Találatok a következő kifejezésre: Mit tennél, megtudnád (48 db)

Nők! Bejönnek nektek a rendőrök? Ha igen, miért? Mit tennél, ha megtudnád, hogy épp tetszel egy rendőrnek? Örülnél?

Kort is :)

Legjobb válasz: "Bejönnek nektek a rendõrök?" Nem ezen múlik. "Ha igen, miért?" Ugyanazért, mintha nem lenne rendõr. "Mit tennél, ha megtudnád, hogy épp tetszel egy rendõrnek?" Ugyanazt, mintha egy nemrendõrnek tetszenék. "Örülnél?" Nyilván.

"Bejönnek nektek a rendõrök?" Nem ezen múlik. "Ha igen, miért?" Ugyanazért, mintha nem lenne rendõr. "Mit tennél, ha megtudnád, hogy épp tetszel egy rendõrnek?" Ugyanazt, mintha egy nemrendõrnek tetszenék. "Örülnél?" Nyilván.
csípem õket, fõleg ha rossz vagyok, mert olyankor mindig jól megbüntetnek :D na jó, csak vicceltem nekem bejönnek az egyenruhás fickók :)
Nekem mindig is tetszettek az egyenruhások, de csak a rendõrök és katonák:) Gondolkoztam már rajta, hogy amikor egy nyomozóval beszéltem egyszer, hirtelen bekattant hogy jól néz ki és elkalandoztak-e a gondolataim, érzékelte-e ezt a dolgot, vagy megfordulnak-e bennük más gondolatok is munka közben:) 29/N
kérdezõ te gondolom rendõr vagy nemde?
nekem nem feltétlenül a rendõrök, inkább az egyenruhások tetszenek :) én biztos örülnék... 23/L
nekem be jönnek, kivéve az idegbeteg f#aszkalapok..., ha normális és még jól is néz ki akkor nincs is jobb! a kérdésre válaszolva igen, örülnék!18/L
"Agresszív cselekedethez köthetõ tabu, de a mentõs nem az? Tisztázzuk. Ha nincs agresszió akkor tizede ennyi mentõs kéne csak." Túl sokat CoD-ozol kedves elõzõ, vagy csak szimplán szerencsés vagy és nem nagyon voltál még kórházban. Amit írtál úgy baromság ahogy van. Az erõszakos cselekmények minimális arányban adna munkát a mentõsöknek. Sokkal több hívás érkezik otthoni balesetek és rosszullétek miatt.
tegnap 23:31 Agresszív cselekedethez köthetõ tabu, de a mentõs nem az? Tisztázzuk. Ha nincs agresszió akkor tizede ennyi mentõs kéne csak. Ahogy a felettem szóló is említette, a "Magyar nácik" (a karszalag és a nem barátságos kommunikáció miatt kapták ezt az elnevezést az ellenõrök) is egyenruhások.
Sok egyenruhás van. MÁV, BKV stb. stb. :D
Inkább az egyenruha vonzz, nem pont a szakma. No persze ez más egy tûzoltónál, mert ott ne valami mutatós az az egyenruha. :) Sok csinos fiút látok rendõrök között, ezért ha szerencsém lenne, biztos olyannak tetszenék, aki nekem is tetszik. Annak pedig örülnék, mint minden más lány. 24/n
nekem nem. semmi ilyen aggressziós cselekményhez akár kicsit is közel levõ, veszélyes munkájú (rendõr, kommandós, katona stb.) nem tetszik. félek tõlük, ridegnek, kibékíthetetlennek, érzéketlennek tûnnek. a mentõsök viszont tetszenek és a tûzoltók is bár az õ munkájuk is veszélyes õk az egyetlen kivételek.
Lol ez a kérdés:D Még ha valami nagy presztízsû és nagy fizetéssel járó foglalkozás lenne, akkor oké. De így?:D
nekem bejönnek! :D és majdnem volt egy rendõr pasim... :P barátság lett a vége. azóta is jóban vagyunk.
18/L
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat! :) Tanuló -próbaidõs vagyok még , csak úgy érdekelt amúgy a kérdésben megfogamlazott dolog :)

Mit tennél (tettél), ha megtudnád rákos vagy?

Elkezdenél valami készítményt szedni vagy nem? Ha igen akkor milyent (van nagyon sok fajta)? Biznál egy orvos véleményében vagy többre lenne szükség? Ha vidéken laksz, akkor ott kezeltetnéd magad vagy megkeresnéd a legjobb kórházat? Te mit tennél?

Legjobb válasz: Nem tennék semmit. Elsõ sokk hatására begyógyszerezném magam. Nincs szükségem arra,hogy a családom összes pénzét "hálapénz" formájában az orvos zsebébe csúsztassa. Eltûnnék és csókolom.

Nem tennék semmit. Elsõ sokk hatására begyógyszerezném magam. Nincs szükségem arra, hogy a családom összes pénzét "hálapénz" formájában az orvos zsebébe csúsztassa. Eltûnnék és csókolom.
Több évet dolgoztam onkológián, úgyhogy nagyon jól tudom, hogy mivel jár ha kezeltetem magam és mivel, hogy ha nem. A leleteim alapján dönteném el mi legyen. Sajnos ez alatt a több év alatt sikerült kitapasztalnom azt is, hogy mik azok a helyzetek amikor az orvosok vetítenek, úgyhogy nem tõlük kérnék tanácsot. De igazából én nem vagyok laikus a témában. Nem tudom ha laikus lennék, akkor hogyan lenne. Nehéz helyzet, az egyszer biztos.
Én mikor megtudtam nagyon kikészültem. Belementem a kemoterápiába mert élni akartam, végig csináltam. Most 3, 5 éve tünetmentes vagyok. Én elkezdtem szedni a flavint és az avemart. De az orvod mikor megtudta , hogy ezeket szedem, rám szólt , hogy ne szedjek semmit. Miskolcra mentem orvoshoz és nála maradtam.
Elõször is mindent kipróbálnék, ami még nem egészségtelen, és látom értelmét. Az után bele mennék az ilyen kemoterápiába stb...

Komoly párkapcsolatban élők! Mit tennél, ha megtudnád ma, hogy a szerelmes/párod megcsalt?

Kort, nemet is írjatok!

Legjobb válasz: kiderült mikor volt jegyesek voltunk, a csaj telójáról írtam a csávónak h jöjjön hozzánk, az a h.lye meg jött is egybõl, mikor odaért direkt a csajt küldtem ki, h nyissa ki az ajtót, volt is meglepetés, ekkor mondtam neki h szedheted a cuccaidat, és mehetsz az új pasiddal, na ott aztán volt sírás-rívás a pasi meg a csajt oltotta h nem gondolta olyan komolyan h odaköltözzön hozzá, mert neki is van párja

kiderült mikor volt jegyesek voltunk, a csaj telójáról írtam a csávónak h jöjjön hozzánk, az a h.lye meg jött is egybõl, mikor odaért direkt a csajt küldtem ki, h nyissa ki az ajtót, volt is meglepetés, ekkor mondtam neki h szedheted a cuccaidat, és mehetsz az új pasiddal, na ott aztán volt sírás-rívás a pasi meg a csajt oltotta h nem gondolta olyan komolyan h odaköltözzön hozzá, mert neki is van párja
ez a kapcsolattól is függ.. és attól, hogy honnan tudom meg de egy komoly párkapcsolat egyébként hajlamos a megbocsájtásra:) de fontos a háttér.. miért csalt meg? berúgott és rámásztak? esetleg berúgott és hiperkancás lett? esetleg egy hónapja nem találkoztunk már és hiánya lett? (ez mondjuk nem mentség) a fentiek tûrhetõ kategóriába tartoznak fõleg, ha õ vallja be és láthatóan bánja a rossz akkor van, ha mást szeret.. úgy csak annyit kell feltenni neki, hogy "és most mit akarsz a jövõben?"
mivel házasságban élek , ezért ha megtudnám hogy megcsalt, válnék! 27/N
Beszélnék vele. Voltam már ilyen helyzetben, akkor megmentettük a kapcsolatot. Mindenesetre még egy ilyet nem szeretnék, az biztos.
Morcos lennék amiért nem vett be. 49/F
aki írja kérdezgeti, hát fogalma nincs errõl az érzésrõl, remélem nem lesz, mindegy hány kölök van, ezt felejtsük el, mert a bizalom veszett el, szóval, aki írta mit tett az a valós kép, ezt nem lehet feldolgozni, meg lehet próbálni, de ebben nem hiszek már N
miért akarnék olyasvalakit akinek csak ennyit jelentettem?
Lapát, nincs mentség, meg ilyen olyan indok. Még aznap [email protected]ám a lakásból az utcára cuccaival együtt.
Megkérdezném, hogy miért tette? És mit szeretne ezek után? Velem maradni, vagy a másikkal? Döntsön és aszerint cselekedjen. Nekünk van kislányunk, szóval elsõ lenne a kapcsolat megmentése. 29n
mindegy milyen kapcsolat, vége hát õ is ebben bízott, de nem jött össze
elhagynám, belepusztulnék de elhagynám! 19N


Ha megtudnád, hogy a saját gyermeket szenved, de nem hagyja hogy segíts mit tennél?

Például észrevennél hegeket az alkarján.

Legjobb válasz: Megfognám szépen és elráncigálnám egy pszihológushoz, most mi mást tudnál csinálni?

Megfognám szépen és elráncigálnám egy pszihológushoz, most mi mást tudnál csinálni?
17 éves lány voltam.
Az én kérdéseimet már meg is válaszoltad. A semmi miatt? Senki sem kaszabolja össze magát a semmi miatt. Valami probléma benned is lehet, a nyakamat rátenném. Keressétek fel a helyi családsegítõ központot. Mindenesetre úgy látom, sikerült megragadnod a lényeget a kisregényembõl :)
Ja, és én is mindent megkaptam. Nem éheztem, voltak ruháim, járhattam iskolába, fûtött lakásban aludtam, anyám folyton hordta haza a kis csokikat meg meglepiket, tényleg megvolt mindenem, kivéve a szeretet és odafigyelés, amire igazán szükségem lett volna.
Gondolod te. De vajon õ hogy érzi? Beszélgettek? Ismered egyáltalán a gyerekedet? Vagy csak meló után hazaérve hullafáradtan és idegesen megkérdezed, mi volt a suliban, aztán elvonultok mindketten a magatok kis világába?
Ide azt írsz, amit akarsz, de magadnak ne hazudj.
Szerintem rátettél a problémájára ezzel a dilidokival.Gondolom dacc van benne amiatt hogy elvitted akartán kívül a dokihoz.Mert ugye azt írtad azóta fodult kimagából mióta elvitted dokihoz.Szerintem megkéne õt kérdezned hogy van-e annyira felnõtt hogy nem vagdossa magát cserébe nem kell dokihoz járnia.Ez lehet a megoldás vmit vmiért.
Én nem értem mire jó ez. Összekaszabolja a kezét a semmi miatt! Mindent megkap , nincs tablet se 200000 forintos telefonja de nem is vágyik rá, de ezen kívül jó élete van. " Nincs jó élete. Tipikus "felületes szülõ"-gondolkodás, amikor valaki azt hiszi, hogy azáltal, hogy anyagilag jólétet teremt a gyerekének, és azt látja, hogy jól teljesít az iskolában, "minden rendben van". Aki vagdossa magát, azokkal bajok vannak. A gyereke nagyon mély depresszióban van. Kitalálom: Ön az anyuka, aki aggódik. Mi a helyzet az apával, õ hogy áll ehhez? "Persze, hogy próbálok vele beszélgetni megkérdezem mi van vele van a valami baj és ehhez hasonló dolgok. De õ mintha észre se venné és megy a szobájába és otthagy minket. " 20 éves vagyok, depressziós, és ugyanezt szoktam csinálni. Megmondom, miért. Azért, mert: A szüleim nem értenének meg, mert nem ismernek eléggé. Próbálnak megérteni, de sokkal több idõt és energiát kell ráfordítani valakinek a megismeréséhez. Nem tudnak a dolgaimról, nem tudják, hogy én neten segítséget keresek, hogy milyen gondolataim vannak, hogy miket írok, hogy milyen pusztító harag van bennem, stb. Nem gondolatolvasók, de a jeleket évekkel ezelõtt észrevehették volna. Túlságosan nem ismernek, és ez azért van, mert nem akartak eléggé megismerni. Nekem meg kellett tanulnom beszélni az õ nyelvüket, de õket sosem érdekelte az enyém. Nem tudnak "fiatalosan" gondolkodni, egy mai zenekart sem ismernek, és nem tudják, milyen, amikor egy 20 éves zavart fiú pl. féltékeny, vagy úgy érzi senkinek nem kell, esetleg úgy, hogy értéktelen az élete. Ezeknek így nincs súlya, ahogy leírom, mert sajnos nem tudok mindent így, szavakkal kifejezni. Amit erre a szüleim szoktak adni, azok homályos közhelyek "bízz magadban! (hogy? ) minden rendben lesz! (miért? miért törvényszerû, hogy "minden rendben lesz"? ez nem egy amerikai film, ami mindig happy enddel végzõdik. Az életben vannak beteg emberek, akik belehalnak a betegségükbe, vannak olyanok, akik megkeserednek, megõrülnek és olyanok is, akik öngyilkosok lesznek), "nagyon értékes vagy!" (akkor miért van az, hogy még csak barátkozni se nagyon akarnak velem az emberek?), szeresd magad!, stb. Ezeket ilyen színes, csilivili "Vedd a kezedbe az életed!"-típusú olcsó önfejlesztõ könyvekben látják. Egy gyerek nem ezáltal fogja megérteni magát, hanem a pszichológia által. Pl. többet érne, ha megmutatnák Ericsson személyiségfejlõdési elméletét. A közhelyes, indokolatlan dicséretek szerintem semmit nem érnek. Bennem olyasféle gondolatok vannak, hogy tesiórán totál melléütöttem röplabdánál, erre mindenki elkezdett röhögni, a tesitanár szintén tódította, megalázva éreztem magam; focin beszólt valami durvát az egyik gyerek, és sosem tudtam megtorolni; õszintén szeretek egy lányt és azt látom, hogy egy szõrös kis majom gitáros baromhoz megy végül, akin látom, hogy mennyire képmutató, mennyire megjátssza az érzékeny széplelkût, pedig valójában egy beképzelt kis rohaðék; azt érzem egész életemben, hogy álarcokat veszek fel, hogy nem az igazi önmagamat mutatom, és ezért nem szeretnek; úgy érzem, nincs értelme az életemnek, mert senkinek nem kellek, stb. Namármost amikor hazajön egy gyerek, és ezek a gondolatok ott kavarognak a fejében, és erre egy szülõ megkérdezi, hogy "Mi a baj?", nem lehet egyszerûen mit válaszolni, mert nem olyan egyszerûek a dolgok, mint ahogy képzelik. Apám bunkónak tart és azt hiszi, neki van igaza, ha nem "fut utánam", mert becsukom az ajtót és nem akarok vele beszélni; holott arról van szó, hogy egyszerûen nem értené meg, és tudom, hogy egy idõ után úgysincs türelme hallgatni. Akkor minek kezdjek bele? Az õ mindennapi gondolatai a saját élete és munkája körül forognak, nem bír átváltani az én nyelvezetemre. Látom rajta, hogy nem is érti, mit mondok, vagy félreérti, vagy teljesen elbagatellizálja. Ami sértõ. És még valami: úgy gondolom, ez nem az én hibám. Nekik kellett volna idõben megtanulni hogy hogyan kommunikáljanak velem, bizalmi légkört kiépíteni. Ez nem a gyerek dolga, aki 14-15 évesen kezd valósan látni, felfogni dolgokat, hanem a felnõtté, aki mögött már egy fél élet van. És igenis meg kell harcolni a gyerek bizalmáért, tökmindegy, hányszor csapja rád az ajtót. Nem azért teszi, mert bunkó, és baja van veled. Nem rólad szól, ezt kéne minden értetlen szülõnek végre megértenie. Nem róluk szól a történet. Hanem róluk, mert kétségbe vannak esve, mert egyedül maradnak, és aki nem képes õket megérteni, attól nem várnak segítséget és elzárkóznak. Ugyanúgy, ahogy Ön se kezd el valószínûleg az utcán odamenni emberekhez és tanácsot kérni tõlük. Az emberek elrejtik a problémáikat azok elõl, akik nem bizalmasaik. Én sem fogok megnyílni az apámnak, akin azt látom, hogy ha túl sokat beszélek neki a problémáimról, elege lesz, mert õ nem akar ennyi "negatív szarságot" hallgatni, szerinte annyi az élet, hogy "örüljek, hogy luk van a fenekemen", és aki szerint csak beképzelek mindent magamnak. Aki nem érdemli meg a bizalmat, az nem kapja meg. Én már belenyugodtam, hogy az apámtól ilyen lelki dolgokban nem tudok segítséget kapni, nem is beszélek vele már ezekrõl. Ha õ úgy dönt, hogy nem rá tartozik, akkor nem rá tartozik. És továbbra is azt mondom, hogy nem a gyereknek kell rohangálnia a szülõ után. Úgy hallottam, hogy a gyerek-szülõ konfliktusoknál mindig a szülõ az, akinek a hibájából ezek létrejönnek. A gyerek csecsemõként kezdi a szülõ-gyerek viszonyt, tiszta lappal, a felnõtt viszont döntés- és cselekvõképes, felelõs emberként. Az õ kezében van az irányítás. Abból, amit Ön írt, én úgy gondolom, hogy nem ismeri eléggé a lánya életét. Simán lehet akár az is, hogy drogozik. Sok szülõ elképesztõen vak, és amíg nincs a gyerek fejére írva, hogy "depressziós vagyok, drogozom, szeretethiányom van, jó lenne, ha néha éreztetnétek velem, hogy számítok", semmit nem vesz észre. Én az Ön helyében a következõt tenném: bemennék a szobájába és azt mondanám, hogy tudom, hogy kétségbe van esve, és tudom, hogy azt hiszi, nem értem meg, mert én is voltam kamasz, de mivel szeretem, és nekem õ a legfontosabb, és szülõként mindent meg akarok tenni érte, hogy rendbe jöjjön, addig nem fogok elmenni, amíg nem tudjuk megbeszélni a dolgokat. Én, ha azt látnám, hogy a szüleim ténylegesen megpróbálnának 20 éves fejjel gondolkodni és picit kilépni a saját fejükbõl, és elképzelni, mit érez egy kamasz, akinek nem a kocsija meg a fizetése, hanem a világban elfoglalt helye, identitáskeresése, és a másik nem körül forognak a gondolatai, akkor meg tudnék nyílni nekik. Ugyanis én nem voltam soha 50 éves, viszont õk voltak 20 évesek. Bár néha vannak efelõl kétségeim.
a pszichológus milyen? jónak tûnik? vagy érdemesebb lenne váltani? (óriási különbségek vannak pszichológus és pszichológus között)
Ha szenved, akkor az azt jelenti, hogy már régóta bántja valami, valami nem stimmel az életében, családjában.Valamit eddig nem vettél észre, valamit eddig nem jól kezeltél.Most pedig meg kell keresned, mivel volt a gond.Legyél kedves, feltétel nélkül szeretõ, türelmes, véletlenül se hibáztasd és próbálj sokat beszélgetni vele, de diszkréten, ne tolakodón.Hagyd a pszichológussal!Az csak elmélyíti benne azt a gondolatot, hogy baj van vele és az nagyon nagyon rossz.Naponta többször is, biztasd, dicsérd.
Egyébként lehet, hogy a régi bántásokon nem tudja túltenni magát.az is lehet, hogy újra bántja valaki, csak szégyelli bevallani..Az emberek változnak.Most már idõsebb, öntudatosabb, nyilván nehezebb neki ezekrõl a sérelmeirõl beszélni.Ha beszédbe elegyedni nehéz vele, írhatnál neki egy kedves levelet, amiben leírhatnád õszintén, mennyire szeretnél segíteni neki és milyen fontos õ neked.És persze a jó tulajdonságait se felejtsd el felsorolni, az most nagyon fontos.Ha eddig bizalmas jó kapcsolat volt köztetek, akkor úgyis hozzád fog majd fordulni.
Szerintem nem õt kellene egyedül elküldözgetni 'dilidokihoz', mert abból azt is levonhatja következtetésnek, hogy õ a "dilis" a családban, akivel valami baj van, az õ hibája ez a helyzet stb, stb. Szerintem inkább családterápiával próbálkozzatok, hátha, ha azt látja, hogy te nem csak rajta, de a családod kommunikációján szeretnél javítani, akkor jobban megnyílik... talán.. Nekem is látta a hegeket anyám a karomon, de sosem tette szóvá, de én nem is bántam. Õ nem tudom, miért vagdossa magát, én azért csináltam ezt akkoriban, mert iszonyú sok feszültség volt bennem, és egyszerûen ezzel vezettem le. Esetleg szervezz közös programot, menjetek el vásárolni, fagyizni, és ne erõltesd nagyon a beszélgetést, hátha egy idõ múlva (A közeledésedre) magától is beszélni fog. 21/L
A kérdező hozzászólása: Köszönöm, de nem. Már csak az kellene, hogy a fülébe jusson az , hogy itt "kibeszélem"
Azt, hogy mit mond, és mi történik valójában, nem feltétlenül egyezik. Beszélgessek vele?
A kérdező hozzászólása: Sajnálom ami veled történt. De az elmúlt évben azt mondja jól kijön a barátaival és mindig meséli mekkorákat szórakoztak. De amint már mondtam mostanában már ezt se nagyon árulja el nekünk!
A kérdező hozzászólása: nincs testvére. 15 éves és lány. Iskolába jár bár régen bántották most már azt mondja nem.
Jobb, ha nem mesélem el a sztorimat, úgy látom gyenge az idegrendszered, azonnal megõszülnél :) Meg azt is látom, hogy érdemben túl sok nem jutott be a mondanivalómból, olvasd még el párszor az elsõ kommentemet. A "mi van veled, mi a baj" nem jó kérdés. Legalábbis ha magamból indulok ki. Nekem baromira fogalmam sem volt róla, hogy mégis mi a bajom, és egy idõ után irtó irritáló volt ezeket a kérdéseket hallgatni, fõleg, hogy ha akartam, sem tudtam volna válaszolni rá. Ennyi infó alapján nem tudok többet mondani. Te az anyja, vagy apja vagy? Együtt éltek a másik szülõjével? Testvérek vannak? Egyáltalán a gyerek hány éves és milyen nemû? Más probléma esetleg van vele? (Iskolakerülés, nem jól tanul, drogozik, stb.)
A kérdező hozzászólása: Persze, hogy próbálok vele beszélgetni megkérdezem mi van vele van a valami baj és ehhez hasonló dolgok. De õ mintha észre se venné és megy a szobájába és otthagy minket. 17 éves lány neked, hogy sikerült túljutnod mindezen? Mit tegyek? Nem bírok várni! A pszichológus szerint ne idegesítsem fel a lányomat, de nem tudok várni. NEM ESHET BAJA!
A kérdező hozzászólása: Mi odafigyelünk rá és szeretjük. Nem bocsájtanám meg magamnak ha elveszítenénk.
A kérdező hozzászólása: 17 éves lány: Én nem értem mire jó ez. Összekaszabolja a kezét a semmi miatt! Mindent megkap , nincs tablet se 200000 forintos telefonja de nem is vágyik rá, de ezen kívül jó élete van. De mióta a pszichológushoz jár teljesen az ellentéte az eddigi önmagának!! Ha öngyilkosságra vetemedne én nem tudom mit csinálnék! Féltem!!
A kérdező hozzászólása: azon már túl vagyunk. De nem hajlandó semmit se mondani, teljesen kifordult önmagából mióta pszichológushoz jár!!
Én kb. 2-2, 5 hete kezdek kikerülni egy elég komoly és hosszú depresszióból, bár még 15 éves vagyok egy világ zuhant össze bennem.Én sem tudtam mindig, hogy pontosan miért csinálom azt, amit, de nem szerettem, ha beszélni akartak velem a dolgaimról.A baráti társaságomban is egyre kevésbé éreztem jól magam.Az én hegeimre úgy derült fény, hogy az egyik tanárom meglátta és szólt az ofõmnek. Talán beszélhetnél a tanáraival. Az én esetemben is fõképp a kedvenc tanáraim segítettek, és bár még mindig vannak negatív gondolataim, próbálok minél hamarabb helyrerázódni.Írok ide néhány okot, hátha sikerül megoldani a problémát: 1.családtag halála 2.barátok/legjobb barát/pasi elvesztése 3.maximalista, és ezért magasra teszi a lécet, azonban nem tudja megugrani és ezért összetörik (nálam is volt egy pár ilyen helyzet, és mióta a tanáraim tudnak errõl agyon dicsérnek, ami már néha kicsit sok, de örülök, ha így látják ) Szerintem nem szükséges pszihológus/pszihiáter, hisz én is azok segítsége nélkül jöttem vissza, pedig nem is egyszer átfutott az agyamon, hogy talán jobb lenne mindenkinek nélkülem, úgysem hiányolna senki. Persze mikor kiderült, hogy miket csinálok rengeteg barátom lett és még az is mellém állt, akivel csak piszkáltuk egymást. Ne kérdezd, ha beszélni akar megnyílik magától is!Hétvégén, ha látod hogy unatkozik adj neki házimunkát.Lehet hogy abban a pillanatban és még egy kis ideig utálni fog érte, de hidd el: meghálálja majd. Az én szüleim is úgy álltak a dologhoz, hogy akkor vonjuk el a gyerek figyelmét a hülyeségtõl és nem nagy dolgokat, de mondjuk nekem kellett kiteregetni, felmosni a padlót meg ilyenek (ha veszélyes tárgy közelében van azért figyelj!) Ha bármiben tudok segíteni, kérdésed van, tedd fel és ha tudok segítek :) Egy 15 éves lány

Te mit tennél vagy mit mondanál egy ilyen nőnek (lánynak), ha megtudnád, hogy próbálja elcsábítani tőled a pasid /férjed?

Ha pl a fiú nem akarja, de a lány próbálkozik nagyon.

Legjobb válasz: Keményen lépnék föl,mert ezek csak abból tanulnak,ha meg vannak félemlítve.Ez van.

Lehet, hogy gáz vagyok, de én megírtam a csajnak, hogy szánalmasnak tartom, hogy úgy liheg a pasim után mint egy kiskutya. Bocsánatot kért, ha megsértett volna (wáóó) és nem zaklatta többet a barátom. Amúgy nem elcsaklizni akarta, csak tökre bele volt zúgva és nagyon nyomult, folyton írt neki, és már mindkettõnket zavart.
Akkor se. Aki ismer, az nem neki fog hinni. Erre a helyzetre különösen érvényes a "ne etesd a trollt". Ha figyelmet kap, az élteti.
Annál szánalmasabbat nehezen tudok elképzelni, amikor egy ilyen "pótanyuka" a tehetetlen férfi helyett intézkedik. Szerintem 14 éves kor felett "a zsákmányon" kakaskodni már eléggé színvonalon aluli.
Semmit. Nem ereszkednék le a szintjére. Maximálisan bízok a páromban, és különben is, meg tudna birkózni egy ilyen helyzettel.
Semmit. Tuti bökné a csõröm, de nem alacsonyodnék le a szintjére. Amúgy is akit nem lehet, azt nem viszik el. Majd megunja a csaj... Ha meg el tudja csábítani, akkor nem ér annyit, hogy megalázzam magam egy veszekedéssel...
Semmit. Férfin vitatkozni megalázó dolog.
Semmit. Nem vagyok az anyja, hogy a pasi helyett intézkedjek. Neki kell lekoptatnia.
Semmit. Ahogy elõttem is írták, ha tudja vigye, bár nem tartom valószínûnek. :) Nem az én dolgom, hogy leálljak vele szájkaratézni, ahogy a munkahelyére sem megyek be kiosztani a "csúnya-gonosz" fõnökét ha atrocitás éri. Nagyfiú, megoldja. Ha meg engem kezdene gyalázni a "kedves" vetélytárs valószínûleg elõbb tekerné ki a nyakát a võlegényem, mint hogy én errõl tudomást szereznék.
Keményen lépnék föl, mert ezek csak abból tanulnak, ha meg vannak félemlítve.Ez van.
ha már rólam is hazudozna és megkeserítené az életünket, akkor közölném vele, ha nem fejezi be, szájba fogom verni. de nagyon. komolyan megagyalnám egy bizonyos szint után.
Én semmit nem mondanék neki. A barátom elég nagyfiú már ahhoz, hogy lekoptassa õ. Régen rossz, ha ezt a férfi nem teszi meg és a nõnek kell "közbe avatkozni". Ezesetben én elgondolkodnék a kapcsolaton. L/25
Egyetértek a 4 válaszolóval, a palinak kell lekoptatnia, ha kell akkor durván, bunkó módon, ugy, hogy megértse nincs esélye.Mert ezek szerint ugy érzi van esély, különben miért nem hagyná abba?.
Semmit különösebben:) akit lehet azt úgyis viszik! :)
Én bizony tennék. Azért, ha már engem is keményen belekever, nem csak rá akarna mászni páromra, akkor elbeszélgetnék vele, mert rólam van szó.
A kérdező hozzászólása: Én úgy értem, hogy ha már rólatok is hazudozna, meg megkeserítené az életeteket csak azért, hogy szétmenjetek.
A kérdező hozzászólása: de kifejtenéd? a részletekre vagyok kíváncsi :) mit tennétek, mit mondanátok neki, stb....
A kérdező hozzászólása: Nem velem van ez, csak kíváncsi vagyok, hogy ti hogy reagálnátok, hogy a pasitok nem akarja, de a lány minden áron mindent bevet....

Mit tennél, ha most megtudnád, hogy egy nap múlva megsemmisül a Föld?

Leülnél nosztalgiázni és a hátralév? id?ben végiggondolnád az életedet? Teljes pánikba esnél és végig ajvékolnál, hogy "Segítség, én nem akarok meghalni"! Megpróbálnál valami hasznos dolgot csinálni pl. megtérnél Istenhez, meggyónnád a b?neidet nehogy elkárhozzál a túlvilágon? Vagy valami mást csinálnál?

Legjobb válasz: Sokkot kapnék, aztán mikor magamhoz térnék megnéznék egy jó filmet utoljára teljes hangerõn bömböltetve. Mondjuk a Képletet.

Sokkot kapnék, aztán mikor magamhoz térnék megnéznék egy jó filmet utoljára teljes hangerõn bömböltetve. Mondjuk a Képletet.
Szerintem leülnék meditálni, esetleg beszélgetnék valakivel az életrõl.
Elmennék a kínaiba enni egy jót. Aztán végig nézném gyorsan a gépen meglévõ sorozatokat, amiket még nem fejeztem be.
Összejönnék a családommal és mindazokkal akiket nagyon szeretek és elbúcsúznák, elmondanám nekik mennyire jó volt velük és mennyire szeretem õket. Rendezném Istennel a dolgaimat és várnám a véget.
Elõször biztos megijednék, aztán valószínûleg dühös lennék, hogy mennyi idõt elpazaroltam arra, hogy megalapozzam az önálló életem, de 22 évesen meg kell haljak. Ennyi idõ már kevés lenne a pótlásra, szóval valószínûleg onnantól kezdve szarnék a világra és tenném ami eszembe jut. "Megpróbálnál valami hasznos dolgot csinálni pl. megtérnél Istenhez, meggyónnád a bûneidet nehogy elkárhozzál a túlvilágon?" Ez aztán tényleg baromi hasznos volna.
En reszegre innam magam bulit tartanek es jo csajokkal toltenem az utolso perceimet
Megtérnék, aztán elmennék egy jó nagy bulira, ahol ott az egész világ, amolyan búcsú buli, és mindenki elbúcsúzna egymástól és együtt várnánk amig elpusztul a Föld, vagy az is lehet, hogy kirabolnák egy cukrázdát és az egész sütit megenném és közben elmondanám az álszent barátnõmnek, hogy mennyire utálom és örülnék, ert õ is elpusztul az egész világgal együtt.
Elég szomorú lennék, hogy oda lennének a terveim. Szerencsére ilyen nem fog bekövetkezni. Az ima nem segít szerintem.
nem nagyon érdekelne...
Megkeresném az okát és megszüntetném a proplémát. Ha nem sikerülne, imádkoznék egész nap.
Nem érdekelne. Nincs min nosztalgiáznom, mert szär életem volt, és nem esnék kétségbe, mert úgyis szär az életem, és unom. Zabálnék, innék, röhögnék, amíg meghalok.
"az is lehet, hogy kirabolnák egy cukrázdát és az egész sütit megenném és közben elmondanám az álszent barátnõmnek, hogy mennyire utálom és örülnék, ert õ is elpusztul az egész világgal együtt." Õ mennyivel álszentebb nálad? Utálod, álszentnek tartod (lehet, hogy az is), de álszent módon te is ugyanúgy puszilgatod amikor találkoztok, jópofizol vele és a barátnõdnek hívod. Te magadat nem érzed álszentnek? Miért nem küldöd el a búsba és keresel új barátokat? A barátaidat megválogathatod, akit nem kedvelsz azt nem kell elfogadnod a barátodnak. Egyébként ahova rabolni mennél, az cukrászda és nem cukrázda (a cukrász fõnévbõl rájöhetsz te is), és nem "kirabolnák", hanem "kirabolnék", kivéve többes szám 3-ik esetet, amikor "õk kirabolnák". Ne gyalázd már ezt a gyönyörû szép magyar nyelvünket!
Leszarnám ;)
Átmennék barátnõmhöz és vele tölteném.
"Beszereznék tûzálló ruhát és még bukósisakot. Illetve locsolgatnám magam vízzel is. Beásnám magam a fõld alá jó mélyre." tudod mit jelent az, hogy megsemmisül? nem lesz többé megszûnik létezni... úgyhogy feleslegesen ásnád be magad akár hová
Beszereznék tûzálló ruhát és még bukósisakot. Illetve locsolgatnám magam vízzel is. Beásnám magam a fõld alá jó mélyre.
Én is beszélgetnék pár emberrel az életrõl, a valódi érzéseimrõl, olyan titkokról amit nem akarok mindenáron a sírba vinni, kiosztanék pár embert, szétlopnék pár boltot, bár gondolom ezt mindenki így tennéxD olyan dolgokat tennék amiket 24 óra alatt nem lehet megbánni (káros dolgokxd), elénekelném a kedvenc zenéim ordítva ^^, akkor pl. hajvágás is jöhetne nincs mit veszteni, 24 órába így sok minden belefér, de a vége tuti az lenne h a szeretteimmel együtt várnám a pusztulást
Olvasnám tovább a kérdéseket az oldalon.
Vagy szellem formában? :) Úgy én is :D
Hogyan, mivel? :D
A kérdező hozzászólása: Én elhagynám a Földet! :-)
És Te, kedves kérdezõ, mit tennél?
Elmennék a zenesuliba, ahol van egy gyönyörû fekete felnyitható hangversenyzongora, és - ha megengednék - azon játszanám a kedvenc darabjaimat, ilyen kis nyugodt zenéket: http://www.youtube.com/watch?v=N-c_JOWjDqw Amúgy nem lennék szomorú.
Semmi különöset. Azért áthívnám az egyik ismerõsömet és elmondanám neki, hogy ja, hát beléhabarodtam, nagyon kedvelem már egy ideje, ennyi. Egyébként attól függ, egyedül én tudom-e vagy még mások is. Ha elõbbi, akkor nem szólnék róla senkinek, mert minek... ha utóbbi, akkor haverokkal, barátokkal biztosan rendeznénk egy nagy beszélgetõs napot. Nem részegedés vagy nosztalgiázás, hanem a szokásos... csípkelõdés, poénkodás, filozofálás úgy általában. :D

Mit tennél ha megtudnád, hogy a párodtól terhes egy nő?

Nem vagytok együtt régóta, az eset pedig el?tted történt egy éjszakából...

Legjobb válasz: Nem jövök vele össze. Nem tudnék mit kezdeni egy pasival akinek gyereke van. :(

Nem jövök vele össze. Nem tudnék mit kezdeni egy pasival akinek gyereke van. :(
21:32-es! Bezzeg, titeket fogadjon el a pasi a kölykötökkel együtt....! Ez így egy kicsit inkorrekt!
Hát de lesz. Oké terhes a nõ, de valamikor megszületik a gyerek. Nem akarnám elszakítani az apjától, de gyereket látni sem akarok, így elhagynám, mielõtt még összemelegszünk.
Hát, hogy beközölhette volna az elején is.
Nálam másképp mûködik ez. Mármint én nem szeretek tudni ilyenrõl. Persze, ha a gyereket megtartja a nõ, akkor igen, de nem tartja meg, így gondolom együtt sem akar lenni a párommal, nincs indoka annak, hogy beszéljenek egymással. Persze ha a terhesség akkor derül ki, mikor együtt vagyunk, és akkor beszélik meg a továbbiakat, akkor oké, de ha ezt már elõtte lezárta és hoztak egy döntést, akkor nem tekintem hazugságnak, ha ezt nem osztja meg velem.
Pedig nem mondott hülyeséget. Felnõtt ember ide vagy oda, nem 18-19 éves korban fordul elõ az, hogy gyerekkel fogjanak meg egy pasit.
És ha valaki elvált és van gyereke, csak azért nem jössz vele össze, mert van gyereke?
A kérdező hozzászólása: Nem itt arról van szó, hogy veled van mikor megtudja! A nõ nem kellett neki akkor sem, most sem sõt...
Ohh, ez más. Nos, ebben az esetben mellette állnék. Elvégre ezért vagyok vele. 62%-os, így van.
1. Ki tudja biztosan, kié az a gyerek? 2. Kalandnak ritkán családalapítás a célja.
A kérdező hozzászólása: 21:48 Pár találkozás és egy szex után? Vannak ilyen beteg nõk, akik elsõ alkalommal vállalnák ezt? Nekem erõsebb lenne az a gyanúm, hogy kamu a terhesség...
Na igen, kamuterhesség sztorikat is hallottam párat, itt az oldalon is olvastam, nem is egyet.
Egyébként te ki vagy a történetben? A nõ vagy a férfi?
A kérdező hozzászólása: 21:41 Egy éjszakáról beszélünk, a férfi semmiképpen nem jönne össze a nõvel, nem is akarja a gyereket. Felnõtt emberekrõl van szó könyörgöm....
A kérdező hozzászólása: 76% Én nem akarok itt veszekedni, de nem értem Te most mirõl beszélsz? Még jó hogy elmondja, én speciel szeretem az õszinte embereket akik megosztanak mindent a párjukkal, na most ha ez az eset megtörténik és ti együtt vagytok természetes, hogy elmondja mi történik vele...
A kérdező hozzászólása: Tegyük fel, hogy szólt mikor megtudta!
A kérdező hozzászólása: Nincsen gyereke, összejöttök és X hét után megtudja hogy egy elõzõ "kalandból" megesett a dolog... Így konkrétabb...
Nekem nincs gyerekem. Szóval részemrõl ebben semmi inkorrekt nincs.
A kérdező hozzászólása: Mibõl feltételezed, hogy egy ilyen "kapcsolatból" származó babát feltétlen megtart valaki?
Ha nem tartaná meg, akkor nem hiszem, hogy ez a kérdés felmerülne.Elvégre a múltról beszélünk. Viszont ha nem tartják meg a gyereket, akkor minek mondja el nekem?
Mármint úgy a múltról, hogy engem nem csalt meg, mert mikor ez történt nem voltunk együtt.
Ha meg nem mondaná el és esetleg késõbb kiderülne, akkor meg az lenne a bajod!
Nem maradnék vele, mert elõfordùlhat, hogy ha a baba megszületik összejönnek. Lehet a csaj ezt akarta.
Befejeznéd a hozzám beszélést? Nem is ismersz, honnan veszed, hogy ez lenne a bajom?? Mégis miért lenne?? Nem is voltunk együtt, amikor történt. Régen rossz, ha valakit a múltja miatt szeretünk..
Ha nem tudtátok, mielõtt összejöttetek volna, és a csaj megtartja a babát, akkor a párodnak kötelessége a gyerekkel való törõdést felajánlani, neked meg elfogadni a helyzetet, de azért jó lenne, ha be tudná bizonyítani a párodé a gyerek és nem másé. Mindenesetre nem lennék túl boldog.

Mit tennél ha megtudnád édesapádról azt, hogy a rendszerváltás elõtti idõszakban együtt élt egy férfival? És azzal a férfival rendszeres szexuális kapcsolata is volt.

Változna a róla kialakított képed, vagy ez semmiben sem változtatná meg az érzéseidet édesapád iránt?

Legjobb válasz: Ezt nehéz megmondani. Meglepõdnék... nem ítélném el, mert amúgy se ítélem el a melegeket... de szerintem kiakadnék. Máshogy látnám, mert ez egy meglepõ információ lenne... de úgyanúgy szeretném. 21/L

Ezt nehéz megmondani. Meglepõdnék... nem ítélném el, mert amúgy se ítélem el a melegeket... de szerintem kiakadnék. Máshogy látnám, mert ez egy meglepõ információ lenne... de úgyanúgy szeretném. 21/L
Én alapból utálom az apámat és csak max néznék egy nagyot, és nem érdekelne, de ha szeretném, akkor nem néznék rá másképp, az már régen volt, mag aztán az õ magánélete..
a viszonyunkon semmit se változtatna. igazából, nincs bajom a melegekkel, csak az uninteligens emberek kötnek bele abba amit "nem értenek".
A kérdező hozzászólása: hát, nekem is ez tûnt fel elõször. 5 év hosszú idõ. kérdezgettem a bácsit, egyébként elég jól tartja még magát. vezet, dolgozik stb. azt mondta, hogy az ég világon nem vett észre semmit rajta. Pedig a bácsinak volt jó pár kapcsolata a travi elõtt. Úgy látszik, hogy vannak furcsa dolgok, furcsa esetek.
Hallottam már mástól is ilyen történetet, hogy egy traszszexuális emberrel volt együtt, és mégsem tudta róla, hogy a születési neme más, mint amilyen nemûként most él... de ez nekem akkor is olyan hihetetlenül hangzik! Mármint az az öt év alatt egyszer sem feküdtek le egymással? Mert ha máshol nem, legalább az ágyban ki kellett volna derülnie, hogy neki más van a lába között, mint amire számítani lehetett, nem?
A kérdező hozzászólása: Csak azért kérdezem mert ma beszélgettem az idõs 86 éves szomszédbácsival. És mesélte, hogy a rendszerváltás elõtt, jóval elõtt, együtt élt egy nõvel, aki igazából férfi volt, de ezt nem tudta róla. Tehát 1 transzvesztitával élt együtt 5 évig. És mindvégig azt hitte a nõrõl, vagyis férfiról, hogy nõ. Akkoriban ezt nagyon elítélték, szinte nem is voltak ilyenek, vagy lehet voltak, de azt nagyon titkolták, a rendszer, háború stb miatt. Meg aki akkoriban kilógott a sorból..arra kemény élet várt. De miután megtudta, hogy a nõ igazából férfi, nem csinált belõle nagy ügyet. Szépen, békében elváltak. És így, a 86 évével a háta mögött...kicsit fura, mert a bácsinak a fia már meghalt...és kérdeztem, hogy ezt a fia tudta, és mondta, hogy nem. És elgondolkoztam azon, hogy mit szólt volna ahhoz, ha megtudja ezt az apjáról. csak ezért kérdeztem.
Természetesen meglepõdnék, de ez nem változtatna semmit sem a kapcsolatunkon. Anyuról is kiderült, hogy tinikorában kavart lányokkal, az is meglepett, de nem érdekel különösebben. Egyrészrõl ez a múlt, felesleges rajta kiakadni, úgysem változik meg. Másrészrõl meg a szüleim privát élete az õ magánéletük, ugyanúgy ahogyan az enyém az enyém, tehát senki másnak nincs ebbe beleszólási joga, még a rokonoknak sem. 28/N
Meglepne, mert a rendszerváltás elõtt (is és utána is) együtt éltünk egy lakásban anyámmal hármasban, úgyhogy váratlan fordulat lenne. Sõt, a születésem elõtti idõszakot is nagyjából ismerem a családi történetekbõl, tehát komoly családi összeesküvésre lenne szükség, hogy egy ilyen részt eltitkoljanak az életébõl.
Ez valami fõiskolás beadandó dolgozathoz kell?
Mondjuk nem igazán értem, milyen értelemben van jelentõsége a rendszerváltás elõtti idõszaknak. Hogy például ezzel fejezte ki lázadását a rendszer ellen?
Utolsó véleményét osztom. Nem zavarna.Anyut már gondolom jobban de természetesen tõlem nem tudná meg. 25 l
Mit tennék? Semmit. Õ dolga. Én megkaptam tõle mindent, amit az apjától megkaphat az ember, innentõl magánügy.
Hú, jó régi kérdés, de megfogott :D õszintén, lecsinálnám, de szakadnék is a röhögéstõl :'D 19L

Te mit tennél, ha megtudnád, hogy a legjob barátod HÍV fertőzött? Elfordúlnál tőle?

Legjobb válasz: miért kellene elfordulni,egy ilyen ember ne nevezze magat barátnak.

miért kellene elfordulni, egy ilyen ember ne nevezze magat barátnak.
Elõször is elmennék a háziorvosomhoz, hogy leellenõrizzem, hogy valóban tisztában vagyok-e vele, hogy hogyan terjed. Majd mikor már orvosilag megerõsítve mindent tudok, minden menne tovább mint azelõtt, csak figyelnék, hogy ne kapjam el. Azért írom ezt, mert nem tudom, hogy nyállal terjed-e, tehát pl. mi a helyzet a pohárból ivással, evõeszközzel evéssel... Ha terjed azzal is, akkor egyszer leülnék vele komolyan beszélgetni, átbeszélném vele a dolgokat, hogy ne haragudjon meg, de vigyázzunk az esetleges megfertõzésre, mert ugye akkor én fertõzhetem tovább az egész családot, és ez után valóban minden menne a régi kerékvágásban. emiatt a beszélgetés miatt pedig õ sem haragudhatna meg ha van benne kellõ felelõsségtudat.
Nem fordulnék el tõle. Egy barát a bajban is barát. Ha akármilyen más betegsége lenne sem fordulnék el tõle.
Nem a legjobb barátja lennék, ha ezt tenném.
Nem érdekelne mert kézfogásból nem származna károm 21/F
Tisztában vagyok vele, hogyan terjed. Õ is, gondolom. Vigyázunk másokra, és kész. Ennyi. A barátságtól senkinek nem esik baja! N29
NEM terjed nyállal, érintéssel, öleléssel, simogatással, stb. Vér útján terjed. Semmi bajun nem lesz, ha megérintünk egy HIV+ vagy egy AIDS-es embert. Még akkor sem, ha tokától-bokáig tele van kaposi szarkómával.
*A HIV csak úgy terjed, ha vírust tartalmazó váladék jut az emberi testbe. Az emberi szervezetben négy váladék van, melyen keresztül a HIV továbbadható: a vér, a sperma, a hüvely váladék és az anyatej. Forrás: http://www.medicover.com/huhu/658, Mit-kell-tudni-a-HIV-AIDS-..

Ha megtudnád otthon, hogy csak 5 perced van hátra az életedböl, mit tennél?

Mi lene az, amit feltétlenül megtennél? Csak 5 perced van...

Legjobb válasz: Megbontanák egy üveg töményet,kimennék a kertbe,leülnék és nézném a naplementét,közben benyakalnám az üveg piát.

Megbontanák egy üveg töményet, kimennék a kertbe, leülnék és nézném a naplementét, közben benyakalnám az üveg piát.
Semmit, kivárnám :D
Meginnék egy pohár vizet. Mégis mit tenné?! Semmit. Ülnék és várnám, hogy vége legyen ennek a ***.
kapnának puszit a gyerekek meg a párom, aztán a földszinten lefeküdnék pihenni, mert zokon venném, ha a hullaszállítók ledobnának a lépcsõn (ja, meg megsúgnám a páromnak, hogy hol a dugipénzem, és ki mennyivel tartozik :) )
megfognám a kezét, átölelném és csak nézném
A kérdező hozzászólása: Én leírnám egy papírra minden titkomat, bajomat, akik megbántottak, egyszóval egy végsõ vallomást írnék.
gyorsan kiverném 21/F


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!