Találatok a következő kifejezésre: Mit tegyek napokig nem (637 db)

5 éves kisfiam éjjel sokszor bepisil, mit tegyek? Nappal nem csurran be, de éjjel gyakran.

Délután-este keveset adok neki inni, lefekvés el?tt elmegy pisilni. Olyan mélyen alszik,hogy fel sem ébred rá,én szoktam észrevenni és felkelteni.

Legjobb válasz: Vidd el gyereknephrológiára. Ott néznek hormonszintet (vizeletbõl), hasi ultrahangot csinálnak, vérvétel is van. Ha kizárják, hogy semmi szervi oka nincs a bepisilésnek, akkor más teendõ nincs, csak várni, hogy elég érett legyen az idegrendszere. Mi már szerintem a létezõ összes dolgot kipróbáltuk a 6 éves lányommal, mindenféle vizsgálat megvolt, minden negatív, és tök normális, hogy bepisil. Majd kinövi, csak türelem. Keveset iszik este 5-6 után, elmegy pisilni lefekvés elõtt, vezetjük a pisinaplót, de egyenlõre sok változás nincs. Ja, vettem komlócseppet is, egy ideig úgy tûnt, használ, de most már ez sem ér semmit. Ha gondolod, írj nyugodtan priviben, ha tudok, segítek, sajnos jó sok tapasztalatom van.

Vidd el gyereknephrológiára. Ott néznek hormonszintet (vizeletbõl), hasi ultrahangot csinálnak, vérvétel is van. Ha kizárják, hogy semmi szervi oka nincs a bepisilésnek, akkor más teendõ nincs, csak várni, hogy elég érett legyen az idegrendszere. Mi már szerintem a létezõ összes dolgot kipróbáltuk a 6 éves lányommal, mindenféle vizsgálat megvolt, minden negatív, és tök normális, hogy bepisil. Majd kinövi, csak türelem. Keveset iszik este 5-6 után, elmegy pisilni lefekvés elõtt, vezetjük a pisinaplót, de egyenlõre sok változás nincs. Ja, vettem komlócseppet is, egy ideig úgy tûnt, használ, de most már ez sem ér semmit. Ha gondolod, írj nyugodtan priviben, ha tudok, segítek, sajnos jó sok tapasztalatom van.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm, utánaérdeklõdöm ennek a vizsgálatnak, meglátjuk, mi lesz. Kereslek, ha jutottunk vele valamire. Köszönöm a segítségedet.
A kérdező hozzászólása: Kell beutaló az említett helyre?
Úgy emlékszem, kellett vinnünk, de azért kérdezz rá, mikor idõpontot kérsz. Mi Miskolcon voltunk a gyereknephrológián.

1, 5 éves kisfiam sikít, visít egész nap mit tegyek? Már nem bírom.

Két kisfiam van.a nagyobbik 3,5 a kisebb 1,5 éves.A kicsi nagyon nehéz időszakban van, mindenen kiborul visít.Ha mérges, mert nem sikerül neki valami vagy nem engedünk neki valamit(pl h csapkodja a szekrény ajtót) ökölbe szorítja a kezét és teli torokból sikít.Sokszor a figyelmet is így akarja felhívni magára. ez nem csak engem, de a nagyobb gyerkőcöt is nagyon zavarja és ha igen extrém napja van a kicsinek néha a nagy is elkezd visítani mert már nem bírja. A nagyobb fiamnak is volt dühöngős korszaka, de ennyire nem volt durva a helyzet. Néha úgy érzem én rontottam el valamit...már mindent próbáltam...nem odafigyelni, jobban odafigyelni, volt h betettem az ágyába és elmentem arcot mosni mert úgy éreztem szétrobban a fejem...de az is előfordul h kisírom magam... Annyira nehezen viselem ezt az időszakot, h legszívesebben minden nap elmennék délután egy fél órára egyedül sétálni, de félek h a munkából fáradtan hazajövő férjemtől ezt nem várhatom el...Nem tudom mit tegyek..mit rontottam el?

Legjobb válasz: "legszívesebben minden nap elmennék délután egy fél órára egyedül sétálni, de félek h a munkából fáradtan hazajövõ férjemtõl ezt nem várhatom el" Bocs, de te sem a s.gged vakarod egész nap, õ el tudott menni pisilni anélkül hogy az ajtót verték volna, õ megette az ebédjét anélkül, hogy valaki beletúrt volna. Én voltam otthon gyerekkel, dolgoztam keményen elõtte és utána is, azért a legfárasztóbb mégis a GYED-es idõszak volt. Neked sem 24 munka- és készenlétiórából kell hogy álljon a nap, annyit megérdemelsz, hogy este fél órára elhúzz. Nagyon kell ez, mint egy akkumulátor amit újra töltesz... Beszélj vele, ezt meg kell értenie, ha nem is minden nap, de kétnaponta mindenképp.

"legszívesebben minden nap elmennék délután egy fél órára egyedül sétálni, de félek h a munkából fáradtan hazajövõ férjemtõl ezt nem várhatom el" Bocs, de te sem a s.gged vakarod egész nap, õ el tudott menni pisilni anélkül hogy az ajtót verték volna, õ megette az ebédjét anélkül, hogy valaki beletúrt volna. Én voltam otthon gyerekkel, dolgoztam keményen elõtte és utána is, azért a legfárasztóbb mégis a GYED-es idõszak volt. Neked sem 24 munka- és készenlétiórából kell hogy álljon a nap, annyit megérdemelsz, hogy este fél órára elhúzz. Nagyon kell ez, mint egy akkumulátor amit újra töltesz... Beszélj vele, ezt meg kell értenie, ha nem is minden nap, de kétnaponta mindenképp.
Az élet nehéz. Mindenkié az. A tiéd pedig most különösen nehéz. Ez van. Ne pörögj azon, hogy mit rontottál el, lehet, hogy semmit. El fog múlni. Ez a jó hír. Ebben a világban ez az egy biztos. Minden el fog múlni. A rossz dolgok is. A feszültség is. Egy pár hónap múlva röhögni fogsz az egészen.
semmit nem rontottál el.minden gyerek más.egyébként az én 20 hónapos kisfiam is ezt csinálja.kb fél óránként rájön az 5 perc ordít visít csapkod a végén meg nevet.nagyon nehéz ez az idõszak de muszáj kibírni.a kisfiam mostanában a boltban is elkezd torka szakadtából ordítani meg leveri magát földre.mindenki minket néz de egyszerûen nem tudok én sem mit csinálni vele.mert persze ha itthon vagyunk akkor amikor elkezd hisztizni akkor úgy teszek mintha nem érdekelne és akkor abbahagyja.de a boltban nem tudom figyelmen kívül hagyni a viselkedését.csak annyit tehetek hogy nem viszem magammal.próbálj kicsit türelmesebb lenni.kitartás
Egyetértek a 2. válaszadóval. Esténként menj el otthonról. Nálunk is voltak nagyon nagyon durva idõszakok, és én is azt hittem h a diliházba kerülök ugyancsak 3, 5 és másfél éves fiúk anyukája vagyok) Szomorúságomban állandóan ettem, sokszor nagyon magam alatt voltam. Aztán most január 2-tól azt mondtam elég, a gyerekeknek sem jó ha hol szomorú, hol ideges, türelmetlen vagyok. Minden este eljárok futni (este negyed8tól 8-negyed 9ig, 103 kg-ról indultam). És azóta sokkal türelmesebb vagyok a gyerekekkel, sokkal fittebb vagyok (a leadott kilókról nem is beszélve) Úgy h a férjem minden nap 5-6 között ér haza (fizikai munkát végez), hajnalban megy, és miután hazaért az állataink ellátása kb 1 órát vesz neki igénybe. Sokszor éppen csak beér, én már indulok is. Engem nagyon feltölt energiával. Próbáld ki!!!!!

Mitől mehet a hasam már 2 napja? Nem nagyon ettem semmi olyat mitől lehet. és leginkább akkor megy, ha eszem vmit utána rá 1 órára, vagy rögtön. Mit tegyek? Széntabletta nem használt

Legjobb válasz: Én leginkább valamilyen vírus- vagy baktériumfertõzésre gyanakszom. Ez bármilyen kajától, esetleg nem tökéletesen tiszta edénytõl stb. is lehet. És hát valamit csak ettél az elmúlt napokban. A fertõzésnek is lehet egy pár nap lappangási ideje. Ez többnyire kezelés nélkül magától is elmúlik, bár nagyon megviselheti a szervezetet. De ha pár napon belül nem múlik el, érdemes orvoshoz fordulni, és megállapítani, hogy mitõl van. A legtöbbször banális fertõzés, de végül is a gyomorrákig bezárólag bármi lehet.

Én leginkább valamilyen vírus- vagy baktériumfertõzésre gyanakszom. Ez bármilyen kajától, esetleg nem tökéletesen tiszta edénytõl stb. is lehet. És hát valamit csak ettél az elmúlt napokban. A fertõzésnek is lehet egy pár nap lappangási ideje. Ez többnyire kezelés nélkül magától is elmúlik, bár nagyon megviselheti a szervezetet. De ha pár napon belül nem múlik el, érdemes orvoshoz fordulni, és megállapítani, hogy mitõl van. A legtöbbször banális fertõzés, de végül is a gyomorrákig bezárólag bármi lehet.
Normaflore-t tudom neked ajánlani az helyreállítja a bélflóra egyensúlyát, mellette széntablettát is lehet szedni, de nem 1-2 darabot hanem 4et 5öt.

Mit tegyek ha nem rendszeres a menzeszem? De kis babát szeretnénk a párommal? Ilyenkor is van pete érés ha csak 3-napig tart a menzesz és nem vérzek hanem olyan mint amikor el múlik! Mit tegyek, hogy tudjam van pete érésem?

Legjobb válasz: Menj el nõdokihoz, és csináltass egy uh-t meg két vérvételbõl kiderül, hogy van e peteérésed. Ha nincs gyógyszerrel tudnak rajta segíteni.

Menj el nõdokihoz, és csináltass egy uh-t meg két vérvételbõl kiderül, hogy van e peteérésed. Ha nincs gyógyszerrel tudnak rajta segíteni.
Vezethetsz hõgörbét is, így 2 max. 3 ciklusból kiderül, hogy van-e peteérésed.
ELsõsorban egy jó endokrinológust és egy nõgyógyászt keress. Akik csináltatnak hormonvizsgálatot ebból egybõl kdierül mi a gond és hogy lehet segíteni.
A kérdező hozzászólása: Voltam már tejes körû ki vizsgáláson ( ott derítetek ki, hogy az inzulin termelésemmel baj van egy szóval arra kapok gyógyszert! Most voltam 2-hete hormon laboron és jó lett az eredményem csillag mentes!! A Hormonokkal nincs baj!! Már 5-éve nem szedek fogamzás gátlót és már 1-éve nem védekezünk!
Ezek szerint IR-d van? A hármas kezelést tartod? Mert ez simán lehet az oka annak, hogy nem esel teherbe. Leírnád esetleg az eredményeidet?

Az baj ha 10 nap alatt csak másfél kiló ment le? (72 kilóról indultam és 60 szeretnék lenni 90 nap múlva) Mit tegyek ha nem indult meg a fogyás gyorsan?

Legjobb válasz: Az nagyon jó, ha 10 nap alatt lepattintottál másfél kilót!!!!! Két hétig nem szokott történni semmi. A fogyási ütem sokmindentõl függ. Pl.menstruációs ciklus. Már, ha nõ vagy.:)) Menstruáció alatt a nõi szervezet akár másfél-két liter felesleges vizet is benntart. Szerintem nagyon ügyes vagy.

Az nagyon jó, ha 10 nap alatt lepattintottál másfél kilót!!!!! Két hétig nem szokott történni semmi. A fogyási ütem sokmindentõl függ. Pl.menstruációs ciklus. Már, ha nõ vagy.:) ) Menstruáció alatt a nõi szervezet akár másfél-két liter felesleges vizet is benntart. Szerintem nagyon ügyes vagy.
2 hétig ne foglalkozz a kilókkal: vagy csak víz volt (aminek örülhetsz) - vagy izom is ment le (ami viszont nem jó. Ugye mozogsz és tornázol is?) Zsír még egy gramm nem ment le rólad.
Van akinek az utolsó egy hónapban indul be a fogyása, szóval ne aggódj. Tornázz mellette sokat, fõleg célzott tornákat. (Ha megérkezik a leg magic-em, majd beszámolok róla, hogy jó-e.)
A leg magic sztem jó alakformálásra, de nem zsírégetésre, max ha csinálod egy óráig. De végül is sokkal jobb mint a semmi...
"2 hétig ne foglalkozz a kilókkal: vagy csak víz volt (aminek örülhetsz)" Mi ez szaharadiéta? Nem víz volt, de ebbe nem mennék bele mert engem itt megköveznek. Ha normális diétával adnál le ennyit akkor az pont megfelelõ,
irigyellek érte én már 20 napja csinálom és csak 2, 3 kg ment le

Yasminelle-t szedek, most először, amit a mensim elmúlta után 3 nappal kezdtem el szedni. Eddig 2 szemnél járok. Mit tegyek? Már nem is fog védeni?

Legjobb válasz: A mensid ELSÕ napján kellett volna elkezdened szedni és akkor már védett lennél! Egyébként meg ki mondta hogy a mensid után 3 nappal kezd el szedni? Vagy csak te gondoltad úgy, hogy jó is lesz? Erre van a betegtájékoztató, abban minden le van írva, az is, hogy mikor kell elkezdeni szedni a gyógyszert! Majd csak akkor leszel védett így, ha elfogy az elsõ levél, megjön a mensid és elkezded szedni a köv. levéllel!!!

A mensid ELSÕ napján kellett volna elkezdened szedni és akkor már védett lennél! Egyébként meg ki mondta hogy a mensid után 3 nappal kezd el szedni? Vagy csak te gondoltad úgy, hogy jó is lesz? Erre van a betegtájékoztató, abban minden le van írva, az is, hogy mikor kell elkezdeni szedni a gyógyszert! Majd csak akkor leszel védett így, ha elfogy az elsõ levél, megjön a mensid és elkezded szedni a köv. levéllel!!!
Igaza van. Minden fog.gátlót a mensi elsõ napján kell elkezdeni szedni. Ha a mensi 3. napján kezded el akkor 1 hét kiegészítés szükséges. De ha már elmúlt a mensid akkor ezt a levél bogyót elpocsékoltad, mert nem véd.
Édes úristenem, komolyan mondom hihetetlen, hogy ilyen emberek még szexelnek is!Aki nem tudja rendesen alkalmazni a fogamzás gátlót, az könyörgöm ne szedje!Szerintem nem fog védeni, mivel elmúlt a menstruációd.Mit gondolsz, miért mondja a nõgyógyász is, és a betegtájékoztató is?Ne legyél már ennyire okos. Jah és szerintem hagyd abba, vegyél egy másik csomaggal, és kezd el szedni a következõ menstruációig. Lehet kapsz egy jó kis hormonzavart, de hát gratulálok :) Tök intelligens lehetsz :DDDD

Mit tegyek, ha nem bírom ki azt a pár kórházi napot?

Nem hisztizem, felnõtt is vagyok. Szültem már, borzalom volt az a pár nap. Egyszerûen nem tudok az otthonomon kívül máshol aludni. Nem érzem magam biztonságban, kikészülök. Még csak 16hetes vagyok, de ha rá gondolok is rosszul leszek, pedig próbálok magamnak rveket felhozni. Ezért nem akartam több gyereket, amiatt a pár nap miatt.

Legjobb válasz: Akkor nem alszol pár napig és kész, abba még nem halt bele senki. Majd ha igazán fáradt leszel elalszol.

Akkor nem alszol pár napig és kész, abba még nem halt bele senki. Majd ha igazán fáradt leszel elalszol.
A kérdező hozzászólása: Egyesek félreértik, aki nem annak köszi. Nem az alvás, hanem a bentlét, a környezet, a minden. Még a saját anyukámnál sem tudok megmaradni, csak egy pár órát. És nem, ez nem hiszti, hanem nincs meg a biztonságérzetem. A szobával, szobatársakkal nem volt bajom, de a 4/4 napot végig sírtam, kikészültem.
Sok kórházban van egyágyas kórterem. Mint írták van magánkórház is - úgy tudom mindkét megoldásért fizetni kell. Egyébként sem biztos hogy a többágyasban tudnál a többiektõl aludni. Vigyél egy könyvet. Ezért nem is voltál még soha nyaralni sem? Én alig várom hogy kitegyem a lábam otthonról!
tényleg próbáld magad összeszedni. ne így állj hozzá, hogy nem és kész! nem magad miatt vagy ott hanem a babád biztonsága miatt. és késõbb is elõfordulhat, hogy valamiért be kell feküdni a gyerekkel. enyém 3 éves volt amikor kórházba kellett feküdnie mert nagyon beteg volt. 3 napig nem aludtam, ott virrasztottam mellette, de nem azért mert a kórházban nem tudtam aludni, hanem az életéért küzdöttünk. gondolj rá és na magadra, na meg nyugtasd magad, hogy bármikor felállhatsz és hazamehetsz. ezzel talán nyugodtabban túléled azt a pár napot
A kérdező hozzászólása: Még mindig nem értitek. Nem azzal van baj, hogy ott kell aludni, hanem hogy ott kell lenni !! De, elmegyek nyaralni, ide oda a családommal, a párommal, mert velük biztonságban érzem magam. De egyedül egy idegen közegben nem. Reszketek, remegek és elkap a sírógörcs.
nem leszel egyedül, ott lesz a babád veled!
Ezzel én is hasonló képpen voltam nem szerettem még a kórházban a szagokat sem! És abba a tipusba tartozom aki szintén nem tud idegen helyen aludni ! Amikor szülni mentem én sem aludtam 2 napig aztán már annyira fáradt voltam hogy elaludtam és azt sem halottam hogy sír a baba melettem !Kitartás ha nincs semmi akkor pár nap és nagyobb lesz az öröm haza felé !
Szerintem fordulj segítségért pszichológushoz, mert nem jó, ha már most ennyit szorongasz ilyen "semmis" dolog miatt. Árt a babának is.
Most mit vársz, mit mondjuk erre? Kösd fel a gatyát és viseld el. Menj magánkórházba, hátha az jobb, de szerinted az se jó. Szüljél otthon, ott majd biztos biztonságban érzed magad. Igaz akkor meg szoronghatsz a gyerek miatt. Keress fel egy pszichiátert. Ennyi lehetõség van, gondolom erre magadtól is rájöttél. Akárki, akármit írt, nem volt jó, mégis mire számítottál?
Én értem a problémádat, de szerintem itt senki sem tud segíteni neked, mert mindannyian összeszedjük magunkat, és megpróbálunk uralkodni magunkon azalatt a pár kórházi nap alatt. Én pl. nagyon kényelmetlenül éreztem volna magam, ha az orvosok és nõvérek elõtt sírok.
Utolsó vagyok amúgy szerintem bírd ki valahogy, ha esetleg besárgulna a baba jobb ha korházban vagytok, az õ érdekében kell áldozatot hoznod, ki fogod bírni és utána még jobb lesz hazamenni :)
Hát ahol én szültem 2 ágyas szobák voltak szerencsére, így is alig vártam hogy haza mehessek, de azért tûrhetõ volt.
Engem is lepontozhatsz, de szedd össze magad! Mi lesz, ha Isten ne adja a babával is be kell majd valamiért feküdnöd? Akkor otthagyod? Nyilván nem, tehát akkor is kell bírnod! 3 vagy 4 nap nem a világ! Mondjuk én pont azt javasolnám, hogy magánszoba helyett jobb, ha több ágyasba kerülsz, mert akkor legalább nem vagy egyedül, tudtok beszélgetni a szobatársakkal és elvonja a figyelmed!
Szülj magánkórházban, ott van családi szoba. Mondjuk nem olcsó. Vagy kérj alapítványi szobát a "sima" kórházban, azok azért általában jobb állapotban vannak, mint a sima kórtermek. Vidd magaddal a kedvenc párnádat, stb. Képet a családodról, bármit, amire ha ránézel melegséggel tölti el a szíved - bár erre a célra ott lesz a kis édes, szuszogó újszülötted :)
Totál átérzem amirõl írsz. Bár nekem nem az alvással, hanem magával az ottléttel volt bajom. Utólag szégyellem is magam miatta, de sokszor sírógörcsöt szinte hisztériás rohamot kaptam az egy hét alatt. Mondjuk engem a szülés is nagyon megviselt, borzasztó volt.Gondolj arra, hogy a kicsiért megéri és sztem egyébként könnyebb lesz, hisz tapasztaltabb leszel, már tudod mire számíts. Boldog babavárást! :)
Ha minden rendben van a szüléssel, menj haza saját felelõsségre. Nem fognak tapsolni, de, ha jól tudom, meg lehet tenni. De ha ilyen rossz emléked van, még az is lehet, hogy pozitívan csalódsz.
2x szültem, 4 és 3 napot töltöttünk bent, egyetlen percet sem aludtam. ki lehet bírni, majd otthon bepótolod...
Pedig ezt nevezik hisztinek...(nyugi, mindenkinek van valami, neked éppen ez.) Létezik ambuláns szülés, de nem örülnek neki, el tudom képzelni, hogy vidéki kórházakban talán a bab érdekeit védve õt haza sem adnák. Légy erõs, próbáld meg leküzdeni a félelmeidet, jó esetben csak 3 éjszakáról van szó.
Semmi kibírhatatlan nincs abban a pár napban. Ráadásul ott van veled a picid is. Nem tudom, milyen kórházban feküdtél, de én akárhányszor voltam benn ilyen-olyan okok miatt, mindig jó kis társaság alakult ki. Lehet, hogy a kórházzal volt gond. Keress egy modern, szép kórházat :)
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); hallod, én bántam, hogy nem voltam elég bátor, de te legyél az! borzalom ami a kórházban van, a szobába, ahol én voltam, vérezgetõ kínai csajtól volt ocsmány vérszag (nem ivott vizet, és vérzett egyfolytában, fú, furcsa egy népség) a kismamák HORKOLTAK, az egyik baba meg folyton sírt, az anyja meg hangosan beszélt hozzá. éjjel mindig felkapcsolta a lámpát, hogy lássa, mikor tisztába rakja a kicsit (harmadik gyereke volt, egész nap szopizott és kakilt a baba. az "anyatigris" meg hangosan dicsérgette, hogy LUCUSS, EZ AZZZ. akár éjjel 3-kor is.... az egyik lány össze is omlott, a vizit során zokogott, hogy nem tud pihenni - végül lett alapítványi szoba, fizetett is érte. (mondta is nekem, hogy ott már érdekes, beindult a teje, és olyan jót tudott aludni, szinte kivirult) ------ SZÓVAL - JOGOD VAN! jogod van hazamenni, saját felelõsségre, nem büntet meg sem az OEP sem az élet. egyszerûen szülés utáni másnap, kérd meg az orvosod, hogy vizsgáljon meg, illetve a gyerekorvost, hogy vizsgálja meg a babád, és menjetek haza. JOGOD van hozzá! a kötelezõ oltás és vérvétel miatt viszont vissza kell mennetek, ez a ti érdeketek! én a második szülésnél nem maradok a kórteremben - VAGY ALAPÍTVÁNYI SZOBÁT KÉREK, AZ TUTI!
Kérj VIP szobát a legtöbb kórházban van és a párod is bent lehet veletek! Nyaralni sem mész soha vagy sehova ahol ott kéne aludni? Ez pánikroham is lehet föleg ha mindenhol fennáll! azt pedig lehet kezelni!
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); A vérezgetõ kìnai csaj nàlam kicsit lecsapta a dolgokat, mièrt ti nem vèreztetek szülès utàn?? tõletek nem volt vèrszag, nem is értem ezt a rèszt... kèrdezõ jogod van hazamenni bàr ên nem tennèm. nem rèmisztgetni akarlak de pl sogornõm vèrzèse felerõsödött èjjel szerencse hogy korhàzban volt... èn 2 àgyas alapìtvànyiban voltam (szobatàrsam èjjel is villanynàl tett tisztàba ês sokat sirt a babàja vagy épp az enyèm)... a csecsemõsök leszartak, de ott volt a szuszogo csomagom ami mindenèrt kàrpotolt, pedig csàszàrral szültem ès azt kivàntam had essek le az àgyròl inkàbb minthogy felàlljak...:-) 3 nap az èletedbõl.....de az egèszségedért...
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); Hát, akkor esetleg az otthon szülés? Mostanában - ha jól tudom - egyre gyakoribb itthon is. Nyugaton meg nagyon felkapott. Gondolom, nem hiába. Az én kétségeim kicsit túlmutatnak magán a kórházon, azt ki fogom bírni. Voltam már kórházban többször, nem olyan szörnyû szerintem. De ha neked nem jön be, akkor azt is megértem. Engem az zavar, hogy ez a rendszer (és temrészetesen megértem, hogy jó okai vannak) valahogy egybõl "szétszakítja" a párokat. Szóval én biztos vagyok benne, hogy az elsõ pillanattól 3asban akarnék lenni apukával. Én nem akarnék egymagam lenni, azt szeretném, hoyg az elsõ pár napban lehessen velünk a ygerek apja is, hát végülis kettõnké lesz. Nem csak én érezném magam úgymond elhagyatva, amikor a legnagyobb szükségem lenne a páromra, hanem szerintem apukával szemben sem fair, hogy húzza az igát egész nap és nem is láthatj aza újszülõtték, csak 1-2 órára max. Az én párom tuti, hogy epekedne azért, hogy egész nap el se engedje a kicsit. Szóval én inkább emiatt tartok a dologtól. Bizots túl lehet élni meg minden, de félek tõle, hogy pont a legnehezbb napokban nem lesz ott nekem az apuka támasznak.

4 hetes babám felcserélte a nappalokat az éjszakákkal. Mit tegyek? Eddig nem volt gond az alvásával, de 4 napja nappal végig alszik, éjjel fent van. Nem sír, elvan magában de én nem tudok úgy aludni, h ő fent van.

Hogy tudnám visszazökkenteni???

Legjobb válasz: 14:47 vagyok. Olyankor úgy szoktuk, h. hol én, hol az apja foglalja le. Sétálunk vele, játszunk, aminek sokszor az az eredménye, h. sír, de valahogy mindig sikerült "kibekkelni" ezt az idõszakot.

14:47 vagyok. Olyankor úgy szoktuk, h. hol én, hol az apja foglalja le. Sétálunk vele, játszunk, aminek sokszor az az eredménye, h. sír, de valahogy mindig sikerült "kibekkelni" ezt az idõszakot.
Huh.... Ha nem sír, bár tudom, nehéz úgy aludni, de lehet jó lenne, és magától visszatér a rend. Éjjel semmiképp ne foglalkozz vele, mert akkor véged lesz... Próbáld meg nappal nem hagyni aludni, akkor éjjel lesz álmos. De ez nem fog menni egyik napról a másikra... Más megodlást nem látok.
nappal max. 3 órát hagyd egyhuzamban aludni, utánna ébreszd fel. este pedig ne szólj hozzá ha felkel. ne gyújts villanyt, ne játssz vele. nézd meg jól van-e és menj ki. megfogja unni. nekünk 2 nap után visszaállt a rend. havonta egyszer még bepróbálkozik, de aztán minden ok.
Én úgy csinálom, h a fürdés és vacsi elõtti utolsó szopi után már nem engedem aludni, így elfárad, mire az esti elalvás jön. Éjjel ha nem sír, hagyd magára, semmiképp ne szólj hozzá, hátha magától el fog aludni.
Az enyém is 4 hetes, és pontosan ezt csinálja. Már eléggé kivagyok, mert éjjel képes egyfolytában akár 2és fél-3 órát ébren lenni. Bocs, hogy belekérdezek, de hogy lehet ébren tartani 1 ilyen kicsi babát??Az enyém, ha elaludt, semmivel sem tudom felébreszteni, és persze ébren tartani sem, ha éppen aludni akar.

Mit tegyek ha nem találom a helyem (önmagam) ebben a világban, a gimiben, és otthon? Már nagyon régóta próbálkozom jól érezni magam a bőrömben, tudom vannak rossz napok, hullámvölgyek, de az egész életem mély pont. Nincs kivétel, mindennap ugyanaz.

Semmi önbizalmam, nem tudom, hogyan öltözzek, mi áll jól nekem, bár azt hiszem (laikusok mondták) nem vagyok rossz alapanyag. Immár 3 éve fogyókúrázom, megteszek mindent a külső és belső értékek gyarapításáért. Azt gondolom nem vagyok rossz ember. Adakozom, dolgozom, és segítek itthon a szüleimnek. Nem járok bulizni (ami valahol bánt is) mert még semmit nem tapasztaltam az életből. Volt egy kapcsolatom természetesen azt sem sikerült kiheverni bő 1 év távlatából. (a kapcs.1,5 évig tartott) Nem jutok el arra a pontra, hogy olyan kapcsolatokat alakítsak ki, amelyekben biztonságban érzem magam, vagy legalább azt, hogy elfogadnak. Egyke vagyok, nincs testvérem. Anyukám és apukám egy vállalkozást üzemeltet aminek több hátránya van mint haszna. Alig találkozom velük. Hétvégén is dolgoznak. Hétfőn vannak itthon, és mikor hazajövök a suliból, akkor is csak azt halgatom milyen nehéz becsületesen vállalkozást csinálni, pláne h apámnak már a saját bérét nehéz kitermelni, stb stb. Amim van azt magamnak veszem, járok edzeni (a fizetésemből veszem a bérléetet), ha ruha kell azt is magamnak kell megoldanom. Ez már így megy évek óta. (szóval nem vagyok elkényeztetve) A legnagyobb problémám, hogy félek bemenni a gimibe, egyedül érzem magam, éjszaka ezen kattogok, mindig ezzel telik mindennap, hiszen már megpróbáltam minden felé nyitni, de sosem lett 1 barátnőm sem. Próbáltam vallást, sportot, meditációt, jártam pszichológushoz, stb. Semmi nem segített. Úgy érzem a felezővonalon haladok az életben. Sehova nem tartozva! Mindenki elzárkózik tőlem, kifogásokat keres, hogy miért nem ér rám. Megemélíteném h az osztályom utál, pedig én alázatosan állok hozzájuk, mindig megteszek mindent értük, de a hátam mögött kinevetnek, összefirkálják a ruhámat, minden privát eseményből (buli stb) kihagynak. Olyan szinten önbizalom hiányos vagyok, hogy rámtör a remegés ha ki kell állni felelni. Egyedül itthon merek beszélni, mikor este anyával váltunk egy két szót. Csak a sport van nekem meg a diéta+tanulás. Annak ellenére h 3 éve követek egy életmódot, csak cikiznek, hogy meg sem látszik. Semmi sikerélményem nincs. Hiányzik a volt barátom is, akit elmart tőlem, egy kéjkisasszony, aki semmivel nem több nálam-ez szó szerint így van-. Ráadásul Õ is osztálytárs, tehát mindennap végignézem ahogy nyalják egymást a folyosón. Úgy érzem nem érek semmit. Belefáradtam h mindenkihez én közeledek, és csak kihasználnak, utána pedig eldobnak. A szüleim akiket nagyon szeretek, és mindent megteszek értük, többet várnak el tőlem mint egy apácától. Tisztelem Õket, de nagyon kevés dolog van amit megengednek. A gimibe félek bemenni, de iskolaváltásról hallani sem akarnak, mert akkor kidobnak itthonról, és anya kérte h költözzek el, ha ennyire tzudom nekem mi a jó. Annyira szeretnék kiszakadni ebből a világból, ahol az Iphone, a ruhák, és a test határoz meg. NEM vagyok hülye tini, aki az öngyilkosságon gondolkozik, vagy tömik a zsebét pénzzel, nem vagyok amolyan "jó sorában sajnálja magát" lány. Csak fáj, hogy kívülről szemlélem ezt az élet nevű dimenziót, hogy mások örömét látva belül sírok, hogy nem tudok segíteni anyáékon, és nem akarom, hogy a halál egyszer elvegye tőlem őket, mert még olyan keveset voltunk együtt. Szeretnék szeretni, és valakinek adni azt a sok jót ami bennem van, TÉNYLEG. Szeretném ha valaki nem érdekből szólna hozzám, és nem előítéletekkel lenne tele velem szemben ahogy az osztálytársaim. Még van 2 évem a gimiben, de úgy érzem, inkább átugranám ezt.17 L

Legjobb válasz: Milyen ismerõs érzés... Habár vannak barátaim(akik nem csak úgy barátok, de nem is 1000-en vannak). Részben az hogy tartozok valahova annak köszönhetõ hogy sportolok! Csomó barátot összeszedtem az edzõteremben. Sokan hasonlóan gondolkodnak mint én! Ez a kulcs, olyanokat kell találni akik olyanok mint te! Amikor a barátaimmal vagyok, nevetek, poénkodok, oda merek menni egy csajhoz, de amikor egyedül vagyok... totál ilyen az arcom -.- . Nem esik jól ránézni a másik nemre, még ha szép is(nem a mû nõk tetszenek). Nem vagyok szálkás, de izmos vagyok és az van bennem hogy "biztos csúnya vagyok és le se [email protected] a csaj", és ez elveszi a kedvem az egésztõl!Felelni,tömeg elõtt beszélni nem tudok. Úgy gondolom nem egy semmire kellõ ember vagyok, vannak értékeim(nem anyagilag nézve),nyertem régen egy csomó versenyt,lefogytam több mint 20Kg-ot 3/4 év alatt, nagyjából ami kell az megvan(elõbb vagy utóbb), vam jogsim és autóm,tudok rendesen angolul,ki tudom nyomi a saját testsúlyomat fekvenyomásban 4x...de valahogy nem vagyok hûû de büszke magamra. A suliba sem vagyok a népszerûség csúcsán, van akikkel dumálgatok(egyel feljebbi osztályból is, habár mostmár végzõs leszek), eleinte hívtak bulizni, de én se nem akartam menni, se inni nem iszok,se cigi... tehát feleslegesnek tartottam. Pozitív visszajelzéseket kell szerezni. Találkozgatni emberekkel. A legfontosabb: szembe kell nézni a félemmel! Ez nem az életedet menti meg. Aki tetszik oda kell menni hozzá! Ha egyszer-kétszer ezt megteszed, az kételkedés önmagadban el fog tûnni az útból. Habár a csalódás/elutasítás visszahozhatja:S bocs ez nem volt túl lekesítõ tudom:( A világ tele van suttyókkal és ha nem olyan vagy mint õk, és sok pénzed sincs akkor lenéznek/kinéznek, mindegy milyen ember vagy! Õket le kell...:) az õ hibájuk hogy nem megértõek, és torz a világképük! Amúgy engem nemrégiben kiröhögött egy srác és egy csaj a trolin mert elég savanyú pofát vágtam... hát bosszantott a dolog rendesen! Leszálltam és elküldtem az édes anyjába... vissza se mert szólni:D de azért idegesít! Mások is ezt gondolhatják! Itthon nálam is csak a feszültség van, faterom itthon ül, és mi nem jövünk ki túl jól hosszú távon:D Szóval ennyit tudok mondani/írni Nem vagy egyedül ezzel sajnos:):( 19/F UI: Mennyire vagy túlsúlyos?(azt írtad diétázol, meg azt mondják hogy nem látszik) Mert ha igen ez a probléma fõ okozója!

Milyen ismerõs érzés... Habár vannak barátaim(akik nem csak úgy barátok, de nem is 1000-en vannak). Részben az hogy tartozok valahova annak köszönhetõ hogy sportolok! Csomó barátot összeszedtem az edzõteremben. Sokan hasonlóan gondolkodnak mint én! Ez a kulcs, olyanokat kell találni akik olyanok mint te! Amikor a barátaimmal vagyok, nevetek, poénkodok, oda merek menni egy csajhoz, de amikor egyedül vagyok... totál ilyen az arcom -.- . Nem esik jól ránézni a másik nemre, még ha szép is(nem a mû nõk tetszenek). Nem vagyok szálkás, de izmos vagyok és az van bennem hogy "biztos csúnya vagyok és le se [email protected] a csaj", és ez elveszi a kedvem az egésztõl!Felelni, tömeg elõtt beszélni nem tudok. Úgy gondolom nem egy semmire kellõ ember vagyok, vannak értékeim(nem anyagilag nézve), nyertem régen egy csomó versenyt, lefogytam több mint 20Kg-ot 3/4 év alatt, nagyjából ami kell az megvan(elõbb vagy utóbb), vam jogsim és autóm, tudok rendesen angolul, ki tudom nyomi a saját testsúlyomat fekvenyomásban 4x...de valahogy nem vagyok hûû de büszke magamra. A suliba sem vagyok a népszerûség csúcsán, van akikkel dumálgatok(egyel feljebbi osztályból is, habár mostmár végzõs leszek), eleinte hívtak bulizni, de én se nem akartam menni, se inni nem iszok, se cigi... tehát feleslegesnek tartottam. Pozitív visszajelzéseket kell szerezni. Találkozgatni emberekkel. A legfontosabb: szembe kell nézni a félemmel! Ez nem az életedet menti meg. Aki tetszik oda kell menni hozzá! Ha egyszer-kétszer ezt megteszed, az kételkedés önmagadban el fog tûnni az útból. Habár a csalódás/elutasítás visszahozhatja:S bocs ez nem volt túl lekesítõ tudom:( A világ tele van suttyókkal és ha nem olyan vagy mint õk, és sok pénzed sincs akkor lenéznek/kinéznek, mindegy milyen ember vagy! Õket le kell...:) az õ hibájuk hogy nem megértõek, és torz a világképük! Amúgy engem nemrégiben kiröhögött egy srác és egy csaj a trolin mert elég savanyú pofát vágtam... hát bosszantott a dolog rendesen! Leszálltam és elküldtem az édes anyjába... vissza se mert szólni:D de azért idegesít! Mások is ezt gondolhatják! Itthon nálam is csak a feszültség van, faterom itthon ül, és mi nem jövünk ki túl jól hosszú távon:D Szóval ennyit tudok mondani/írni Nem vagy egyedül ezzel sajnos:) :( 19/F UI: Mennyire vagy túlsúlyos?(azt írtad diétázol, meg azt mondják hogy nem látszik) Mert ha igen ez a probléma fõ okozója!
Mondd el ugyanezt a szüleidnek is, mint amit leírtál most ide. Egyébként meg nincs olyan élethelyzet, amibõl ne lehetne kijönni. Mindjárt kezdõdik a suli, húzd ki magad és NE alázkodj meg az osztálytársaid elõtt. Nem kell velük törõdni. Koncentrálj a tanulásra. Azt írtad, eljársz edzeni. Ott nincs senki, akivel összebarátkozhatnál?
Sok mindent tudnék írni azzal kapcsolatban amit leírtál.Valahogy mégis azt érzem nem lenne sok értelme.Mert jobb lenne ha te magad jönnél rá dolgokra.Azért megpróbálok némi tanácsot adni. Az biztos hogy nem könnyû dolog ez a mai világban.A barátságok kapcsolatok szerzése.Ugyanakkor mégis keménynek kell maradni bízni abban tudni hol a helyünk.Ezt most még nem tudod de késõbb rá fogsz jönni.Ahogy arra is hogy semmi károd nem származik abból hogy valamiképp kívülálló vagy más értékeket keresel.De ezt ha érezteted magadban mindennél jobban hogy önbizalom hiányos vagy kívülálló akit nem fogadnak be...ezzel csak magadnak ártasz.Egyfajta negatív erõteret vonzol magad köré és magadban is ezt a negativitást fogod érezni.Értékes barátságokat kapcsolatokat az szerezhet aki magában is bízik. Tehát sok minden van amiben változtatnod kell.A különféle programok tevékenységek lehetnek jók de lehet egyfajta pótcselekvés is ha az emberben van egyfajta görcsösség folyamatos 'akarom de igazán nem is tudom mit' sosem találja meg amit keres...Érezd jól magad a bõrödben akkor is de legfõképp akkor ha egyedül vagy... És amit még akartam írni miért vágsz vissza egy megromlott kapcsolatba?Egy olyan emberhez aki nem értékelt téged?Hidd el hogy találsz hozzád valót és ne fájjon a szíved valakiért aki talán már fele annyit sem gondol rád mint te õ rá.Ne legyél áldozat!!!Szedd össze magad és csak emelt fõvel!Most még sok lehetõséged van.De ezt meg is kell látni. Ahogy azt is hogy amit tudunk megteszünk.Mindenkiért szüleinkért pl de a halál is ugyanúgy az élet része egyszer mindenki elmegy te magad is.Ezt el kell fogadni.Ezért ne búsulj és töprengj sokat hanem használd ki az idõdet. Elsõ körben a legfontosabb tehát amit tanácsolnék elõbb próbáld meg szeretni magadat s ne másoknak akarj mindenáron megfelelni.Mert tökéletesen a külvilágnak sohasem lehet.Magunknak kell és ha sikerül az már egy sikerélmény.Miért akarod hogy a saját boldogságod folyamatosan valaki mástól függjön?Sokat kell még magadon dolgozzál de az idõ megérleli a dolgokat és majd megleled te is a békédet megtalálod a helyes utat!Sok sikert hozzá!
Erõs vagy, hiába nehéz, te nem olvadtál be a tömegbe. Szerintem jól tetted hogy így döntöttél, és én tisztellek ezért!:)
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a vígasztaló szavakat. :) A legnagyobb baj az, hogy körülvesz ez a homogén massza, viszont én nem akarok asszimilálódni... Tehát : A) beleolvadok ebbe a közegbe és felhagyok az emberábrázattal B) megpróbálok eléldegélve létezni köztük, amíg nem kerülök a helyemre Én a B-t választottam de eddig nem sokra mentem, a becsülettel és az õszinteséggel. :/
Már ne is haragudj hogy megjegyzem, de szerintem kvajól nézhetsz ki, azok alapján amit leírtál:) Pl nálam alapból nagy dolog ha valaki nem azért csinál valamit hogy posztolhassa fb-ra, nem sminkeli magát(agyon), nincs mûkörme, és nem öltözik úgy mint egy... Az már csak hab a tortán hogy barna a hajad és a szemed is és a bõr esetén is izgalmasabb a barnább bõr szerintem(de ne legyen az). Én a természetesen szép embereket tartom szépnek, nem a plasztikázott mellû, szilikonos szájú, mûkörmös cicababákat akik akár 30 évvel idõsebb pasival is járnak, de csak azért mert gazdag. Én azt szeretem ha valaki érzelmileg is értékes.:) Szerintem te is a torzult társadalomi felfogás, és a hülyék áldozata lehetsz amúgy:/
A kérdező hozzászólása: 6. : igen erre kezdek ráeszmélni, hogy mindent meg lehet oldani egyszerûen. :) 8.: igen az önbizalom talán megoldana minden nehézséget. :/ snack16: Olyan 14-16% a testzsír arány. 170 cm vagyok és 62 kg, elég izommal. A helyzet az, hogy a helyi terembe is csak olyan személyek járnak, akik megismerésével csak kevesebbnek éreztem magam. Vagy 4 gyerekes családanyák, vagy a nõnemû kortársaim akik legfõbb célja, hogy posztolhassák egy-egy közösségi oldalon, hogy "fitness"ben... A külsõmrõl, hogy kialakuljon nagyjából a kép: hoszzú lábaim vannak, 170 cm vagyok, 62 kg -mint fentebb említettem-ha valahol akkor a derekamon van az a kis plusz, (nem vagyok az a póthajas, mûkörmös, szolis fajta)...nem sminkelem magam, törekszem a természetességre. Hosszú egészséges barna hajam van, barna szemem, és kreol bõröm (nem, nem vagyok...) -mielõtt bárki is lereagálná- egyszerûen öltözködöm, visszafogott ruhákat viselek általában. Ez vagyok én. Köszönöm mindenkinek az eddigi építõ válaszokat! :)
ÖNBIZALOM ez a kulcsa mindennek hidd el nekem. Tapasztalatból tudom. Állj a sarkadra, legyél vidám, és sugározzon belõled a belsõ szépséged. Tûnj ki valamivel, hogy észre vegyenek és ne foglalkozz az osztálytársaiddal, másokkal ismerkedj. Nem arra gondolok, hogy legyél plázacica, csak ne legyél szürke egér mert az a legrosszabb.Hidd el nekem hogy te egy okos lánynak tûnsz (biztos az is vagy) külsõleg meg nem tudom hogy nézel ki, de sajnos ma már az egy nagyon fontos dolog, ebbõl ítélnek meg az emberek. Ha meg tényleg szép vagy használd ki! Hidd el ha megváltozol egy kicsit és változtatsz a hozzáállásodon a suliban biztos hogy felfigyelnek majd rád!
+ ami lemaradt az a kisugárzás. Ha sokat mosolyogsz, biztos hogy valaki észre fog venni. (Elõzõ voltam)
Az éneklés már jobb kiindulási pont. A lényeg hogy új embereket ismerj meg. Ami meg a többit illeti.. Talán egy kicsit hasonlóak lehettünk. A különbség annyi, hogy én eldöntöttem hogy változtatni fogok. Régebben pont leszartam hogy öltözök, milyen a hajam stb. Folyamatosan fekete cuccokba öltözködtem, és volt egy pulcsi amit le nem lehetett vakarni rólam. Eléggé antiszoc voltam.. Viszont nem magányos, mivel egy játékba találtam magamnak barátokat. Én azt mondom, hogy ha van idõd, keress olyan rendezvényeket amik érdekelnek. Az öltözködést meg egyszerûen és olcsón meg lehet oldani. Ha gondolod, dobhatsz egy pm-et, és kisegítelek.
A kérdező hozzászólása: Bejárós vagyok, már az utazás magában 1 órát elvesz, ami téli hónapokban vészes mert 4 már sötét. Vonaton tanulok, hogy maradjon idõm edzeni, mert abba tudtam menekülni eddig, -és ezentúl is- úgy érzem. Sajnos nem fér bele több a napomba. Egyébként is szûkös lehetõségeim vannak a gimiben, mivel nem indulnak szakkörök, mert ami volt (orosz, biológia, röpi) abbamaradt érdeklõdés hiányában 2 alkalom után. :/ Jártam 9 évig zeneiskolába, fuvolázni, és 2 hónap múlva énekelni tanulok majd. Szeretem a zenét, de ettõl függetlenül még magányos vagyok. :/
Esetleg ha van valami amiben egy kicsit jobb vagy a többieknél.. Vagy valami hobbi amit szeretsz ûzni. Milyen szakkörök vannak a gimidbe?
A kérdező hozzászólása: El sem hiszitek, hogy önmagában már az, hogy válaszoltatok, mennyit jelent, hogy végre valaki reagál arra amit én mondok. Olyan ritka ez az élmény. 1. : Köszönöm a tanácsot, igyekszem megfogadni. Bár a helyzet az, hogy próbálkoztam már a teremben kapcsolatokat létesíteni, de senki nem a korosztályomból való, fiatalabbak meg nemigen járnak. Érdekes módon keresem a lehetõségeket az idõsebb korosztályon belül is, de sajnos egy családanya más teendõket hivatott ellátni mint egy 17 éves lány (pl). Így nehezen megy a kapcsolatfenntartás. :/ 2: Köszönöm, örülök ha így jött le! :) Bár ezt tudják rólam, vagyis többektõl kaptam ilyen visszajelzést, de valahogy szóbaállni mégsem akarnak velem, és barátságig sosem jutok el. :(
A gondolkodásod rendben van. Szerintem csak egy kis önbizalmat kellene magadra szedned és mindjárt másképp látnád a világot. Mert így a mondataid alapján, értelmes, jó fej csajszi lehetsz:)
A kérdező hozzászólása: Nagyon szépen köszönöm, ez a válasz olyam volt számomra mint egy "motiváció"s üzenet...átlátom a mondandóját. ! :)

Mit tegyek? Egyszerűen nem tudok megbízni a barátnőmben, mindig féltékenykedek hülyeségek miatt ez miatt van is néha veszekedés nem szeretnék szakítani mert szeretem és nagyon fájna, de így nyugtalan vagyok egész nap.

Legjobb válasz: Elég egyszerû a képlet. Fölösleges féltékenynek lenni, ugyanis: Ha meg akarna csalni, úgyis megteszi, azzal, hogy féltékeny vagy, csak rontod a helyzetet és magad alatt vágod a fát. Inkább azon agyalj mikkel tarthatod magad mellett.

Elég egyszerû a képlet. Fölösleges féltékenynek lenni, ugyanis: Ha meg akarna csalni, úgyis megteszi, azzal, hogy féltékeny vagy, csak rontod a helyzetet és magad alatt vágod a fát. Inkább azon agyalj mikkel tarthatod magad mellett.
A kérdező hozzászólása: ha én ezt megtudnám tenni olyan boldog lennék.
Valószínûleg kevés az önbizalmad, alacsony az önértékelésed. Ha van rá lehetõséged, beszélj errõl egy pszihológussal.
ja vagy tényleg félrekur
Alapvetõen nem vagy jóban magaddal, akkor miért reméled, hogy majd egy nõ mellett jobb lesz? Saját magad miatt ráhárítod a hülyeséget...Gondolkozz el magadon elõbb...
Ezt már elrontottad, amikor beleszerettél. A nõkben csak akkor bízhatsz, ha eszméletlenül jóképû és gazdag vagy, máskülönben v te vered át õket, v õk fognak téged. A jövõben próbálj meg nem beleszeretni senkibe, és csak szexre használd a csajokat, másra nem jók!
régen mindig azt hittem, hogy milyen jó lesz ha majd a párom féltékeny lesz rám mert akkor biztos szeret. nos, egy bizonyos szintig még imponál is a dolog, de mikor a férjem féltékeny volt ( próbálta tagadni, végül bevallotta), egy kicsit tetszett a dolog de aztán felmerült bennem a gondolat hogy talán nem bízik meg bennem? és mikor ez a féltékenységi roham volt, még nem is voltunk házasok. szerencsére fõleg az esküvõ óta már nem gondolkodik ilyen hülyeségeken:) tudja hogy szeretem és nem csalnám meg, mert nincs rá okom. ne féltékenykedj, vagy tartsd magadban, ha nincs bizonyítékod a megcsalásra mert elõbb utóbb elege lesz a barátnõdnek. 26/N sz
Hogyha eljutottál odáig, hogy nem bízol meg benne ( teljesen ) , és ilyen gondolataid vannak, hogy félrelép, akkor az talán nem lehet alaptalan. "Csak úgy" nem alakul ki a féltékenység. De hülyeségek miatt ne veszekedj, ha Te is tudod, hogy hülyeségek.

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!