Találatok a következő kifejezésre: Most tudtam hogy terhes vagyok (33 db)

Mit okozhat ha a terhességem 4. -5. hetéig szedtem fájdalomcsillapítókat? Nem tudtam, hogy terhes vagyok, de azóta semmi ilyesmit nem vettem be. Az orvos szerint rendbe van minden a babával most 19hetes terhes vagyok.

Legjobb válasz: Szia! Azért gondolom nem levélszámra szedted õket.Ilyen fiatal terhességnél még nem okoz nagy bajt, hisz sokan nem is tudják még, hogy baba lesz, ahogy te sem tudtad. Nyugodj meg semmit nem ártottál a kicsidnek.

Szia! Azért gondolom nem levélszámra szedted õket.Ilyen fiatal terhességnél még nem okoz nagy bajt, hisz sokan nem is tudják még, hogy baba lesz, ahogy te sem tudtad. Nyugodj meg semmit nem ártottál a kicsidnek.
hogy mit okozhat? nem hiszem h most mindenfélét akarsz hallani, nem is tudnánk megmondani. Ha az orvos azt mondta h minden rendben van akkor nyugi!!! egyébként mire és milyen gyakran szedtél milyen gyógyszert?
A kérdező hozzászólása: Fejfájásra szedtem saridont, panadolt!
A kérdező hozzászólása: Köszönöm nagyon kedves vagy!Minden jót.
1. óóóó ne aggódj, azt lehet terhesség alatt is......már azt hittem cataflant v hasolót szedtél.....extra nyugalom!!! jó szülést!!!!
Semmi bajt nem okoz, ez biztos.Valamelyik nap volt egy mûsor, amiben Dr. Czeizel azt nyilatkozta, hogy a terhesség elsõ hónapjában még szándékosan sem lehet kárt tenni az embrióban.Egyrészt: magához a beágyazódáshoz is 1 hét kell, és utána sem kerül azonnal kapcsolatba a keringéseddel.Így az általad fogyasztott dolgokból Õ nem kap, nyugi.+az elsõ 5-6 hétben még semmit nem ronthatsz el, mert az õssejtek korlátlan regenerációra képesek.Ha lenne is gond, azonnal kijavítják a hibát.Azt mondják, ha megmarad a terhesség, egészséges lesz.Nyugodtan hidd el az orvosodnak, hogy minden rendben!
semmit sem árthatott a magzatnak, még épp h megfogant, de szerintem neked kellett volna szólni, õk honnan tudhatták volna?
Én is voltam így, nekem nyaki rtg volt, nem tudtam hogy terhes vagyok.Engem nem küldtek genetikára.A lányom viszont fejlõdési rendellenességgel született, bár mindenki azt mondja semmi köze a röntgenhez, azt mondják öröklött dolog.Menj el genetikára, de ne parázd túl a dolgot, ott kiderül remélhetõleg hogy egészséges.
Sajnos a legnagyobb károsodást pont az elsõ pár hónapban szenvedheti el az embrió, ugyanis akkor fejlõdik ki szinte mindene. A röntgen nagyon káros ilyenkor, sajnos lehet baja tõle... :(
A kérdező hozzászólása: :( a genetika kimutatja ha bármi baj lenne?
Elvileg igen, hiszen azért küldenek el.
A kérdező hozzászólása: köszönöm szépen mindenkinek a választ!Remélem nem lesz semmi baj!Nagyon szeretném megtartani, bár most már kezdek aggódni!
De ha utánaolvasol a googleban azt írja hogy ha nem hasi részen röntgeneztek nagyon pici esélye van a károsodásnak.Elvileg annyi sugárártalom éri a babát mintha terhesen repülõn utaznál.Nyugodj meg biztos egészséges a baba.
Szerintem sem valószínû, hogy ártottál! Egyrészt ha 3 hetesen (azaz egy héttel a megtermékenyülés után) káros hatás éri a babát, az valószínûleg elhal, és be sem ágyazódik. (Czeizel mondja, hogy az elsõ pár hétben a minden vagy semmi elve mûködik.) Másrészt fejen végzett rtg szerintem nincs káros hatással a méhedben lévõ embrióra. Ha lenne, akkor szerintem megkérdezték volna, hogy nem vagy-e terhes, szerintem ilyen esetben nekik kellene rákérdezni az ólomköpenyre (legalábbis én mikor egyszer tüdõröntgenre mentem, megkérdezték). Szóval, reméljük, semmi baja nem lett! Szurkolok!
Dehogy kell elvetetni. Amikor engem röntgeneztek terhesen (muszáj volt), elmagyarázta az orvos, hogy kb naponta 20-szor kellene közvetlenül röntgenezni a hasamat ahhoz, hogy a baba emiatt károsodást szenvedjen. Ne aggódj.

Amikor még nem tudtam hogy terhes vagyok nittyforral kezeltem a kislányom haját. Sajnos belélegeztem a vegyszer gőzét és most nagyon félek, hogy fejlődési rendellenessége lesz a picinek. Van okom aggódni?

Csak egyszer érintkeztem a permetrin szerrel, de nem rövid ideig. Lehet ett?l baja?Ez már okozhat problémát?

Legjobb válasz: Szia!Nem kell félni,a babának semmi baja nem lesz!Nem folyamatosan,mindig használtad!Gratulálok a babóhoz,boldog babavárást!

Szia!Nem kell félni, a babának semmi baja nem lesz!Nem folyamatosan, mindig használtad!Gratulálok a babóhoz, boldog babavárást!
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a megnyugtató választ és a jókívánságot!!

Most tudtam meg hogy terhes vagyok, de mennem kell állásinterjúra, meg akarnék is dolgozni! Szóljak hogy terhes vagyok? Vagy majd ha felvettek akkor szóljak, az meg szemétség nem? Mit csináljak?

Legjobb válasz: Dehogyis szolsz, akkor tuti nem fognak felvenni! De figyelj, ha mondjuk 3 honap mulva majd bejelented, akkor mondod majd azt, hogy nem tudtad, hogy terhes vagy meg az allasinterjun. Ne foglalkozz senkivel, neked erre a munkara szukseged van, kesz. Ha olyan a munka hogy terhesen is lazan meglehet csinalni, akkor pedig dolgozz majd minel tovabb. Ne szolj, es sok sikert!!

Dehogyis szolsz, akkor tuti nem fognak felvenni! De figyelj, ha mondjuk 3 honap mulva majd bejelented, akkor mondod majd azt, hogy nem tudtad, hogy terhes vagy meg az allasinterjun. Ne foglalkozz senkivel, neked erre a munkara szukseged van, kesz. Ha olyan a munka hogy terhesen is lazan meglehet csinalni, akkor pedig dolgozz majd minel tovabb. Ne szolj, es sok sikert!!
NE!!!!
Szerintem elsõsorban magadra gondolj, és egyelõre ne szólj! Sajnos nagyon sok munkáltató szóba sem áll veled, ha terhes vagy, mégha ez teljesen illegális is. Szerencsére van azért az ellenkezõjére is példa, egy barátnõmet direkt azért vették fel egy céghez, hogy a szülés elõtt meglegyen a kellõ számú biztosított napja. De a jellemzõ nem ez.
Szerintem se szólj! Általában nem õszinték a munkáltatók sem, ráadásul manapság szívfájdalom nélkül kirúgnak bárkit egyik napról a másikra. A rizikó tényleg az, ha a próbaidõ alatt valahogy kiderül...remélem nem fog. De akkor tényleg még mindig mondhatod, hogy az interjú idején nem volt tudomásod róla. Minden jót kívánok!
"Fizesse az állam az ellátását a befizetett adóból, ne a kisvállalkozókat szopassák ezzel (is)." ....az állam semit nem fizet jóformán, ha a a munkáltató miminálra jelent be csak, de többet fizet és kivág az utcára, amint mesejti, hogy babát várok....nem mindenki olyan, mint az utolsó hozzászóló, h megtartja a régi dolgozó kismamát...a terhességi védettség meg csak kamu, barátnõmet egy közjegyzõ rúgta ki félidõsen .... csak azért jelentkeni munkára, h munka nélkül pénzhes jusson? látszik h fingod sincs a kismamás tb jogról!! mirõl beszélsz? Te vagy szeretted volt már hasonló helyzetben? Mért is kéne a munkavállalónak azon kívül, hogy átlássa a helyzetet a munkáltató érdekeit nézni? Mondj csak 1 munkáltatót, aki foglalkozik azzal, h a dolgozóinak hogyan jó!! Nálunk pld azt mondják sértõdve a kismamáknak, hogy ne is álmodjanak arról, h hozzánk visszajöhetnek! akkor én mit nézzem ezeknek az érdekeit ( azon túl, h tudjam, h hogyan tudom megvédeni magam és megkapjam ami megillet?)
Az õszinteség ebben a világban hátránynak számít. :o) saját tapasztalat....Ha nincs állásod, akkor jó lenne, ha sikerülne és akkor nem kellene róla beszélni, mert nem ismered azt, hogy vajh hogyan reagálnának....ha van állásod, akkor lehet, hogy ott biztosabb az, hogy meglesz a kellõ napod a gyed-hez is...tényleg, hogy van az nálad? Betegácsiba nem tudsz menni?
Érdekes, hogy a hazudozás a 100% hasznos tanács, ha meg valaki õszinte, az le van pontozva. Milyen országban élünk... :/
valószínûleg ki fognak kötni próbaidõt. Vélhetõen 3 hónapot, mert annyit lehet. Ez alatt neked menned kell majd orvoshoz, védõnõhöz és ultrahangra, ez legalább 5-6 nap nyi hiányzás. Szerintem úgyis ki fog derülni. Egyszerûbb megmondani, mert ha kiderül, akkor a próbaidõrõl úgyis minden ok/indok nélkül ki tudnak hajítani (ezért próbaidõ), szóval jobb ezt elõre tisztázni.
Szerintem nem ilyen egyszerû, hogy nem szólsz és fél évre van munkád. Utána meg 3 évre úgyse számíthat rád a munkáltató. Addig természetesen lesz más a helyedre. Ne is várd, hogy ugyanazt fogod tudni csinálni amikor visszamész GYES-rõl dolgozni.
Ja!-szerintem se szólj, mert kevesebb esélyed lesz-kicsit szemétség, de máshogy munka nélkül maradsz ...de azzal számolj, hogy nem leszel majd a szívük csücske...
A kérdező hozzászólása: kösz a válaszokat, sokat segítettetek!
Munka nélkülin vagy most??Mert ha igen én nem is mennék állásinterjúra!Persze csak akkor ha min. 120 net.bejelentenek!Könyvelõvel beszéltem és mondta, hogy sokkal jobban jártam volna (sajnos én 80.ra voltam bejelentve) ha munkanélkülire mentem volna mert megadják a maximumot!!

Megtartsam? Most tudtam meg, hogy terhes vagyok, nem jó az időzítés, van már egy 2 éves gyermekem, most álltam vissza munkába GYES mellett.

A férjem sem rajong az ötletért, segítségem semmi, viszont a szívemmel szeretném ezt a babát. Mit csináljak?

Legjobb válasz: A gyerekek nem mindig a legjobb idõben jönnek. Én 3 hónapos gyerek mellett lettem terhes, az sem volt éppen optimális, pánikba is estem rendesen. Most már azt mondom, hogy a világ legjobb dolga, hogy Õ megszületett.

A gyerekek nem mindig a legjobb idõben jönnek. Én 3 hónapos gyerek mellett lettem terhes, az sem volt éppen optimális, pánikba is estem rendesen. Most már azt mondom, hogy a világ legjobb dolga, hogy Õ megszületett.
Gondold végig a dolgokat. Egy pici élet van már benned, igaz, váratlan ajándékként jött. Ne haragudj érte, de nagyon õszinte leszek veled. Ha elveteted, hogy fogod kilenc hónap múlva érezni magadat? Vagy õsszel, amikor látsz az utcán egy nagy pocakos várandós nõt? Te már átélted egyszer, milyen pocakosodni, pici babádat ölelgetni, látni az elsõ lépéseit... Mire õ megszületik, a nagyot akár már oviba is lehet adni. És nekem az a tapasztalatom, hogy az egy gyerekhez képest nem hoz nagy változást, hogy két gyerkõcöd van, minden sokkal olajozottabban megy már. Amúgy terveztétek, hogy késõbb vállaltok még gyereket? Ha igen, akkor lehet elõre hozott projektnek is tekinteni.
Tartsd meg! Szerintem nagyon megbánnád a másik esetet....
Én mindenképp mellette döntenék. Oka van, hogy teherbe estél vele, családtag akar lenni. Ha úgy gondoljátok, hogy van hova születnie, (márpedig ahol van már egy, ott elfér egy másik is) akkor tartsd meg! Valóban képes egy abortusz családokat tönkretenni. Sok sikert! :)
Egyértelmûen megtartani, hiszen él a pocakodban a gyereked!!! De ha nem akarsz gyereket mert épp nem optimális, akkor talán védekezni kéne, nem abortuszon gondolkodni.
Szerintem tartsd meg, addig tudsz dolgozni, amíg bírod, és utána mehetsz táppénzre. Nekem most volt méhen kívülim és mindent megadnék ha sikerülne teherbeesnem, pedig már nekem is van egy lányom, de szeretnénk kistesót. Egy baba ajándék és ha minden rendben van vele akkor ne vetesd el, mert megbánhatod késõbb. Fõleg, hogy már van egy gyereked tudod mit veszítettél el, milyen érzéseket és milyen örömöket. Férjeddel beszéljétek meg, az azért nagyon fontos, hogy Õt rávedd, hogy támogasson a döntésedben, akárhogy is döntöttél, ha nem támogat, akkor megint el kell gondolkozni mi a jó döntés. De együtt érdemes meghozni, fõleg a nõ akarta érvényesülése mellett. Vagyis, ha már tudod mit szeretnél próbáld úgy megbeszélni, hogy az legyen, amit Te szeretnél, mert hidd el az a legjobb megoldás. Lehet, hogy a férjed nem rajong most még a babáért, de nem Õ fogja végigcsinálni egyik varációt sem, hanem Te. Kitartás bárhogyan is döntöttél!!!
Kérdés, hogy egyáltalán te magadban fel tudnád-e dolgozni, hogy elveteted. Mert ha nem akkor nem csak neked, hanem a házasságodnak is annyi, nem is beszélve a 2 éves gyermeked lelkivilágáról. Ha viszont igen, akkor ez a te döntésed, én magam nem támogatom a dolgot, de nem vagyok a helyedben.
Minden okkal történik ahogy az is hogy az a pici élet megfogant. Tarsd meg hallgass a szívedre különben örökre bánni fogod.
A kérdező hozzászólása: Mindegyik választ nagyon köszönöm, átbeszéltük, és akarjuk a picit, most már egész nap csak ez jár a fejemben, aggódom is kicsit, féltem a "nagyot", hogy mi lesz vele, amikor szülni kell mennem, és amikor majd a kicsit rendzenem, és attól is nagyon tartok, hogy nehogy valamilyen probléma adódjon a babával, vagy szülés közben, mert akkor mi lesz a másik kicsikémmel.
Nagyon örülök neki! Ezek természetes aggodalmak, minden több gyerekes szülõ így van vele. :) Jó babavárást, kellemes pocakosodást!
Gratulálok a jó döntéshez! Nem lesz semmi gond, ne aggódj! :)

18 eves lany vagyok es ma tudtam meg hogy terhes vagyok! A baratom nem szerett volna meg ilnyen koran gyereket es en sem, de most hogy mondjam meg neki meg a szuleimnek, vagy vetessem el?

Legjobb válasz: Én abortusz ellenes vagyok! De ami fontos az az hogy errõl a pici emberrõl tudnátok-e gondoskodni (akár Ti a pároddal vagy a szüleid segítségével) Estek teherbe fiatalabbak is köztük volt osztálytársam (14 évesen már szült) Ez nem biztatás, de ha így alakult mindenképp felelõsséggel gondoljátok át, Elõször egy magadban és ha letisztáztad akkor jöhetnek a többiek sorban párod és végül a szüleid amikor a kész döntéssel tudtok eléjük állni. Vagy hogy megtartjátok vagy örökbe adjátok vagy sajnos az elvetetés.

Én abortusz ellenes vagyok! De ami fontos az az hogy errõl a pici emberrõl tudnátok-e gondoskodni (akár Ti a pároddal vagy a szüleid segítségével) Estek teherbe fiatalabbak is köztük volt osztálytársam (14 évesen már szült) Ez nem biztatás, de ha így alakult mindenképp felelõsséggel gondoljátok át, Elõször egy magadban és ha letisztáztad akkor jöhetnek a többiek sorban párod és végül a szüleid amikor a kész döntéssel tudtok eléjük állni. Vagy hogy megtartjátok vagy örökbe adjátok vagy sajnos az elvetetés.
Nekem volt egy abortuszom 18 évesen. Nem mondtam el semmit a szüleimnek. A párom tudta, õ meg is tartotta volna, de én annyira határozottan tudtam, hogy nem akarom megtartani, hogy hajthatatlan voltam. Végigcsináltam, a párom mellettem állt, és semmi gond nem volt. Ez 10 éve volt, nem bántam meg utólag az akkori döntésemet.
Megszûntél kislánynak lenni. Anya vagy már most. Te döntesz végül, hogy megtartod, megszülöd és örökbe adod, vagy elveteted. De már nem vagy gyerek ettõl a naptól! Gyermek van a testedben! Vedd komolyan és felelõsségteljesen, mert bárhogy is döntesz, ezen a tényen már nem tudsz változtani és elfelejteni sem fogod soha többé! Beszéld meg az érintettekkel, mi a helyzet, mert egyedül, lazán dönteni EGY EMBER ÉLETÉRÕL
Rájuk is tartozik. Az apjára mindenképp! Az õ gyereke is, az csak részletkérdés, hogy benned növekszik. Joga van tudni róla. A szüleidnek nem kötelezõ szólnod, nagykorú vagy jogilag. De ha úgy döntötök, hogy nem tartod meg, és még otthon élsz, akkor lesz mit megmagyaráznod... én õszinte lennék mindenkivel, és meghallgatva mindenkit döntenék a jövõrõl.
ÉLETÉRÕL nem lehet.
Semmikeppen ne vetesd el!!! A szuleidnek mondd el, hogy bar nem terveztetek, de igy alakult. Jo lenne, ha a baratod tamogatna es felelossegteljesen kezelne a helyzetet. Enelkul eleg nehez lesz.
Egyikõtök sem szeretné ezt a gyereket. Akkor vetesd el, vagy add örökbe. Ha van 30ezer forintod még a szüleidnek sem kell elmondanod.
+1 az abortuszra. Kár ilyen korán elszúrni az életed.
Elõtte kellett volna gondolkozni......Nem csak felcsinálnak és csááá....
mindenképpen el kell mondanod, nem tudod csak úgy elvetetni. elõször beszélj a szüleiddel, bármilyen nehéz is lesz, ezt meg kell tenned. hallgasd meg õket, de ne az elsõ, hirtelen véleményükbõl ítélj, hanem beszéljetek errõl többször (elõször lehet, mérgesek lesznek). tudatosítsd magadban, hogy szeretnek, és bármit is mondanak, neked akarnak jót. aztán gondolkozz el, te mit szeretnél. vitasd meg velük. ott van az abortusz, az ökörbeadás ill. az, hogy megtartod. van olyan, aki a harmadikat választotta, bár nehéz volt, de így is nagy karriert futott be és a fia már egyetemista:) háttérrel meg lehet csinálni. a barátosnak is el kell mondanod, õ valószínûleg abortusz párti lesz, fõleg elõször, de vele is beszélj meg mindent.
Engem ezek az érvek nem gyõznek meg, õszintén. Számomra az a lényeg, hogy 6-7 hetesen már ver a szíve, és mégsem 'bûn' kiszívni az anya méhébõl. Nem érdekelnek az orvosok meg a süket duma.
Hát akkor te nem veteted el, ennyi. De milyen jogon akarsz bûntudatot kelteni egy amúgy is nehéz helyzetben lévõ kislányban? Igen ver a szíve. Ahogy egy tehénnek is, mégis vígan megvacsorázod. Nem összehasonlításképpen, de a lényeg ugyanaz. Egy élõ, érzõ élõlény. Azokat nem sajnálod?
Hát én már igazán nem értem meg az abortuszelleneseket. Tény, hogy nem védekeztek, és ebben az esetben sajnos becsúszott egy terhesség, de azért mérlegelni is kell! Igen, szerintem túl fiatal egy lány a gyermekneveléshez 18 évesen, és ha más megoldás nincs, akkor vetesse el. Sajnos nem látunk bele a család körülményeibe, ezt az abortuszellenesek soha nem veszik figyelembe! És ha tényleg szegénységben kell élnie a megszületett babának? Vagy nélkülöznie kell minden földi jót? Én hiszek Istenben, vallásom tiltja az abortuszt, de ha egyszer "szükség van rá"? Mi lenne itt, ha minden megfogant embrió megszületne? Kedves Kérdezõ! Gondolom, hogy te már úgyis eldöntötted, tedd, amit a szíved diktál. Igen, egy életrõl van szó, de az élet a születés után folytatódik tovább, csak ezt mintha minden abortuszellenes elfelejtené!!!
Bocs, véletlenül kétszer másoltam be...jobb kétszer, mint egyszer se...
Gratulálok! Ilyen videót ide kitenni! Elintézed, hogy ez a kislány örökre lelki sérült maradjon, ha elveteti, mert szegény nem tudja felnevelni? Ezt akarjátok? TI NORMÁLISAK VAGYTOK? Az abortusz ellenzésének is van egy határa, amit nagyon nagy de nagyon túlléptél te barom, aki kitetted a videót. Arra nem is gondolsz, aki önhibáján kívül esett teherbe? Vagy beteg a gyermek és muszáj elvetetni? Van neked szíved? Mert szerintem nincs. Csak a helyén egy NE VETESD EL tábla áll, ennyi az, amit fel tudsz mutatni. Szánalmas vagy, engem inkább vetessenek el, mint hogy ilyen anyám legyen!
Akkor sem bánom. Ez a videó a valóság, nem egy animáció. És ha megtartod a babát, kedves Kérdezõ, hidd el, nem fogod megbánni! Ne félj! Aki igent mond az Életre, az részesül egy csodában. Gondolok Rád, és kívánom, hogy boldog napok következzenek! Bátorságot, sok erõt és szeretetet kívánok Neked!
Szia, hogy döntöttél? Hogy vagy?
33-as, tévedsz...csupán az érdekel, hogy vannak. Veletek ellentétben, akik szorgalmazták az abortuszt, és azóta magasról tesztek arra, mi lehet a Kérdezõvel. Lehet, hogy sosem tudjuk meg - én mindenesetre békességet kívánok neki.
Ugyan már, az összes ember sorsát végig akarod követni, aki terhes lett? Nem. Csak olyan marha jó elítélni másokat. Õszintén. Nem is ismered, azt sem tudod ki ez, nem is egy extrém eset, hogy jó legyen rajta csámcsogni. Mi a francot érdekel téged? Egyértelmû, hogy mocskolódni jöttél, ha esetleg nem amellett döntött, amire te rá akartad beszélni a legszánalmasabb módszerekkel.
Ezt majd eldönti a Kérdezõ, ha válaszol. Semmi közöd ehhez innentõl fogva. Nem is méltatom bõvebb válaszra a rágalmaidat.
NEM, NEM BÛN!!! Ha bûn lenne, akkor börtön járna érte, és nem engedné az ország!
2Oas, hagyd, inkább legyen nulla százalékban hasznos a válaszod és tiszta a lelkiismereted! :) Sok sötét ember, komolyan... Nem picsogunk (milyen kifejezés ez már), de tiszta fejjel gondold végig, ha mindenki azt nézné, hogy tökéletes, szuper feltételek közé szüljön gyereket, lehet te sem lennél! Értelmes vagy, mindenesetre.
Te jó nagy h.lye vagy, utolsó!!!
Szia! :) Biztos vagyok benne, hogy a szüleid segítenének. Bár sokkolná kissé õket a dolog, lehet mérgesek is lennének elejével, de beletörõdnének. Ne félj! Az abortusznak számos lelki visszahatása lehet évek múltán. Már felnõtt nõ vagy. Valamiért a kicsi most szeretne jönni :) Szurkolok! Kitartás! :)
Miért nem lehetett védekezni?
Azért én azt sem ajánlanám egy 18 évesnek, hogy ne mondja el otthon... Milyen lelkiismerettel élne tovább, mégis??
Miért kellene egy felnõtt embernek mindenrõl beszámolnia otthon?
Hát ha te sem akarod, és a barátod se, akkor vetesd el! Teljesen mindegy, hogy a szüleid akarják e, vagy támogatnak e benne, ha ti nem szeretnétek akkor menj abortuszra! Nincs abban semmi gonosz dolog, mint ahogy itt írják sokan!
hát ebben tényleg semmi gonosz dolog nincs :) )... pff
Miaz, hogy az abortuszban nincsen semmi rossz dolog? Eszméletlen milyen emberek vannak...
6-os vagyok. melyik hülye, abortusz imádó [email protected] szerint 17!!! %-ban hasznos a válaszom???? tiszta hülyék vagytok, persze, ne mondja el, ügessen el kikapartatni, majd tegyen úgy, mintha mi sem történt volna...komolyan, ad az ember egy értelmes, normális tanácsot, nem ítélkezik, és mindenki lepontozza...(akinek nem inge...)
Itt is és sajnos a világban is túltengenek azok, akik szerint ez nem bûn. Kérdezõ, menj fel a youtube-ra, nézz meg egy-két abortion-videót, aztán mérlegelj. És nem érdekel, hogy 0%-ban hasznos a válaszom, akkor is, ezerszer is, mindig el fogom mondani, hogy az abortusz bûn!!!!!!
Mindenki tudja, hogy mi az abortusz. Nem kell itt picsogni minden elvakult abortuszellenes hülyének. Majd ti örökbe fogadjátok ugye? Vagy fizetitek az ellátását? Ja nem? Akkor kuss.
Na berágott a hittérítõ. :) Semmi közöm? Mihez? Olyanhoz, amihez neked van? Megsúgom, olyan itt nincs.

Asztmás kismamák. Használtok Symbicort belégzőport terhesség alatt? Nem árt a babának? Csak most tudtam meg hogy terhes vagyok, és végig használtam.11hetes km

Legjobb válasz: Én mikor megtudtam hogy terhes vagyok,elmentem a tüdõgyógyászhoz,és azt mondta hogy nyugodtan használjam tovább a symbicortot.Végig lehet használni,és a ventolint is. 10 hetes kismama

Én mikor megtudtam hogy terhes vagyok, elmentem a tüdõgyógyászhoz, és azt mondta hogy nyugodtan használjam tovább a symbicortot.Végig lehet használni, és a ventolint is. 10 hetes kismama
Nekem ez már a második terhességem Symbicort-tal (amúgy a negyedik), és az elõzõ babának sem okozott semmi problémát. Akkor is és most is azt mondta a doki, hogy lehet használni. Szóval ne aggódj, nem ártottál neki!
Én csak az elsõ 14 hétben használtam a Symbicortot, mert aztán valamiért elmúlt az asztmám.Remélem már szülés után is így marad.:)

Mit tehetnék? Most tudtam meg hogy terhes vagyok

pár jó szót vagy bíztatást vagy aki esetleg járt már hasonló cip?ben szívesen vennék.Mint küls? véleményekre is kíváncsi vagyok. Most leszek 21 éves a barátommal 3 éve jöttünk össze de az utóbbi hónapokban se veled se nélküled kapcsolatot folytatunk mert még se bírtunk huzamosabb ideig külön lenni. Egy alkalommal történt egy kis baleset de másnap azonnal bevettem az eseményutáni tablettát de azt követ?en mégis volt egy olyan érzésem hogy valami nem stimmel. Vettünk egy tesztet ami pozitív eredményt mutatott amit kés?bb az orvos is meger?sített. Körülbelül a harmadik negyedik héten lehetek. A gondom annyi hogy körülöttem mindenki abortuszhoz ragaszkodik a barátom vagy inkább volt barátom ( aki mellesleg fiatalabb nálam tudom rá nem számíthatnék szinte gyerek még) anyukám teljesen kiborult mikor mondtam nyílván elgondolkoztam rajta de az észérvek ellenére se tudom utálni ezt a picit és szinte most köt?döm hozzá. Világéletemben abortusz ellenes voltam de se munkám még csak jöv?re diplomáznék konkrétan semmim sincs de félek ett?l a lelki megpróbáltatástól és pár szóban eztaz érzést nem lehet persze megírni csak jó lenne ha valaki kiállna ebben mellettem körülöttem és ne úgy fognák fel mint valami katasztrófát. Imádom a gyerekeket nem tudom hogy leszek erre képes de úgyérzem nincs más választásom nem akarok csalódást okozni senkinek hiszen anyukám egész életében értem k?zdött de csak arra a csöppségre tudok gondolni hogy nem ezt érdemli. Nagyon szomorú vagyok és kétségbeesett képtelen lennék ezt megtenni miért nem értik meg ezt a körülöttem lév?k és ne ugy fogják fel mintha egy tárgy lenne bennem. Mit tehetnék? nekem lelkileg ez nem ilyen egyszer? oké elrohanunk abortuszra és minden oké lesz . egy élet fejl?dik bennem és az orvos is megmondta kevés volt az esély a teherbeesésre de mégis. valahol egy csodának érzem. ha valaki mellém állna megtartanám de most nagyon egyedül vagyok senki nem akar róla beszélni csak menjünk abortuszra és kész. felfoghatatlan. köszönöm a válaszokat

Legjobb válasz: Sajnos dönteni nem tudunk helyetted! Ha van aki melletted álljon, és segítsen az elején, ha megtudod neki adni, amire szüksége van, és megfelelõ körülményeket tudsz neki biztosítani, hacsak segítséggel is, tartsd meg! Ha ezek mind hiányoznak, akkor vagy elveteted, vagy majd örökbe adod a szülést követõen! Azt tudom mondani, hogy én most vagyok szülés elõtt (38. hét), de én a hónapok után nem tudnék róla lemondani! Bennem növekszik, cseperedik, ragaszkodom hozzá! Ha van aki képes, a 9 hónap után lemondani a gyermekérõl tegye, de nekem nem menne, lehet neked sem! Mérlegelj, de ne sokáig, hisz ha nem tartod meg, sok dolgot el kell még intézni! Majd írj, hogy döntöttél

Sajnos dönteni nem tudunk helyetted! Ha van aki melletted álljon, és segítsen az elején, ha megtudod neki adni, amire szüksége van, és megfelelõ körülményeket tudsz neki biztosítani, hacsak segítséggel is, tartsd meg! Ha ezek mind hiányoznak, akkor vagy elveteted, vagy majd örökbe adod a szülést követõen! Azt tudom mondani, hogy én most vagyok szülés elõtt (38. hét), de én a hónapok után nem tudnék róla lemondani! Bennem növekszik, cseperedik, ragaszkodom hozzá! Ha van aki képes, a 9 hónap után lemondani a gyermekérõl tegye, de nekem nem menne, lehet neked sem! Mérlegelj, de ne sokáig, hisz ha nem tartod meg, sok dolgot el kell még intézni! Majd írj, hogy döntöttél
mi melletted állunk :) merre laksz?még baba rucit is tudok adni neked ingyen :P
Mérlegelned kell. Lehet az anyukád reakciója az elsõ reakció. Ülj le vele beszélgetni TE mit akarsz ugy ugazán a lelkedben!
Nagyobb lelki teher lenne Neked egy abortusz, mint ha egyedül-de késõbb találhatsz egy társat- felnevelnéd... Nagyon nehéz helyzetben vagy, ez tény, hülyeség is leírnom, de én ilyen idióta vagyok, amit gondolok, azt írom. Ha Anyukád lenne olyan "jó" (nem tudom dolgozik e, vagy otthon van, vagy egyéb más rokonod) és segítene annyit, akkor a baba mellett is le tudnál diplomázni! Bár a gyes + családi kevés, de talán diploma után bölcsibe vinnéd a kicsit, és 4-6 órában tudnál dolgozni... Soha nem tudhatod, mit hoz a holnap, a végén még nagyon szép életed is lehet, a kicsid mellett is megtalálhatod azt, akivel egy életen át szeretitek egymást, és a kicsid is szeretni tudja majd! Biztos vagyok abba, ha nem lesz abortusz, akkor a környezeted végül el fogja fogadni, ha más nem akkor, amikor már köztetek lesz a babád :-) Persze fordítva is elsülhet, de én a pozitív gondolkodás híve vagyok! Minden jót kívánok Neked!!! Üdv: 3 lányos, 7hetes kismama
Szerintem nem kellene elvetetni :'DD megfogalmazom hogy mért :) engem is el akartak vetetni régen anyukámék és megmondták hogy nagyon megbánták volna és örülnek hogy nem sikerült õt rábeszélni ugyan ebben a helyzetben volt.. szóval mégis egy életrõl van szó ... szerintem nem kellene elvetetned mert csak megbánnád a családod megbocsájt ha megtartod de ha elvetetnéd te magadnak nem tudnád soha megbocsájtani
7 éves a lányom.18 évesen szültem.Védekeztünk, de mégis összejött.Mindenki ellene beszélt.Én megtartottam.A gyerek apja lelépett.A családomból majdhogynem kitagadtak.Gyûjtöttem a pénzt a terhesség alatt és albérletbe költöztem.Azóta van egy férjem és 2 kisfiam.A férjem teljesen el tudja fogadni, hogy nekem van egy lányom.A szüleim támogatnak, de nem vagyunk jóban azóta.Azt mondták, hogy csak az unokájukat támogatják pénzel, a lányukat nem.Ez van, ezt kell szeretni.De nem bántam meg.Igazából amikor abortusza mentem volna, és már feküdtem a mûtõasztalon akkor döbbentem le magamon.Felpattantam és kimentem.A gyerekemet megtartottam:) Persze ez csak egy példa.Ez a te döntésed! Neked kell eldöntened, hogy most ki/mit választasz !
Senki nem fogan véletlenül, ez a pici meg aztán végképp nem:) A jó Isten annyira akarta, hogy legyen, hogy még az eseményutáni sem hatott. Ahogyan mondták a többiek is, csak magadra hallgass, felnõtt, felelõsségteljes, érzõ szívû nõ vagy, jó anya lesz belõled, ebben biztos vagyok. Mi is segítünk amúgy szívesen, ha szükséged lesz vmi cuccra!Ha gondolod írj privátban! Sok erõt és kitartást! Látod milyen sokan állnak melletted/mellettetek?:)
Én is melletted vagyok kérdezõ!! Látszik nagyon szeretnéd a picúrodat akkor TARSD MEG :D nehéz lesz az igaz de késõbb majd minden helyre fog jönni :)
Hát nem egyszerü a helyzeted. Nagyon sok választ kaptál, és mindben ott volt a JÓ tanács. Én egy dolgot emelnék ki: 21 évesen nem szabad a döntést anyukádra hagynod. Bárhogy is döntessz, az a TE döntésed legyen! Ha te úgy döntesz hogy elveteted igaz soha nem fogod elfelejteni, de tudni fogod miért tetted, és ez enyhít a fájdalmadon. Ha megtartod nagyon nehéz lesz, de egy gyermek rengeteg erõt ad, és végig tudod csinálni! De sajnos a beteg gyerekkel is számolni kell. Nagyon sok teljesen probémamentes terhességböl születik beteg gyerek. Ezzel mindenkinek számolnia kell. A fontos hogy TE dönts! A szived mélyéböl. A "mi lett volna ha..." úgyis felmerül. Csak tudd hogy a szivedböl, helyesen döntöttél! Annyit tanácsolnék hogy "aludj rá egyet" ahogy a régi öregek mondták nem véletlenül. Nem kell most döntened. Várj pár napot, hetet és a többi majd kialakul. Kitartást, és JÓ döntést kívánok neked.
Szasztok* bocsánat , természetesen Sziasztok akart lenni!
A kérdező hozzászólása: és most visszaolvasva nem a saját lelkiismeretem nyugtatására írtam hanem nem ismerek senkit aki csak hasonlót élt volna át és hirtelen nem tudtam hova fordulni..tényleg jól tudom hogy az én döntésem és nekem kell vállalni a következményeket. ami pedig a "balesetet" illeti azonnal bevettem a tablettát nem hiszem hogy másokkal nem fordul elõ hogy elszakad az óvszer vagy akármi. nem érzem magam felelõtlennek de bizonytalan vagyok és szerintem ez érthetõ ebben a helyzetben hiszen úgy mond még én is gyerek vagyok hiszen a szüleimmel élek.mindenképp megírom majd késõbb hogyan alakultak a dolgok de kérlek a rossz szavaktól kíméljetek mert már kár rágódni azon mi történt inkább azon szeretnék hogyan tovább..de persze ezt egy ilyen oldalon keresztül nehéz átadnom milyen õrlõdés folyik bennem de köszönöm azoknak akik megértenek :) még egyszer mindenkinek csupa szép és jót a kismamáknak/anyukáknak pedig jó babázást!!
24-s vagyok. Amit legutóbb írtál, mármint, hogy szegény anyukád, meg az anyagiak...stb. Hát tudod, régen ez fel sem merült volna, teljesen természetes volt a családalapítás. Anyukád is anya, s mindent megtesz érted, hiszen anya, s az anyák úgymond kötelessége is, hogy a gyerekeiket mindig támogassák, persze csak a józan ész határáig(drogozás, rossz élet), szóval szerintem nem anya, az aki ebben a helyzetben abortuszra kényszerít. Megaztán te is anya vagy, s neked is az a kötelességed, hogy mindent megtegyél a benned szunnyadó babáért.Szóval az anyagiak meg a blabla csak jó kifogás és mentegetõzés, nálad sokkal rosszabb körülmények között is nevelnek egészséges és értelmes gyerekeket, ezt a munkámból tapasztaltam.(pedagógus)Döntened kell!!!!!
tegnap 07:22-es vagyok. Kérdezõ mivel 21 éves leszel anyukádék nem kényszeríthetnek az abortuszra csak elmondhatják a véleményüket/következményeket! Felnõtt nõ vagy itt csak a TE döntésed számít, ha nem akarod akkor nem kell abortuszra menned!
Nincs az a nagymama, aki ne szeretné az unokáját! Várj csak amíg magához öleli! Lehet, hogy õt fogja furdalni a lelkiismeret, mert nem gondolt bele ebbe a csodába, aki a "kislánya" pocakjában nevelkedik. Az anyaság pedig hihetetlenül a legnagyobb dolog, ami egy nõvel történhet. Bízz magadban! Hallgass a szívedre, mert egy életen át cipelni egy ekkora terhet õrjítõ! Sok erõt, szeretetet. Babagondozási kérdésekben pedig majd fordulj nyugodtan hozzám, mert nagyon képben vagyunk! Nagy kaland és kihívás lesz:)
Még annyit, hogy jó lenne megkérdezned a nagyszüleidet vagy valaki rokont, jó barátot. Hátha találsz valakit, aki erõt ad, hogy meg tudd védeni magad! Még annyi, hogy te nem fogsz anyukádra neheztelni késõbb, ha rávesz az abortuszra?
Kérdezõ mizu? hogy vagy?
Elõzõ vagyok. És ha késõbb, diplomásan, férjjel vállalnál gyereket, arra sincs garancia, hogy nem leszel nehéz anyagi helyzetben, nem maradsz esetleg egyedül, nem szorulsz majd a szüleid segítségére... Semmire nincs garancia és semmire nem lehet mondani, hogy nincs kiút, ha nagyon akarja az ember. Volt példa itt arra is, hogy korán vállalt gyerek után több diplomát is sikerült szerezni, helyrerázódott az élet. Volt arra is, hogy továbbra is piszkosul nehéz anyagi és családi helyzetben vannak, de nem bánták meg így sem a döntést. Az abortuszt viszont örökre bánhatja az embert. A szüleim is egyetem alatt, 20 évesen tudták meg, hogy egy élet készülõdik hozzájuk. Bevállalták, szerették egymást, nagyszülõi segítséggel elvégezték az egyetemet, 4 év múlva tervezetten vállaltak engem is. :) Sok pozitív példa van. Szinte minden megoldható, fõleg, hogy így kötõdsz máris a gyermekedhez, minden meg tud oldódni... (Az abortusz szörnyûsége utólag viszont nem...)
Nem vagyok sors/ vagy Isten -párti, de ami veled történt az nem véletlen. Mármint, hogy állapotos maradtál. A tested és a lelked is készen áll a jövevény befogadására Ha elvetetnéd boldogtalan lennél, pedig anyukád azt szeretné, hogy boldog lény. Ha miatta döntenél az abortusz mellett, akkor késõbb õt okolnád magad miatt, hogy nem voltál elég erõs, hogy kiállj magatokért. A te életed nem az övé. Õk sokáig terveztek, és sikerült. Nagyon sokan vannak úgy pl.:én is ugyanígy volamt, legyen lakás, biztos munka, diploma. Mire összejött eltelt majd 8 év, persze a fiú ugyanaz maradt.5 éve várunk a babánkra. Minden fõiskolán lehet szerintem egyéni tanrendet kérni. nekem csoporttársam csak 1 félévet járt, utána végig egyénis volt. A 4 év alatt 3 gyereke született, mert így akarták, és szépen lediplomázott velünk. Én is az utolsó évben egyénis voltam, mert dolgoztam. Van spec. ösztöndíj is, legalábbis régen volt, kismamásoknak. Esély a tanulásra asszeem. Hogy a baba beteg lesz-e azt nem lehet tudni, várd meg az elsõ 12.hetet, de csak pozitív dolgokra gondolj ezzel kapcsolatban, nehogy elvetélj. Az elsõ 12.hét nagyon meghatározó, akkor fejlõdik ki minden kis testrészkezdeménye. Én nektek drukkolok, mert kell hogy ne csak a társadalom peremére szorultak szaporodjanak, hanem a jófajta magyar emberek is. 26hkm
Én a helyedben nem vetetném el.Anyukád rövid idõn belül megbékél majd és imádni fogja az unokáját.Ez a kisbaba a Te gyereked senki nem veheti el tõled.Ha elveteted olyan ürességet és fájdalmat fogsz átélni ami leírhatatlan. Kitartást kívánok, 4 gyerekes anyuka.
Nagyon nagy dolog, hogy 21 évesen, ilyet írsz, sok fiatal példát vehetne rólad.Biztos vagyok benne, hogy jó édesanya leszel.Mond el anyukádnak, hogy õ a tiéd.És te most ugyanúgy harcolsz a gyerekedért, mint õ érted.Én szeretném, ha te mindenbe támogatnál, és lelkierõt adnál. Tartsd meg, küzdj magadért, és a gyerekedért!Amikor megszületik, minden megváltozik. Gratulálok kedves kismama/leendõ édesanya!Minden elismerésem a tiéd, és ne hagyd, hogy bárki befolyásoljon! 37 hetes kismama
A kérdező hozzászólása: köszönöm a gyors válaszokat:) az orvostól kaptam családsegítõi számot de igazából akkor tört el bennem minden mikor megláttam a monitoron. 10 évet öregedtem fejben. sajnos perpillanat ez a legrosszabb hogy mindenki ellen ki kéne állnom és anyukám a mindenem nagyon csalódna bennem hogy a mindig jó tanuló lányával ez lett. de én mégse tudom katasztrófaként felfogni. még annyi probléma adódott hogy az orvos azt mondta lehet károsítja a magzatot az eseményutáni tabletta valamint oltást is kaptam a terhesség alatt és párszor alkoholt is ittam. félek ha mondjuk beteg lenne ettõl a gyerek végképp mit csinálnék..
A kérdező hozzászólása: Budapesten lakom és az anyagi helyzetünk úgymond átlagos semmiben sem szenvedünk hiányt. csak hát nem tudom ti mit éreznétek hogy a volt barátom rögötn rávágta a nemet õt kitagadnák otthonról az biztos el se mondja. anyukám pedig sírógörcsöt kapott sose láttam ilyennek még nagyon megijesztett. egyik pillanatban azt gondolom az a helyes amit anyukámék mondtak és túl kell esnem rajta meg szinte sírógörcsöt kapok hogy nem tudnám megtenni. alapból nem érzem magamat erõs embernek akkor ezt hogy élném túl tudom örökre sebet okozna de így meg a körülöttem levõket bántom meg. sehogy se jó
A kérdező hozzászólása: ha valaki igazán kiállna mellettem és örülne neki megtartanám ezt tudom. de egyedül ezt a terhet nem bírom elviselni mindenki gyûlölne érte én tudom. nem értem miért nem éreznek ez iránt a pici iránt semmit. mindegy milyen körülmények közé születik valaki ugyanolyan emberke lesz mintha 5 év múlva úgy születne hogy van lakásom és munkám. csak nehezebb út de nem tudom nem szeretni ezt a picit akármennyire is hülyének néznek emiatt. köszönöm a válaszokat már most jobban érzem magam picit így ismeretlenül is. senki se gondolja hogy ez vele megeshet de mégis.
Jaj, annyira buta vagy!! Hát mivel bántod meg a körülötted lévõket?? és amikor a körülötted lévõket említed, akkor kikre is gondolsz? Aki fontos lehet számodra, az a közvetlen családod, akik hidd el, ha késõn is de melletted fognak állni!! Anyukáddal nyugodtan ülj le, beszéld meg mind ezt! Ha szükségesnek érzed, kérdezz rá Nála, hogy Õ képes lett volna e Téged elvetetni? Kérd, hogy képzelje magát a Helyedbe. Beszéljetek Õszintén, elvégre Õ az, aki igazán melletted tud majd állni. A többiek nem számítanak, csak a szüleid! Õk "megbocsájtóak" tudnak lenni!!-ezt a szülõkrõl általánosságban tudom elmondani! Mivel még igen fiatal terhességrõl van szó, és közvetlenül nincs még össze "kötve" Veled, - tehát még nem fejlõdött ki a méhlepény, így igen picike annak a kockázata, hogy az elõbb általad említett egyébként káros dolgok valamelyike is ártana az embriónak!! Ha képesnek érzed Magad arra, hogy egy gyermek mellett fejezd be a sulit, akkor ne félj a "tömegtõl"! Itt a GYK-n Melletted állunk!!! :-) Üdv: 3 lányos, 7 h.km
A kérdező hozzászólása: anyukámra gondolok elsõ sorban. mindig azt mondja engem 3 évig terveztek volt lakás férje nekem semmim sincs ezt így nem lehet. tudom hogy csak jót akar nekem de én is úgy próbálom védelmezni a gyerekem ahogy õ engem. lehet megõrültem nem tudom tényleg nekem az õ véleménye számít a leginkább és az hogy támogasson. tudom idõvel minden megoldódik de nem így terveztem az elsõ terhességem hogy mindenki kibukik és világ vége és ha megmutattam az ultrahang képet nem érdekelt senkit. ez az ami igazán rosszul esik mert én büszke vagyok erre a picire és kész
Tudod muszáj megjegyeznem: nagyon jó anyuka vagy már most szerintem :) Komolyan gondolod és képes vagy bármilyen áldozatra.. csak lenne melletted valaki! Átérzem. Én is csak azt tudom mondani, hogy ülj le beszélgetni anyukáddal és õszintén mondd el neki mindezt. A körülményekrõl amit írtál, hogy mindezek ellenére úton van a babád, nekem egyáltalán nem tûnik katasztrófának. Anyudnak is kell idõ, hogy megeméssze, mert neki te vagy a legfontosabb, de szerintem pont ezért képes lesz megérteni és melléd állni. Lélekben én is melletted állok!
Ez az elsõ sokk volt Anyukád részérõl! Nem ugyan az, de az én Páromnak mire megemésztette a "meglepi babát", 2 hétbe telt! Bár, ha a kimerültség beszél belõle (Két hetente jár haza, 12 órákat dolgozik, napi min.2 max.5 órát tud aludni), akkor olyanokat mond, amiket ha nem fáradtan mondaná, igen bántó szavak lennének. Rettentõen lelkis csaj vagyok, de az anyaság megedzetett, sok mindent megtanultam elengedni a fülem mellett! Hagyj pár napot Anyukádnak, majd higgadtan kezdjetek el beszélgetni! Közben vedd végig, milyen lehetõségeid lesznek, ha megtartod a babád (tanulás, munka...mellett gyermeknevelés). Ezt Anyukádnak majd végig vezetheted, aki rá fog jönni, hogy "van Benned kurázsi"- nem ez a leghelyénvalóbb kifejezés, de érted a lényeget!! :-) Csak minden jót tudok kívánni Neked!!!
A kérdező hozzászólása: hihetetlenül jól esnek ezek a bíztató szavak:) köszönöm nektek! igen, most úgy vagyok vele hogy kicsit gondolkoznom kell megemészteni, ez számomra nagyon nagy dolog beszélnünk kéne róla a körülöttem levõkkel de szerintem ezt csak én tudom megérteni hiszen velem történik meg. nekem ez az egész nem ilyen egyszerû sajnos hogy akkor letudjuk ezt a gondot is . pláne nekem mindig legcsodásabb dolog az volt hogy gyerekem lesz mindig azt mondtam úgy ott tartanék már. és ha abortuszra mennék hogy visszatérjek a "felhõtlen" életembe hogy tanuljak egy olyan dolgot ami nem okoz örömöt, hogy bulizhassak ami valljuk be nem egy érték és éljek azzal együtt hogy megöltem a picimet. de tudom azt is mindenki csak jót akar nekem de még is azt érzem ha hepehupás úton is de lehetek sikeres , de a lelki boldogság mindennél elõbbre való. nem minden történik a megfelelõ sorrendben alkalmazkodni kell és küzdeni és akkor még értékesebb a cél amit elértél. összességében ezt gondolom de minden percben azt kívánom valaki más is így gondolja azért 20 évesen nehéz erõsnek és határozottnak lenni most
Állj ki a Picúr mellett, hiszen Õ csak rád számíthat! Nem vagy egyedül hiszen Õ már ott van Veled! Ne hagyd magad lebeszélni a gyerekedrõl, ha szeretnéd megtartani. Ez a Picúr Téged választott... ha egy mód van rá ne dobd el magadtól!
remélem nem veteted el, de majd szólj a fejleményekrõl.
hidd el, ha a picid megmaradt a tanbi ellenére, akkor olyan erõs, hogy semmi baja:) Még eléggé az elején jársz és anyudat gondolom mint hideg zuhany érte ez az az egész.De ne hidd, hogy ez nem változhat!!!Sõt én biztos vagyok benne, ha annyira szeret téged, akkor nem fog tudni haragudni azért, hogy nem veteted el az unokáját!! Igen, ez a nehezebb út, ahogy írtad, de ezen is végig lehet menni!És ha a kitartásod nem lankad akkor nem lesz gond:) Ha meg egy kis lelki erõre vágysz, akkor gyere, írj ki egy kérdést és mi biztatunk egy kicsit:)
Egy kedves ismerõsöm 16 évesen lett anno állapotos. A párja nem volt vele, de õ vállalta a csöppséget. Azóta 3 diplomát szerzett. A kislánya gyönyörû és okos 12 éves lány. (Az anyukájára nem nagyon számíthatott, mert gondjai vannak lelkileg). Csak te tudsz dönteni, hogy mit szeretnél, de az biztos, hogy örökre veled lesz a "teher' így, vagy úgy. Én imádok édesanya lenni. A picikém 8 hónapos.
Na, mi a helyzet? Írd meg légyszi, mert sokunkat érdekelne, hogy döntöttél!Köszi

Most tudtam meg hogy terhes vagyok. Fáj a torkom egy kicsit valószínűleg megfáztam. Vehetek be gyógyszert? Nem szeretnék ártani a picinek.

Legjobb válasz: Szia! Amikor en terhesen megfaztam, akor semmit sem szedtem, de amikor lazas lettem, akor bevettem paracetamolt, ezt szabad, de nekem az orvos azt mondta, csak laz eseten, mert a laz tobbet art a babanak, mint amennyit arthat a gyogyszer. valoszinuleg homeopatias keszitmenyt szedhetsz, de az a legbiztosabb, ha orvost kerdezel errol.

Szia! Amikor en terhesen megfaztam, akor semmit sem szedtem, de amikor lazas lettem, akor bevettem paracetamolt, ezt szabad, de nekem az orvos azt mondta, csak laz eseten, mert a laz tobbet art a babanak, mint amennyit arthat a gyogyszer. valoszinuleg homeopatias keszitmenyt szedhetsz, de az a legbiztosabb, ha orvost kerdezel errol.
Szia, én 6 hetesen voltam nagyon megfázva az orvos semicilint írt fel, elvileg lehetett volna szedni de én mégsem szedtem be, amúgy se vagyok antibiotikum párti, szóval homeopátiás szereket szedtem: homeogene9-torokfájásra, stodal-köhögésre, rengeteg kamilla tea, + sinupret drazsé, így sikerült belõle kimásznom 4 nap alatt, legbiztosabb ha elmész dokihoz! Üdv: 15 hetes kismami
Szia! Én azt tanácsolom, egyenlõre a torokfájásra egyél mézet (nekem egybõl hatott). Igyál sok gyümölcsteát, én úgy készítettem be, hogy cukor helyett csak mézet tettem bele, míg a szájízednek elég édes nem lesz, és legalább 1 db egész citrom levét belecsavarni. Nekem hõemelkedésem is volt, felhívtam a háziorvost, õ azt mondta: ne vegyek be gyógyszert, ha meg eléri a hõm a 38 fokot tekerjek a mellkasom köré hidegvizes lepedõt, majd arra száraz frottír türülközõt. 40. hetes kismama
A kérdező hozzászólása: KÖszi. Én is így gondoltam. Reggel óta teát iszom, már vagy 4 bögrével, meg mézes negrot ettem. Meglátjuk. sziasztok

Mit tehetnék? Most tudtam meg hogy lehetséges hogy terhes vagyok? Szerintetek?

ÉN 25 éves vagyok és 10 hónapja vagyok együtt egy sráccal. Szerintem ez egy komoly kapcsi, de nekem nincs munkám csak ő dolizik. Nincs saját házunk, mindketten otthon lakunk. Én nagyon szeretem a gyerekeket és mindig is vártam egy babára, de sajnos most úgy érzem érezzük hogy rosszkor jött..... :( A párom minden féleképpen az abortusz mellett áll, de én még nem tudom... :( Félek hogy utána nem esek teherbe...., mert nekem sok bajom van így nőgyógyászatilag! Igy is azt hittem hogy én soha nem eshetek teherbe. :(

Legjobb válasz: Hát ez nagyon összetett...van szakmád már? Szülõi segítség? Lakás? Ha nincs munkaviszonyod, akkor csak gyest meg családit kapnál, az nem sok azért. Ugyanakkor egy abortuszba belemenni, hát az sem leányálom. Ha egy kicsit is visszakozol vagy bizonytalan vagy, akkor nagyon nehezen dolgoznád fel az abortuszt, mint lelki terhet. Sokan egy életre tönkre mennek, sokan meg persze úgy járnak elvetetni, mintha a közértbe mennének és nem is gondolnak vissza rá, egyszerûen csak megtörtént velük. Neked kell tudni, hogy mivel küzdesz meg inkább, ill.. hogy mik a lehetõségeid.

Hát ez nagyon összetett...van szakmád már? Szülõi segítség? Lakás? Ha nincs munkaviszonyod, akkor csak gyest meg családit kapnál, az nem sok azért. Ugyanakkor egy abortuszba belemenni, hát az sem leányálom. Ha egy kicsit is visszakozol vagy bizonytalan vagy, akkor nagyon nehezen dolgoznád fel az abortuszt, mint lelki terhet. Sokan egy életre tönkre mennek, sokan meg persze úgy járnak elvetetni, mintha a közértbe mennének és nem is gondolnak vissza rá, egyszerûen csak megtörtént velük. Neked kell tudni, hogy mivel küzdesz meg inkább, ill.. hogy mik a lehetõségeid.
Mivel a párod az abortusz mellett áll és még nem vagytok túl régóta együtt, abba gondolj bele, hogy akkor is szeretnéd-e felnevelni, ha egyedül maradsz? Szeretnél egyedülálló anyuka lenni? Családod mennyire tud anyagilag támogatni? Van megtakarításod? Ezeket gondold végig, mielõtt döntesz.
Szerintem meg komoly "kapcsi" az, ahol már együtt él a pár. 10 hónap amúgy sem nagy idõ. Neked nincs munkád, csak a "srác" dolgozik, õ nem biztos, hogy el is akar tartani téged is meg a babát is. Vagyis tuti nem, mert az abortuszt javasolja. Gondold végig, hogy nélküle is fel tudnál-e nevelni egy gyereket, mert ennyibõl úgy látszik, hogy õ nem állna melletted a terhesség alatt és késõbb sem.
25 evesen mar komoly no vagy, nem kislany es ferfival jarsz, nem sraccal. Kapcsolatban vagy, nem kapcsiban es az emberek felnotten dolgoznak, nem doliznak.
25 vagy már te se leszel fiatalabb, , , , ha tényleg vnanak problémáid akkor hidd el kevés esélye van hogy teherbe esel! Lelkileg feldolgozni, , , kemény igaz én soha nem tenék ilyet , , abortusz elenes vok, , ,
Nem egyszerû... Összeköltözni godnolom nem tudnátok, tehát továbbra is külön laknátok, szülõknél(?). Szüleid mit szólnak? Testvéreid vannak, otthon laknak még? Neked milyen végzettséged van? Bölcsi van a közelben, hogy el tudj menni dolgozni?
De abba is gondolj bele, hogy mi történne akkor, ha abortuszra mennél. Lehet, hogy soha többé nem lehetne gyereked. Tegyük fel, ezzel a pasival maradsz egész életedben és a következõ 40 évben azon rágódsz hogy mi lett volna, ha megtartod. Vagy nem maradtok együtt, és másik pasid lesz, de vele meg nem jön össze a gyerek... Nehéz ügy ez így. Sztem én megtartanám.
En is megtartanam a helyedben :) en 22 voltam volt egy 5eves kapcsolatom, boldogok voltunk majd mikor a kisfiam 2eves lett kulon mentunk, egy percig sem bantam meg :) egy gyerkoc hatalmas kincs :) segitseg nelkul valoban nehez, de tenyleg ne menj abortuszra gondolj magadra..

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!