kismellû vagyok és 80 pasival dolgozok együtt. Nem 1* hallottam, hogy bombázó lennél, ha nagyobbak lennének a melleid. Hát köszi szépen pasik, ti sulykoljátok belénk ezt az önértékelési zavart! :-(
azért avrilnek nem A s mellei vannak, hanem B s, de láttam már olyan képet róla ahol simán kinézett BB s nek :)
Akkor meg nyugi, ne parázz ezen. Járj társaságba, ismerkedj és minden tök jó lesz :)
A kérdező hozzászólása: Nekem az arcommal nincs semmi bajom, azt átlagosnak tartom.
nekem is ez a problémám. A mellem kicsi, az arcom ronda, borzalmas:(
Basszus mintha én írtam volna :O 16/L vagyok nekem is 70A-s melleim vannak bár azt se igazán tölti ki szóval inkább az a nincs kategória szar ügy:/ de! szerintem is próbáld valahogy túltenni magad rajta ha nagyobb önbizalmat akarsz esetleg sportolj valamit a szép alakért(lapos has, feszes fenék stb..)nálunk a suliban pl teljesen oda vannak egy csajért akinek tényleg alig van melle de mivel szép az alakja mindenkinek tetszik.

Az mennyire gáz, h 25 évesen szánom rá magam, h elmenjek nődokihoz? Vajon lefog nézni nődoki? S melyik a jobb a nő, vagy a pasi?

Legjobb válasz: sztem nem attól függ h nõ e vagy pasi. a lényeg h jó orvos legyen. ha attól félsz, h pasi elõtt zavarban leszel, hát lehet, de ez tuti elmúlik merth õ ugy néz rád mint orvos. ha már régóta élsz nemi életet, akkor sztem már hamarabb kellett volna menned, De ha eddig nem volt panaszod, bajod, akkor szerencsés vagy h emiatt nem mentél el. viszont szerintem kicsit többet kéne törõdnöd magaddal, 25 évesen sztem rendszeresen kéne járnod, legalább évente,ha más nincs akkor szûrésre egyébként 10perc az egész vizsgálat, senkisem mondja h kellemes, de túlélhetõ.. lenézni meg nem fog, vagy ha mégis kitérdekel, te ne ezzel törõdj.. én spec. 3havonta járok magándokihoz, félévente szûrésre, mivel a családomban elég sok rákos megbetegdés volt...szal én parázásból szánom rá magam..de sztem megéri. ne izgulj egyébként nem olyan gáz.

sztem nem attól függ h nõ e vagy pasi. a lényeg h jó orvos legyen. ha attól félsz, h pasi elõtt zavarban leszel, hát lehet, de ez tuti elmúlik merth õ ugy néz rád mint orvos. ha már régóta élsz nemi életet, akkor sztem már hamarabb kellett volna menned, De ha eddig nem volt panaszod, bajod, akkor szerencsés vagy h emiatt nem mentél el. viszont szerintem kicsit többet kéne törõdnöd magaddal, 25 évesen sztem rendszeresen kéne járnod, legalább évente, ha más nincs akkor szûrésre egyébként 10perc az egész vizsgálat, senkisem mondja h kellemes, de túlélhetõ.. lenézni meg nem fog, vagy ha mégis kitérdekel, te ne ezzel törõdj.. én spec. 3havonta járok magándokihoz, félévente szûrésre, mivel a családomban elég sok rákos megbetegdés volt...szal én parázásból szánom rá magam..de sztem megéri. ne izgulj egyébként nem olyan gáz.
A kérdező hozzászólása: Tudom, h ez nem túl okés, de ettõl jobban félek, mint bármitõl. Amúgy én is magánrendelésre akarok menni. Mennyit kell fizetni?
Szerintem is érdemes évente szûrsre járni, én 23 vagyok, és olyan 4-5 szûrésen voltam eddig. Viszont érdemes nagyon megválasztani az orvost, mert akár ott is elkaphatsz vmit, (nem veszélyes, csak kellemetlen dolgot). És igen, nekem is az az érzésem a jelenlegi orvosommal, hogy lenéz, pedig nincs rá oka. Sajna a környékünkön elég korlátozottak a lehetõségeim válogatni, de ki kell próbálni többet is, ha az elsõ esetleg rossz élmény volt, nem vált be. Sok sikert, és lazíts!!!
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat! Tisztában vagyok vele, h ideje lenne már, s megyek is, már nem akarom halogatni! Így is már képzelõdök, h vmi komoly bajom lehet! Jobb lesz majd ezt tisztázni végre.
Ha ennyire félsz a kellemetlen élményektõl, akkor azt javaslom, magánrendelõbe menj. Az esztéká-s dokikkal volt pár kellemetlen élményem ... Azzal kapcsolatban, hogy a nõ vagy a pasi jobb-e...hát ez abszolút tõled függ. Egy csoporttársam azt mondta, õ olyan szégyenlõs, hogy csak nõhöz megy. Én személy szerint nem szeretem a nõi nõgyógyászt, valahogy olyan furcsa volt. Ha pesti vagy, én szeretettel ajánlom az enyémet, írj privit. Az meg, hogy mennyit kell fizetni, az az elvégzett vizsgálatoktól is függ. Amit legutóbb csinált nekem: rákszûrés, hüvelyi UH meg sima hasnyomkodós alapvizsgálat, meg írt pár beutalót. 8ezer Ft volt.
1. lány 2. 23 3. 30 23L :P
1. Belegondolva már inkább nõnek érzem magam, de megszokásból még mindig lányt mondok... Szerintem onnantól fogom magam nõnek híni, mikor teljesen a szüleimtõl független leszek. 2. 19 3. Mondjuk olyan 40 éves koráig. De ismerek olyan 30 évest akire eszembe nem jutna azt mondani hogy fiatal nõ, mert egy besavanyodott hárpia.. Szóval attól is függ hogy viselkedik.
lánynak 17 Azt embere válogatja:) Egyébként én huszonévesen már inkább nõnek tartanám magam, mint lánynak, nem tudom mi a probléma pl a 21/N-nel...
1. Lánynak. 2. 23 3. Amíg fiatalnak érzi magát, és képes megõrizni magában a gyermeki lelkét.
1.) Nõ. 2.) 40. 3.) 25-ig.
A fiatalságot nem tudom, szerintem amíg úgy néz ki. Egyesek olyan szépek tudnak lenni 30-35 évesen is, frissek, fiatalosak, mások meg tök leharcoltak. Látom mindenki próbálja fiatalítani magát a lánnyal :D Én is lányt szoktam írni a hozzászólásaimhoz, de valahol már nõnek is érzem magam. Valahol a kettõ között. Vagyis a környezetem kezdett így kezelni és beleszoktam. Fõleg az egyetemen a tanárok... Igazából õk szoktattak ebbe bele, az elsõ évben még volt egy eligazítás is, hogy hogyan viselkedjünk, meg fogadjuk ezeket a dolgokat. (Akkora poén volt az elején, egy csomót röhögtünk rajta, aztán ijesztõ, mostanra meg megszokott) Szóval szerintem ott lesz nõ a lányból, amikor a felnõtt férfiak is nõt látnak bele, nem pedig kislányt/tinit. És nem csak egyetemen/fõsulin, hanem máshol is. L/19
1. Nõ 2. 28 3. Amíg annak érzi magát, de a legalább harmincas évei körül szerintem még simán lehet fiatal. :) Utána már inkább fiatalos.. :) A "lány" az elsõ válaszolóval ellentétben szerintem a tizenévesekre illik. Egy húszas éveiben járó nõ, már fiatal nõnek számít, és kellene aszerint viselkednie.. :) Amúgy meg nem igazságos, hogy a pasiknak egyszerû, õk minden esetben F-ek.. ;)
Nekem van egy ismerõsöm, és mindig, mindenkire azt mondja hogy lány.Pld."-láttam azt a lányt, tudod, azt akit nem régen emlegettünk." Vagy:"-láttam azt a lányt, ott dolgozik abban a boltban".Vagy:"-találkoztam azzal a lánnyal, tudod, aki ott lakik a lakótelepen."Nem is lenne ezzel akkora gond, ha ezek a "lányok", mind-mind bõven 40-50 évesek, és tök idegesítõ, ahogy mindig mondja rájuk, hogy lányok, ilyenkor szoktam neki mondani, hogy réges-rég voltak már lányok, ne mondja már így, mert olyan röhejes.
1 Férfinak 2 40 3 amíg annak tûnik
21 vagyok, lánynak mondom magam, szerintem nagyon erõltetett ha valaki ilyen fiatalon azzal próbálja "komolyítani" magát és a hozzászólását hogy a neve mellõ "N"-t illeszt "L" helyett. Nõ mondjuk 30 felett. Addig legyen csak lány. Örüljenek csak a fiatalságuknak amíg lehet. Egyébként a 20/N mellett már csak a "23 kismama" szöveget bírom jobban. Uramatyám...
1.Lánynak 2.23 3.35 És van egy 1 éves lányom.De én is az örök gyerek kategóriba sorolnám magam.Tudok komoly lenni, de inkább vidám és játékos vagyok.szoktam mesét nézni, szoktam ugrabugrálni a lányommal, szoktam hülye lenni, mert szerintem tök felesleges a komolyság.Egyszer élünk és én ezt vidáman akarom tölteni.És a páromat fiatalítom magamhoz, mert õ 10 évvel idõsebb nálam.Ez így tök jó!És még õ is nagyon élvezi.A lányomról nem is beszélve! :) ))
Fiatal nõ vagyok :) 27 N
26 vagyok, nõnek mondom magam. Ezt úgy kb. 24 éves korom óta teszem, nem tudatosan, csak akkor történt egy változás az életemben, aminek hatására inkább nõnek kezdem érezni magam. A fiatalos kérdésre nem tudom a választ, de kicsit nyomaszt is ez a téma, úgyhogy skippelem inkább. Pont most volt nemrég a 26. szülinapom, és sírtam. :D
1.lánynak 2.16 3.35
lány 15 35-ig.
1. én nõnek érzem magam...a férfiak is úgy tekintenek rám, és a sors úgy akarta, h hamar megkomolyodjak, de lányt írok megszokásból 2. 20 3. addig számít fiatalnak, amíg romlatlan, nem veszítette el a gyermeki énjét, felhõtlenül tud örülni, és nem kell saját magáról gondoskodnia
1. Jó kérdés...A szüleim már nem élnek, hamar fel kellett nõnöm. Néha azt érzem, hogy érettebb vagyok a koromnál, máskor meg azt hogy gyerek vagyok még. De inkább lánynak. 2. 22 vagyok. 3. Kb 40-45 éves korig. De amúgy nagyon sokat számít, hogy valakinek van-e gyereke, és mekkora. Az egyik ismerõsöm 40 évesen szült, most 45 éves, és nagyon fiatalos. Akinek 45 évesen, 20 éves gyereke van, az meg már nem annyira fiatalos. Sztem egy kisgyerek megfiatalítja a nõket.
1. én inkább lánynak – hiába van teljesen jó férjjelölt tündér pasim, folyton új impulzusokra vágyom, bár ez lehet, hogy sosem fog változni:( amúgy meg szülõkkel lakom 2. 25 3. ameddig úgy viselkedik és annak érzi magát – akár saját lábra állt, netán gyerekei vannak, akár nem pl. unokatesóm 35 éves, 2 gyereke van, és elképesztõen jó néz ki, igazi bombázó, és kimondottan csajszis (nem a szö[email protected] vonal, hanem a talpraesett fiatalossága, humora)
1. Nõnek érzem magam. 2. 18 3 Ameddig annak érzi magát, de általában szerintem olyan 35 éves korig.
1. kor szerint nõnek, de sok gesztusban, poénkodásnál lánynak 2. 32 3. belül ameddig fiatalnak érzi magát, kivül ameddig nem lesz láthatóan ráncos pl a nyaka, ez kor függõ
15 éves vagyok és egy kislánynak mondanám magam lelkileg, testileg idõsebbnek, fejlettnek. Addig számít fiatalnak amég egy nõ úgy érzi magát, ad a külsejére, ápolt, és kellõ önbizalommal rendelkezik. Ha kort kéne mondanom mindenképpen akkor azt mondanám h 35-38 az még fiatal : ]
Én 29 vagyok, van egy 5 éves kislányom, a párommal élettársak vagyunk.A külvilág fiatal nõnek titulál, de igazából lánynak érzem magam (nem viselkedésileg), nem is nézek ki többnek kb.22-nél.Az éveim száma kezd megijeszteni, de igazából legbelül úgy érzem magam, mint 20 évesen ;-).
1. Nonek 2. 19 3. Kulso szemlelokent amig eltudja velem hitetni, hogy fiatal (anelkul, hogy nevetsegesse tenne magat) a magam reszerol pedig, ahogy en erzem magam mind fizaikailag es lelkileg. Attol, hogy nonek mondom magam meg nem vagyok sem besavanyodott, sem merev. Egyszeruen sose voltam vihoraszo, lazado tipus, altalaban ugy cselekszek, hogy oka/ertelme van a dolognak. Magamat ellatom, jelenleg kulfoldon dolgozom, van erkolcsi normam es a targyi javak fele is ugyesen haladok, barmilyen kulso segitseg nelkul. Nem vagyok tul finomkodo es farmert is hordok, de neha szeretek felvenni szoknyat es finom, csipke, barackszinu felsoket. En ezt nem erzem gondnak, ahogy a masik vegletet sem, mindenkinek van egy eresi ideje, amit tiszteletben kell tartani.
1. inkább lánynak mondom magam. 2. 26 vagyok 3. fiatalnak az számít, aki annak érzi magát és tesz is érte, hogy szellemileg, érzelmileg, testileg jól tartsa magát. (persze azért 40 fölött már inkább nõ, mint lány a megnevezés :D)
Anyukám pl. 55 éves és tök fiatal, kirobbanó energiával Egy igazi fiatalnak vén trotty. Tudom, tudom 60 az új 40. Biológiaórán oda kellett volna figyelni: az ember 25 éves koráig fejlõdik, aztán 40-ig szinten tart, utána leépül. Szóval fiatalnak a 25 alattiak számítanak.
1. Megszokásból lányt írok, pedig férjnél vagyok és gyerekem is van. Sajnos hamar fel kellett nönöm, megvan a komolyságom de nekem sem áll a számra, az hogy nö vagyok. Inkább fiatal hölgy. 2. Most voltam 23. 3. Mindenki addig fiatal ameddig annak érzi magát. Anyukám pl. 55 éves és tök fiatal, kirobbanó energiával. Jó mondjuk nem írná, hogy lány de attól még tök fiatalos, úgy is néz ki és úgy is érzi.
1. *hívni
1. Legtöbbször nõnek 2. 21 3. Passz. Nálam 3 fokozat van :D - lányok - nõk - asszonyok Szerintem olyan 30 körül már inkább nõnek számít az illetõ, mintsem lánynak. De ez nem jelenti azt, hogy már ne lenne fiatal. Hozzászólásokhoz lányt írok (21/l) és sokszor úgy szólok, hogy pl. "Lányok! Ti mit vesztek fel este?". De akkor is nõnek tartom már magam pár éve. Intézem az életem, vezetem a vállalkozásom, határozott vagyok, van véleményem, megfelelõen öltözködöm (úgy értem, már túl vagyok a polgárpukkasztó szakaszon, ez már tényleg csak én magam vagyok, ami az én stílusom), tudom mit akarok egy párkapcsolatban, tudom ki vagyok és mit akarok elérni a jövõben stb. Én mindenképpen egy (viszonylag) érett gondolkodású nõnek tartom magam. De azt hiszem, leginkább azért mert sokszor kiütközik, hogy nem illek már bele a velem egykorúak társaságába. Én már sok "mókában" nem vagyok benne, mert úgy érzem nem vagyok már gyerek. Se kinevettetni nem akarom magam, se késztetést nem érzek arra, hogy meggondolatlanságot csináljak. - Ez nem azt jelenti, hogy én ne szórakoznék, vagy merev lennék. Tudok lazább is lenni, de egyfajta kontroll a háttérben akkor is mûködik és ez szerintem így van jól. Mindenesetre nekem így tökéletesen megfelel a helyzet.
24 éves leszek márchusban. Korántsem érzem magam nõnek, inkább lánynak, valahogy a nõ nekem is olyan komolyságot sugall, amilyen én nem vagyok! Szerintem ez addig nem is változik, amíg nem lesz gyermekem- akkor már muszáj lesz felnõni. De még nem vágyom rá. A fiatalság tényleg viselkedéstõl és öltözködéstõl függ, bár úgy 35 után nem nagyon mondják, hogy fiatal, inkább az, hogy fiatalos.
Inkább fiatalasszonynak!:) De egyébként nõnek! Amióta különköltöztem férjhez mentem, valahogy már nem áll a számra a lány megnevezés. Nem tudom miért. Pedig nem vagyok még öreg, 28 leszek!
27éves vagyok, férjnél vagyok és van egy kisfiam, mégis lánynak érzem magam! :) Addig jó, míg ezt érezzük..
49 vagyok és FIÚ!
1. Nõnek... 2. 26 3. 35-ig szerintem fiatal egy nõ...
Lánynak. 23 vagyok. Nem tudom meddig, valószínûleg addig, amíg a környezetem is így tart számon. Pedig már van gyerekem, "asszony" is lehetnék akár, de még úgy érzem, teljes joggal mondható rám az, hogy lány. De szerintem szövegkörnyezettõl is függ, hogy melyiket használjuk. Pl. 23 éves LÁNY vagyok. Viszont: Árkot ásni valószínûleg nem alkalmaznának, mert NÕ vagyok. Szóval valahogy úgy van ez, hogy nemem meghatározása --> nõ; nemem + korom meghatározása --> lány
1.Nõnek. 2.29. 3.35 éves korig.
1.lánynak, a nõ komolyságot sugal, ami rám nem mondható el. Én tipikusan az örök gyerek kategória vagyok.:) 2.18 3.Amíg fiatalnak érzi magát. Ismerek olyan 50-60 éves nõt, aki a mai napig max.35-nek néz ki és úgy is viselkedik. Sokan a mai napig fiatalnak mondják. De ismerek 30 évest, aki kinéz 45-50 évesnek és igazi hárpia, jön a "bezzeg az én idõmben" szöveggel. Rá nem mondanám, hogy fiatal.
1. Lanynak mondom magam, mert egyreszt meg fiatal vagyok a "no" megnevezeshez, masreszt nem is illik ram. A no komolysagot sugall, en pedig gyerek vagyok, vidam, kicsit bolond, eszemben sincs meg csaladot alapitani, elni akarok, baratkozni, vilagot latni, hulyeskedni, tanulni. 2. 20 eves leszek...de mindig 18-at mondok, meg idoben elkezdem fiatalitani magam(: 3. Addig, amig annak erzi magat.
Basszus. Most nezem, hogy szinte szorol szora azt irtam, mint az elozo...
26 éves vagyok és 23 éves korom óta nõnek mondom magam, mert akkor született meg a lányom. Én furcsállnám ha lánynak hívnám magam anyaként. Fiatalnak addig számít egy nõ amíg annak érzi magát, Anyukám 40 évesen begubózott, kitalálta, hogy öreg, most 45 éves és teljesen tönkre is ment.
1)nõnek 2)19 3)embere válogatja, de 50 évesen is lehet simán fiatal egy nõ.

Sokak azt mondják jó nő vagyok, és a fiúzással eddig sose voltak problémáim. Viszont én egyáltalán nem érzem magam jó "suncinak" . Szerintetek, hogy lehetnék olyan vékony mint a modellek?

Nagyon kövérnek látom magamat, s?t utálom magam. Mindig mondják h: nagyon szép alakod van de én nem érzem így. Mivel sportolok izmos alkatom van és áá a combjaim is olyan izmosak meg a karom meg minden. Diétázni képtelen vagyok mert számomra a kaja a minden. Minden nap edzek és tudom hogy abba kéne hagynom ha nem akarok izmosodni, de akkor meg meghíznék. Fogalmam sincs mit tegyek.

Legjobb válasz: Neked leginkább az önbizalmaddal vannak problémák, nem pedig az alakoddal. :) Állj mesztelenül a tükör elé, és sorolj fel magadon 5 olyan dolgot, ami nem tetszik, és 10 olyat, ami igen. :) Hidd el, jót tesz az egódnak, nekem sikerült. :) Ezenkívül, ha mások is azt mondják, hogy jól nézel ki miért stresszelsz? Azt írtad a fiúzással nincsenek gondok. Akkor kell ennél több? Picit nyugodj meg, fogadd el magad úgy ahogy vagy. :))

Neked leginkább az önbizalmaddal vannak problémák, nem pedig az alakoddal. :) Állj mesztelenül a tükör elé, és sorolj fel magadon 5 olyan dolgot, ami nem tetszik, és 10 olyat, ami igen. :) Hidd el, jót tesz az egódnak, nekem sikerült. :) Ezenkívül, ha mások is azt mondják, hogy jól nézel ki miért stresszelsz? Azt írtad a fiúzással nincsenek gondok. Akkor kell ennél több? Picit nyugodj meg, fogadd el magad úgy ahogy vagy. :) )
A kérdező hozzászólása: Köszi , aranyos vagy, és igazad is van.A tükröset már próbáltam és csak a rosszakat láttam.....Olyan furcsa tényleg h. jó alakom van és mégis rossznak látom..Talán azért mert annyi "tökéletes" csajt látok a médiában(meg a valóságban is néha), hogy amellett az én jó alakom rossznak tûnik...
Az elsõ vagyok. Mennyi idõs vagy? Mellesleg a médiában szereplõ emberek negyedannyira sem tökéletesek, mint ahogy azt mutatják. Tehát ne õket vedd viszonyítási alapnak...
A kérdező hozzászólása: 16 éves. Tudomm de ajjh...
16 évesen természetes hogy ilyeneken problémázol, de hidd el, ha a fiúknak is tetszik nyilván nincs baj ;)
A kérdező hozzászólása: köszi (:
16 évesen tényleg nem olyan nagy gáz, ha így gondolkozol. Szerintem próbáld a kardio edzést, az jól átmozgat, nem fogsz elhízni, de nem is növeled az izmaidat. És ha egy ismeretlentõl elfogadsz egy tuti tippet: ne "sunci" akarj lenni, hanem Nõ!

Szerelmi kötést csinálhatok úgy, hogy ne ártsak vele se a kiszemeltnek, se magamnak? (jelzem, értelmiségi, két diplomás nő vagyok, de már nem tudok elképzelni semmilyen más megoldást a problémámra)

Egy évig éltünk se veled, se nélküled kapcsolatban, ? sosem vállalta fel ezt a dolgot nyíltan, mondván, hogy pusztán a barátjának tekint. De a kapcsolat mindkét részr?l jóval több volt, mint baráti. Hiszek benne,hogy szerelmes belém, csak valamiért nem ismeri fel, vagy elfojtja. Néhány napja megszakított velem minden kapcsolatot, mondván, hogy amíg része vagyok az életének, nem tud továbblépni. Nagyon szenvedek, a hiánya nem csak lelki, hanem fizikai tüneteket is okoz nálam. Arra gondoltam, a szerelmi kötés talán el?segítheti vagy felgyorsíthatja a folyamatot, hogy felismerje, én vagyok neki az igazi. Szeretem ?t, semmiképp sem akarok neki rosszat, se rövid-, se hosszútávon. De sürg?sen tennem kell valamit, mert pánikrohamaim vannak amiatt, hogy nem kommunikálunk semmilyen formában. Nagyon el vagyok keseredve, várom a válaszokat.

Legjobb válasz: A mágiával(ha mûködik egyáltalán)csak tartóssá tennéd ezt a se veled, se nélküled kapcsolatot, de a minõségén nem változtatna.Olvastam több olyan esetrõl is, hogy állítólag a pár szerelmi kötést csinált, de nem illettek egymáshoz és aztán meg attól szenvedtek, hogy nem tudtak elválni rendesen egymástól. Vagy javítani kellene a kapcsolat minõségén, vagy végleg befejezni és keresni olyat, aki tényleg hozzád való.

AZ 5. kommentelõnek igaza van...a szerelmi kötéssel csak ezt a szerencsétlen, kinlódó állapotot erõsited. Nem fogod tudni elengedni teljesen és ezért minden következõ kapcsolatodban ott lesz veled "harmadikként". Igazán korrekt mágus el sem vállalja ezt a feladatot. Nem véletlen, hogy azokban a kulturákban, ahol sokkal nagyobb hit van a kötésekben, csak akkor végzik el, ha mindkét fél együttesen akarja....az esetek többségében az esküvõi szertartáshoz tartozik ez a rituálé is....Ne kösd magadhoz, engedd el, jobban jártok mindketten. Valószinûleg elég erõs gondolati energiáid lehetnek, ezért vannak már a pánikrohamaid is....ENGEDD EL! Ha igazán kellesz neki, úgyis megkeres....és javaslom, hogy esténként gyújts magad körül fehér gyertyákat...tisztitja a légkört és magadat is.
A mágiával(ha mûködik egyáltalán)csak tartóssá tennéd ezt a se veled, se nélküled kapcsolatot, de a minõségén nem változtatna.Olvastam több olyan esetrõl is, hogy állítólag a pár szerelmi kötést csinált, de nem illettek egymáshoz és aztán meg attól szenvedtek, hogy nem tudtak elválni rendesen egymástól. Vagy javítani kellene a kapcsolat minõségén, vagy végleg befejezni és keresni olyat, aki tényleg hozzád való.
Épp azért menekül, mert kötni próbálod magadhoz.Tûnj el kicsit az életébõl, hátha észbe kap, ha meg nem, akkor nem érdemes pazarolni rá az energiát.
Üljetek le és õszintén beszéljétek meg! Két diplomás nõ létedre olyan vagy, mint egy pisis óvodás, hallod! Viselkedjetek már felnõttként, az ég áldjon meg! Értelmiségi a seggem... Ezek a belemagyarázások meg, hogy biztos szeret csak nem meri bevallani... ló[email protected]! Nem szeret és kész. Aki szeret valakit az nem tétovázik, ezt a hollywoodi baromságot felejtsd már el, tisztára mint valami Alkonyaton nevelkedett tinilány. Nem tudod elérni, hogy szeresenek, ha egyszer nem vagy szeretetre méltó - vagy csak szimplán nem szimpatizál veled õ annyira, vagy nem tart elég vonzó nõnek. Ez van, fogadd el és nézz másik pali után. Vele meg maradjatok barátok, ha akartok, de úgyse fog menni. Õ örülni fog neki, ha végre szabadok lesztek...
#9 - Ha égve hagyja a gyertyát és elalszik, akkor egybõl a purgatóriumba is kerülhet :DDD Ugyanis kigyullad a ház. Az a baj, hogy te halál komolyan írod ezt a sok baromságot... Sajnállak.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm mindenkinek a válaszokat, de amikor feltettem a kérdést, addigra végsõ elkeseredésemben már megcsináltam a kötést. Mi a teendõ akkor, ha beválna a dolog? Erre mennyi idõt kell várni, és ha megtörténik, forduljak szakemberhez oldásért?
A válasz rövid: nem. A kifejtés sem túl hosszú. Az akarata ellenére érzelmeket rákényszeríteni valakire káros. Mindkét félre nézve. Az ötlet maga is káros, bár az csak arra aki ilyesmire gondol.
Nem. A szerelmi kötés fekete mágia, mert a másik fél tudta és beleegyezése nélkül kényszeríted rá a saját akaratodat, plusz szerelmet nem lehet mágiával kicsikarni, max vonzalmat. A fekete mágiának meg következményei vannak. Én a helyedben sûrgõsen kiverném ezt a fejembõl, és ha a párod el akar menni, menjen. Ha tényleg szeret, visszajön, ha nem, akkor meg úgyis jobbat érdemelsz, hiszen nem gondolom, hogy olyan emberrel szeretnél együtt élni aki nem szeret. :)
A "szakemberek" körülbelül ugyanannyit tudnak az oldásról mint te. Ha te magad oldod fel, az viszont ingyen van. De az utóhatásoktól akkor sem fogsz megszabadulni.
A 16/16 válasz a 10/16-nak szól, bocsánat.
Kedves elõzõ, ha nem hiszel ezekben a dolgokban, mi a fenét keresel ezen az oldalon....Nem mellesleg nincs miért sajnálnod, elhiheted.
A kérdező hozzászólása: Kedves 15:18, szívesen leülnék Vele megbeszélni a dolgot, de semmilyen formában nem kommunikál velem, zaklatni pedig mailben, telefonon vagy személyesen végképp nem szeretném. Amint mondtam, azt a részét, hogy sosem leszünk egy pár, el tudom fogadni, akármennyire fáj is, mert más választásom nincs. De abba nem tudok és nem is akarok beletörõdni, hogy soha többé nem látom és nem beszélünk egymással; mert tudom, hogy nagyon szeret engem, még ha nem is feltétlenül úgy, ahogy én Õt. Ha másképp nem megy, beérem a barátságával is, de ezzel a belsõ ürességgel és hiányérzettel, amit a jelenlegi szituáció okoz nekem, nem tudok megbirkózni.
Az utolsó elõtti válasz adónak: én úgy tudom, hogy a szerelmi kötés az egyetlen, amit semmiféle mágiával nem lehet közömbösíteni, tehát ha egyszer valakin megcsinálják, akkor az már marad, akár akarja, akár nem - nem lehet feloldani semmivel. Az más kérdés, hogy szerintem inkább valami "földi" megoldáson kellene törnie a fejét a Kedves Kérdezõnek. Pl. az tényleg nem rossz ötlet, hogy leülni a pasival és mondjuk rákérdezni, hogy most akkor mi a redvás fene van...??? :D Vagy elfogadni, hogy nem kellesz neki és szép csendben továbblépni, mást keresni (vagy nem keresni senkit).
Javaslom még, hogy gondolkozz el azon, miért dönthetett így?Melyikõtök mivel járulhatott hozzá a szakításhoz?Lehet, hogy Ha megérted, talán könnyebben túlteszed magad rajta.
A szerelmi kötés az valóban nagy butaság lenne mert azt csak egy másik mágiával lehetne megszüntetni úgy gondolom.És a legrosszabb az egészben hogy tönkretenné legalább 2 ember életét is..na meg elvileg több életen veled marad a kötés, mindaddig amíg nincs feloldva. Amit érzel az a ragaszkodásod következménye.Nem szabad félni az újtól, próbálj minden napot a legteljesebben megélni! Ajánlok egy könyvet neked ami igazán belefér a témába és mindenképp hasznodra válna: Osho:Szerelem, szabadság, egyedüllét
Akkor keress magadnak másik "drogot", más pasit és hamar megoldódik a problémád.
A kérdező hozzászólása: A kapcsolat már befejezõdött. El is fogadom, hogy nem akar engem, mást nem tehetek. De szeretném magam mellett tudni, mint egy jóbarátot vagy ismerõst, akivel ha nem is napi szinten, de tartom a kapcsolatot. Olyan ez az egész, mint a drog, nem bírom a teljes elvonást.
...Folytatván:Szóval, amit te szerelemnek látsz, az lehet, hogy csak sajnálat.Velem is nagyon kedvesen bánt a barátom, miközben szakítani akart, de ez nem változtat a LÉNYEGEN. Vagy félreérted a jelzéseit. Bár kicsit kockázatos, de próbálkozz azzal, hogy úgy teszel, mintha szakítani akarnál vele.Nem akarlak elkeseríteni, de sok veszteni valód nincs .Ezzel a próbával lehet, hogy sikerül kiugrasztanod a nyulat a bokorból.Ha szeret, megpróbál majd visszatartani, ha meg nem, akkor legalább nem fog nyugtalanítani a dilemmád.
A kérdező hozzászólása: Az elmúlt egy évben minden szabadidõnket együtt töltöttük, többször próbáltunk elszakadni egymástól, de nem ment se neki, se nekem, akármit csináltunk, mindig egymás mellett kötöttünk ki. Sosem zaklattam, sosem kerestem, csak mindig túlságosan gyenge voltam, amikor egy-egy ilyen elszakadási kísérlet után megkeresett. Sosem tudtam nemet mondani. Szeretem õt, azt akarom, hogy boldog legyen, ha nem velem, hát nem velem. De elveszíteni nem akarom, szeretném, ha része maradna az életemnek akár csak barátként is. Erre keresek valamilyen megoldást, ha a mágia segít, hát legyen.
De abba nem tudok és nem is akarok beletörõdni, hogy soha többé nem látom és nem beszélünk egymással; mert tudom, hogy nagyon szeret engem, még ha nem is feltétlenül úgy, ahogy én Õt. Ha másképp nem megy, beérem a barátságával is, de ezzel a belsõ ürességgel és hiányérzettel, amit a jelenlegi szituáció okoz nekem, nem tudok megbirkózni. De igen, meg fogsz tudni birkózni vele, ha erõt veszel magadon és ignorálod az életedbõl. Ez a barátkozósdi a legnagyobb baromság, mert egyrészt õ inkább örülne, ha teljesen egészében megszabadulna tõled, mert bocs, de nyilván rohadtul irritálod a viselkedéseddel, másrészt pedig addig nem leszel képes mások felé nyitni, amíg az életed része. Ne haragudj, hogy ezt mondom, de "két diplomás értelmiségi" nõ létedre elég hihetetlen, hogy képtelen vagy belátni ezeket a dolgokat. Nekem "csak" egy diplomám van, feltehetõen fiatalabb is vagyok nálad jóval, de amikor hozzád hasonló helyzetben voltam, pontosan tudtam, hogy mit kell tennem, idióta varázslatok nélkül. A pánikrohamok meg ez az eszeveszett kétségbeesés csökkenni fog nemsokára. Magad alatt vágod a fát, ha nem zárod le ezt a kapcsolatot.

Állandóan vágyom a szexre olyan jó lenne ha egy nő kényeztetne ha egy idősebb nő felajánlaná magát még annak sem mondanék nemet a lényeg hogy bula legyen. Mit gondoltok erről?

15-24 éves korig bármilyen nővel ellenék mert már nagyon kanos vagyok. Hogy keressek olyan csaj aki szeret sokat dugni?

Legjobb válasz: Üdv a klubban testvér.

Üdv a klubban testvér.
Rendesen és kulturáltan keress utcán, szórakozóhelyen, internetes rapid randikon... A fõ kérdésrõl meg azt gondolom, hogy valószínûleg kanos vagy, mit a férfiak 99%-a :)
Szextárskeresõ neten. Nézz szét, van egy pár.
"ellenék" - hmm, ezt az ellést hogy gondolod megvalósítani férfiként?
ribancpasik klubja.
Idõsebb nõ-24 év...:DD
Hány éves vagy 12? :D

Magabiztos nőnek tartom magamat és mások is, ennek ellenére mégis féltékeny vagyok a páromra. Azt mondják, hogy az féltékeny aki önbizalomhiányos. Én egyáltalán nem tartom annak magam. Akkor miért lehet? 25 /N

Legjobb válasz: Mert a félelemed kivetíted a párodra. Ott motoszkál benned, hogy mi van ha van nálad, jobb szebb, értelmesebb nõ, aki megragadja a párod figyelmét. És ezzel a magadban való rendíthetetlen bizalom rendül meg.

Mert a félelemed kivetíted a párodra. Ott motoszkál benned, hogy mi van ha van nálad, jobb szebb, értelmesebb nõ, aki megragadja a párod figyelmét. És ezzel a magadban való rendíthetetlen bizalom rendül meg.
A kérdező hozzászólása: igen, talán attól félek hogy az egóm sérül :/ pedig nem vagyok beképzelt sem

Hogyan reagáljak a barátnőm panaszaira? Õk gyereket terveznek a férjével, én magam pedig egyedülálló nő vagyok. (Részletek lentebb. )

Legjobb válasz: Sehogy! Valaki így gondolkodik, valaki úgy! Ha Õ tényleg így érez, hogy pár év, és öreg lesz, akkor Õ valóban az, és össze se hasonlítsd vele magad! Nyílván nem 1 a felfogásotok, ami szerintem ebben az esetben a javadra válik. Ne sértõdj meg rajta, magát minõsíti, nem Téged! Te örülj neki, hogy még 5 év után sem leszel lekésve semmirõl! Ne hagyd, hogy belevigyen ebbe a kapuzárási pánik betegségbe! Amúgy nem haragudhatsz rá, ha Õ így gondolja, akkor meg kell hallgatnod, hisz csak õszinte hozzád!

Sehogy! Valaki így gondolkodik, valaki úgy! Ha Õ tényleg így érez, hogy pár év, és öreg lesz, akkor Õ valóban az, és össze se hasonlítsd vele magad! Nyílván nem 1 a felfogásotok, ami szerintem ebben az esetben a javadra válik. Ne sértõdj meg rajta, magát minõsíti, nem Téged! Te örülj neki, hogy még 5 év után sem leszel lekésve semmirõl! Ne hagyd, hogy belevigyen ebbe a kapuzárási pánik betegségbe! Amúgy nem haragudhatsz rá, ha Õ így gondolja, akkor meg kell hallgatnod, hisz csak õszinte hozzád!
tudod, mindenkinek a saját kínja a legnagyobb :) most neki ez a fõ problémája, ekörül forognak a gondolatai, persze, hogy Neked (IS, mert valószínû másnak is), folytaon errõl ír. mondd meg neki, hogy ha ennyit görcsöl, akkor sosem lesz anya. és ejtsétek végre szerét a találkozásnak, hidd el, lesz egy csomó más közös témátok is!
Jajj lányok /nõk/ti de furcsán gondolkodtok, férfi aggyal ez számomra követhetetlen. Ez olyan lehet mint a szüzesség elvesztése? Ne másokhoz hasonlítsad magad, éld a saját életedet. Nekem férfiként ezek századrangú problémák.
Stílus? Erre csak azt tudom mondani, hogy ha majd te is ott tartasz, és akár egy hónap után nem jön a baba, megnézném, hogy te milyen stílusban panaszkodnál. Mert ezt csak azt tudja, aki vágyik a babára és nem jön. Még ha csak pár hónapja sem!
De megértettem. Ha nem lennél rá irigy akkor tudnád, hogy hogy kezeld a dolgot. Nézz magadba és rájössz.
Sehogy. Amit leírtál abból csak az irigységed szûrhetõ le. Irigy vagy a barátnõdre. Keress magadnak valakit és szülj gyereket és akkor elmúlik az irigységed. Bocsi , hogy ezt írom de ez jön le a kérdésesbõl.
A kérdező hozzászólása: Hopp, közben jött még egy, szóval az az elõzõ elõttinek ment. A barátnõm szokott azért kérdezni rólam (ha már így szóba került), a kiinduló probléma az volt, hogy kicsit tapintatlannak érzem azt, ahogy elõadja a dolgait.
A kérdező hozzászólása: Ma 08:54-esnek üzenem, ha még olvasod: "Stílus? Erre csak azt tudom mondani, hogy ha majd te is ott tartasz, és akár egy hónap után nem jön a baba, megnézném, hogy te milyen stílusban panaszkodnál." A kérdésedre válaszolva: nem, nem tudom, milyen stílusban panaszkodnék, ha egyszer (ne adj Isten) olyan helyzetbe kerülök, hogy nem jön a baba. DE! Az tuti, hogy nem azt mondanám, hogy "bezzeg X. Y.-nak már van gyereke és telepakolja a kölykével az iwiwet". Meg úgy általában lesz*rom az egész iwiwet, facebookot meg hasonlóakat.
Nézd, szerintem az egyoldalú kapcsolat az nem barátság. Ha nagyon nem akarsz hirtelen megválni tõle, akkor egyszer próbáld meg rávezetni, hogy ez neked nem tetszik, de... én nem fûznék hozzá sok reményt. A lényeg, hogy ne hagyd magad kihasználni! Sok sikert! Amelyik kommentelõ, meg az én válaszomra írt: Azért, mert amelyik "barát" ennyire tapintatlan, annak semmit sem számít a másik mások élete, csak magával foglalkozik és ha kérdez is, legfeljebb udvariasságból. 61%-os
Hihetetlen vagy. Miért kéne máshogy mondani? Így érzi, érted? Pánikol, fél, hogy kifut az idõbõl, hogy pár év múlva már öreg lesz, csak erre tud most gondolni, a babájára, ami még nincs, eszébe sem jut, hogy Neked ez bántó lehet. Csak odaveti magát a számítógép elé, és kiönti a lelkét, ezzel átgázolva Rajtad, de szerinted Õ ezt tudja? Nem. Ha egyszer szólnál, hogy Neked ez fáj, és Te ugyan annyi idõs vagy mint Õ, és sehol nem tartasz, akkor azonnal beesne az asztal alá csodálkozásában, és elképedésében. Nem Téged tart öregnek, hanem magát, nem Rólad hiszi, hogy kifutsz, kifutottál az idõbõl, hanem Magáról, annak, hogy hány évesek vagytok ehhez semmi köze.
Kedves Kérdezõ! Én nem a barátnõdrõl akarok írni, hanem rólad: Nem maradtál még le semmirõl! Nem vagy öreg, nem vagy csúnya! Nálad még nem jött el az idõ, nálad még nem jött el az igazi, tehát van lehetõséged a tanulásra, az élet egyéb szép dolgaira összpontosítani. Ne szalaszd el ezeket a lehetõségeket! ÉLJ!!!!!! A barátnõd problémái (akár lelkiek, akár egyéb jellegûek) nem a te problémáid, az az övé. Ha nem hasonlítgatod magad õhozzá (õ már itt tart, te pedig még sehol stb.), akkor nem fog lelkiekben így megviselni. Mondd neki, hogy te nagyon sajnálod, hogy még nem jön a baba, együttérzel vele, de sajnos ezen te nem tudsz neki segíteni. És megkéred, hogy legközelebb errõl majd akkor beszéljen neked, amikor pozitív változás van! Ugyanis az állandó panaszkodásával téged is "lehúz", nem veszi észre, hogy neked fáj, és ezt meg is mondhatod neki. És ha õ is úgy érzi, hogy barátnõk vagytok, tekintettel lehetne rád is. Ettõl vagy észheztér, vagy megharagszik, ez esetben nem volt igazi barátnõd, csak egy lelki szemetesládának voltál jó neki. Terád viszont negatívan hat, és ez esetben minél elõbb szakítjátok meg a kapcsolatot, terád nézve annál jobb. Hidd el, nem vagy lemaradva semmirõl. Ismerek olyan tanárnõt, aki 35 éves koráig talán még randevún sem volt (egyrészt tanult, másrészt külsõleg valóban nem szép). Aztán a munkahelyére jött egy új kolléga, egy éven belül megesküdtek, mostmár a babát várják. Ilyen is van, az életben sosem tudni, kinek mit hoz a jövõ. Gondold végig! Nézz körbe, mi minden szépet kínál jelenleg neked az élet. Kapaszkodj azokba, és próbáld meg elterelni a figyelmedet arról, hogy (akár gondolatban is) összehasonlítsd magad a barátnõddel! Semmi értelme! Járj új közösségekbe, keress új szabad-idõs elfoglaltságot magadnak. Új ismeretségeket kötsz, lehet hogy éppen ott fogod megtalálni a saját boldogságodat!
Kedves kerdezo! Miert lett megint aktualis ez a kerdes? Tortent valami veled vagy a baratnoddel? Meglett a baba, esetleg te megtalaltad eleted parjat idokozben? Vagy sikerult tultenni magad baratnod banto irogatasain? Mizujs mostanaban? :)
A kérdező hozzászólása: Tulajdonképpen nem történt semmi, ha csak azt nem vesszük, hogy barátnõm már vagy két hónapja nem írt. :( De sokat jár a fejemben, ezért is emeltem ki újból a kérdést.
te aztan szep baratno vagy. Sut beloled az irigyseg. Tudod egyaltalan mit jelent a baratsag? Orulnod kene, h neki mar sikerult, ami neked meg nem. Szegyeld magad. Ha az en "baratnom" lennel, szoba sem allnek veled.
dilis csajok....
A kérdező hozzászólása: Kedves adla7176! Ha elolvastad volna a válaszaimat, láthattad volna, hogy bevallottam, igen, tényleg érzek némi irigységet. Ugyanakkor azt is láthattad volna, ha figyelmesen olvasol, hogy konkrétan a barátnõm elõadásmódjával van bajom, azzal, hogy tapintatlannak érzem a stílusát. Ezt a kérdést, amirõl szó van, meg lehetett volna fogalmazni úgy is, hogy számomra ne legyen bántó. Afelõl megnyugtatlak, hogy én sem szeretnék a Te barátnõd lenni, így látatlanban. Ha így elsõre irigynek és rossz barátnak nevezel engem, anélkül hogy ismernél, engedd meg: szerintem te meg egy nulla empátiával rendelkezõ ember lehetsz, aki meg sem érti a probléma lényegét. Részemrõl a vita lezárva, minden jót.
tenyleg eleg nehezen viseled el az igazsagot... :) keress magadnak egy pasit, mert lathatoan a futyihiany a bajod. Orulj a baratnodnek, ne acsarkodj. Es foleg ne itt beszeld ki, mert az csunya dolog. Az ember nem ezt varja a barataitol. :)
A kérdező hozzászólása: Igaz, ami igaz, tényleg nincs párom, nyilván vágyom is rá, de nem görcsölök rajta. Az említett lányt pedig az egyszerûség kedvéért nevezem barátnõmnek, most már inkább csak lányismerõsömnek mondanám, mert eléggé elfelületesedett a kapcsolatunk. Való igaz, talán nem a legszebb dolog a gyakorikérdéseken "kibeszélni", de nem rosszindulat, irigység vezérelt, hanem pusztán az érdekelt, hogy mások mit reagálnának ebben a helyzetben. Van különbség aközött, hogy azt mondom az ismerõsnõmre, hogy "hülye p***a", vagy pedig azt, hogy szerintem nem túl tapintatos. Ez utóbbit én még nem érzem olyan szintû kibeszélésnek, fõleg azok után, hogy sajnos már nem igazán nevezhetõ barátságnak a kapcsolatunk (hozzátenném, nem énmiattam).
na. Latod? Ez most korrekt volt. Menj pasizni (nem lesz konnyu, sok idiotan kell magad tulverekedni, mire talalsz egy viszonylag normalisat) es ne kattogj a baratnodon. Ugy tunik elfordult toled, lehet, h o is erezte az irigyseged vagy egyszeruen csak masfele vitte az elet. Valoszinuleg sosem volt az igazi baratnod es akkor nem is kar erte. Sok szerencset a pasikhoz! :)
A kérdező hozzászólása: Köszi a válaszokat! Elõzõ válaszolónak: most már csak levélben tartjuk a kapcsolatot jó ideje, szóval azért nem olyan rossz ez, mintha élõben kéne végighallgatnom a "deöregvagyok" szöveget. De hidd el, már én is többször fontolgattam, hogy nem írok többet a lánynak. Csak ilyenkor meg belegondolok, mi van, ha én tévedek, és kár lenne felrúgni egy barátságot?
És kedves utolsó! Te honnan tudod, hogy a kérdezõ barátnõje nem kérdez felõle? Ilyet egy szóval sem ír. Úgy imádom, amikor vadigenek emberek, 200 km-rõl megítélnek valamit. Azért mert ebben éppen nem egyeznek, nem kell senkit ismeretlenül véleményezni, ledögözni meg végképp!
A kérdező hozzászólása: Igen, persze hogy van bennem némi természetes irigység, és ezt nyíltan vállalom is, mert szerintem a huszonéves nõk nagy része vágyik családra (ha nem is most rögtön, de az elkövetkezõ években). Emberek vagyunk, szerintem ez természetes. Úgy látszik, nem értetted meg a kérdésem lényegét.
A kérdező hozzászólása: Akkor elmondom még egyszer: nekem nem az a bajom, hogy a barátnõmnek aktuális a gyerektéma, nekem meg komoly kapcsolat még a kanyarban sincs. Hanem az a MÓD, az a STÍLUS, ahogy ezekrõl beszél nekem.
A kérdező hozzászólása: 08:50-esnek: Miért bizonygatod, hogy én bizony irigy vagyok? Mondtam már, hogy van bennem némi természetes irigység, ami alatt nem azt kell érteni, hogy rosszat kívánok a barátnõmnek (dehogy is!), hanem hogy: de jó lenne, ha idõvel nekem is aktuálissá válna ez a kérdés. Szerintem minden nõben megfordulnak ilyen gondolatok, amikor hasonló szituba kerül. Emberek vagyunk, nem robotok. Nem értitek, hogy nekem az fáj, hogy a barátnõm egyfolytában azzal jön, hogy õ már hogy kicsúszott az idõbõl, nem akar öregen szülni stb.? Ha ezen körítések nélkül mesélné el a dolgait, egy szavam nem lenne.
Tény, a barátnõd lehetne tapintatosabb. Ebben igazat adok! De ettõl függetlenül, neked meg barátnõi kötelességed vele örülni, szomorkodni. A legtisztább, ha leültök és elmondod, hogy te nagyon örülsz az õ életének, de az, hogy õ folyamatosan leöregezi magát, téged arra figyelmeztet, mintha már te is kicsúsztál volna az idõbõl és neked rossz!
Beszéltél már az érzéseidrõl a barátnõdnek? ha csak nyugtatgatod, akkor õ abban a hitben van, hogy kisírja valakinek a bánatát, aki meghallgatja és megérti. Sajnos én is estem már ebbe a hibába. Barátnõmnek már nagyon régóta nem volt pasija én meg áradoztam, hogy milyen jó az új párommal. Egy idõ után szólt, hogy õ szereti ezeket a történeteket és igazán kíváncsi rá, csak próbáljak már valahogy (õ se tudja hogy, mert kíváncsi is) tekintettel lenni rá.
Bocs, a kommenteket nem olvastam végig, csak a kérdésedet. Ha tényleg ennyire zavar, ami érthetõ, akkor vállald fel a konfrontációt, és mondd el neki. Ha tényleg a barátnõd, észbekap. Azért azt elmondanám, hogy ilyenkor annyira belegolyóznak a gyerek projektbe, hogy készülj fel mindenre... Esetleg a barátság végére is.
egyébként ilyenkor egyes nõk egymást tuningolják. ha nem esnek az elsõ pár hónapban teherbe, már rögtön évekig tartó sikertelen próbálkozás rémképét festik maguk/egymás elé. szórakoztatják egymást évtizedes sikertelen próbálkozásokról szóló rémtörténetekkel. ezért van ez a "kifutok az idõbõl" pánik.
Van egy barátnõm, aki egy évvel fiatalabb nálam. Õ 24 évesen már teljesen rágörcsölt, hogy kifut az idõbõl, nem lesz pasija, nem lesz gyereke, úristen. Én jobbára vakargattam a fejem, mert akkoriban nekem se volt kilátásban ilyen, de úgy voltam vele, hogy ráérek 32-35 éves korom körül pánikolni, ha még mindig nem lesz mellettem senki. A barátnõm már olyan szintre fejlesztette az agyalást, hogy egész depressziós állapotba süllyedt. Eközben kapcsolatot aktívan nem keresett, így az esélyeit maga csökkentette. Végül az egyik üzletfelemmel összeismertettem, bár akkor munka miatt (nem tudtam mindent elvállalni és neki passzoltam tovább). Házasság lett a dologból. Ennek már 4 éve, de kb. fél évvel ezelõtt úgy tûnt, hogy terhes lehet, hát én úgy félni embert nem láttam :) Végül kiderült, hogy csak késett és akkor mondta, hogy most realizálta, mennyire korai lenne neki a gyerekvállalás. Most vár még 2-3 évet, amíg felkészültnek érzi magát.
nem mindenkinek van érzéke az ilyesmihez. õ nem akarattal bánt meg, egyszerûen nem érzi, hogy ez bántó. pedig ugye akasztott ember házában nem emlegetünk kötelet...ez az, amikor valakibõl hiányzik a tapintat.
(Elolvastam a linkedet is)Írnál egy olyan mondatot ami neked nem tetszik az õ levelében? Amúgy elég szomorú h ilyen és nem veszi észre h téged ez bánt....attól mert van dolog, ami õt foglalkoztatja épp azért még téged is észre kéne vennie...és nem a baba miatt van mert már elõtte is "rádsz*rt" mert férjhez ment!Még is az mi h még nem volt férjnél tudtatok talizni (AKART!!!!), most meg nem?A föld másik felére költözött vagy mi?Szerintem ebben abszolút nem a féltékenység a döntõ! Én az ilyen barátnõket már leselejteztem!Persze felnõtt emberek vagyunk mindenki más életvitellel, de attól függetlenül aki nekem a BARÁTOM azt nem sz*rom le!!!!!Na meg évi 2szer bele ne haljon már! De én azt mondom neked ami nem megy azt nem kell erõltetni!Ne írj neki, ne foglalkozz vele hátha észbe kap...ha nem, akkor hagyd a francba!Ilyeneken kár búsulni!:)
A kérdező hozzászólása: Jó, hát idézek (nem szó szerint): - idéz egy neves genetikust, aki szerint 25 évesen a legideálisabb szülni (mindketten 26 évesek vagyunk), de õ sajnos már lekésett errõl, mert leghamarabb is csak 27 évesen fog - régi csoporttársai 23 évesen szültek, nem lehet elég korán kezdeni, ráadásul telepakolják az iwiwet a "kölykükkel" (!) - nem akar 30 évesen szülni, nem akar "öreg anyuka" lenni, meg 30-on felül nõ a kockázat Értitek már? Erre mondtam azt, hogy az, ahogy elõadja, az nem esik nekem jól.
Utcsó vagyok! És még valaki azt írja te vagy a féltékeny?:D:D:D:D Hát nem tudom!"Telerakják az iwiwet a kölykükkel"...miért nem kérdezed meg tõle h õ nem fogja telerakni az iwiwet a kölykével?Szánalmas ne haragudj h ezt mondom! Nekem a volt barátnõm ilyen...nekem a rózsaszín akkor neki is...nekem a kék akkor neki is...nekem tavaly eljegyzés õ sokkot kapott h neki még nem(4 éves kapcsolatban volt)most csak azért h ne maradjon le eljegyeztette magát egy sráccal akivel 3 hónapja van együtt!:) :) :) Szerinted?Mindenki kineveti!:) A barátnõd is azért hisztizik ennyit a gyerek témán mert mindenhol azt látja!Engem is bosszant h a volt osztálytársaim fele már anyuka, sõt vmelyiknek már óvodás a gyereke, de ettõl függetlenül nem ugrok fejest a kútba! Más mikor a természetes féltékenység motoszkál az emberben, de a barátnõd "divatból" lovagol a baba kérdésen és ez elég baj!:(
Szia Kérdezõ! Én elolvastam az elõzményeket és egész más véleményen vagyok, mint a korábbi válaszolók. Szerintem a Te állítólagos barátnõd egy önzõ dög. (Elnézést az erõs jelzõért, leírom miért ezt használtam.) A barátságról általában: 2 fél van benne jelen, és õk kölcsönösen (!) segítik egymást. Amiket leírtál az arról árulkodik, hogy õ folyamatosan panaszkodik, Te pedig állandóan vígasztalod. Érted õ nem tesz semmit. Természetesen a helyzetedet csak Te magad ismered, én az írásaidból ezt vettem le. Amiért a dög szót használtam az az, hogy nekem is volt egy hasonló "barátnõm". Annak idején jóban voltunk, majd, amikor már az életünk fordulópontra érkezett, akkor az egymásra figyelés nem kölcsönös lett (ahogy fentebb is írtam), hanem egyoldalú: Én ráfigyeltem, õt én nem érdekeltem. Mindig csak az õ élete, az õ problémái, az õ gondolatai volt a téma, rólam nem kérdezett semmit, de arra jó voltam, hogy kipanaszkodhassa magát. Az energiáimat pedig szépen elszívta. Így hát egyszer annyira mérges lettem, hogy teljesen megszakítottam vele a kapcsolatot, azóta nem is beszéltünk. De a hab a tortán az volt, hogy nem sokkal utána megismerkedtem egy új emberrel, akivel azóta tényleg nagyon jó barátságban vagyok és meghallgatjuk egymást, és segítünk egymásnak. Én azt javaslom, hogy szakítsd meg a lánnyal a kapcsolatot, és keress olyas valakit, aki valóban megbecsül, mert az egyoldalú kapcsolatoknak nincs semmi értelme az elszenvedõ alany számára. Ez pontosan olyan, mint a parazitizmus az állatvilágban. Te fogsz kijönni rosszul belõle. Minden jót kívánok neked!
A kérdező hozzászólása: Még az irigységhez annyit fûznék hozzá, hogy olykor mondtam is neki, hogy de irigyellek. És õ is mondta nekem, hogy õ is irigyel, õ meg amiatt, hogy én meg tanulmányi, szakmai téren vagyok sokkal sikeresebb, mint õ. Nem gondolnám, hogy amiatt fordult volna el, hogy érezte az irigységem. Igazság szerint azóta nem találkoztunk, hogy férjhez ment, de hát sajnos valóban sokszor véget vetnek a barátságnak az eltérõ életkörülmények.
Sehogyse izguosz a fiúkra? Van benned olyan gondolat hogy jó lenne egy fiúval?
Mi a fráznak szopjátok egymásét, meg hagyod hogy meg... ha nem vonzódsz a fiúkhoz?? 23 / meleg
A homoban talán ennyire passzív vagy, és nem aktív. Én se gerjedek farkilag a pasikra, és mégis megy a cumi stb., viszont a csajokra igen. Evvan, ezt dobta a gép! :-) A szexnek nem mindig elõfeltételei a mély érzelmek - fõleg férfiaknál. Testileg únki rendben vagy, mert nõi esetben oké a balhé, de lelkileg talán még magadban sem tisztáztad le teljesen ezt a dolgot, és ez blokkolhat. Viszont ha nem megy, akkor miért erõlteted? Ami nem megy magától...
bi vagyok de ilyen gondom nem nagyon van bár fiúval még nem voltam csak masztiztam de ha fiú közelébe vagyok aki bejön nekem akkor is feláll rendesen nem tudom mi lehet a gond nálad
A kérdező hozzászólása: Bármi is van, nincs rá merevedésem.
Jah értem..de akkor izgat a farok ha szopod?:D
A kérdező hozzászólása: Nem, én szopok. Ha engem, akkor az csak úgy megy, ha a "vasaló" tablettát használom, ami bármilyen érintkezésre merevedést biztosít.
tehát téged szopnak?de akkor csak feláll rájuk:D
A kérdező hozzászólása: Azért csak aktív, mert nincs merevedésem "rájuk".
A kérdező hozzászólása: Igen, de orálban csak aktív vagyok.
Lehet, hogy csak félsz..de lehet h csak azt élvezed pasival ha megd*gnak.szoptál már?
A kérdező hozzászólása: Persze, és már voltam is, csak passzívként.
Nem hiszem hogy nagy a gond! Gyakorolj csak, szorgalmasan... Csak meglegyen a betevõ!

24 éves nő vagyok. Gyakran érzem magam fáradtnak, gyengének, van, hogy szédülök is és néha majd elalszom pedig az éjszakákat rendesen végig alszom. Pedig szedek vitaminokat is! Lehet, hogy vérszegény vagyok?

Legjobb válasz: Orvos mit mond? Milyen a teljes vérképed? Milyen vizsgálatokat javasolt még? Miért gondolod, hogy itt látatlanban diagnózist tudunk mondani, amikor azt az orvos is csak a leletek ismeretében tudja megtenni. Menj orvoshoz és vizsgáltasd ki magad.

Orvos mit mond? Milyen a teljes vérképed? Milyen vizsgálatokat javasolt még? Miért gondolod, hogy itt látatlanban diagnózist tudunk mondani, amikor azt az orvos is csak a leletek ismeretében tudja megtenni. Menj orvoshoz és vizsgáltasd ki magad.
Én ugyan így vagyok mint te.Most is eltudnék aludni, pedig nagyon jól aludtam éjjel.Nálam csak pár napja kezdõdött.Lehet van valami front is, de nálam a depresszió is rásegít.1 hónapja voltam vérvételen én vérszegény nem vagyok, és mégis olyan vagyok egész nap mint akit fejbe vertek:((
Errõl, érdemes ezen az oldalon megkérdezni több orvost is, én kértem vagy tíztõl véleményt. http://www.orvostudakozo.hu/index.php?menu=doctoranswers&id=..

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!