Találatok a következő kifejezésre: Mittegyek, hog bennem a (1 db)

Mittegyek, hog megbizzanak bennem a szüleim?

Szijasztok 14éves vagyok és van egy pasim 4hónapja , és szeretném ha néha itt aludjon vagy én náluk(nem a sex vagy iesmi miatt) vagy bulizni elmenni !! Még nem kérdeztem szüleimet , hogy lehet-e de ugy is tudom , hogy az a válasz hogy NEM ...és kiokitanak ...mint mindig mindenbe ami persze oké de legalább 1évbe egyszer-kétszer megengedhetnék....!! Lehet az is közre játszik ,hogy még nem ismerik a pasimat ....és nem biznak benne se...ha bemutatom nekik biztos enyhébb lesz de szerintem akkor se fognak engedni semmi iesmit :( Meg azt is monták már hogy nem biznak bennem meg eggyel?re a barátiköröm is olyan , hogy nem biznak se bennük se bennem!!! Még azt se engednék meg , hogy egy egyszerü "pizsama party-ra" elmennyek ^.^'Kérlek segitsetek , hogy mittehetnék hogy megbizzanak bennem vagy esetleg mondjak neki vmien feltételt??!! .... hogy ha elmehetnék akkor ez és ez lenne .... vagy mit csináljak?? :( köszönöm szépen a válaszokat

Legjobb válasz: Szia!Mintha az en szuleimet latnam!:D A pasim is nalunk akart aludni na vigyazz tenyleg megengedtek!Szo sem lehet rola!Ezeknek a szuloknek igerhetsz urkot-berket nem erdeklik.Anyamnak fel oraig magyaraztam hogy majd 17 eves koromban szeretnek a baratommal lefekudni ugyhogy nyugodjon meg ha elmegyek ithonrol.Tenyleg megnyugodott!Ezeknek barmit mondasz nem valtoznak.Nagyon sajnalom hogy ilyenek a szuleid mint az enyemek.De hat ez van!Mindenkepp mutasd be a baratod nekik!Hatha...!Azt nem tudom miert nem biznak meg benned csinaltal valami roszat?Engem a barba elengednek meg sokmindenhova a baratommal egy het konyorges utan!:D Nalunk az valt be hogy odateszem a baratom anyu ele es elkerdeztet a barba es akkor 100% hgoy elengednek.:D:D:D Engem sokszor igy engedtek el!Talan kerd meg a baratodat hogy kerdezze meg hogy nalatok aludhat-e?De mindenkeppen csak miutan a szulok megismertek a pasit!Es beszelgess veluk hogy miert nem biznak benned?beszeljetek meg!Drukkolok neked!Es ird meg hogy mi lett,mert erdekel!

Szia!Mintha az en szuleimet latnam!:D A pasim is nalunk akart aludni na vigyazz tenyleg megengedtek!Szo sem lehet rola!Ezeknek a szuloknek igerhetsz urkot-berket nem erdeklik.Anyamnak fel oraig magyaraztam hogy majd 17 eves koromban szeretnek a baratommal lefekudni ugyhogy nyugodjon meg ha elmegyek ithonrol.Tenyleg megnyugodott!Ezeknek barmit mondasz nem valtoznak.Nagyon sajnalom hogy ilyenek a szuleid mint az enyemek.De hat ez van!Mindenkepp mutasd be a baratod nekik!Hatha...!Azt nem tudom miert nem biznak meg benned csinaltal valami roszat?Engem a barba elengednek meg sokmindenhova a baratommal egy het konyorges utan!:D Nalunk az valt be hogy odateszem a baratom anyu ele es elkerdeztet a barba es akkor 100% hgoy elengednek.:D:D:D Engem sokszor igy engedtek el!Talan kerd meg a baratodat hogy kerdezze meg hogy nalatok aludhat-e?De mindenkeppen csak miutan a szulok megismertek a pasit!Es beszelgess veluk hogy miert nem biznak benned?beszeljetek meg!Drukkolok neked!Es ird meg hogy mi lett, mert erdekel!
A kérdező hozzászólása: Nem vagyok velük beszélõ viszonyba ... szoval ientémára értem hogy sex meg iesmik...soha nem beszéltem megvelük semmit :( de ha erre a témára is rá térünk akkor ugy elbezsélgetek velük 1-2 orát a szex meg stb rõlde az is errõl szol h megne probáld 16 éves korodig stb stb ^.^'Amugy annyiranagyon ez nem fontos csak itt a nyár és már nem vagyok annira nagyon nagyon fiatal és még nem mehetek el estére... :( de amugy elmehetek szoval hétvégenként ugy szokott lenni hogy reggel 9-10kor elmegyek és csak este 8körül jövök haza :S szoval ien téren jo deh ...:S
Szia 20 évesen anyukám még mindig ilyen edig jó kapcsolatunk van. Múltkor randizgattam egy sráccal, alig akart oda is elengedni, pedig az délután volt... Szülõi féltés... Mindenféleképpen mutasd be a srácot nekik, legyen ott nálatok dálutánonként, és legyetek szem elõtt, hogy lássa, szeretitek egymást, és megbízhatóbb mint a barátaid. Mondd anyukádnak azt, hogy utálsz egyedül lenni, és ha veszélyes a baráti köröd úgyis azt mondja hogy akkor inkább a sráccal legyél. Nekem is mindig mondják h maradjak otthon a szülõkkel. Én ilyenkor lemegyek hozzájuk mondjuk tv-t nézni, és be nem áll a szám, úgyh megunják ha otthon ülök... De ezt mondjuk minden egyes alkalom elõtt el kell játszani, amikor menni akarok vhova. Mindig megengedik hogy elmenjek ide-oda, de mindig megy a hülyeség, hogy normálisan viselkedjek, meg hogy az "olyan" lányokról mindenkinek megvan a véleménye stb..
Az én szüleim is ilyenek voltak. Meg aztán én is ilyen voltam, én aztán nem mondok nekik semmit, mer akkor tudni fognak rólam mindent. De aztán egyszercsak elkezdtünk ebszélgetni anyuval, és én olyan dolgokat elmondtam neki, amirõl anyu nem is gondolta volna hogy én ilyet csináltam, szerintem próbálkozz meg anyukáddal "barátnõk" lenni, nem kell mindent feltétlenül elmondani, mondjuk hogy mi volt a suliba, a barátnõiddel miket csináltok amikor együtt vagytok stb., de ha lehet, akkor roszat ne mondj oda :P pl.: cigi, alkohol, az nem lenne túl jó a jövõdre nézve. Amugy az én szüleim ugyanilyenek voltak, sehová felnött nélkül, bulizni még most se járhatok, inni, cigizni is tilos, bár nekem is olyan barátiköröm van, ahol állandoan cigiznek, igy otthon aztán mehet a magyarázkodás. Én sem aludhattam ott senkinél, és senki se jöhetett hozzám még lány se nem hogy még fiú. Anyuék azt mondták nekem, amíg nem hazudok nekik, addig megbiznak bennem, ehhez mondjuk hogy idáig elérj, beszélgetnek kellene anyukáddal, szervezz közös programokat, mondjuk menjetek sétálni, bevásárolni 2-en, mer nálam ha apu is ott van akkor meg se szolalok. Most ugy 3 hete elmehettem barátnömhöz és ott aludtam mint mindig itt is a szokásos kérdések mint amikor csak délután lemegyek, kivel? mikor? merre? mér? mikor jövök? mit csinálok? merre elszünk? hová? minden lehetséges kérdéseket feltettek, és nekem muszály volt rá válaszolnom, mer különben jött volna a "hegyibeszéd", meg hogy milyen szemtelen vagyok, de sztem ismered :) , aztán mondtam hogy én és még 2 lány, azt nem mertem nekik megmondani, hogy lesz ott 1 fiú is, de végülis nagyon jól elvoltunk. Na mind1 :) Én is csak azt tudom mondani, hogy az lenne a legjobb ha bemutatnád anyukádéknak a pasid, ismerkednek vele, beszélgetnek, és anyukádéknak egyre többet beszélni a fiúról, jobban megismerjék, és legyen rola egy véleményük. De ha ez sem enyhül, akkor az lenne a legjobb ha várnál, akkor 1-2 hónapot hagyjad az egészet, és akkor aztán megin szépen lassan megin hozd fel anyukádnak a témát, azt nem szeretik ha valamit nagyon görcsösen akarsz, mer bennük van az is, hogy akarsz valamit, lehet hogy nem ezt mondod, de felmerül bennük. Szépen higgadtan szabad velük beszélni, és sok sikert, remélem segítettem :)
A kérdező hozzászólása: Köszi szépen én szerencsés vagyok mert nekem nem tiltanak ugy semmit ...de az ien alapdolgoktol még joh h ovnak h cigi meg alkohol....!! És tõlem nem kérdeznek semmit ha le megyek ......ha meg 1évbe egyszer épp mondom h hová megyek de azt is cska azért ha keres valaki akkir megkérdik h az holvan ...stb ..vagy csak annyit kérdez h hová megyünk hétvégén ..a barátaimmal...!! A fiuszituval meg nincs bajom mert nekem szinte csak fiu barátaimvannak :) és mindig felcsöngetnek ...és apukáméknak nincs ellenvetésük :) és amint emlitettem reggel 9kor elmegyek és este 8körül érek haza ....ez se zavarja õket...!! :) de szerintem ez csak idõk kélrdése és meg fognak engedni több dolgot is ...sztem várják amig meg komolyodjak mert igazábol már monrák h majd ha komolyabb leszek mert az igaz h igen .."kelekotya vagyok" :]


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Valóban szakítanom kéne?

20L vagyok a barátom 26. 3 éve ismerem, kb 2 éve vagyunk együtt. Mondhatni rengeteg mindenen átmentünk, például ott volt az, mikor meghalt az apja (az apja nevelte az anyja kiskorában meghalt), akkor nagyon összetört, ami természetes, én mellette voltam, de neki kellett egy kis szünet a világából és egy hónapra lelépett. Megértettem, elfogadtam, nehéz volt, de én is ezt tettem volna. Egyszer már szakítottunk, kicsit több mint fél éve. Nem azért, mert nem jöttünk ki jól vagy ilyesmi, csak az öccse külföldön él és elég nagy szarba került, neki ki kellett mennie hozzá egy hosszabb időre, én nem tudtam menni és akkor megbeszéltük, hogy ahelyett, hogy egymást kínoznánk a távolsággal, fejezzük be. De másfél hónap után visszajött, és folytattuk. Aztán most 3 hete az egyik legjobb barátja meghalt. Baleset volt, ő pedig nem nagyon tudta elfogadni. Megváltozott, kifordult magából. Időközben az öccse is haza tudott jönni. 3-an élünk egy lakásban (fantáziadúsaknak: külön szobában:)) és az öccse mondta, hogy talán el kéne mennem egy időre még mielőtt rossz dolog történik. A barátom agresszív lett, folyton ideges, van, hogy csak úgy elmegy otthonról kocsikázni... Én megértem, hogy nehéz neki, én is elvesztettem mindkét szülőmet, nem egy barátomat és nekem sem volt könnyű, sőt még most is sokszor kiborulok pedig már nem most történtek. Minden nap többször elmondom neki, hogy mellette állok, vele vagyok és segítek neki és ez tényleg így van. Nagyon szeretem. De nem tudok segíteni ha nem hagyja. Nem akarom, hogy ostobaságot csináljon. Az öccse szerint el kéne kicsit tűnnöm míg lenyugszik. Én nem akarom itt hagyni, de sajnos semmilyen megoldást nem látok. Mit mondtok?

6

Fű, alkohol, játékgép. Le tudom szoktatni a párom ilyesmiről?

No, hogy pontos legyek: A párom kb 10 évig rendszeresen füvezett, ezt saját maga vallotta be, és tette hozzá, hogy már másfél éve abszolút nem szívja, mert érezte, hogy tönkre teszi magát. Közös barátainktól megtudtam, hogy az anyja 20 éves korában kirakta otthonról, mert a pénzt amit a rezsire kellett volna leadjon, eljátékgépezte. Utána az apjához költözött, és ott is megcsinálta ugyanezt többször, csak az apja nem rakta ki ezért. Mondjuk ez már régi sztori, azóta eltellt 10 év, de a barátnőm kb 3 éve ismeri a páromat (régebb óta mint én) és azt mondta 3 éven belül egyszer látta csak gépezni. Hát az alkohol meg... :( Mivel a kedvesem külföldön dolgozik, szállásokon lakott eddig munkatársaival, az volt a fő szórakozásuk, hogy hétvégente főztek meg jól beb.asztak. A hétköznapi munka utáni iszogatás (pár sör állítólag) az is 3x minimum előfordult. Én ezt soknak tartom. Mivel most már együtt fogunk élni, nem lesz lehetősége piálni, meg zülleni a kolegákkal, stb. Összeköltözésünket ő szerette volna jobban ő kezdeményezte, és hogy mondjak pozitívumot is, rengeteget tett azért, hogy működhessen a kapcsolatunk. Albérletett vett ki kint, ahol ketten fogunk lakni. Ha én nem lennék, maradt volna a szálláson a kolegáival. Magyarországon belül is 200 km távolságra lakunk egymástól, az sem volt neki gond soha, jött mindig. Voltam már nála kint külföldön is egyszer egy hetet, azt is lerendezte, hogy épségben ki-és hazajussak, meg még sok apróság. Szóval úgy látom, ami tőle tellik belead mindent, hogy működjön a dolog. Engem viszont ezek a dolgai iszonyat aggasztanak, amiket fent írtam. Azt állítja, hogy a fűről saját maga szokott le, a játékgép nem szenvedélye, mert ha annyira akarná, akkor neten keresztül is eljátszhatná a pénzét. Inni viszont szerintem sokat iszik. :/ Aztmondja, hogy ő így tudja magát lelazítani. Észre vettem már, hogy ha valamin ideges, vagy feszült,egyből kibont valami alkoholt. Azt mondja, ha kint leszek nem fog inni, mert ott ott leszek neki én, és én vagyok a fontos. Szerelmesnek nagyon szerelmes belém. De valahol attól tartok, hogy ezek a lemondásai csak ideig óráig fognak tartani. Szerintem aki ilyen beállítottságú, amilyen, az ilyen is marad. Én mindig is elítéltem a drogosokat (igen én a füvet is annak tartom), azokat akik sokat isznak, a játékgépről meg nem is beszélve... Változhat egy ember szerintetek kapcsolatban olyan mértékűt, hogy ezeket a dolgokat elfelejtse teljesen? Én is feldobtam az itthoni életem miatta, nem szeretnék csalódni. Szeretném hinni, hogy nem fog ilyeneket csinálni, de nem tudom...:( Szerintetek?

18

Ti nem érzitek úgy néha, hogy teljesen feleslegesek vagytok, nem volt értelme megszületni, nem hozhattok létre semmi maradandót, mert minden mulandó és semmi sem örök?

19

Nemértem. Ez jel lenne?

Van egy lány az osztàlyba akivel elégjôbba vagy.. mostansàg az az a hetekbe egy csúfnevet talàltam rá és mosolyog rá. 1-2 meg is üt de viccesen.... óràn a szemem sarkából látom hogy néz és ha ránézek akkor elmosolygja magàt és elfordul.. kezemen a sebet néha megnézi és akkor megfogja a kezemet rendesen.. Van amikor felbukkan ès õ szivat.. Sokan szépnek tartjàk mint ahogy én is. chaten nem beszélünk csak személyesen.. gyorsan segitsetek :D 19/F

6

Lehetséges, hogy senkinek nem tetszem a földön vagy csak bebeszélem magamnak?

Szerintem nincs olyan nő ezen a földön, akinek esetleg tetszhetnék, legalábbis képtelen vagyok elhinni, túl sokat mondták nekem, és mondogattam magamban, hogy "ronda vagyok" ! :S Privátba küldenék akár képet is magamról, hogy megbizonyosodjak arról, hogy mennyire van igazam.

58

Vannak még nôk, akik hisznek a nagy ô-ben, mint pici gyerek a mikulásban?

31

Miért ilyen nehéz egy nekem tetsző lányt találni?

24 éves vagyok, és csak olyan lányokkal voltam együtt, akik igazából nem is voltak az eseteim.
Nem kezdeném el sorolni az érdemeimet, mert az meglátásom szerint ezen az oldalon nem vezet jóra, szóval csak így általánosságban kérdezem: átlagos kinézetű srácként örülnöm kéne, ha egy átlagos lány összejön?

10

A feleségem mást szeret mit tegyek?

Van két kisfiunk 2-5 évesek a feleségemmel 10 éve vagyunk együtt 6.éve házasok most megismert valakit azt mondja szerelmes engem már nem tud ugy szeretni elmúlt neki azt mondta nagyon szeret mint embert soha nem bántana nem is engedné senkinek mert nem érdemelném meg azt mondja nagyon jo ember vagyok a 10 évből egyetlen percet nem bánt meg. honapok ota huzodik ez a dolog ő nagyon válni akar én nagyon szertem őt. talán korán kötötte le magát igy hozta akkor az élet. én32 éves vagyok ö pedig 24 úgy érzem az életem cafatokra szakadt és nincs miért tovább persze a gyerekek de nagyon nehéz minden nap.

11

Mire számíthatunk így? Valakinek tapasztalata?

A barátommal most még nagyon jól megvagyunk, amíg semmi komoly döntést nem kell hozni. De ahogy beszéltünk, teljesen mások az elképzeléseink a jövőnket illetően. Messze áll még a megvalósítástól, de teljesen másképp képzelünk el mindent: esküvőt, jövendő házat, mindent. Alig vannak közös pontok. Ami most még nem gond, mert nagyon szeretjük egymást, és bár vannak súrlódások (hol nincsenek?), azért még minden rendben van. Persze, mindezek a témák csak elméleti beszélgetések, ki mit gondol, hogy majd a távoli, egyelőre beláthatatlan jövőben mit szeretne, de azért aggasztóak a különbségek. Jellemre nagyon jól összeillünk, csak hát a többi...
Elég a szerelem és a lelki összhang, hogy a későbbi akadályokat biztonsággal megoldhassuk? Olyan dolgokban különbözünk, amiben még kompromisszumot is nehéz kötni, főleg úgy, hogy- egyetlen megegyező tulajdonság- mindketten makacsok vagyunk és ragaszkodunk a saját elképzeléseinkhez.
Valaki volt már hasonló helyzetben? Átélte már hosszabb távon is a dolgot? Mik a tapasztalatok? Mire számíthatunk, ez hosszabb távon működhet?
Még nem vagyunk együtt túl régóta, nemsokára leszünk 1 éve. 20 és 21 évesek vagyunk.

Előre is köszönöm a válaszokat!

2

Kinél működik még az örökkön örökké?

Tekintsünk el attól egy kicsit, hogy életetek végégi működik a kapcsolat, fent marad a szerelem. Ez ugye ritka, meg hát előre nem is lehet tudni, így nyilván senki nem tudna válaszolni rá.

Inkább az érdekelne, hogy mennyire maradsz az életében annak a személynek, aki régen nagyon fontos volt. Komoly kapcsolatra és nagy szerelemre gondolok. Ha később gondja támad, számíthat rád? Figyelemmel kíséred? Vagy szakításnál ő is távozik az életedből? Melyik híve vagy?

27

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!